b) A bejelentés átvételétől számított 30 napon belül a Főtitkár, miután konzultált a vita résztvevőivel és a többi érintett Szerződő Féllel, kinevez egy békéltetőt. A békéltető a vita tárgyát alkotó kérdésekben szakértelemmel bír, nem belföldi és nem állampolgára vagy állandó lakosa a vita résztvevőjének vagy valamelyik érintett Szerződő Félnek.
c) A békéltető törekszik a vita résztvevőinek a vita rendezésében vagy a rendezés elérésére alkalmas eljárásban való megegyezésére. Ha kinevezésétől számított 90 napon belül nem sikerül ilyen egyezséget elérnie, ajánlást tesz a vita rendezésére vagy az ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárásra, és meghatározza az ideiglenes tarifákat, az egyéb kikötéseket és feltételeket, amelyeket a tranzitszállításokban be kell tartani az általa kijelölt naptól kezdve a vita rendezéséig.
d) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak, hogy betartják, illetve az ellenőrzésük és joghatóságuk alatt álló egységekkel betartatják a c) albekezdésnek megfelelően hozott ideiglenes döntést a tarifákról, kikötésekről és feltételekről a békéltető döntését követő 12 hónapig vagy a vita rendezéséig, bármelyik is a korábbi.
e) A b) albekezdéstől függetlenül a Főtitkár dönthet úgy is, hogy nem nevez ki békéltetőt, amennyiben megítélése szerint a vita az a)-d) albekezdésekben ismertetett eljárások tárgyát képezi, vagy képezte, és ezek az eljárások nem eredményezték a vita rendezését.
f) A Charta Konferencia elfogadja a békéltetés vezetésére és a békéltetők illetményére vonatkozó alapvető rendelkezéseket.
(8) Jelen cikk nem csorbítja Szerződő Fél nemzetközi jogon - beleértve nemzetközi szokásjogon -, illetve fennálló kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokon alapuló jogait és kötelezettségeit, beleértve a tenger alatti kábelekre és távvezetékekre vonatkozó szabályokat is.
(9) Jelen cikket nem lehet úgy értelmezni, hogy bizonyos típusú, tranzitszállításra használt energiaszállítási létesítményekkel nem rendelkező Szerződő Felet ezen cikk alapján kötelezzenek az ilyen típusú energiaszállítási létesítményekkel kapcsolatban intézkedést hozni. Az ilyen Szerződő Fél mindazonáltal köteles eleget tenni a (4) bekezdésnek.
(10) Jelen cikk céljai szerint:
a) „Tranzitszállítás”
(i) Valamely Szerződő Fél területén keresztül, vagy annak területén lévő kikötői létesítményekhez, illetve kikötői létesítményektől ki-, illetve berakodásra egy másik állam területéről származó és egy harmadik állam területére rendelt energetikai anyagok és termékek szállítása, feltéve, hogy a másik állam vagy a harmadik állam Szerződő Fél, vagy
(ii) Szerződő Fél területén keresztül egy másik Szerződő Fél területéről származó és ennek a másik Szerződő Félnek területére rendelt energetikai anyagok és termékek szállítása, hacsak a két érintett Szerződő Fél másként nem dönt, és döntésüket közös feliratkozással az N Függelékben nem vétetik nyilvántartásba. A két Szerződő Fél töröltetheti az N Függelékből felíratkozását, ha szándékukat írásban együttesen bejelentik a Titkárságnak, amely a bejelentést megküldi az összes többi Szerződő Félnek. A törlés a bejelentés után négy héttel hatályba lép.
b) „Energiaszállítási létesítmények” a nagynyomású gáztávvezetékek, a magas feszültségű elektromos hálózatok és távvezetékek, nyersolaj távvezetékek, szénzagy távvezetékek, olajtermékeket szállító távvezetékek és egyéb, különösen az energetikai anyagok és termékek kezelésére szolgáló rögzített létesítmények.
8. Cikk
(1) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy előmozdítják az energetikai technológiákhoz való hozzáférést, és azoknak kereskedelmi és diszkriminációmentes alapon történő átadását, hogy segítsék az energetikai anyagok és termékek terén folytatott eredményes kereskedést és beruházást, és hogy törvényeiknek és szabályzataiknak, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmének megfelelően teljesítsék a Charta célkitűzéseit.
(2) Ezzel összhangban az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben felszámolják, illetve nem hoznak létre új, a technológiák átadását akadályozó korlátokat az energetikai anyagok és termékek, valamint a kapcsolódó berendezések és szolgáltatások terén a non-proliferációs és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően.
9. Cikk
(1) A Szerződő Felek elismerik a nyitott tőkepiacok fontosságát azzal, hogy elősegítik az energetikai anyagok és termékek kereskedelmének finanszírozására szolgáló tőkeáramlást, és a beruházásokat, illetve a beruházások támogatását az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben más, különösen az átalakuló gazdaságú Szerződő Felek területén. Ennek megfelelően minden Szerződő Fél arra törekszik, hogy javítsa a tőkepiacára való bejutás feltételeit más Szerződő Felek társaságai és állampolgárai számára, abból a célból, hogy az energetikai anyagok és termékek területén folytatott kereskedelmet finanszírozzák, valamint abból a célból, hogy befektessenek az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben a fentebb említett, más Szerződő Felek területén ugyanolyan kedvezményes alapon, mint amit azok hasonló körülmények között saját társaságaiknak és állampolgáraiknak, vagy más Szerződő Fél társaságainak és állampolgárainak, vagy harmadik államnak biztosítanak, bármelyik is a legkedvezőbb.
(2) A Szerződő Fél elfogadhat és fenntarthat állami hitelekhez, támogatásokhoz, garanciákhoz vagy biztosítékhoz hozzáférést biztosító programokat a kereskedelem vagy a külföldi befektetés előmozdítására. A kedvezményeket a programok céljaival, korlátaival és ismérveivel összhangban (beleértve minden olyan célt, korlátot vagy ismérvet, amely a valamely kedvezményre pályázó üzleti székhelyére vagy a javak szolgáltatásának, illetve valamely ilyen kedvezmény segítségével létrehozott szolgáltatás nyújtásának a helyére vonatkozik) másik Szerződő Félnek az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben való befektetéseire, vagy másik Szerződő Féllel az energetikai anyagok és termékek terén folytatott kereskedelem finanszírozására teszi hozzáférhetővé.
(3) A Szerződő Felek az energiaszektorban folytatott gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó programok végrehajtása során a gazdasági stabilitás és a befektetési feltételek javítása érdekében, mint erre megfelelő eszközt, igyekeznek támogatni az illetékes nemzetközi pénzintézmények műveleteit, és hasznosítani szakértelmüket.
(4) Jelen cikk semmilyen vonatkozásban nem akadályozza, hogy
a) pénzügyi intézmények saját, piaci elvekre és prudenciális megfontolásokra alapozott hitel-kihelyezési és jegyzési gyakorlatukat folytassák; vagy hogy
b) a Szerződő Fél intézkedéseket hozzon:
(i) prudenciális okokból, ideértve a befektetők, fogyasztók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmét, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató fiduciárius szolgálattal tartozik, vagy
(ii) hogy pénzügyi rendszerének és tőkepiacainak integritását és stabilitását biztosítsa.
10. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél, jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, elősegíti stabil, méltányos, kedvező és átlátható feltételek kialakítását más Szerződő Felek befektetői számára, hogy azok befektessenek területén. E feltételek magukba foglalják azon elkötelezettséget, hogy más Szerződő Felek befektetői befektetéseinek mindig tisztességes és méltányos elbánást biztosítanak. Az ilyen befektetések egyúttal élvezik a legállandóbb védelmet és biztonságot, és Szerződő Fél semmilyen módon nem károsítja indokolatlan vagy diszkrimináló intézkedésekkel azok igazgatását, működtetését, hasznosítását, élvezetét vagy megszüntetését. Semmilyen esetben sem szenved kedvezőtlenebb elbánást, mint amilyet a nemzetközi jog, ideértve egyezményből eredő kötelezettségeket, megkövetel. Minden Szerződő Fél tiszteletben tartja azokat a kötelezettségeket, amelyekhez csatlakozott valamely befektetővel, vagy befektető befektetésével, vagy más Szerződő Féllel együtt.
(2) Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy más Szerződő Felek befektetőinek a területén létesítendő befektetések tekintetében a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítsa.
(3) Jelen cikk céljai szerint „elbánás” jelenti azt a Szerződő Fél által biztosított elbánást, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit saját befektetőinek vagy másik Szerződő Fél, illetve harmadik állam befektetőinek biztosít, bármelyik is a legkedvezőbb.
(4) Kiegészítő Egyezmény fogja kötelezni - az abban lefektetett feltételeknek megfelelően - minden résztvevőjét arra, hogy más résztvevők befektetőinek a területén létesítendő befektetések tekintetében a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítsa. Ez az Egyezmény azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára nyílik meg aláírásra, amelyek aláírták, és csatlakoztak a jelen Egyezményhez. A Kiegészítő Egyezményre irányuló tárgyalások 1995. január 1-jén elkezdődnek azzal a céllal, hogy 1998. január 1-jéig befejeződjenek.
(5) Minden Szerződő Fél a területén létesítendő befektetések tekintetében arra törekszik, hogy
a) a legkisebbre csökkentse a (3) bekezdésben leírt elbánás alóli kivételek számát;
b) fokozatosan felszámolja a másik Szerződő Fél befektetőit érintő még meglévő korlátozások számát.
(6) a) A Szerződő Fél a Titkárságon keresztül önként bejelentheti a Charta Konferenciának azon szándékát, hogy a területén létesítendő befektetések tekintetében nem vezet be új kivételeket a (3) bekezdésben leírt elbánás alól.
b) A Szerződő Fél ezen túlmenően bármikor önkéntesen kötelezettséget vállalhat arra, hogy területén más Szerződő Felek befektetőinek az energiaszektorhoz kapcsolódó némely vagy minden gazdasági tevékenységben létesítendő befektetések tekintetében a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítja. Az ilyen kötelezettségvállalást bejelentik a Titkárságnak, a VC Függelékben lévő listán feltüntetik, és kötelező erővel ruházzák fel jelen Egyezménynek megfelelően.
(7) Minden Szerződő Fél saját területén a más Szerződő Felek befektetői által létesített befektetéseknek és az azokkal kapcsolatos tevékenységeknek, ideértve az igazgatást, működtetést, hasznosítást, haszonélvezetet vagy rendelkezést, ugyanolyan kedvezményes elbánást biztosít, mint amilyet saját befektetői, illetve más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetéseinek és az azokkal kapcsolatos tevékenységeknek - ideértve az igazgatást, működtetést, hasznosítást, haszonélvezetet vagy rendelkezést - biztosít, bármelyik is a legkedvezőbb.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásának módjait azon programokra vonatkozóan, amelyekkel Szerződő Fél támogatásokat vagy egyéb pénzügyi segítséget nyújt, vagy szerződéseket köt energetikai technológiai kutatásra és fejlesztésre, a (4) bekezdésben leírt kiegészítő szerződés rendezi. Minden Szerződő Fél a Titkárságon keresztül folyamatosan informálja a Charta Konferenciát azon módokról, amelyeket a jelen bekezdésben leírt programokra alkalmaz.
(9) Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely aláírja vagy csatlakozik jelen Egyezményhez, az Egyezmény aláírásának vagy csatlakozási okmányainak letétbe helyezése napján a Titkárságnak jelentést nyújt be, amelyben összefoglalja mindazon törvényeket, jogszabályokat vagy egyéb rendeleteket, amelyek kapcsolódnak
a) a (2) bekezdés alóli kivételekhez; vagy
b) a (8) bekezdésben hivatkozott programokhoz.
A Szerződő Fél a módosításoknak a Titkársághoz való haladéktalan benyújtásával napra készen tartja jelentését. A Charta Konferencia időről időre felülvizsgálja a jelentéseket.
Tekintettel az a) albekezdésre, a jelentés megjelölheti az energiaszektor azon részeit, amelyekben Szerződő Fél más Szerződő Felek befektetőinek a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítja.
Tekintettel a b) albekezdésre, a Charta Konferencia felülvizsgálatkor számba veheti azokat a hatásokat, amelyek e programok a versenyre és befektetésekre gyakorolnak.
(10) Jelen cikk egyéb rendelkezéseitől függetlenül, a (3) és a (7) bekezdésekben leírt elbánást nem alkalmazzák a szellemi tulajdonjogok védelmére; ehelyett olyan elbánást biztosítanak, mint amilyet a hatályos nemzetközi egyezmények, amelyeknek érintett Szerződő Felek részvevői, vonatkozó rendelkezéseikben a szellemi jogok védelmére meghatároznak.
(11) A 26. Cikk céljainak megfelelően, ha Szerződő Fél az 5. Cikk (1)-(2) bekezdésében leírt kereskedelmi vonzatú befektetési intézkedést alkalmazza egy másik Szerződő Fél befektetőjének az ilyen alkalmazás idején meglévő befektetésére, akkor azt az 5. Cikk (3)-(4) bekezdésének megfelelően az ezen Rész alkalmazásában vett korábban említett Szerződő Fél kötelezettségszegésének minősül.
(12) Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy nemzeti joga hatékony eszközöket biztosítson a befektetésekkel, befektetési megállapodásokkal és befektetési engedélyekkel kapcsolatos igények kinyilvánítására és jogok érvényesítésére.
11. Cikk
(1) A Szerződő Fél a természetes személyek belépésére, tartózkodására és munkavállalására vonatkozó törvényeinek és jogszabályainak megfelelően jóhiszeműen megvizsgálja másik Szerződő Fél befektetőinek, és a befektető vagy a befektető befektetése alkalmazásában álló kulcsszemélyzetnek kérelmeit, hogy területére beléphessenek és ideiglenesen ott tartózkodjanak a célból, hogy a hozzájuk kapcsolódó befektetést létrehozzák, fejlesszék, igazgassák, működtessék, hasznosítsák, élvezzék vagy megszüntessék, ideértve a tanácsadást és kulcsfontosságú technikai szolgáltatások nyújtását is.
(2) A Szerződő Fél engedélyezi, hogy egy másik, a területén befektetéssel bíró Szerződő Fél befektetései, és ezen befektetők befektetései bármely kulcsfontosságú személyt alkalmazzanak a befektető vagy befektetés választása szerint nemzetiségre és állampolgárságra való tekintet nélkül, feltéve, hogy ezen kulcsfontosságú személy engedélyt kapott a korábban említett Szerződő Fél területére történő belépésre, tartózkodásra és munkavállalásra, és hogy az illető alkalmazása megfelel az ezen kulcsfontosságú személy számára kiadott engedély kikötéseinek, feltételeinek és időhatárainak.
12. Cikk
(1) A 13. Cikk alkalmazásának esetét kivéve, Szerződő Fél befektetőjének, ha egy másik Szerződő Fél területén befektetése háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, szükségállapot, polgárháborús zavargás vagy más hasonló, a területen lejátszódó esemény miatt kárt szenved, a később említett Szerződő Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy más kárrendezés tekintetében a legkedvezőbb elbánást biztosítja, olyat, mint amelyet a Szerződő Fél bármely más befektetőnek biztosít, legyen az saját befektetője, bármely más Szerződő Fél befektetője vagy bármely harmadik állam befektetője.
(2) Az (1) bekezdés fenntartása mellett, Szerződő Fél, ha az ebben a bekezdésben hivatkozott valamelyik helyzetben egy másik Szerződő Fél területén kárt szenved, amelynek oka, hogy
a) az utóbb említett fél fegyveres erői vagy hatóságai befektetését vagy annak egy részét lefoglalták,
b) az utóbb említett fél fegyveres erői vagy hatóságai befektetését vagy annak egy részét szükségtelenül, anélkül hogy a helyzet megkövetelte volna, elpusztították,
mindegyik esetben azonnali, megfelelő és hatékony jóvátételben vagy kártalanításban részesül.
13. Cikk
(1) A Szerződő Fél befektetőinek befektetései egy másik Szerződő Fél területén nem államosíthatók, nem sajátíthatóak ki, vagy nem vethetők olyan intézkedés vagy intézkedések hatálya alá, amelyeknek hatása egyenérték az államosítással vagy a kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve, ha a kisajátítás
a) közérdeket szolgál,
b) nem diszkriminatív,
c) a törvényes eljárásnak megfelelően történik,
d) azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítással párosul.
A kártalanítás összege a kisajátított befektetés tisztességes piaci értéke közvetlenül azelőtt, hogy a kisajátítás vagy a küszöbön álló kisajátítás ismertté válása a befektetés értékét befolyásolná (a továbbiakban: az értékelés napja).
A tisztességes piaci értéket a befektető kérésére konvertibilis valutában fejezik ki, az ezen valuta számára az értékelés napján érvényes piaci átváltási árfolyam alapján. A kártalanítás magába foglalja a kereskedelmi kamatot, amelyet piaci alapon a kisajátítás napjától a kifizetés napjáig állapítanak meg.
(2) Az érintett befektetőnek joga van, a kisajátítást végző Szerződő Fél törvényei szerint, ügyének, befektetése felértékelésének és a kártalanítás kifizetésének bírói vagy egyéb szakértő és független hatóság általi felülvizsgálatára az (1) bekezdésben kifejezett elveknek megfelelően.
(3) Kétségek elkerülése végett kisajátítás alatt érteni kell olyan helyzeteket is, amikor Szerződő Fél olyan területén lévő társaságnak vagy vállalatnak vagyonát sajátítja ki, amelyben Szerződő fél befektetője befektetéssel bír, ideértve részvények tulajdonlását is.
14. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél, amelynek területén más Szerződő Fél befektetőinek befektetései vannak, ezen befektetések vonatkozásában garantálja a területéről kifelé és a területére irányuló átutalások szabadságát, ideértve a következő átutalásokat:
a) az induló tőke és a befektetés fejlesztésére és működtetésére szolgáló járulékos tőkék;
b) hozadékok;
c) szerződés alapján történő kifizetések, ideértve a kölcsönmegállapodásoknak megfelelő tőketörlesztést és a felszaporodott kamatot;
d) a befektetéssel kapcsolatos bevételek és a külföldön alkalmazott személyzet el nem költött bére és egyéb illetménye;
e) az eladásból származó, vagy a befektetés egészének, illetve valamely részének felszámolásából származó bevételek;
f) vita rendezéséből adódó kifizetések;
g) a 12-13. Cikk szerinti kártalanításból folyó kifizetések.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő átutalásokat haladéktalanul és konvertibilis valutában végzik el.
(3) Az átutalást az átutalás napjára érvényes piaci árfolyamon végzik el tekintettel az átutalásra kerülő valutában végrehajtott spot tranzakciókra. Működő devizapiac hiányában az országba beáramló befektetéseknél alkalmazott legutolsó árfolyamot vagy a különleges lehívási jogok (SDR) által érintett valuták átváltására alkalmazott árfolyamot kell alkalmazni annak függvényében, hogy a befektető számára melyik a legkedvezőbb.
(4) Az (1) és (3) bekezdésektől függetlenül a Szerződő Fél saját törvényeinek és jogszabályainak méltányos, diszkriminációmentes és jóhiszemű alkalmazásával gondoskodhat a hitelezők jogainak védelméről, vagy biztosíthatja az értékpapírok kibocsátásáról, saját számlás és bizományos kereskedelméről szóló törvények betartását, és a polgári, közigazgatási és büntetőbírósági eljárások végzéseinek végrehajtását.
(5) A (2) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül azon Szerződő Felek, amelyek a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tagállamai, az egymás között megkötött megállapodásokban rendelkezhetnek arról, hogy az egymás közötti fizetési átutalásokat az ilyen Szerződő Felek hivatalos pénznemeiben teljesítik, feltéve, hogy az ilyen megállapodásokban a más Szerződő Felek befektetői által a területükön létesített befektetéseket ugyanolyan kedvező elbánásban részesítik, mint más, az ilyen megállapodásokhoz csatlakozott Szerződő Felek befektetőinek befektetéseit vagy bármely harmadik állam befektetőinek a befektetéseit.
(6) Az (1)b) albekezdéstől függetlenül a Szerződő Fél korlátozhatja egy természetben kifizetett hozam átutalását olyan körülmények között, amikor a 29(2)a) Cikk vagy a GATT és Csatolt Okmányai megengedik, hogy Szerződő Fél korlátozza, vagy megtiltsa a természetbeni hozamot képező termék exportját vagy exportcélú eladását; feltéve, hogy Szerződő Fél engedélyezi természetbeni hozamok átutalásait befektetési megállapodásban, illetve befektetési engedélyben adott felhatalmazás és eljárási szabályok, vagy más a Szerződő Fél és egy másik Szerződő Fél bármely befektetője, illetve befektetése között írásban kötött megállapodás alapján.
15. Cikk
(1) Ha Szerződő Fél vagy kijelölt képviselete (a továbbiakban: Kártalanító Fél) egy befektető (a továbbiakban: Kártalanított Fél) befektetésével kapcsolatban vállalt kártalanítási kötelezettség vagy garancia alapján kifizetéseket teljesít egy másik Szerződő Fél (a továbbiakban: Befogadó Fél) területén, a Befogadó Fél elismeri:
a) az ilyen befektetéssel kapcsolatos minden jog és követelés Kártalanító Félre való átruházását; valamint
b) a Kártalanító Fél jogát az ilyen jogoknak és követeléseknek a jogátruházás alapján történő gyakorlására és érvényesítésére.
(2) A Kártalanító Fél minden körülmények között jogosult
a) azonos bánásmódra az (1) bekezdésben hivatkozott átruházással szerzett jogok és követelések vonatkozásában; valamint
b) a fenti jogok és követelések alapján minden olyan kifizetésre,
amelyre a jelen Egyezmény alapján a Kártalanított Fél az érintett befektetéssel kapcsolatban jogosult volt.
(3) A 26. Cikk alapján kezdeményezett eljárásokban Szerződő Fél védekezésként, ellenkövetelésként, ellentételezési jogként vagy egyéb más oknál fogva nem tesz olyan kijelentést, miszerint az állított károk egészének vagy egy részének a megtérítésére vagy a kártalanításra biztosítás vagy garanciaszerződés alapján került vagy kerül sor.
16. Cikk
Amennyiben két vagy több Szerződő Fél aláírt egy korábbi nemzetközi megállapodást, vagy ezt követően köt olyan nemzetközi megállapodást, amelynek feltételei érintik a jelen Egyezmény III. vagy V. Részének tárgyát,
(1) a jelen Egyezmény III. vagy V. Része nem értelmezhető úgy, hogy sértse a másik megállapodás ilyen feltételeinek valamely rendelkezését, vagy azt a jogot, hogy vitassanak egy annak alapján hozott, a megállapodás hatálya alá tartozó határozatot,
(2) a másik megállapodás egyetlen feltétele sem értelmezhető úgy, hogy sértse jelen Egyezmény III. vagy V. Részének valamely rendelkezését, vagy azt a jogot, hogy vitassanak egy annak alapján hozott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó határozatot,
amennyiben az ilyen rendelkezés a befektető vagy befektetés számára kedvezőbb.
17. Cikk
Minden Szerződő Fél fenntartja a jogot arra, hogy megtagadja az ebben a Részben szabályozott kedvezmények biztosítását:
(1) jogi személynek, ha azt egy harmadik állam állampolgárai vagy belföldi személyei birtokolják vagy ellenőrzik, és ha ez a jogi személy nem folytat számottevő üzleti tevékenységet annak a Szerződő Félnek a területén, ahol azt bejegyezték; vagy
(2) befektetésnek, ha az elutasító Szerződő Fél megállapítja, hogy a nevezett befektetés egy harmadik állam befektetőjének befektetése, amellyel vagy amellyel kapcsolatban a Szerződő Fél
a) nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, vagy
b) olyan intézkedéseket vezet be és tart fenn,
amelyek
(i) tiltják a nevezett állam befektetőivel való tranzakciókat, vagy
(ii) sérülnének, illetve nem teljesülnének, ha nevezett állam befektetői vagy azok befektetései az ezen Részben szabályozott kedvezményekben részesülnének.
18. Cikk
(1) A Szerződő Felek elismerik az államok szuverenitását és az energiaforrások fölötti felségjogot. Megerősítik, hogy ezeket a jogokat a nemzetközi jog szabályaival összhangban, annak megfelelően kell gyakorolni.
(2) Az energiaforrásokhoz kereskedelmi alapon való hozzáférésnek, azok feltárásának és kitermelésének előmozdítására vonatkozó célkitűzések érintetlenül hagyása mellett az Egyezmény semmilyen módon nem sérti azokat a szabályokat, amelyek Szerződő Feleknél az energiaforrások tulajdonlására vonatkozó tulajdonviszonyok rendjét meghatározzák.
(3) Minden állam továbbra is önállóan dönt arról, hogy saját területének mely földrajzi térségeiben engedélyezi az energiaforrások feltárását és kitermelését, továbbá a kinyerés optimális szintjéről, és hogy milyen ütemben engedélyezi azok kimerítését és egyéb módon történő kiaknázását; önállóan határozza meg és szedi be a különböző adókat, koncessziós díjakat és az erőforrások feltárásához és kiaknázásához kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket, és azt, hogy hogyan szabályozza területén belül az ilyen feltárás és kitermelés környezeti és biztonsági vonatkozásait, valamint a térség helyreállítását. Az állam önállóan dönt továbbá arról, hogy részt vesz-e az erőforrások feltárásában és kitermelésében, többek között a Kormány közvetlen részvételével vagy állami vállalatokon keresztül.
(4) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elősegítik az energiaforrásokhoz való hozzáférést többek között azzal, hogy diszkriminációmentesen, nyilvános kritériumok alapján adják ki az engedélyeket, jogosítványokat, koncessziókat, illetve kötnek szerződéseket az energiaforrások kutatására, feltárására azok kiaknázása vagy kitermelése céljából.
19. Cikk
(1) Az egyes Szerződő Felek a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében és figyelembe véve a Szerződő Felek által aláírt nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben vállalt kötelezettségeket, minden tőlük telhetőt elkövetnek annak érdekében, hogy gazdaságilag hatékony módon és a biztonság szempontjainak érvényesítésével minimálisra csökkentsék területükön az energiaciklus összes műveletéből akár a saját területükön belül, akár azon kívül jelentkező káros környezeti hatásokat. Ennek során Szerződő Felek költséghatékony módon járnak el. Alkalmazott politikájukban és működésükben minden Szerződő Fél törekszik elővigyázatossági intézkedéseket tenni a környezetkárosítás megelőzésére vagy minimálisra való csökkentésére. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az, aki a Szerződő Felek területén szennyeződést idéz elő, elvben köteles viselni az ilyen károk felszámolásának költségeit, beleértve a határokon túlnyúló szennyeződését is. Ennek során kellően figyelembe veszi a közérdeket, és nem torzítja az energiaciklusban létesített befektetések és a nemzetközi kereskedem feltételeit. A Szerződő Felek ennek megfelelően:
a) az energiapolitika megfogalmazásában és megvalósításában figyelembe veszik a környezeti megfontolásokat;
b) támogatják az energiaciklus egészét átfogó piacorientált árképzést és a környezetvédelem költségeinek és előnyeinek mind teljesebb érvényesítését;
c) figyelembe véve a 34(4) Cikket, ösztönzik az együttműködést a Charta környezetvédelmi céljainak megvalósításában és az együttműködést az energiaciklusra vonatkozó nemzetközi környezetvédelmi előírások kimunkálása terén, figyelembe véve a környezeti hatásokban és a környezeti károk felszámolásának költségeiben a Szerződő Felek között megmutatkozó különbségeket;
d) kiemelten kezelik az energiagazdálkodás hatékonyságának javítását, a megújuló energiaforrások fejlesztését és felhasználását, a tisztább üzemanyagok felhasználásának és a szennyezést csökkentő technológiák alkalmazásának támogatását;
e) elősegítik a környezetbarát és gazdasági szempontból hatékony energiapolitikákkal, és költséghatékony módszerekkel és technológiákkal kapcsolatos információknak gyűjtését és Szerződő Felek között való terjesztését;
f) segítik a közvélemény tájékoztatását az energiarendszerek környezeti hatásairól, a káros környezeti hatások megakadályozásáról és felszámolásáról, valamint a különböző prevenciós és megszüntető intézkedések költségeiről;
g) támogatást nyújtanak és együttműködnek az olyan energiatakarékos és környezetbarát technológiák, módszerek és eljárások kutatásában, fejlesztésében és alkalmazásában, amelyek gazdaságilag hatékony módon mérséklik az energiaciklus minden vonatkozásának káros környezeti hatásait;
h) ösztönzik az ilyen technológiák átadását és terjesztését szolgáló kedvező feltételek kialakulását összhangban a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének követelményeivel;
i) segítik a beruházások korai szakaszaiban és a beruházási döntések előtt a környezeti szempontból jelentős beruházások környezeti hatásainak áttekinthető értékelését, és folyamatos ellenőrzését;
j) segítik a nemzetközi tájékoztatást és információcserét a Szerződő Felek vonatkozó környezetvédelmi programjairól és előírásairól, valamint a programok és előírások megvalósításáról, illetve érvényesítéséről;
k) kérésre és a rendelkezésre álló forrásaik keretein belül részt vesznek a megfelelő környezetvédelmi programok fejlesztésében és megvalósításában.
(2) Egy vagy több Szerződő Fél kérése alapján a jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban fölmerülő vitákat, amennyiben az ilyen viták eldöntésére más megfelelő nemzetközi fórumokon egyezményes lehetőség nincsen, a Charta Konferencia fogja felülvizsgálni a megoldás szándékával.
(3) A jelen cikk céljaira nézve:
a) Az „energiaciklus” jelenti a teljes energialáncot, beleértve a kutatáshoz, feltáráshoz, a kitermeléshez, az energia átalakításához, tárolásához, szállításához, az energia különböző formában történő elosztásához és fogyasztásához, továbbá hulladék feldolgozásához és megsemmisítéséhez fűződő tevékenységeket, valamint a káros környezeti hatások csökkentése céljából a leépítéshez, a leállításhoz vagy megszüntetéshez kapcsolódó tevékenységeket.
b) A „környezeti hatás” jelenti egy adott tevékenységnek a környezetre, beleértve az emberek egészségére és biztonságára, a növény- és állatvilágra, a talajra, a levegőre, a vizekre, az időjárásra, a tájra, a történelmi emlékekre vagy egyéb építményekre, illetve ezen tényezők együttesére gyakorolt hatását; ide tartoznak továbbá a fenti tényezők változásából eredően a kulturális örökségre vagy a társadalmi-gazdasági feltételrendszerre gyakorolt hatások is.
c) Az „energiagazdálkodás hatékonyságának javítása” jelenti az azonos egységnyi termék és szolgáltatás kibocsátását (output) a kibocsátás minőségének vagy hatékonyságának csökkentése nélkül, az adott kibocsátáshoz szükséges energia mennyiségének csökkentésével.
d) „Költséghatékony” jelenti egy meghatározott cél elérését a lehető legkisebb költséggel, vagy a legnagyobb haszon elérését egy adott költséggel.
20. Cikk
(1) Az általánosan alkalmazott törvények, jogszabályok, bírósági határozatok és közigazgatási rendeletek, amelyek hatással vannak az energetikai anyagok és termékek kereskedelmére a 29(2)a) Cikkel összhangban azon intézkedések közé tartoznak, amelyek a GATT és Csatolt Okmányai Átláthatósági Szabályainak hatálya alá esnek.
(2) Szerződő Fél által hatályba léptetett, és általánosan alkalmazott törvényeket, jogszabályokat, bírósági határozatokat és közigazgatási rendeleteket, valamint a Szerződő Felek között jogerővel bíró azon megállapodásokat, amelyek más, a jelen Egyezménybe foglalt tárgyakra vonatkoznak, szintén haladéktalanul közzéteszik akképpen, hogy Szerződő Felek és befektetők ezeket megismerhessék. A jelen bekezdés rendelkezései egyik Szerződő Felet sem kötelezik arra, hogy felfedjen bizalmas információkat, amennyiben ez akadályozná a törvények érvényesítését, vagy a közérdekkel egyéb módon ellentétes lenne, illetve sértené befektetők törvényes kereskedelmi érdekeit.
(3) Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több olyan tájékoztató központot, ahol a fent említett törvényekről, jogszabályokról, bírósági határozatokról és közigazgatási rendeletekről érdeklődni lehet, és haladéktalanul bejelenti az ilyen központokat a Titkárságnak, ahol ezek az adatok kérés alapján hozzáférhetők.
21. Cikk
(1) Amennyiben a jelen cikk másként nem rendelkezik, a jelen Egyezmény nem hoz létre jogokat, vagy ír elő kötelezettségeket a Szerződő Felek adózási intézkedéseinek tekintetében. Jelen cikk és az Egyezmény egyéb rendelkezései közötti ellentmondások esetén a jelen Cikk rendelkezései az irányadók.
(2) A 7(3) Cikket alkalmazzák a nem a jövedelemmel vagy a tőkével kapcsolatos adózási intézkedésekre azzal a kivétellel, hogy ezt a rendelkezést nem alkalmazzák:
a) egy Szerződő Fél által a (7)a)(ii) albekezdésben hivatkozott bármely konvenció, megállapodás vagy egyezség alapján nyújtott előnyre; vagy
b) a hatékony adóbehajtás érdekében hozott adózási intézkedésekre, kivéve, ha a Szerződő Fél intézkedése önkényes megkülönböztetést tartalmaz másik Szerződő Fél területéről származó vagy oda irányuló energetikai anyagokkal vagy termékekkel szemben, vagy önkényesen korlátozza a 7(3) Cikk alapján nyújtott kedvezményeket.
(3) A 10(2) és (7) Cikket alkalmazzák a Szerződő Feleknek a nem a jövedelemmel vagy tőkével kapcsolatos adózási intézkedéseire azzal a kivétellel, hogy ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazzák:
a) a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazására olyan előnyök vonatkozásában, amelyeket Szerződő Fél a (7)a)(ii) albekezdésben hivatkozott bármely konvenció, megállapodás vagy egyezmény alapján, illetve regionális gazdasági integrációs szervezetben való tagság nyomán alkalmaz; vagy
b) a hatékony adóbehajtás érdekében hozott adózási intézkedésekre, kivéve, ha az intézkedés önkényes megkülönböztetéseket alkalmaz egy másik Szerződő Fél befektetőjével szemben, vagy önkényesen korlátozza a jelen Egyezmény befektetési rendelkezései alapján nyújtott kedvezményeket.
(4) A 29(2)-(6) Cikket alkalmazzák a nem a jövedelemmel vagy a tőkével kapcsolatos adózási intézkedésekre.
(5) a) A 13. Cikket az adókra alkalmazzák.
b) Ha 13. Cikk alapján kérdés merül fel, amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy kisajátításnak minősül-e egy adó, vagy egy kisajátításnak vélt adó diszkriminatív-e, az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
(i) A kisajátítást állító befektető vagy Szerződő Fél beszámol az illetékes adóhatóságnak a kérdésről, amely arra vonatkozik, hogy vajon kisajátításnak minősül-e, vagy diszkriminatív-e az adó. Amennyiben a befektető vagy a Szerződő Fél elmulasztja a beszámoló megtételét, a 26(2)c) vagy 27(2) Cikk alapján a viták rendezésére összehívott testületek számolnak be az illetékes adóhatóságoknak.
(ii) Az illetékes adóhatóságok a beszámoló megtételétől számított hat hónapon belül igyekeznek megoldani az ekképpen beterjesztett kérdéseket. Amennyiben a diszkriminációmentesség kérdése merül fel, az illetékes adóhatóságok a vonatkozó adókonvenció diszkriminációmentességre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák, vagy - amennyiben a vonatkozó adókonvencióban nincs diszkriminációmentességre vonatkozó rendelkezés, vagy az érdekelt Szerződő Felek között nincs ilyen hatályos adómegállapodás - az adóhatóságok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jövedelem és tőke adóztatására vonatkozó mintakonvenciójának diszkriminációmentességi elveit alkalmazzák.
(iii) A 26(2)c) vagy 27(2) Cikk alapján a viták rendezésére összehívott testületek figyelembe vehetik az illetékes adóhatóságoktól hozzájuk beérkezett állásfoglalásokat arra vonatkozóan, hogy az adó kisajátításnak minősül-e. Az ilyen testületek figyelembe veszik a b)(ii) albekezdésben előírt hat hónap időszak alatt hozzájuk az illetékes adóhatóságoktól beérkező állásfoglalásokat arra vonatkozóan, hogy az adó kisajátításnak minősül-e. A ilyen testületek figyelembe vehetik a hat hónapi időszak lejárta után az illetékes adóhatóságoktól hozzájuk beérkező állásfoglalásokat is.
(iv) A b)(ii) albekezdésben hivatkozott hat hónapi időszak lejártát követően az illetékes adóhatóságok bevonása semmilyen körülmények között nem eredményezheti a 26-27. Cikkben hivatkozott eljárások késedelmes lebonyolítását.
(6) Kétségek elkerülése végett a 14. Cikk nem korlátozza a Szerződő Fél jogát egy adó visszatartással vagy egyéb módon való kivetésére vagy behajtására.
(7) A jelen cikk céljaira nézve:
a) Az „adóintézkedés” fogalma magába foglal:
(i) minden olyan rendelkezést, amely a Szerződő Fél nemzeti jogában, vagy közigazgatási alegységének vagy helyhatóságának rendeleteiben az adókra vonatkozik; valamint
(ii) minden olyan rendelkezést, amely valamely kettős adóztatást elkerüléséről szóló konvencióban, vagy bármely más a Szerződő Feleket kötelező nemzetközi megállapodásban vagy egyezségben az adókra vonatkozik.
b) Jövedelemre és tőkére kivetett adónak minősül minden olyan adó, amelyet a jövedelem és tőke egészére vagy annak bármely részére vetettek ki, beleértve a tulajdon elidegenítéséből származó nyereséget terhelő adókat, az ingatlanokra, örökségre és ajándékokra kivetett adókat, vagy az alapvetően hasonló jellegű adókat, a vállalatok által kifizetett bérek és fizetések teljes összege szerint fizetett adókat, valamint a tőke értéknövekedését terhelő adókat.
c) Az „illetékes adóhatóság” jelenti a két Szerződő Fél között érvényben levő, a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodásban illetékes adóhatóságként feltüntetett testületet, vagy - ha nincs ilyen megállapodás hatályban - az adókért felelős minisztert vagy minisztériumot, vagy azok felhatalmazott képviselőit.
d) Kétségek elkerülése végett az „adórendelkezések” és „adók” fogalma a vámokra nem vonatkozik.
22. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az általa alapított és működtetett állami vállalat az értékesítéssel vagy a javak és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos tevékenységeit a területén a Szerződő Feleknek jelen Egyezmény III. Részében szabályozott kötelezettségeinek megfelelően folytatja.
(2) A Szerződő Fél az ilyen állami vállalatot nem ösztönzi arra, illetve nem követeli meg tőle, hogy tevékenységeit a területén a Szerződő Feleknek jelen Egyezmény III. Részében szabályozott kötelezettségeivel össze nem férő módon folytassa.
(3) Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy ha valamely egységet alapít vagy működtet, és az egységet jogszabályalkotási, közigazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel ruházza fel, az ilyen egység hatáskörét a Szerződő Felek jelen Egyezményben szabályozott kötelezettségeinek megfelelően folytatja.
(4) A Szerződő Fél az olyan egységet, amelynek kizárólagos és különös privilégiumokat juttat, nem ösztönzi arra, illetve nem követeli meg tőle, hogy tevékenységeit a területén a Szerződő Felek jelen Egyezményben szabályozott kötelezettségeivel össze nem férő módon folytassa.
(5) A jelen cikk céljai szerint az „egység” fogalmába beletartoznak a vállalatok, képviseletek, illetve egyéb szervezetek vagy magánszemélyek.
23. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél a jelen Egyezmény alapján teljes felelősséggel tartozik az Egyezmény összes rendelkezésének betartásáért, és minden olyan rendelkezésére álló ésszerű intézkedést megtesz, ami biztosítja, hogy a területén lévő regionális és helyi önkormányzatok és hatóságok is betartsák azokat.
(2) Jelen Egyezmény II., IV. és V. Részében lefektetett vitarendezési rendelkezések felhívhatóak olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek érintik a Szerződő Félnek az Egyezmény betartására irányuló magatartását, és amelyeket a Szerződő Fél területén lévő regionális és helyi önkormányzatok vagy hatóságok hoztak.
24. Cikk
(1) A jelen cikk a 12., 13. és 29. Cikkekre nem vonatkozik.
(2) Az Egyezmény rendelkezései
a) az (1) bekezdésben hivatkozottak; valamint
b) az (i) albekezdés tekintetében az Egyezmény III. Részének kivételével
nem zárják ki annak lehetőségét, hogy bármely Szerződő Fél olyan intézkedéseket hozzon és érvényesítsen, amelyek
(i) szükségesek emberek, állatok és növények életének és egészségének védelméhez,
(ii) alapvetőek energetikai anyagok és termékek beszerzéséhez és forgalmazásához a Szerződő Fél által nem befolyásolható okok miatt keletkezett ellátási hiány körülményei között, feltéve hogy az ilyen intézkedés megfelel azon elveknek, miszerint
(A) az összes többi Szerződő Fél jogosult arra, hogy méltányos arányban részesüljön az ilyen energetikai anyagok és termékek ellátásának biztosításában, valamint
(B) minden olyan intézkedést, amely nem felel meg a jelen Egyezmény rendelkezéseinek, az intézkedést kiváltó körülmények megszűnését követően haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy
(iii) azon célból hoztak, hogy kedvezményben részesítsenek elmaradott népeket, vagy szociálisan, illetve gazdaságilag hátrányos helyzetű egyéneket vagy csoportokat, illetve azok befektetéseit, és ezt mint ilyet bejelentették a Titkárságnak, feltéve hogy
(A) nincs számottevő hatással ezen Szerződő Fél gazdaságára, valamint
(B) nem tesz diszkrimináló megkülönböztetést más Szerződő Felek befektetői és az intézkedések által nem érintett saját befektetők között, feltéve hogy az ilyen intézkedés nem jelent az energiaszektorban folytatott gazdasági tevékenység terén burkolt megszorítást, vagy önkényes, illetve igazolhatatlan diszkriminációt a Szerződő Felek vagy befektetők, vagy a Szerződő Felek egyéb érdekelt személyei között. Az ilyen intézkedések kellő indokolást kapnak, és nem érvénytelenítenek vagy csorbítanak a megállapított célhoz szigorúan szükséges mértéken túl olyan kedvezményeket, amelyeket egy vagy több Szerződő Fél jelen Egyezmény értelmében ésszerűen elvárhat.
(3) A jelen Egyezmény rendelkezései - az (1) bekezdésben hivatkozottak kivételével - nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felet meggátolják olyan intézkedések meghozatalában, amelyeket szükségesnek tart:
a) alapvető biztonsági érdekeinek védelmére, beleértve azokat,
(i) amelyek katonai létesítményeknek energetikai anyagokkal és termékekkel való ellátásával kapcsolatosak, vagy
(ii) amelyeket háború, fegyveres konfliktus idején, vagy egyéb, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult válsághelyzetben hoznak;
b) a nukleáris fegyverek vagy egyéb nukleáris robbanóeszközök elterjesztésének megakadályozásával kapcsolatos nemzeti politika megvalósítására, vagy a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról Szóló Egyezményben, a Nukleáris Szállítók Csoportjára Vonatkozó Irányelvekben és egyéb ilyen jellegű nemzetközi kötelezettségvállalásokban és megállapodásokban vállalt kötelezettségek érvényesítéséhez; vagy
c) a közrend fenntartásához.
Az ilyen intézkedések nem jelentik a tranzit burkolt korlátozását.
(4) A jelen Egyezmény azon rendelkezései, amelyek a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesítenek, nem kötelezik a Szerződő Felet arra, hogy más Szerződő Fél befektetőire kiterjesszen olyan preferenciális elbánást, amely:
a) szabad kereskedelmi övezetben vagy vámunióban való tagságából adódik; vagy amelyet
b) bilaterális vagy multilaterális megállapodás biztosít gazdasági együttműködés tekintetében a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tagállamai között mindaddig, amíg kölcsönös gazdasági kapcsolataikat véglegesen nem rendezik.
25. Cikk
(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet úgy értelmezni, hogy kötelezze a Szerződő Felet, amely tagja valamely gazdasági integrációs megállapodásnak (a továbbiakban: GIM) arra, hogy egy másik Szerződő Félre, amely nem tagja az GIM-nek, a legnagyobb kedvezményes elbánás alkalmazásával kiterjesszen valamely, az GIM tagjai között alkalmazott, azok tagságából származó preferenciális elbánást.
(2) Az (1) bekezdés céljai szerint a GIM olyan megállapodást jelent, amely alapvetően liberalizálja többek között a kereskedelmet és a befektetéseket úgy, hogy gondoskodik tagjai között minden lényeges diszkrimináció felszámolásáról a meglévő diszkriminatív intézkedések megszüntetésével és/vagy új, illetve több megkülönböztetést jelentő intézkedések bevezetésének tiltásával, akár a megállapodás hatálybalépésével egy időben, akár egy ésszerű ütemterv keretében.
(3) A jelen cikk nem érinti a GATT és Csatolt Okmányai alkalmazását a 29. Cikknek megfelelően.
26. Cikk
(1) A Szerződő Fél és egy másik Szerződő Fél befektetője közötti vitát, amely a korábban említett Fél területén az utóbb említett Fél által létesített befektetéssel kapcsolatos, és amely valamely a korábban említett Fél állítólagos kötelezettségszegésére vonatkozik, ha lehetséges, baráti módon rendezik.
(2) Ha ilyen vitákat nem lehet attól a naptól számítva, amelyen valamelyik fél barátságos rendezést kér, három hónapon belül az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően rendezni, a befektető, aki a vita résztvevője, dönthet úgy, hogy azt döntésre beterjeszti:
a) a Szerződő Fél, a vita résztvevőjének bíróságai vagy közigazgatási törvényszékei elé;
b) egy korábbi megállapodásban rögzített, hatályos vitarendezési eljárásnak megfelelően; vagy
c) a jelen cikk következő bekezdésének megfelelően.
(3) a) Kizárólag a b)-c) albekezdések függvényében az egyes Szerződő Felek feltétel nélküli hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a vita rendezését a jelen cikk alapján nemzetközi választottbíróság vagy békéltető bizottság hatáskörébe utalják.
b) (i) Az ID Függelékben felsorolt Szerződő Felek nem adnak ilyen feltétel nélküli hozzájárulást abban az esetben, ha a befektető korábban döntött a vita (2)a) vagy b) albekezdés szerinti rendezéséről.
(ii) Az átláthatóság érdekében az ID Függelékben felsorolt minden Szerződő Fél írásbeli nyilatkozatot tesz a Titkárságnak az ebben a tekintetben követett eljárásáról, gyakorlatáról és feltételeiről legkésőbb megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányának letétbe helyezésekor a 39. Cikknek, illetve csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor a 41. Cikknek megfelelően.
c) Az IA Függelékben felsorolt Szerződő Felek a 10(1) Cikk utolsó mondata alapján keletkezett vita tekintetében nem adják feltétel nélküli jóváhagyásukat.
(4) Abban az esetben, ha egy befektető a (2)c) albekezdés értelmében úgy dönt, hogy a vitát döntésre beterjeszti, a befektető írásbeli beleegyezését adja, hogy a vitát az alábbi testületekhez, illetve eljárások hatálya alá utalják:
a) (i) Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához, amelyet az 1965. március 18-tól kezdve aláírható, az államok és más államok állampolgárai között keletkező befektetési viták rendezéséről rendelkező Konvenció (a továbbiakban: ICSID Konvenció) alapján állítottak fel, abban az esetben, ha befektető Szerződő Fele és a Szerződő Fél, a vita résztvevői mindketten tagjai az ICSID Konvenciónak, vagy
(ii) az a)(i) albekezdésben hivatkozott Konvenció alapján létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához, ahol az eljárást a Központ Titkársága által kidolgozott Kiegészítő Végrehajtási Utasítás szabályai szerint kell lefolytatni, amennyiben a befektető Szerződő Fele vagy a Szerződő Fél, a vita résztvevői, de nem mindkettő tagja az ICSID Konvenciónak;
b) egyedüli választottbíró vagy az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Joggal Foglalkozó Bizottságának (a továbbiakban: UNCITRAL) Választottbírósági Szabályzata alapján felállított ad hoc választottbíróság elé; vagy
c) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézetének választottbírósági eljárási szabályainak hatálya alá.
(5) a) A (3) bekezdésben adott hozzájárulás a befektetőnek a (4) bekezdés értelmében adott írásbeli hozzájárulásával együttesen tekinthető olyannak, amely megfelel az alábbiakra irányuló előírásnak:
(i) egy vita résztvevőinek írásban adott hozzájárulása az ICSID Konvenció II. Cikke és a Kiegészítő Végrehajtási Utasítás céljainak megfelelően;
(ii) egy „írásban adott hozzájárulás” az Egyesült Nemzeteknek a Külföldi Választottbírósági Határozatok Elismeréséről és Végrehajtásáról szóló 1958. június 10-én kelt Konvenciója (a továbbiakban: New York-i Konvenció) II. Cikke céljai szerint; valamint
(iii) „írásban rögzített megállapodás Szerződő Felei” az UNCITRAL Választottbírósági Szabályzata 1. Cikke céljai szerint.
b) A jelen cikk alapján lefolytatott választottbírósági eljárást a vita bármelyik résztvevőjének kérésére olyan államban tartják meg, amely tagja a New York-i Konvenciónak. Az ennek hatálya alá tartozó választottbíráskodás elé utalt igényeket úgy tekintik ezen Konvenció I. Cikkének céljai szerint, mint amelyek nem kereskedelmi kapcsolatokból és tranzakciókból származnak.
(6) A (4) bekezdés alapján felállított bíróság a vitás kérdésről a jelen Egyezménnyel, továbbá a nemzetközi jog alkalmazott szabályaival és elveivel összhangban hozza meg döntéseit.
(7) Ha a befektető nem olyan természetes személy, aki a (4) bekezdésben hivatkozott írásbeli egyetértés időpontjában a vitában érdekelt Szerződő Félnek, a vita résztvevőjének állampolgárságával bír, és amelyet a közte és ezen Szerződő Fél közötti vita felmerülése előtt egy másik Szerződő Fél befektetői ellenőriztek, az ICSID Konvenció 25(2)b) Cikkének célja szerint „másik Szerződő Fél állampolgárának” minősül, és a Kiegészítő Végrehajtási Utasítás 1(6) Cikkelye értelmében „egy másik állam állampolgárának” tekintik.
(8) A választottbírósági ítéletek, amelyek kiterjedhetnek a kamat odaítélésére is, véglegesek, és a vita résztvevőire nézve kötelezőek. A vitában érdekelt Szerződő Fél nem országos önkormányzata vagy hatósága által hozott intézkedés tárgyában hozott választottbírósági ítélet gondoskodik arról, hogy a Szerződő Fél pénzbeli kártérítést fizethessen egyéb más jogorvoslati lehetőségek helyett. Az egyes Szerződő Felek késedelem nélkül végrehajtják az ítéletet, és saját területükön megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen határozatok hatékony végrehajtásához.
27. Cikk
(1) A Szerződő Felek megkísérlik a jelen Egyezmény alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezett vitákat diplomáciai úton rendezni.
(2) Ha a vitát nem rendezték az (1) bekezdésnek megfelelően ésszerű időtartamon belül, annak bármelyik résztvevője a vita másik résztvevőjének küldött írásos feljegyzés alapján jelen Cikknek megfelelően ad hoc bíróság elé utalhatja azt, kivéve, ha jelen Egyezmény másként rendelkezik, vagy a Szerződő Felek másként egyeztek meg írásban, valamint kivéve, ha a 6. vagy a 19. Cikk alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozik az IA Függelékben felsorolt Szerződő Felek esetében, vagy ha a 10(1) Cikke utolsó mondatát érinti.
(3) Az ilyen ad hoc választottbíróságot az alábbiak szerint állítják fel:
a) Az a Szerződő Fél, amely az eljárást kezdeményezte, kinevezi a bíróság egy tagját, és a kinevezésről értesíti a másik Szerződő Felet, aki a vita résztvevője 30 napon belül attól a naptól számítva, hogy a másik Fél a (2) bekezdésben hivatkozott feljegyzést átvette.
b) A (2) bekezdésben hivatkozott feljegyzés átvételétől számított 60 napon belül a másik Szerződő Fél, a vita résztvevője kinevezi a bíróság egy tagját. Ha a fent említett időhatáron belül a kijelölésre nem kerül sor, az eljárást kezdeményező Szerződő Fél a (2) bekezdésben hivatkozott feljegyzés átvételétől számított 90 napon belül kérheti a c) albekezdés szerinti kinevezést.
c) Egy harmadik tagot, aki nem lehet a Szerződő Feleknek, a vita résztvevőinek belföldi személye vagy állampolgára, a Szerződő Felek, a vita résztvevői kineveznek. Ez a tag a választottbíróság elnöke. Ha a (2) bekezdésben hivatkozott feljegyzés átvételétől számított 150 napon belül a Szerződő Felek nem tudnak megállapodni egy harmadik tag kinevezéséről, akkor a kinevezésre a d) albekezdésnek megfelelően kerül sor, bármelyik Szerződő Fél kérésére, amelyet az ezen feljegyzés átvételétől számított 80 napon belül terjeszt be.
d) A jelen bekezdés alapján kért kinevezéseket az Állandó Nemzetközi Választottbíróság Főtitkára teszi meg az erre vonatkozó kérés átvételétől számított 30 napon belül. Ha a Főtitkár akadályoztatva van ezen feladat ellátásában, a kinevezéseket az Iroda Első Titkára teszi meg. Ha utóbbi is akadályoztatva van ezen feladat ellátásában, a kinevezéseket a rangidős Képviselő teszi meg.
e) Az a)-d) albekezdések értelmében eszközölt kinevezéseknél tekintettel lesznek a kinevezendő tagok szakképzettségére és szakmai tapasztalatára, különösen a jelen Egyezményben tárgyalt kérdésekben;
f) A Szerződő Felek között létrejött ellentétes értelmű megállapodás hiányában az eljárást az UNCITRAL Választottbírósági Szabályzata alapján folytatják le, kivéve, ha azokat a Szerződő Felek, a vita résztvevői vagy a választottbírák módosítják. A bíróság a tagok szavazatainak többsége alapján hozza meg döntését.
g) A bíróság a jelen Egyezménnyel és nemzetközi jog alkalmazott szabályaival és elveivel összhangban dönti el a vitát.
h) A választottbíróság döntése végleges, és kötelező a Szerződő Felekre, a vita résztvevőire nézve.
(i) Amennyiben az ítélet meghozatala során egy bíróság arra a megállapításra jut, hogy egy a P Függelék I. Részének listáján szereplő Szerződő Fél területén regionális vagy helyi önkormányzat, illetve hatóság intézkedése nem felel meg a jelen Egyezmény
előírásainak, a vita bármelyik résztvevője hivatkozhat a P Függelék II. Része rendelkezéseire.
j) A bíróság költségeit, beleértve tagjainak illetményét, a Szerződő Felek, a vita résztvevői egyenlő arányban kötelesek viselni. A bíróság mindazonáltal saját belátása szerint rendelkezhet arról, hogy valamelyik Szerződő Fél, aki a vita résztvevője a költségeket magasabb arányban viselje.
k) Hacsak a Szerződő Felek, a vita résztvevői ettől eltérően nem állapodnak meg, a bíróság Hágában ülésezik, és használja az Állandó Választottbíróság hivatalos helyiségeit és berendezéseit.
l) Az ítélet egy példányát a Titkárságnál helyezik letétbe, ahol az mindenki számára megtekinthető.
28. Cikk
Az 5. vagy 29. Cikk alkalmazása vagy értelmezése tekintetében a Szerződő Felek között keletkezett vitát nem a 27. Cikk szerint rendezik, kivéve, ha a Szerződő Felek, a vita résztvevői ebben megegyeznek.
29. Cikk
(1) Jelen cikk rendelkezéseit alkalmazzák az energetikai anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelemre, ha valamely Szerződő Fél nem tagja a GATT-nak és Csatolt Okmányainak.
(2) a) Az energetikai anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelmet olyan Szerződő Felek között, amelyeknek legalább egyike nem tagja a GATT-nak vagy valamely vonatkozó Csatolt Okmányának - a b)-c) albekezdéseknek, továbbá a G Függelékben szereplő kivételeknek és szabályoknak megfelelően -, a GATT 1947 és Csatolt Okmányai szabályozzák aképpen, amiképpen azt a GATT 1947 tagjai egymás között az energetikai anyagokra és termékekre vonatkozóan 1994. március 1-jén alkalmazták, és gyakorolták -, mintha mindegyik Szerződő Fél a GATT 1947 és Csatolt Okmányainak tagja lenne.
b) Azon Szerződő Félnek, amely a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét alkotó államok közé tartozik, ilyen jellegű kereskedelmét ehelyett, a TFU Függelék rendelkezései szerint, a két vagy több ilyen állam között létrejött megállapodás szabályozhatja 1999. december 1-jéig, vagy a Szerződő Fél GATT-hoz való csatlakozásáig, bármelyik is korábbi.
c) Két GATT-hoz tartozó fél közötti kereskedelemre az a) albekezdés nem vonatkozik, ha e felek valamelyike nem tagja a GATT 1947-nek.
(3) Jelen Egyezmény minden aláírója és minden állam, vagy Regionális Gazdasági Integrációs Szervezet, amely csatlakozik jelen Egyezményhez, annak aláírásakor vagy a csatlakozási okiratok letétbe helyezésekor átadja a Titkárságnak az energetikai anyagok és termékek exportjára és importjára kivetett összes tarifáinak és egyéb vámterheinek a jegyzékét, jelezve ezen tarifák és vámterhek színvonalát az aláírás, illetve a letétbe helyezés időpontjában. Ezen tarifák és egyéb vámterhek minden változását bejelenti a Titkárságnak, amely értesíti a Szerződő Feleket ezekről a változásokról.
(4) Minden Szerződő Fél arra törekszik, hogy ne növelje az exportnál és importnál alkalmazott tarifáit vagy egyéb vámterheit:
a) a GATT II. Cikkében hivatkozott Szerződő Felekre vonatkozó Ütemterv I. Részében leírt energetikai anyagok és termékek importjának esetében, az Ütemtervben közzétett szint fölé, ha a Szerződő Fél a GATT tagja;
b) az energetikai anyagok és termékek exportjának és importjának esetében, ha a Szerződő Fél nem tagja a GATT-nak, a Titkárságnak legújabban közölt szint fölé, kivéve, ha a (2)a) albekezdés szerint alkalmazható rendelkezések megengedik.
(5) A Szerződő Fél csak akkor emelheti tarifáit vagy egyéb vámterheit a (4) bekezdésben hivatkozott szint fölé, ha
a) az import során kivetett tarifa vagy egyéb vámteher esetében az ilyen intézkedés nem mond ellent a GATT alkalmazandó rendelkezéseinek, kivéve a GATT 1947 és Csatolt Okmányainak a G Függelékben felsorolt rendelkezéseit, valamint a GATT 1994 és Csatolt Okmányai megfelelő rendelkezéseit; vagy
b) saját jogalkotási eljárása értelmében mindent megtett annak érdekében, hogy bejelentse a Titkárságnak az ilyen emelési javaslatát, ésszerű lehetőséget nyújtott minden érdekelt Szerződő Félnek a konzultációra, és figyelembe vette a Szerződő Felektől érkezett észrevételeket.
(6) Az aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy legkésőbb 1995. január 1-jéig tárgyalásokat kezdenek azzal a céllal, hogy a világkereskedelmi rendszerben történt addigi fejlemények ismeretében 1998. január 1-jéig elfogadják a jelen Egyezmény módosítását, amely - az abban kinyilvánított feltételeknek megfelelően - kötelezné a Szerződő Feleket arra, hogy ne emeljék a tarifákat és egyéb vámterheket a módosításban rögzített szint fölé.
(7) A D Függelék vonatkozik a jelen cikk kereskedelemre alkalmazandó rendelkezései betartására, kivéve a Szerződő Felek ettől eltérő megállapodását, valamint az 5. Cikk betartásával kapcsolatban a Szerződő Felek között keletkezett vitákat, ha legalább egyikük nem tagja a GATT-nak, értve ez alatt azt is, hogy a D Függelék nem vonatkozik a Szerződő Felek között keletkezett vitákra, amennyiben a vita lényegét tekintve egy olyan megállapodás nyomán keletkezik, amelyet:
a) a (2)b) albekezdés és a TFU Függeléknek megfelelően bejelentettek, és amely egyéb vonatkozásban is megfelel az ezekben lefektetett követelményeknek; vagy
b) szabad kereskedelmi övezet vagy vámunió létesítése céljából kötöttek a GATT XXIV. Cikke alapján.
30. Cikk
A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Uruguayi Forduló Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásai során elért, és az 1994. április 15-i Marrakesh-i Záróokmányban rögzített eredmények ismeretében legkésőbb 1995. július 1-jén vagy a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján, bármelyik is a későbbi, megkezdik jelen Egyezmény szükségessé váló módosításainak számbavételét azzal a céllal, hogy a Charta Konferencia azokat elfogadja.
31. Cikk
Az ideiglenes Charta Konferencia első ülésén megvizsgálja a jelen Egyezmény kereskedelmi rendelkezéseinek kiterjesztését az energetikai berendezésekre.
32. Cikk
(1) Tekintettel arra, hogy a piacgazdaság követelményeihez való alkalmazkodáshoz időre van szükség, a T Függelékben felsorolt Szerződő Felek a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételekkel ideiglenesen felfüggeszthetik a következő, a jelen Egyezményből eredő kötelezettségeik betartását:
6. Cikk (2) és (5) bekezdés
7. Cikk (4) bekezdés
9. Cikk (1) bekezdés
10. Cikk (7) bekezdés - speciális intézkedések
14. Cikk (1)d) albekezdés - kizárólag az el nem költött bevételek átutalásai vonatkozásában
20. Cikk (3) bekezdés
22. Cikk (1) és (3) bekezdések
(2) A többi Szerződő Fél segíti mindazokat a Szerződő Feleket, akik az (1) bekezdés szerint felfüggesztették kötelezettségeik teljességének a betartását abban, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a felfüggesztés megszüntetését. A segítség bármely formát ölthet, amelyet a többi Szerződő Fél hatásosnak tart a 4c) albekezdés szerint bejelentett igények kielégítése szempontjából, ideértve adott esetben a bilaterális és a multilaterális megállapodásokat is.
(3) Az alkalmazandó rendelkezéseket, az egyes rendelkezések maradéktalan megvalósításához vezető szakaszokat, a szükséges intézkedéseket és az egyes szakaszok befejezésének időpontjait, illetve - kivételesen - az egyes szakaszok befejezését jelző véletlenszerű eseményeket a T Függelék tartalmazza, az átmeneti megállapodásokat igénylő Szerződő Felek szerinti felsorolásban. Minden felsorolt Szerződő Fél a Függelékben felsorolt határidők szerint hozza meg az említett intézkedéseket. Azok a Szerződő Felek, amelyek ideiglenesen felfüggesztették kötelezettségeik betartását az (1) bekezdésnek megfelelően, kötelezik magukat arra, hogy 2001. július 1-jéig maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó kötelezettségeiknek. Ha különleges körülmények miatt egy Szerződő Fél szükségesnek tartja, hogy az átmeneti felfüggesztés időtartama meghosszabbítását vagy új, a T Függelékbe még fel nem vett átmeneti felfüggesztést kérjen, a Charta Konferencia határoz a T Függelék módosítását igénylő kérelemről.
(4) Az a Szerződő Fél, amely élt az átmeneti megállapodások adta lehetőségekkel minden 12 hónapban legalább egyszer értesíti a Titkárságot az alábbiakról:
a) a T Függelékben felsorolt intézkedések megvalósításáról és a haladásról, amelyet a teljes megfelelés elérése irányában tett;
b) a haladásról, amelyet a kötelezettségeinek való teljes megfelelés felé tenni kíván az elkövetkező 12 hónapban, valamint az előrelátható problémákról és az azok megoldására tett javaslatairól;
c) az olyan technikai segítség iránt támasztott igényéről, amely megkönnyíti a T Függelékben lefektetett, és az Egyezmény teljes végrehajtásához szükséges szakaszoknak való megfelelést, vagy amely lehetővé teszi, hogy a b) bekezdés szerint bejelentett problémákat megoldja, illetve más piacorientált reformot és energia szektorának modernizációját előmozdítsa;
d) minden olyan igényről, amely a (3) bekezdésben hivatkozott kérelem benyújtásához szükséges lehet.
(5) A Titkárság:
a) megküldi a Szerződő Feleknek a (4) bekezdésben említett értesítéseket;
b) megküldi és tevékenyen támogatja a (2) bekezdésben és a (4)c) albekezdésben említett technikai segítség iránt támasztott igényeknek és az ilyenek nyújtására tett felajánlásoknak egymásnak való megfeleltetését, támaszkodva - ott ahol ez célravezető - az egyéb nemzetközi szervezetek keretei között létező megállapodásokra;
c) megküldi minden hatodik hónap végén a Szerződő Felek számára a (4)a) vagy d) albekezdések alapján készített értesítések összegzését.
(6) A Charta Konferencia évenként felülvizsgálja azt a haladást, amelyet a Szerződő Felek jelen cikk rendelkezéseinek végrehajtásában és a (2) bekezdésben, illetve a (4)c) albekezdésben említett technikai segítség iránti igényeknek és az ilyenek nyújtására tett felajánlásoknak egymásnak való megfeleltetésében tettek. A felülvizsgálat során a Konferencia megfelelő intézkedés megtételét határozhatja el.
33. Cikk
(1) A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek érvényesítése érdekében engedélyezheti több Charta jegyzőkönyv és nyilatkozat tárgyalását.
(2) A Charta minden aláírója részt vehet az ilyen tárgyalásban.
(3) Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet csak akkor lehet aláírója jegyzőkönyvnek vagy nyilatkozatnak, ha egyúttal aláírója a Chartának és Szerződő Fele a jelen Egyezménynek.
(4) A (3) bekezdésnek és a (6)a) albekezdésnek megfelelően a jegyzőkönyvben meg kell határozni a jegyzőkönyvre vonatkozó záró rendelkezéseket.
(5) Egy jegyzőkönyv csak azokra a Szerződő Felekre vonatkozik, amelyek azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el, és nem befolyásolja azoknak a Szerződő Feleknek a jogait és kötelességeit, amelyek nem írták alá a jegyzőkönyvet.
(6) a) Jegyzőkönyv megbízhatja a Charta Konferenciát bizonyos feladatokkal, és a Titkárságot bizonyos funkciókkal azzal a feltétellel, hogy az ilyen megbízást nem jegyzőkönyv módosításával adják, kivéve, ha ezt a módosítást a Charta Konferencia jóváhagyta, és jóváhagyására nem alkalmazzák a b) albekezdés szerint engedélyezett jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem.
b) Jegyzőkönyv, amely rendelkezéseivel felhatalmazza a Charta Konferenciát döntések meghozatalára, az a) albekezdésben foglaltak fenntartása mellett, előírhatja ezen döntések vonatkozásában:
(i) a 36. Cikkben foglaltaktól eltérő szavazási szabályok alkalmazását;
(ii) hogy csak a jegyzőkönyv aláíróit tekintik a Szerződő Feleknek a 36. Cikkben foglalt céloknak megfelelően, vagy hogy csak ők jogosultak szavazni a jegyzőkönyvben előírt szabályok értelmében.
34. Cikk
(1) A Szerződő Felek meghatározott időszakonként találkoznak az Energia Charta Konferencián (a továbbiakban: Charta Konferencia), ahová minden Szerződő Fél egy-egy képviselőjét delegálhatja. A rendes ülésszakokra a Charta Konferencia által meghatározott időszakonként kerül sor.
(2) A Charta Konferencia rendkívüli üléseire a Charta Konferencia által meghatározott időpontokban vagy egy Szerződő Fél írásbeli kérelme alapján kerülhet sor feltéve, hogy a kérelemnek a Szerződő Felekkel a Titkárság által történő közlésétől számított hat héten belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada támogatja az ülés összehívását.
(3) A Charta Konferencia:
a) ellátja a jelen Egyezményben és a jegyzőkönyvekben meghatározott feladatait;
b) figyelemmel kíséri és elősegíti a Charta elveinek, a jelen Egyezmény és a jegyzőkönyvek rendelkezéseinek a megvalósítását;
c) elősegíti a jelen Egyezménynek és a jegyzőkönyveknek megfelelően a Charta elveinek megvalósításához szükséges, általános jellegű intézkedések egyeztetését;
d) megvizsgálja és elfogadja a Titkárság által végrehajtandó munkaprogramokat;
e) megvizsgálja és jóváhagyja a Titkárság éves számláit és költségvetését;
f) megvizsgálja és jóváhagyja, illetve elfogadja a székhelyre vonatkozó szerződést vagy más megállapodást, beleértve a Charta Konferencia és a Titkárság számára szükségesnek tartott privilégiumokat és mentességeket;
g) ösztönzi a közös erőfeszítéseket azzal a céllal, hogy megkönnyítse és előmozdítsa az energia szektor piacorientált reformját és modernizációját az átalakuló gazdaságú közép- és kelet-európai országokban, valamint a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében;
h) felhatalmazást ad és jóváhagyja a hatásköröket a jegyzőkönyvek tárgyalására, megvizsgálja és elfogadja a jegyzőkönyvek és módosításaik szövegét;
(i) felhatalmazást ad a nyilatkozatok tárgyalására, és jóváhagyja kibocsátásukat;
j) dönt az Egyezményhez való csatlakozásokról;
k) felhatalmazást ad társulási szerződések tárgyalására, megvizsgálja, jóváhagyja, illetve elfogadja azok szövegét;
l) megvizsgálja és elfogadja az Egyezmény módosításait;
m) megvizsgálja és jóváhagyja a jelen Egyezmény függelékeinek módosításait és technikai jellegű változtatásait;
n) kinevezi a Főtitkárt és meghozza Titkárság felállításához szükséges döntéseket, többek között meghatározza a Titkárság struktúráját, létszámát, a tisztviselők és alkalmazottak foglalkoztatásának feltételeit.
(4) Kötelezettségei ellátása során a Charta Konferencia a Titkárságon keresztül, a gazdasásosság és hatékonyság követelményei alapján, a lehető legteljesebb mértékben együttműködik és támaszkodik olyan egyéb intézmények és szervezetek szolgáltatásaira és programjaira, amelyek bizonyították hozzáértésüket a jelen Egyezmény céljaihoz kapcsolódó területeken.
(5) A Charta Konferencia létrehozhatja a kötelezettségei ellátásához szükségesnek vélt alárendelt testületeket.
(6) A Charta Konferencia kialakítja és elfogadja saját eljárási és pénzgazdálkodási szabályait.
(7) 1999-ben és azt követően, a Charta Konferencia által eldöntendő időközönként (de legalább ötévenként) a Charta Konferencia rendszeresen és alaposan, különös tekintettel az Egyezmény és a jegyzőkönyvi rendelkezések megvalósításának mértékére felülvizsgálja funkcióinak ellátását. Az ilyen vizsgálatot követően a Charta Konferencia módosíthatja vagy megszüntetheti a (3) bekezdésben meghatározott funkciókat, és felmentheti a Titkárságot.
35. Cikk
(1) Feladatainak ellátása érdekében a Charta Konferencia Titkársággal rendelkezik, amely a Főtitkárból és a hatékony működéséhez szükséges minimális létszámú személyzetből áll.
(2) A Főtitkárt a Charta Konferencia nevezi ki. Az első megbízatás időtartama legfeljebb ötéves lehet.
(3) Feladatai ellátásáért a Titkárság a Charta Konferenciának tartozik felelősséggel, amelynek jelenteni köteles.
(4) A Titkárság minden szükséges segítséget megad a Charta Konferenciának feladatai ellátásához, gyakorolja azokat a funkciókat, amelyeket a jelen Egyezmény vagy annak jegyzőkönyvei ráruháznak, továbbá minden olyan hatáskört, amelyet a Charta Konferencia ráruház.
(5) A Titkárság megköthet olyan igazgatási és szerződéses megállapodásokat, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak feladatai ellátásában.
36. Cikk
(1) A Charta Konferencia ülésén a jelen lévő és a szavazásban részt vevő Szerződő Felek egyhangú szavazása szükséges a döntéshez, ha az alábbi tárgyakról kell határozni:
a) az Egyezmény módosításainak elfogadása, kivéve a 34-35. Cikkek, valamint a T Függelék módosításait;
b) olyan államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek csatlakozási kérelmeinek jóváhagyása az Egyezmény 41. Cikke alapján, amelyek 1995. június 16-ig nem írták alá a Chartát;
c) felhatalmazás társulási szerződések tárgyalására, és ezek szövegének jóváhagyása vagy elfogadása;
d) az EM, NI, G és B Függelékek módosításainak jóváhagyása;
e) az Egyezmény Függelékei technikai módosításainak elfogadása;
f) a D Függelék (7) bekezdésében meghatározott panelek tagjaira a Főtitkár által tett jelölések jóváhagyása.
A Szerződő Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy konszenzus alapján megegyezésre jussanak minden olyan kérdésben, amely a jelen Egyezmény szerint döntésüket igényli. Ha konszenzussal nem tudnak megegyezést elérni, a (2)-(5) bekezdéseket alkalmazzák.
(2) A 34(3)e) Cikkben meghatározott költségvetési kérdéseket érintő döntéseket azon Szerződő Felek minősített többségével fogadják el, amelyeknek a B. Függelék szerint becsült hozzájárulásai együtt az ott megjelölt becsült hozzájárulások egészének legalább háromnegyedét teszik ki.
(3) A 34(7) Cikkben meghatározott kérdéseket érintő döntéseket a Szerződő Felek háromnegyedes többségével fogadják el.
(4) Az (1) bekezdés a)-f) albekezdéseiben, valamint a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott esetek kivételével és a (6) bekezdés függvényében a jelen Egyezmény által előírt döntéseket a Charta Konferencia ülésén jelen lévő és a szavazásban részt vevő Szerződő Felek háromnegyedes többséggel fogadják el, ha azokról határozniuk kell.
(5) A jelen cikkben „jelen lévő és szavazásban részt vevő” Szerződő Félnek minősül minden olyan Szerződő Fél, amely vagy aki jelen van és leadja támogató vagy elutasító szavazatát - azzal a megkötéssel, hogy a Charta Konferencia dönthet olyan eljárási szabályokról, amelyek lehetővé teszik a szavazatok levélben történő leadását.
(6) A (2) bekezdésben leírtaktól eltekintve a jelen cikkben hivatkozott határozatok közül egyik sem tekinthető érvényesnek, ha nem kapta meg a Szerződő Felek szavazatainak egyszerű többségét.
(7) Egy regionális gazdasági integrációs szervezet a szavazás során annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagja Szerződő Fele a jelen Egyezménynek, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen szervezet nem érvényesíti szavazati jogát, ha tagállamai azt már érvényesítették, és fordítva.
(8) Abban az esetben, ha egy Szerződő Fél rendszeresen nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a Charta Konferencia teljesen vagy részben felfüggesztheti a Szerződő Fél szavazati jogát.
37. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél fedezi a Charta Konferencián és a kisegítő szervezetek ülésein való képviseletének költségeit.
(2) A Charta Konferencia és a kisegítő szervezetek üléseinek költségeit a Titkárság költségeinek tekintik.
(3) A Titkárság költségeit a Szerződő Felek viselik a B. Függelékben megállapított fizetőképességük arányában; a hivatkozott függelék rendelkezései a 36(1)d) Cikk értelmében bármikor módosíthatók.
(4) A jegyzőkönyv tartalmaz rendelkezéseket annak biztosítására, hogy a jegyzőkönyvet aláíró felek viselik a Titkárságnak a jegyzőkönyvből származó költségeit.
(5) A Charta Konferencia elfogadhat önkéntes befizetéseket a Szerződő Felektől és egyéb külső forrásoktól. Az ilyen befizetésekből befolyt költségeket a Szerződő Felek a (3) bekezdés értelmében nem minősítik a Titkárság költségeinek.
38. Cikk
A jelen Egyezmény Lisszabonban, 1994. december 17. és 1995. június 16. között aláírásra nyitva áll azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyek aláírták a Chartát.
39. Cikk
A jelen Egyezményt aláíróinak megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni kell. A megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
(1) Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, a megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás időpontjában a letéteményesnél elhelyezett nyilatkozat útján kijelentheti, hogy a jelen Egyezmény kötelező rá nézve az összes, vagy egy, vagy több olyan terület vonatkozásában, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ez a nyilatkozat abban az időpontban lép hatályba, amikor az Egyezmény hatályba lép ezen Szerződő Fél számára.
(2) Minden Szerződő Fél egy későbbi időpontban a letéteményesnél elhelyezett nyilatkozat útján kijelentheti, hogy a jelen Egyezmény kötelező rá nézve a nyilatkozatban meghatározott egyéb területek vonatkozásában. E területeket illetően a jelen Egyezmény a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a letéteményes az ilyen értelmű nyilatkozatot átvette.
(3) A megelőző két bekezdés szerint az ott megjelölt területek vonatkozásában tett minden nyilatkozatot vissza lehet vonni a letéteményeshez intézett bejelentéssel. A 47(3) Cikkben foglaltak sérelme nélkül, a visszavonás egy évvel azután válik hatályossá, hogy a letéteményes a bejelentést átvette.
(4) Az 1. Cikk (10) bekezdésében meghatározott „terület” fogalmat úgy kell értelmezni, hogy tekintettel legyenek a jelen cikk alapján letétbe helyezett minden nyilatkozatra.
41. Cikk
Az aláírásra való lezárása időpontjától kezdve a jelen Egyezmény csatlakozásra megnyílik a Chartát aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára a Charta Konferencia által jóváhagyott feltételek mellett. A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
42. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél javaslatot tehet a jelen Egyezmény módosítására.
(2) A jelen Egyezményhez javasolt minden módosítás szövegét a Titkárság megküldi a Szerződő Feleknek legalább három hónappal azelőtt, hogy elfogadásra a Charta Konferencia elé terjesztik.
(3) A Egyezmény módosításait, ha szövegüket a Charta Konferencia elfogadta, a Titkárság megküldi a letéteményesnek, amely azokat megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra a Szerződő Felek elé terjeszti.
(4) A jelen Egyezmény módosításainak a megerősítéséről, az elfogadásáról vagy a jóváhagyásáról szóló okmányokat a letéteményesnél helyezik el. A módosítások az azokat megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó felek között attól az időponttól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a Szerződő Felek legalább háromnegyedének a megerősítésről, az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló okmányát a letéteményes átvette. Ezt követően a további Szerződő Felek esetében a módosítások a nevezett Szerződő Fél megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányának letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lépnek hatályba.
43. Cikk
(1) A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek, a jelen Egyezmény és egy vagy több jegyzőkönyv rendelkezéseinek érvényesítése érdekében meghatalmazást adhat társulási szerződések tárgyalására államokkal vagy regionális gazdasági integrációs szervezetekkel, vagy nemzetközi szervezetekkel.
(2) Az állammal, a regionális gazdasági integrációs szervezettel vagy a nemzetközi szervezettel létesített társult jogviszony nyomán kialakult kapcsolat, a jogok és kötelességek a tárulás konkrét körülményeihez igazodnak; ezeket minden esetben a társulási szerződésben rögzítik.
44. Cikk
(1) A jelen Egyezmény a kilencvenedik napon lép hatályba attól a naptól számítva, hogy a Chartát 1995. június 16-ig aláíró állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a harmincadik megerősítési elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezte.
(2) Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely megerősíti, elfogadja, illetve jóváhagyja a jelen Egyezményt, vagy csatlakozik ahhoz a harmincadik megerősítési, elfogadási, illetve jóváhagyási okmány letétbe helyezése után, a jelen Egyezmény a kilencvenedik napon lép hatályba attól a naptól számítva, hogy ezen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányait.
(3) Az (1) bekezdés céljainak megfelelően, egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmány nem keverhető össze az ezen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokkal.
45. Cikk
(1) Az aláírók megállapodtak abban, hogy jelen Egyezményt ideiglenesen alkalmazzák várva annak az aláírók számára való hatálybalépését a 44. Cikknek megfelelően, amennyiben az ilyen ideiglenes alkalmazás nem összeférhetetlen alkotmányukkal vagy törvényeikkel és jogszabályaikkal.
(2) a) Az (1) bekezdéstől függetlenül minden aláíró az Egyezmény aláírásakor letétbe helyezhet a letéteményesnél egy olyan nyilatkozatot, amely szerint nem áll módjában az ideiglenes alkalmazást elfogadni. Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség nem vonatkozik az olyan aláíróra, aki ezt a nyilatkozatot megtette. Minden ilyen aláíró bármikor visszavonhatja a nyilatkozatot a letéteményes írásbeli értesítésével.
b) Sem az a) albekezdés szerint nyilatkozatot tevő aláíró, sem ezen aláíró befektetői nem érvényesíthetik az ideiglenes alkalmazásból eredő előnyöket az (1) bekezdés biztosította jogcímen.
c) Az a) albekezdés ellenére minden a hivatkozott albekezdés szerint nyilatkozatot tevő aláíró átmenetileg alkalmazza a VII. Rész rendelkezéseit várva, hogy számára az Egyezmény a 44. Cikknek megfelelően hatályba lépjen, amennyiben az ilyen ideiglenes alkalmazás nem összeférhetetlen törvényeivel és jogszabályaival.
(3) a) Minden aláíró véget vethet az Egyezmény általa történő ideiglenes alkalmazásának, ha a letéteményesnek írásban bejelenti, hogy nem kíván a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válni. Az ideiglenes alkalmazás megszűnésének hatálya minden aláíró számára a 60. napon veszi kezdetét attól a naptól számítva, amikor a letéteményes az aláíró írásos értesítését átvette.
b) Amikor egy aláíró az a) albekezdés szerint véget vet az Egyezmény általa történő ideiglenes alkalmazásának, az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége, hogy a III. és V. Rész rendelkezéseit minden, a területén az ideiglenes alkalmazás során más aláírók befektetői által eszközölt befektetésre alkalmazza, azon befektetések vonatkozásában mindazonáltal hatályban marad, az ideiglenes alkalmazás megszűnése hatályosulása időpontjától számított húsz éven keresztül, hacsak a c) albekezdés ettől eltérő módon nem rendelkezik.
c) A b) albekezdés nem vonatkozik a PA Függelékben felsorolt aláírókra. Minden aláírót levesznek az ezen Függelékben szereplő listáról, mihelyt erre vonatkozóan kérelmet intéz a letéteményeshez.
(4) A jelen Egyezmény hatálybalépésére várva, az aláírók rendszeresen összeülnek az ideiglenes Charta Konferencia keretében, amelynek első ülését az (5) bekezdésben hivatkozott ideiglenes Titkárság hívja össze legkésőbb 180 nappal azután, hogy a 38. Cikk szerint jelen Egyezmény aláírásra megnyílt.
(5) A Titkárság funkcióit az ideiglenes Titkárság látja el átmenetileg mindaddig, amíg a 44. Cikk alapján hatályba nem lép a jelen Egyezmény, és működni nem kezd a Titkárság.
(6) Az aláírók attól függően, hogy melyik hatálya alá tartoznak, vagy az (1) bekezdés vagy a (2)c) albekezdés szerint és az azokban foglaltaknak megfelelően a 37(3) Cikk alapján hozzájárulnak az ideiglenes Titkárság működési költségeihez úgy, mintha az Egyezmény Szerződő Felei lennének. Az aláírók által a B. Függeléken eszközölt minden módosítás hatályát veszti jelen Egyezmény hatálybalépésével.
(7) Jelen Egyezmény hatálybalépéséig egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely az Egyezményhez annak hatálybalépését megelőzően csatlakozott a 41. Cikknek megfelelően, rendelkezik azokkal a jogokkal, és vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyek a jelen Egyezményből erednek.
46. Cikk
A jelen Egyezménnyel szemben semmiféle fenntartást nem lehet tenni.
47. Cikk
(1) Öt évvel azután, hogy a jelen Egyezmény az adott Szerződő Fél számára hatályba lépett, a Szerződő Fél bármikor írásban bejelentheti a letéteményesnek, hogy az Egyezményből kilép.
(2) A kilépés attól a naptól számított egy év elteltével lép hatályba, amelyen a letéteményes a bejelentést megkapta, vagy egy olyan későbbi időpontban, amelyet a kilépésről szóló értesítés megjelöl.
(3) A jelen Egyezmény rendelkezéseit 20 évig továbbra is alkalmazni kell azokra a befektetésekre, amelyeket egy Szerződő Fél területén más Szerződő Felek, vagy más Szerződő Felek területén ezen Szerződő Fél befektetői eszközöltek attól az időponttól számítva, amikor a Szerződő Fél kilépése hatályba lép.
(4) Minden jegyzőkönyv, amelynek a Szerződő Fél tagja, hatályát veszíti ezen Szerződő Félre nézve abban az időpontban, amikor az Egyezményből való kilépése hatályba lép.
48. Cikk
Az Egyezmény Függelékei, és az Európai Energia Charta Konferencia 1994. december 17-én, Lisszabonban aláírt Záróokmánya 2. Mellékletében szereplő döntések a jelen Egyezmény szerves részét képezik.
49. Cikk
A jelen Egyezmény letéteményese a Portugál Köztársaság Kormánya.
50. Cikk
A fentiek hiteléül alulírottak a kellő meghatalmazások birtokában aláírták a jelen Egyezményt angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, és amelyeket egy példányban letétbe helyeztek a Portugál Köztársaság Kormányánál.
Készült Lisszabonban, az ezerkilencszázkilencvennegyedik év decemberének tizenhetedik napján.
1. EM Függelék
Energetikai anyagok és termékek
[Az 1(4) Cikknek megfelelően]
2. NI Függelék
Energetikai anyagok és termékek, amelyekre nem alkalmazható a „gazdasági tevékenység az energia szektorban” kifejezés
[Az 1(5) Cikknek megfelelően]
3. TRM Függelék
Értesítés és megszüntetés (TRIMs)
[Az 5(4) Cikknek megfelelően]
4. N Függelék
Legalább 3 külön területet tranzitba bevonni kívánó Szerződő Felek felsorolása
[A 7(10) Cikknek megfelelően]
5. VC Függelék
A 10(3) Cikkre tekintettel önkéntes kötelezettséget vállaló Szerződő Felek felsorolása
[A 10(6) Cikknek megfelelően]
6. ID Függelék
Befektető számára ugyanazon vitának a 26. Cikk alapján későbbi szakaszban nemzetközi választottbíróság elé való újbóli vitelét nem engedélyező Szerződő Felek felsorolása
[A 26(3)b)(i) Cikknek megfelelően]
7. IA Függelék
Befektető vagy Szerződő Fél számára a 10(1) Cikk utolsó mondatával kapcsolatos vitának nemzetközi választottbíróság elé való vitelét nem engedélyező Szerződő Felek felsorolása
[A 26(3)c) és 27(2) Cikknek megfelelően]
8. P Függelék
Speciális nem országos szinten felmerülő vitákban alkalmazott eljárás
[A 27(3)(i) Cikknek megfelelően)
9. G Függelék
A GATT és Csatolt Okmányai rendelkezéseinek alkalmazására irányadó kivételek és szabályok
[A 29(2)a) Cikknek megfelelően]
10. TFU Függelék
Rendelkezések a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét alkotó államok közötti kereskedelmi megállapodásokra nézve
[A 29(2)b) Cikknek megfelelően]
11. D Függelék
Közbenső rendelkezések a kereskedelmi viták rendezésére
[A 29(7) Cikknek megfelelően]
12. B Függelék
A Charta költségei telepítésének szabálya
[A 37(3) Cikknek megfelelően]
13. PA Függelék
A 45(3)b) Cikk szerinti ideiglenes alkalmazást nem elfogadó aláírók jegyzéke
[A 45(3)c) Cikknek megfelelően]
14. T Függelék
Szerződő Felek átmeneti intézkedéseinek jegyzéke
[A 32(1) Cikknek megfelelően]
1. EM Függelék
[Az 1(4) Cikknek megfelelően]
Nukleáris energia
26.12 Uránium vagy thorium érc, dúsított is:
26.12.10 Uránérc, dúsított is.
26.12.20 Thorium érc, dúsított is.
28.44 Radioaktív kémiai elemek és radioaktív izotópok (beleértve a hasadó vagy hasadó kémiai elemeket és izotópokat is) és ezek vegyületei; ilyen termékeket tartalmazó keverékek és maradékok:
28.44.10 Természetes urán és vegyületei.
28.44.20 U235-tel dúsított urán és vegyületei; plutónium és vegyületei.
28.44.30 U235-re kimerített urán és vegyületei; thorium és vegyületei.
28.44.40 Radioaktív elemek, izotópok és vegyületek a 28.44.10, 28.44.20, 28.44.30 alszám alá tartozók kivételével.
28.44.50 Atomreaktorok kimerült (besugárzott) fűtőelemei (töltetei).
28.45.10 Nehézvíz (deuterium-oxid).
Szén, földgáz, kőolaj és kőolaj termékek, elektromos energia
27.01 Kőszén, brikett, tojásbrikett és kőszénből előállított hasonló szilárd tüzelőanyag.
27.02 Barnaszén, brikettezve is, a zsett kivételével.
27.03 Tőzeg (tőzegalom), brikettezve is.
27.04 Koksz és félkoksz kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből, brikettezve is, retortaszén.
27.05 Világítógáz, vízgáz, generátorgáz és hasonló gáz, a földgáz és más gáz halmazállapotú szénhidrogén kivételével.
27.06 Kátrány kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből desztillálva és más ásványi kátrány, víztelenítve is, vagy részlegesen desztillálva, beleértve a finomított kátrányt is.
