- csővezetékek,
- vasúti tartálykocsik,
- közúti tartálykocsik,
- tengerjáró hajók tartályai,
- szervizállomások és kiskereskedelmi raktárak,
- egyéb fogyasztóknál,
- tengeri tartályhajók,
- katonai készletek.
2. Az egyes Résztvevő Országok vésztartalék képzési kötelezettségébe beszámítható olajkészlet a fenti meghatározás szerinti teljes olajkészlet, levonva abból azt a mennyiséget, amely a legsúlyosabb vészhelyzet esetén technikai okokból abszolúte hozzáférhetetlennek minősül. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálja ezt a fogalmat, és jelentést tesz az abszolúte hozzáférhetetlen készletek mérési kritériumairól.
3. Amíg e kérdésben nem születik döntés, mindegyik Résztvevő Ország 10%-ot köteles levonni a teljes készletből a vésztartalékok mérésekor.
4. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport megvizsgálja a következőket, és jelentést terjeszt az Intéző Bizottság elé:
a) a motorbenzin és a repülőgépbenzin kivételével egyéb felhasználásra a könnyűbenzin beszámításának módozatai a készletek mérésekor,
b) vészhelyzetben a tengeri kikötők kezelésére és a készletek mérésekor a felhasználásba a tengeri kikötők beszámítására vonatkozó közös szabályok kidolgozásának lehetősége,
c) a repülőgépek számára szolgáló tartályok esetében a keresletkorlátozás közös szabályai kidolgozásának lehetősége,
d) a vészintézkedések elrendelésekor a tengeren lévő olaj egy részének a vésztartalék képzési kötelezettségbe való beszámítási lehetősége,
e) a vészhelyzetben rendelkezésre álló szállítások növelésének lehetősége, az elosztó rendszerben elérhető megtakarítások révén.
2. Cikk
1. Az üzemanyag átállási lehetőséget az határozza meg, hogy vészhelyzetben a normál olajfogyasztás milyen más fűtőanyaggal helyettesíthető, feltéve, hogy ez a lehetőség vészhelyzetben a kormányzat rendelkezésére áll, egy hónapon belül megvalósítható, és hogy alternatív fűtőanyagokból biztonságos az ellátás.
2. Az alternatív fűtőanyag-ellátást olaj ekvivalensben kell kifejezni.
3. A fűtőanyag átállási célokra tartalékolt alternatív fűtőanyag készlet beszámítható a vésztartalék képzési kötelezettségbe, amennyiben felhasználható az önellátási időszakban.
4. A fűtőanyag átállási célokra tartalékolt alternatív fűtőanyag kiegészítő termelése beszámít a vésztartalék képzési kötelezettségekbe, ugyanúgy, mint a kiegészítő olajtermelés, a jelen Melléklet 4. Cikkében foglalt rendelkezések szerint.
5. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport megvizsgálja a következőket, és jelentést terjeszt az Intéző Bizottság elé:
a) az 1. pontban említett egy hónapos határidő megfelelő volta,
b) az alternatív fűtőanyag készleteken alapuló fűtőanyag átállási lehetőség számítási alapja, a 3. pontban foglaltak szerint.
3. Cikk
A Résztvevő Ország a másik országban lévő olajkészleteket akkor számíthatja be a vésztartalék képzési kötelezettségébe, ha e másik ország kormánya megállapodást kötött a Résztvevő Ország kormányával, hogy semmilyen módon nem akadályozza vészhelyzetben e készletek átadását a Résztvevő Országnak.
4. Cikk
1. A kiegészítő olajtermelés a meghatározás szerint a Résztvevő Ország olyan potenciális olajtermelése, amely meghaladja a hatáskörébe tartozó normál olajtermelést
- ami a kormány ellenőrzése alatt áll, és
- ami használatba vehető vészhelyzetben, az önellátási időszakban.
2. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport megvizsgálja a következőket, és jelentést terjeszt az Intéző Bizottság elé
a) az 1. pontban hivatkozott kiegészítő olajtermelés mérésének fogalma és módszerei,
b) az „önellátási időszak” mint időkeret megfelelő volta,
c) melyik nagyobb, a kiegészítő olajtermelés vésztartalék képzésre szolgáló mennyisége, vagy az olajkészletek, hogyan lehet beszámítani a kiegészítő termelést, és mi a kalkuláció módja.
5. Cikk
A Résztvevő Ország rendelkezésére más ország területén álló kiegészítő olajtermelés ugyanolyan alapon számítható be a vésztartalék képzési kötelezettségbe, mint a saját területén rendelkezésre álló kiegészítő olajtermelés, a jelen Melléklet 4. Cikkében foglalt rendelkezések szerint, feltéve, hogy e másik ország kormánya megállapodást kötött a Résztvevő Ország kormányával, hogy semmilyen módon nem akadályozza az ilyen kiegészítő kapacitásból vészhelyzetben a Résztvevő Ország számára történő olajszállításokat.
6. Cikk
A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálatot folytat, és jelentést terjeszt az Intéző Bizottság elé arról, hogy hogyan lehet beszámítani a Megállapodás 2. Cikkének 2. pontjában említett, a Résztvevő Ország vésztartalék képzési kötelezettségébe azokat a hosszú távú befektetéseket, amelyek befolyást gyakorolnak a Résztvevő Országoknak az importált olajtól való függősége csökkentésére.
7. Cikk
1. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálatot folytat, és jelentést terjeszt az Intéző Bizottság elé a Megállapodás 2. Cikkének 1. pontjában rögzített referencia időszak figyelembevételével, különös tekintettel az olyan tényezőkre, mint a felhasználás növekedése, szezonális eltérései és a ciklikus változások.
2. A Kormányzó Tanács által az 1. pontban említett referencia időszak meghatározásának módosítása céljából hozott határozatot egyhangúlag kell meghozni.
8. Cikk
A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálatot folytat, és jelentést terjeszt az Intéző Bizottság elé a Megállapodás I-IV. fejezetének valamennyi eleméről, a lehetséges matematikai és statisztikai anomáliák kiküszöbölése céljából.
9. Cikk
A Vészhelyzet Állandó Munkacsoporttól a jelen Mellékletben említett kérdésekben kapott jelentéseket 1975. április 1-jéig kell az Intéző Bizottság elé terjeszteni. Az Intéző Bizottság szükség esetén javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács elé, amely legkésőbb 1975. július 1-jéig többségi szavazattal dönt e javaslatok kérdésében, kivéve a jelen Melléklet 7. Cikkének 2. pontjában foglaltakat.
A Tanács
figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló 1960. december 14-i Konvenciót (a továbbiakban: Konvenció) és különösen a Konvenció 5. a), 6., 9., 12-13. és 20. Cikkét,
figyelembe véve a Szervezet Pénzügyi Szabályzatát, és különösen annak 5., 10., 14. b) és 16. b) Cikkét,
figyelembe véve a Szervezet Tanácsa szakértőinek és tanácsadóinak működésére vonatkozó szabályzatot, előírásokat és utasításokat,
megjegyezve, hogy bizonyos tagországok kormányai kifejezték azon szándékukat, hogy a nemzetközi energiaprogramról külön megállapodást kötnek, amit az 1974. november 6-i C(74)204 sz. dokumentumhoz és 1. sz. helyesbítéséhez mellékeltek, és tájékoztatásul köröztek (a továbbiakban: Megállapodás),
figyelembe véve a Tanács 1971. június 29-i ajánlását az olaj készletezéséről [C(71)113 (végső)],
figyelembe véve a Tanács 1972. november 14-i határozatát a vésztervekről és vészintézkedésekről, valamint az OECD európai térségében vészhelyzetben az olajszállítások arányosításáról [C(72)201 (végső)],
figyelembe véve a Tanács 1974. január 10-i ajánlását a szállító és a halászhajók számára üzemanyagraktárak biztosításáról [C(73)257 (végső)],
figyelembe véve a Tanács 1974. január 10-i ajánlását a polgári repülőgépek számára történő üzemanyag szállításról [C(73)258 (végső)],
figyelembe véve a főtitkár 1974. november 6-i jegyzékét a Nemzetközi Energia Programról [C(74)203 és 1. sz. helyesbítés],
az alábbi határozatot hozza:
1. Cikk
A Nemzetközi Energia Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) ezennel autonóm testületként létrejön a Szervezet keretében.
2. Cikk
Az Ügynökség Résztvevő Országai:
a) Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Japán, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország;
b) a Szervezet többi tagországa, amelyek csatlakoznak ehhez a határozathoz és a Megállapodáshoz az abban foglalt feltételek mellett.
3. Cikk
A jelen határozathoz az Európai Közösségek csatlakozhatnak, amennyiben csatlakoznak a Megállapodáshoz, az abban foglalt feltételek mellett.
4. Cikk
A Kormányzó Tanács az Ügynökség Résztvevő Országaiból álló testület, ahonnan az Ügynökség valamennyi aktusa származik, és olyan jogkörrel rendelkezik, hogy ajánlásokat tehet és határozatokat hozhat, amelyek - ha nincs más kikötve - kötelezőek a Résztvevő Országok számára, és a jogkörét átruházhatja az Ügynökség egyéb szerveire. A Kormányzó Tanácsnak el kell fogadnia a Működési Szabályzatát és a szavazási szabályokat.
5. Cikk
A Kormányzó Tanácsnak olyan szerveket és eljárásokat kell létrehoznia, amelyekre szükség lehet az Ügynökség megfelelő működéséhez.
6. Cikk
a) A Kormányzó Tanács az energetikai együttműködés céljából Nemzetközi Energia Programot határoz el és valósít meg, melynek céljai a következők:
(i) vészhelyzetben az olajszállítások terén az önellátás általános szintjének kidolgozása;
(ii) vészhelyzetben az általános keresletkorlátozási intézkedések foganatosítása;
(iii) vészhelyzetben a rendelkezésre álló olaj elosztásával kapcsolatos intézkedések foganatosítása és érvényesítése;
(iv) a nemzetközi olajpiaci információs rendszer és a nemzetközi olajtársaságokkal való konzultációs keretek kidolgozása;
(v) hosszú távú együttműködési program kidolgozása és valóra váltása az importált olajtól való függőség csökkentése céljából, többek között: energiatakarékosság, alternatív energiaforrások feltárása, energiakutatás és fejlesztés, és a természetes és dúsított uránium szállítása;
(vi) az olajtermelő országokkal és az egyéb olajfelhasználó országokkal való együttműködési kapcsolatok előmozdítása, különösen a fejlődő világ országaival.
A Kormányzó Tanács az energetika terén egyéb, általa szükségesnek ítélt együttműködési intézkedéseket is tehet, és egyhangúlag hozott határozattal módosíthatja a programot, figyelembe véve a Résztvevő Országok alkotmányos eljárásait.
b) Az Ügynökség Kormányzó Tanácsának javaslatára a Tanács további feladatokat bízhat az Ügynökségre.
7. Cikk
a) Az Ügynökség szerveit ügyvezető igazgató és a szükséges állomány segíti, akik a Szervezet Titkárságának tagjai, és akik a Nemzetközi Energia Programmal kapcsolatos feladataik teljesítése során az Ügynökség szerveinek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
b) Az ügyvezető igazgatót a Kormányzó Tanács nevezi ki a főtitkár javaslatára vagy egyetértésével.
c) Az Ügynökség tanácsadóit a Szervezet Tanácsa szakértőinek és tanácsadóinak Működési Szabályzata 2. b) pontjában előírtnál hosszabb időszakra is ki lehet nevezni.
8. Cikk
A Kormányzó Tanács évente jelentést tesz a Tanácsnak az Ügynökség tevékenységéről. A Kormányzó Tanács a Tanács kérésére vagy saját kezdeményezésére más tájékoztatókat is a Tanács elé terjeszthet.
9. Cikk
Az Ügynökség köteles együttműködni a Szervezet egyéb illetékes szerveivel a közös érdekű területeken. E szervek és az Ügynökség konzultációt folytat egymással a megfelelő tevékenységek kérdéseiben.
10. Cikk
a) Az Ügynökség költségvetése a Szervezet költségvetésének részét képezi, és az Ügynökség kiadásait a Költségvetés II. részében engedélyezett előirányzatokkal kell összehasonlítani, amelyek magukban foglalják a megfelelő költségvetési becsléseket és előirányzatokat az Ügynökség működésével kapcsolatos valamennyi szükséges kiadásra. Az ilyen kiadások finanszírozásában az egyes Résztvevő Országok részesedését a Kormányzó Tanács határozza meg. Az Ügynökség által a 11. Cikkben hivatkozott tevékenységekkel kapcsolatban viselt speciális kiadásokat olyan arányban kell megosztani a Résztvevő Országok között, ahogy erről ezen országok egyhangúlag megállapodnak. A Kormányzó Tanács kijelöli az Ügynökség egy szervét azzal, hogy konzultáljon a Kormányzó Tanáccsal az Ügynökség pénzügyi igazgatásának kérdéseiben, évente közölje véleményét, és terjesszen egyéb költségvetési javaslatokat a Kormányzó Tanács elé.
b) A Kormányzó Tanács az Ügynökség éves javaslatait és egyéb költségvetési javaslatait a Tanács elé terjeszti elfogadásra az Ügynökség azon Résztvevő Országainak megállapodása alapján, amelyek megszavazták a Kormányzó Tanácsban a javaslatok beterjesztését a Tanács elé.
c) A Pénzügyi Szabályzat 14. b) Cikkében foglaltak mellett a Kormányzó Tanács elfogadhat önkéntes hozzájárulásokat és adományokat, valamint befizetéseket az Ügynökség által igénybe vett szolgáltatásokra.
d) A Szervezet Pénzügyi Szabályzata 16. b) Cikkében foglaltak mellett a jelen határozat 11. Cikkében hivatkozott speciális tevékenységek tekintetében, amelyre nem vezettek be semmilyen kötelezettséget az adott pénzügyi év végéig, a költségvetési hitelkeret automatikusan átvihető a következő évi költségvetésre.
11. Cikk
Bármelyik két vagy több Résztvevő Ország úgy határozhat, hogy a program keretében speciális tevékenységeket folytat, eltérően a Megállapodás szerint az összes Résztvevő Ország által megvalósítandó tevékenységektől. Az ilyen tevékenységekben részt venni nem kívánó Résztvevő Országok tartózkodnak a szavazástól az ilyen határozatok meghozatalakor, és az ilyen határozatok rájuk nézve nem kötelezőek. Az ilyen tevékenységeket folytató Résztvevő Országok erről folyamatosan tájékoztatják a Kormányzó Tanácsot.
12. Cikk
A program céljainak elérése érdekében az Ügynökség megfelelő kapcsolatokat alakíthat ki a Résztvevő Országokon kívüli országokkal, nemzetközi szervezetekkel, függetlenül attól, hogy azok kormányszervek vagy nem kormányszervek, egyéb szervezetekkel és egyénekkel.
13. Cikk
a) Azt a Résztvevő Országot, amely számára a Megállapodás hatálya ideiglenesen megszűnt, az Ügynökségből kilépettnek kell tekinteni.
b) Az a) pontban foglaltak mellett az ország, melynek kormánya aláírta a Megállapodást, miután írásban tájékoztatta a Kormányzó Tanácsot és Belgium kormányát arról, hogy a programnak a Kormányzó Tanács által történő elfogadása kötelező rá nézve a jelen határozat értelmében, továbbra is az Ügynökség Résztvevő Országa marad az után, hogy a Megállapodás rá nézve már nem érvényes, kivéve, ha a Kormányzó Tanács másként határoz. Az ilyen országnak ugyanolyan kötelezettségei és jogai vannak mint az Ügynökség azon Résztvevő Országának, amelyre nézve a Megállapodás végérvényesen hatályba lépett.
14. Cikk
A jelen határozat 1974. november 15-én lép hatályba.”
3. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzetközi Energia Programról szóló, Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezmény és annak Jegyzőkönyvei végrehajtása érdekében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által hozott vagy a jövőben hozandó határozatokhoz csatlakozzon, és azok teljesítése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. június 2-től kell alkalmazni.
