31 December 2000.
Country: Slovenia
Sector
All energy sectors.
Level of government
National.
Description
In Slovenia there are no official enquiry points yet to which requests for information about relevant laws and other regulatory acts could be addressed. At present such information is available in various ministries. The Law on Foreign Investments which is under preparation foresees establishment of such an enquiry point.
Phase-out
1 January 1998.
Country: Tajikistan
Sector
All energy sectors.
Level of government
National.
Description
There are no enquiry points yet in Tajikistan to which requests for information about relevant laws and other regulations could be addressed. It is only a question of having available funding.
Phase-out
31 December 1997.
Country: Ukraine
Sector
All energy sectors.
Level of government
National.
Description
Improvement of the present transparency of laws up to the level of international practice is required. Ukraine will have to establish enquiry points providing information about laws, regulations, judicial decisions and administrative rulings and standards of general application.
Phase-out
1 January 1998.
Article 22(3)
„Each Contracting Party shall ensure that if it establishes or maintains a state entity and entrusts the entity with regulatory, administrative or other governmental authority, such entity shall exercise that authority in a manner consistent with the Contracting Party’s obligations under this Treaty.”
Country: The Czech Republic
Sector
Uranium and nuclear industries.
Level of government
National.
Description
In order to deplete uranium ore reserves that are stocked by Administration of State Material Reserves, no imports of uranium ore and concentrates, including uranium fuel bundles containing uranium of non-Czech origin, will be licensed.
Phase-out
1 July 2001.
The European Energy Charter Conference has adopted the following Decisions:
1. With respect to the Treaty as a whole
In the event of a conflict between the treaty concerning Spitsbergen of 9 February 1920 (the Svalbard Treaty) and the Energy Charter Treaty, the treaty concerning Spitsbergen shall prevail to the extent of the conflict, without prejudice to the positions of the Contracting Parties in respect of the Svalbard Treaty. In the event of such conflict or a dispute as to whether there is such conflict or as to its extent, Article 16 and Part V of the Energy Charter Treaty shall not apply.
2. With respect to Article 10(7)
The Russian Federation may require that companies with foreign participation obtain legislative approval for the leasing of federally-owned property, provided that the Russian Federation shall ensure without exception that this process is not applied in a manner which discriminates among Investments of Investors of other Contracting Parties.
3. With respect to Article 14
(1) The term „freedom of transfer” in Article 14(1) does not preclude a Contracting Party (hereinafter referred to as the „Limiting Party”) from applying restrictions on movement of capital by its own Investors, provided that:
a) such restrictions shall not impair the rights granted under Article 14(1) to Investors of other Contracting Parties with respect to their Investments;
b) such restrictions do not affect Current Transactions; and
c) the Contracting Party ensures that Investments in its Area of the Investors of all other Contracting Parties are accorded, with respect to transfers, treatment no less favourable than that which it accords to Investments of Investors of any other Contracting Party or of any third state, whichever is the most favourable.
(2) This Decision shall be subject to examination by the Charter Conference five years after entry into force of the Treaty, but not later than the date envisaged in Article 32(3).
(3) No Contracting Party shall be eligible to apply such restrictions unless it is a Contracting Party which is a state that was a constituent part of the former Union of Soviet Socialist Republics, which has notified the provisional Secretariat in writing no later than 1 July 1995 that it elects to be eligible to apply restrictions in accordance with this Decision.
(4) For the avoidance of doubt, nothing in this Decision shall derogate, as concerns Article 16, from the rights hereunder of a Contracting Party, its Investors or their Investments, or from the obligations of a Contracting Party.
(5) For the purposes of this Decision:
„Current Transactions” are current payments connected with the movement of goods, services or persons that are made in accordance with normal international practice, and do not include arrangements which materially constitute a combination of a current payment and a capital transaction, such as deferrals of payments and advances which is meant to circumvent respective legislation of the Limiting Party in the field.
4. With respect to Article 14(2)
Without prejudice to the requirements of Article 14 and its other international obligations, Romania shall endeavour during the transition to full convertibility of its national currency to take appropriate steps to improve the efficiency of its procedures for the transfers of Investment Returns and shall in any case guarantee such transfers in a Freely Convertible Currency without restriction or a delay exceeding six months. Romania shall ensure that Investments in its Area of the Investors of all other Contracting Parties are accorded, with respect to transfers, treatment no less favourable than that which it accords to Investments of Investors of any other Contracting Party or of any third state, whichever is the most favourable.
5. With respect to Articles 24(4)a) and 25
An Investment of an Investor referred to in Article 1(7)a)(ii), of a Contracting Party which is not party to an EIA or a member of a free-trade area or a customs union, shall be entitled to treatment accorded under such EIA, free-trade area or customs union, provided that the Investment:
a) has its registered office, central administration or principal place of business in the Area of a party to that EIA or member of that free-trade area or customs union; or
b) in case it only has its registered office in that Area, has an effective and continuous link with the economy of one of the parties to that EIA or member of that free-trade area or customs union.
Footnote to Decision No 3
- This Decision has been drafted in the understanding that Contracting Parties which intend to avail themselves of it and which also have entered into partnership an Co-operation Agreements with the European Communities and their Member States containing an article disapplying those Agreements in favour of the Treaty, will exchange letters of understanding which have the legal effect of making Article 16 of the Treaty applicable between them in relation to this Decision. The exchange of letters shall be completed in good time prior to signature.
The Contracting Parties to this Protocol,
having regard to the European Energy Charter adopted in the Concluding Document of the Hague Conference on the European Energy Charter, signed at The Hague on 17 December 1991; and in particular to the declarations therein that co-operation is necessary in the field of energy efficiency and related environmental protection,
having regard also to the Energy Charter Treaty, opened for signature from 17 December 1994 to 16 June 1995,
mindful of the work undertaken by international organizations and fora in the field of energy efficiency and environmental aspects of the energy cycle,
aware of the improvements in supply security, and of the significant economic and environmental gains, which result from the implementation of cost-effective energy efficiency measures; and aware of their importance for restructuring economies and improving living standards,
recognizing that improvements in energy efficiency reduce negative environmental consequences of the energy cycle including global warming and acidification,
convinced that energy prices should reflect as far as possible a competitive market, ensuring market-oriented price formation, including fuller reflection of environmental costs and benefits, and recognizing that such price formation is vital to progress in energy efficiency and associated environmental protection,
appreciating the vital role of the private sector including small and medium-sized enterprises in promoting and implementing energy efficiency measures, and intent on ensuring a favourable institutional framework for economically viable investment in energy efficiency,
recognizing that commercial forms of cooperation may need to be complemented by intergovernmental co-operation, particularly in the area of energy policy formulation and analysis as well as in other areas which are essential to the enhancement of energy efficiency but not suitable for private funding, and
desiring to undertake cooperative and coordinated action in the field of energy efficiency and related environmental protection and to adopt a Protocol providing a framework for using energy as economically and efficiently as possible,
have agreed as follows:
Article 1
(1) This Protocol defines policy principles for the promotion of energy efficiency as a considerable source of energy and for consequently reducing adverse Environmental Impacts of energy systems. It furthermore provides guidance on the development of energy efficiency programmes, indicates areas of co-operation and provides a framework for the development of cooperative and coordinated action. Such action may include the prospecting for, exploration, production, conversion, storage, transport, distribution, and consumption of energy, and may relate to any economic sector.
(2) The objectives of this Protocol are:
a) the promotion of energy efficiency policies consistent with sustainable development;
b) the creation of framework conditions which induce producers and consumers to use energy as economically, efficiently and environmentally soundly as possible, particularly through the organization of efficient energy markets and a fuller reflection of environmental costs and benefits; and
c) the fostering of cooperation in the field of energy efficiency.
Article 2
As used in this Protocol:
(1) „Charter” means the European Energy Charter adopted in the Concluding Document of the Hague Conference on the European Energy Charter signed at The Hague on 17 December 1991; signature of the Concluding Document is considered to be signature of the Charter.
(2) „Contracting Party” means a state or Regional Economic Integration Organization which has consented to be bound by this Protocol and for which the Protocol is in force.
(3) „Regional Economic Integration Organization” means an organization constituted by states to which they have transferred competence over certain matters a number of which are governed by this Protocol, including the authority to take decisions binding on them in respect of those matters.
(4) „Energy Cycle” means the entire energy chain, including activities related to prospecting for, exploration, production, conversion, storage, transport, distribution and consumption of the various forms of energy, and the treatment and disposal of wastes, as well as the decommissioning, cessation or closure of these activities, minimizing harmful Environmental Impacts.
(5) „Cost-Effectiveness” means to achieve a defined objective at the lowest cost or to achieve the greatest benefit at a given cost.
(6) „Improving Energy Efficiency” means acting to maintain the same unit of output (of a good or service) without reducing the quality or performance of the output, while reducing the amount of energy required to produce that output.
(7) „Environmental Impact” means any effect caused by a given activity on the environment, including human health and safety, flora, fauna, soil, air, water, climate, landscape and historical monuments or other physical structures or the interactions among these factors; it also includes effects on cultural heritage or socio-economic conditions resulting from alterations to those factors.
Article 3
Contracting Parties shall be guided by the following principles:
(1) Contracting Parties shall cooperate and, as appropriate, assist each other in developing and implementing energy efficiency policies, laws and regulations.
(2) Contracting Parties shall establish energy efficiency policies and appropriate legal and regulatory frameworks which promote, inter alia:
a) efficient functioning of market mechanisms including market-oriented price formation and a fuller reflection of environmental costs and benefits;
b) reduction of barriers to energy efficiency, thus stimulating investments;
c) mechanisms for financing energy efficiency initiatives;
d) education and awareness;
e) dissemination and transfer of technologies;
f) transparency of legal and regulatory frameworks.
(3) Contracting Parties shall strive to achieve the full benefit of energy efficiency throughout the Energy Cycle. To this end they shall, to the best of their competence, formulate and implement energy efficiency policies and cooperative or coordinated actions based on Cost-Effectiveness and economic efficiency, taking due account of environmental aspects.
(4) Energy efficiency policies shall include both short-term measures for the adjustment of previous practices and long-term measures to improve energy efficiency throughout the Energy Cycle.
(5) When cooperating to achieve the objectives of this Protocol, Contracting Parties shall take into account the differences in adverse effects and abatement costs between Contracting Parties.
(6) Contracting Parties recognize the vital role of the private sector. They shall encourage action by energy utilities, responsible authorities and specialised agencies, and close co-operation between industry and administrations.
(7) Co-operative or coordinated action shall take into account relevant principles adopted in international agreements, aimed at protection and improvement of the environment, to which Contracting Parties are parties.
(8) Contracting Parties shall take full advantage of the work and expertise of competent international or other bodies and shall take care to avoid duplication.
Article 4
Each Contracting Party shall strive to ensure that energy efficiency policies are co-ordinated among all of its responsible authorities.
Article 5
Contracting Parties shall formulate strategies and policy aims for Improving Energy Efficiency and thereby reducing Environmental Impacts of the Energy Cycle as appropriate in relation to their own specific energy conditions. These strategies and policy aims shall be transparent to all interested parties.
Article 6
(1) Contracting Parties shall encourage the implementation of new approaches and methods for financing energy efficiency and energy-related environmental protection investments, such as joint venture arrangements between energy users and external investors (hereinafter referred to as „Third Party Financing”).
(2) Contracting Parties shall endeavour to take advantage of and promote access to private capital markets and existing international financing institutions in order to facilitate investments in Improving Energy Efficiency and in environmental protection related to energy efficiency.
(3) Contracting Parties may, subject to the provisions of the Energy Charter Treaty and to their other international legal obligations, provide fiscal or financial incentives to energy users in order to facilitate market penetration of energy efficiency technologies, products and services. They shall strive to do so in a manner that both ensures transparency and minimizes the distortion of international markets.
Article 7
(1) Consistent with the provisions of the Energy Charter Treaty, Contracting Parties shall encourage commercial trade and cooperation in energy efficient and environmentally sound technologies, energy-related services and management practices.
(2) Contracting Parties shall promote the use of these technologies, services and management practices throughout the Energy Cycle.
Article 8
(1) In order to achieve the policy aims formulated according to Article 5, each Contracting Party shall develop, implement and regularly update energy efficiency programmes best suited to its circumstances.
(2) These programmes may include activities such as the:
a) development of long-term energy demand and supply scenarios to guide decision-making;
b) assessment of the energy, environmental and economic impact of actions taken;
c) definition of standards designed to improve the efficiency of energy using equipment, and efforts to harmonize these internationally to avoid trade distortions;
d) development and encouragement of private initiative and industrial co-operation, including joint ventures;
e) promotion of the use of the most energy efficient technologies that are economically viable and environmentally sound;
f) encouragement of innovative approaches for investments in energy efficiency improvements, such as Third Party Financing and co-financing;
g) development of appropriate energy balances and data bases, for example with data on energy demand at a sufficiently detailed level and on technologies for Improving Energy Efficiency;
h) promotion of the creation of advisory and consultancy services which may be operated by public or private industry or utilities and which provide information about energy efficiency programmes and technologies, and assist consumers and enterprises;
i) support and promotion of cogeneration and of measures to increase the efficiency of district heat production and distribution systems to buildings and industry;
j) establishment of specialized energy efficiency bodies at appropriate levels, that are sufficiently funded and staffed to develop and implement policies.
(3) In implementing their energy efficiency programmes, Contracting Parties shall ensure that adequate institutional and legal infrastructures exist.
Article 9
The co-operation between Contracting Parties may take any appropriate form. Areas of possible co-operation are listed in the Annex.
Article 10
(1) All decisions made by the Charter Conference in accordance with this Protocol shall be made by only those Contracting Parties to the Energy Charter Treaty who are Contracting Parties to this Protocol.
(2) The Charter Conference shall endeavour to adopt, within 180 days after the entry into force of this Protocol, procedures for keeping under review and facilitating the implementation of its provisions, including reporting requirements, as well as for identifying areas of cooperation in accordance with Article 9.
Article 11
(1) The Secretariat established under Article 35 of the Energy Charter Treaty shall provide the Charter Conference with all necessary assistance for the performance of its duties under this Protocol and provide such other services in support of the Protocol as may be required from time to time, subject to approval by the Charter Conference.
(2) The costs of the Secretariat and Charter Conference arising from this Protocol shall be met by the Contracting Parties to this Protocol according to their capacity to pay, determined according to the formula specified in Annex B to the Energy Charter Treaty.
Article 12
(1) Unanimity of Contracting Parties Present and Voting at the meeting of the Charter Conference where such matters fall to be decided shall be required for decisions to:
a) adopt amendments to this Protocol; and
b) approve accessions to this Protocol under Article 16.
Contracting Parties shall make every effort to reach agreement by consensus on any other matter requiring their decision under this Protocol. If agreement cannot be reached by consensus, decisions on non-budgetary matters shall be taken by a three-fourths majority of Contracting Parties Present and Voting at the meeting of the Charter Conference at which such matters fall to be decided.
Decisions on budgetary matters shall be taken by a qualified majority of Contracting Parties whose assessed contributions under Article 11(2) represent, in combination, at least three-fourths of the total assessed contributions.
(2) For purposes of this Article, „Contracting Parties Present and Voting” means Contracting Parties to this Protocol present and casting affirmative or negative votes, provided that the Charter Conference may decide upon rules of procedure to enable such decisions to be taken by Contracting Parties by correspondence.
(3) Except as provided in paragraph (1) in relation to budgetary matters, no decision referred to in this Article shall be valid unless it has the support of a simple majority of Contracting Parties.
(4) A Regional Economic Integration Organization shall, when voting, have a number of votes equal to the number of its member states which are Contracting Parties to this Protocol; provided that such an Organization shall not exercise its right to vote if its member states exercise theirs, and vice versa.
(5) In the event of persistent arrears in a Contracting Party’s discharge of financial obligations under this Protocol, the Charter Conference may suspend that Contracting Party’s voting rights in whole or in part.
Article 13
(1) In the event of inconsistency between the provisions of this Protocol and the provisions of the Energy Charter Treaty, the provisions of the Energy Charter Treaty shall, to the extent of the inconsistency, prevail.
(2) Article 10(1) and Article 12(1) to (3) shall not apply to votes in the Charter Conference on amendments to this Protocol which assign duties or functions to the Charter Conference or the Secretariat, the establishment of which is provided for in the Energy Charter Treaty.
Article 14
This Protocol shall be open for signature at Lisbon from 17 December 1994 to 16 June 1995 by the states and Regional Economic Integration Organizations whose representatives have signed the Charter and the Energy Charter Treaty.
Article 15
This Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by signatories. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Depositary.
Article 16
This Protocol shall be open for accession, from the date on which the Protocol is closed for signature, by states and Regional Economic Integration Organizations which have signed the Charter and are Contracting Parties to the Energy Charter Treaty, on terms to be approved by the Charter Conference. The instruments of accession shall be deposited with the Depositary.
Article 17
(1) Any Contracting Party may propose amendments to this Protocol.
(2) The text of any proposed amendment to this Protocol shall be communicated to Contracting Parties by the Secretariat at least three months before the date on which it is proposed for adoption by the Charter Conference.
(3) Amendments to this Protocol, texts of which have been adopted by the Charter Conference, shall be communicated by the Secretariat to the Depositary which shall submit them to all Contracting Parties for ratification, acceptance or approval.
(4) Instruments of ratification, acceptance or approval of amendments to this Protocol shall be deposited with the Depositary. Amendments shall enter into force between Contracting Parties having ratified, accepted or approved them on the thirtieth day after deposit with the Depositary of instruments of ratification, acceptance or approval by at least three-fourths of the Contracting Parties. Thereafter the amendments shall enter into force for any other Contracting Party on the thirtieth day after that Contracting Party deposits its instrument of ratification, acceptance or approval of the amendments.
Article 18
(1) This Protocol shall enter into force on the thirtieth day after the date of deposit of the fifteenth instrument of ratification, acceptance or approval thereof, or of accession thereto, by a state or Regional Economic Integration Organization which is a signatory to the Charter and a Contracting Party to the Energy Charter Treaty or on the same date as the Energy Charter Treaty enters into force, whichever is later.
(2) For each state or Regional Economic Integration Organization for which the Energy Charter Treaty has entered into force and which ratifies, accepts, or approves this Protocol or accedes thereto after the Protocol has entered into force in accordance with paragraph (1), the Protocol shall enter into force on the thirtieth day after the date of deposit by such state or Regional Economic Integration Organization of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
(3) For the purposes of paragraph (1), any instrument deposited by a Regional Economic Integration Organization shall not be counted as additional to those deposited by member states of such Organization.
Article 19
No reservations may be made to this Protocol.
Article 20
(1) At any time after this Protocol has entered into force for a Contracting Party, that Contracting Party may give written notification to the Depositary of its withdrawal from the Protocol.
(2) Any Contracting Party which withdraws from the Energy Charter Treaty shall be considered as also having withdrawn from this Protocol.
(3) The effective date of withdrawal under paragraph (1) shall be ninety days after receipt of notification by the Depositary. The effective date of withdrawal under paragraph (2) shall be the same as the effective date of withdrawal from the Energy Charter Treaty.
Article 21
The Government of the Portuguese Republic shall be the Depositary of this Protocol.
Article 22
In witness whereof the undersigned, being duly authorized to that effect, have signed this Protocol in English, French, German, Italian, Russian and Spanish, of which every text is equally authentic, in one original, which will be deposited with the Government of the Portuguese Republic.
Done at Lisbon on the seventeenth day of December in the year one thousand nine hundred and ninety-four.
Annex
Development of energy efficiency programmes, including identifying energy efficiency barriers and potentials, and the development of energy labelling and efficiency standards.
Assessment of the Environmental Impacts of the Energy Cycle.
Development of economic, legislative and regulatory measures.
Technology transfer, technical assistance and industrial joint ventures subject to international property rights regimes and other applicable international agreements.
Research and development.
Education, training, information and statistics.
Identification and assessment of measures such as fiscal or other market-based instruments, including tradeable permits to take account of external, notably environmental, costs and benefits.
Energy analysis and policy formulation:
- assessment of energy efficiency potentials;
- energy demand analysis and statistics;
- development of legislative and regulatory measures;
- integrated resource planning and demand side management;
- Environmental Impact assessment, including major energy projects.
Evaluation of economic instruments for Improving Energy Efficiency and environmental objectives.
Energy efficiency analysis in refining, conversion, transport and distribution of hydro-carbons.
Improving Energy Efficiency in power generation and transmission:
- cogeneration;
- plant component (boilers, turbines, generators, etc);
- network integration.
Improving Energy Efficiency in the building sector:
- thermal insulation standards, passive solar and ventilation;
- space heating and air conditioning systems;
- high efficiency low NOx burners;
- metering technologies and individual metering;
- domestic appliances and lighting.
Municipalities and local community services:
- district heating systems;
- efficient gas distribution systems;
- energy planning technologies;
- twinning of towns or of other relevant territorial entities;
- energy management in cities and in public buildings;
- waste management and energy recovery of waste.
Improving Energy Efficiency in the industrial sector:
- joint ventures;
- energy cascading, cogeneration and waste heat recovery;
- energy audits.
Improving Energy Efficiency in the transport sector:
- motor vehicle performance standards;
- development of efficient transport infrastructures.
Information:
- awareness creation;
- data bases: access, technical specifications, information systems;
- dissemination, collection and collation of technical information;
- behavioural studies.
Training and education:
- exchanges of energy managers, officials, engineers and students;
- organization of international training courses.
Financing:
- development of legal framework;
- Third Party Financing;
- joint ventures;
- co-financing.
I. Az Európai Energia Charta Konferencia végső plenáris ülését 1994. december 16-17. között tartották Lisszabonban. A Konferencián az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az Azerbajdzsán Köztársaság, a Belga Királyság, a Belorusz Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Európai Közösség, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Grúz Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Írország, Japán, Kanada, a Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Moldáv Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Német Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Orosz Föderáció, az Osztrák Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Konföderáció, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Tadzsik Köztársaság, a Török Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, Ukrajna és az Üzbég Köztársaság képviselői vettek részt (a továbbiakban: delegációk), továbbá megfigyelőket hívtak meg bizonyos országokból és nemzetközi szervezetektől.
II. Az Európa Tanács 1990. júniusi dublini ülésén a holland miniszterelnök azt javasolta, hogy a gazdasági fellendülést Kelet-Európában és az akkori Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében az energiaszektorban való együttműködéssel katalizálják és gyorsítsák fel. A javaslatot a Tanács üdvözölte, és felkérte az Európai Közösségek Bizottságát annak tanulmányozására, hogy hogyan lehet ezt az együttműködést a legjobban megvalósítani. A Bizottság 1991 februárjában előterjesztette az Európai Energia Charta koncepcióját.
A Bizottság javaslatának az Európai Közösségek Tanácsában folytatott vitáját követően az Európai Közösségek meghívták a többi nyugat- és kelet-európai országot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nem európai tagjait, hogy vegyenek részt a Brüsszelben, 1991 júliusában az Európai Energia Charta tárgyalásainak megindításával kapcsolatosan tartandó konferencián. Számos más ország és nemzetközi szervezet is meghívást kapott, hogy megfigyelőként vegyenek részt az Európai Energia Charta Konferencián.
Az Európai Energia Chartával kapcsolatos tárgyalások 1991-ben befejeződtek, és a Chartát Záródokumentum aláírásával a Hágában, 1991. december 16-17. között tartott konferencia elfogadta. A Charta akkori és későbbi aláírói a fenti I. szakaszban - a megfigyelőkön kívül - felsorolt delegációk.
Az Európai Energia Charta aláírói vállalták, hogy
- követik a Charta célkitűzéseit és elveit, továbbá a lehető legrövidebb időn belül megvalósítják és szélesítik együttműködésüket az Alapmegállapodás és a Jegyzőkönyvek jóhiszemű megtárgyalásával.
Az Európai Energia Charta Konferencia ennek megfelelően tárgyalásokat kezdett az Alapmegállapodással kapcsolatosan - ennek elnevezése később az Energia Charta Egyezmény lett -, amelynek célja a nyugati-keleti ipari együttműködés elősegítése jogi biztosítékok nyújtásával olyan területeken, mint a befektetések, a tranzitszállítás és a kereskedelem.
Elkezdte a jegyzőkönyvek tárgyalását is az energiahatékonyság, a nukleáris biztonság és a szénhidrogének területén, bár ez utóbbi esetben a tárgyalásokat felfüggesztették az Energia Charta Egyezmény létrehozásáig.
Az Energia Charta Egyezmény és az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv tárgyalásai eredményesen fejeződtek be 1994-ben.
III. Tanácskozásai eredményeként az Európai Energia Charta Konferencia elfogadta az Energia Charta Egyezmény szövegét (a továbbiakban: Egyezmény), amely az 1. Mellékletben található, és az ezzel kapcsolatos Döntéseket, amelyek a 2. Mellékletben találhatók, és megállapodtak arra nézve, hogy az Egyezményt aláírásra megnyitják Lisszabonban, 1994. december 17. és 1995. június 16. között.
IV. A Záróokmány aláírásával a delegációk megegyeztek abban, hogy az Egyezménnyel kapcsolatosan az alábbi megállapodásokat fogadják el:
1. Az Egyezményre, mint egészre tekintettel
a) A delegációk hangsúlyozzák, hogy az Egyezmény rendelkezéseiről az Egyezmény azon sajátos természetének szem előtt tartásával állapodtak meg, hogy célja egy adott szektorban a hosszú távú együttműködés jogi kereteinek megteremtése, és ennek eredményeként nem értelmezhető úgy, hogy precedenst képez más nemzetközi tárgyalások összefüggésében.
b) Az Egyezmény rendelkezései:
(i) nem kötelezik a Szerződő Feleket, hogy kötelező harmadik félbeli hozzáférési jogot vezessenek be; vagy
(ii) nem akadályozzák az olyan árképzési rendszerek alkalmazását, amelyek - a fogyasztók egy adott kategóriáján belül - ugyanolyan árakat alkalmaznak a különböző helyeken található fogyasztókra.
c) A legnagyobb kedvezményes elbánástól való eltéréseknek nem célja, hogy kiterjedjenek olyan intézkedésekre, amelyek kifejezetten valamely befektetőre vagy befektetői csoportra irányulnak, hanem inkább az, hogy általánosan alkalmazzák.
2. Az 1(5) Cikkre tekintettel
a) Elfogadásra került, hogy az Egyezmény nem biztosít jogokat arra nézve, hogy gazdasági tevékenységgel foglalkozzanak az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységen kívül.
b) Az alábbi tevékenységek példák az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységre:
(i) olaj, gáz, szén és uránium kutatása és feltárása, valamint kitermelése;
(ii) áramfejlesztő létesítmények építése és üzemeltetése, beleértve a szél és az egyéb megújuló erőforrások által hajtottakat;
(iii) energetikai anyagok és termékek szárazföldi szállítása, elosztása, tárolása és forgalmazása, pl. vezetéki és elosztási hálózatok és csőrendszerek vagy e célra alkalmazott vasútvonalak útján, továbbá ilyen jellegű létesítmények építése, beleértve az olaj-, gáz- és szénzagy csővezetékek lefektetését is;
(iv) az olyan energetikai létesítmények hulladékainak eltávolítása és megsemmisítése, mint például az erőművek, beleértve a nukleáris erőművek radioaktív hulladékát is;
(v) az energetikai létesítmények üzemen kívül helyezése, beleértve az olajfúrókat, olajfinomítókat és áramfejlesztő üzemeket is;
(vi) energetikai anyagok és termékek piacra vitele és eladása, valamint a velük való kereskedelem, pl. a benzin kiskereskedelmi eladása; és
(vii) a fentiekben említett tevékenységekkel kapcsolatos kutatási, konzultációs, tervezési, irányítási és kivitelezési tevékenységek, beleértve az energiahatékonyság javítását célzó tevékenységeket is.
3. Az 1(6) Cikkre tekintettel
Annak tisztázása érdekében, hogy egy Szerződő Fél területén eszközölt befektetést egy másik Szerződő Fél befektetője ellenőrzi-e közvetve vagy közvetlenül, a befektetés ellenőrzése a valós ellenőrzést jelenti, amelyet a konkrét helyzet tényleges körülményeinek vizsgálata után állapítanak meg. Az ilyen vizsgálat során az összes releváns tényezőt figyelembe kell venni, beleértve a következőket:
a) a befektető pénzügyi érdekeltsége - részvényérdekeltségével együtt - a befektetés tekintetében;
b) a befektető azon képessége, hogy lényegi befolyást gyakoroljon a befektetés vezetése és működtetése felett; és
c) a befektető azon képessége, hogy lényegi befolyást gyakoroljon az igazgatótanács vagy más vezető testület tagjainak kiválasztása felett.
Ha kétség merül fel a tekintetben, hogy vajon a befektető közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi-e a befektetést, az ilyen ellenőrzésre hivatkozó befektetőre hárul annak bizonyításának terhe, hogy egy ilyen ellenőrzés létezik.
4. Az 1(8) Cikkre tekintettel
Ausztrália külföldi befektetési politikájával megegyezően új befektetésnek tekintendő az olyan új bányászati vagy nyersanyag feldolgozó projekt létesítése Ausztráliában, amely esetében a külföldi érdekeltség által eszközölt összbefektetés 10 millió $, vagy több, még akkor is, ha a külföldi érdekeltség már hasonló tevékenységet folytat Ausztráliában.
5. Az 1(12) Cikkre tekintettel
A delegációk elismerik a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének szükségességét a nemzetközileg elfogadott legmagasabb kívánalmaknak megfelelően.
6. Az 5(1) Cikkre tekintettel
Az 5. Cikknek a delegációk általi elfogadása nem jelent véleménynyilvánítást abban a tekintetben, hogy az Uruguay Forduló Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásai Záróokmányához csatolt, a „Kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről szóló Megállapodás” rendelkezései beleértendőek-e a GATT III. és XI. Cikkelyeibe és ha igen, milyen mértékben.
7. A 6. Cikkre tekintettel
a) A 6(2) Cikkben hivatkozott egyoldalú és összehangolt versenyellenes magatartást jogszabályaiknak megfelelően az egyes Szerződő Feleknek kell meghatározniuk, és az a kitermelés során elkövetett visszaéléseket is magába foglalhatja.
b) „Érvényesítés” és „érvényesít” a Szerződő Fél versenyjogának megfelelő intézkedést jelent vizsgálat, jogi eljárás vagy igazgatási cselekmény, valamint olyan döntés vagy későbbi jogszabály útján, amely engedélyt nyújt vagy hosszabbít meg.
8. A 7(4) Cikkre tekintettel
A hatályos jogszabályok közé tartoznak azok, amelyek a környezetvédelemmel, a földhasználattal, a biztonsággal vagy a műszaki előírásokkal kapcsolatosak.
9. A 9-10. Cikkekre és az V. Részre tekintettel
Ha a Szerződő Fél programja, amely a külföldre irányuló kereskedelem vagy befektetés megkönnyítése számára állami hitelek, támogatások, garanciák vagy biztosíték megadását rendeli el, nem kapcsolódik az adott területen más Szerződő Felek befektetői által eszközölt befektetési vagy rokon tevékenységéhez, akkor az ilyen programok korlátozások tárgyai lehetnek a bennük való részvételt illetően.
10. A 10(4) Cikkre tekintettel
Kiegészítő egyezmény állapítja meg a feltételeket a 10(3) Cikkben leírt elbánás alkalmazására nézve. E feltételek - többek között - rendelkezéseket tartalmaznak az állami vagyon eladásával vagy elidegenítésével (privatizáció) és a monopóliumok felszámolásával (demonopolizáció) kapcsolatosan.
11. A 10(4) és a 29(6) Cikkekre tekintettel
A Szerződő Felek foglalkozhatnak a kapcsolattal a 10(4) és a 29(6) Cikkek rendelkezései között.
12. A 14(5) Cikkre tekintettel
A cél az, hogy a 14(5) Cikkben hivatkozott megállapodást megkötő Szerződő Fél biztosítsa, hogy az adott megállapodás feltételei nem mondanak ellent az illető Szerződő Félnek a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodása alapján való kötelezettségeinek.
13. A 19(1)(i) Cikkre tekintettel
Az egyes Szerződő Felek állapítják meg, hogy a környezeti hatások felmérését és figyelését milyen mértékben rendezik jogilag, mely hatóságok rendelkeznek döntéshozatali hatáskörrel az ilyen előírások tekintetében, és hogy milyen megfelelő eljárásokat kell követni.
14. A 22-23. Cikkekre tekintettel
A 29. Cikk által szabályozott, az energetikai anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelem tekintetében az adott cikk határozza meg a 22-23. Cikkekben foglalt tárgyakra vonatkozó rendelkezéseket.
15. A 24. Cikkre tekintettel
A GATT-ban és Csatolt Okmányaiban szereplő kivételeket olyan Szerződő Felek között alkalmazzák, amelyek tagjai a GATT-nak, amiképpen azt a 4. Cikk elismeri. Ami a 29. Cikkben szabályozott, az energetikai anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelmet illeti, az adott cikk határozza meg a 24. Cikkben foglalt tárgyakra vonatkozó rendelkezéseket.
16. A 26(2)a) Cikkre tekintettel
A 26(2)a) Cikk nem értelmezhető annak előírásaként, hogy Szerződő Fél az Egyezmény III. Részét tegye nemzeti jogszabályai részévé.
17. A 26-27. Cikkekre tekintettel
A 10(1) Cikk utolsó előtti mondatában az egyezményből eredő kötelezettségekre való hivatkozás nem tartalmazza a nemzetközi szervezetek által hozott döntéseket, még akkor sem, ha azok jogilag kötelező erejűek, sem az 1970. január 1-je előtt hatályba lépett egyezményeket.
18. A 29(2)a) Cikkre tekintettel
a) Ha az utalt albekezdésben hivatkozott GATT 1947 vagy annak egyik Csatolt Okmánya rendelkezései közös fellépést írnak elő a GATT tagjai számára, akkor értelemszerűen az ilyen fellépést a Charta Konferencia fogja végrehajtani.
b) Az a kifejezés „amiképpen azt a GATT 1947 tagjai egymás között az energetikai anyagokra és termékekre vonatkozóan 1994. március 1-jén alkalmazták és gyakorolták”, nem azokra az esetekre utal, amikor a GATT egyik tagja a GATT XXXV. Cikkére hivatkozva úgy dönt, hogy nem alkalmazza a GATT-ot a GATT egy másik tagjával szemben, hanem magába foglalja a GATT bizonyos rendelkezéseinek ennek ellenére, de facto és egyoldalú alapon történő alkalmazását a GATT azon másik tagjával szemben.
19. A 33. Cikkre tekintettel
Az ideiglenes Charta Konferencia a lehető legrövidebb időn belül dönt arról, hogyan lehet a legjobban érvényt szerezni az Európai Energia Charta III. Címe azon célkitűzésének, hogy a jegyzőkönyvek tárgyalására kerüljön sor az együttműködésnek azokon a területein, amelyeket a Charta III. Címében soroltak fel.
20. A 34. Cikkre tekintettel
a) Az ideiglenes Főtitkár azonnal kapcsolatba lép más nemzetközi szervezetekkel, hogy meghatározásra kerüljenek a feltételek, amelyek mellett azok vállalnák az Egyezményből és a Chartából származó feladatokat. Az ideiglenes Főtitkár beszámolhat az ideiglenes Charta Konferenciának azon az ülésen, amelyet a 45(4) Cikk rendelkezéseinek megfelelően legkésőbb 180 nappal az Egyezmény aláírásra való megnyílásának időpontja után kell összehívni.
b) A Charta Konferenciának az éves költségvetést a pénzügyi év megkezdése előtt el kell fogadnia.
21. A 34(3)m) Cikkre tekintettel
A függelékek technikai változtatásai például magukba foglalhatják az aláírás visszautasítóinak vagy az olyan aláíróknak a felsorolásból való kivételét, amelyek kifejezésre jutatták szándékukat a ratifikálás visszautasítására, vagy magukban foglalhatják az N és a VC Függelékek kiegészítéseit. A Titkárság a megfelelő időben értelemszerűen javaslatot tehet ilyen változtatásokra a Charta Konferencia számára.
22. A TFU(1) Függelékre tekintettel
a) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodás valamely fele nem írta alá vagy nem csatlakozott az Egyezményhez az értesítésre előírt időben, a megállapodás azon felei, amelyek aláírták vagy csatlakoztak az Egyezményhez, a nevükben értesítést küldhetnek.
b) Általában az az álláspont, hogy a tisztán kereskedelmi jellegű megállapodásokat nem szükséges bejelenteni, mivel az ilyen megállapodások nem vetik fel a 29(2)a) Cikk betartásának kérdését, még akkor sem, ha azokat állami szervek kötik.
A Charta Konferencia azonban a TFU Függelék céljaira nézve tisztázhatja, hogy a 29(2)a) Cikkben hivatkozott megállapodások mely típusai esetében követeli meg a bejelentést a Függelék alapján, és melyek esetében nem.
V. A delegációk kijelentik, hogy a 18(2) Cikk nem értelmezhető úgy, hogy lehetővé teszi az Egyezmény más rendelkezései alkalmazásának kijátszását.
VI. A delegációk figyelembe vették az Egyezménnyel kapcsolatosan tett alábbi nyilatkozatokat is:
1. Az 1(6) Cikkre tekintettel
Az Orosz Föderáció szeretné, ha - a 10(4) Cikkben hivatkozott kiegészítő egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások során - újból foglalkoznának a nemzeti jogszabályok jelentőségének kérdésével az ellenőrzéssel kapcsolatosan, ahogyan az 1(6) Cikkhez fűzött megállapodásban kifejezésre került.
2. Az 5. és a 10(11) Cikkekre tekintettel
Ausztrália azt az észrevételt teszi, hogy az 5. és a 10(11) Cikkek rendelkezései nem csorbítják a GATT alapján való jogait és kötelességeit, beleértve ahogyan azok az Uruguay Fordulón a kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedésekről szóló megállapodásban kidolgozásra kerültek, különösen az 5(3) Cikkben felsorolt kivételek jegyzékére való tekintettel, amelyet nem tekint teljesnek.
Ausztrália észrevételezi továbbá, hogy nem lenne helyes, ha az Egyezmény alapján felállított, a viták rendezésével foglalkozó testületek értelmeznék a GATT III. és XI. Cikkeit a GATT aláíró felei közötti, vagy a GATT egy aláíró fele befektetője és a GATT egy másik aláíró fele közötti vitákkal összefüggésben.
Úgy véli, hogy a 10(11) Cikknek egy befektető és a GATT egy aláíró fele közötti alkalmazására nézve a 26. Cikk alapján tekintetbe vehető egyetlen kérdés a választott bírósági ítélet kérdése abban az esetben, amikor a GATT bizottság vagy a WTO vitarendező testület első ízben megállapítja, hogy a Szerződő Fél által fenntartott kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedés összeegyeztethetetlen a GATT vagy a kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedésekről szóló Megállapodás alapján való kötelességeivel.
3. A 7. Cikkre tekintettel
Az Európai Közösségek és tagállamai, valamint Ausztria, Norvégia, Svédország és Finnország kijelentik, hogy a 7. Cikk rendelkezései a nemzetközi jognak a tenger alatti kábelek és csővezetékek feletti fennhatósággal kapcsolatos konvencionális jogszabályai, vagy az ilyen jogszabályok hiányában az általános nemzetközi jog hatálya alá tartoznak.
Kijelentik továbbá, hogy a 7. Cikknek nem célja, hogy hatással legyen a tenger alatti kábelek és csővezetékek feletti fennhatósággal kapcsolatos jelenlegi nemzetközi jog értelmezésére, és nem is tekinthető ilyennek.
4. A 10. Cikkre tekintettel
Kanada és az Egyesült Államok külön-külön megerősítik, hogy a 10. Cikk rendelkezéseit az alábbi megfontolásoknak megfelelően alkalmazzák:
A más Szerződő Felek befektetői számára nyújtandó elbánás céljaira nézve a körülményeket a konkrét eset körülményeire alapozva kell mérlegelni. Az összevetés az adott Szerződő Fél befektetője vagy az adott Szerződő Fél befektetője által eszközölt befektetés számára nyújtott elbánás és egy másik Szerződő Fél befektetője vagy befektetése számára nyújtott elbánás között csak akkor érvényes, ha azt hasonló körülmények közötti befektetőkre vagy befektetésekre nézve teszik. Annak megállapítása során, hogy vajon a befektetők vagy a befektetések eltérő elbánása megfelel-e a 10. Cikknek, két alapvető tényezőt kell számításba venni.
Az első tényező a Szerződő Felek politikai célkitűzései a különböző területeken, amennyiben azok megfelelnek a 10. Cikkben rögzített, a diszkriminációt tilalmazó elveknek. Legitim politikai célkitűzések indokolhatják a külföldi befektetők vagy az általuk eszközölt befektetések eltérő elbánásban való részesítését annak érdekében, hogy tükrözzék a releváns körülmények különbözőségét ezen befektetők és befektetéseik és a hazai partnerek között. Például, az ország pénzügyi rendszere integritásának biztosítására irányuló célkitűzés indokolt prudenciális intézkedéseket igazolhat a külföldi befektetők vagy befektetések tekintetében, míg ezek az intézkedések esetleg szükségtelenek lennének annak biztosításához, hogy ugyanezek a célkitűzések megvalósuljanak, ami a hazai befektetőket vagy befektetéseket illeti. Így a külföldi befektetők vagy befektetések nem lennének „hasonló körülmények között”, összevetve a hazai befektetőkkel vagy befektetésekkel, ekképpen - bár az intézkedés eltérő elbánást nyújt - mégsem ellentétes a 10. Cikkel.
A második tényező az, hogy az intézkedést milyen mértékben motiválja az a tény, hogy az adott befektető vagy befektetés külföldi tulajdonjog alanya vagy külföldi ellenőrzés alá tartozik. Az olyan intézkedés, amely a befektetőket specifikusan azok külföldi mivolta miatt célozza a megelőző bekezdésnek megfelelő elégséges ellensúlyozó politikai indokok nélkül, ellentétes a 10. Cikk elveivel. A külföldi befektető vagy befektetés „hasonló körülmények között” lenne, összevetve a hazai befektetőkkel és befektetéseikkel, és az intézkedés mégis ellentétes lenne a 10. Cikkel.
5. A 25. Cikkre tekintettel
Az Európai Közösségek és Tagállamai hivatkoznak arra, hogy az Európai Közösséget létrehozó Egyezmény 58. Cikkének megfelelően:
a) a tagállam jogszabályainak megfelelően létesített társaságokat vagy cégeket, amelyek központi irodája, fő ügyviteli és telephelye a Közösség területén belül került bejegyzésre a létesítés jogára nézve az Európai Közösséget létrehozó Egyezmény Harmadik Rész, III. Cím, 2. Fejezetének értelmében ugyanolyan elbánásban részesül, mint a tagállamok természetes személy állampolgárai; az olyan társaságoknak vagy cégeknek, amelyek csak bejegyzett irodával rendelkeznek a Közösségben, e célra nézve tényleges és folyamatos kapcsolatot kell kialakítaniuk az egyik tagállam gazdaságával;
b) a „társaságok és cégek” a polgári vagy a kereskedelmi jog alapján alapított társaságokat és cégeket jelenti, beleértve a szövetkezeteket is, továbbá a köz- vagy a magánjog alá tartozó egyéb jogi személyeket, a non-profit jellegűek kivételével.
Az Európai Közösségek és Tagállamai hivatkoznak a következőkre:
A közösségi jog rendelkezik a fentiekben tárgyalt elbánás kiterjesztésének lehetőségéről olyan vállalatok vagy cégek fiókjaira és képviseleteire, amelyek egyik tagállamban sem rendelkeznek bejegyzett székhellyel; és hogy az Energia Charta Egyezmény 25. Cikkének alkalmazása csak azokat az eltéréseket tegye lehetővé, amelyek az Európai Közösségeket létrehozó Szerződésekből származó, a szélesebb gazdasági együttműködésből eredő preferenciális elbánás biztosításához szükségesek.
6. A 40. Cikkre tekintettel
Dánia emlékeztetve arra, hogy az Európai Energia Chartát nem alkalmazzák Grönlandra és a Faroe-szigetekre mindaddig, amíg Grönland és a Faroe-szigetek önkormányzataitól ilyen értelmű értesítést nem kapnak.
E tekintetben Dánia megerősíti, hogy az Egyezmény 40. Cikke alkalmazásra kerül Grönland és a Faroe-szigetek esetében.
7. A G(4) Függelékre tekintettel
a) Az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció kijelenti, hogy a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére - más megállapodás megkötéséig - a Korfun, 1994. június 24-én aláírt, az egyrészről az Európai Közösség és Tagállamai és másrészről az Orosz Föderáció közötti partneri viszonyt létrehozó Partneri és Együttműködési Megállapodás 22. Cikkének rendelkezései, az ezen okmányhoz csatolt levélváltások és a vonatkozó közös nyilatkozatok az irányadóak, és az ilyen jellegű kereskedelemmel kapcsolatos viták az említett Megállapodás eljárásai alá vannak vetve.
b) Az Európai Közösségek és Ukrajna kijelenti, hogy a Luxemburgban, 1994. június 14-én aláírt Partneri és Együttműködési Megállapodásnak, valamint az ugyanazon a napon aláírt Közbenső Megállapodásnak megfelelően a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és Ukrajna között megkötendő különleges megállapodás rendelkezései az irányadóak.
E különleges megállapodás hatálybalépéséig a Brüsszelben, 1989. december 18-án az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve.
c) Az Európai Közösségek és Kazahsztán kijelenti, hogy a Brüsszelben, 1994. május 20-án aláírt Partneri és Együttműködési Megállapodásnak megfelelően a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és Kazahsztán között megkötendő különleges megállapodás rendelkezései az irányadóak.
E különleges megállapodás hatálybalépéséig a Brüsszelben, 1989. december 18-án az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve.
d) Az Európai Közösségek és Kirgizihsztán kijelenti, hogy a Brüsszelben, 1994. május 31-én aláírt Partneri és Együttműködési Megállapodásnak megfelelően a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és Kirgizihsztán között megkötendő különleges megállapodás rendelkezései az irányadóak.
E különleges megállapodás hatálybalépéséig a Brüsszelben, 1989. december 18-án az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve.
e) Az Európai Közösségek és Tadzsikisztán kijelenti, hogy a nukleáris anyagok köztük folyó kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és Tadzsikisztán között megkötendő különleges megállapodás rendelkezései az irányadóak.
E különleges megállapodás hatálybalépéséig a Brüsszelben, 1989. december 18-án az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve.
f) Az Európai Közösségek és Üzbegisztán kijelenti, hogy a nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és Üzbegisztán között megkötendő különleges megállapodás rendelkezései az irányadóak.
E különleges megállapodás hatálybalépéséig a Brüsszelben, 1989. december 18-án az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók kizárólagosan továbbra is a nukleáris anyagok köztük folyó kereskedelmére nézve.
VII. Az Európai Energia Charta Konferencia elfogadta az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyvet, amelyet a 3. Melléklet tartalmaz.
VIII. Az ideiglenes Charta Konferencia és az Egyezményben előírt Charta Konferencia hatáskörébe tartozik ettől az időponttól kezdve, hogy döntéseket hozzon a Hágai Értekezletnek az Európai Energia Chartáról szóló Záródokumentuma és az ennek alapján elfogadott Európai Energia Charta aláírására irányuló kérések tekintetében.
IX. Az Európai Energia Charta Konferencia tárgyalási jegyzőkönyvei a Titkárságon kerülnek elhelyezésre.
Készült Lisszabonban, az ezerkilencszázkilencvennegyedik év december havának tizenhetedik napján.
A jelen Egyezmény Szerződő Felei,
figyelembe véve az Új Európáról szóló, 1990. november 21-én aláírt Párizsi Chartát,
figyelembe véve az Európai Energia Chartáról rendezett Hágai Konferencia 1991. december 17-én, Hágában aláírt Záróokmányában elfogadott Európai Energia Chartát,
emlékeztetve arra, hogy a Hágai Konferencia Záróokmányának minden aláírója kötelezettséget vállalt az Európai Energia Charta céljainak és elveinek érvényesítésére, valamint arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül az Energia Charta Egyezményre és Jegyzőkönyvekre vonatkozó jóhiszemű tárgyalásokkal megvalósítják és szélesítik együttműködésüket; és kifejezve azon törekvésüket, hogy biztos és kötelező nemzetközi jogi alapokra helyezzék a Chartában rögzített kötelezettségeket,
tekintettel arra, hogy Szerződő Felek meg akarják teremteni az Európai Energia Chartában kinyilvánított elvek megvalósításának szerkezeti kereteit,
azon törekvéstől vezérelve, hogy megvalósítsák az Európai Energia Charta kezdeményezéséhez vezető alapkoncepciót, vagyis azt, hogy az energetikai befektetések és az energiakereskedelem liberalizálására irányuló intézkedésekkel elősegítsék a gazdasági növekedést,
megerősítve, hogy a Szerződő Felek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a teljes nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve hatásos érvényesítésének, és ezeket az elveket alkalmazni kívánják a kiegészítő egyezmény alapján létesített beruházásoknál,
figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem fokozatos liberalizációjának célját és a diszkriminációmentes nemzetközi kereskedelem elvét az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény és Csatolt Okmányok, valamint a jelen Egyezmény rendelkezései alapján,
azon eltökélt szándéktól vezérelve, miszerint fokozatosan felszámolják az energetikai anyagok és termékek, valamint a kapcsolódó berendezések, technológiák és szolgáltatások kereskedelmének műszaki, hatósági és egyéb akadályait,
tekintettel arra, hogy amíg azok a Szerződő Felek, amelyek jelenleg nem tagjai a GATT-nak, csatlakoznak az Egyezményhez, szükség van olyan átmeneti megoldásokra, amelyek segítik ezeket a Szerződő Feleket és nem hátráltatják tagságuk előkészítését,
tekintettel az olyan Szerződő Felek jogaira és kötelességeire, amelyek szintén tagjai az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek és a Csatolt Okmányoknak,
figyelembe véve a fúziókra, monopóliumokra, versenyellenes módszerekre és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat,
figyelembe véve a szerződést a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról Szóló Egyezményre, és a Nukleáris Eszközök Szállítóira Vonatkozó Irányelveket és a nukleáris fegyverek terjesztésének és kereskedelmének korlátozására vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségeket és megállapodásokat,
felismerve az energia lehető leghatékonyabb kitermelésének, előállításának, átalakításának, tárolásának, szállításának, elosztásának és felhasználásának szükségességét,
emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményére, a Nagy Távolságra Jutó, Országhatárokon Átterjedő Légszennyezésről Szóló Konvencióra és más, energiával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi egyezményekre, valamint
felismerve a környezet védelmét szolgáló intézkedések, többek között bizonyos energiatermelő kapacitások leállításával és a hulladék anyagok kezelésével kapcsolatos intézkedések egyre sürgetőbb voltát, és emlékeztetve a nemzetközileg egyeztetett célkitűzésekre és ezek megvalósítási kritériumaira,
az alábbiakban állapodnak meg:
1. Cikk
Ahogyan a jelen Egyezményben alkalmazásra kerül:
(1) „Charta” - az Európai Energia Chartáról rendezett Hágai Konferencia záróokmányaként 1991. december 17-én, Hágában aláírt Európai Energia Charta; a Záróokmány aláírását a Charta aláírásának kell tekinteni.
(2) „Szerződő Fél” - egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely jelen Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el, és amely számára az Egyezmény hatályos.
(3) „Regionális gazdasági integrációs szervezet” - államok által létrehozott szervezet, amelyre az államok bizonyos, és részben a jelen Egyezményben is szabályozott ügyekre vonatkozó hatásköröket átruháztak, beleértve a kötelező erejű döntések meghozatalára feljogosító hatáskört azon bizonyos ügyek vonatkozásában.
(4) „Energetikai anyagok és termékek” - a Vámegyüttműködés Tanács Nómenklatúrája (Harmonizált Nómenklatúra) és az Európai Közösségek Egységesített Nómenklatúrája alapján az EM Függelékben felsorolt tételek.
(5) „Az energiaszektorban folytatott gazdasági tevékenység” - energetikai anyagok és termékek feltárásával, kinyerésével, finomításával, termelésével, tárolásával, szárazföldi szállításával, átvitelével, elosztásával, kereskedelmével, marketingjével vagy eladásával kapcsolatos gazdasági tevékenység, kivéve az NI Függelékben felsorolt tevékenységeket vagy a hőellátással kapcsolatos tevékenységeket.
(6) „Befektetés” - egy befektető által közvetlenül vagy közvetve birtokolt vagy ellenőrzött bármely vagyon, többek között:
a) anyagi és eszmei, ingó és ingatlan vagyon, valamint vagyoni jogok, többek között bérleti jogok, jelzálogok, visszatartási jogok és biztosítékok;
b) vállalat vagy üzleti vállalkozás, vagy részvények, törzsrészvények, vagy a tőkerészesedés egyéb formái, valamint kötvények és egy vállalat vagy üzleti vállalkozás egyéb adósságállománya;
c) pénzkövetelések vagy teljesítési követelések egy befektetéshez kapcsolódó, gazdasági értéket képviselő szerződés alapján;
d) szellemi tulajdon;
e) hozam;
f) az energiaszektorban végezhető gazdasági tevékenységgel kapcsolatos, törvényben vagy szerződésben vagy a törvény alapján kiállított engedélyekben rögzített jogok.
A vagyonok befektetési formájának változása nem érinti azok befektetés jellegét, és a kifejezés „befektetés” magába foglal minden befektetést akár létezett már az Egyezménynek a befektetést létrehozó befektető szerinti Szerződő Fél, valamint azon Szerződő Fél számára, amelynek területén a befektetést létrehozták (a továbbiakban: hatálybalépés napja), feltéve, hogy az Egyezményt kizárólag olyan ügyekre alkalmazzák, amelyek a befektetésre a hatálybalépés napja után hatnak.
A „befektetés” kiterjed az energiaszektorban folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos bármely befektetésre, valamint egy Szerződő Fél által saját területén „Charta érvényesítési projektként” megvalósított és a Titkárságnak bejelentett beruházásokra és beruházási kategóriákra.
(7) „Befektető”:
a) egy Szerződő Fél vonatkozásában:
(i) természetes személy, aki a nevezett Szerződő Fél állampolgára, belföldi személye vagy állandó lakosa az ott hatályos törvényeknek megfelelően,
(ii) társaság vagy egyéb szervezet, amelyet a nevezett Szerződő Fél hatályos törvényeinek megfelelően hoztak létre;
b) egy „harmadik állam” vonatkozásában olyan természetes személy, társaság vagy egyéb szervezet, aki vagy amely megfelel, mutatis mutandis, a Szerződő Fél vonatkozásában az a) albekezdésben meghatározott feltételeknek.
(8) „Befektetni” vagy „befektetések létesítése” - új befektetések létrehozása a meglévő befektetések egészének vagy részének megszerzésével, illetve a befektetői tevékenységnek más területeire való átlépés.
(9) „Hozamok” - egy befektetésből származó vagy befektetéssel kapcsolatos összegek, függetlenül azok kifizetési formájától, beleértve a nyereséget, az osztalékot, a kamatot, a tőkenyereséget, a szabadalmi díjakat, a menedzsment, a szakmai, a tanácsadói és az egyéb díjakat, valamint a természetbeni kifizetéseket.
(10) „Terület” egy állam vonatkozásában a Szerződő Fél,
a) az állam felségjoga alá tartozó terület, a területbe beleértve a belföldi vizeket és a felségterületéhez tartozó tengert; valamint
b) a nemzetközi tengerjognak megfelelően és azzal összhangban a tengernek, a tengerfenéknek és a tengeri altalajnak az a része, amire kiterjednek a Szerződő Fél felségjogai és joghatósága.
Egy olyan regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában, amely a jelen Egyezménynek Szerződő Fele, a Terület megegyezik a Szervezet tagállamainak területével a Szervezet alapító egyezményének rendelkezései szerint.
(11) a) „GATT” - „GATT 1947” vagy a „GATT 1994”, vagy mindkettőt, ha mindkettő hatályos.
b) „GATT 1947” - az 1947. október 3-án kelt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, amelyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciája Előkészítő Bizottsága 2. Ülésszakának befejezésével elfogadott záróokmányhoz csatoltak, az utólagos javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel.
c) „GATT 1994” - a Kereskedelmi Világszervezet alapító Egyezményének 1A Mellékleteként elfogadott Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, az utólagos javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel.
A Kereskedelmi Világszervezet alapító Egyezményét aláíró fél a GATT 1994 Szerződő Felének minősül.
d) „Csatolt Okmányok” - a szövegkörnyezet függvényében,
(i) azok az egyezmények, rendelkezések vagy egyéb jogi okmányok, beleértve a határozatokat, nyilatkozatokat és megállapodásokat, amelyeket a GATT 1947 égisze alatt kötöttek meg, az utólagos javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel,
(ii) a Kereskedelmi Világszervezet alapító Egyezménye, beleértve az 1. Mellékletet (a GATT 1994 kivételével), a 2-4. Mellékletet, valamint a kapcsolódó határozatokat, nyilatkozatokat és megállapodásokat, az utólagos javításokkal, módosításokkal vagy kiegészítésekkel.
(12) „Szellemi tulajdon” - szerzői jogok és kapcsolódó jogok, védjegyek, földrajzi megjelölések, ipari minták, szabadalmak, félvezető áramkörök térbeli elrendezése és nyilvánosságra nem hozott adatok védelme.
(13) a) „Energia Charta Jegyzőkönyve” vagy „Jegyzőkönyv” - olyan egyezmény, amelynek tárgyalását a Charta Konferencia engedélyezte, és amelynek szövegét a Charta Konferencia elfogadta, és amely két vagy több Szerződő Fél között lépett hatályba az Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítésére, kibővítésére, kiterjesztésére vagy bővebb kifejtésére valamilyen, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó konkrét ágazat vagy tevékenység területén, vagy a Charta III. Címe szerinti együttműködés területein.
b) „Energia Charta Nyilatkozat” vagy „Nyilatkozat” - olyan jogi kötőerővel nem bíró okmányt jelent, amelynek tárgyalását a Charta Konferencia engedélyezte, és szövegét jóváhagyta, és amely két vagy több Szerződő Fél között jött létre a jelen Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítésére vagy kibővítésére.
(14) „Konvertibilis valuta” - a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi tranzakciókban széles körben használt valuta.
2. Cikk
Jelen Egyezmény jogi keretet létesít az energiaszektorban folytatott hosszú távú együttműködés előmozdítása érdekében, amely az egymást kiegészítő és kölcsönös előnyökön nyugszik a Charta céljaival és elveivel összhangban.
3. Cikk
Szerződő Felek arra törekednek, hogy kereskedelmi eszközökkel elősegítsék a nemzetközi piacokra való kijutást, és általában, hogy az energetikai anyagok és termékek számára kifejlesszenek egy nyitott és versenyorientált piacot.
4. Cikk
Jelen Egyezményben, mint amelynek egyes Szerződő Felei a GATT tagjai, semmi sem csorbítja a GATT és Csatolt Okmányainak rendelkezéseit, amiképpen azt annak Szerződő Felei alkalmazzák.
5. Cikk
(1) A Szerződő Felek nem alkalmaznak olyan kereskedelmi vonzatú befektetési intézkedést, amelyek a GATT III. vagy XI. Cikkének rendelkezéseivel összeegyeztethetetlenek; ez nem csorbítja a Szerződő Félnek a GATT és Csatolt Okmányai, valamint a 29. Cikk szerinti jogait és kötelességeit.
(2) Az ilyen intézkedések körébe tartoznak a nemzeti jog vagy egyéb közigazgatási szabályozás szerint kötelező és végrehajtható befektetési intézkedések, vagy olyan szolgáltatások, amelyekkel szükségképpen előny jár együtt, és amely megköveteli:
a) nemzeti eredetű vagy nemzeti forrásból származó termékeknek valamely vállalat által történő beszerzését vagy felhasználását, akár konkrét termékek, akár termékek mennyisége vagy értéke, akár helyi termelésének mennyisége vagy értéke arányában határozták meg azt, vagy
b) hogy egy vállalat által beszerzett vagy felhasznált behozott termékeket a kivitt helyi termékek mennyisége vagy értéke szerinti mértékben korlátozzanak,
vagy amely korlátozza
c) egy vállalat helyi termelésében vagy azzal kapcsolatban felhasznált termékek behozatalát általában vagy a helyi termelés mértékében, amelyet kivisz,
d) egy vállalat helyi termelésében vagy azzal kapcsolatban felhasznált termékek behozatalát úgy, hogy devizához való hozzájutását a vállalatnak tulajdonítható devizabevétel szerint meghatározott mértékben korlátozzák,
e) egy vállalat termékkivitelét vagy eladását, akár konkrét termékek, akár termékek mennyisége vagy értéke, akár helyi termelésének mennyisége vagy értéke arányaként határozták meg azt.
(3) Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy Szerződő Felet meggátolja a (2)a) és c) albekezdésekben leírt kereskedelmi vonzatú befektetési intézkedéseknek, mint exporttámogatásra, külföldi segélyre, állami megrendelésre vagy preferenciális tarifa, illetve quota programban való részvételre feljogosító feltételnek alkalmazásában.
(4) Az (1) bekezdéstől függetlenül Szerződő Fél ideiglenesen továbbra is fenntarthatja azokat a kereskedelmi vonzatú befektetési intézkedéseket, amelyek jelen Egyezmény aláírását megelőzően több mint 180 napig hatályban voltak, a TRM Függelékben megállapított bejelentési és megszüntetési rendelkezéseknek megfelelően.
6. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben csökkentse a piacot torzító hatásokat, és a versenyt korlátozó akadályokat.
(2) Minden Szerződő Fél saját illetékességi területén gondoskodik olyan törvények elfogadásáról és érvényesítéséről, amelyek az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben szükségesek, és alkalmasak az egyoldalú és összehangolt versenyellenes magatartás elleni fellépésre.
(3) Azok a Szerződő Felek, amelyek tapasztalatokkal rendelkeznek a versenyszabályok alkalmazása terén, mindent megtesznek azért, hogy - kérésre és a rendelkezésre álló eszközökön belül - szakmai támogatást nyújtsanak más Szerződő Feleknek a versenyszabályok kialakításában és alkalmazásában.
(4) A Szerződő Felek konzultációkkal és információcserével együttműködhetnek versenyszabályaik érvényesítésében.
(5) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél azon a véleményen van, hogy egy másik Szerződő Fél területén valamely konkrét versenyellenes magatartást folytatnak, és ez hátrányosan befolyásol egy az ebben a cikkben meghatározott célokkal kapcsolatos fontos érdeket, a Szerződő Fél értesítheti a másik Szerződő Felet, és kérheti, hogy annak versenyhatóságai a szabályok érvényesítésére megfelelő intézkedést kezdeményezzenek. Az értesítő Szerződő Félnek az értesítésben elegendő információt kell közölnie ahhoz, hogy a másik Szerződő Fél ennek alapján azonosítani tudja az értesítés tárgyát képező versenyellenes magatartást, valamint fel kell ajánlania a másik Szerződő Félnek az olyan további tájékoztatás és együttműködés lehetőségét, amelyet az értesítő Szerződő Fél biztosítani tud. Az értesített Szerződő Fél vagy - adott esetben - az illetékes versenyhatóságok konzultálhatnak az értesítő Szerződő Fél versenyhatóságaival, és maradéktalanul figyelembe veszik az értesítő Szerződő Fél kérését annak eldöntésénél, kezdeményezzenek-e intézkedést a szabályok érvényesítésére az értesítésben meghatározott versenyellenes magatartásra vonatkozóan. Az értesített Szerződő Fél tájékoztatja az értesítő Szerződő Felet döntéséről vagy az illetékes versenyhatóságok döntéséről, és - ha kívánja - tájékoztathatja az értesítő Szerződő Felet döntésének indokairól. Ha a szabályok érvényesítése érdekében intézkedés kezdeményezésére kerül sor, az értesített Szerződő Fél tájékoztatja az értesítő Szerződő Felet annak eredményéről, és - lehetőség szerint - a közbenső fontosabb fejleményekről.
(6) Jelen cikk nem írja elő, hogy Szerződő Fél olyan adatot szolgáltasson, amely ellentétes az adatvédelemre, titoktartásra és üzleti titokra vonatkozó törvényeivel.
(7) Az (5) albekezdésben és a 27. Cikk (1) albekezdésében rögzített eljárások jelen Egyezmény keretében kizárólagos eszközei a jelen cikk végrehajtása vagy értelmezése során keletkező viták rendezésének.
7. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az energetikai anyagok és termékek tranzitszállítását elősegítse, összhangban a tranzit szabadságára vonatkozó elvvel, és ezen energetikai anyagok és termékek eredetének, rendeltetési helyének vagy tulajdonának megkülönböztetése, illetve az ilyen megkülönböztetéseken alapuló árképzésben tett diszkrimináció nélkül, mellőzve az indokolatlan késedelmeket, korlátozásokat és terheket.
(2) A Szerződő Felek ösztönzik a kapcsolódó egységeket, hogy együttműködjenek
a) az energetikai anyagok és termékek tranzitszállításához szükséges energiaszállítási létesítmények korszerűsítésében;
b) egynél több Szerződő Fél területére kiterjedő energiaszállítási létesítmények fejlesztésében és működtetésében;
c) az energetikai anyagok és termékek ellátásában jelentkező fennakadások hatásainak mérséklésében;
d) energiaszállítási létesítmények összekapcsolásának elősegítésében.
(3) Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy az energetikai anyagok és termékek szállítására és az energiaszállítási létesítmények használatára vonatkozó rendelkezései a tranzitáló energetikai anyagokat és termékeket nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amilyenben rendelkezései az ilyen anyagokat és termékeket részesítik, ha azok saját területéről származnak, illetve oda érkeznek, hacsak fennálló nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik.
(4) Amennyiben az energetikai anyagok és termékek tranzitszállítása nem oldható meg kereskedelmi eszközökkel energiaszállítási létesítmények igénybevételével, Szerződő Felek nem gördítenek akadályt új kapacitások létesítése elé, kivéve, ha hatályos jogszabályok másképpen rendelkezhetnek az (1) bekezdéssel megegyezően.
(5) Az a Szerződő Fél, amelynek területén keresztül energetikai anyagok és termékek áthaladhatnak, nem köteles
a) engedélyezni energiaszállítási létesítmények építését vagy átalakítását, vagy
b) engedélyezni új vagy kiegészítő tranzitszállításokat a meglévő energiaszállítási létesítményeken,
ha bizonyítja a többi érintett Szerződő Fél előtt, hogy energiarendszerének biztonsága és teljesítménye, beleértve az ellátás biztonságát is veszélybe kerülne.
A Szerződő Felek a (6)-(7) bekezdéseknek megfelelően biztosítják az energetikai anyagok és termékek szállításának már kiépített csatornáit a Szerződő Felek területeire, területeiről vagy területei között.
(6) Azon Szerződő Fél, amelynek területén keresztül energetikai anyagok és termékek áthaladnak, az áthaladásból származó semmilyen vita esetén nem szakítja meg vagy csökkenti, illetve nem engedi meg, hogy valamely ellenőrzése alatt álló egység megszakítsa vagy csökkentse, vagy nem követeli meg, hogy valamely joghatósága alatt álló egység megszakítsa vagy csökkentse energetikai anyagok és termékek szállításának létező csatornáját a (7) bekezdésben megállapított vitarendezési eljárás lezárulása előtt, kivéve, ha tranzitszállítást szabályozó szerződés vagy más egyezmény ezt kifejezetten rendeli, vagy békéltető döntése megengedi.
(7) A következő rendelkezéseket alkalmazzák a (6) bekezdésben leírt vita esetén, de csak azt követően, hogy minden vonatkozó szerződéses vagy más, a vita rendezésére korábban a Szerződő Felek, a vita résztvevői között, vagy a (6) bekezdésben hivatkozott egység és egy másik Szerződő Fél egysége, a vita résztvevője között megállapodással biztosított jogorvoslatot kimerítettek:
a) A Szerződő Fél, a vita résztvevője a vitás tárgyakat összefoglaló bejelentést terjeszthet be a Főtitkárhoz. A Főtitkár minden Szerződő Felet értesít az ilyen beterjesztésről.
