Az Országgyűlés a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, az ezekkel összefüggő közszolgálati feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.
(2) Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban – a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között – a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló költségvetési szervként közterület-felügyelet elnevezéssel. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
(3) A közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri (a továbbiakban: polgármesteri) hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) is elláthatja.
(4) A felügyelet feladata:
a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
d) közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében;
e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
g) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.
(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A (4) bekezdés a)–b) pontban meghatározott feladatkörében eljáró felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy – kivételes esetben – az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni.
(6) A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot – a (4) bekezdés keretei között – törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(7) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg – a szabályzattal együtt elfogadott – hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait.
2. § (1) A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Felügyelőként egészségileg és fizikailag alkalmas magyar állampolgár alkalmazható.
(3) A felügyelőnek – a Ktv.-ben meghatározottakon túl – vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből.
3. § A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi területén közterületen látja el.
4. § (1) A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti.
(2) A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő – a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén – a település jelképét karjelzésként viseli.
5. § A felügyelő intézkedés előtt köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.
6. § (1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), határterületen a határőrséggel, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(2) A rendvédelmi szervvel, a határőrséggel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, illetőleg a határőrség segítője.
7. § (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez illetékességi területén.
(2) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.
(3) Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.
8. § (1) A felügyelő köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.
(2) A felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(3) Több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(4) A felügyelő köteles a hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.
9. § A felügyelő eljárása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit, továbbá más, törvényben megállapított mentességeket köteles tiszteletben tartani.
10. § (1) A felügyelet az 1. §-ban szabályozott feladatkörében, feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet. A felügyelet a feladatkörébe tartozó iratokból az eljáró szerv részére személyes adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan.
(2) A felügyelet az érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefügő adatokat kezeli.
11. § (1) Az igazoltatott személy azonosító adatait és lakcímét – a 12. §-ban foglaltak kivételével – a felügyelet két évig kezelheti.
(2) A felügyelet jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemeltetőjének) személyazonosító adatait és lakcímét – térítés nélkül – átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.
(3) A felügyelet két évig kezeli a kerékbilinccsel rögzített, továbbá a feltartóztatott jármű adatait és a tulajdonos (üzemeltető) személyazonosító adatait, lakcímét.
12. § A felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és államigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.
13. § (1) A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.
(2) A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekű adat, ezeket az adatokat a felügyelő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
14. § A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható.
15. § (1) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2) Az igazoltatás – az igazoltatás okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.
(3) Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.
16. § A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a felügyelő előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
17. § A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét – a cselekmény súlyától függően – jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.
18. § A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.
19. § A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
20. § (1) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére – a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig – a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat.
(2) A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.
(3) Ha a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét.
(4) A felügyelő – a helyi közút kezelőjének megbízásából – a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.
21. § A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.
22. § A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet (épületet, építményt stb.) – a képviselő-testület rendelkezésére – lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja.
23. § (1) A felügyelő eljárására – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
(3) Ha a felügyelői intézkedést követően a (2) bekezdésben említett eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.
(4) A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet.
24. § (1) A felügyelő:
a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot,
b) az önmaga vagy más személy elleni támadás megakadályozására, illetőleg vagyonvédelemre szájkosárral ellátott – pórázon lévő vagy póráz nélküli – szolgálati kutyát alkalmazhat.
(2) A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Amennyiben a testi erő, a könnygázszóró palack vagy a szolgálati kutya alkalmazása következtében a jogszerű intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő – a tőle elvárható módon – köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén annak orvosi ellátásáról.
25. § Szolgálati kutya – a törvényben meghatározott esetben is – csak akkor alkalmazható, ha a képviselő-testület annak igénybevételét rendeletben szabályozta.
26. § (1) A testi erő, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon – jelenteni kell a jegyző útján a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.
(2) A testi erő, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazásának a jogszerűségét a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
27. § E törvény alkalmazása során
a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
b) közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása;
c) feltartóztatás: a felügyelőnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá, akitől felvilágosítást kér a felvilágosítás megadásának idejére, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza;
d) felügyelet alatt felügyelőt kell érteni azon a településen, ahol az 1. § (3) bekezdése szerint nem szerveztek felügyeletet és annak feladatait felügyelő látja el.
28. § (1) A felügyelet részére megállapított államigazgatási feladatokat és hatásköröket e törvény hatálybalépésétől a felügyelő látja el.
(2) A 3/1983. (I. 29.) MT rendelet és a 16/1984. (III. 18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet jogutódja a felügyeletet alapító képviselő-testület polgármesteri hivatala.
(3) 2000. január 1-jéig a már működő felügyeletet a törvénynek megfelelően át kell szervezni, a közalkalmazott felügyelők foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani. Az érintetteket e törvény hatálybalépéséig – a közszolgálati idő és iskolai végzettség alapján – a Ktv. szerint be kell sorolni.
(4) E törvény hatálybalépésekor felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt nem szüntethető meg, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra, vagy
b) középfokú oktatási intézményben – a törvény hatálybalépését követő tanévben – megkezdi tanulmányait és az előírt időben a képesítést (végzettséget) megszerzi.
29. § Felhatalmazást kap
a) az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;
b) a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a helyszíni bírságolási eljárással kapcsolatos szabályokat, a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, könnygázszóró palack, szolgálati kutya alkalmazásának, illetőleg rendszeresítésének részletes eljárási szabályait, az egyenruhára vonatkozó szabályokat, a szolgálati igazolvánnyal, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos központi nyilvántartás vezetésének, illetve a szolgálati igazolvány rendszeresítésének szabályait, valamint a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.
30. § (1) E törvény 2000. január 1. napján, a (4)–(5) bekezdés a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a fővárosi közterület-felügyeletről szóló 3/1983. (I. 29.) MT rendelet,
b) a közterület-felügyeletről szóló 16/1984. (III. 18.) MT rendelet.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1)–(6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységet) megszünteti és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetet létesít.”
(4) A Kjt. III. része új VIII. fejezettel – ezen belül új 83/B–83/D. §-okkal – egészül ki:
„VIII. Fejezet
A közalkalmazott nyilvántartás
83/B. § (1) A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). A 4. számú mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.
(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
83/C. § (1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
83/D. § A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:
a) a közalkalmazott felettese,
b) a minősítést végző vezető,
c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,
d) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
f) a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
g) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
h) az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.”
(5) A Kjt. az e törvény 1. számú mellékletébe foglalt új, 4. számú melléklettel egészül ki.
„4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
A közalkalmazott
I.
– neve (leánykori neve)
– születési helye, ideje
– anyja neve
– TAJ száma, adóazonosító jele
– lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
– családi állapota
– gyermekeinek születési ideje
– egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
II.
– legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
– szakképzettsége(i)
– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
– tudományos fokozata
– idegennyelv-ismerete
III.
– korábbi munkaviszonyban [64. § (2) bek., 87. § (2)–(4) bek.] töltött időtartamok megnevezése
– a munkahely megnevezése
– a megszűnés módja, időpontja
IV.
– a közalkalmazotti jogviszony kezdete
– állampolgársága
– a jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte
– a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
V.
– a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
– e szervnél a jogviszony kezdete
– a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma
– címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
– a minősítések időpontja és tartalma
– hatályos fegyelmi büntetése
VI.
– személyi juttatások
VII.
– a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII.
– a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX.
A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)–(2) bek.].”
