27.07 Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék, hasonló termékek, amelyben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét (pl. benzol, toluol, xilol, naftalin, más aromás szénhidrogén keverékek, fenol, kreozit olaj és másfélék).
27.08 Szurok és szurokkoksz kőszénkátrányból vagy más ásványi kátrányból.
27.09 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj.
27.10 Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével.
27.11 Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén
Cseppfolyós halmazállapotú:
- természetes gáz
- propán
- bután
- etilén, propilén, butilén és butadién (27.11.14).
Gáz halmazállapotú:
- természetes gáz
- másféle.
27.13 Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyébb maradéka.
27.14 Természetes bitumen és aszfalt, bitumenes vagy olajpala és kátrányos homok, aszfaltit és aszfaltkő.
27.15 Természetes aszfaltot vagy természetes bitument ásványolaj-bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány).
27.16 Elektromos energia.
Egyéb energia
44.01.10 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy más hasonló formában.
44.02 Faszén (beleértve kagyló és dió alakban is), brikettezve is.
2. NI Függelék
[Az 1(5) Cikknek megfelelően]
27.07 Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyeken az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét (pl. benzol, toluol, xilol, naftalin és más aromás szénhidrogén keverékek, fenol, kreozit-olaj és másfélék).
44.01.10 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy más hasonló formában.
44.02 Faszén (beleértve kagyló és dió alakban is), brikettezve is.
3. TRM Függelék
[Az 5(4) Cikknek megfelelően]
(1) A Szerződő Felek a Titkárságnak bejelentenek minden olyan általuk alkalmazott kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedést, amely nem felel meg az 5. Cikk rendelkezéseinek:
a) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 90 napon belül, ha a Szerződő Fél tagja a GATT-nak; vagy
b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül, ha a Szerződő Fél nem tagja a GATT-nak.
Az általános vagy speciális alkalmazású kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedéseket alapvető jellegzetességeikkel együtt jelentik be.
(2) Abban az esetben, ha a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedéseket diszkrecionális hatáskörben alkalmazzák, minden egyes konkrét alkalmazást be kell jelenteni. Nem szükséges feltárni azokat az információkat, amelyek hátrányosak lennének az adott vállalatok jogos kereskedelmi érdekeire.
(3) A Szerződő Felek az (1) bekezdés alapján bejelentett kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedéseket megszüntetik
a) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül, ha a Szerződő Fél tagja a GATT-nak; vagy
b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított három éven belül, ha a Szerződő Fél nem tagja a GATT-nak.
(4) A (3) bekezdésben hivatkozott időszak alatt Szerződő Fél nem módosíthatja az (1) bekezdés alapján bejelentett kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedések jelen Egyezmény hatálybalépésekor irányadó feltételeit aképpen, hogy az által növelje a jelen Egyezmény 5. Cikkének rendelkezéseivel való ellentét mértékét.
(5) A (4) bekezdés rendelkezései ellenére a Szerződő Fél annak érdekében, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe azokat a már működő vállalatokat, amelyek az (1) bekezdés alapján bejelentett kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedések hatálya alá esnek, a megszüntetési időszak alatt alkalmazhatja ugyanazt a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedést, ha
a) az ilyen beruházás terméke hasonló a már működő vállalatok termékeihez; és
b) annak alkalmazása szükséges annak érdekében, hogy elkerüljék az új beruházás és a már működő vállalatok közötti verseny feltételeinek torzulását.
Az új beruházásra eképpen alkalmazott kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedést be kell jelenteni a Titkárságnak. Ezen kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedés feltételeit tekintve versenyhatásában meg kell egyezzen azzal, amelyet a már működő vállalatokra alkalmaznak, és azt ugyanabban az időben kell megszüntetni.
(6) Ha állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet azután csatlakozik a jelen Egyezményhez, hogy az már hatályba lépett
a) az (1)-(2) bekezdésekben hivatkozott bejelentést az (1) bekezdésben megadott későbbi időpontban, vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kell megtenni; és
b) a megszüntetési időszak vége a (3) bekezdésben megadott későbbi időpont, vagy az az időpont, amikor az Egyezmény hatályba lép arra az államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre nézve.
4. N Függelék
[A 7(10)a) Cikknek megfelelően]
1. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok
5. VC Függelék
[A 10(6) Cikknek megfelelően]
6. ID Függelék
[A 26(3)b)(i) Cikk alapján]
1. Ausztrália
2. Azerbajdzsán
3. Bulgária
4. Kanada
5. Horvátország
6. Ciprus
7. Cseh Köztársaság
8. Európai Közösség
9. Finnország
10. Görögország
11. Magyarország
12. Írország
13. Olaszország
14. Japán
15. Kazahsztán
16. Norvégia
17. Lengyelország
18. Portugália
19. Románia
20. Orosz Föderáció
21. Szlovénia
22. Spanyolország
23. Svédország
24. Amerikai Egyesült Államok
7. IA Függelék
[A 26(3)c) és 27(2) Cikknek megfelelően]
1. Ausztrália
2. Kanada
3. Magyarország
4. Norvégia
8. P Függelék
[A 27(3)(i) Cikknek megfelelően]
I. Rész
1. Kanada
2. Ausztrália
II. Rész
(1) Ha ítélethozatal során a bíróság azt állapítja meg, hogy egy Szerződő Fél (a továbbiakban: Felelős Fél) regionális vagy helyi önkormányzatának, illetve hatóságának intézkedése nem felel meg a jelen Egyezmény rendelkezésének, a Felelős Félnek olyan indokolt intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a jelen Egyezmény betartását az adott intézkedés tekintetében.
(2) A Felelős Félnek az ítélethozataltól számított 30 napon belül írásban értesítenie kell a Titkárságot azon szándékáról, hogy az adott intézkedés tekintetében biztosítja az Egyezmény betartását. A Titkárság az értesítést a lehető legkorábbi alkalommal bemutatja a Charta Konferenciának, de legkésőbb az értesítést követő Charta Konferencián. Ha a betartás biztosítása azonnal nem megvalósítható, a Felelős Fél számára indokolt idő áll rendelkezésre ennek megtételére. Az indokolt idő tekintetében a vita feleinek kell megállapodniuk. Ilyen megállapodás hiányában a Felelős Fél javasolja az indokolt időtartamot a Charta Konferencia általi jóváhagyásra.
(3) Ha a Felelős Fél az indokolt időn belül nem biztosítja az intézkedés betartását, a vitában szereplő másik Szerződő Fél kérésére (a továbbiakban: Sértett Fél) a vita kölcsönösen kielégítő megoldását szolgáló megfelelő kártérítésben kell megállapodnia a Sértett Féllel.
(4) Ha nem állapodnak meg megfelelő kártérítésben a Sértett Fél kérésétől számított 20 napon belül, akkor a Sértett Fél a Charta Konferencia felhatalmazásával felfüggesztheti a Felelős Fél irányában az Egyezmény alapján való azon kötelezettségeit, amelyeket a kérdéses intézkedés által megtagadottakkal egyenértékűnek tekint mindaddig, amíg a Szerződő Felek megállapodásra nem jutnak vitájuk megoldása tekintetében, vagy a nem egyező intézkedést összhangba nem hozták az Egyezménnyel.
(5) Annak eldöntése során, hogy mely kötelezettségek kerüljenek felfüggesztésre, a Sértett Félnek az alábbi elveket és eljárásokat kell alkalmaznia:
a) A Sértett Félnek törekednie kell arra, hogy először az Egyezmény ugyanazon részét érintő kötelezettségeket függesszen fel, mint amelyek esetében a bíróság jogsértést állapított meg.
b) Ha a Sértett Fél úgy véli, hogy nem megvalósítható vagy nem hatásos a kötelezettségek felfüggesztése az Egyezmény ugyanazon részére tekintettel, igénybe veheti az Egyezmény más részeiben szereplő kötelezettségek felfüggesztését. Ha a Sértett Fél felhatalmazást kíván kérni arra nézve, hogy a jelen albekezdés alapján függesszen fel kötelezettséget, akkor ezt indokolnia kell a Charta Konferenciához intézett felhatalmazási kérelmében.
(6) A Felelős Fél írásbeli kérésére, amelyet kézbesítenek a Sértett Félnek és az ítéletet hozó bíróság elnökének is, a bíróság eldönti, hogy vajon a Sértett Fél által felfüggesztett kötelezettségek túlzottak-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ha a bíróságot nem lehet újból összehívni, akkor a döntést a Főtitkár által kinevezett egy vagy több választottbírónak kell meghoznia. Az e bekezdés alapján való döntéseket a kérelemnek a bírósághoz való beterjesztésétől vagy a Főtitkár általi kinevezéstől számított 60 napon belül kell meghozni. Kötelezettségeket nem lehet felfüggeszteni a döntés meghozataláig, amely végleges és jogerős.
(7) A Felelős Fél irányában való kötelezettség felfüggesztése során a Sértett Félnek minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy ne érintse hátrányosan más Szerződő Félnek az Egyezmény alapján való jogait.
9. G Függelék
[A 29(2)a) Cikknek megfelelően]
(1) A GATT 1947 és Csatolt Okmányai alábbi Cikkeit, illetve rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 29(2)a) Cikk alapján:
a) Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény
| II. | Engedményes listák (és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez fűzött listák) | |
| IV. | Mozgófénykép-filmekre vonatkozó különleges rendelkezések | |
| XV. | Devizarendelkezések | |
| XVIII. | Gazdaságfejlesztés kormányzati támogatása | |
| XXII. | Konzultáció | |
| XXIII. | Az engedmények hatálytalanítása vagy hatásuk gyengítése | |
| XXV. | A Szerződő Felek közös fellépése | |
| XXVI. | Elfogadás, hatálybalépés és bejegyzés | |
| XXVII. | Engedmények meg nem adása vagy visszavonása | |
| XXVIII. | Az engedményes listák módosítása | |
| XXVIIIbis | Vámtárgyalások | |
| XXIX. | A jelen Egyezmény kapcsolata a Havannai Chartával | |
| XXX. | Módosítások | |
| XXXI. | Felmondás | |
| XXXII. | Szerződő Felek | |
| XXXIII. | Csatlakozás | |
| XXXV. | Az Egyezmény nem alkalmazása egyes Szerződő Felek között | |
| XXXVI. | Elvek és célok | |
| XXXVII. | Kötelezettségek | |
| XXXVIII. | Közös fellépés | |
| H Melléklet | a XXVI. Cikkre vonatkozóan | |
| I Melléklet | Megjegyzések és kiegészítő rendelkezések (a fenti GATT Cikkekre vonatkozóan) |
Fejlesztési célú védőintézkedés
Megállapodás a bejelentésről, a konzultációról, a vitarendezésről és a felügyeletről
b) Csatolt Okmányok
(i) Egyezmény a kereskedelem technikai akadályairól (Szabvány Kódex)
| Bevezetés | (1., 8., 9. fordulatok) | |
| 1.3 | Általános rendelkezések | |
| 2.6.4 | A technikai szabályzatok és szabványok előkészítése, elfogadása és alkalmazása a központi kormányszervek által | |
| 10.6 | Tájékoztatás a technikai szabályzatokról és szabványokról, valamint a tanúsítási rendszerekről | |
| 11 | Más Feleknek nyújtott technikai segítség | |
| 12 | Különleges és megkülönböztetett elbánás a fejlődő országok részére | |
| 13 | A Kereskedelem Technikai Akadályaival Foglalkozó Bizottság | |
| 14 | Konzultáció és vitarendezés | |
| 15 | Záró rendelkezések (15.5 és 15.13 pontokon kívül) |
2. Melléklet Technikai szakértői csoportok
3. Melléklet „Panelek”, azaz Különleges Csoportok
(ii) Megállapodás a kormánybeszerzésekről
(iii) Megállapodás a VI., XVI. és XXIII. Cikkek értelmezéséről és alkalmazásáról (támogatások és kiegyenlítő intézkedések)
| 10 | Egyes alapvető termékek exporttámogatása | |
| 12 | Konzultációk | |
| 13 | Békéltetés, vitarendezés és engedélyezett ellenintézkedések | |
| 14 | Fejlődő országok | |
| 16 | A Támogatásokkal és Kiegyenlítő Intézkedésekkel Foglalkozó Bizottság | |
| 17 | Békéltetés | |
| 18 | Vitarendezés | |
| 19.2 | Elfogadás és csatlakozás | |
| 19.4 | Hatálybalépés | |
| 19.5a) | Nemzeti jogszabályok | |
| 19.6 | Felülvizsgálat | |
| 19.7 | Módosítások | |
| 19.8 | Felmondás | |
| 19.9 | Az Egyezmény nem alkalmazása egyes Szerződő Felek között | |
| 19.11 | Titkárság | |
| 19.12 | Letétbe helyezés | |
| 19.13 | Bejegyzés |
(iv) Egyezmény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtására (vámérték-megállapítás)
| 1.2b)(iv) | Ügyleti érték | |
| 11.1 | Vámérték-meghatározás | |
| 14 | Mellékletek alkalmazása (második mondat) | |
| 18 | Intézmények (Vámérték Bizottság) | |
| 19 | Konzultáció | |
| 20 | Vitarendezés | |
| 21 | Különleges és megkülönböztetett elbánás a fejlődő országok részére | |
| 22 | Elfogadás és csatlakozás | |
| 24 | Hatálybalépés | |
| 25.1 | Nemzeti jogszabályok | |
| 26 | Felülvizsgálat | |
| 27 | Módosítások | |
| 28 | Felmondás | |
| 29 | Titkárság | |
| 30 | Letétbe helyezés | |
| 31 | Bejegyzés | |
| II. Melléklet | Vámérték Technikai Bizottság | |
| III. Melléklet | Egy alkalomra létrehozott speciális csoportok |
Jegyzőkönyv a VII. Cikk végrehajtásáról szóló Egyezményhez (az 1.7-1.8 pontok kivételével; a szükséges bevezető szöveggel)
(v) Importengedélyezési eljárásról szóló megállapodás
| 1.4 | Általános rendelkezések (utolsó mondat) | |
| 2.2 | Automatikus importengedélyezés (2. lábjegyzet) | |
| 4 | Intézmények, konzultáció és a viták rendezése | |
| 5 | Záró rendelkezések (2. bekezdés kivételével) |
(vi) Egyezmény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. Cikkének végrehajtásáról (Dömpingellenes Kódex)
| 13 | A fejlődő országok | |
| 14 | A Dömping Ellenes Gyakorlatok Bizottsága | |
| 15 | Konzultáció, békéltetés és a jogviták rendezése | |
| 16 | Záró rendelkezések (1. és 3. bekezdések kivételével) |
(vii) Marhahús Egyezmény
(viii) Nemzetközi Tejtermék Egyezmény
(ix) Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről
(x) Deklaráció a fizetésimérleg célú kereskedelmi intézkedésekről
c) A GATT és Csatolt Okmányai minden egyéb rendelkezése az alábbiakkal kapcsolatosan:
(i) a fejlődő országok gazdasági fejlődéséhez és kezeléséhez nyújtott kormánytámogatás, kivéve a fejlődő országok részére nyújtott megkülönböztetett és kedvezőbb elbánásról, viszonosságról és teljesebb részvételről szóló, 1979. november 28. keltezésű (L/4903) Döntés (1)-(4) bekezdéseit;
(ii) szakértői bizottságok és más kisegítő intézmények létesítése vagy működése;
(iii) aláírás, csatlakozás, hatálybalépés, felmondás, letétbe helyezés és bejegyzés.
d) Minden egyezmény, rendezés, döntés, megállapodás vagy egyéb közös intézkedés a fenti a)-c) albekezdésekben felsorolt rendelkezések értelmében.
(2) A Szerződő Feleknek alkalmazniuk kell a „Fizetésimérleg célú kereskedelmi intézkedésekről szóló deklaráció” rendelkezéseit az azon Szerződő Felek által hozott intézkedésekre, amelyek nem tagjai a GATT-nak, olyan mértékben, ahogyan az megvalósítható a jelen Egyezmény egyéb rendelkezései összefüggésében.
(3) A 29(2)a) Cikk által alkalmazandó rendelkezések által előírt bejelentésekre tekintettel:
a) Azoknak a Szerződő Feleknek, amelyek nem tagjai a GATT-nak vagy Csatolt Okmányainak, bejelentéseiket a Titkársághoz kell elküldeniük. A Titkárság elküldi a bejelentések másolatát az összes Szerződő Fél számára. A Titkárság részére küldött bejelentést a jelen Egyezmény valamelyik hivatalos nyelvén kell megtenni. A kapcsolódó dokumentumokat be lehet nyújtani kizárólag a Szerződő Fél nyelvén is.
b) Ezek az előírások nem alkalmazhatóak a jelen Egyezmény azon Szerződő Feleire, amelyek egyben a GATT és Csatolt Okmányainak tagjai is, amelyek szintén tartalmazzák saját bejelentési előírásaikat.
(4) A nukleáris anyagokkal való kereskedelemre a jelen bekezdésre vonatkozó Deklarációkban hivatkozott azon megállapodások is irányadók lehetnek, amelyeket az Európai Energia Charta Záróokmánya tartalmazza.
10. TFU Függelék
[A 29(2)b) Cikknek megfelelően]
(1) Minden a 29(2)b) Cikk szerinti megállapodást írásban be kell jelenteni a Titkárságnak az ilyen megállapodás minden olyan fele nevében vagy által, amely aláírja vagy csatlakozik a jelen Egyezményhez:
a) három hónappal azt követően hatályba lépő megállapodás esetében, amikor az első fél aláírja a jelen Egyezményt, vagy elhelyezi a csatlakozási dokumentumot, de legkésőbb hat hónappal az aláírás vagy elhelyezés után; és
b) az olyan megállapodás esetében, amely a fenti a) bekezdésben hivatkozott időpont után lép hatályba, a hatálybalépés előtt elégséges időn belül más olyan államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyek aláírták vagy csatlakoztak a jelen Egyezményhez (a továbbiakban: Érdekelt Fél), hogy lehetőségük legyen a megállapodás tanulmányozására, és hogy ezzel kapcsolatosan bejelentéseket tegyenek a feleknek és a Charta Konferenciának még a megállapodás hatálybalépése előtt.
(2) A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a megállapodás eredeti szövegének másolatai minden olyan nyelven, amelyen aláírásra került;
b) azoknak a speciális energetikai anyagoknak és termékeknek a leírása, amelyekre nézve a megállapodás alkalmazásra kerül, hivatkozással az EM Függelékben szereplő azonosító jelölésekre;
c) a 29(2)a) Cikk szerint alkalmazandó GATT és Csatolt Okmányai azon rendelkezései, amelyeket nem tudnak a megállapodás részes felei teljesen betartani, együtt - mindegyik rendelkezésre nézve külön-külön részletezve - azoknak a körülményeknek az ismertetésével, ami a vonatkozó rendelkezés betartását lehetetlenné, illetve megvalósíthatatlanná teszi.
d) a megállapodás részes felei által alkalmazásra kerülő olyan sajátos intézkedések, amelyeknek az a célja, hogy a fenti c) albekezdésben hivatkozott körülményeket megszüntessék; továbbá
e) a részes felek programjainak leírása, amelyek arra irányulnak, hogy a megállapodásnak a fentebbi kötelezettségekkel össze nem egyeztethető rendelkezéseit fokozatosan leépítsék, és végül megszüntessék.
(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett megállapodás részes felei ésszerű lehetőséget biztosítanak az Érdekelt Feleknek arra, hogy a megállapodás tárgyában velük konzultáljanak, és észrevételeiket figyelembe veszik. Ha valamelyik Érdekelt Fél azt kéri, a Charta Konferencia megvizsgálja a megállapodást, és azzal kapcsolatban ajánlásokat fogadhat el.
(4) A Charta Konferencia rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett megállapodások alkalmazását, éppúgy mint azt az előrehaladást, amelyet e megállapodásoknak a GATT és Csatolt Okmányaiból a 29(2)a) Cikk alapján alkalmazandó rendelkezéseivel össze nem egyeztethető rendelkezéseinek megszüntetése érdekében tettek. Ha valamelyik Érdekelt Fél azt kéri, a Charta Konferencia a megállapodással kapcsolatban ajánlásokat fogadhat el.
(5) A 29(2)b) Cikk szerinti megállapodás kivételes és sürgős esetben hatályba léphet az (1)b) albekezdés és a (2)-(3) bekezdésekben előírt bejelentés és konzultáció nélkül is, ha a bejelentés megtörténik, és a konzultáció lehetőségét gyorsan biztosítják. Ebben az esetben mindazonáltal a megállapodás részes felei azonnal közlik a megállapodás szövegét a (2)a) albekezdés szerint, annak hatálybalépése után.
(6) Azok a Szerződő Felek, amelyek részes felei, vagy részes feleivé válnak egy a 29(2)b) albekezdés szerinti megállapodásnak, kötelezik magukat arra, hogy annak a GATT és Csatolt Okmányaiból a 29(2)a) Cikk alapján alkalmazandó rendelkezéseitől való eltérését kizárólag azokra az esetekre korlátozzák, amikor a sajátos körülményekkel való megbirkózás azt megköveteli, és úgy alkalmazzák a megállapodást, hogy a fentebb utalt rendelkezésektől a lehető legkevésbé térjenek el. Mindent megtesznek azért, hogy fejlesztési célú intézkedéseiket az Érdekelt Felek észrevételeinek és a Charta Konferencia ajánlásainak a fényében hozzák meg.
11. D Függelék
[A 29(7) Cikknek megfelelően]
(1)a) Egymással való kapcsolataikban a Szerződő Felek mindent megtesznek azért, hogy együttműködésen és konzultációkon keresztül kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak minden olyan vitára, amely valamely hatályos intézkedéssel kapcsolatos, és amely érzékelhetően befolyásolhatja az 5. vagy a 29. Cikk szerint a kereskedelemre alkalmazandó rendelkezések betartását.
b) A Szerződő Fél írásban konzultációt kérhet bármely Szerződő Féltől a másik Szerződő Fél olyan hatályban lévő intézkedésével kapcsolatban, amely véleménye szerint érzékelhetően befolyásolhatja az 5. vagy a 29. Cikk szerint a kereskedelemre alkalmazandó rendelkezések betartását. A konzultációt kérő Szerződő Félnek a lehető legpontosabban meg kell jelölnie a panasz tárgyát alkotó intézkedést, továbbá az 5. vagy 29. Cikk és a GATT, valamint Csatolt Okmányainak azon rendelkezéseit, amelyeket relevánsnak tekint. A jelen bekezdés alkalmazásával benyújtott konzultációra irányuló kérelmeket bejelentik a Titkárságnak, amely időszakonként tájékoztatja a Szerződő Feleket a folyamatban lévő és bejelentett konzultációkról.
c) Minden Szerződő Fél a bizalmas vagy bizalmasként védett információkat, amelyeket irásbeli kérelemre válaszul kapott, vagy amelyekhez konzultációk során jutott, ugyanolyan módon kezeli, mint ahogyan az a Szerződő Fél kezeli, amely azokat szolgáltatta.
d) Az olyan kérdések megoldása során, amelyekről a Szerződő Felek úgy vélik, hogy azok érintik a köztük és egy másik Szerződő Fél közötti kereskedelemre az 5. vagy a 29. Cikk alapján alkalmazandó rendelkezések betartását, a konzultációkban vagy más vitarendezésben részt vevő Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan megoldást, amely hátrányosan érinti a többi Szerződő Fél kereskedelmét.
(2)a) Ha a fenti (1)b) bekezdésben hivatkozott konzultációra irányuló kérés átvételétől számított 60 napon belül a Szerződő Felek nem rendezték vitájukat, vagy nem állapodtak meg annak békéltetés, közvetítés, választottbíróság útján vagy más módon való rendezésében, bármelyik Szerződő Fél írásban kérheti a Titkárságot, hogy hozza létre a b)-f) bekezdésekben előírt panelt. Kérelmében a folyamodó Szerződő Fél ismerteti a vita tárgyát, és megjelöli az 5. vagy 29. Cikk és a GATT, valamint Csatolt Okmányainak azon rendelkezéseit, amelyeket relevánsnak tekint. A Titkárság a kérelem másolatait haladéktalanul elküldi az összes Szerződő Félnek.
b) A többi Szerződő Fél érdekeit a vita rendezése során figyelembe veszik. Minden Szerződő Félnek, akinek az ügy lényeges érdekét érinti, joga van arra, hogy a panel előtt meghallgatást nyerjen, és hogy a panelnak írásban benyújtsa észrevételeit, feltéve, hogy a vitában álló Szerződő Feleknek és a Titkárságnak ezt az érdekét írásban bejelentette legkésőbb a panel létrehozásának időpontjáig, a c) bekezdésnek megfelelően.
c) A panelt 45 nappal azután, hogy a Titkárság átvette, a Szerződő Fél írásban benyújtott kérelmét megalakítottnak kell tekinteni, az a) albekezdésnek megfelelően.
d) A panel három tagból áll, akiket a Főtitkár választ ki a (7) bekezdésben meghatározott listából. Amennyiben a vitában álló felek másként nem állapodnak meg, a panel tagjai nem lehetnek a vitában álló Szerződő Felek, illetve olyan Szerződő Felek állampolgárai, amelyek érdekeltségüket a b) albekezdésnek megfelelően bejelentették, sem vitában álló vagy a b) albekezdés szerint érdekeltségét bejelentő regionális gazdasági integrációs szervezet tagállamainak állampolgárai.
e) A vitában álló Szerződő Felek tíz munkanapon belül válaszolnak a panel tagok jelölésére, és csak kivételesen indokolt esetben ellenzik a jelöléseket.
f) A panel tagjai magánemberként járnak el, és nem fogadnak el utasítást semmilyen kormánytól vagy szervezettől. Minden Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja ezeket az elveket, és hogy nem próbálja befolyásolni a panel tagjait feladatuk ellátása során. A panel tagjainak kiválasztásakor tekintettel vannak arra, hogy a tagok függetlenségét garantálni szükséges, és hogy a panelt úgy kell összeállítani, hogy látóköre elég széles és differenciált legyen, és sokféle tapasztalatot foglaljon magába.
g) A Titkárság azonnal értesíti a Szerződő Feleket a panel létrejöttéről.
(3)a) A Charta Konferencia a jelen Függeléknek megfelelően elfogadja a panel eljárásának szabályait. Az eljárási szabályok a lehető legközelebb állnak a GATT és Csatolt Okmányai eljárási szabályaihoz. A panelnek ezen túlmenően joga van arra, hogy olyan további eljárási szabályokat fogadjon el, amelyek nem ellentétesek a Charta Konferencia által elfogadott eljárási szabályokkal vagy a jelen Függelékkel. A panel előtti eljárás során bármely vitában álló, illetve érdekeltségét a (2)b) albekezdésnek megfelelően bejelentő Szerződő Félnek joga van arra, hogy legalább egyszer meghallgatást nyerjen a panel előtt, és hogy írásban benyújtsa észrevételeit. A vitában álló Szerződő Feleknek arra is joguk van, hogy írásbeli cáfolatot terjesszenek elő. A panel helyt adhat az érdekeltségét a (2)b) albekezdés alapján bejelentő Szerződő Fél azon kérésének, hogy betekintsen a panelhez benyújtott észrevételekbe, az azt megfogalmazó Szerződő Fél egyetértésével.
A panel eljárása bizalmas. A panel objektíven értékeli az eléje terjesztett kérdéseket, beleértve a vita tényeinek elemeit, és az intézkedések megfelelését azon rendelkezésekkel, amelyeket az 5. vagy a 29. Cikkek alapján alkalmaznak a kereskedelemre. Feladata ellátása során a panel konzultál a vitában álló Szerződő Felekkel, és megfelelő lehetőséget biztosít a számukra ahhoz, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Ha a vitában álló Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, a panel döntését a Szerződő Felek érvelésére és észrevételeire alapozza. A panelt a GATT és a GATT körébe tartozó Csatolt Okmányok értelmezései vezetik, és nem kérdőjelezi meg az 5. vagy 29. Cikk összeegyeztethetőségét azon gyakorlattal, amelyet a GATT tagjai közé tartozó Szerződő Felek követnek a többi GATT taggal szemben, akikre a GATT-ot alkalmazza, és amelyeket az eljárásban résztvevő többi fél nem követ a GATT-on belül. Hacsak a vitában álló Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, a panel részvételével folyó eljárásokat, beleértve zárójelentésének kiadását is, a panel létrehozásától számított 180 napon belül be kell befejezni; mindazonáltal ha az eljárás egésze nem fejeződik be ezen időszak alatt, az nem érinti a zárójelentés érvényességét.
b) A panel meghatározza saját hatáskörét; döntése végleges és kötelező. A vitában álló Szerződő Fél minden olyan kifogását, amely tagadja a panel hatáskörét, a panel megvizsgálja, és dönt arról, hogy a kifogást előzetes kérdésként kezeli-e, vagy az ügy érdemi részéhez csatolja.
c) Ha két vagy több panel felállítására irányuló kérelmet nyújtanak be olyan vitákkal kapcsolatban, amelyek a lényeget illetően hasonlóak, a Főtitkár az összes vitában álló Szerződő Fél egyetértésével egyetlen panelt jelöl ki.
(4)a) A cáfolat érveinek megvizsgálása után a panel a vitában álló Szerződő Felek elé terjeszti írásba foglalt jelentéstervezetének leíró részét, beleértve a ténymegállapítást és a vitában álló felek érvelésének összegzését is. A vitában álló Szerződő Feleknek lehetőségük nyílik arra, hogy a panel által megállapított határidőn belül benyújtsák a leíró résszel kapcsolatos észrevételeiket.
A Szerződő Felek észrevételeinek átvételére megállapított határidő lejárta után a panel közbenső írásbeli jelentést ad ki a vitában álló Szerződő Felek számára, amely a leíró részt éppúgy tartalmazza, mint a panel által javasolt megállapításokat és következtetéseket. A panel által megállapított időn belül a vitában álló Szerződő Fél írásban beadványt intézhet a panelhez, amelyben kéri azt, hogy a zárójelentés kiadása előtt vizsgálja felül a közbenső jelentés meghatározott aspektusait. A zárójelentés kiadása előtt, a panel saját belátása szerint összeülhet a vitában álló Szerződő Felekkel azzal a céllal, hogy megvizsgálják a beadványban felvetett kérdéseket.
A zárójelentés tartalmazza az ügyet leíró részt (magába foglalva a ténymegállapítást és a vitában álló Szerződő Felek által előhozott érvek összegezését), a panel megállapításait és következtetéseit, valamint a közbenső jelentés meghatározott aspektusaival kapcsolatban a felülvizsgálat során megfogalmazott érvelések vitáját. A zárójelentés kitér minden, a panel előtt felvetett lényeges és a vitarendezéshez szükséges kérdésre, és megindokolja a panel következtetéseit.
A panel zárójelentését a Titkárság és a vitában álló Szerződő Felek azonnali rendelkezésére bocsátásával adja ki. A Titkárság a lehető legrövidebb időn belül az összes Szerződő Fél számára elküldi a zárójelentést, azokkal az írásbeli véleményekkel együtt, amelyeket a vitában álló Szerződő Fél csatoltatni kíván.
b) Ha a testület arra a következtetésre jut, hogy a Szerződő Fél által bevezetett vagy fenntartott intézkedés nem tesz eleget az 5. vagy a 29. Cikk rendelkezésének, illetve a 29. Cikk alapján alkalmazandó GATT vagy Csatolt Okmányai rendelkezésének, a panel zárójelentésében ajánlhatja, hogy a Szerződő Fél módosítsa, vagy hagyjon fel intézkedésével, illetve magatartásával aképpen, hogy megfeleljen a rendelkezésnek.
c) A panel jelentéseit a Charta Konferencia elfogadja. Annak érdekében, hogy a Charta Konferencia elég idővel rendelkezzék ahhoz, hogy megvizsgálja a panel jelentéseit, a jelentést a Charta Konferencia legalább 30 nappal azután fogadja el, hogy a Titkárság a jelentést az összes Szerződő Félhez eljuttatta. Azok a Szerződő Felek, akiknek ellenvetéseik vannak a panel jelentésével szemben, a Titkárságnak írásban indokolják ellenvetéseiket legalább 10 nappal azelőtt az időpont előtt, amikor a jelentést a Charta Konferenciának meg kell vizsgálnia elfogadás végett; a Titkárság azonnal megküldi azokat az összes többi Szerződő Félnek. A vitában álló Szerződő Felek, valamint az érdekeltségüket a (2)b) albekezdés szerint bejelentő Szerződő Felek jogosultak teljes mértékben részt venni a panel jelentésének a Charta Konferencia általi vitáján, és véleményüket a maga egészében jegyzőkönyvbe veszik.
d) A viták minden Szerződő Fél érdekében álló hatékony rendezése érdekében alapvetően fontos, hogy a panel zárójelentésében szereplő határozatokat és ajánlásokat, amelyeket a Charta Konferencia elfogadott, azonnal betartsák. Az a Szerződő Fél, aki a panel zárójelentésében szereplő és a Charta Konferencia által elfogadott határozat és ajánlás címzettje, tájékoztatja a Charta Konferenciát arról, hogy be kívánja-e tartani a határozatot, illetve ajánlást. Ha lehetetlen számára azokat azonnal betartani, ismerteti indokait Charta Konferenciának, amely az indokok ismeretében, ésszerű határidőt ad az azoknak való megfelelésre. A vitarendezés célja a nem megfelelő intézkedések módosítása, illetve felszámolása.
(5)a) Ha Szerződő Fél ésszerű időn belül nem tesz eleget a panel zárójelentésében szereplő határozatnak vagy ajánlásnak, amelyet a Charta Konferencia elfogadott, a vitában részt vett azon Szerződő Fél, amelyet e mulasztás sért, a mulasztó Szerződő Félhez írásban kérést intézhet arra irányulóan, hogy kezdjenek tárgyalásokat kölcsönösen elfogadható kártérítésben való megegyezés céljával. Ha erre felkérést kap, a mulasztó Szerződő Fél haladéktalanul tárgyalásokat kezd.
b) Ha a mulasztó Szerződő Fél megtagadja a tárgyalást, vagy ha a Szerződő Felek nem jutnak megállapodásra 30 napon belül a tárgyalásra irányuló kérés kézbesítése után, a sértett Szerződő Fél írásban beadványt intézhet a Charta Konferenciához, amelyben kéri, hogy engedélyezze azon kötelezettségeinek a felfüggesztését a mulasztó Szerződő Féllel szemben, amelyeket az 5. vagy a 29. Cikk alapján köteles teljesíteni.
c) A Charta Konferencia engedélyezheti a sértett Szerződő Fél számára, hogy a mulasztó Szerződő Féllel szemben felfüggessze azokat az 5. vagy a 29. Cikk szerinti, illetve a 29. Cikk alapján alkalmazandó azon GATT és Csatolt Okmányainak megfelelő rendelkezések végrehajtását, amelyeket a sértett Szerződő Fél egyenértékűnek ítél, tekintettel a körülményekre.
d) A kötelezettségek felfüggesztése átmeneti, és azt csak addig lehet alkalmazni, amíg az 5. vagy a 29. Cikkekkel ellentétesnek talált intézkedést meg nem szüntették, vagy amíg kölcsönösen kielégítő megoldást nem találtak.
(6)a) A kötelezettségek felfüggesztése előtt a sértett Szerződő Fél tájékoztatja a mulasztó Szerződő Felet a felfüggesztés jellegéről és mértékéről, amelyet javasol. Ha a mulasztó Szerződő Fél írásbeli kifogást terjeszt a Főtitkár elé a kötelezettségeknek a sértett Szerződő Fél által javasolt mértékével kapcsolatban, a kifogást az alábbiak szerint választottbíróság elé kell terjeszteni. A kötelezettségek javasolt felfüggesztését le kell állítani mindaddig, amíg a választottbírósági eljárást le nem zárják, és a választottbíróság döntése véglegessé és jogerőssé nem válik az e) albekezdésnek megfelelően.
b) A (2)d)-f) albekezdéseknek megfelelően, a Főtitkár létrehoz egy választottbírósági panelt, amely - lehetőség szerint - ugyanaz a panel, amely a (4)d) albekezdésben meghatározott határozatot vagy ajánlást meghozta, azzal a céllal, hogy megvizsgálja a kötelezettségek mértékét, amelyeket a sértett Szerződő Fél felfüggeszteni javasol. Hacsak a Charta Konferencia másként nem dönt, a panel eljárásának szabályait a (3)a) albekezdésnek megfelelően fogadják el.
c) A választottbírósági panel eldönti, hogy vajon a sértett Szerződő Fél által felfüggeszteni javasolt kötelezettségek mértéke nem túlzott-e az elszenvedett jogsértéshez képest, és ha igen, akkor milyen mértékben az. Nem vizsgálja meg újra a felfüggesztett kötelezettségek jellegét csak annyiban, amennyiben az nem különíthető el a felfüggesztett kötelezettségek mértékétől.
d) A választottbírósági panel írásban megküldi a sértett és a mulasztó Szerződő Félnek, valamint a Titkárságnak legkésőbb a panel létrejötte után 60 nappal, illetve minden olyan más határidőn belül, amelyben a sértett és a mulasztó Szerződő Felek megállapodtak. A Titkárság a döntést a lehető legrövidebb időn belül a Charta Konferencia elé terjeszti, de legkésőbb a döntés átvételét követő Charta Konferencia üléséig.
e) A választottbírósági panel döntése véglegessé és kötelezővé válik 30 nappal azután, hogy a Charta Konferencia elé terjesztették, és az előnyök felfüggesztésének általa engedélyezett mértékét a sértett Szerződő Fél oly módon alkalmazza, amit a körülményekre tekintettel egyenértékűnek ítél, feltéve, hogy a Charta Konferencia nem dönt másképpen a 30 napos határidő lejárta előtt.
f) Valamely kötelezettségnek a mulasztó Szerződő Féllel szemben történő felfüggesztése alatt a sértett Szerződő Fél minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne befolyásolja az összes többi Szerződő Fél kereskedelmét.
(7) Minden Szerződő Fél, ha a GATT tagja, két személyt jelölhet, akik - amennyiben kijelentik, hogy készek és alkalmasak a jelen Függelék biztosította jogcímen panel tagként szolgálni - állandóan jelölhető panel tagok lesznek a GATT-hoz kapcsolódó vitákkal megbízott panelekben. A Főtitkár a Charta Konferencia jóváhagyásával szintén jelölhet legfeljebb tíz olyan személyt, akik kijelentik, hogy készek és alkalmasak panel tagként szolgálni a viták rendezésének céljából, a (2)-(4) bekezdéseknek megfelelően.
A Charta Konferencia emellett dönthet úgy, hogy ugyanerre a célra legfeljebb 20 személyt kijelöl, akik más nemzetközi szervezetek vitarendezési névsorán szerepelnek, és akik kijelentik, hogy készek és alkalmasak panel taggá válni. Az így kijelölt személyekből jön létre a vitarendezésre jelölhető panel tagok listája. Az egyes személyeket a szigorú objektivitás, a megbízhatóság és a megalapozott ítélőképesség alapján jelölik ki, és a lehető legnagyobb gyakorlattal kell rendelkezniük a nemzetközi kereskedelem és az energia kérdések területén, különösen ami a 29. Cikk alapján alkalmazandó rendelkezéseket illeti. A jelen Függelék szerint rájuk bízott feladataik ellátása során, a jelöltek nem kötődhetnek egyik Szerződő Félhez sem, és nem fogadhatnak el azoktól utasításokat. A megbízatás öt évre szól, megújítható, és addig tart, amíg utódjuk kijelölésre nem kerül. A jelöltnek, akinek megbízatása lejárt, továbbra is ellátja azokat a folyamatban lévő feladatokat, amelyekre a jelen Függelék alapján kiválasztották. A jelölt elhalálozása, lemondása vagy alkalmatlanná válása esetében az őt kiválasztó Szerződő Félnek vagy a Főtitkárnak jogában áll, hogy a megbízatás fennmaradó idejére egy másik személyt jelöljön ki, mindazonáltal a Főtitkár jelölését jóváhagyásra a Charta Konferencia elé kell terjeszteni.
(8) A jelen Függelékbe foglalt rendelkezések ellenére, a Szerződő Felek arra törekszenek, hogy az őket szembeállító vita rendezésére szolgáló eljárás során mindvégig konzultáljanak egymással annak érdekében, hogy megoldják azt.
(9) A Charta Konferencia más szerveket vagy fórumokat is kijelölhet a jelen Függelék által a Titkárságra vagy a Főtitkárra delegált funkciók ellátása céljából.
[A 37(3) Cikknek megfelelően]
(1) A Szerződő Felek által fizetendő hozzájárulást a Titkárság állapítja meg évente a legfrissebb rendelkezésre álló ENSZ Rendszeres Költségvetési Felmérés alapján előírt százalékos hozzájárulásuk alapján (amelyet a nem ENSZ tag Szerződő Felek elméleti hozzájárulásairól szóló információk egészítenek ki).
(2) A hozzájárulásokat szükség szerint ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződő Felek teljes hozzájárulása összesen 100% legyen.
13. PA Függelék
[A 45(3)c) Cikknek megfelelően]
1. Cseh Köztársaság
2. Németország
3. Magyarország
4. Litvánia
5. Lengyelország
6. Szlovákia
14. T Függelék
[A 32(1) Cikknek megfelelően]
Rendelkezés
6(2) Cikk
6(5) Cikk
7(4) Cikk
9(1) Cikk
10(7) Cikk
14(1)d) Cikk
20(3) Cikk
22(3) Cikk
Átmeneti megállapodásokra jogosult Szerződő Felek jegyzéke
Albánia
Örményország
Azerbajdzsán
Belorusszia
Bulgária
Horvátország
Cseh Köztársaság
Észtország
Grúzia
Magyarország
Kazahsztán
Kirgizisztán
Lettország
Litvánia
Moldávia
Lengyelország
Románia
Oroszország
Szlovákia
Szlovénia
Tadzsikisztán
Türkmenisztán
Ukrajna
Üzbegisztán
6(2) Cikk
„Minden Szerződő Fél saját illetékességi területén gondoskodik olyan törvények elfogadásáról és érvényesítéséről, amelyek az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben szükségesek és alkalmasak az egyoldalú és összehangolt versenyellenes magatartás elleni fellépésre.”
Ország: Albánia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A verseny védelmében nincsen törvény Albániában. A szénhidrogénekről szóló 1993. július 28-án kelt 7746. sz. törvény és az ásványi anyagokról szóló 1994. február 17-én kelt törvény nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket. A villamos energiáról szóló törvény jelenleg kidolgozás alatt áll. Ezt a törvényt várhatóan 1996. végéig terjesztik a parlament elé. Albánia ezekbe a törvényekbe szándékozik belefoglalni a versenyellenes magatartásról szóló rendelkezéseket.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Örményország
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Az energia szektor nagy része jelenleg állami monopólium Örményországban. Nincsenek törvények a verseny védelmében, így versenyszabályokat még nem alkalmaznak. Nincsen energiatörvény. Az energiatörvényről szóló javaslatot 1994-ben tervezik a parlament elé terjeszteni. A törvények várhatóan tartalmaznak majd rendelkezéseket a versenyellenes magatartással kapcsolatban, amelyeket harmonizálni kívánnak az Európai Közösség versenyszabályaival.
Megszüntetés
1997. december 31.
Ország: Azerbajdzsán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A monopóliumellenes jogszabályok kidolgozás alatt.
Megszüntetés
2000. január 1.
Ország: Belorusszia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A monopóliumellenes jogszabályok kidolgozás alatt.
Megszüntetés
2000. január 1.
Ország: Grúzia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A demonopolizációról szóló törvény jelenleg kidolgozási szakaszban van Grúziában, ez az oka annak, hogy az állam jelenleg monopóliummal rendelkezik gyakorlatilag az összes energiaforrás felett, amely korlátozza a verseny lehetőségét az energia és az üzemanyagok területén.
Megszüntetés
1999. január 1.
Ország: Kazahsztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A verseny fejlesztéséről és a monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról szóló törvényt (1991. június 11., 656. sz.) elfogadták, de ez csak általános jellegű. Szükséges a jogalkotás továbbfejlesztése, különösen a megfelelő módosítások vagy új törvény elfogadásával.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Kirgizisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A versenyellenes politikáról szóló törvényt már elfogadták. Átmeneti időszak szükséges ahhoz, hogy a törvény rendelkezéseit az energia szektorra is alkalmazzák, amely jelenleg szigorúan állami irányítás alatt áll.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Moldávia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Az 1992. január 29-én kelt, a monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról és a verseny fejlesztéséről szóló törvény megteremti a szervezeti és jogi alapjait annak, hogy fejlesszék a versenyt, és olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja az, hogy megelőzzék és határok közé szorítsák a monopolisztikus tevékenységeket; a törvény célja a piacgazdasági feltételek bevezetése. Nem rendelkezik azonban konkrét versenyellenes magatartásokról az energia szektorban, és nem fogja át teljesen a 6. Cikk rendelkezéseit.
1995-ben törvényjavaslatokat terjesztenek a parlament elé a versenyről és a gazdaság demonopolizálásának állami programjáról. Az energiáról szóló törvényjavaslatot szintén 1995-ben terjesztik a parlament elé, amely átfogja a demonopolizáció és a versenyfejlesztés kérdéseit az energia szektorban.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Románia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Versenyszabályokat még nem vezettek be Romániában. A verseny védelméről szóló törvényjavaslatot már beterjesztették a parlament elé, és ezt várhatóan 1994. során elfogadják.
A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a versenyellenes magatartással kapcsolatosan, összhangban az Európai Közösség versenyjogával.
Megszüntetés
1996. december 31.
Ország: Oroszország
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Szövetségi.
Leírás
A monopóliumellenes jogalkotás átfogó kereteit már létrehozták az Orosz Föderációban, de egyéb jogi és szervezeti intézkedéseket kell elfogadni a monopolisztikus tevékenységek és a tisztességtelen verseny korlátozására, megakadályozására vagy elfojtására, különösen az energia szektorban.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Szlovénia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Az 1993-ban elfogadott és a Hivatalos Közlöny 18/93. számában publikált versenyvédelmi törvény általában foglalkozik a versenyellenes magatartással. A hatályos törvény a versenyhatóságok létesítésének feltételeiről is rendelkezik. Jelenleg a fő versenyhatóság a Versenyvédelmi Hivatal a Gazdasági Kapcsolatok és Fejlesztések Minisztériumában. Az energia szektor jelentőségére tekintettel külön törvényt terveznek, és így a teljes megfelelésig még időre van szükség.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Tadzsikisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
1993-ban elfogadták a demonopolizációról és a versenyről szóló törvényt. Azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt a törvény alkalmazását átmenetileg felfüggesztették.
Megszüntetés
1997. december 31.
Ország: Türkmenisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A türkmén elnök 1993. október 21. keltezésű, 1532. sz. irányelve alapján létrehozták a Monopolisztikus Tevékenységeket Korlátozó Bizottságot, amely jelenleg is működik, és amelynek a feladata a vállalatok és más szervezetek védelme a monopolisztikus magatartásoktól és gyakorlatoktól, és hogy elősegítse a piaci elvek kialakulását a verseny- és a vállalkozói szellem alapján.
A jogalkotás és a szabályozás további olyan fejlesztésére van szükség, amely szabályozná a vállalatok monopóliumellenes magatartását az energia szektorban folytatott a gazdasági tevékenységekben.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Üzbegisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról szóló törvényt Üzbegisztánban elfogadták, és 1992. júliusa óta hatályban van. Mindazonáltal a törvény [ahogyan azt az 1. Cikk (3) bekezdés meghatározza] nem terjed ki a vállalatok tevékenységére az energia szektorban.
Megszüntetés
2001. július 1.
6(5) Cikk
„Amennyiben valamelyik Szerződő Fél azon a véleményen van, hogy egy másik Szerződő Fél területén valamely konkrét versenyellenes magatartást folytatnak, és ez hátrányosan befolyásol egy, az ebben a Cikkben meghatározott célokkal kapcsolatos fontos érdeket, a Szerződő Fél értesítheti a másik Szerződő Felet, és kérheti, hogy annak versenyhatóságai a szabályok érvényesítésére megfelelő intézkedést kezdeményezzenek. Az értesítő Szerződő Félnek az értesítésben elegendő információt kell közölnie ahhoz, hogy a másik Szerződő Fél ennek alapján azonosítani tudja az értesítés tárgyát képező versenyellenes magatartást, valamint fel kell ajánlania a másik Szerződő Félnek az olyan további tájékoztatás és együttműködés lehetőségét, amelyet az értesítő Szerződő Fél biztosítani tud. Az értesített Szerződő Fél, vagy - adott esetben - az illetékes versenyhatóságok konzultálhatnak az értesítő Szerződő Fél versenyhatóságaival, és maradéktalanul figyelembe veszik az értesítő Szerződő Fél kérését annak eldöntésénél, kezdeményezzenek-e intézkedést a szabályok érvényesítésére az értesítésben meghatározott versenyellenes magatartásra vonatkozóan. Az értesített Szerződő Fél tájékoztatja az értesítő Szerződő Felet döntéséről vagy az illetékes versenyhatóságok döntéséről, és - ha kívánja - tájékoztathatja az értesítő Szerződő Felet döntésének indokairól. Ha a szabályok érvényesítése érdekében intézkedés kezdeményezésére kerül sor, az értesített Szerződő Fél tájékoztatja az értesítő Szerződő Felet annak eredményéről, és - lehetőség szerint - a közbenső fontosabb fejleményekről.”
Ország: Albánia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Albániában nincsenek intézmények a versenyszabályok érvényesítésére. Ezekről az intézményekről várhatóan a versenytörvény rendelkezik majd, amelynek véglegesítését 1996-ra tervezik.
Megszüntetés
1999. január 1.
Ország: Örményország
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Örményországban nincsenek a jelen bekezdés rendelkezéseinek érvényesítésével megbízott intézmények.
Az energiáról és a versenyvédelemről szóló törvények tartalmazzák majd a tervek szerint az ilyen intézmények létrehozására irányuló rendelkezéseket.
Megszüntetés
1997. december 31.
Ország: Azerbajdzsán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A monopóliumellenes hatóságokat a monopóliumellenes törvény elfogadása után állítják fel.
Megszüntetés
2000. január 1.
Ország: Belorusszia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A monopóliumellenes hatóságokat a monopóliumellenes törvény elfogadása után állítják fel.
Megszüntetés
2000. január 1.
Ország: Grúzia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A demonopolizációról szóló törvények jelenleg kidolgozás alatt állnak: ez az oka annak, hogy jelenleg nem létezik hivatalos versenyhatóság Grúziában.
Megszüntetés
1999. január 1.
Ország: Kazahsztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Kazahsztánban létrehoznak egy monopóliumellenes bizottságot, de ennek tevékenységét javítani kell jogi és szervezeti szempontból egyaránt annak érdekében, hogy hatékony mechanizmust dolgozzanak ki a versenyellenes magatartásokkal kapcsolatos panaszok kezelésére.
Megszüntetés
