Időállapot: közlönyállapot (1999.VI.28.)

(6) Ha a szabálysértési hatóság képviselője jelen van a tárgyaláson, a bizonyítás eredményéhez képest a 84. § (1) bekezdése a)-g) pontjaiban meghatározott okokból indítványozhatja az eljárás megszüntetését.

98. § (1) A szabálysértési hatóság képviselője és a védő az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő.

(2) A bíróság a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az érdemi határozatban kell indokolni.

(3) Ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközne, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el.

(4) Amennyiben a tárgyalás adataiból bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára lehet következtetni, a bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez.

(5) Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése vagy más fontos ok szükségessé teszi, a bíróság az ügyet elnapolja. Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről felvett jegyzőkönyv lényegének ismertetésével kell kezdeni, feltéve, hogy az eljárás alá vont személy vagy védője ezt szükségesnek tartja.

99. § A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi. Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt vagy egyéb okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb nyolc napra elnapolhatja. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást elhalasztja.

100. § (1) Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezetté nyilvánította, először a tárgyaláson jelenlevő szabálysértési hatóság képviselője foglalja össze álláspontját az ügy lényegét érintő tények, azok jogi minősítése, továbbá a lehetséges jogkövetkezmények alkalmazását illetően, majd a tárgyaláson jelenlevő védő, illetőleg az eljárás alá vont személy fejtheti ki álláspontját az ügy lényegéről, végül a sértett szólalhat fel.

(2) A nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza határozatát, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet.

Az ügydöntő határozat

101. § (1) A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétől függően hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

(2) Ha a bíróság megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viseléséről.

(3) Ha az eljárás alá vont személy vagy a védő kizárólag az elkobzásra vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ezekben a kérdésekben határoz.

102. § A határozat a közlés napján válik jogerőssé.

XI. Fejezet

A PERÚJÍTÁS

A perújítás okai

103. § (1) A bíróság jogerős határozatával elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetőleg rá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható;

b) az elkövetővel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító bírósági határozatot, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési hatósági és a büntetőjogi felelősséget elbíráló bírósági határozatot hoztak;

c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;

d) az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetőleg a bíróság kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha

a) a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki, és

b) e bűncselekmény a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság határozatát befolyásolta.

(3) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt az alkotmányjogi panasznak.

104. § Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.

A perújítási kérelem

105. § (1) Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő

a) az elkövető,

b) a védő, kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja,

c) a fiatalkorú törvényes képviselője, gondozója.

(2) A határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni.

106. § A perújítási kérelmet az előterjesztésre jogosult mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében határozatot nem hozott.

A perújítási eljárás

107. § (1) A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait, az ok nem szabatos megjelölése a perújításnak nem akadálya.

(2) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett vagy az elkésett kérelmet a bíróság elutasítja.

108. § (1) Ha a bíróság a kérelmet alaposnak találja, a perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tűzi ki, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja.

(2) Ha a bíróság a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt elutasítja. A határozatot közölni kell azzal, aki a kérelmet előterjesztette.

109. § (1) A perújítás elrendelése esetén az eljárásra a X. fejezet rendelkezéseit a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elkövetőnek a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a perújítási kérelmet és a perújítást elrendelő végzést is kézbesíteni kell, a tárgyaláson a perújítással megtámadott határozatot és a perújítást elrendelő végzést kell ismertetni.

110. § (1) Ha a bíróság - a tárgyalás eredményétől függően - megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt elutasítja.

(2) A perújítás tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak.

XII. Fejezet

A VÉGREHAJTÁS

111. § (1) A pénzbírságot az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon - kell megfizetnie.

(2) Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeget nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki.

(3) Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.

(4) Ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára kell átváltoztatni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt határozat meghozatala előtt a szabálysértési hatóság - amennyiben nem az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes szabálysértési hatóság járt el - rövid úton megkeresi az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző), aki a település területén működő, közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyekről tájékoztatja a szabálysértési hatóságot.

(6) A közérdekű munkára átváltoztató határozatot a szabálysértési hatóság megküldi a jegyzőnek, aki - az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - az intézményt vagy gazdálkodó szervezetet jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül. A közérdekű munkahelyet kijelölő határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(7) A közérdekű munkára történő átváltoztatás esetén az elkövető köteles a jegyző által meghatározott munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(8) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi.

(9) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama húsz nap. Egy napi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg.

(10) A 24. § (2) bekezdése alkalmazása esetén a közérdekű munka leghosszabb tartama harminc nap.

(11) A jegyző, illetőleg a kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti a közérdekű munka végzését elrendelő szabálysértési hatóságot, illetőleg bíróságot, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget. Ezekben az esetekben a közérdekű munkát - a 17. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint - elzárásra kell átváltoztatni.

(12) Ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot elzárásra kell átváltoztatni.

(13) Az elzárásra átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik,

a) amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott;

b) amelynek illetékességi területén a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság fekszik;

c) amelynek illetékességi területén a helyszíni bírságolásra sor került.

(14) Az elzárásra átváltoztatás szükségességének fölmerülése esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi a (13) bekezdésben meghatározott bíróságnak.

(15) Az elzárás büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg rendőrségi fogdában hajtható végre.

112. § (1) A bíróság az átváltoztatásról tizenöt napon belül, tárgyalás nélkül dönt. Törvénysértés esetén a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi.

(2) Ha a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóságot - elvi iránymutatás megküldésével - új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi.

(3) Ha a törvénysértés a végrehajtás során merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóságot a végrehajtási eljárás folytatására utasítja.

(4) Az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott bírósági határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak.

113. § (1) Amennyiben az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetőleg az elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti

a) az elzárás nem foganatosítható, illetőleg

b) az elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani.

(2) Az elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetés-végrehajtási intézet a bíróságot haladéktalanul értesíti.

114. § A fiatalkorúakra kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani.

115. § (1) A pénzbírság, illetőleg az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság legfeljebb hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat.

(2) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - egészségi, családi vagy más fontos okból az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama hat hónapig terjedhet.

(3) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges, az elzárás végrehajtását félbe kell szakítani.

(4) A félbeszakítást a bíróság rendeli el, határozatát a büntetés-végrehajtási intézetnek küldi meg. Sürgős esetben a félbeszakítás engedélyezése távbeszélőn is közölhető, és annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást foganatosítják.

116. § (1) Az elzárás büntetés elengedése, illetőleg mérséklése, a pénzbírság megfizetésének elengedése, a járművezetéstől eltiltás mellőzése, illetőleg az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkövető - az elkövető beleegyezése esetében védője is - méltányossági kérelmet nyújthat be.

(2) A pénzbírság, illetőleg a járművezetéstől eltiltás végrehajtását méltányosságból mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja:

a) önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője;

b) a felügyeletet ellátó miniszter, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el;

c) országos hatáskörű szerv vezetője, amennyiben a felügyeletet nem miniszter látja el.

(3) Amennyiben az elkövetőt elzárással sújtották, az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül terjeszti fel az igazságügyminiszterhez.

(5) Az elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén az igazságügyminiszter a büntetés végrehajtását a köztársasági elnök döntéséig elhalaszthatja.

(6) A méltányossági kérelmet az igazságügyminiszter a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.

(7) A méltányossági döntésről az értesítést az elkövetőnek a (4) bekezdésben meghatározott bíróság kézbesíti.

(8) A bíróság hivatalból vagy kérelemre egy ízben elrendelheti határozata végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján annak megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb időre nem függeszthető fel.

117. § A szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre.

XIII. Fejezet

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

118. § A III-XII. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó általános eljárási szabályok

119. § (1) Az elzárással is sújtható szabálysértést az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálja el.

(2) A bíróság - ha ez a feljelentés, illetőleg az iratok tartalma alapján lehetséges - nyolc napon belül határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről.

(3) Ha a feljelentés adatai, illetőleg az iratok tartalma alapján nem lehetséges a feljelentés érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében a bíróság

a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére;

b) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez be;

c) a bíróság lefoglalhatja a 80. § (1) bekezdésében, illetőleg lefoglalja a 80. § (2) bekezdésében meghatározott dolgot. A lefoglalt dolog visszaadása tekintetében a 80. § rendelkezései szerint jár el;

d) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hívhat fel.

120. § (1) A bíróság a szabálysértés elkövetése miatt elzárást, illetőleg pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, rendelkezik az eljárási költségek viseléséről és az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti.

(2) A bíróság a bizonyítás eredményeként az eljárást megszünteti, ha nem az (1) bekezdés szerint határoz.

121. § (1) A 120. § (1) bekezdésében foglalt határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a kártérítést illetően a sértett is a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.

(2) A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját; az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni.

(3) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a bíróság elutasítja.

(4) A bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő nyolc napon belül megküldi az illetékes megyei bíróságnak.

122. § A megyei bíróság a fellebbezést tanácsülésen bírálja felül, ennek során az eljárás alá vont személy terhére a bíróság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat.

123. § A megyei bíróság a határozatot hatályban tartja, a 122. §-ban meghatározott korlátok között megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetőleg az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.

124. § A megyei bíróság az ügy iratait határozatának kiadmányával visszaküldi az eljárt bíróságnak.

Gyorsított bírósági eljárás az elzárással is sújtható szabálysértések esetében

125. § (1) Az elzárással is sújtható szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából bíróság elé állítja.

(2) A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a bíróságot és a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.

(3) A rendőrség védőt rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott védője, vagy a meghatalmazott védőt idézi. Gondoskodik továbbá arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse, illetőleg az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt beszélhessen.

126. § (1) A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő.

(2) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei (77. §) nem álltak fenn, vagy az őrizetbe vételtől több mint huszonnégy óra telt el.

(3) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetőleg a tanúkat, majd ezt követően a 120. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoz, az okozott kár megtérítésére azonban nem kötelezhet.

(4) A határozat kihirdetése után a bíróság megkérdezi az eljárás alá vont személyt, illetőleg a védőt, kívánnak-e fellebbezést benyújtani. Ha elzárás kiszabására kerül sor, a fellebbezés benyújtására jogosultnak a kérdés feltételét követően nyomban nyilatkoznia kell.

(5) Ha az eljárás alá vont személy, illetőleg a védő az elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be, és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a megyei bírósághoz.

127. § A határozattal szembeni fellebbezés elintézésére a 121-124. §-okban fogalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések

128. § (1) Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag pénzbírság kiszabására vagy járművezetéstől eltiltásra kerül sor, a meghallgatástól nem lehet eltekinteni.

(2) Ha a fiatalkorú belföldi lakóhellyel nem rendelkező külföldi, az (1) bekezdésben meghatározott szabálytól a szabálysértési hatóság eltekinthet.

(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetőleg a tárgyalásról értesíteni kell. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.

(4) A fiatalkorú meghallgatására általában a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.

(5) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések

129. § Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell.

130. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni.

(2) Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.

(3) A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást.

(4) Ha az eljárás alá vont személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja.

131. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást a 84. §-ban meghatározott okokon kívül is megszünteti, ha a sértett

a) a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be;

b) a magánindítványt visszavonta.

(2) Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a meghallgatás napjáig már lejárt.

132. § A becsületsértési ügyekben emelt kifogást, illetőleg panaszt az iratokkal együtt - amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogásnak nem ad helyt, vagy határozatát az eljárás alá vont személy javára nem módosítja - közvetlenül az illetékes bírósághoz kell megküldeni, amely az általános szabályok szerint jár el.

A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló szervek eljárásának szabályai

133. § A 35. §-ban meghatározott szervek részéről eljáró személy az általa tartott hatósági ellenőrzés alkalmával észlelt szabálysértés elkövetőjét

a) helyszíni bírsággal sújtja, vagy

b) a szabálysértést a helyszínen elbírálja, amennyiben további bizonyításra nincs szükség.

A helyszíni bírság

134. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult

a) a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos tűzoltóság;

b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője;

c) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő;

d) a 35. § a)-h) pontjaiban felsorolt szervek részéről eljáró személy;

e) a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint a hatósági minőség-ellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója;

f) a közlekedési felügyelet ellenőre.

135. § (1) A helyszíni bírság összege ötszáz forinttól tízezer forintig terjedhet.

(2) Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Tudomásul vett helyszíni bírság esetén az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be.

(4) A tudomásul vett helyszíni bírságot a befizetés elmulasztása esetén az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell behajtani.

136. § A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni.

137. § Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött készpénz-átutalási megbízást harminc napon belül nem fizetik meg.

HARMADIK RÉSZ

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK

XIV. Fejezet

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG, A SZEMÉLYI SZABADSÁG ÉS A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Becsületsértés

138. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Magánlaksértés

139. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés

140. § (1) Aki az ipari robbantóanyagok és a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, engedély nélkül pirotechnikai terméket birtokol, továbbá robbantóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, s ezt a tényt a legközelebbi települési önkormányzatnak vagy a rendőrségnek nem jelenti be, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányahatóság, illetőleg a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő hatáskörébe tartozik.

(4) Azt a pirotechnikai terméket, amelyre az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés

141. § (1) Aki

a) a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki

a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(5) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt a légfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amelyre nézve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Rendzavarás

142. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen

a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,

b) olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen,

c) rendzavarás esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki nyilvános rendezvényen

a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,

b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Tiltott kéjelgés

143. § (1) Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló ajánlattételét fogadja el;

b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma

144. § (1) Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma

145. § (1) Aki szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, hirdet, vagy az ilyen cselekményben közreműködik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Gyermekkel koldulás

146. § (1) Aki gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen vagy nyilvános helyen kolduljon, illetve házalva kéregessen, továbbá aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

Természetvédelmi szabálysértés

147. § (1) Aki

a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) természeti területen - beleérve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,

c) a védett vagy a fokozottan védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja, valamint a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja,

d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a nemzeti park igazgatósága lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a nemzeti park igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Környezetvédelmi szabálysértés

148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

Jogosulatlan vadászat

149. § (1) Aki

a) idegen vadászterületen,

b) tiltott helyen vagy időben

jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vagy tiltott módon vadászik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A vallásgyakorlás jogának megsértése

150. § (1) Aki nyilvántartásba vett egyház szertartásaira rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt okoz, illetőleg a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelt helyiségben vagy azon kívül meggyaláz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Veszélyes fenyegetés

151. § (1) Aki

a) mást félelemkeltés céljából olyan bűncselekmény elkövetésével komolyan megfenyeget, amely a megfenyegetett személy vagy annak hozzátartozója élete, testi épsége vagy egészsége ellen irányul,

b) mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Gyülekezési joggal visszaélés

152. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez vagy tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Valótlan bejelentés

153. § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Tiltott szerencsejáték

154. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Azt a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése

155. § (1) Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve pénznyerő automatát nyilvános helyen elhelyez vagy üzemeltet, illetőleg ebből a célból helyiséget bocsát rendelkezésre, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a játékautomaták üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az engedély nélkül elhelyezett vagy üzemeltetett pénznyerő automatát el kell kobozni. Azt a játékautomatát, amelyre nézve a (2) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Szerencsejáték Felügyelet és a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Tiltott helyen való aláírásgyűjtés népi és népszavazási kezdeményezés támogatására

156. § (1) Aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben megállapított tiltott helyen, népszavazás vagy népi kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

XV. Fejezet

A TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

157. § (1) Aki

a) ötezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,

c) ötezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

XVI. Fejezet

A PÉNZÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Vámszabálysértés

158. § (1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru vámértéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

159. § (1) Aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru-elidegenítésben közreműködik, feltéve, hogy az áru vámértéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Vámszabálysértés elkövetőjének segítése

160. § Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt azáltal, hogy a vámszabálysértésből származó haszon elérésében közreműködik vagy elősegíti, hogy az elkövető a szabálysértési eljárás alól mentesüljön, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Deviza-szabálysértés

161. § (1) Aki a devizáról szóló törvényben meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat

a) a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésében írt módon ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,

b) más módon, értékre tekintet nélkül

szándékosan megszegi, úgyszintén aki ezt megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a b) pontban írt kötelességszegést gondatlanul követi el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4) Ha az elkobzást nem lehet elrendelni, az elkövető az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezhető.

(5) A deviza-szabálysértés elkövetőjét akkor is felelősségre kell vonni, ha a cselekményt külföldön követi el.

Fémjelzési szabálysértés

162. § (1) Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a nemesfémtárgyat, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az elkobzott nemesfémtárgyat díszítő drágakövek és gyöngyök mentesek az elkobzás alól.

A pénzutánzattal kapcsolatos szabályok megszegése

163. § Aki forgalomban levő pénzről engedély nélkül utánzatot készít vagy készíttet, illetőleg az utánzatok előállítására, nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vonatkozó engedély előírásokat megsérti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

164. § A 158-163. §-okban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

HATÁLYBA LÉPTETÉS

165. § (1) Ez a törvény 2000. március 1-jén lép hatályba.

(2) Ezt a törvényt a hatálybalépését követően elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.

Felhatalmazó rendelkezések

166. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben nem szereplő szabálysértési tényállásokat tartalmazó rendeletet megalkossa.

167. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a helyszíni bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel egyetértésben megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályait megállapítsa.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a szabálysértési eljárás során lefoglalt és az elkobzott dolgok kezelésére és értékesítésére, továbbá a letiltott összeg átutalására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszterrel, valamint a szabálysértési hatóságok felügyeletét ellátó miniszterekkel egyetértésben megállapítsa.

(4) Felhatalmazást kapnak a szabálysértési hatóságok felügyeletét ellátó miniszterek, hogy az (1)-(3) bekezdés esetein kívül a törvény végrehajtásával összefüggő jogalkalmazási feladatok ellátása érdekében rendeletet adjanak ki.

Hatályukat vesztő rendelkezések

168. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény,

b) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1974. évi 23. törvényerejű rendelet,

c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1979. évi 10. törvényerejű rendelet,

d) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról szóló 1983. évi 10. törvényerejű rendelet,

e) egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 6. §-ának (2) bekezdése,

f) a szabálysértésről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról szóló 1986. évi 3. törvényerejű rendelet,

g) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról szóló 1987. évi 2. törvényerejű rendelet,

h) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 18. §-ának (1) bekezdése,

i) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 23. §-ának (1) bekezdése,

j) az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 6-12. §-ai,

k) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 30. §-a, 31. §-a, 34. §-a, 35. §-a, 36. §-ának (1) bekezdése,

l) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 41. §-ának (1) bekezdése,

m) a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1993. évi XVII. törvény 90-102. §-a,

n) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja,

o) a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi IX. törvény 38. §-ának (1)-(2) bekezdése,

p) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontja,

r) a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi LXVIII. törvény 36. §-a,

s) a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 20. §-a,

t) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (4) bekezdése,

u) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi LII. törvény 35-37. §-a,

v) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 83. §-a,

y) a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 45. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 84. §-a.

A törvény végrehajtása

169. § (1) A miniszterek e törvény kihirdetését követő hatvan napon belül kötelesek felülvizsgálni az ügykörüket érintő szabálysértési kerettényállásokat kitöltő jogszabályokat, és ezt követően hivatalos lapjukban kell közölniük e jogszabályok jegyzékét.

(2) Az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek e törvény, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel nincsenek összhangban, vagy csak megismétlik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kell helyezniük.

Módosuló jogszabályok

170. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 69. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat jegyzője védelembe veheti)

a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,”


  Vissza az oldal tetejére