Az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 12. §-a (6) bekezdésének és 21. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján jóváhagyja
a) az Egészségbiztosítási Önkormányzat, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Alapszabályát, továbbá
b) az Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságának, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságának ügyrendjét.
Tartalomjegyzék
| I. | Általános rendelkezések | |||
| II. | A Közgyűlés | |||
| III. | A biztosítási képviselő | |||
| IV. | Tisztségviselők | |||
| V. | Tagozatok, bizottságok | |||
| VI. | A Koordináló Testület | |||
| VII. | Helyi-területi testületek | |||
| VIII. | Az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szervei | |||
| IX. | Az Önkormányzatok együttműködése, szövetsége | |||
| X. | Záró rendelkezések |
1. számú melléklet: A biztosítási képviselők jövedelem- és költségtérítésének, valamint tiszteletdíjának megállapítása
2. számú melléklet: Az OEP szakigazgatási szervei
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Alapszabálya
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágazatának társadalmi irányítását, működtetését és fejlesztését szolgálja. Az önkormányzatiság elve egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. E célok megvalósítása érdekében a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat az alábbi Alapszabályt alkotja meg:
1. A szervezet neve: Egészségbiztosítási Önkormányzat
2. Székhelye: 1139 Budapest, Váci út 73/A
3. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a biztosítási ellátásokra jogosultak és a járulékfizető munkáltatók képviselőiből (a továbbiakban: biztosítási képviselő) alakult testület.
4. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi személy.
5. Az Önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.
6. Az Önkormányzat megbízatása 2000. január 1-jéig tart.
7. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre:
a) közreműködik a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában,
b) önállóan gazdálkodik az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó vagyonnal,
c) rendelkezik az önkormányzati tulajdonnal,
d) kialakítja szervezetét és működési rendjét, irányítja igazgatási szerveit,
e) szövetségre léphet más biztosítási önkormányzattal, együttműködhet külföldi társadalombiztosítási önkormányzatokkal és nemzetközi szervezetekkel.
8. Az Önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátásokra és térítésekre terjednek ki.
9. Az Önkormányzat számára feladat- és hatáskört törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján az Önkormányzat Alapszabálya állapíthat meg.
10. A Közgyűlés az Önkormányzat legfőbb szerve. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre a Közgyűlést illeti meg. A Közgyűlés egyes hatásköreit - törvényben meghatározott esetekben - szerveire átruházhatja. A feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább.
11. A Közgyűlés 48 biztosítási képviselőből áll, közülük 24 fő a biztosítási ellátásra jogosultak képviselője. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő azzal, hogy ebből a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fő látja el.
12. Új képviselő delegálása esetén a képviselő mandátumának érvényességét a Közgyűlés állapítja meg. A mandátum előzetes megvizsgálását a Közgyűlés állandó bizottsága, az Etikai Bizottság végzi.
13. A Közgyűlés hatáskörébe tartoznak az Öit. 9. §-ban, továbbá az államháztartási törvényben, a költségvetési törvényekben és a hatályos egyéb törvényekben az Önkormányzat részére meghatározott feladatok.
A törvényekben meghatározott feladatokon túl a Közgyűlés:
a) megalkotja az Ügyrendjét, Vagyongazdálkodási Szabályzatát, Etikai és Összeférhetetlenségi Szabályzatát, valamint a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok Működési Szabályzatát, szükség esetén egyéb szabályzatokat is alkothat,
b) dönt a képviselőket megillető költségtérítésről, jövedelemtérítésről, valamint az elnök, alelnök, a bizottságok, tagozatok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjáról,
c) az igazgatási feladatok ellátásáról félévente írásban beszámoltatja a főigazgatót, valamint a főigazgatónak - adott témákban - a Közgyűlés határozata alapján egyedi beszámolási kötelezettséget is előírhat,
d) megválasztja a négy fő állandó jegyzőkönyv hitelesítőt.
14. A Közgyűlés szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja üléseit. Az összehívott Közgyűlés lemondásáról csak az a személy vagy testület dönthet - az ok megjelölése mellett -, aki az összehívásról döntött.
15. A Közgyűlés féléves munkaprogram alapján tevékenykedik. Ennek tervezetét - a Koordináló Testület véleményének figyelembevételével - az elnök terjeszti a Közgyűlés elé.
16. A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatás esetén az alelnök hívja össze. Az ülést összehívó értesítésnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a javasolt napirendet. Az értesítést és az előterjesztéseket az ülést megelőzően 8 nappal meg kell küldeni a biztosítási képviselők, a Kormány kijelölt tagja, az Állami Számvevőszék és a Felügyelő Bizottság tagjai számára.
17. A Közgyűlés ülését az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) vezeti.
18. A Közgyűlésen az Öit.-ben előírtakon túl tanácskozási joggal részt vesznek:
- az Állami Számvevőszék képviselője,
- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgató-helyettesei,
- a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke (alelnöke),
- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (helyettese),
- a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok elnökei (alelnökei),
- az egyes napirendi pontok szakértői.
A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak igazgatói állandó meghívottak.
19. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a biztosítási képviselők legalább kétharmada jelen van. A határozatképességet az ülés megkezdésekor, valamint minden határozathozatalnál meg kell állapítani. Jelenlévőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki az ülésteremben tartózkodik, és képviselői kötelezettségének eleget tesz.
Ha a Közgyűlés határozatképtelen, 8 napon belül újra össze kell hívni.
20. A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
21. A jelen lévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges:
- az Alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, illetőleg módosításához,
- a társadalombiztosítás vagy az egészségbiztosítás átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz,
- az Önkormányzat elnöke és alelnöke, bizottsági elnök és alelnök, valamint tagozat elnöke és alelnöke megválasztásához, illetőleg visszahívásához,
- az OEP főigazgatója és helyettesei kinevezéséhez, illetőleg felmentéséhez,
- felügyelő bizottsági tag visszahívásának kezdeményezéséhez,
- a biztosítási képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenség megállapításához,
- vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztések elfogadásához, a Vagyongazdálkodási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
22. A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselő, akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti.
A kizárási okot az érintett képviselő a napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni, amelyet a Közgyűlés vita és szavazás nélkül tudomásul vesz.
Kizárási ok megállapítását bármelyik képviselő kezdeményezheti. A kizárási okról - az Etikai Bizottság előzetes vizsgálatát követően - a Közgyűlés dönt.
A határozatképesség szempontjából az e pont szerint a döntéshozatalból kizárt képviselőt is jelen lévőnek kell tekinteni.
23. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.
24. Bármelyik képviselő indítványozhatja a név szerinti, illetve titkos szavazás elrendelését.
25. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését az elnök, bármelyik képviselő, valamint az OEP főigazgatója indítványozhatja, zárt ülést a Közgyűlés határozata alapján lehet elrendelni. Zárt ülés elrendelése esetén az ülésen a biztosítási képviselőkön kívül csak az Öit. szerint tanácskozási joggal rendelkezők, valamint az Állami Számvevőszék képviselője, illetve az OEP főigazgatóhelyettesei vehetnek részt.
26. A Közgyűlés üléséről hang- és képfelvételt, illetőleg ennek alapján szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvbe a képviselők, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai betekinthetnek, illetőleg arról másolatot kérhetnek.
27. A képviselőknek, a Felügyelő Bizottságnak, az Állami Számvevőszéknek, az OEP főigazgatójának a Közgyűlés határozatait az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni.
28. A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni az Öit.-ben megjelölt kormánytagok részére.
29. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a biztosítási képviselők közül a Közgyűlés által választott négy állandó hitelesítő közül kettő írja alá.
30. A biztosítási képviselők munkáját, valamint a testületek működését az OEP főosztályaként működő Önkormányzati Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) segíti. A Titkárság munkavállalóit közgyűlési határozattal meghatározott létszámkeretek között - az elnök megkeresésére - az OEP főigazgatója nevezi ki, és hívja vissza, illetve a kinevezéssel egyidejűleg kirendeli munkavégzésre. A Titkárságon dolgozó munkavállalók (köztisztviselők) felett a munkáltatói jogokat a Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a Munka Törvénykönyve 106. §-ának előírásai alapján az elnök gyakorolja.
A Titkárság munkáját az elnök és az alelnök munkamegosztásban irányítja, részletes működési szabályait pedig az OEP Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
31. A Titkárság feladatai:
- a Közgyűlés és a bizottságok szervezési, technikai és egyéb feltételeinek biztosítása adminisztratív titkárok segítségével,
- a közgyűlési és bizottsági iratok nyilvántartása és kezelése,
- az Önkormányzat pénzügyi és egyéb adminisztrációjának ellátása,
- a Határozatok (állásfoglalások) Gyűjteményének folyamatosan vezetése.
32. A Közgyűlés működésének részletes szabályait az Ügyrend határozza meg.
33. Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő megbízását személyesen teljesíti.
34. A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a Közgyűlés elnökének, ha vele szemben az Öit. alapján összeférhetetlenségi ok merül fel.
Az összeférhetetlenség megállapítását bármelyik képviselő, illetve a Felügyelő Bizottság is kezdeményezheti. A bejelentést a Közgyűlés elnökéhez kell megtenni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok az elnök, alelnök személyét érinti, a bejelentést közvetlenül az Etikai Bizottsághoz kell eljuttatni.
Az összeférhetetlenség megállapításáról - az Etikai Bizottság előzetes vizsgálatát követően - a Közgyűlés dönt.
35. A biztosítási képviselő az egészségbiztosítás általános érdekeit figyelembe véve, a törvények és belső szabályzatok rendelkezéseit betartva köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint képviselni a biztosítottak és járulékfizetők biztosítási érdekeit.
36. A biztosítási képviselő rendszeresen részt vesz a Közgyűlés, illetve azon testületeinek munkájában, amelyekbe megválasztották.
Ennek során:
- véleményével elősegíti az önkormányzati célok elérését, feladatainak megoldását,
- részt vesz a döntéshozatalban,
- javaslatot tehet a Közgyűlés napirendjére,
- részt vehet a különböző testületek munkájában,
- önálló előterjesztést tehet.
37. A biztosítási képviselő megválasztható az Önkormányzat elnökének, alelnökének (a továbbiakban: tisztségviselők), illetve tagozat, állandó vagy ideiglenes bizottság tagjának. A tisztségviselők bizottsági tagnak nem választhatók. A biztosítási képviselő egyidejűleg két állandó bizottság tagja lehet, de az állandó bizottságok elnökei és alelnökei más bizottságba tagként sem választhatók.
38. A biztosítási képviselő a Közgyűlésen napirenden kívül kérdést intézhet a társadalombiztosítással összefüggő közérdekű témában az Önkormányzat elnökéhez, illetve az OEP főigazgatójához. A kérdést legalább 2 munkanappal a Közgyűlést megelőzően írásban el kell juttatni az Önkormányzat elnökéhez és illetékesség esetén a főigazgatóhoz is.
A válasz elfogadásáról a kérdező képviselő a Közgyűlésen nyilatkozik, a Közgyűlés pedig szótöbbséggel határoz. A választ a Közgyűlés napjától számított 15 napon belül írásban is el kell juttatni a kérdezőhöz.
Amennyiben a Közgyűlés a választ nem fogadja el, a kérdést a következő Közgyűlésen napirendre kell tűzni, az illetékes bizottság véleményének meghallgatásával.
39. A biztosítási képviselő napirend előtt kérdést intézhet a 18. pontban hivatkozott és felsorolt személyekhez.
40. A biztosítási képviselő az OEP szervezeti egységeitől - ide nem értve az Önkormányzat Titkárságát -, területi igazgatási szerveitől a főigazgató egyidejű értesítése mellett írásban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a képviselőnek soron kívül írásban meg kell adni.
41. A biztosítási képviselőt - jogállását tanúsító - igazolvánnyal kell ellátni, melyet megbízatásának megszűnésekor vissza kell vonni.
42. A biztosítási képviselő a tudomására jutott szolgálati titkot köteles megőrizni.
43. A biztosítási képviselőnek a testületi üléseken való részvétel miatt kiesett jövedelmét, továbbá a képviselői megbízatás ellátásával kapcsolatos egyéb költségeit az Önkormányzat megtéríti.
44. A Közgyűlés tisztségviselőit, az állandó bizottságok, valamint a tagozat(ok) tagjait megbízatásuk időtartama alatt tiszteletdíj illeti meg.
45. A jövedelem- és költségtérítés, valamint a tiszteletdíj megállapításának szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.
46. Az Önkormányzat választott tisztségviselői: az elnök és az alelnök.
47. Az elnök az Egészségbiztosítási Alap védelme érdekében és az egészségbiztosítás szakmai érdekeinek érvényesítéséért jogosult és köteles az Öit.-ben és az Alapszabályban meghatározott jogaival élni, és kötelezettségét teljesíteni. Az elnök e tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.
48. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról. Ennek során:
- aláírásával hitelesíti a közgyűlési határozatokat, állásfoglalásokat, és biztosítja, hogy a közgyűlési dokumentumok a törvényben, az Alapszabályban és a közgyűlési határozatban megjelölt szervekhez rendszeresen és az előírt időben eljussanak,
- írásban meghatározza azokat a közgyűlési határozatokon alapuló, illetve közgyűlési határozathozatalt célzó feladatokat, amelyeket a Közgyűlés következő üléséig vagy meghatározott más időpontig el kell végezni,
- a Közgyűlés munkaterve és határozatai alapján az Önkormányzat központi választott szervei döntéseinek előkészítésével, valamint a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatok tekintetében utasítást adhat az OEP főigazgatójának.
49. Az elnök figyelemmel kíséri a Közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokra és kötelezettségekre előírt határidőket, folyamatosan segíti és ellenőrzi az ehhez kapcsolódó előkészítő munkát.
50. Az elnök a Közgyűlést és a Koordináló Testületet rendszeresen tájékoztatja a testületi ülések közötti időszakban végzett munkájáról.
51. Az elnök a Közgyűlés előzetes tájékoztatása mellett írásban értesíti annak a képviselőnek a delegáló szervezetét, aki a Közgyűlés üléseiről rendszeresen igazolás nélkül távol marad.
52. Az elnök gondoskodik a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek felhívásai és megkeresései alapján a szükséges intézkedések megtételéről.
53. Az elnök javaslatára a Közgyűlés külön jóváhagyásával Ügyrendben meghatározott kérdésekben feladatait - a főigazgatót érintő elnöki utasítási jog kivételével - megoszthatja az alelnökkel. Az alelnök ezen feladatok ellátásáért - az elnök folyamatos tájékoztatása mellett - a Közgyűlésnek felelős.
54. A Közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.
55. Tagozat(ok) létrehozásáról, létszámáról, összetételéről, működési rendjéről a Közgyűlés dönt.
56. A Közgyűlés a biztosítási képviselőkből és más felkért személyekből állandó bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságok javaslatára a Közgyűlés az érintett bizottság tagjaiból albizottság(ok)at alakíthat.
A Közgyűlés ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.
57. A bizottságba felkért személyekre a biztosítási képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok érvényesek.
58. Az állandó bizottságok taglétszámának alsó határa 5 fő, felső határa 16 fő, ezen belül a biztosítási képviselők létszáma 5-11 fő. A felkért bizottsági tagok száma nem haladhatja meg a bizottság taglétszámának egyharmadát. A bizottságok eseti külső szakértőt is alkalmazhatnak, melynek feltételeiről az Ügyrend rendelkezik.
59. A bizottságok összetételéről, működési rendjéről a Közgyűlés dönt.
Bizottsági elnök, alelnök csak biztosítási képviselő lehet.
60. A bizottságok ülései a képviselők számára nyilvánosak.
61. A bizottságok részt vesznek a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a jogszabálytervezeteknek az Önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezésében, illetőleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok kialakításában. A bizottságok közvetlen munkakapcsolatot tartanak a szakmai titkárok útján az OEP főosztályaival.
62. A Közgyűlés elé csak olyan előterjesztés kerülhet, amelyet előzetesen az adott témában illetékes bizottság már véleményezett.
63. Amennyiben előzetes bizottsági véleményezésre nincs mód, erről a bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a Közgyűlés elnökét. Az elnök tájékoztatása alapján a Közgyűlés dönt arról, hogy bizottsági vélemény hiányában tárgyalja-e az előterjesztést.
64. Az Önkormányzat az Alapszabály elfogadásakor az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
- Biztosításpolitikai és Stratégiai Bizottság,
- Etikai Bizottság,
- Finanszírozási Bizottság,
- Gyógyszerügyi és Gyógyászati Segédeszköz Bizottság,
- Informatikai Bizottság,
- Jogi és Ügyrendi Bizottság,
- Költségvetési Bizottság,
- TEB Koordinációs Bizottság,
- Vagyongazdálkodási Bizottság.
A Közgyűlés további állandó bizottságokat hozhat létre, meglévőket összevonhat, szétválaszthat, illetve szüntethet meg.
65. Az Etikai Bizottság tagja csak biztosítási képviselő lehet.
66. A szakmai tagozatok és állandó bizottságok mellé munkájuk segítése céljából a főigazgató az Önkormányzat elnökének egyetértésével szakmai titkárokat biztosít.
67. A Közgyűlés ülései közötti időszakban a Közgyűlés előkészítése, a közgyűlési döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése, a bizottsági munka összehangolása és a választott tisztségviselők munkájának segítése érdekében az Önkormányzat elnökéből, alelnökéből és az állandó bizottságok elnökeiből álló Koordináló Testület működik.
68. A Koordináló Testület szükség szerint, de legalább kéthetenként ülésezik. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti.
69. A Testület az Öit.-ben előírt hatáskörében többségi szavazattal alakítja ki álláspontját, döntéseit. Tagjai kétharmadának indítványára a Közgyűlést össze kell hívni.
70. A Koordináló Testület a Közgyűlést megelőzően áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtását és a következő Közgyűlés előkészítését, ezekkel összefüggésben a testület tagjai az elnöktől és a főigazgatótól tájékoztatást kérhetnek.
71. A Koordináló Testület működésének részletes szabályait az Ügyrend tartalmazza.
72. Az Önkormányzat helyi-területi testületei a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok (a továbbiakban: TEB-ek). A TEB-ek az igazgatási szervek területi (ágazati) rendszerének megfelelően a Közgyűlés határozatával jönnek létre.
73. A TEB-ek létszáma 24 fő - kivétel a Vasutas Egészségbiztosítási Bizottság, melynek létszáma 12 fő -, tagjait az Önkormányzat Közgyűlésébe delegálási joggal rendelkező szervezetek - a közgyűlési arányok figyelembevételével - delegálják. A TEB-ek tagjaik közül elnököt és alelnököt választanak.
A bizottsági hely mindaddig üres marad, amíg a delegálási joggal rendelkező országos képviselet nem él a delegálás jogával.
74. A TEB-ek főbb feladatai:
- az Önkormányzat hatáskörébe tartozó rendelkezések, jogszabálytervezetek véleményezése,
- közreműködik a Közgyűlés határozatainak helyi megismertetésében és képviseletében,
- javaslataival, véleményével és észrevételeivel segíti a területi igazgatási szervek munkáját,
- figyelemmel kíséri és vizsgálja a területi sajátosságokat a biztosítottak, járulékfizetők érdekében,
- a főigazgató felkérése alapján előzetesen véleményt nyilvánít a helyi igazgatási szerv vezetőjének (helyettesének) kinevezéséről.
75. A TEB-ek elnökei, távollétükben alelnökei állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesznek a Közgyűlés ülésein.
76. A TEB-ek működésének feltételeit a területileg illetékes igazgatási szerv biztosítja.
77. A Közgyűlés évente áttekinti a TEB-ek működésének tapasztalatait, és értékeli tevékenységüket.
78. A TEB-ek működésének részletes szabályait a Közgyűlés állapítja meg.
79. Az Önkormányzat igazgatási feladatait és az egészségbiztosításhoz tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a Közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi.
80. Az Önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
81. Az OEP jogi személy, élén a Közgyűlés által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.
82. Az Önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek megfelelően alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bízhatók meg.
83. A főigazgató feladata és hatásköre:
a) elkészíti az OEP szervezeti és működési szabályzatát és jóváhagyásra benyújtja a Közgyűlésnek,
b) félévente beszámol a Közgyűlésnek az igazgatási feladatok ellátásáról, valamint közgyűlési határozat alapján egyéb kérdésekről,
c) tanácskozási joggal részt vesz az Önkormányzat testületi ülésein,
d) írásban indítványozhatja a Közgyűlés összehívását,
e) további feladat- és hatáskörét az OEP szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
84. Az OEP igazgatási szerveit az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.
85. Az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a közös érdekek képviseletére és védelmére:
- együttes közgyűlési döntés alapján szövetséget hozhatnak létre,
- megállapodhatnak a biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatával, hogy meghatározott körben melyik Önkormányzat képviseli a közös érdeket,
- egyes kérdésekben megállapodást köthetnek, Közgyűléseik közös döntést hozhatnak,
- az Önkormányzatok bizottságai, koordináló testületei stratégiai és konkrét ügyekben együttes ülést tarthatnak.
86. Az Önkormányzat Közgyűlése az Alapszabályt, annak 1. és 2. számú mellékletét az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. október 14-i ülésén az EÖK 75. sz. (1997.10.14. 1/1. sz. H.) határozatával elfogadta, és a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XLVIII. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően benyújtja az Országgyűlésnek jóváhagyásra.
Budapest, 1997. december 16.
1. A biztosítási képviselőnek a testületi üléseken való részvétel miatt kieső jövedelmét az Önkormányzat megtéríti. A jövedelemkiesést igazolni kell. Az igazolás és megtérítés részletes szabályait az Ügyrend tartalmazza.
2. A biztosítási képviselőnek megbízatásának ellátásával járó, igazolt költségeit az Önkormányzat megtéríti. Az igazolás és megtérítés részletes szabályait az Ügyrend tartalmazza.
3. A tisztségviselőket, az állandó bizottságok, tagozatok tagjait megbízatásuk időtartamára havonta az alábbi tiszteletdíj illeti meg:
- elnök, alelnök: a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa,
- bizottsági, tagozati elnökök: a mindenkori köztisztviselői illetményalap három és félszerese,
- bizottsági, tagozati alelnökök: a mindenkori köztisztviselői illetményalap másfélszerese,
- bizottsági, tagozati tagok: a mindenkori köztisztviselői illetményalap egyszerese, többszörös tagság esetén másfélszerese.
A tiszteletdíjra vonatkozó egyéb szabályokat - beleértve a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását - az Ügyrend állapítja meg.
4. A Közgyűlés elnökét és alelnökét gépkocsihasználat illeti meg.
5. A tiszteletdíjban részesülő biztosítási képviselők részére jövedelemtérítés nem fizethető.
Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak
Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
7645 Pécs, Nagy Lajos király útja 3.
Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
6000 Kecskemét, Kurucz krt. 16.
Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
5600 Békéscsaba, Luther u. 3.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
3530 Miskolc, Mindszent tér 3.
Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
1081 Budapest, Fiumei út 19/A
Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
6726 Szeged, Bal fasor 17-21.
Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
8000 Székesfehérvár, József Attila u. 42.
Győr-Moson-Sopron Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
9023 Győr, Szabolcska M. u. 1/A
Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
4026 Debrecen, Darabos u. 9-11.
Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
3300 Eger, Eszterházy tér 4.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
5000 Szolnok, Mikszáth K. u. 3-5.
Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
2800 Tatabánya I., Népház u. 12.
Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
3100 Salgótarján, Mérleg u. 2.
Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 28.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7.
Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
7100 Szekszárd, Mártírok tere 19-21.
Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
9700 Szombathely, Szily J. u. 30.
Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
8200 Veszprém, Óvári Ferenc u. 5-7.
Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 9-11.
Országos hatáskörű igazgatási szervek
Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság
1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17.
Országos Orvosszakértői Intézet
1081 Budapest, Fiumei út 19/A
Újságíró Tagozat
1062 Budapest, Andrássy út 101.
Elfogadta a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 1997. október 14-i Közgyűlése 105/1997. (X. 14.) Kgy. határozatával.
1.1. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) székhelye: Budapest XIII., Visegrádi u. 49.
1.2. Az Önkormányzat jogi személy.
1.3. Az Önkormányzat a törvények, illetve jogszabályok által meghatározott keretek között és módon irányítja a nyugellátások, baleseti nyugellátások megállapítását és folyósítását (szolgáltatást) végző, a járulékok bevallását ellenőrző és jogszabályokban előírt egyéb feladatokat ellátó igazgatási szervezetet. Törvényekben és egyéb jogszabályokban biztosított kereteken belül gondoskodik az ellátórendszer működőképességéről, javaslataival segíti az ellátórendszer korszerűsítését és kiegyensúlyozott működését. Az Önkormányzat tevékenyen részt vállal a nyugdíjrendszer korszerűsítésében a biztosítottak, illetve a járulékfizetők, továbbá a nyugdíjasok érdekeire tekintettel, a rendelkezésre álló pénzügyi források közötti lehetséges összhang kialakításával.
2.1. A biztosítási képviselők jogai és kötelezettségei - ide nem értve a választott tisztségviselőknek a törvényben és az Alapszabályban, valamint a Közgyűlés által minősített többséggel jóváhagyott ügyrendben meghatározott eltérő jogait és kötelezettségeit - azonosak.
2.2. Bármely biztosítási képviselő megválasztható a Közgyűlés által választott testületekbe tisztségviselőként, tagként. Választott tisztségéről lemondhat, illetve - a jelen lévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatával (a továbbiakban: minősített többség) - tisztségéből visszahívható.
2.3. A biztosítási képviselő - a nyugdíjbiztosítás érdekeit szem előtt tartva - köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint képviselni a biztosítottak, a nyugdíjasok és a járulékfizetők érdekeit.
2.4. A biztosítási képviselő
- rendszeresen részt vesz a Közgyűlés, illetve azon testületek munkájában, amelyekbe beválasztották,
- munkájával, javaslataival elősegíti azok eredményes működését, közreműködik a munkaprogramjuk kialakításában és teljesítésében,
- köteles tevékenységét az Alkotmány, egyéb törvények, jogszabályok rendelkezései, az Alapszabály előírásai és a Közgyűlés döntései szerint végezni,
- jogosult a bizottságok üléseire - ideértve a helyi-területi testületek üléseit is - szakterülete és érdeklődése szerinti napirendek tárgyalásához meghívást igényelni, és az ülésen tanácskozási joggal részt venni.
2.5. A biztosítási képviselő köteles az annak minősített és a tudomására jutott szolgálati titkot megőrizni.
2.6. A biztosítási képviselő - a képviselői megbízás elfogadásakor első ízben tett nyilatkozatát követően is - köteles az elnöknek bejelenteni az összes olyan tevékenységét, munkáját, tulajdonosi vagy egyéb érdekeltségét, ezek változásait, amelyek kapcsolatban állnak a nyugdíjbiztosítás vagyongazdálkodásával, továbbá amelyek érintik az Önkormányzat feladatkörét. Bejelentési kötelezettsége közvetlen hozzátartozójára [Ptk. 685. § b) pont] is vonatkozik.
2.7. A biztosítási képviselő bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységét, illetve Alapszabályt sértő magatartását az esetenként megalakítandó Etikai bizottság vizsgálja. Az Etikai bizottság javaslata alapján a Közgyűlés etikai kifogást tehet. Az etikai kifogás kimondásával együtt a Közgyűlés felszólítja a képviselőt a kifogásolt helyzet megszüntetésére. Ha ez a megadott határidőig nem történik meg, a Közgyűlés az etikai kifogásról értesíti az érintett képviselőt delegáló szervezetet és kezdeményezheti visszahívását. Az Etikai bizottságról és az etikai ügyek intézésének egyéb szabályairól a Közgyűlés külön szabályzatot alkot.
2.8. A biztosítási képviselő a főigazgatótól az Alapszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségen túlmenően - és a megyei igazgatási szervek vezetőitől a főigazgató egyidejű értesítése mellett - tájékoztatást kérhet, amelyet soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül meg kell adni, indokolt esetben erről a főigazgató a legközelebbi Közgyűlésen tájékoztatást ad.
2.9. A biztosítási képviselőt - jogállását tanúsító - igazolvánnyal kell ellátni, amit megbízatásának megszűnésekor vissza kell vonni. A biztosítási képviselő törvényben és az Alapszabályban meghatározott jogosítványainak gyakorlása során biztosítási képviselői igazolványát köteles felmutatni.
3.1. Biztosítási képviselői hely megüresedése esetén az új képviselő megbízólevelét a Közgyűlés által esetenként megbízott háromtagú Mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi.
3.2. A mandátum elfogadásáról a Mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján a Közgyűlés határoz.
4. A Közgyűlés előzetes tájékoztatása mellett az elnök - megfelelő intézkedést kérve - tájékoztatja annak a képviselőnek a delegáló szervezetét, aki a Közgyűlés üléseiről rendszeresen, illetve egymást követő három alkalommal távol marad.
5. A biztosítási képviselőt a testületi üléseken való részvétele és egyéb önkormányzati megbízatás teljesítése miatt megillető jövedelemtérítésről, költségtérítésről, továbbá a tisztségviselők és a törvényben meghatározott biztosítási képviselők tiszteletdíjáról az Alapszabály 1. és 2. számú melléklete rendelkezik.
6.1. A Közgyűlés szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.
6.2. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, legkésőbb 10 napon belül a Közgyűlést ismét össze kell hívni.
6.3. A Közgyűlés munkaprogram alapján tevékenykedik. Ennek tervezetét az elnök terjeszti a Közgyűlés elé.
6.4. A Közgyűlés ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - vezeti.
7.1. A Közgyűlés meghatározhatja a bizottságok alakításakor az ellátásra jogosultakat, illetve a munkáltatókat képviselők arányát.
7.2. A Közgyűlés jóváhagyja az állandó (ideiglenes) bizottságok személyi összetételét, illetve nyílt szavazással megválasztja tagjait és elnökét.
8. A Közgyűlésre tanácskozási joggal - a törvényben előírtakon túl - meg kell hívni az Állami Számvevőszék képviselőjét, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, valamint egyes napirendi pontokhoz az érintett szakterület szakértőjét. Egyes napirendi pontok tárgyalására - a Koordináló Testület javaslatára - külső szakértőt is meg lehet hívni.
9.1. A Közgyűlés ülése nyilvános. A Nyugdíjbiztosítási Alap érdekeit, illetve az Önkormányzat gazdálkodását érintő üzleti titok vagy etikai kifogás tárgyalása esetén az elnök zárt ülést rendel el. A zárt ülésen részt vehetnek a törvényben meghatározott állami felügyeletet ellátó szervek képviselői.
9.2. A zárt ülésről a Közgyűlés döntése szerint kell a nyilvánosságot tájékoztatni.
10. Legalább 10 képviselő írásbeli indítványára a Közgyűlés bármely ügyben titkos vagy név szerinti szavazást, továbbá zárt ülést rendelhet el.
11.1. A Közgyűlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplő előterjesztéseket a képviselőknek, a meghívottaknak (tanácskozási joggal résztvevőknek) a Közgyűlés ülését megelőzően 8 nappal meg kell küldeni.
11.2. A Közgyűlésről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A Közgyűlés határozatait jegyzőkönyv tartalmazza. Az ülésről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az ülést követő 8 napon belül a törvényben megjelölt kormánytagokon túl meg kell küldeni az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága, az Állami Számvevőszék és a Felügyelő Bizottság elnökének, a képviselőknek és az Felügyelő Bizottság tagjainak pedig legkésőbb a soron következő Közgyűlésig kell eljuttatni. A Közgyűlés egyes napirendi pontok dokumentumainak egyéb szervek részére történő megküldéséről külön rendelkezik.
12. A biztosítási képviselők munkáját, valamint a testületek, továbbá a Felügyelő Bizottság működését az Önkormányzati Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) segíti. Ellátja az önkormányzat pénzügyi és egyéb adminisztrációját, kezeli nyilvántartásaikat, az ONYF szervezeti egységeire vonatkozó utasítások és pénzügyi szabályzatok szerint. A Titkárság dolgozói az ONYF kinevezett köztisztviselői, felettük azonban a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével, amelyhez az elnök véleményét ki kell kérni - az elnök gyakorolja.
13.1. A Közgyűlésen az elnök a javasolt napirendi pontok elfogadását és azok tárgyalási sorrendjét szavazásra teszi fel. Elfogadása után két - elnöki, alelnöki, bizottsági elnöki - tisztséget nem viselő képviselő személyében javaslatot tesz a jegyzőkönyv, illetve a közgyűlési határozatok (állásfoglalások) hitelesítőire.
13.2. Bármely képviselő, más képviselőkkel együtt is jogosult a nyugdíjbiztosítást érintő, általa részletesen kidolgozott javaslatot - az előírt határidőkre is figyelemmel - az elnök útján a Közgyűlés napirendjére javasolni. A javaslatnak a részletes indokoláson túl határozati javaslatot is tartalmaznia kell. A javaslattevő előzetesen a főigazgatótól a javaslat kidolgozásához, rendelkezésre álló szakmai anyagokat (adatokat) is igényelhet.
13.3. A napirendi pont tárgyalása határozathozatallal vagy állásfoglalás elfogadásával fejeződik be. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után az elnök állapítja meg, és azt azonnal kihirdeti. A Közgyűlés elvi álláspontját állásfoglalás, döntéseit - ideértve az előterjesztésekre, jogszabálytervezetekre adott szakmai véleményt is - pedig határozat formájában hozza meg. Számozásuk az állásfoglalás, illetve a határozat folyamatos sorszámát követően a Közgyűlés dátumának, a „Kgy. állásfoglalás” vagy „Kgy. határozat” jelzésével történik.
13.4. Név szerinti szavazás esetén a képviselők a képviselői névjegyzéken történt bejegyzésük sorrendjében - a névjegyzék felolvasása alapján - egyenként szavaznak. A szavazás eredményének a megállapítása és a határozat (állásfoglalás) kihirdetése a 13.3. pont szerint történik.
13.5. Titkos szavazás esetén a Közgyűlés gépi úton titkosan szavaz vagy a szavazás lebonyolítására háromtagú Szavazatszedő bizottságot választ. A Szavazatszedő bizottság elkészíti a szavazólapokat, kiosztja és a titkos szavazás után a szavazatokat összeszámlálja, az eredményt jegyzőkönyvbe foglalja, aláírja és a Közgyűlés előtt azonnal kihirdeti. A titkos szavazás technikai feltételeiről az elnök gondoskodik.
14. A Közgyűlés írásos anyagaiba a képviselő bármikor betekinthet, a kiküldött írásos anyagokról - a Titkárság közreműködésével - másolatot készíthet. A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vevő személy a saját hozzászólását elolvashatja. Írásos kérelem alapján és az elnök engedélyével a közgyűlési dokumentumokról másolat készíthető.
15. A Közgyűlés előkészítésének, működésének, a napirendek tárgyalásának az önkormányzati dokumentumok őrzésének, kezelésének, egyéb eljárásának szabályait, valamint a Titkárság további feladatait a Közgyűlés ügyrendben szabályozza.
16.1. Az önkormányzati testületi szervek működtetéséért, illetve a közgyűlési határozatok (állásfoglalások) megfelelő képviseletéért és megvalósításáért elsősorban az elnök felelős. A bizottságok vezetőivel és a főigazgatóval együttműködve koordinálja a bizottságok munkáját.
Az elnök a Nyugdíjbiztosítási Alap védelme és a nyugdíjbiztosítási ág szakmai érdekében jogosult és köteles a törvényben és az Alapszabályban meghatározott jogaival élni és kötelezettségét teljesíteni. Az elnök e tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.
16.2. Az elnök a Közgyűlés külön jóváhagyásával esetenként meghatározott kérdésekben feladatait - a főigazgatót érintő elnöki utasítási jog kivételével - megoszthatja az alelnökkel. Az alelnök ezen feladatok ellátásáért - az elnök folyamatos tájékoztatása mellett - a Közgyűlésnek felelős.
16.3. Az elnök akadályoztatása esetén - elnöki hatáskörben - az alelnök jár el. Az elnök akadályoztatását a helyzetből adódó, általa választott és ellenőrizhető formában jelzi az alelnöknek és a Titkárságnak, lehetőség szerint az akadályoztatás megszűnésének időpontjával. Amennyiben az elnök akadályoztatásának közlésére egészségügyi vagy egyéb okból képtelen, az alelnök a Koordináló Testület soron kívüli ülésén jelenti be az elnöki teendők átvételét.
Az alelnök az elnök akadályoztatása alatti időszakban elnöki hatáskörben hozott érdemi intézkedéseiről az akadályoztatás megszűnését követően soron kívül, de legkésőbb a harmadik munkanapon tájékoztatja az elnököt, a következő Közgyűlésen pedig a Közgyűlést.
16.4. Az Országgyűlés (annak illetékes bizottságai), a Kormány (Gazdasági Kabinet) előtt az Önkormányzatot, illetve a Közgyűlést elsősorban az elnök jogosult és köteles képviselni. Adott és indokolt esetben az elnök a képviselettel az alelnököt - egyeztetésük alapján a Közgyűlés más tagját - is megbízhatja. A Kormány döntését előkészítő előzetes közigazgatási (jogi, szakmai) egyeztetést a főigazgató látja el, aki köteles erről megfelelő időben és módon tájékoztatni az elnököt (alelnököt).
16.5. Az elnök a Közgyűlés féléves munkaprogram tervezetét - a Koordináló Testület véleményének ismeretében - terjeszti jóváhagyásra a Közgyűlés elé.
17.1. A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, jogszabálytervezetek önkormányzati hatáskörben történő véleményezésére, jogalkotásra irányuló javaslatok kimunkálásának segítésére és a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes véleményezése érdekében a képviselőkből, főbb tevékenységi körük meghatározásával - legfeljebb héttagú, amely létszámtól a Közgyűlés kivételesen indokolt esetben eltérhet - a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Jogi, igazgatási és ügyrendi bizottságot: az Önkormányzat működési körét érintő jogterület és igazgatási rendszer feladatellátásának, működésének (ügyfélcentrikusság, tájékoztatási kötelezettség stb.), hatékonyságának elemzésére, megfelelő javaslatok kidolgozására, továbbá az önkormányzati testületek működése során felmerülő ügyrendi problémák rendezésére szolgáló javaslatok megtételére.
- Nyugdíjbiztosítási bizottságot: a nyugdíjrendszer közgazdasági elemzésére, a tervezési rendszer és az ezeket szolgáló biztosításmatematikai, statisztikai és informatikai rendszerek vizsgálatára, továbbá ezek fejlesztését szolgáló javaslatok kimunkálására, ideértve a kötelező magánnyugdíj és az egyéb nyugdíjformulák társadalombiztosítási nyugellátást érintő kérdéseit is.
- Pénzügyi-költségvetési bizottságot: a nyugdíjbiztosítás, illetve az Alap finanszírozási, pénzügyi rendszerének, költségvetést (zárszámadást) előkészítő és végrehajtó tevékenységének, továbbá az ezeket kiszolgáló ügyviteli és informatikai rendszereknek az elemzésére, fejlesztésüket célzó javaslatok kidolgozására.
- Vagyonkezelési és befektetési bizottságot: az Alap, illetve az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során a szabályszerűségi és célszerűségi, hatékonysági követelmények érvényesülésének elemzésére, a megalapozott döntések előkészítésére és az ezeket szolgáló javaslatok kimunkálására.
- Területi koordináló bizottságot: a helyi-területi testületek tevékenységének, munkájának segítésére, az önkormányzati munkáról való folyamatos tájékoztatás biztosítására, a Közgyűlés, a biztosítási képviselők, a bizottságok és a területi szervezetek közötti folyamatos munkakapcsolat kialakítására.
17.2. A Közgyűlés képviselői javaslatra, meghatározott szakmai témákra ideiglenes bizottságot hozhat létre, megjelölve annak konkrét feladatát, összetételét és működésének idejét. Az ideiglenes bizottság működésére, a tagok jogaira és kötelezettségeire egyebekben az állandó bizottságokra (azok elnökére, tagjaira) vonatkozó szabályok az irányadók.
17.3. A bizottságokba a képviselők érdeklődési körük és szakmai felkészültségük alapján önkéntesen vagy elnöki felkérés alapján jelentkeznek.
Külső szakértő eseti felkérésére a bizottság véleményének meghallgatása után a bizottság elnöke tesz javaslatot, melyet az Önkormányzat elnöke hagy jóvá.
17.4. A bizottság működési rendjét a Közgyűlés hagyja jóvá.
17.5. A főigazgató a bizottságok mellé munkájuk segítésére szakmai referenseket biztosít.
18.1. A Közgyűlés ülései közötti időszakban a következő Közgyűlés előkészítése, a közgyűlési döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése és a bizottsági munka összehangolása, a Közgyűlés munkaprogramjának előkészítése és a munkaprogram végrehajtásának elősegítése érdekében az önkormányzat elnökéből, alelnökéből és az állandó bizottságok elnökeiből álló Koordináló Testület működik.
18.2. A Koordináló Testület szükség szerint, de legalább kéthetenként ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. A Testület törvényben előírt hatáskörében többségi szavazattal alakítja ki álláspontját, kétharmados többséggel pedig indítványozhatja a Közgyűlés összehívását.
18.3. A Koordináló Testület a Közgyűlést megelőzően áttekinti a határozatok végrehajtásának helyzetét, a munkaprogramra figyelemmel a következő Közgyűlés előkészítését, ezekkel összefüggésben az elnöktől tájékoztatást kérhet.
18.4. A Koordináló Testület üléseire a főigazgatót (helyettesét), az ideiglenes bizottság elnökét és a Felügyelő Bizottság elnökét (képviselőjét) meg kell hívni, akik az üléseken tanácskozási joggal vesznek részt. Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni.
18.5. A Koordináló Testület üléséről, kialakított álláspontjáról, érdemi javaslatairól az elnök a Közgyűlés következő ülésén szóbeli tájékoztatást ad.
19.1. A nyugdíjbiztosítási önkormányzati feladatok helyi-területi segítésére a Közgyűlés fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási testületeket (a továbbiakban: megyei testület) alakít.
19.2. A megyei testület megalakításáról, annak létszámáról a Közgyűlés külön határoz.
Az ellátásra jogosultak és a munkáltatók képviselőit - a Közgyűlésbe való delegálás arányaira figyelemmel - az érdek-képviseleti szervek megyénként delegálják. Egy-egy képviselőt delegálnak a Közgyűlésben képviselettel rendelkező országos nyugdíjas szervezetek és az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek megyei testületi szervei.
19.3. A megyei testület alakuló ülését - az Alapszabály országgyűlési jóváhagyását követő 60 napon belül - a Közgyűlés megbízottja hívja össze. A megyei testület elnököt és alelnököt választ. A testület legalább háromhavonta ülésezik, üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Munkáját munkaprogram alapján végzi. A testület állásfoglalásait szótöbbséggel hozza.
19.4. A megyei testületek
- közreműködnek a Közgyűlés határozatainak (állásfoglalásainak) helyi megismertetésében és képviseletében,
- a Közgyűlés munkaprogramjához kapcsolódva - az elnökön és a Koordináló Testületen keresztül - javaslatot tehetnek meghatározott kérdések közgyűlési tárgyalására,
- javaslataikkal, észrevételeikkel segítik az illetékes igazgatási szervek munkáját,
- figyelemmel kísérik az ügyintézést, az ügyfélkapcsolatok alakulását,
- átfogó tájékoztatást kérhetnek az igazgatási szervezet vezetőjétől - az éves munkaértékeléssel egyidejűleg - az igazgatási szervezet helyzetéről, munkájáról, félévenként pedig munkaprogram szerint az igazgatási szervezet munkájának egyes részterületeiről, illetve az időszerű feladatokról,
- a főigazgató előzetes felkérése alapján véleményt nyilvánítanak a helyi igazgatási szerv vezetőjének (helyettesének) kinevezéséről,
- kapcsolatot tartanak az Egészségbiztosítási Önkormányzat megyei-területi testületével a társadalombiztosítás két ágának közös érdekeltségű ügyeiben, illetve a megye lakosságát érintő kérdésekben közös javaslatot dolgozhatnak ki,
- továbbá kapcsolatot tartanak a nyugdíjasok helyzetének segítésével foglalkozó közigazgatási, társadalmi és civil szervezetekkel.
19.5. A megyei testületek törvényben és Alapszabályban foglaltaknak megfelelő működési rendjét a Közgyűlés hagyja jóvá.
19.6. A területi igazgatási szerv működésével kapcsolatos észrevételekre az igazgatási szerv vezetője 10 napon belül érdemi választ köteles adni.
19.7. A megyei testületek működésének anyagi és technikai feltételeit - a költségvetésben erre a célra előirányzott összeg erejéig - az igazgatási szerv vezetője biztosítja.
20. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat élve a törvényben biztosított lehetőséggel, az általános társadalombiztosítási érdekek közös képviselete és hatékonyabb védelme érdekében - az ágazati kompetenciák tiszteletben tartásával, kölcsönösségi alapon - intézményes együttműködést vállal az Egészségbiztosítási Önkormányzattal. Ennek érdekében - legkésőbb az Alapszabály jóváhagyását követő 60 napon belül - a következő együttműködési témákban megállapodást kezdeményez:
- az általános - mindkét önkormányzatot egyaránt érintő - társadalombiztosítási érdekek köre,
- a közös fellépés, állásfoglalások feltételei és rendje, ideértve a nemzetközi társadalombiztosítási szervezetben a társadalombiztosítás képviselete, továbbá - indokolt esetben - a képviselendő álláspont, valamint
- meghatározott kérdésekben közös közgyűlési döntések előkészítésének és meghozatalának módja, képviselete.
Az Önkormányzat a megkötött megállapodást tájékoztatásul megküldi a törvényben meghatározott állami felügyeleti szerveknek.
21.1. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) - mint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatala és a nyugdíjbiztosítás központi igazgatási (szakigazgatási) és hatósági szerve - a főigazgató egyszemélyi felelős vezetése alatt áll.
21.2. A főigazgató feladatai:
a) kialakítja az ONYF hivatali szervezetét, működteti a hivatali és felügyeleti ellenőrzési rendszert, valamint elkészíti a szervezeti és működési szabályzatot,
b) az Önkormányzat elnökének közgyűlési határozaton alapuló utasítása szerint gondoskodik a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések, tervezetek, javaslatok elkészítéséről, biztosítja a testületek működésének dologi, technikai feltételeit,
c) gyakorolja (ide nem értve a főigazgató-helyetteseket) a központi hivatal dolgozói és az igazgatási szervek vezetői (helyettesei) felett a munkáltatói jogokat, ezen belül kinevezi az ONYF önálló belső szervezeti egységeinek vezetőit, továbbá - a megyei testület előzetes tájékoztatása mellett - az igazgatási szervek vezetőit (helyetteseit),
d) utasítással rendezi az igazgatási szervek ügyintézése során követendő belső eljárási rendet, az igazgatási szervek egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosítása érdekében szakmai iránymutatást ad ki,
e) együttműködik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójával, ennek keretén belül megállapodással rendezi az igazgatási szerveket érintő közös érdekű hatósági-igazgatási ügyeket,
f) együttműködik, illetve szakmai kapcsolatot tart a közigazgatási és egyéb szervekkel az Alapot, illetve nyugdíjbiztosítást érintő kérdésekben, az illetékes állami szervek előtt képviseli az ONYF-et és az igazgatási szerveket, illetve - a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetével együttműködve - az ágazatban dolgozó köztisztviselők érdekeit,
g) előkészíti a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési javaslatát, gondoskodik ennek végrehajtásáról, gazdálkodik az igazgatási szervezet működtetésére szolgáló költségvetési előirányzattal,
h) közvetlenül véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező jogszabálytervezeteket, ezek közül a nyugdíjbiztosítást, illetve az Alapot érintő tervezeteket állásfoglalási javaslattal a Közgyűlés elé terjeszti, ebben a körben rendkívül indokolt esetben, illetve rendkívüli sürgősséggel érkező kormány-előterjesztésekről előzetes szakmai véleményt ad, amelyről az elnököt és a Koordináló Testületet soron kívül, a Közgyűlést pedig a következő ülésen tájékoztatja,
i) a Közgyűlés törvényes jogkörében hozott gazdasági-pénzügyi döntéseit végrehajtja, és erről beszámol a testületnek,
j) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslattervezet előterjesztésével egyidejűleg átfogóan beszámol az igazgatási szervezet helyzetéről, munkájáról, valamint a feladatkörét érintő közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
k) a jogszabályban előírt féléves pénzügyi-költségvetési beszámolóval egyidejűleg - a Közgyűlés munkaprogramjának megfelelően - beszámol az igazgatási szervezet munkájának egyes részterületéről, illetve az időszerű feladatokról.
21.3. A főigazgató a főigazgató-helyettesek szakmai közreműködésével látja el a feladatait.
22.1. Az igazgatási szerv - kivéve a kirendeltség - önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv.
22.2. Az igazgatási szerv élén a főigazgató által kinevezett igazgató áll, aki az ONYF által meghatározott keretek között
- kialakítja a szervezeti felépítést,
- elkészíti és a főigazgatónak jóváhagyásra felterjeszti a szervezeti és működési szabályzatot,
- gyakorolja a számára biztosított munkáltatói jogokat az igazgatási szerv dolgozói felett és felelősen gazdálkodik az igazgatási szervezet jóváhagyott költségvetési előirányzatával.
22.3. Az igazgatási szervek részletes feladatainak meghatározása, szakmai irányításuk és ellenőrzésük - a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - az ONYF feladata.
22.4. A működő igazgatási szervek jelenlegi elnevezését, székhelyét és címét az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.
Az Alapszabályt a Közgyűlés 1997. október hó 14. napján 105/1997. (X. 14.) Kgy. határozatával fogadta el.
1. A biztosítási képviselőt - e munkájával összefüggő jövedelemkiesése miatt - jövedelemtérítés illeti meg.
2. A biztosítási képviselő önkormányzati munkájával összefüggő elfoglaltságát az Önkormányzati Titkárság az erre vonatkozó dokumentumok (meghívó, jegyzőkönyv, testületi határozat stb.) alapján igazolja.
3. A kiesett jövedelem összegét
a) a biztosítási képviselő munkáltatója által igazolt, vagy
b) a biztosítási képviselő előző évi személyi jövedelemadó alapjának - nyilatkozatban közölt összege - figyelembevételével kell megállapítani.
4. Tiszteletdíjban részesülők számára jövedelemtérítés nem fizethető.
5. A biztosítási képviselőt kiküldetése esetén az igazgatási szervezetnél alkalmazott kiküldetési szabályok szerinti díj illeti meg.
6. A biztosítási képviselő munkájával kapcsolatos egyéb költségek - utazási költség, szállás költség stb. - elszámolása számla alapján történik.
1. Az Önkormányzat elnöke, alelnöke megválasztásuk időpontjától, a bizottságok elnökei és tagjai a bizottság megalakulásától tiszteletdíjra jogosultak.
2. A tiszteletdíj a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illetményalap
- bizottsági tagok esetében másfélszerese,
- bizottsági elnökök esetében három és félszerese,
- elnök, alelnök esetében hatszorosa.
A tiszteletdíjra vonatkozó egyéb szabályokat - beleértve a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását - az ügyrend állapítja meg.
3. A tiszteletdíj a képviselőt a választása szerinti egy bizottsági tagsága után illeti meg.
4. Az Önkormányzat elnökét, alelnökét - a közigazgatásban hasonló munkakörben dolgozó tisztségviselők esetében alkalmazott feltételek mellett - gépkocsihasználat illeti meg.
Igazgatóságok:
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
1565 Budapest, Váci út 73.
Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
1083 Budapest VIII., Fiumei u. 19/A
Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
7623 Pécs, Mártírok útja 12.
Bács-Kiskun Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
6001 Kecskemét, Deák Ferenc tér 5.
Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
5601 Békéscsaba, Luther u. 3.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
3530 Miskolc, Mindszent tér 3.
Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
6726 Szeged, Fő fasor 16-20.
Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
8002 Székesfehérvár, József A. u. 42.
Győr-Moson-Sopron Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
9024 Győr, Szent Imre u. 6.
Hajdú-Bihar Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
4026 Debrecen, Darabos u. 9-11.
Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
3300 Eger, Deák Ferenc u. 11-13.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
5000 Szolnok, Kossuth tér 5/A
Komárom-Esztergom Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
2800 Tatabánya, Semmelweis u. 1.
Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
3100 Salgótarján, Mérleg u. 2.
Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 9.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 4.
Zala Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
8900 Zalaegerszeg, Kossuth út 9-11.
Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
7100 Szekszárd, Toldi u. 6.
Veszprém Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
8200 Veszprém, Jókai Mór u. 5.
Vas Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
9700 Szombathely, Berzsenyi tér 2/B
Kirendeltségek:
Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ceglédi Kirendeltsége
2700 Cegléd, Táncsics M. u. 4.
Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Váci Kirendeltsége
2600 Vác, Dr. Csányi L. krt. 16.
Bács-Kiskun Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Bajai Kirendeltsége
6500 Baja, Árpád tér 3.
Békés Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Gyulai Kirendeltsége
5700 Gyula, 48-as u. 15-17.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ózdi Kirendeltsége
3601 Ózd, Gyár u. 6.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége
3981 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 29.
Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Kirendeltsége
6800 Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 1.
Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Szentesi Kirendeltsége
6600 Szentes, Ady Endre u. 13.
Győr-Moson-Sopron Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Soproni Kirendeltsége
9400 Sopron, Kiss János u. 4.
Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Gyöngyösi Kirendeltsége
3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos u. 37-39.
Komárom-Esztergom Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Esztergomi Kirendeltsége
2500 Esztergom, Széchenyi tér 6.
Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Balassagyarmati Kirendeltsége
2660 Balassagyarmat, 16-os Honvéd u. 2.
Veszprém Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Pápai Kirendeltsége
8500 Pápa, Széchenyi u. 21.
Veszprém Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Tapolcai Kirendeltsége
8300 Tapolca, Fő tér 4.
Zala Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nagykanizsai Kirendeltsége
8800 Nagykanizsa, Ady Endre út 31.
Készült a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított 1991. évi LXXXIV. törvény alapján.
Elfogadva: EFB-2/025/1997. (1997. október 10.) sz. határozattal
Módosítva: EFB-3/005/1998. (1998. február 03.) sz. határozattal
Tartalomjegyzék
| 1. | A Felügyelő Bizottság jogállása, feladata és hatásköre | |||
| 2. | A Felügyelő Bizottság szervezete | |||
| 3. | A Felügyelő Bizottság tagjainak jogállása, felelőssége | |||
| 4. | A Felügyelő Bizottság elnökének jogállása, felelőssége | |||
| 5. | A Felügyelő Bizottság üléseinek szabályai | |||
| 6. | A Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak rendje | |||
| 7. | A Felügyelő Bizottság működésének személyi és tárgyi feltételei | |||
| 8. | A Felügyelő Bizottság működési költségvetése | |||
| 9. | Titoktartási kötelezettség | |||
| 10. | A Felügyelő Bizottság iratkezelése, iratmegőrzése | |||
| 11. | A Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása | |||
| 12. | A Felügyelő Bizottság ügyrendjének mellékletei |
1.1. A Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: FB) az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: EBÖ) és szervei működésének független ellenőrzési szervezete, amely az 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 11. §-ának előírásai szerint jött létre.
1.2. Az FB feladata az Öit. 12. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint az EBÖ és szervei gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése. E feladatkörében az FB ellenőrzési jogköre kiterjed: az EBÖ Közgyűlésre, a bizottságokra, a tagozatokra, a Területi Egészségbiztosítási Bizottságokra (a továbbiakban: TEB-ek), a Koordináló Testületre, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), (a továbbiakban együtt: az EBÖ és szervei), valamint
a) az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése tervezésével, elfogadásával, végrehajtásával, a zárszámadással összefüggő határozatokra, illetőleg egyéb döntésekre;
b) E. Alap költségvetésén belül a működési költségvetés teljesítésére;
c) az önkormányzat és szervei mint társadalombiztosítási költségvetési szervek költségvetési gazdálkodására;
d) az E. Alapba tartozó vagyonnal való gazdálkodásra.
Az FB az ellenőrzés során azt vizsgálja, hogy az EBÖ és szervei gazdálkodása és pénzügyi tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak, az EBÖ alapszabályának, a gazdálkodásra, a pénzügyi rendre vonatkozó szabályzatoknak, valamint a Közgyűlés határozatainak.
1.3. Az FB ellenőrzési tevékenysége során együttműködik az Állami Számvevőszékkel, a Kormánynak az önkormányzat és szervei törvényességi ellenőrzésre kijelölt tagjaival, az önkormányzat és szervei törvényes működésének ellenőrzésére jogosult egyéb szervekkel, továbbá az E. Alap mérlegét auditáló könyvvizsgálóval.
1.4. Az FB jogosult arra, hogy az EBÖ Közgyűlése elé kerülő feladatkörét érintő, valamennyi előterjesztést megtárgyalja, és vizsgálatának eredményét a Közgyűlés elé terjessze.
1.5. Az FB a feladatkörét érintően, előzetesen véleményezi az EBÖ belső szabályzatait, vizsgálja azok összhangját az EBÖ-re vonatkozó törvénnyel, és ellenőrzi azok végrehajtását.
