1998. január 1.
Ország: Kirgizisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Nem található mechanizmus és vonatkozó jogszabály a versenyellenes magatartás ellenőrzésére. Létre kell hozni az illetékes monopóliumellenes hatóságokat.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Moldávia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A Gazdasági Minisztérium felelős a versenyellenes magatartás ellenőrzéséért. A közigazgatási szabályok megszegéséről szóló törvényen megfelelő módosításokat eszközöltek, amely bizonyos büntetéseket helyez kilátásba a versenyszabályoknak a vállalati monopóliumok általi megsértése esetében.
A kidolgozási szakaszban lévő, a versenyről szóló törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a versenyszabályok érvényesítésére.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Románia
Szektor
Minden energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
E bekezdés rendelkezéseinek érvényesítére nem hoztak létre intézményeket. A versenyvédelemről szóló törvényjavaslat rendelkezik a versenyszabályok érvényesítésével megbízott intézményekről, amely törvény elfogadását 1994-re tervezik. A törvényjavaslat kilenc hónapos érvényesítési időt is előír, a kihirdetés napjától számítva. Románia és az Európai Közösség között társulást létrehozó Európa Megállapodásnak megfelelően, Románia számára ötéves időszakot biztosítottak a versenyszabályok bevezetésére.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Tadzsikisztán
Szektor
Minden energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Elfogadták a demonopolizációról és a versenyről szóló törvényeket, de kidolgozási szakaszban vannak az intézmények a versenyszabályok érvényesítésére.
Megszüntetés
1997. december 31.
Ország: Üzbegisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról szóló törvényt Üzbegisztánban elfogadták, és 1992. júliusa óta hatályban van. Mindazonáltal a törvény [ahogyan azt az 1. Cikk (3) bekezdés meghatározza] nem terjed ki a vállalatok tevékenységére az energia szektorban.
Megszüntetés
2001. július 1.
7(4) Cikk
„Amennyiben az energetikai anyagok és termékek tranzitszállítása nem oldható meg kereskedelmi eszközökkel energiaszállítási létesítmények igénybevételével, Szerződő Felek nem gördítenek akadályt új kapacitások létesítése elé, kivéve, ha hatályos jogszabályok másképpen rendelkezhetnek az (1) bekezdéssel megegyezően.”
Ország: Azerbajdzsán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Egy sor az energiával kapcsolatos jogszabályt kell elfogadni, beleérve a tranzitot szabályozó engedélyezési eljárásokat is. Az átmeneti időszak alatt tervezik vezetékek építését és korszerűsítését, valamint kapacitások létesítését a technikának a világszínvonalhoz való igazításával, és a piacgazdasági feltételekhez való alkalmazkodással.
Megszüntetés
1999. december 31.
Ország: Belorusszia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Az energiáról, a földről és a többi szektorról szóló törvények kidolgozás alatt állnak, és ezek elfogadásáig fennmarad a bizonytalanság az új energiaszállítási kapacitások létesítésének feltételeit illetően belorussz földön.
Megszüntetés
1998. december 31.
Ország: Bulgária
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Bulgária nem rendelkezik az energetikai anyagok és termékek tranzitját szabályozó törvénnyel. Az energia szektorban átfogó szerkezetátalakítás megy végbe, beleértve az intézményi keretek, a törvények és szabályzatok fejlesztését is.
Megszüntetés
7 éves átmeneti időszak szükséges ahhoz, hogy az energetikai anyagok és termékek tranzitjával kapcsolatos jogalkotás teljes mértékben megfeleljen ennek a rendelkezésnek.
2001. július 1.
Ország: Grúzia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
E területen számos jogszabályt kell kidolgozni. Jelenleg a különböző energiaforrások (elektromos energia, földgáz, olajszármazékok, szén) szállítása és tranzitja lényegesen eltérő feltételek között zajlik.
Megszüntetés
1999. január 1.
Ország: Magyarország
Szektor
Villamosipar.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A hatályos jogszabályok szerint a magasfeszültségű vezetékek létesítése és üzemeltetése állami monopólium. A magasfeszültségű vezetékek létesítésére, üzemeltetésére és tulajdonlására irányadó új jogi és szabályozási keretek jelenleg kidolgozás alatt állnak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium már előterjesztette az új villamos energia törvényt, amely hatással lesz a Polgári Törvénykönyvre és a koncessziós törvényre is. Az új villamos energia törvény és végrehajtási rendeleteinek hatálybalépésével a megfelelőség biztosítható.
Megszüntetés
1996. december 31.
Ország: Lengyelország
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A lengyel energiatörvény, amely az egyeztetés utolsó stádiumában van, olyan új jogi szabályozás bevezetését tervezi, amely hasonlít a piacgazdasággal rendelkező országok által alkalmazotthoz (kitermelési, szállítási, szolgáltatói és kereskedelmi engedélyek az energia szektorban). Amíg a parlament el nem fogadja ezt a törvényt, szükséges az ezen bekezdésből eredő kötelezettségeket átmenetileg felfüggeszteni.
Megszüntetés
1995. december 31.
9(1) Cikk
„Szerződő Felek elismerik a nyitott tőkepiacok fontosságát azzal, hogy elősegítik az energetikai anyagok és termékek kereskedelmének finanszírozására szolgáló tőkeáramlást, és a beruházásokat, illetve a beruházások támogatását az energia szektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben más, különösen az átalakuló gazdaságú Szerződő Felek területén. Ennek megfelelően minden Szerződő Fél arra törekszik, hogy javítsa a tőkepiacára való bejutás feltételeit más Szerződő Felek társaságai és állampolgárai számára, abból a célból, hogy az energetikai anyagok és termékek területén folytatott kereskedelmet finanszírozzák, valamint abból a célból, hogy befektessenek az energia szektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben a fentebb említett, más Szerződő Felek területén ugyanolyan kedvezményes alapon, mint amit azok hasonló körülmények között saját társaságaiknak és állampolgáraiknak, vagy más Szerződő Fél társaságainak és állampolgárainak vagy harmadik államnak biztosítanak, bármelyik is a legkedvezőbb.”
Ország: Azerbajdzsán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A vonatkozó jogszabályok kidolgozása folyamatban van.
Megszüntetés
2000. január 1.
Ország: Belorusszia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A vonatkozó jogszabályok kidolgozása folyamatban van.
Megszüntetés
2000. január 1.
Ország: Grúzia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A vonatkozó jogszabályok kidolgozása folyamatban van.
Megszüntetés
1997. január 1.
Ország: Kazahsztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A külföldi beruházásokról szóló törvényjavaslat jóváhagyása folyamatban van azzal a céllal, hogy a parlament 1994. őszén elfogadja.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Kirgizisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A vonatkozó jogszabályok kidolgozása folyamatban van.
Megszüntetés
2001. július 1.
10(7) Cikk - Speciális intézkedések
„Minden Szerződő Fél saját területén a más Szerződő Felek befektetői által létesített befektetéseknek és az azokkal kapcsolatos tevékenységeknek, ideértve az igazgatást, működtetést, hasznosítást, haszonélvezetet vagy rendelkezést ugyanolyan kedvezményes elbánást biztosít, mint amilyet saját befektetői, illetve más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetéseinek és az azokkal kapcsolatos tevékenységeknek - ideértve az igazgatást, működtetést, hasznosítást, haszonélvezetet vagy rendelkezést - biztosít, bármelyik is a legkedvezőbb.”
Ország: Bulgária
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Külföldiek nem szerezhetnek földtulajdont. A több mint 50%-os külföldi érdekeltséggel rendelkező vállalat nem szerezhet mezőgazdasági földtulajdont.
Külföldiek és a külföldi képviseletek nem szerezhetnek földtulajdont, kivéve ha örökölnek. A törvény szerint ebben az esetben át kell azt adniuk.
Külföldi megszerezheti épületek tulajdonjogát annak a teleknek a tulajdona nélkül, amelyen áll.
A külföldiek vagy a külföldiek által ellenőrzött külföldi vállalkozások csak engedéllyel végezhetik a következő tevékenységeket:
- természetes erőforrások feltárása, kinyerése és kitermelése szárazföldi vizekből, kontinentális talapzatból vagy kizárólagos gazdasági övezetből;
- ingatlanok megszerzése a minisztertanács által meghatározott földrajzi régiókban.
- Az engedélyeket a minisztertanács vagy a minisztertanács általa megbízott szerv adja ki.
Megszüntetés
2001. július 1.
14(1)d) Cikk
„Minden Szerződő Fél, amelynek területén más Szerződő Fél befektetőinek befektetései vannak, ezen befektetések vonatkozásában garantálja a területéről kimenő és a területére irányuló átutalások szabadságát, ideértve a következő átutalásokat:
a befektetéssel kapcsolatos bevételek, és a külföldön alkalmazott személyzet el nem költött keresete és egyéb illetménye.”
Ország: Bulgária
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A több, mint 50%-os külföldi részesedésű vállalatok, vagy egyéni kereskedőként, külföldi vállalat fiókjaként vagy képviseleteként Bulgáriában bejegyzett külföldi személy által alkalmazott külföldi állampolgárok, akik fizetésüket bolgár levában kapják, fizetésük 70%-ig külföldi fizetőeszközt vásárolhatnak, beleértve a társadalombiztosítási kifizetéseket is.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Magyarország
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény 33. §-ának * megfelelően a külföldi igazgatók, ügyvezetők, a felügyelő bizottság külföldi tagjai és a külföldi alkalmazottak a munkából származó nettó jövedelmük legfeljebb 50%-át utalhatják át a vállalat bankján keresztül.
Megszüntetés
E sajátos korlátozás megszüntetése attól az előrehaladástól függ, amelyet Magyarország az átváltási árfolyamok liberalizációs programja végrehajtása során képes tenni, amelynek végső célja a forint teljes konvertibilitásának elérése. Ez a korlátozás nem képez akadályt a külföldi befektetők számára. A megszüntetés a 32. Cikk rendelkezésein alapul.
2001. július 1.
20(3) Cikk
„Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több olyan tájékoztatási központot, ahol a fent említett törvényekről, jogszabályokról, bírósági határozatokról és közigazgatási rendeletekről érdeklődni lehet, és haladéktalanul bejelenti az ilyen központokat a Titkárságnak, ahol ezek az adatok kérés alapján hozzáférhetők.”
Ország: Örményország
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Örményországban egyelőre nincsen olyan hivatalos tájékoztatási központ, ahová a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb szabályozásokkal kapcsolatos kéréseket címezni lehetne. Még információs központ sincsen. 1994-1995-ben tervezik egy ilyen központ létrehozását. Ehhez szükség van technikai támogatásra.
Megszüntetés
1996. december 31.
Ország: Azerbajdzsán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Azerbajdzsánban jelenleg nem létezik olyan hivatalos tájékoztatási központ, ahová a vonatkozó törvényekkel és jogszabályokkal kapcsolatos kéréseket címezni lehetne. Jelenleg ilyen információkat különböző szervezeteknél gyűjtenek.
Megszüntetés
1997. december 31.
Ország: Belorusszia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Belorussziában jelenleg nincs olyan hivatalos információs iroda, amely tájékoztatást nyújthat a törvényekkel, jogszabályokkal, bírósági határozatokkal és hatósági szabályozásokkal kapcsolatban. Ami a bírósági határozatokat és a hatósági szabályozásokat illeti, a gyakorlat az, hogy azokat nem teszik közé.
Megszüntetés
1998. december 31.
Ország: Kazahsztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
A tájékoztatási központok létrehozása már megindult. Ami a bírósági döntéseket és a hatósági szabályozásokat illeti, ezeket nem publikálják (néhány legfelsőbb bírósági döntés kivételével), mert nem tekintik jogforrásnak. A jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához hosszú átmeneti időszakra van szükség.
Megszüntetés
2001. július 1.
Ország: Moldávia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Tájékoztatási központokat kell felállítani.
Megszüntetés
1995. december 31.
Ország: Orosz Föderáció
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
A föderáció és az azt alkotó köztársaságok.
Leírás
Jelenleg az Orosz Föderációban nincs olyan hivatalos tájékoztatási központ, ahová a vonatkozó törvényekkel, vagy más jogszabályokkal kapcsolatos kérdésekkel fordulni lehetne. Ami a bírósági határozatokat és a hatósági szabályozásokat illeti, azokat nem tekintik jogforrásoknak.
Megszüntetés
2000. december 31.
Ország: Szlovénia
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Szlovéniában nincsen olyan hivatalos tájékoztatási központ, ahová a vonatkozó törvényekkel és egyéb jogszabályokkal kapcsolatos kérdéseket címezni lehetne. Jelenleg ezek az információk a különböző minisztériumokban találhatók. A külföldi befektetésekről szóló és kidolgozás alatt álló törvény előírja ilyen tájékoztatási központ felállítását.
Megszüntetés
1998. január 1.
Ország: Tadzsikisztán
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Tadzsikisztánban még nincs olyan tájékoztatási központ, ahová a vonatkozó törvényekkel és egyéb jogszabályokkal kapcsolatos kérdéseket címezni lehetne. Ez csak finanszírozási kérdés.
Megszüntetés
1997. december 31.
Ország: Ukrajna
Szektor
A teljes energia szektor.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Szükséges a jogszabályok átláthatóságának javítása, hogy elérjék a nemzetközi szintet. Ukrajnának fel kell állítania olyan információs irodákat, amelyek tájékoztatást nyújtanak törvényekről, jogszabályokról, bírósági határozatokról és hatósági szabályozásokról, valamint az általános alkalmazású normákról.
Megszüntetés
1998. január 1.
22(3) Cikk
„Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy ha valamely egységet alapít vagy működtet, és az egységet jogszabályalkotási, közigazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel ruházza fel, az ilyen egység hatáskörét a Szerződő Felek jelen Egyezményben szabályozott kötelezettségeinek megfelelően folytatja.”
Ország: Cseh Köztársaság
Szektor
Urán és nukleáris iparágak.
Kormányzati szint
Országos.
Leírás
Annak érdekében, hogy az Állami Anyagkészletek Felügyelete alatt tárolt urániumkészleteket csökkentsék, az uránérc és uránium koncentrátumok semmilyen importját nem engedélyezik, ideértve a nem cseh eredetű uránt tartalmazó urántartalmú tüzelőanyag rudakat is.
Megszüntetés
2001. július 1.
A Európai Energia Charta Konferencia az alábbi döntéseket fogadta el:
1. Az Egyezményre mint egészre tekintettel
Abban az esetben, ha összeütközés merül fel a Spitzbergákról szóló 1920. február 9-én kelt egyezmény (Svalbard Egyezmény) és az Energia Charta Egyezmény között, a Spitzbergákról szóló egyezmény az irányadó az összeütközés mértékéig, a Szerződő Feleknek a Svalbard Egyezmény tekintetében elfoglalt álláspontjának sérelme nélkül. Az ilyen jellegű összeütközés esetén, illetve ha vita merül fel arról, hogy létezik-e ilyen összeütközés, és milyen mértékben, az Energia Charta Egyezmény 16. Cikke és V. Része nem alkalmazható.
2. A 10(7) Cikkre tekintettel
Az Orosz Föderáció kérheti, hogy a külföldi részesedéssel rendelkező vállalatok törvény által előírt felhatalmazást szerezzenek a Föderáció tulajdonában álló javak lízingjéhez, amennyiben a Föderáció biztosítja, hogy az eljárást egyetlen esetben sem alkalmazzák oly módon, hogy megkülönböztetést tegyenek más Szerződő Felek befektetőinek befektetései között.
3. A 14. Cikkre tekintettel
(1) A „szabad átutalás” kifejezés a 14(1) Cikkben nem jelenti akadályát annak, hogy Szerződő Fél (a továbbiakban: Korlátozó Fél) megszorításokat alkalmazzon saját befektetői tőkemozgásai tekintetében, ha:
a) a megszorítások nem gátolják meg azoknak a jogoknak a gyakorlását, amelyet 14(1) Cikk a többi Szerződő Fél befektetőinek juttat befektetéseik vonatkozásában;
b) a megszorítások nem érintik a folyó kereskedelmi tranzakciókat; és
c) a Szerződő Fél biztosítja, hogy területén az összes többi Szerződő Fél befektetői által eszközölt befektetéseket az átutalások vonatkozásában legalább olyan kedvezményes elbánásban részesítik, mint bármilyen más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetői által eszközölt befektetéseket, bármelyik legyen is a kedvezőbb.
(2) A Charta Konferencia a jelen döntést az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel, de legkésőbb a 32(3) Cikkben tervezett időpontban felülvizsgálja.
(3) A Szerződő Fél nem alkalmazhat ilyen megszorításokat, ha nem tartozik a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét alkotó államok közé, és ha 1995. július 1-jéig írásban nem tudatta az ideiglenes Titkársággal, hogy szándékában áll a jelen döntésnek megfelelően élni a megszorítás lehetőségével.
(4) A kétségek elkerülése érdekében, a jelen döntés semmilyen tekintetben nem korlátozza a 16. Cikk vonatkozásában a Szerződő Felekre, azok befektetőire vagy befektetéseire háramló jogokat, sem a Szerződő Felek kötelezettségeit.
(5) A jelen döntés céljaira nézve:
A „folyó kereskedelmi tranzakciók” olyan folyó fizetések, amelyeket az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával kapcsolatban a rendes nemzetközi gyakorlatnak megfelelően hajtanak végre, és amelyek nem tartalmaznak olyan megállapodásokat, amelyek egy konkrét folyó kereskedelmi műveletet és tőkeműveletet kombinálnak - például fizetési halasztással vagy előlegezéssel - azzal a céllal, hogy a Korlátozó Fél adott területre vonatkozó jogszabályait kijátszák.
4. A 14(2) Cikkre tekintettel
A 14. Cikkben kinyilvánított feltételek, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségeinek megsértése nélkül, Románia erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy nemzeti fizetőeszköze teljes konvertibilitásának megteremtéséig tartó átmeneti időszakban megfelelő intézkedéseket hozzon a befektetésekből származó jövedelmek átutalását biztosító eljárások hatékonyságának javítására, és minden esetben garantálja a szabadon konvertálható fizetőeszközökben történő átutalásokat korlátozások és hat hónapot meg nem haladó késedelem nélkül. Románia biztosítja, hogy területén az összes többi Szerződő Fél befektetői által eszközölt befektetéseket az átutalások vonatkozásában legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint bármilyen más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetői által eszközölt befektetéseket, bármelyik legyen is a kedvezőbb.
5. A 24(4)a) és 25. Cikkekre tekintettel
Az 1. Cikk (7)a) (ii) pontjában meghatározott befektető vagy olyan Szerződő Fél befektetései, amely nem tagja valamely gazdasági integrációs megállapodásnak (a továbbiakban: GIM), és nem tagja szabadkereskedelmi övezetnek vagy vámúniónak sem, a GIM, a szabadkereskedelmi övezet vagy a vámúnió által biztosított elbánást élvezik, amennyiben ezen befektetések kedvezményezettjeinek
a) székhelye, központi irodája, illetve fő létesítménye a GIM valamely tagjának vagy a szabadkereskedelmi övezet, illetve a vámúnió tagjának területén van; vagy
b) abban az esetben, ha egyszerűen csak azok földjén létesítették, tényleges és folyamatos kapcsolata van az adott GIM tagjának, vagy azon szabadkereskedelmi övezet, illetve vámúnió tagjának a gazdaságával.
Preambulum
A jelen Jegyzőkönyv Szerződő Felei,
tekintettel a Hágában, 1991. december 17-én aláírt, az Európai Energia Charta tárgyában tartott Hágai Konferencia Záródokumentumára, és különösen tekintettel az abban foglalt nyilatkozatokra és arra, hogy együttműködésre van szükség az energiahatékonyság és az ahhoz kapcsolódó környezetvédelem területén,
tekintettel továbbá az 1994. december 17-től 1996. június 16-ig aláírásra megnyitott Energia Charta Egyezményre,
ismerve a nemzetközi szervezetek és fórumok által vállalt munkát az energiahatékonyság és az energiaciklus környezeti vonatkozásai területén,
tudatában annak, hogy a szállítási biztonság javul, valamint a költségigényes energiahatékonysági intézkedések végrehajtásából származó jelentős gazdasági és környezeti haszon származik; és tudatában annak, hogy fontos a gazdaságok szerkezetátalakítása és az életszínvonal javítása,
felismerve, hogy az energiahatékonyság javulása csökkenti az energiaciklus negatív környezeti következményeit, beleértve a globális felmelegedést és az elsavanyosodást,
meggyőződve arról, hogy az energiaáraknak a lehetőség szerint a szabadversenyes piacot kell tükrözniük, biztosítva a piacorientált árképzést, beleértve a környezeti költségek és hasznok teljesebb tükröződését, és felismerve, hogy az ilyen jellegű árképzés alapvetően szükséges az előrehaladáshoz az energiahatékonyság és az ehhez kapcsolódó környezetvédelem területén,
nagyra értékelve a magánszektor - beleértve a kis- és középvállalatok - alapvető szerepét az energiahatékonysági intézkedések támogatása és végrehajtása során, és azzal a szándékkal, hogy előnyös intézményi keretet biztosítsanak a gazdaságilag megvalósítható beruházás számára az energiahatékonyság területén,
felismerve, hogy az együttműködés kereskedelmi formáit esetleg kormányközi együttműködéssel kell kiegészíteni, különösen az energiapolitika megfogalmazása és elemzése területén, valamint egyéb olyan területeken, amelyek alapvetőek az energiahatékonyság fokozása tekintetében, de magánjellegű finanszírozásra nem alkalmasak,
attól az óhajtól vezérelve, hogy együttműködő és koordinált tevékenységet végezzenek az energiahatékonyság és a kapcsolódó környezetvédelem területén, és hogy olyan Jegyzőkönyvet fogadjanak el, amely biztosítja a lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb energiafelhasználás kereteit,
a következőkben állapodtak meg:
l. Cikk
(1) A jelen Jegyzőkönyv politikai elveket állapít meg az energiahatékonyság, mint jelentős energiaforrás elősegítése és következésképpen az energiarendszerek káros környezeti hatásainak csökkentése tekintetében. Iránymutatásul szolgál továbbá az energiahatékonysági programok kidolgozása számára, jelzi az együttműködés területeit, és biztosítja az együttműködő és koordinált tevékenység kereteit. E tevékenység magában foglalhatja az energia feltárását, kitermelését, előállítását, átalakítását, tárolását, szállítását, elosztását és fogyasztását, és bármely gazdasági szektorra vonatkozhat.
(2) A jelen Jegyzőkönyv célkitűzései a következők:
a) a fenntartható fejlődésnek megfelelő energiahatékonysági politikák elősegítése;
b) olyan keretfeltételek kialakítása, amelyek a gyártókat és a fogyasztókat a lehető leggazdaságosabb, leghatékonyabb és környezetileg legmegbízhatóbb energiafelhasználásra ösztönzik, különösen a hatékony energiapiacok megszervezésén, valamint a környezeti költségek és hasznok teljesebb tükrözésén keresztül; és
c) az együttműködés erősítése az energiahatékonyság területén.
2. Cikk
Ahogyan a jelen Jegyzőkönyvben alkalmazásra kerül:
(1) „Charta” - az Európai Energia Chartáról rendezett Hágai Konferencia Záróokmányaként 1991. december 17-én, Hágában aláírt Európai Energia Charta; a Záróokmány aláírását a Charta aláírásának kell tekinteni.
(2) „Szerződő Fél” - egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely jelen Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el, és amely számára az Egyezmény hatályos.
(3) „Regionális gazdasági integrációs szervezet” - államok által létrehozott szervezet, amelyre az államok bizonyos, és részben a jelen Egyezményben is szabályozott ügyekre vonatkozó hatásköröket átruháztak, beleértve a kötelező erejű döntések meghozatalára feljogosító hatáskört azon bizonyos ügyek vonatkozásában.
(4) Az „energiaciklus” - jelenti a teljes energialáncot, beleértve a kutatáshoz, feltáráshoz, a kitermeléshez, az energia átalakításához, tárolásához, szállításához, az energia különböző formában történő elosztásához és fogyasztásához, továbbá hulladék feldolgozásához és megsemmisítéséhez fűződő tevékenységeket, valamint a káros környezeti hatások csökkentése céljából a leépítéshez, a leállításhoz vagy megszüntetéshez kapcsolódó tevékenységeket.
(5) „Költséghatékony” - jelenti egy meghatározott cél elérését a lehető legkisebb költséggel, vagy a legnagyobb haszon elérését egy adott költséggel.
(6) Az „energiagazdálkodás hatékonyságának javítása” - jelenti az azonos egységnyi termék és szolgáltatás kibocsátását (output) a kibocsátás minőségének vagy hatékonyságának csökkentése nélkül, az adott kibocsátáshoz szükséges energia mennyiségének csökkentésével.
(7) A „környezeti hatás” - jelenti egy adott tevékenységnek a környezetre, beleértve az emberek egészségére és biztonságára, a növény- és állatvilágra, a talajra, a levegőre, a vizekre, az időjárásra, a tájra, a történelmi emlékekre vagy egyéb építményekre, illetve ezen tényezők együttesére gyakorolt hatását; idetartoznak továbbá a fenti tényezők változásából eredően a kulturális örökségre vagy a társadalmi-gazdasági feltételrendszerre gyakorolt hatások is.
3. Cikk
A Szerződő Feleket az alábbi elvek vezérlik:
(1) A Szerződő Felek együttműködnek, és adott esetben segítséget nyújtanak egymásnak az energiahatékonysággal kapcsolatos politika, törvények és szabályozások kidolgozása és megvalósítása során.
(2) A Szerződő Felek olyan energiahatékonysági politikát, valamint megfelelő jogi és szabályozási kereteket dolgoznak ki, amelyek alkalmasak előmozdítani - többek között - az alábbiakat:
a) a piaci mechanizmusok hatékony működése, beleértve a piacorientált árképzést, valamint a környezeti költségek és hasznok teljesebb tükrözését;
b) az energiahatékonyság akadályainak csökkentése, ily módon ösztönözve a beruházásokat;
c) az energiahatékonysági ösztönzők finanszírozásának mechanizmusai;
d) oktatás és tudatformálás;
e) technológiák terjesztése és átadása;
f) a jogi és szabályozási keretek átláthatósága.
(3) A Szerződő Felek az energiahatékonyság általi teljes haszon elérésére törekednek az egész energiacikluson keresztül. Ennek érdekében legjobb tudásuknak megfelelően a költséghatékonyságra és a gazdaságosságra alapozott energiahatékonysági politikákat és együttműködő vagy koordinált tevékenységeket dolgoznak ki és hajtanak végre, a környezeti vonatkozások kellő figyelembevételével.
(4) Az energiahatékonysági politikák magukban foglalják mind a korábbi gyakorlatok kiigazítására irányuló rövid távú intézkedéseket, mind pedig az energiahatékonyság javítására irányuló hosszú távú intézkedéseket az egész energiacikluson keresztül.
(5) A jelen Jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítására irányuló együttműködés során a Szerződő Felek figyelembe veszik a káros hatások és a költségcsökkentések közötti eltéréseket a Szerződő Felek körében.
(6) A Szerződő Felek elismerik a magánszektor alapvető szerepét. Bátorítják az energetikai szektorban működő közszolgáltatói intézmények, felelős hatóságok és szakmai szervezetek vállalkozási tevékenységét, és elősegítik az ipar és a közigazgatás közötti szoros együttműködést.
(7) Az együttműködő és koordinált tevékenység során figyelembe veszik a környezet védelmének és javításának céljából a Szerződő Felek által kötött nemzetközi megállapodásokban elfogadásra került vonatkozó elveket.
(8) A Szerződő Felek teljes mértékben felhasználják a megfelelő nemzetközi vagy egyéb szervezetek munkáját és szaktudását, és ügyelnek minden párhuzamosság elkerülésére.
4. Cikk
Az egyes Szerződő Felek törekednek annak biztosítására, hogy energiahatékonysági politikájukat egyeztessék összes a területen felelősséggel bíró hatósági intézményükkel.
5. Cikk
A Szerződő Felek stratégiákat és politikai célokat fogalmaznak meg az energiahatékonyság javítása, és ezáltal az energiaciklus környezeti hatásainak saját adott energiafeltételeiknek megfelelő csökkentése érdekében. Ezeknek a stratégiáknak és politikai céloknak minden érintett fél számára átláthatóaknak kell lenniük.
6. Cikk
(1) A Szerződő Felek bátorítják az energiahatékonyság és az energiavonatkozású környezetvédelmi beruházások finanszírozására irányuló olyan új megközelítéseket és módszereket, mint például az energiafelhasználók és a külső befektetők közötti vegyes vállalati megállapodások (a továbbiakban: harmadik fél általi finanszírozás).
(2) A Szerződő Felek arra törekednek, hogy kihasználják és elősegítsék a magántőke piacokhoz és a működő nemzetközi pénzintézetekhez való hozzáférés lehetőségeit annak érdekében, hogy biztosítsák a beruházásokat az energiahatékonyság javítása és az energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelem terén.
(3) A Szerződő Felek - az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseinek és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeiknek megfelelően - adó- vagy pénzügyi ösztönzőket nyújthatnak az energiafelhasználók számára annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az energiahatékonysági technológiák, termékek és szolgáltatások piacralépését. Minderre oly módon törekednek, hogy egyaránt biztosítsák az átláthatóságot és a minimumra csökkentsék a nemzetközi piacok torzulását.
7. Cikk
(1) Az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseivel megegyezően a Szerződő Felek támogatják a kereskedelmet és az együttműködést az energiahatékony és környezetileg megbízható technológiák, energiával kapcsolatos szolgáltatások és a gazdálkodási gyakorlatok terén.
(2) A Szerződő Felek támogatják az ilyen technológiák, szolgáltatások és gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását az egész energiacikluson keresztül.
8. Cikk
(1) Az 5. Cikknek megfelelően megfogalmazott politikai célok megvalósítása érdekében az egyes Szerződő Felek adott körülményeikhez legjobban illő energiahatékonysági programokat dolgoznak ki, hajtanak végre, és ezeket rendszeresen aktualizálják.
(2) Ezek a programok olyan tevékenységeket tartalmazhatnak, mint például:
a) hosszú távú energiaügyi keresleti és kínálati forgatókönyvek kidolgozása iránymutatásul a döntéshozatal számára;
b) a megtett intézkedések energia vonatkozású, környezeti és gazdasági hatásának felmérése;
c) szabványok megállapítása az energiát felhasználó berendezések hatékonyságának javítása céljával, valamint e szabványok nemzetközi harmonizálása, a kereskedelem torzulásának elkerülése érdekében;
d) a magánkezdeményezések és az ipari együttműködés fejlesztése és ösztönzése, beleértve a vegyes vállalatokat is;
e) a legnagyobb energiahatékonyságú technológiák alkalmazásának támogatása, amelyek gazdaságilag megvalósíthatóak és környezetileg megbízhatóak;
f) az energiahatékonyság javítását célzó befektetésekre irányuló olyan innovatív megközelítések ösztönzése, mint például a harmadik fél általi finanszírozás és a társfinanszírozás;
g) megfelelő energiamérlegek és olyan adatbázisok kidolgozása, amelyek megfelelően részletes adatokat tartalmaznak az energiakeresletről és az energiahatékonyság javítására irányuló technológiákról;
h) tanácsadó és konzultációs szolgáltatások létrehozásának támogatása, amelyeket állami vagy magánkézben lévő ipari vagy közszolgáltató vállalat működtethet, és amely tájékoztat az energiahatékonysági programokról és technológiákról, továbbá segítséget nyújt a fogyasztók és a vállalatok számára;
(i) a kogeneráció támogatására, és azon intézkedések elősegítésére, amelyek a középületek, az ipari elosztórendszerek és a távhőtermelés hatékonyságának növelését szolgálják;
j) szakosított energiahatékonysági intézmények létrehozása megfelelő szinten, amelyek elégséges pénzeszközökkel és alkalmazotti gárdával rendelkeznek az energiapolitika kidolgozására és végrehajtására.
(3) Energiahatékonysági programjaik végrehajtása során a Szerződő Felek biztosítják a megfelelő intézményi és jogi infrastruktúrákat.
9. Cikk
A Szerződő Felek közötti együttműködés bármilyen megfelelő formát ölthet. A lehetséges együttműködés területei a Függelékben kerülnek felsorolásra.
10. Cikk
(1) A Charta Konferencia által a jelen Jegyzőkönyvnek megfelelően hozott döntéseket az Energia Charta Egyezmény azon Szerződő Felei hozhatják meg, amelyek egyben a jelen Jegyzőkönyv Szerződő Felei is.
(2) A Charta Konferencia arra törekszik, hogy a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 180 napon belül eljárásokat fogadjon el a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek folyamatos felülvizsgálata és végrehajtásának biztosítása tekintetében, beleértve a beszámolási követelményeket is, valamint az együttműködés területeinek megállapítását a 9. Cikknek megfelelően.
11. Cikk
(1) Az Energia Charta Egyezmény 35. Cikke alapján felállított Titkárság minden szükséges támogatást biztosít a Charta Konferencia számára a jelen Jegyzőkönyv alapján való feladatai teljesítéséhez, és ellátja az időről időre szükségessé váló szolgáltatásokat a Jegyzőkönyv végrehatásának támogatása során a Charta Konferencia jóváhagyásától függően.
(2) A Titkárságnak és a Charta Konferenciának a jelen Jegyzőkönyvből származó költségeit a jelen Jegyzőkönyv Szerződő Felei viselik fizetési lehetőségeiknek megfelelően, amelyet az Energia Charta Egyezményhez fűzött „B” Függelékben megállapított szabálynak megfelelően határoznak meg.
12. Cikk
(1) Az alábbiak tárgyában hozandó döntések során a Charta Konferencia ülésén jelenlévő és szavazó Szerződő Felek egyhangú szavazata szükséges:
a) a jelen Jegyzőkönyv módosításainak elfogadása; és
b) a jelen Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás a 16. Cikk alapján.
A Szerződő Felek minden erőfeszítést megtesznek, hogy konszenzus által megállapodásra jussanak egyéb olyan kérdésekben, amelyekhez a jelen Jegyzőkönyv alapján döntésük szükséges. Ha konszenzus által nem lehet megállapodásra jutni, akkor nem költségvetési kérdésekben a döntést a Charta Konferencia azon ülésén jelenlévő és szavazó Szerződő Felek kétharmados többségével hozzák, amely ülésen az adott kérdésben döntenek.
A költségvetési kérdéseket érintő döntéseket azon Szerződő Felek minősített többségével fogadják el, amelyeknek a 11(2) Cikk szerint becsült hozzájárulásai együtt az ott megjelölt becsült hozzájárulások egészének legalább háromnegyedét teszik ki.
(2) A jelen Cikkben „jelenlévő és szavazásban részt vevő” Szerződő Félnek minősül minden olyan Szerződő Fél, amely vagy aki jelen van, és leadja támogató vagy elutasító szavazatát, azzal a megkötéssel, hogy a Charta Konferencia dönthet olyan eljárási szabályokról, amelyek lehetővé teszik a szavazatok levélben történő leadását.
(3) A (2) bekezdésben leírtaktól eltekintve a jelen Cikkben hivatkozott határozatok közül egyik sem tekinthető érvényesnek, ha nem kapta meg a Szerződő Felek szavazatainak egyszerű többségét.
(4) Egy regionális gazdasági integrációs szervezet a szavazás során annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagja Szerződő Fele a jelen Egyezménynek, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen szervezet nem érvényesíti szavazati jogát, ha tagállamai azt már érvényesítették, és fordítva.
(5) Abban az esetben, ha egy Szerződő Fél rendszeresen nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a Charta Konferencia teljesen vagy részben felfüggesztheti a Szerződő Fél szavazati jogát.
13. Cikk
(1) A jelen Jegyzőkönyv rendelkezései és az Energia Charta Egyezmény rendelkezései közötti eltérés esetében az eltérés mértékéig az Energia Charta Egyezmény rendelkezései az irányadóak.
(2) A 10(1) Cikk és a 12(1)-(3) Cikk nem alkalmazandó a Charta Konferencián a jelen Jegyzőkönyv módosításairól szóló olyan szavazásokra, amelyek feladatokkal, illetve funkciókkal ruházzák fel a Charta Konferenciát vagy a Titkárságot, amely létrehozásáról az Energia Charta Egyezmény rendelkezik.
14. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv Lisszabonban, 1994. december 17. és 1995. június 16. között aláírásra nyitva áll azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyek képviselői aláírták a Chartát, az Energia Charta Egyezményt.
15. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvet az aláíróinak megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni kell. A megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
16. Cikk
Az aláírásra való lezárása időpontjától kezdve, a Charta Konferencia által jóváhagyott feltételek mellett, a jelen Jegyzőkönyv csatlakozásra megnyílik azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyek aláírták a Chartát, és amelyek az Energia Charta Egyezmény Szerződő Felei. A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
17. Cikk
(1) Minden Szerződő Fél javaslatot tehet a jelen Jegyzőkönyv módosítására.
(2) A jelen Jegyzőkönyvhöz javasolt minden módosítás szövegét a Titkárság megküldi a Szerződő Feleknek legalább három hónappal azelőtt, hogy elfogadásra a Charta Konferencia elé terjesztik.
(3) A Jegyzőkönyv módosításait, ha szövegüket a Charta Konferencia elfogadta, a Titkárság megküldi a letéteményesnek, amely azokat megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra a Szerződő Felek elé terjeszti.
(4) A jelen Jegyzőkönyv módosításainak a megerősítéséről, az elfogadásáról vagy a jóváhagyásáról szóló okmányokat a letéteményesnél helyezik el. A módosítások az azokat megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó felek között attól az időponttól számított harmincadik napon lépnek hatályba, amikor a Szerződő Felek legalább háromnegyedének a megerősítésről, az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló okmányait a letéteményes átvette. Ezt követően a további Szerződő Felek esetében a módosítások a nevezett Szerződő Fél megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányának letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lépnek hatályba.
18. Cikk
(1) A jelen Jegyzőkönyv vagy a harmincadik napon lép hatályba attól a naptól számítva, hogy a Chartát aláíró és az Energia Charta Egyezmény Szerződő Felei közé tartozó állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet a tizenötödik megerősítési elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezte, vagy azon a napon, amikor az Energia Charta Egyezmény hatályba lép. A kettő közül a későbbi időpont lévén a mérvadó.
(2) Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely számára az Energia Charta Egyezmény hatályba lépett, és amely megerősíti, elfogadja, illetve jóváhagyja a jelen Jegyzőkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz azután, hogy az az (1) bekezdésnek megfelelően hatályba lépett, a jelen Jegyzőkönyv a harmincadik napon lép hatályba attól a naptól számítva, hogy ezen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
(3) Az (1) bekezdés céljainak megfelelően, egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmány nem keverhető össze az ezen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokkal.
19. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvvel szemben semmiféle fenntartást nem lehet tenni.
20. Cikk
(1) Bármikor azt követően, hogy a jelen Jegyzőkönyv Szerződő Fél számára hatályba lépett, a Szerződő Fél írásban bejelentheti a letéteményesnél kilépését a jelen Jegyzőkönyvből.
(2) Minden Szerződő Felet, amely kilép az Energia Charta Egyezményből úgy tekintik, mint amely egyúttal a jelen Jegyzőkönyvből is kilépett.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kilépés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az erről szóló bejelentést megkapta. A (2) bekezdésben meghatározott hatálybalépési időpontja ugyanaz, mint az Energia Charta Egyezményből való kilépés hatálybalépési időpontja.
21. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv letéteményese a Portugál Köztársaság Kormánya.
22. Cikk
A fentiek hiteléül, alulírottak, a kellő meghatalmazások birtokában aláírták a jelen Jegyzőkönyv angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, és amelyeket egy példányban letétbe helyeztek a Portugál Köztársaság Kormányánál.
Készült Lisszabonban, az ezerkilencszázkilencvennegyedik év decemberének tizenhetedik napján.
Energiahatékonysági programok kidolgozása, beleértve az energiahatékonysági akadályok és potenciálok megállapítását, valamint az energiabesorolási és hatékonysági szabványok kidolgozása.
Az energiaciklus környezeti hatásainak felmérése.
Gazdasági, jogi és szabályozási intézkedések kidolgozása.
A technológia átadása, technikai segítségnyújtás és ipari vegyes vállalatok a nemzetközi tulajdonjogi rendszerek és az egyéb alkalmazandó nemzetközi megállapodások tárgyaként.
Kutatás és fejlesztés.
Oktatás, képzés, tájékoztatás és statisztikák.
Intézkedések megállapítása és elrendelése, mint például adóügyi vagy egyéb, a piacra alapozott eszközöké, beleértve a forgalmazhatósági engedélyeket, hogy figyelembe vegyék a külső, nevezetesen a környezeti költségeket és hasznokat is.
Energiaelemzés és politika megfogalmazása:
- energiahatékonysági potenciálok felmérése;
- energiakeresleti elemzés és statisztikák;
- jogi és szabályozási intézkedések kidolgozása;
- integrált erőforrás tervezés és keresleti oldal gazdálkodás;
- környezeti hatás felmérése, beleértve a fő energiaprojekteket is.
Az energiahatékonyság javítására és a környezeti célkitűzésekre irányuló gazdasági eszközök értékelése.
Energiahatékonysági elemzés a szénhidrogének finomítása, átalakítása, szállítása és elosztása terén.
Az energiahatékonyság javítása a villamos áram előállítás és átvitel terén:
- kogeneráció;
- gyári összetevők (kazánok, turbinák, generátorok stb.);
- hálózat integrálás.
Az energiahatékonyság javítása az építőiparban:
- hőszigetelési szabványok, passzív napenergia és szellőztetés;
- helyiségek fűtése és légkondicionáló rendszerek;
- magas hatékonyságú, alacsony NOx égők;
- mérőtechnológiák és egyéni mérőműszerek;
- háztartási készülékek és világítás.
Önkormányzati és helyi kommunális szolgáltatások:
- körzeti távfűtési rendszerek;
- hatékony gázelosztó rendszerek;
- energiatervezési technológiák;
- városok vagy más területi egységek ikresítése;
- energiagazdálkodás a városokban és a középületekben;
- hulladékkezelés és energia-visszanyerés hulladékból.
Az energiahatékonyság javítása az ipari szektorban:
- vegyes vállalatok;
- energia kaszkádkapcsolás, kogenerálás és hulladékhő-visszanyerés;
- energiaauditok.
Az energiahatékonyság javítása a szállítási szektorban:
- gépjármű teljesítményi szabványok;
- gazdaságos szállítási infrastruktúrák kifejlesztése.
Tájékoztatás:
- tudatosság kialakítása;
- adatbázisok: hozzáférés, műszaki specifikációk, információs rendszerek;
- műszaki információk terjesztése, gyűjtése és egybevetése;
- viselkedési tanulmányok.
