Időállapot: közlönyállapot (1998.XII.29.)

1998. évi XCIII. törvény

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól * 

Az államháztartás érdekeit súlyosan veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása és e cselekmények eredményesebb felderítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szerv. Feladata az adóztatás, törvényben meghatározott körben a bűnüldözés, valamint törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatok ellátása.

(2) A Hivatal adóztatási feladatait és szervezetét a Kormány rendeletében határozza meg.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott bűnüldözési feladatkörében a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint, a Be. által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását végzi.

A Hivatal nyomozó hatósága

2. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai.

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a Be. 16. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást, valamint ellátja a Hivatal bűnüldözési feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adónyomozásra a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatala rendelkezik hatáskörrel.

(4) A Bűnügyi Igazgatóság a területi nyomozó hivataltól az eljárást a bűnügyi igazgató jóváhagyásával bármikor magához vonhatja, és a nyomozást a területi nyomozó hivatal bevonásával is teljesítheti.

(5) Az APEH nyomozó hatóságának illetékességét a bűncselekmény elkövetésének helye határozza meg.

(6) A területi nyomozó hivatal az illetékességi területén kívül nyomozást a Bűnügyi Igazgatóság engedélyével végezhet. Az ilyen nyomozási cselekményről az illetékes nyomozó hatóságot értesíteni kell. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor az értesítés – a legrövidebb időn belül – utólag is megtehető, továbbá a Bűnügyi Igazgatóság engedélye is mellőzhető, de az illetékességi terület elhagyását és a nyomozási cselekményt a Bűnügyi Igazgatóságnak utólag jelenteni kell.

(7) A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, a halaszthatatlan nyomozási cselekmények teljesítése után az iratokat határozattal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz teszi át.

(8) Ha a bűncselekményt több nyomozó hatóság illetékességi területén követték el, a nyomozás lefolytatására az a hatóság illetékes, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló intézkedés).

(9) A területi nyomozó hivatalok közötti illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóságot a Bűnügyi Igazgatóság jelöli ki.

3. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága a Hivatal bűnüldözési feladatokat ellátó országos hatáskörű szerve. A Bűnügyi Igazgatóság a bűnüldözési feladatokat önállóan végzi, a Hivatal adóztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a bűnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egységnek feladatot nem határozhat meg.

(2) A Bűnügyi Igazgatóságot a bűnügyi igazgató vezeti, akit a Hivatal elnöke nevez ki, és ment fel.

(3) A területi nyomozó hivatalokat a hivatalvezetők vezetik. A hivatalvezetőket a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki, és menti fel.

Az adónyomozó

4. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatot ellátó szervének tagja az adónyomozó.

(2) Az adónyomozót a Hivatal köztisztviselői közül a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevezi ki, és menti fel. Az adónyomozó jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései irányadók.

A Hivatal bűnüldözési feladatai

5. § (1) A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása során

a) nyomozó hatóságként jár el a Be.-ben hatáskörébe utalt büntetőügyekben,

b) a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmények esetén köteles a bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni.

(2) A Hivatal nyomozó hatósága a hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint.

Adónyomozói intézkedések

6. § (1) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:

a) személyeket igazoltathat,

b) ellenőrizheti a szállítás alatt lévő árukat, megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő áruk származását, e célból közutakon járműveket – a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott megkülönböztető és egyéb jelzések alkalmazásával – megállíthat,

c) az adójogszabály megsértésének észlelése, gyanúja esetén értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

d) a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának, illetőleg területi nyomozó hivatalainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt feltartóztathatja, és előállíthatja. A feltartóztatás és az előállítás időtartama a hat órát nem haladhatja meg,

e) akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak csomagját és ruházatát az adónyomozó a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(2) Az adónyomozót az intézkedés során a szolgálati igazolványa igazolja. Az adónyomozó az intézkedés megkezdése előtt köteles adónyomozói mivoltát szóban közölni, és magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(3) A jogszerűen fellépő adónyomozó intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

Az adónyomozó által alkalmazható kényszerítő eszközökre vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Az adónyomozó törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, valamint a saját testi épségét veszélyeztető támadás elhárítására az e törvényben meghatározott intézkedést tehet, illetőleg a 8. §-ban meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

(2) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani. Az adónyomozó gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt – kivéve, ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható – a jogos védelem esetét kivéve – a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását az adónyomozó köteles haladéktalanul jelenteni közvetlen vezetőjének.

8. § (1) Az adónyomozó testi kényszert, továbbá kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, bilincset, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat.

(2) A testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha az eset körülményeire, az adónyomozó erőfölényére vagy az intézkedés alá vont személy állapotára, magatartására figyelemmel az ellenszegülés megtörésére, illetőleg a támadás elhárítására az szükséges és elegendő. A testi kényszer alkalmazása során az adónyomozó felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

(3) Az adónyomozó kényszerítő eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat

a) a saját testi épségét, illetőleg az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(4) Az adónyomozó bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására.

(5) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

(6) Az adónyomozó a hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása, valamint az elkövető elfogása céljából indokolt esetben az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti.

A Hivatal adatkezelése

9. § (1) A Hivatal adóigazgatási feladatainak ellátása során végzett adatkezelésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Hivatal bűnüldözési tevékenysége és a titkos információgyűjtés során végzett adatkezelésére az Rtv. VIII. fejezete 76–89. §-ainak rendelkezéseit és az Rtv. VII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Ennek során a Rendőrség alatt a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságát, rendőr alatt az adónyomozót, feladatokon a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának e törvényben előírt feladatait kell érteni.

10. § (1) Az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik.

(2) Az adatkezelő szervek – a büntetett előéletre vonatkozó, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével – különleges adatot nem kezelhetnek.

11. § (1) A Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatal az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a következő – csak az adóhatóság által végzett nyomozó hatósági tevékenységgel összefüggésben rendelkezésére álló – adatokat kezelheti

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy – ennek hiányában – a büntethetőség elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket az a) pontban meghatározott ideig, továbbá – az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén – a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjnyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 10 évig;

c) a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;

d) a személy- és a tárgykörözések adatait a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűntéig, vagy a büntethetőség elévüléséig;

e) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett és közreműködő személyek adatait – a különleges eszközzel végzett megfigyelés során felmerült érdektelenül rögzített információ, vagy az ügyben nem érintett személy adatai kivételével – és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig, vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 10 évig;

f) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

1. a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 10 évig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

h) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 10 évig;

i) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyek, azok kapcsolatai, eljárási helyzetük, a hozzá fűződő nyomozási cselekmények adatait az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

j) az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során bűncselekmény megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított két évig;

k) a titkos információgyűjtés adatait – ha büntetőeljárás nem indul – a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal a Bűnügyi Igazgatóság központi bűnüldözési adatállományt működtet.

12. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala felderítési és nyomozási feladatai ellátása céljából – a cél megjelölésével – adatokat vehet át a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, a gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartásból, a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásból, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásból, a bűntettesek nyilvántartásából, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartásából, a Rendőrség bűnüldözési és államigazgatási nyilvántartásaiból, a cégnyilvántartásból, az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, valamint a társadalombiztosítási nyilvántartásból.

(2) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala bűnfelderítési célból – a vonatkozó törvények rendelkezései szerint – a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át az adótitoknak, a vámtitoknak, a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől.

13. § (1) A Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományába – feladatkörében eljárva – csak az adónyomozó, illetőleg a Bűnügyi Igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos, továbbá a vonatkozó törvényi szabályok alapján az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. A továbbított adatokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, amelyet a Bűnügyi Igazgatóság 20 évig őriz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez – a felhasználás céljának és indokának megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) más nyomozó hatóság,

e) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóigazgatási szerve,

f) a társadalombiztosítási igazgatási szervek.

14. § A bűnüldözési adatállomány más adatkezelésekkel – beleértve az adóigazgatási adatkezelést is – nem kapcsolható össze.

15. § (1) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala nyomozati tevékenységének elősegítése és a bűncselekmény felderítése céljából jelzés elhelyezését rendelheti el a személyi adatok és lakcímek nyilvántartásában, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben, a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a társadalombiztosítási nyilvántartásban, valamint az adóigazgatási nyilvántartásban.

(2) A jelzés elhelyezésére és megszüntetésére az Rtv. 89. §-ának (2)–(4) bekezdéseit kell alkalmazni.

16. § (1) A bűnüldözési adatállományokban tárolt adatok időszerűségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidők lejártát évente felül kell vizsgálni.

(2) A bűnüldözési célból kezelt személyes adatokat ki kell javítani vagy törölni kell, ha a tárolási határidő lejárt, a tárolási cél megszűnt vagy a tárolás egyéb okból törvényellenes. Ha a tényleges törlés vagy helyesbítés nem lehetséges, az adatokhoz helyesbítő megjegyzést kell fűzni. A törlést vagy helyesbítést legkésőbb az éves felülvizsgálatkor, illetőleg ezt megelőzően a következő továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni.

17. § A pénzügyminiszter, a Hivatal elnöke, a bűnügyi igazgató, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője is a nyomozó hatósági intézkedés tervezetével és végrehajtásával, a nyomozó hatóság egyes belső szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggő közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához a hozzájárulást bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

Módosuló jogszabályok

18. § (1) A Be. 16. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Általános nyomozó hatóság a rendőrség és az ügyészség.

(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyőrség végzi.”

(2) A Be. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csődbűntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi.”

19. § (1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)

q) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Megelőzési Szolgálatnak (Rtv. 75. §) a vezetője, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatója,”

(2) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 136. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„136. A vám- és pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal információs rendszerével, zárt híradásával, adatátvitelével és frekvenciakijelölésével kapcsolatban létrejött megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi rendszerének eszközei és adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.”

(3) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/A. és 137/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„137/A. A vám- és pénzügyőrségnél és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál a büntetőeljárás megindítása előtt a felderítés során keletkezett információk a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásig.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/B. A vám- és pénzügyőrség és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat, a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásáig, valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”

(4) A Ttv. mellékletének Államtitokköri jegyzék Különös adatfajták 137/E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„137/E. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 175. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 68/B. §-ában meghatározott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”

Záró rendelkezések

20. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésétől számított 30. napot követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 45. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Hivatal fedőintézmény létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos szabályokat,

b) a Hivatal nyomozó hatósága hatáskörének, illetékességének és nyomozásának részletes szabályait.