Időállapot: közlönyállapot (1999.IX.15.)

1999. évi LXXXIV. törvény

a közúti közlekedési nyilvántartásról * 

Az Országgyűlés a tulajdon védelme, a közúti közlekedés biztonságának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) A törvény célja, hogy meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, működési szabályait, az annak adatai alapján kiállított, a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartás célja azon adatok kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítéséhez szükségesek.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során

1. Engedély-nyilvántartás: a járművezető és a járművezetésre jogosító engedély adatait tartalmazó nyilvántartás.

2. Járműnyilvántartás: a járműtulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait tartalmazó nyilvántartás.

3. Okmánytár: a nyilvántartás alapiratainak, a nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása.

4. Személyazonosító adat: családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő.

5. Járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése, alvázszáma és motorszáma.

6. Járműokmány: a jármű tulajdonjogát, forgalomban tarthatóságát igazoló okmányok.

7. Egyedi adatszolgáltatás: egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre), egy engedélyre, egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése.

8. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése.

9. Üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.

II. Fejezet

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI NYILVÁNTARTÁS SZERVEZETE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI HATÁSKÖRÖK

3. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló hatósági jogkörrel rendelkező központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) működteti.

(2) A nyilvántartást a Hivatal szervezeti egysége (a továbbiakban: nyilvántartó) vezeti.

(3) Első fokú hatósági jogkörben a nyilvántartásból

a) a nyilvántartó egyedi és csoportos adatszolgáltatást,

b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője – az okmánytár adatait kivéve – egyedi adatszolgáltatást teljesít.

4. § (1) A Hivatal feladat- és hatásköre:

a) szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás működését;

b) ellenőrzi a nyilvántartás által kezelt adatok helyességét;

c) felügyeli a nyilvántartás rendszerének működését és az adatszolgáltatás rendjét;

d) felügyeli az okmánykiállítás és az okmánykiadás rendjét.

(2) Adatszolgáltatási ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.

Az okmányellátás rendszere

5. § A külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője:

a) ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély) kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról;

b) a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállítására és az ügyfél részére történő kiadására;

c) ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja az a)–c) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;

e) átvezeti a nyilvántartáson az a)–c) pontokban megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat;

f) továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;

g) az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését.

6. § A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője

a) az 5. § a)–c) pontjaiban a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a másodfokú hatósági és az ezzel összefüggő adatkezelési feladatokat;

b) felügyeli a nyilvántartás adatainak kezelését.

A nyilvántartás, az engedély és a járműokmányok adattartalma

7. § A nyilvántartás az engedély- és a járműnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll.

8. § Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:

a járművezető

a) személyazonosító adatát,

b) lakcímét,

c) arcfényképét (arcképmását),

d) saját kezű aláírását,

e) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,

f) elhalálozásának idejét,

g) állampolgárságát,

h) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait; továbbá

az engedély

i) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat.

j) eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat;

k) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat;

9. § (1) A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzembentartó):

a) személyazonosító adatát,

b) lakcímét,

c) saját kezű aláírását,

d) külföldi esetén állampolgárságát; továbbá

a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

e) megnevezését,

f) székhelyének (telephelyének) címét,

g) cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát.

(2) A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű

a) azonosító és műszaki adatait,

b) forgalomban tarthatóságának feltételeit,

c) forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat,

d) a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására,

e) a járműokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat,

10. § A nyilvántartó a nyilvántartási eljárásban, az érintett személy és a hatóság kapcsolattartása céljából kezeli a nyilvántartásban szereplő személyek személyi azonosítóját, amelyet az érintett személy az eljárás során köteles közölni a hatósággal. A nyilvántartó a személyi azonosítót csak belső azonosítóként használhatja.

11. § Az engedély – típusától függően – tartalmazza a járművezető

a) személyazonosító adatát,

b) lakcímét,

c) arcfényképét (arcképmását),

d) saját kezű aláírását,

e) állampolgárságát,

f) vezetési feltételeit, korlátozását, továbbá

g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb, nem személyes adatokat.

12. § A törzskönyv tartalmazza a tulajdonos 9. § (1) bekezdés a), e), g) pontjaiban, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban megjelölt adatokat.

13. § (1) A jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza az üzembentartó (tulajdonos) 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjában, továbbá a 9. §-ának (2) bekezdése szerinti jogszabályban megjelölt adatokat.

(2) A jármű tulajdonjogának változása esetén a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza továbbá:

a) a jármű új tulajdonosának az (1) bekezdésben megjelölt adatait,

b) a tulajdonváltozás idejét,

c) a jármű előző és új tulajdonosának saját kezű aláírását, kivéve, ha a tulajdonosváltozás bírósági, hatósági határozaton alapul.

A nyilvántartás adatforrásai

14. § (1) A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:

a) a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § a)–e) és g) pontjaiban megjelölt adatokról, valamint a 8. § a), b), g) pontjaiban megjelölt adatok megváltozásáról;

b) a 8. § i)–k) pontjaiban megjelölt adatokról, azok változásáról, és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;

c) a vizsgálatot végző szerv tájékoztatása alapján a 8. § e) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról;

d) a tulajdonos (üzembentartó) bejelentése alapján a 9. §-ának (1) bekezdésében és a 9. §-a (2) bekezdés e) pontjában megjelölt, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokról és azok változásáról.

(2) A nyilvántartót értesíti:

a) a járműokmányt kiadó, érvényesítő, cserélő, visszavonó, visszaadó, a járműokmányba bejegyzést tevő hatóság a jogerős határozatáról, a járműokmány adatairól, illetve az adatváltozásról;

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgár nyilvántartásba bejegyzett adatai megváltozásáról, illetve elhalálozásának idejéről;

c) a külön jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § h) pontjában megjelölt adatokról.

Adatkezelés időtartama

15. § (1) A nyilvántartó a 8. §-ban megjelölt adatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, illetve a járművezető elhalálozásától, a 9. §-ban megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig kezeli.

(2) Az okmánytár iratait a nyilvántartó az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követő tíz évig kezeli.

(3) A nyilvántartó a 8. § h) pontjában megjelölt adatokat törvényben előírt ideig kezeli.

III. Fejezet

ADATIGÉNYLÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS A NYILVÁNTARTÁSBÓL

16. § (1) A nyilvántartásból

a) egyedi és csoportos adatszolgáltatás a nyilvántartótól,

b) egyedi adatszolgáltatás a 3. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt hatóságtól igényelhető.

(2) Az okmánytár adataiból adatszolgáltatás a nyilvántartótól igényelhető.

17. § (1) Nem vagy részlegesen szolgáltatható adat, ha törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből az arra jogosult korlátozta vagy megtiltotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartót értesíteni kell.

18. § (1) Az érintett személy megtilthatja, korlátozhatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerződésen vagy nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul.

(2) Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg.

(3) Az érintett személyt az adatfelvétel, illetve az adatváltozás bejelentését követően indult hatósági eljárás során a hatóság tájékoztatja az (1) bekezdésben foglalt jogosultságáról, és írásban nyilatkoztatja a jogosultság gyakorlásáról.

(4) Az adatszolgáltatást korlátozó, tiltó, illetőleg azt visszavonó nyilatkozatot a nyilvántartásba haladéktalanul be kell jegyezni.

19. § (1) A nyilvántartásból igényelheti(k):

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;

b) a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat;

c) a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez, a határőrség a rendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat;

d) a honvédelmi igazgatás szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § a), b), f), i), k) pontjaiban megjelölt adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait;

e) a települési önkormányzat jegyzője

ea) a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. §-ban megjelölt adatokat,

eb) közútkezelői feladatai ellátásához a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat,

ec) a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 9. §-a (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. §-ának (2) bekezdésében megjelölt adatokat;

f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § a), b), i), k) pontjaiban, a 9. §-ának (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt adatokat;

g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. §-ban megjelölt adatokat;

h) a közterület-felügyelet a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat;

i) a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban megnevezett szervezet az abban megjelölt adatokat;

j) nemzetközi bűnüldözési szervezet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítése során az i) pontban megjelölt adatokat;

k) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a 8. § a), b), i), a 9. § (1) bekezdés a), b) és a (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat;

l) a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) és a (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat.

(2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:

a) a 8. § c), d) pontjaiban megjelölt adatok kivételével

aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,

ab) a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához;

b) a hivatásos polgári védelmi szerv, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c), d), g), h) és a 9. § (1) bekezdés c), d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével.

(3) A Külügyminisztérium konzuli szolgálata adatszolgáltatást igényelhet az érintett személy által közölt és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségéről.

20. § A 19. §-ban megjelölt szervek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.

21. § A nyilvántartásból adatot igényelhet a polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban kérelmező):

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a 8. § c)–e), h) és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatok kivételével;

b) tudományos kutatás céljából személyazonosító és járműazonosító adatok kivételével;

c) közvélemény-kutatás és piackutatás céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban;

d) közvetlen üzletszerzés céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban.

22. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat.

(2) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta.

23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokról a járműazonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta.

24. § (1) Az engedély-nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető személyazonosító adatát is tartalmazza.

(2) A járműtulajdonos (üzembentartó) adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt és a nyilvántartásban szereplő járműazonosító adatok megegyeznek.

(3) A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az

a) az engedély vagy a járműokmány típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok igénylésére irányul;

b) az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza.

(4) A kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

25. § A Hivatal a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, illetőleg az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra továbbíthatja.

26. § (1) A nyilvántartás adatai összekapcsolhatók a körözött járművek és okmányok nyilvántartásával, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény nyilvántartással.

(2) Az adatszolgáltatás során az engedély, a jármű, a járműokmány körözésének tényét is közölni kell.

27. § A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

IV. Fejezet

ADATVÉDELEM

28. § A nyilvántartás számára adatot szolgáltató felelősségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag értesíti a nyilvántartót a később felfedett adathiba tényéről és a rendelkezésére álló helyes adatról.

29. § A nyilvántartó az ellentmondó, illetve a nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén a küldő szervnél kezdeményezi az adathiba kijavítását.

30. § A nyilvántartó technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelméről.

31. § A nyilvántartásból igényelt adat a kérelemben megjelölt célra használható fel, a szolgáltatott adatok harmadik személy részére nem továbbíthatók.

32. § (1) A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) az adatigénylő nevét vagy megnevezését, lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját,

b) a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját,

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

d) az adatszolgáltatás alanyának nevét.

(2) A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.

(3) Az érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásba – ha törvény eltérően nem rendelkezik – feladatkörében betekinthet, abból adatot kérhet az adatvédelmi biztos, a belügyminiszter, az általa ellenőrzésre kijelölt köztisztviselő, a nyomozó hatóság és törvényben feljogosított szerv.

V. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

33. § (1) A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál:

a) a járművezető, a járműtulajdonos (üzembentartó) a személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék- (nyilvántartási) számának változását;

b) a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogának, a tulajdonos az üzembentartó személyének, valamint a járműokmányokban megjelölt műszaki adatoknak a változását;

c) használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a használt és a bontásra vásárolt jármű járműazonosító adatait és az előző tulajdonosának személyazonosító és lakcím adatát, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét).

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak köteles bejelenteni:

a) a jármű tulajdonosa a jármű üzemeltetésének – a jármű elhasználódása vagy más okból történő – végleges megszűnését;

b) a biztosítóintézet a jármű azonosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.

(3) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a járművet a rendőrhatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.

34. § (1) A járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó gazdálkodó szervezet a bérbe adott jármű rendszámáról, a bérlő nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, lakcíméről (székhelyének, telephelyének címéről), külföldi esetén állampolgárságáról, továbbá a bérbeadás kezdő és befejező időpontjáról köteles nyilvántartást vezetni.

(2) A jármű műszaki eredetiségének ellenőrzésére jogosult köteles a járművet vizsgálatra állító 9. §-a (1) bekezdés a), b), e), f) pontban jelölt adatait és a vizsgált járművek azonosító adatait nyilvántartani, és a vizsgálat eredményét igazoló okiratot öt évig megőrizni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben megjelölt szervezet a nyilvántartás adatait a bérleti szerződés megszűnését, illetőleg a vizsgálat eredményét igazoló okirat kiállítását követő öt évig kezeli.

(4) A használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a 33. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatokról köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartott adatokat és a jármű, illetve az alkatrészek megszerzését tanúsító bizonylatot 5 évig, a forgalomból véglegesen kivont járművek esetében a kivonást igazoló okmányokat a vásárlástól számított 2 évig megőrizni.

(5) A nyilvántartásba és a vizsgálat eredményét igazoló okiratba a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendőrhatóság a vállalkozó székhelyén (telephelyén) betekinthet.

VI. Fejezet

ÁTMENETI, ZÁRÓ ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) E törvény a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 39–41. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának h) pontja és 11. §-ának e) pontja 2001. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 8. § g) pontját magyar állampolgár tekintetében 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

36. § Az 5–6. §-ban megjelölt feladatokat 2000. december 31-ig a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendőrség és a közúti közlekedési hatóság látja el.

37. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult:)

„p) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartási eljáráshoz.”

38. § A Szaz. tv. 37. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – a személyi azonosító alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

„d) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szervnek a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének (nők esetében a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”

39. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A közúti balesettel érintett járművek vezetői – a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában – kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni.

(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.”

40. § A Kkt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jármű abban az esetben helyezhető forgalomba, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, törzskönyvvel látták el, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét igazolták, továbbá az országos járműnyilvántartásba bejegyezték.”

41. § A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének d) pontja „a közúti járművek vezetésére jogosító engedély,” szövegrészt követően „a törzskönyv,” szövegrésszel egészül ki.

42. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a nyilvántartás, az okmánytár működtetése és az adatszolgáltatás részletes szabályait;

b) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a nyilvántartásból való adatszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét.