| ELOKA | ||||
| NBC | BTR-80 | 1V119 | ||
| RASIT | RCHM-4 | |||
| M-59 | CP | BTR-D | ZD RD | |
| LEONIDAS | 1 | OT-62 (TOPAS) | CP | |
| VAB | PC | WPT/DPT-62 BREM | ||
| BMR-600 | SIG | R-2M | ||
| PC | R-3M | |||
| 81 mm | R-3MT R-4MT | |||
| SPARTAN | STRIKER | |||
| SAMSON CP | OT-64m (SKOT) | CP | ||
| JAVELIN | R-3Z | |||
| MILAN | R-2M | |||
| R-3MT R-4 | ||||
| SAXON | AD | R-4MT | ||
| CP | R-2AM | |||
| MAINT | PROPAGANDA | |||
| R-4M | ||||
| AFV 432 | CP/RA | R-6 | ||
| 81 mm | WPT/DR-64 | |||
| CYMB | BREM | |||
| AFV 435 | S-260 inz. | |||
| AFV 436 | S-260 art. | |||
| AFV-439 | OT-810 | OT-810/R-112 | ||
| HUMBER | SQUIRT | |||
| OT 90 | VP 90 | |||
| SARACEN | SQUIRT | |||
| CP | FUG D-442 | VS | ||
| ADR | MRP OT-65/R-112 | |||
| YP 408 | PWMR | OT-65 DP | ||
| PWC | OT-65 CH | |||
| PWAT | ||||
| PWRDR | PSZH D-944 | PK | ||
| PWV | ||||
| MT-LB | AT | |||
| BTR-50 | PU | KShM-R-81 | ||
| PK(MRF) | R-80 | |||
| PK(B) | 9S743 | |||
| PI | ||||
| BTR-60 | PU-12/PA PU-12 | 1W-13-16 | ||
| BBS | 1W-21-25 | |||
| ABS | 1W-12 | |||
| R-137B | MP-21-25 | |||
| R-140BM | AFMS | |||
| R-145 | R-381T | |||
| R-156 | R-330P | |||
| R-409 BM | Beta EM | |||
| P-238 BT | SPR-1 | |||
| P-240 BT | WPT/DTP | |||
| P-241 BT | BREM | |||
| B | TRI MTP-LB | |||
| MT-LB | PI | BRM Sova/BRM 30 | ||
| MP-21-25 1W-13-16 | ||||
| AFMS | TAB-71 | A | ||
| R-381 T | TERA-71-L | |||
| R-330 P | AR | |||
| Beta 3M | ||||
| MTP-LB | TAB-77 | A TERA-77-L RCH-84 PCOMA | ||
| TABC-79 | AR A-POMA | |||
| TAB | TCG-8O | |||
| MLVM | AR |
2. A páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök létező típusai:
| WARRIOR | RA | BMP-1KS | ||
| REP | 9S743 | |||
| REC | PRP-3, -4 | |||
| MP-31 | ||||
| BMP-1 | MTP | B | ||
| MP-31 | SVO DTB-80 VPV IRM MTP BREM-4, -2, -D | |||
| BMD-1 | KSh | |||
| BRM-1 | KSh |
3. Az elsődlegesen kiképzésre rendelt és kialakított és csak a fegyverzet kezeléséhez szükséges alapvető kiképzettség megszerzését biztosító korlátozott fegyverzettel rendelkező oktató repülőgépek létező típusai:
| Alpha Jet E | I-22 | |
| C-101 Aviojet | IAR-99 | |
| Fouga | L-29 | |
| Hawk | L-39 | |
| Jet Provost | TS-11 | |
| L-39 | ||
| MB-326 | ||
| PD-808 | ||
| T-2 | ||
| T-33/CT-L33 | ||
| T-37 | ||
| T-38 |
4. A harci-támogató helikopterek létező típusai:
| A-109 Hirundo | IAR-316 | |
| AB-412 | IAR-330 | |
| Alouette II | MI-2 | |
| Alouette III | MI-6 | |
| Blackhawk | MI-8/MI-17 | |
| Bell 47/AB-47/Sioux | ||
| BO-105 | ||
| CH53 | ||
| Chinook | ||
| Fennec AS 555 A | ||
| Hughes 300 | ||
| Hughes 500/OH-6 | ||
| MI-8 | ||
| OH-58 Kiowa/AB-206/ CH-136 | ||
| Puma | ||
| Sea King | ||
| UH-1A/1B/AB-204 | ||
| UH-1D/1H/AB-205 | ||
| UH-1N/AB-212 | Wessex |
5. A nem-felfegyverzett szállító helikopterek olyan létező típusai, amelyeket nem szereltek fel fegyverek alkalmazására:
| AB-47 | MI-2 | |
| AB-412 | MI-26 | |
| Alouette II | SA-365N Dauphin | |
| CH53 | W-3 Sokol | |
| Chinook | ||
| Cougar AS 532 U | ||
| Dauphin AS 365 N1 | ||
| Hughes 300 | ||
| NH 500 | ||
| Puma | ||
| Sea King/H-3F/HAR 3 | ||
| SH-3D | ||
| UH-1D/1H/AB-205 | ||
| UH-1N/AB-212 |
6. A páncélozott hídvető járművek létező típusai:
| M47 AVLB | MTU | |
| M48 AVLB | MT-20 | |
| M60 AVLB | MT-55A | |
| Centurion AVLB | MTU-72 | |
| Chieftain AVLB | BLG-60 | |
| Brückenlegepanzer Biber/ | BLG-67M | |
| Leopard 1 AVLB | BLG-67M2 |
1. A Szerződés aláírásakor mindegyik Részes Állam átadja az összes többi Részes Államnak az ezen Jegyzőkönyv I-II. fejezetében felsorolt hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusaira vonatkozó, az ezen Jegyzőkönyv Függelékében meghatározott egyeztetett kategóriákkal összhangban lévő műszaki adatokat, az ezekről az eszközökről készített jobb vagy bal oldali, felül- és elölnézeti fényképekkel együtt. Ezenkívül a páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök és a páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök fényképeinek tartalmazniuk kell egy olyan képet, amely világosan mutatja ezen járművek belső kialakítását, illusztrálva azokat a specifikus jellemzőket, amelyek ezeket a járműveket „hasonló”-ként különböztetik meg. A Részes Állam belátása szerint, az e bekezdés által előírtakon kívül, további fényképeket is biztosíthat.
2. Az e Jegyzőkönyv I-II. fejezetében felsorolt hagyományos fegyverzet és harci technika mindegyik típusa esetében az adott típus valamely modelljét mintaként kell kijelölni. Minden ilyen kijelölt mintáról e fejezet 1. bekezdése szerint fényképeket kell biztosítani. Azon modellekről vagy változatokról, amelyek külsőleg nem különböznek jelentősen az adott típus kijelölt mintájától, nem kell fényképet megadni. Egy adott típus valamennyi kijelölt mintája fényképéhez csatolni kell egy, a létező típus rendeltetését és nemzeti nómenklatúráját tartalmazó kiegészítést az adott típus valamennyi olyan modelljére és változatára vonatkozóan, amelyeket a kijelölt minta fényképe képvisel. Egy adott típus mindegyik kijelölt mintája fényképéhez csatolni kell egy, az ezen Jegyzőkönyv Függeléke által megkövetelt adatokat tartalmazó magyarázatot. Ezenkívül a magyarázatnak jelölnie kell az adott típus valamennyi olyan modelljét és változatát, amelyeket a kijelölt minta képvisel. A Jegyzőkönyv Függeléke által megkívánt műszaki adatokat az oldalnézeti fényképhez kell csatolni.
1. Ez a Jegyzőkönyv kizárólag a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusait illetően, valamint a Jegyzőkönyv Függelékének I-II. fejezetében előírt műszaki adatok tekintetében képezi megállapodás tárgyát a Részes Államok között.
2. Mindegyik Részes Állam kizárólag a saját hagyományos fegyverzetére és harci technikájára vonatkozó, e Jegyzőkönyv Függeléke III. fejezetének megfelelően bejelentett, műszaki adatok pontosságáért tartozik felelősséggel.
3. Mindegyik Részes Állam a rendszerbe állításkor bejelenti az összes többi Részes Államnak a Részes Állam alkalmazási területen lévő fegyveres erői:
(A) hagyományos fegyverzete és harci technikája bármely olyan új típusát, amely megfelel a Szerződés II. Cikke valamely meghatározásának vagy, amely valamelyik e Jegyzőkönyvben felsorolt kategória alá tartozik; és
(B) az e Jegyzőkönyvben felsorolt valamely típus bármely új modelljét vagy változatát. Ezzel egyidejűleg mindegyik Részes Állam biztosítja az összes többi Részes Államnak az e Jegyzőkönyv III. fejezete által megkívánt műszaki adatokat és fényképeket.
4. Amint lehetséges, de semmiféleképpen sem később, mint az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 3. bekezdése szerinti bejelentést 60 nappal követően, a Részes Állam a Szerződés XVI. Cikke és az Egyesített Konzultatív Csoportra vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kezdeményezik az e Jegyzőkönyv I-II. fejezetében foglalt hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusaira vonatkozó jegyzékek naprakész állapotba hozatalát.
Az alábbiak a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusai egyes modelljeire és változataira vonatkozó műszaki adatok egyeztetett kategóriái.
1. Harckocsik
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A főfegyverzet űrmérete
Üres súly
2. Páncélozott harcjárművek
Páncélozott szállító járművek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A fegyverzet típusa és űrmérete, ha van ilyen
Páncélozott gyalogsági harcjárművek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A fegyverzet típusa és űrmérete
Nehézfegyverzetű harcjárművek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A főfegyverzet űrmérete
Üres súly
3. Tüzérség
Ágyúk, tarackok, valamint az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
Űrméret
Aknavetők
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
Űrméret
Sorozatvető rendszerek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
Űrméret
4. Harci repülőgépek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
5. Támadó helikopterek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
6. Páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A fegyverzet típusa és űrmérete, ha van ilyen
7. Páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A fegyverzet típusa és űrmérete, ha van ilyen
8. Oktató repülőgépek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
A fegyverzet típusa, ha van ilyen
9. Harci-támogató helikopterek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
10. Nem-felfegyverzett szállító helikopterek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
11. Páncélozott hídvető járművek
Létező típus
Nemzeti nómenklatúra
Az e Jegyzőkönyv III. fejezete értelmében biztosított fényképeknek fekete-fehéreknek kell lenniük. Vaku és megvilágító eszközök használata megengedett. A fényképezendő tárgynak kontrasztosnak kell lennie a fénykép hátterével. Minden fényképnek nagy mélységélességűnek, egyenletes tónusúnak és éles beállítottságúnak kell lennie. A szegélyt nem számítva 13x18 cm méretű fényképeket kell biztosítani. A felülnézeti fényképeket kivéve, valamennyi képet a fényképezendő tárggyal azonos magasságban, a fényképezendő tárgy hossztengelyében vagy arra merőlegesen elhelyezett fényképezőgéppel kell készíteni. A felülnézeti fényképnek ábrázolnia kell a harci technikai eszköz tetejét és ábrázolhatja annak hátsó részét. A lefényképezett tárgynak vagy vízszintes vagy függőleges irányban legalább 80 százalékban ki kell töltenie a fényképet. Minden egyes fényképnek a fényképezendő tárggyal együtt tartalmaznia kell egy referencia mérőrudat.
A mérőrúdnak váltakozva fél méter hosszúságú fekete-fehér szakaszokkal kell rendelkeznie. Ennek elegendő hosszúságúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a pontos méretarány megállapítását és azt a fényképezendő tárgyon vagy annak nekitámasztva vagy annak közvetlen közelében kell elhelyezni. Minden egyes fényképet címkével kell ellátni, ami tartalmazza az e Jegyzőkönyv III. fejezete 2. bekezdésében előírt adatokat, valamint a fénykép készítésének időpontját.
A Részes Államok az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés), VIII. Cikkével összhangban ezennel megállapodnak a harci-gyakorló repülőgépek meghatározott modelljeinek és változatainak teljes lefegyverzését és fegyvertelen állapotának minősítését szabályozó eljárásokról és rendelkezésekről.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól kivonni az e Jegyzőkönyv II. fejezete 1. bekezdésében felsorolt harci-gyakorló repülőgépek meghatározott modelljeit vagy változatait az e Jegyzőkönyvben meghatározott eljárásokkal összhangban.
(A) Mindegyik Részes Állam kizárólag teljes lefegyverzés és minősítés révén jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól egyedileg kivonni olyan, az e Jegyzőkönyv II. fejezete 1. bekezdésében felsorolt repülőgépek meghatározott modelljeit vagy változatait, amelyek az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében meghatározott részegységek bármelyikével rendelkeznek.
(B) Mindegyik Részes Állam - csupán átminősítés révén is - jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól egyedileg kivonni olyan, az e Jegyzőkönyv II. fejezete 1. bekezdésében felsorolt, repülőgépek meghatározott modelljeit vagy változatait, amelyek az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében meghatározott részegységek egyikével sem rendelkeznek.
2. A Szerződés hatálybalépését követő 40 hónapon belül az e Jegyzőkönyv II. fejezetében felsorolt harci gyakorló repülőgépek modelljei és változatai vagy lefegyverezhetők és átminősíthetők vagy csupán átminősíthetők. Az ilyen repülőgépek a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokba mindaddig beleszámítanak, amíg fegyvertelenné nem minősítették azokat az e Jegyzőkönyv IV. fejezetében előírt eljárásokkal összhangban. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól nem több, mint 550 ilyen repülőgépet kivonni, amelyek közül nem több, mint 130 lehet MIG-25U modell vagy változat.
3. Nem később, mint a Szerződés hatálybalépésekor, mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak:
(A) a harci-gyakorló repülőgépek mindegyik meghatározott modelljének és változatának teljes mennyiségét, amelyet az adott Részes Államnak szándékában áll lefegyverezni és átminősíteni e Jegyzőkönyv I. fejezete 1. bekezdésének (A) pontjával, III-IV. fejezetével összhangban; valamint
(B) a harci-gyakorló repülőgépek mindegyik meghatározott modelljének és változatának teljes mennyiségét, amelyet az adott Részes Államnak csupán átminősíteni áll szándékában e Jegyzőkönyv I. fejezete 1. bekezdésének (B) pontjával és IV. fejezetével összhangban.
4. Mindegyik Részes Állam bármilyen technológiát alkalmazhat, amelyet szükségesnek tart az e Jegyzőkönyv III. fejezetében előírt teljes lefegyverzési eljárás végrehajtására.
1. Mindegyik Részes Állam kizárólag a harci-gyakorló repülőgépek alább meghatározott modelljeit és változatait jogosult kivonni a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozás alól:
SZU-15U
SZU-17U
MIG-15U
MIG-21U
MIG-23U
MIG-25U
UIL-28
2. A harci-gyakorló repülőgépek meghatározott modelljeinek és változatainak fenti jegyzéke végleges, és nem esik felülvizsgálat hatálya alá.
1. A harci-gyakorló repülőgépek teljesen lefegyverzendő modelljeit és változatait alkalmatlanná kell tenni bármilyen típusú fegyverrendszer további alkalmazására, továbbá rádióelektronikai harc folytatására és felderítő berendezések további működtetésére az alábbi részegységek eltávolítása révén:
(A) speciálisan a fegyverrendszerek felfüggesztésére szolgáló eszközök, úgy mint speciális megerősített pontok, indító eszközök vagy fegyverek rögzítésére szolgáló részek;
(B) fegyverirányító rendszerek egységei és paneljei, beleértve az alkalmazandó fegyverek kiválasztására szolgáló, élesítő és tűzkiváltó vagy indító rendszereket;
(C) célberendezések és fegyverirányító rendszerek egységei, amelyek nem integráns részei a navigációs és repülésirányító rendszereknek; valamint
(D) rádióelektronikai harc- és felderítő eszközök egységei és paneljei, beleértve az ezekhez kapcsolódó antennákat.
2. E fejezet 1. bekezdése ellenére, bármely olyan speciális megerősített pontot, amely a repülőgép integráns részét képezi, továbbá azon általános célú megerősített pontok speciális elemeit, amelyeket kizárólag az e fejezet 1. bekezdésében leírt részegységek alkalmazására rendeltek, alkalmatlanná kell tenni az ilyen rendszerek további működtetésére. Az e fejezet 1. bekezdésében leírt fegyverrendszerek, rádióelektronikai harc és felderítő berendezések elektronikus áramköreit a huzalozás eltávolítása révén, vagy ha ez kivitelezhetetlen, akkor a hozzáférhető területeken a huzalozás egyes részeinek kivágása révén.
3. Az e Jegyzőkönyv II. fejezetében felsorolt harci-gyakorló repülőgépek mindegyik modellje vagy változata legelső példányának teljes lefegyverzését nem kevesebb, mint 42 nappal megelőzően mindegyik Részes Állam megadja az összes többi Részes Államnak az alábbi információkat:
(A) az irányított fegyverrendszerek valamennyi fontosabb részegységét, beleértve a tűzvezető és irányító rendszereket, a fegyverek felfüggesztésére kialakított eszközöket, továbbá a rádióelektronikai harc és felderítő berendezések részegységeit, az e fejezet 1. bekezdésében leírt részegységek alapvető funkcióit és az azokat összekötő funkcionális kapcsolatokat ábrázoló blokkvázlatot;
(B) a lefegyverzési eljárás általános leírását, amely tartalmazza az eltávolítandó részegységek felsorolását; valamint
(C) fényképet mindegyik eltávolítandó részegységről, amely illusztrálja azok elhelyezkedését, valamint ugyanarról a helyről készített fényképet a megfelelő részegység eltávolítása után.
1. Mindegyik Részes Állam, amely harci-gyakorló repülőgépek modelljeit vagy változatait szándékozik lefegyverezni és átminősíteni, vagy pusztán átminősíteni, annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen ilyen repülőgép se rendelkezhessen az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1-2. bekezdésében felsorolt részegységek egyikével sem, teljesíti az alábbi átminősítési eljárásokat.
2. Mindegyik Részes Állam az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 3. bekezdésével összhangban minden egyes átminősítést bejelenti az összes többi Részes Államnak. Valamely olyan repülőgép első átminősítése esetén, amely nem igényel teljes lefegyverzést, az a Részes Állam, amely az átminősítést végre kívánja hajtani, megadja az összes többi Részes Államnak azokat az információkat, amelyeket e Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésének (A)-(C) pontja ír elő ugyanazon repülőgéptípus felfegyverzett modelljére vagy változatára.
3. Mindegyik Részes Állam jogosult az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban ellenőrizni a harci-gyakorló repülőgépek átminősítését.
4. A teljes lefegyverzési és átminősítési vagy a pusztán átminősítési eljárást az e fejezetben szabályozott átminősítési eljárások végeztével befejezettnek kell tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy valamely Részes Állam gyakorolja-e vagy sem az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 3. bekezdésében leírt, az átminősítés ellenőrzésére megállapított jogot, feltéve, hogy az e fejezet 5. bekezdésében foglaltaknak megfelelően az átosztályozás és átminősítés befejezéséről tett bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül egyetlen Részes Állam sem jelentette be az összes többi Részes Államnak azt, hogy az átminősítési és átosztályozási eljárásra vonatkozóan kétségei vannak. Az átosztályozást érintő ilyen kétségek felmerülése esetén, az átosztályozás nem tekinthető befejezettnek addig, amíg a kétséggel kapcsolatos ügy meg nem oldódik.
5. Az átminősítést végrehajtó Részes Állam az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban az összes többi Részes Államnak bejelenti az átminősítés befejezését.
6. Az átminősítést az alkalmazási területen belül kell végrehajtani. A Részes Államok azonos csoportjához tartozó Részes Állam jogosult az átminősítésre szolgáló helyszíneket megosztani.
A harci-gyakorló repülőgépek valamennyi átminősített modellje és változata, az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban, információcsere, továbbá az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban, verifikáció alá esik, beleértve az ellenőrzést is.
A Részes Államok ezennel megállapodnak az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) VIII. Cikkében meghatározott, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentését szabályozó eljárásokról.
1. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát az ebben a Jegyzőkönyvben, valamint a Szerződés VIII. Cikke 1. bekezdésében felsorolt más jegyzőkönyvekben előírt eljárásoknak megfelelően kell csökkenteni. Ezen eljárások bármelyikét - amennyiben azokat a Szerződés VIII. Cikkének vagy ennek a Jegyzőkönyvnek megfelelően teljesítik - elegendőnek kell tekinteni a csökkentés végrehajtásához.
2. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentésére szolgáló eljárások végrehajtása érdekében bármely, általa erre alkalmasnak ítélt technológiát alkalmazni.
3. Mindegyik Részes Állam jogosult eltávolítani, megtartani és felhasználni a Szerződés által korlátozott fegyverzet és harci technika azon részegységeit és alkatrészeit, amelyek - összhangban e Jegyzőkönyv II. fejezetének rendelkezéseivel - önmagukban nem esnek csökkentés hatálya alá, valamint jogosult a maradványokkal a továbbiakban rendelkezni.
4. Amennyiben ez a Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a Szerződés által korlátozott fegyverzetet és harci technikát oly módon kell csökkenteni, hogy az eleve kizárja ezeknek az eszközöknek további katonai célokra történő felhasználását vagy helyreállítását.
5. A Szerződés hatálybalépését követően bármely Részes Állam további csökkentési eljárásokat javasolhat. Az ilyen javaslatokat közölni kell az összes többi Részes Állammal, és az ilyen eljárás részleteit ugyanabban a formában kell megadni, miként az e Jegyzőkönyvben meghatározott eljárásokat. Bármely ilyen eljárást elegendőnek kell tekinteni a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentésének végrehajtásához az Egyesített Konzultatív Csoport ilyen értelmű döntésétől kezdődően.
1. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzethez és harci technikához tartozó minden egyes csökkentendő eszközt be kell mutatni a csökkentési helyen. Minden egyes ilyen eszköznek legalább a következő részeket és elemeket kell tartalmaznia:
(A) harckocsik esetében: a járműtestet, a tornyot és a beépített fő fegyverzetet. E Jegyzőkönyv céljaira a harckocsi beépített fő fegyverzete úgy tekintendő, mint ami magában foglalja a lövegcsövet, a zárszerkezetet, a csőcsapokat és a csőcsap-talpakat;
(B) páncélozott harcjárművek esetében: a járműtestet, a tornyot és a beépített fő fegyverzetet, amennyiben van ilyen. E Jegyzőkönyv céljaira a páncélozott harcjármű beépített fő fegyverzete úgy tekintendő, mint ami magában foglalja a lövegcsövet, a zárszerkezetet, a csőcsapokat és a csőcsap-talpakat. E Jegyzőkönyv céljaira a beépített fő fegyverzet úgy tekintendő, mint ami nem foglal magába 20 mm-nél kisebb űrméretű géppuskát, amelyek mindegyike megőrizhető;
(C) tüzérségi eszközök esetében: a lövegcsövet, a zárszerkezetet, a bölcsőt, beleértve a csőcsapokat és a csőcsap-talpakat, a lövegszárakat, amennyiben vannak ilyenek; vagy az indítócsöveket és indítósíneket és azok talapzatát; vagy az aknavető csövet és a talplemezt. Önjáró tüzérségi eszköz esetében a járműtestet és, amennyiben van ilyen, a tornyot ugyancsak be kell mutatni;
(D) harci repülőgépek esetében: a repülőtestet; valamint
(E) támadó helikopterek esetében: a repülőtestet, beleértve az erőátviteli szerkezet felerősítési területét.
2. A csökkentési helyen az e fejezet 1. bekezdésével összhangban bemutatott eszköznek minden esetben egységes egészet kell képeznie.
3. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetnek és harci technikának azon részeivel és elemeivel, amelyeket e fejezet 1. bekezdése nem részletez, továbbá azokkal a részekkel és elemekkel, amelyeket az e Jegyzőkönyvben szereplő eljárások alapján nem vontak csökkentés alá, beleértve a páncélozott szállító járművek csak géppuskával felszerelt tornyait, a csökkentést végrehajtó Részes Állam belátása szerint rendelkezhet.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor harckocsik megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.
2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:
(A) a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azon leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működésének biztosítására szolgálnak;
(B) a torony eltávolítása, amennyiben van ilyen;
(C) a löveg zárszerkezete esetében:
(1) a zártestnek a zárfészekkel történő összehegesztése legalább két helyen, vagy
(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;
(D) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől 100 mm-nél nem nagyobb távolságban;
(E) a toronyban lévő lövegcsapok és a lövegcsap-talpak szétdarabolása;
(F) a járműtest torony-nyílása két kerület menti darabjának a leválasztása, amelyek mindegyike minimálisan 60 fokos és sugárirányban legalább 200 mm-es, középpontjával a jármű hossztengelyében húzódó részt foglal magába; és
(G) a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- vagy fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezeken ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek.
3. Eljárás a robbantással történő megsemmisítésre:
(A) a járműtestet, a fedélzeti nyílásfedeleket és a saroklemezeket a maximális szellőzés érdekében ki kell nyitni;
(B) robbanótöltetet kell a lövegcsőbe helyezni oda, ahol a csőcsapok kapcsolódnak a csőcsap-talppal vagy a bölcsővel;
(C) robbanótöltetet kell elhelyezni a járműtest külső oldalára a második és a harmadik futógörgő közé, illetve hat futógörgős változat esetén a harmadik és a negyedik futógörgő közé, kerülve az olyan természetes gyenge pontokat, mint amilyenek a hegesztések vagy a vészkijárati nyílások. A töltetet a torony öntvényének sugarán belül kell elhelyezni. A harckocsi ugyanazon oldalára a járműtest belsejében egy második töltetet is el kell helyezni a külső töltettel szemben és ahhoz képest kissé eltolva;
(D) robbanótöltetet kell elhelyezni a torony öntvény belsejében a fő fegyverzet felfüggesztési területére; és
(E) az összes töltetet egyidejűleg kell felrobbantani úgy, hogy a járműtest és a torony szétrepedjen és megrongálódjon; a zártest elváljon a csőtől, megolvadjon vagy deformálódjon; a lövegcső széthasadjon vagy hosszirányban szétváljon, a csőcsap-talp vagy a bölcső megrepedjen úgy, hogy ne legyen alkalmas lövegcső felszerelésére; valamint a futóműben olyan mértékű kár keletkezzék, hogy legalább egy futógörgő felfüggesztése szétroncsolódjon.
4. Eljárás a deformációval történő megsemmisítésre:
(A) a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azon leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működtetésére szolgálnak;
(B) a torony eltávolítása, amennyiben van ilyen;
(C) a löveg zárszerkezete esetében:
(1) a zártestnek a zárfészekkel történő összehegesztése legalább két helyen, vagy
(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán, a závárzatot magába fogadó üreg hossztengelye mentén;
(D) a lövegcső két részre történő feldarabolása a zárfészektől 100 mm-nél nem nagyobb távolságban;
(E) valamelyik lövegcsap eltávolítása; valamint
(F) a járműtest és a torony deformálása oly módon, hogy azok szélessége legalább 20 százalékkal csökkenjen.
5. Eljárás a zúzással történő megsemmisítésre:
(A) nehéz acél zúzógolyót vagy ezzel egyenértékű súlyt kell a járműtestre és a toronyra ejteni ismételten mindaddig, amíg a járműtest legalább három különböző helyen, a torony pedig legalább egy helyen meg nem reped;
(B) a golyó által a toronyra mért ütéseknek mindkét lövegcsapot és a lövegcsap-talpat működésképtelenné kell tenniük, továbbá látható módon deformálniuk kell a zárfészket; valamint
(C) a lövegcsőnek látható módon meg kell repednie, vagy el kell görbülnie.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor páncélozott harcjárművek megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.
2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:
(A) valamennyi páncélozott harcjármű esetében, a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működésének biztosítására szolgálnak;
(B) lánctalpas páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú valamint a has- vagy fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezen ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek;
(C) kerekes páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek a mellső kerék hajtóműházának felfüggesztési pontjait is magukban foglalják úgy hogy az oldal-, a homlok-, a fenék- és a haslemezeken ejtett vízszintes, függőleges és szabálytalan alakú vágások révén a mellső kerék hajtóműházának felfüggesztési pontjai az eltávolított részeken legyenek a vágásoktól legalább 100 milliméter távolságban; valamint
(D) ezen felül a páncélozott gyalogsági harcjárművek és a nehézfegyverzetű harcjárművek esetében:
(1) a torony eltávolítása,
(2) a toronyban lévő mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása,
(3) a löveg zárszerkezete esetében:
(a) a zártest és a zárfészek összehegesztése, legalább két helyen,
(b) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet
magába fogadó üreg hossztengelye mentén, vagy
(c) a zárfészek nagyjából két egyenlő nagyságú részre történő darabolása,
(4) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban; és
(5) a járműtest torony nyílása két kerületmenti darabjának a leválasztása, melyek mindegyike minimálisan 60 fokos és sugárirányban legalább 200 milliméteres, középpontjával a jármű hossztengelyében húzódó részt foglal magába.
3. Eljárás a robbantással történő megsemmisítésre:
(A) robbanótöltetet kell elhelyezni a belső fenéklemezre a jármű közepén;
(B) egy másik robbanótöltetet kell elhelyezni az alábbiak szerint:
(1) nehézfegyverzetű harcjárművek esetében: a lövegcső belsejében oda, ahol a csőcsapok kapcsolódnak a löveg felfüggesztési pontjához vagy a bölcsőhöz,
(2) páncélozott gyalogsági harcjárművek esetében: a töltényűr/zárszerkezet külső részére és a cső alsó részére;
(C) valamennyi fedélzeti nyílásfedelet rögzíteni kell; és
(D) a tölteteket egyidejűleg kell felrobbantani úgy, hogy a járműtest oldala és teteje széthasadjon. Nehézfegyverzetű harcjárművek és páncélozott gyalogsági harcjárművek esetében a fegyverrendszer károsodásának egyenértékűnek kell lennie az e fejezet 2. bekezdése (D) pontjában részletezettel.
4. Eljárás a zúzással történő megsemmisítésre:
(A) nehéz acél zúzógolyót vagy ezzel egyenértékű súlyt kell a járműtestre és, amennyiben van ilyen, a toronyra ejteni ismételten mindaddig, amíg a járműtest legalább három különböző helyen, a torony pedig, amennyiben van ilyen, legalább egy helyen meg nem reped;
(B) ezenfelül a nehézfegyverzetű harcjárművek esetében:
(1) a golyó által a toronyra mért ütéseknek mindkét lövegcsapot és a lövegcsap-talpat működésképtelenné kell tenniük, továbbá látható módon deformálniuk kell a zárfészket, valamint
(2) a lövegcsőnek látható módon meg kell repednie, vagy el kell görbülnie.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök, sorozatvető rendszerek vagy aknavetők megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.
2. Eljárás nem önjáró ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő, nem önjáró tüzérségi eszközök vagy aknavetők szétdarabolással történő megsemmisítésére:
(A) a speciális berendezések eltávolítása, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek az ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy aknavetők működésének biztosítására szolgálnak;
(B) az ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy aknavetők zárrendszerére vonatkozóan, amennyiben van ilyen:
(1) vagy a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen, vagy
(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;
(C) a löveg vagy aknavetőcső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban;
(D) a bölcső bal oldali csőcsapjának és a csőcsap felfüggesztési pontjának szétvágása a felső lövegtalpon; valamint
(E) a talpszáraknak vagy az aknavető talplemezének két, hozzávetőlegesen egyenlő részre történő szétdarabolása.
3. Eljárás a nem önjáró ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő, nem önjáró tüzérségi eszközök robbantással történő megsemmisítésére:
(A) robbanótöltetet kell elhelyezni a lövegcsőbe, a bölcső felfüggesztési pontjára a felső lövegtalpon, valamint a talpszáron, és fel kell robbantani úgy, hogy:
(1) a cső szétrepedjen, vagy hosszában eltörjön a zárszerkezettől 1,5 méteren belül,
(2) a zártest törjön le, deformálódjon vagy részlegesen olvadjon meg,
(3) a cső és a zárfészek közötti, valamint az egyik csőcsap és a bölcső közötti felfüggesztési pontok és a felső lövegtalp megrongálódjanak vagy működésképtelenné tételükhöz elegendő mértékben károsodjanak; továbbá
(4) a talpszárak két hozzávetőlegesen egyenlő részre váljanak szét, vagy működésképtelenné tételükhöz elegendő mértékben károsodjanak.
4. Eljárás a nem önjáró aknavetők robbantással történő megsemmisítésére:
(A) robbanótöltetet kell elhelyezni az aknavető csőbe és a talplemezre úgy, hogy a töltet felrobbantásakor az aknavetőcső az alsó felén darabokra hasadjon és a talplemez két, hozzávetőlegesen egyenlő nagyságú részre váljon szét.
5. Eljárás a nem önjáró aknavetők deformációval történő megsemmisítésére:
(A) az aknavető csőnek, hozzávetőlegesen középen, látható módon meg kell görbülnie; és
(B) a talplemeznek, közelítőleg annak középvonalában, legalább 45 fokban meg kell görbülnie.
6. Eljárás az önjáró ágyúk, tarackok vagy az önjáró ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy önjáró aknavetők szétdarabolással történő megsemmisítésére:
(A) a speciális berendezések eltávolítása, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek az ágyúk, tarackok, az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy az aknavetők működését biztosítják;
(B) az ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy aknavetők zárszerkezetére vonatkozóan, amennyiben van ilyen:
(1) a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen, vagy
(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;
(C) a löveg- vagy aknavető cső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban;
(D) a baloldali csőcsap és csőcsap-talp szétvágása; valamint
(E) a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- vagy fenéklemezeken, illetve a homlok- vagy farlemezeken ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek.
7. Eljárás az önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők robbantással történő megsemmisítésére:
(A) a toronnyal rendelkező önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és a tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők esetében: az e Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésében a harckocsikra meghatározott módszert kell alkalmazni az abban a rendelkezésben részletezettekkel egyenértékű eredmények elérése érdekében; és
(B) a toronnyal nem rendelkező önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők esetében: robbanótöltetet kell elhelyezni a löveget hordozó forgó fedélzet mellső széle alá, és azt úgy kell felrobbantani, hogy a fedélzet elváljon a járműtesttől. A fegyverrendszer megsemmisítésére az ágyúkra, tarackokra, vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközökre az e fejezet 3. bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni az abban a rendelkezésben részletezettekkel egyenértékű eredmények elérése érdekében.
8. Eljárás az önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők zúzással történő megsemmisítésére:
(A) nehéz acél zúzógolyót vagy ezzel egyenértékű súlyt kell a járműtestre és a toronyra ejteni ismételten mindaddig, amíg a járműtest legalább három különböző helyen, a torony pedig legalább egy helyen, meg nem reped;
(B) a golyó által a toronyra mért ütéseknek mindkét lövegcsapot és a lövegcsap-talpat működésképtelenné kell tenniük, továbbá, látható módon deformálniuk kell a zárfészket; valamint
(C) a löveg- vagy aknavető csőnek, közelítőleg a közepén, látható módon meg kell repednie, vagy el kell görbülnie.
9. Eljárás a sorozatvető rendszerek szétdarabolással történő megsemmisítésére:
(A) a speciális berendezések eltávolítása a sorozatvető rendszerről, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek az eszköz harci rendszereinek a működését biztosítják; valamint
(B) a csövek vagy indítósínek, a magassági irányzóberendezés csavarjainak (fogaskerekeinek), a csőtalapzat vagy indítósín talapzat és azok forgatható részeinek eltávolítása, valamint hozzávetőlegesen két egyenlő nagyságú részre történő szétdarabolása olyan helyeken, amelyek nem összeszerelési pontok.
10. Eljárás a sorozatvető rendszerek robbantással történő megsemmisítésére:
- egyenes alakú töltetet kell keresztben elhelyezni a csöveken vagy indítósíneken és a csőtalapzaton vagy indítósín talapzaton. Robbantáskor a töltetnek hozzávetőleg két egyenlő nagyságú részre kell darabolnia a csöveket vagy indítósíneket, a csőtalpakat és indítósín talpakat, azok forgatható részeit olyan helyeken, amelyek nem összeszerelési pontok.
11. Eljárás a sorozatvető rendszerek deformációval történő megsemmisítésére:
- valamennyi csőnek vagy indítósínnek, a csőtalpaknak és az irányzóberendezésnek, hozzávetőlegesen a középpontban, látható módon el kell görbülnie.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor harci repülőgépek megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.
2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:
- a repülőgép törzsét, az orr-résznek közvetlenül a pilótafülke előtt történő, valamint a farkrésznek a központi szárnyterületnél történő levágása révén három részre kell darabolni nem összeszerelési pontokon oly módon, hogy az összeszerelési pontok, amennyiben a levágandó részeken vannak ilyenek, a levágott részeken legyenek.
3. Eljárás deformációval történő megsemmisítésre:
- a repülőgép törzset oly módon kell deformálni, hogy annak magassága, szélessége vagy hossza legalább 30 százalékkal csökkenjen.
4. Eljárás távirányított cél-repülőgépként való felhasználás révén történő megsemmisítésre:
(A) mindegyik Részes Állam jogosult a 40 hónapos csökkentési időszak során legfeljebb 200 darab harci repülőgépet távirányított cél-repülőgépként fel használva csökkenteni;
(B) a távirányított cél-repülőgépet úgy kell megsemmisíteni, hogy azt annak a Részes Államnak a fegyveres erői lövik le, amelynek tulajdonában a távirányított cél-repülőgép van;
(C) arra az esetre, ha a távirányított cél-repülőgép lelövésére irányuló kísérlet eredménytelen marad és ezt követően azt az önmegsemmisítő rendszer semmisíti meg, akkor továbbra is ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Más esetekben a távirányított cél-repülőgép helyreállítható, vagy az e Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban baleset révén megsemmisítettnek tekinthető a körülményektől függően; valamint
(D) a megsemmisítésre vonatkozó bejelentést az összes többi Részes Állammal közölni kell. E bejelentésnek tartalmaznia kell a megsemmisített cél-repülőgép típusát, valamint a megsemmisítés helyét. Az ilyen megsemmisítés megtörténtét elismertetni kívánó Részes Államnak, a bejelentést követő 90 napon belül dokumentált bizonyítékot - mint amilyen az ügyre vonatkozó vizsgálati jelentés - kell küldenie az összes többi Részes Államnak. Bármely távirányított cél-repülőgép megsemmisítésére vonatkozó kétely esetében a csökkentés nem tekinthető befejezettnek, amíg az ügy végső megoldást nem nyer.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor támadó helikopterek megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.
2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:
(A) a farktartó szerkezetet vagy a farkrészt le kell választani a géptörzsről oly módon, hogy az összeszerelési pontok a leválasztott részen legyenek; valamint
(B) az erőátviteli szerkezetnek legalább két, a géptörzsön lévő, felfüggesztési pontját le kell vágni, össze kell olvasztani, vagy deformálni kell.
3. Eljárás a robbantással történő megsemmisítésre:
- bármilyen típusú és mennyiségű robbanóanyag alkalmazható oly módon, hogy a robbanást követően a géptörzs minimum két darabra szakadjon a géptörzsnek azon a részén, amely az erőátviteli szerkezet felfüggesztési pontjait tartalmazza.
4. Eljárás a deformációval történő megsemmisítésre:
- a géptörzset oly módon kell (össze-) préselés révén deformálni, hogy annak magassága, szélessége vagy hossza legalább 30 százalékkal csökkenjen.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult bizonyos számú harckocsit és páncélozott harcjárművet átalakítás révén csökkenteni. Az átalakítható járművek típusait e fejezet 3. bekezdése, illetve azokat a speciális nem-katonai célokat, amelyek érdekében e járművek átalakíthatóak, e fejezet 4. bekezdése sorolja fel. Az átalakított járműveket nem lehet rendszeresíteni az adott Részes Állam hagyományos fegyveres erőiben.
2. Mindegyik Részes Államnak meg kell határoznia az általa átalakítandó harckocsik és páncélozott harcjárművek mennyiségét. Ez a mennyiség nem haladhatja meg:
(A) harckocsik esetében, a Részes Államnak a Szerződés aláírásakor a Szerződés VII. Cikkének megfelelően bejelentett harckocsikra vonatkozó maximális nemzeti szintje 5,7 százalékát (amely azonban nem lehet több 750 harckocsinál) vagy 150 darabot, illetve a számítás eredményeként adódó magasabb számot; és
(B) páncélozott harcjárművek esetében, a Részes Államnak a Szerződés aláírásakor a Szerződés VII. Cikkének megfelelően bejelentett páncélozott harcjárművekre vonatkozó maximális nemzeti szintje 15 százalékát (amely azonban nem lehet több 3000 páncélozott harcjárműnél) vagy 150 darabot, illetve a számítás eredményeként adódó magasabb számot.
3. Az alábbi járművek alakíthatók át nem-katonai célokra: T-54, T-55, T-62, T-64, T-72, Leopard 1, BMP-1, BTR-60, OT-64. A Részes Államok az Egyesített Konzultatív Csoport keretében változásokat eszközölhetnek azon járművek jegyzékében, amelyek átalakíthatók nem-katonai célokra. Ezek a változtatások, a Szerződés XVI. Cikke 5. bekezdésének megfelelően, csupán a Szerződés életképessége és hatékonysága tökéletesítésére vonatkozó kisebb technikai jellegű ügynek minősülnek.
4. Az ilyen járműveket a következőkben meghatározott nem katonai célokra lehet átalakítani:
(A) általános célú vontató,
(B) buldózer,
(C) tűzoltó jármű,
(D) daru,
(E) áramellátó jármű,
(F) finomérc-zúzó jármű,
(K) kőfejtő jármű,
(H) mentő jármű,
(I) sebesültszállító jármű,
(J) szállító jármű,
(K) olajfúró-berendezést szállító jármű,
(L) olaj- és vegyianyag-szennyezés mentesítő jármű,
(M) lánctalpas jégtörő-vontató,
(N) környezetvédelmi jármű.
A Részes Államok, az Egyesített Konzultatív Csoport keretében, változtatásokat eszközölhetnek a felsorolt nem-katonai célok jegyzékében. Ezek a változtatások, a Szerződés XVI. Cikke 5. bekezdésének megfelelően, csupán a Szerződés életképessége és hatékonysága tökéletesítésére vonatkozó kisebb technikai jellegű ügynek minősülnek.
5. A Szerződés hatálybalépésekor mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak az általa a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően átalakításra szánt harckocsik és páncélozott harcjárművek mennyiségét. Valamely Részes Államnak a bejelentést az átalakítás végrehajtására irányuló szándékáról, az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezete 5. bekezdésével összhangban, legalább 15 nappal előre közölnie kell az összes többi Részes Állammal. Ebben meg kell adnia az átalakítandó járművek mennyiségét és típusát, az átalakítás kezdetének és befejezésének időpontját, valamint az átalakítás eredményeként létrejött nem-katonai célú jármű rendeltetését.
6. A harckocsik és páncélozott harcjárművek csökkentési helyen történő átalakítását megelőzően a következő eljárásokat kell végrehajtani:
(A) harckocsik esetében:
(1) a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működtetését biztosítják,
(2) a torony eltávolítása, amennyiben van ilyen,
(3) a löveg zárszerkezet esetében:
(a) a zárfészek és a zártest összehegesztése legalább két helyen, vagy
(b) vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;
(4) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől nem több, mint 100 milliméter távolságra;
(5) mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása a toronyban; valamint
(6) a járműtest tetőpáncélzatának kivágása vagy eltávolítása a homlok páncéllemeztől kezdve a járműtest torony nyílásának közepéig, az ehhez kapcsolódó oldalpáncél-lemez legalább 200 milliméter magasságú részével együtt, a T-64 és a T-72 esetében a járműtest tetőpáncélzatától számítva legalább 100 milliméterrel lejjebb, a hozzátartozó homlok páncéllemez ugyanolyan magasságú részével együtt. A homlok-páncéllemez eltávolított része magában foglalja annak legalább a felső harmadát; és
(B) páncélozott harcjárművek esetében:
(1) valamennyi páncélozott harcjármű esetében, a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverek működtetését biztosítják;
(2) farmotoros járművek esetében, a járműtest felső páncéllemezének a homlok-páncéllemeztől a motor erőátviteli részegysége válaszfaláig történő levágása vagy eltávolítása a mellső vagy oldal páncéllemezeknek, a küzdőtér felső szélétől számított, legalább 300 milliméteres magasságon belüli csatlakozó részeivel együtt;
(3) orrmotoros járművek esetében, a járműtest felső páncéllemezének a homlok-páncéllemeztől a motor erőátviteli részegysége válaszfaláig történő eltávolítása az oldal páncéllemeznek, a küzdőtér felső szélétől számított, 300 milliméteres magasságon belüli csatlakozó részeivel együtt; és
(4) ezenfelül a páncélozott gyalogsági harcjárművek és a nehézfegyverzetű harcjárművek esetében:
(a) a torony eltávolítása,
(b) mindkét lövegcsap és a lövegcsap-talp szétdarabolása a toronyban,
(c) a zárszerkezet esetében:
(i) a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen,
(ii) a vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén, vagy
(iii) a zárfészek nagyjából két egyenlő nagyságú részre történő darabolása,
(d) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban.
7. Az e fejezet 6. bekezdése szerint csökkentendő harckocsik és páncélozott harcjárművek ellenőrzés hatálya alá esnek, a visszautasítás joga nélkül, összhangban az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezetével. A harckocsik és páncélozott harcjárművek az e fejezet 6. bekezdésében meghatározott eljárások befejeztével, valamint az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezetével összhangban történt bejelentéskor tekintendők csökkentettnek.
8. Az e fejezet 7. bekezdésének megfelelően csökkentett járművek az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv IV. fejezetének megfelelő bejelentési kötelezettség hatálya alatt maradnak mindaddig, amíg a nem-katonai célokra történő végleges átalakításuk be nem fejeződött, és az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezete 12. bekezdésével összhangban lévő bejelentést meg nem tették.
9. A nem-katonai célokra történő végleges átalakítás alá kerülő járművek is az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezetével összhangban lévő ellenőrzés hatálya alá tartoznak az alábbi változtatásokkal:
(A) a csökkentési helyen történő végleges átalakítási eljárás nem esik ellenőrzés hatálya alá; valamint
(B) az összes többi Részes Állam jogosult a teljesen átalakított járműveket ellenőrizni, a visszautasítás joga nélkül, a végleges átalakítást végrehajtó Részes Állam által tett olyan bejelentés kézhezvételétől, amely meghatározza, hogy a végleges átalakítási eljárást mikor fejezik be.
10. Ha egy adott járművön az e fejezet 6. bekezdésében meghatározott eljárásokat befejezték és ezt követően olyan döntés születik, hogy az mégsem kerül végleges átalakításra, ebben az esetben a járművet a Szerződés VIII. Cikkében meghatározott átalakításra vonatkozó időkorláton belül az e Jegyzőkönyv más részében előírt megfelelő eljárások szerint meg kell semmisíteni.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mindegyik kategóriájában csökkentési kötelezettségét baleset révén történő megsemmisülés útján csökkenteni, ami nem lehet több, mint az adott kategóriában a Szerződés aláírásakor bejelentett maximális nemzeti szintjének 1,5 százaléka.
2. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika valamely darabja abban az esetben tekinthető a Szerződés VIII. Cikkével összhangban csökkentettnek, ha a balesetet, amelynek során az megsemmisült, annak bekövetkeztét követő hét napon belül az összes többi Részes Államnak bejelentették. A bejelentésnek tartalmaznia kell a megsemmisült eszköz típusát, a baleset idejét, a baleset hozzávetőleges helyét és a baleset körülményeit.
3. A bejelentést követő 30 napon belül, az ilyen jellegű csökkentés megtörténtét elismertetni kívánó Részes Államnak dokumentált bizonyítékot, mint például az ügy kivizsgálására vonatkozó jelentést, kell küldenie az összes többi Részes Államnak, összhangban a Szerződés XVII. Cikkével. A balesetre vonatkozó kétségek esetén az ilyen jellegű csökkentés nem tekinthető befejezettnek, amíg az ügy végső megoldást nem nyer.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult egy bizonyos mennyiségű, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát állandó közszemlére tétel révén csökkenteni.
2. Egyik Részes Állam sem csökkent a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika egyik kategóriájában sem állandó közszemlére tétel révén a Szerződés aláírásakor bejelentett maximális nemzeti szintje egy százalékánál vagy nyolc darabnál többet, illetve alapul véve a számítás eredményeként adódó magasabb számot.
3. Az e fejezet 1-2. bekezdésében foglaltak ellenére mindegyik Részes Állam ugyancsak jogosult állandó közszemlére tétel céljából a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika minden egyes létező típusából két darabot működőképes állapotban tartani. Az ilyen hagyományos fegyverzetet és harci technikát múzeumokban vagy más hasonló helyen kell közszemlére tenni.
4. A Szerződés aláírása előtt állandó közszemlére tett vagy múzeumokban elhelyezett hagyományos fegyverzet és harci technika nem esik a Szerződésben előírt egyik mennyiségi korlátozás alá sem, beleértve az e fejezet 2-3. bekezdésében előírt mennyiségi korlátozásokat.
5. Az ilyen, állandó közszemlére tétel révén csökkentendő eszközöket a csökkentési helyeken a következő eljárások alá kell vonni:
(A) valamennyi olyan közszemlére teendő eszköz üzemanyagtartályát, amelynek beépített motorja van, alkalmatlanná kell tenni üzemanyag tárolására, valamint:
(1) a motor(oka)t és az erőátviteli szerkezetet el kell távolítani és felfüggesztési pontjaikat meg kell rongálni úgy, hogy ezeket a darabokat ne lehessen visszaszerelni, vagy
(2) a motorokat ki kell önteni betonnal vagy polimergyantával;
(B) valamennyi olyan közszemlére teendő eszköz esetében, amelyet állandóan beépített emelő- és forgatószerkezettel rendelkező 75 milliméteres vagy annál nagyobb űrméretű fegyverrel láttak el, az emelő- és forgatószerkezetet úgy kell összehegeszteni, hogy a cső sem emelhető, sem pedig forgatható ne legyen. Ezen felül azoknak a közszemlére teendő eszközöknek az esetében, amelyek fogasléces vagy fogasíves vagy fogaskoszorús forgató- és emelőszerkezettel rendelkeznek, a fogaskerékről vagy fogasívről vagy fogaskoszorúról három egymást követő hajtófogat le kell vágni a lövegcső fogazott hajtótengelyének mindkét oldalán;
(C) valamennyi olyan közszemlére teendő eszköz esetében, amelyet az e bekezdés (B) pontjában előírt kritériumoknak nem megfelelő fegyverrendszerrel szereltek fel, a csövet és töltényűrt betonnal vagy polimergyantával ki kell önteni a zár/zárfészek első oldalától kezdve a csőtorkolattól számított 100 milliméterig.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult bizonyos számú harckocsit, páncélozott harcjárművet és önjáró tüzérségi eszközt földi célpontként való felhasználás révén csökkenteni.
2. Egyetlen Részes Állam sem csökkenthet földi célpontként való felhasználás révén több harckocsit vagy páncélozott harcjárművet, mint az e két kategória mindegyikére vonatkozóan a Szerződés aláírásakor bejelentett, és a Szerződés VII. Cikkének megfelelő maximális nemzeti szintjének 2,5 százaléka. Ezen túlmenően, egyetlen Részes Állam sem jogosult több, mint 50 önjáró tüzérségi eszközt földi célpontként való felhasználás révén csökkenteni.
3. A Szerződés aláírását megelőzően földi célpontként használt hagyományos fegyverzet és harci technika nem esik a Szerződés IV-VI. Cikkében vagy az e fejezet 2. bekezdésében előírt mennyiségi korlátozások hatálya alá.
4. Az ilyen földi célpontként való felhasználás révén csökkentendő eszközöket az alábbi eljárások alá kell vonni:
(A) harckocsik és önjáró tüzérségi eszközök esetében:
(1) a zárszerkezet esetében:
(a) a zártest vagy a zárfészek legalább két helyen történő összehegesztése, vagy
(b) vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába foglaló üreg hossztengelye mentén,
(2) a toronyban lévő mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása, vagy
(3) a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- vagy fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezen ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek; és
(B) páncélozott harcjárművek esetében:
(1) a löveg zárrendszer esetében:
(a) a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen,
(b) vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén, vagy
(c) a zárfészek nagyjából két egyenlő nagyságú részre történő darabolása;
(2) a toronyban lévő mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása,
(3) lánctalpas páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldal páncéllemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- és fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezen ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek, és
(4) kerekes páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek a mellső kerék osztóműházának felfüggesztési pontjait is magukban foglalják úgy, hogy a homlok- vagy far-, a fenék- és a haslemezeken ejtett vízszintes, függőleges és szabálytalan alakú vágások révén a mellső kerék osztóműházának felfüggesztési pontjai az eltávolított részeken legyenek, a vágásoktól legalább 100 milliméter távolságban.
1. Mindegyik Részes Állam jogosult bizonyos számú harci repülőgépet és támadó helikoptert földi kiképzési célra történő felhasználás révén csökkenteni.
2. Egyetlen Részes Állam sem csökkenthet földi kiképzési célra történő felhasználás révén több harci repülőgépet vagy támadó helikoptert, mint az e két kategória mindegyikére vonatkozóan a Szerződés aláírásakor bejelentett, a Szerződés VII. Cikkének megfelelő maximális nemzeti szintjének öt százaléka.
3. A Szerződés aláírását megelőzően földi kiképzési célra használt hagyományos fegyverzet és harci technika nem esik a Szerződés IV-VI. Cikkében vagy az e fejezet 2. bekezdésében előírt mennyiségi korlátozások hatálya alá.
4. Az ilyen földi kiképzési célra való felhasználás révén csökkentendő eszközöket az alábbi eljárások alá kell vonni:
(A) harci repülőgépek esetében:
(1) a repülőgéptörzsnek a központi szárnyterületnél történő két részre darabolása,
(2) a motor eltávolítása, a motor felfüggesztési pontjainak csonkítása, valamint az összes üzemanyagtartály betonnal, polimer- vagy megszilárduló gyanta keverékkel történő kiöntése vagy az üzemanyagtartályok eltávolítása, és az üzemanyagtartályok felfüggesztési pontjainak csonkítása, vagy
(3) az összes külső, belső és eltávolítható fegyverzet és fegyverrendszer eltávolítása, a farok függőleges vezérsíkjának eltávolítása és a farok függőleges vezérsíkja felfüggesztési pontjainak csonkítása, valamint egy kivételével az összes üzemanyagtartály betonnal, polimer- vagy megszilárduló gyanta keverékkel történő kiöntése; valamint
(B) támadó helikopterek esetében:
- a farktartó vagy a farkrész leválasztása a géptörzsről úgy, hogy az összeszerelési pont a leválasztott részen legyen.
A Részes Államok ezennel megállapodnak az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) VIII. Cikkében meghatározott, a harci helikopterek kategorizálását, valamint a többcélú támadó helikopterek átkategorizálását irányító eljárásokról és rendelkezésekről.
