Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján
- az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása,
- a térségi - regionális, megyei, kistérségi - és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja,
- az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához információk biztosítása,
- az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint
- a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása
érdekében az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a következő határozatot hozta:
A területfejlesztési koncepció jövőképe olyan térszerkezet felé törekvés, amelyben:
- az európai államok közösségében Magyarország kulturális örökségének, földrajzi adottságainak és a nemzetgazdaság fejlettségének megfelelően összekötő híd szerepét tölti be kelet-nyugat és észak-dél között;
- a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és nem alárendelten fejlődnek;
- mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken;
- Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő központja, intenzív együttműködésben régiójával és harmonikus munkamegosztásban az országgal;
- az ország régiói a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen az európai és határmenti együttműködés fő szervezői, a régiók egyúttal a megyék közötti szoros kooperáció színterei a fejlesztéspolitikában;
- az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi fejlődésnek;
- új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) teszik kiegyensúlyozottá a területi szerkezetet;
- a városhálózat kiegyenlített, valamennyi településből elérhetők a városi intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlődés hajtóerőit;
- a településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttműködés, többirányú a munkamegosztás az egyes települések között;
- a települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkennek;
- a kiemelt üdülőkörzetek a nemzetközi és a hazai, különleges, minőségi turizmus elsődleges fogadóterületei, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével;
- az egyéb, kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező, de elmaradott területek bekapcsolódnak a turizmusba a komplex infrastruktúra kiépítésével;
- meghatározó a környezet minősége, az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élvez a természeti erőforrások védelme, és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás;
- a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a generációs felelősség kifejezői.
Az Országgyűlés - a területfejlesztési és területrendezési törvény elfogadásával megteremtve a decentralizált intézményrendszer kereteit - szükségesnek tartja az intézményrendszer működése során a területfejlesztés szereplői partnerségen alapuló együttműködésének deklarálását, a lehetséges területi fejlődési változatok közül a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítését.
1. A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján
a) az ország egészén:
- a polgárok és a nemzet kulturális, anyagi jólétének megteremtése,
- a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,
- a tartós gazdasági növekedés, a versenyképesség javítása, és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,
- az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a települések, a megyék, a régiók forrásszervező erejének növelése, továbbá a fejlesztésekhez hozzájárulási képességük növelése,
- a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;
b) a területi egyenlőtlenségek mérséklése:
- a régiók,
- a megyék,
- a főváros és a vidék,
- a városok és a községek
között,
- a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések, továbbá Kelet- és Nyugat-Magyarország között, az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális és az infrastrukturális feltételekben, illetve
- a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
2. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei az ország egészére
a) A szociális piacgazdaság elveivel összhangban érvényesíteni kell a társadalmi szolidaritást és a hosszú távú gazdasági érdekeket a központi források területileg differenciált elosztásánál, a piacgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségét és érdekeltségét biztosító mértékben.
b) A fenntartható fejlődés elveit érvényesíteni kell az erőforrás-gazdálkodásban, a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban.
c) Az innováció térbeli terjedésének elősegítése érdekében:
- ösztönözni kell a kutatásfejlesztés tevékenységet és annak decentralizálására irányuló törekvéseket,
- a megfelelő szellemi és termelési háttérrel rendelkező településeken ki kell alakítani az innováció intézményes feltételeit,
- javítani kell a kommunikációs kapcsolatokat a szellemi és termelési központok, illetve térségeik között.
d) A társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében törekedni kell:
- a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítésére, a kulturális, oktatási, közlekedéspolitikai, energetikai, környezetvédelmi, népjóléti és szociális programok, valamint a nemzetközi egyezményekből és határozatokból fakadó kötelezettségek összehangolásával,
- a túlzottan Budapest központú térszerkezet oldására a növekedésre alkalmas központok fejlesztésével,
- a sugaras szerkezetű műszaki infrastrukturális hálózatok gyűrűs, illetve transzverzális elemekkel való kiegészítésére,
- az országos és regionális energiaellátás biztonságát szolgáló országos energiahálózatok kiépítésére.
e) A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát kell érvényre juttatni, különösen
- az agglomerálódó térségekben,
- az egyes üdülőkörzetekben,
- a természetvédelem alatt álló területek térségében,
- a környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben,
- a határmenti térségekben.
3. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében
A gazdaság értéktermelő képességének függvényében, területileg differenciált módon többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés rendelkezésére álló központi forrásokból, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is.
A hátrányos helyzetű kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei, ezek:
- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek,
- az ipari szerkezetátalakítás térségei,
- a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei,
- a tartósan, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek.
E térségek besorolásáról és ezek felülvizsgálatáról az Országgyűlés külön határoz.
A további válságterületek kialakulásának megakadályozása érdekében figyelemmel kell kísérni az országon, illetve az egyes megyéken belül a társadalmi-gazdasági folyamatokat, tartós válsághelyzet kialakulása veszélye esetén az érintett térségeket a kedvezményezett térségek közé kell sorolni.
4. Hosszú távú fejlesztési célok és prioritások térségenként
4.1. Fejlesztési prioritások a hátrányos helyzetű térségekben
a) Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségekben:
- a munkahelyteremtő beruházások, a külső tőke bevonásának ösztönzése,
- a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztése,
- a térség belső fejlődési lehetőségeit elősegítő programok ösztönzése,
- a humán erőforrások fejlődését elősegítő fejlesztések, programok,
- a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása,
- az üdülés-idegenforgalmi adottságokra, vonzerőre alapozott komplex fejlesztések támogatása, továbbá
- a térség besorolása szerint az adott térségtípusnál felsorolt célok megvalósítása.
b) Az ipari szerkezetátalakítás által érintett térségekben:
- a gazdasági szerkezet átalakításának és a külső tőke bevonásának ösztönzése,
- az ipari szerkezetváltás és innováció elősegítése,
- a szerkezetváltást elősegítő képzési és átképzési programok szervezése,
- az infrastruktúra hiányosságainak pótlása, különös tekintettel a környezet védelmét szolgáló beruházásokra.
c) A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeiben:
- a mezőgazdasági termelés szerkezetének és integrációjának megerősítése, beleértve a termékfeldolgozás és forgalmazás szövetkezéseit, vállalkozásait és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket,
- a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségekben gazdálkodók támogatása,
- a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kiegészítő tevékenységének támogatása, az alternatív munkalehetőségek bővítése,
- a mezőgazdasághoz kötődő szociálpolitikai programok kiszélesítése,
- a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok kidolgozása és támogatása,
- a környezet, a természet, a táj védelmének elősegítése.
d) A tartósan, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségekben:
- a foglalkoztatást elősegítő fejlesztések, speciális, a helyi gazdaság fejlődését elősegítő célprogramok, részfoglalkoztatás, közmunka programok kidolgozása és támogatása,
- oktatás, átképzés fejlesztése,
- otthoni és nappali szociális ellátások fejlesztése mentálhigiénés programokkal.
4.2. Fejlesztési prioritások a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben
a) A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetőségének megfelelő területfelhasználás kialakítása.
b) Az agglomerálódó térségekben különösen az egészséges környezet, a művi és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó területfelhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése.
c) Az egyes üdülőkörzetekben a minőségi, környezetbarát turizmus és infrastruktúrájának fejlesztése.
d) A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen:
- az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,
- a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása.
e) A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a károsító hatások mérséklése és megelőzését elősegítő fejlesztések, különösen:
- a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a megfelelő hulladék-elhelyezés és a szennyvizek tisztítása,
- a légszennyezés mérséklése érdekében a települési - valamint a védett területeket - elkerülő és tehermentesítő útszakaszok kiépítése,
- az országos kármentesítési program végrehajtása.
f) A határmenti térségekben a határmenti együttműködést elősegítő fejlesztések, különösen:
- a közös és az Európai Unió által támogatott területfejlesztési programok és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések koordinálása,
- a közös vállalkozások, az ipari parkok és vállalkozói övezetek együttműködése,
- a határátkelőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése,
- a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések,
- az információs infrastruktúra fejlesztése.
5. Az eszközrendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok
5.1. A területfejlesztési politika céljait a gazdaságpolitika egészében kell érvényesíteni:
- az éves költségvetések kialakításában, az ágazati és területfejlesztési programokban, valamint a jogalkotási tevékenység során figyelembe kell venni a Koncepcióban megfogalmazott feladatokat;
- a területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejlesztési célelőirányzatokat és egyéb állami eszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell működtetni és felhasználni, különös tekintettel a központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódására;
- az államháztartás reformja és ezen belül az önkormányzati szabályozás továbbfejlesztése során többek között erősíteni kell a területi kiegyenlítés követelményét, indokolt esetben növelni kell a decentralizált döntési körben működő eszközöket és a térségi forrásokat;
- ki kell dolgozni a területfejlesztést szolgáló forráselosztás koordinációjának rendszerét;
- tovább kell fejleszteni az elbírálási, pénzügyi és számviteli rendszert, annak érdekében, hogy a fejlesztési javaslatok megítélése megalapozottabbá, a területfejlesztési pénzeszközök felhasználása átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és nyilvánosabbá váljon;
- a programfinanszírozásra fokozatosan át kell térni, a fejlesztési támogatásoknál prioritást kell biztosítani a területfejlesztési programmal alátámasztott pályázatoknak;
- a regionális gazdaságfejlesztés elősegítésében növekvő szerepet kell vállalnia a Magyar Fejlesztési Banknak, illetve az általa és az önkormányzatok által alapított regionális fejlesztési társaságok hálózatának. A bankrendszer fejlesztésével összhangban, az állam, az önkormányzatok, a kamarák és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány összefogásával elő kell segíteni olyan pénzügyi szolgáltatások létrejöttét, amelyek hatékonyan segítik a régiók fejlesztését.
5.2. A regionális intézményrendszer fejlesztése:
- a kiemelt térségek, melyek összehangolt tervezéséhez, rendezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek is fűződnek a következők:
= a Budapesti agglomeráció térsége;
= a kiemelt üdülőkörzetek: a Balaton, a Velencei-tó-Vértes, a Tisza-tó, a Mátra-Bükk, a Dunakanyar, a Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeg-alja térsége;
= a több megyét érintő jelentős, illetve országhatáron átnyúló közös természetvédelmi területek:
a Hortobágy Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park;
- a regionális gazdaságfejlesztés érdekében a következő térségekben vállalkozási övezetek kialakítása:
= Salgótarján, Ózd, Zemplén, Záhony, Kunmadaras, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Szeged-Makó, Mohács-Baja, Barcs és Lenti térségében;
- a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa hangolja össze a főváros és a környéki települések fejlesztési elképzeléseit egymással, valamint az országos és regionális koncepciókkal, programokkal;
- kiemelt feladat a Balaton és környéke összehangolt, az idegenforgalom és a környezetvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevő fejlesztése, az érintett önkormányzatok koordinált együttműködésével, a Balatoni Fejlesztési Tanács keretében;
- ösztönözni kell a megyei területfejlesztési tanácsok regionális szintű együttműködését, valamint bővíteni a regionális fejlesztési tanácsok tervező és szervező tevékenységét a nagyvárosok, a szomszédos tervezési és statisztikai régiókba átnyúló kistérségi társulások és területi kamarák képviselői bevonásával;
- ki kell alakítani megyei információs rendszerek bázisán a régiók statisztikai megfigyelési rendszerét a következő tervezési-statisztikai régiókra:
= Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye;
= Közép-Dunántúl: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye;
= Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;
= Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye;
= Észak-Magyarország: Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye;
= Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
- Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye.
5.3. A területfejlesztési politika korszerű tervezési rendszerének kialakítása érdekében:
- az érintett minisztériumok alakítsák ki és egyeztessék térségi fejlesztési irányelveiket, és vegyék figyelembe azokat a fejlesztési célú pénzeszközök felhasználása során, egyeztessék az Országos Területfejlesztési Tanács keretében, és értékeljék a pénzeszközök területi felhasználását;
- döntően a meglévő adatgyűjtési rendszerekre alapozva, korszerű területi információs és értékelő rendszert kell kiépíteni és működtetni, megfelelő anyagi és hatásköri garanciákkal, központi pénzügyi és szakmai támogatás mellett;
- az Európai Unió programkészítési gyakorlatának figyelembevételével elő kell segíteni regionális szintű tervdokumentumok összeállítását a régiókban;
- erősíteni kell a területi tervezési szakemberek képzését, a hagyományos műszaki képzés mellett nagyobb hangsúlyt fektetve a társadalmi-gazdasági és ökológiai ismeretekre, valamint a speciális területi finanszírozási ismeretekre;
- javítani kell a területi kutatások szervezettségét a felmerülő kérdések megoldása és az új eredmények hasznosítása érdekében.
1. A magyar területi politika szorgalmazza:
- az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének erősítése és az európai stabilitás érdekében;
- a határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogassa az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára;
- az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erőteljesebb bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.
2. Szorgalmazni kell a közép-európai együttműködést:
- kormányzati szinten a Közép-Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztéspolitikák összehangolása érdekében;
- a szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú együttműködések keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén;
- az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, közös területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában.
3. Ki kell használni Magyarország kedvező földrajzi fekvését Nyugat- és Kelet-Európa között:
- a főváros szubregionális központi funkcióinak fejlesztésével;
- a Duna menti kooperációk erősítésével;
- a tudás- és technológiaátadásban rejlő lehetőségek felhasználásával;
- a személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek kiaknázásával;
- a versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságokra építve.
1. A környezetvédelem területén:
- a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben;
- a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását;
- a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe;
- a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani; ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása.
2. A humán infrastruktúra területén:
- az egészségügyi fejlesztés főbb irányai: a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése;
- a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést;
- a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését;
- a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola;
- a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése;
- a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval;
- a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét;
- a lakáspolitika feladata a lakásépítés és -felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosított építésmóddal épített lakóövezetek felújítása, valamint a műemléki, illetve műemlék jellegű lakóépületek felújítása.
3. Az ipar területén:
- legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével;
- az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges tartani;
- állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében;
- kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal;
- az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami - és helyi - eszközökkel kiemelten kell támogatni;
- kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését.
4. Az agrárgazdaság területén:
- az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása;
- az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének;
- a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából;
- a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében;
- a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is;
- a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken;
- az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit;
- a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója;
- az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint;
- a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését.
5. Az idegenforgalom területén:
- az idegenforgalmi területfejlesztésben kétpólusú fejlesztéspolitika szükséges az alábbiak szerint:
= az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett „kiemelt üdülőkörzetek”-ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése,
= a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával;
- az idegenforgalom állami területi irányításának, koordinációjának hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egész országot lefedő idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása, a meglévő rendszer korszerűsítése és továbbfejlesztése keretében, a hatósági, szakhatósági és kamarai feladatok, valamint a nonprofit, szolgáltatás jellegű tevékenység egyértelmű szétválasztásával.
6. A műszaki infrastruktúra, ezen belül
6.1. A közlekedés területén:
- fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására;
- nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének;
- a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani;
- folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját;
- tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát;
- az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése.
6.2. A vízgazdálkodás területén:
- a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése;
- a vezetékes ivóvíz minőségének javítása;
- az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése;
- a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása;
- az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme;
- az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.
6.3. Az energiaellátás területén:
- az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül
= az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése,
= a stratégiai készletek növelése;
- az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében;
- az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében;
- a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése;
- a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése;
- a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével.
1. Az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal és életminőségbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehetőség szerint megállítása
Ennek érdekében:
- Északkelet-, Kelet-Magyarország és Dél-Dunántúl bekapcsolása az országos és nemzetközi kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába;
- a legsúlyosabb helyzetben lévő megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád) kiemelt kormányzati programjai kidolgozásának és megvalósításának felgyorsítása;
- a területfejlesztési céltámogatáson belül a súlypont áthelyezése a gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre;
- a hazai és a külföldi működőtőke elmaradott térségekbe vonzása érdekében a jogi, gazdasági és műszaki feltételek javítása.
2. Válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése
Ennek érdekében:
- az ipari parkok fejlesztését szolgáló célprogram folytatása, a vállalkozási övezetek országos hálózata és az ipar beszállítói rendszerei kiépítésének megkezdése, a helyi és térségi együttműködésen alapuló kezdeményezések ösztönzése;
- a nemzeti agrárprogrammal összhangban komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósításuk elkezdése;
- a vállalkozói feltételeket javító komplex tájrehabilitációk folytatása, illetve megkezdése;
- országos képző- és átképző programok kidolgozása és beindítása;
- szükség szerinti szociális támogatás biztosítása az átmeneti időszakra.
3. Települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkentésének felgyorsítása
Ennek érdekében:
- a területi kiegyenlítés követelményének erősítése az önkormányzati szabályozásban, és a kiegyenlítő támogatások decentralizált döntési rendszerének kialakítása;
- a címzett és céltámogatások jelenlegi rendszerének átalakítása a támogatási rendszerek korszerűsítésével összhangban.
4. A nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása
Ennek érdekében:
- a kétoldalú kormányközi és az Európai Unió által támogatott:
= osztrák-magyar határmenti együttműködés folytatása,
= a már jóváhagyott román-magyar területfejlesztési program megvalósításának elkezdése, és középtávú programként való folytatásának előkészítése;
= a szlovén-magyar, az osztrák-szlovén-magyar, az osztrák-szlovák-magyar és az ukrán-magyar területfejlesztési együttműködések beindítása;
- a meglévő regionális együttműködések (Alpok-Adria, Kárpátok Eurorégió) hatékonyabb kihasználása;
- új térségi együttműködések (Alföld-Bánát-Vajdaság, Tisza-Maros Eurorégió) kialakításának elősegítése;
- az Európai Unió tagállamai válságövezeteinek felszámolása és átalakítása területén elért tapasztalatainak átvétele.
5. Az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a piacgazdaság követelményeire
Ennek érdekében:
- az innováció térbeli terjedése szempontjából meghatározó centrumok fejlesztésének megkezdése;
- a vidéki vállalkozási, felsőoktatási és akadémiai szakmai, kutató-fejlesztő bázisok együttműködési feltételeinek kialakítása;
- az Európai Unió tapasztalatainak figyelembevételével a fővároshoz nem kötődő országos hatáskörű hivatali és szakmai szervezetek, intézmények vidéki központokba való áttelepítési lehetőségeinek vizsgálata.
6. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztése
Ennek érdekében:
- a területfejlesztési önkormányzati társulások működésének elősegítése;
- a területfejlesztés központi kormányzati intézményrendszere működési tapasztalatainak áttekintése, alkalmassá tenni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény és a Koncepcióban szereplő feladatok összehangolt ellátására és irányítására;
- az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programkészítési és megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése;
- az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozása;
- a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása;
- a Koncepció és a középtávú gazdaságpolitikai program figyelembevételével a központi fejlesztési támogatások teljes rendszerét integráló átfogó fejlesztési program kidolgozása;
- az ország Európai Unióhoz való csatlakozása feltételezett időpontjára a Koncepció alapján középtávú területfejlesztési program kidolgozása Nemzeti Fejlesztési Program keretében, a 2002-2006 közötti időszakra a Koncepcióban megfogalmazott javaslatok figyelembevételével az EU által társfinanszírozható programok rendszerére;
- a Nemzeti Fejlesztési Program kidolgozása során az ágazatok térségi prioritásainak, fejlesztési céljainak, továbbá a régiók, a regionális fejlesztési tanácsok által kialakított, fejlesztési prioritásainak egyidejű érvényesítése;
- a programkészítés során a fejlesztési támogatások átlátható, demokratikus, partnerségen alapuló tervezése, az ágazati és térségi fejlesztési célok visszacsatoláson alapuló tervezési mechanizmusainak kiépítése;
- a programtervezés intézményi, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése központi és térségi szinten, ezzel összhangban a regionális fejlesztési tanácsok munkaszerveinek megerősítése az egyes statisztikai-tervezési régiókban;
- a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelése;
- az átláthatóság és a hatékonyság érvényesítése érdekében az előzetes, a közbenső és az utólagos ellenőrzés, illetve hatékonyságmérés beépítése a programkészítésbe;
- az ellenőrzés független, illetve a hatékonyságértékelés - szükség szerinti mértékben önálló - intézményrendszerének kialakítása.
1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy
a) törvény-előkészítő és végrehajtó tevékenységében érvényesítse az elfogadott elveket és hosszú távú prioritásokat;
b) intézkedjék a megállapított célok és prioritások megvalósítási feltételeinek megteremtéséről, valamint a lehetőségek figyelembevételével a szükséges eszközökről, azok koordinált felhasználásáról;
c) legkésőbb 1999. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé az Országos Területrendezési Tervet;
d) kísérje figyelemmel kistérségi, megyei és regionális szinten a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális térbeli kapcsolatrendszer alakulását, és az összegzett tapasztalatokról - különös tekintettel a kialakított régiók lehatárolására - 2000. december 31-ig tájékoztassa az Országgyűlést;
e) tekintse át a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok viszonyát a középszintű közigazgatáshoz, valamint a régiók új szerepkörét a közigazgatás korszerűsítési programjában.
2. Az Országgyűlés felkéri a regionális és megyei területfejlesztési tanácsokat, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedően a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével készítsék el hosszú távú fejlesztési koncepciójukat és középtávú programjaikat.
3. Az Országgyűlés felkéri a helyi önkormányzatokat, a gazdasági kamarákat, a területfejlesztésben érdekelt szakmai érdek-képviseleti és civil szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a Koncepció megvalósítását.
