„(1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató az önadózó magánszemélynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével – az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad. A magánszemély a vele együtt élő házastársát megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítás során, illetve szükség szerint ezek önellenőrzésével veheti igénybe a házastárs részére a 19. § (4) bekezdése alapján kiadott igazolás, vagy önadózó házastárs esetében az igénybe nem vehető családi kedvezményről adott nyilatkozat alapján.”
161. § Az Art. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami adóhatóság engedélye alapján a bizonylat elektronikus vagy optikai adathordozón is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti nyilvántartás összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.”
162. § Az Art. 45. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei és az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: igazgatási szervek) részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. Az igazgatási szerv az állami adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az adóhiány megállapításához szükséges.”
163. § Az Art. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga – megkeresés alapján – megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.”
164. § Az Art. 49. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében – ha törvény másként nem rendelkezik – első fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) területi szerve (első fokú állami adóhatóság) jár el. A Hivatal területi szerve látja el első fokon a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat. A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenőrzést, a végrehajtást soron kívül folytatja le.”
165. § Az Art. 50. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó visszatérítésének elbírálására, illetőleg a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végző társasági adóalany, valamint a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében az eljárásra – ha jogszabály másként nem rendelkezik – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.
(7) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, polgári alkalmazottai, az állami adóhatóság alkalmazottai adóügyeiben – az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága jár el.”
166. § Az Art. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) Az állami adóhatóság évenként ellenőrzést folytat le valamennyi magánnyugdíjpénztárnál. Az ellenőrzés keretében az adóhatóság vizsgálja, hogy a magánnyugdíjpénztár a bevallások és a befizetések felülvizsgálatát, a tagdíjtartozások kimutatását elvégezte-e, az aggályos adattartalmú bevallások és a tagdíjtartozások esetén a törvényben előírt intézkedéseket megtette-e. Az ellenőrzés eredményéről a vizsgálat megállapítását tartalmazó jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti az Állami Pénztárfelügyeletet.”
167. § Az Art. 56. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„E bekezdés alkalmazásában alkalmazottnak minősül az a magánszemély is, aki az áru értékesítésében a vállalkozás javára személyesen közreműködik.”
168. § (1) Az Art. 74. §-ának (8)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A magánszemély adózó 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha a bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
(9) Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, továbbá a bevallási kötelezettségét nem teljesítette, 200 ezer forintig, magánszemély esetén 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg – határidő tűzésével – az adózót teljesítésre hívja fel.”
(2) Az Art. 74. §-ának (12)–(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, ismételt bírságolás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
(13) A magánszemély 100 ezer, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását elmulasztja, vagy azokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
b) bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
c) a nyilatkozattételt elmulasztja (a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja),
d) a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
e) az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.
(14) Az adóhatóság az e törvényben, vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvényben megállapított kötelezettségnek az (1)–(13) bekezdésben nem szabályozott megszegése esetén a magánszemély adózót 20 ezer, más adózót 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”
169. § Az Art. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adóigazgatási eljárásban hozott határozat kézbesítése sikertelen, a határozatot a 25. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezhető személlyel kell közölni, ennek hiányában ügygondnokot kell kijelölni. Sikeresnek minősül a kézbesítés, ha a határozat kézbesítése azért volt sikertelen, mert a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően a határozatot visszaküldte az adóhatóságnak. Ezzel szemben ellenbizonyításnak van helye. A határozatot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.”
170. § Az Art. 81. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés]
„c) a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra”
171. § Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.”
172. § Az Art. 88/A. § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik, egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az adóhatóság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 156. § (5) bekezdése szerinti vételár különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.”
173. § Az Art. 95. §-a (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.”
174. § Az Art. 96. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki.
„(7) A pénzügyminiszter rendeletben állapíthatja meg az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető nyomtatványok tartalmát.”
175. § (1) Az Art. 97. §-a j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]
„j) kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. A járulék tekintetében kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató is.
k) munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a járulék tekintetében a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató az l) pont szerinti munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, illetve, ha a törvény szerint a magánszemély jövedelemadóját megállapította,”
(2) Az Art. 97. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„o) igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik,”
(3) Az Art. 97. § zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„zs) be nem jelentett alkalmazott: az a magánszemély, aki az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködik, de nem szerepel a Tbj. 46. § (1) bekezdésében említett nyilvántartásban, vagy az előírásoknak megfelelően vezetett alkalmi munkavállalói könyvvel nem rendelkezik és a kifizető, munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségen, vagy a bejelentési kötelezettséget már teljesítette.”
176. § Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A törvény hatálya kiterjed:
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 73. §-ában,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, továbbá
c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében
meghatározott munkáltatóra [a továbbiakban az a)–c) pontban foglaltak együtt: munkáltató].
(2) Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható
a) az a természetes személy, aki a Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet, illetve
b) a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi [a továbbiakban az a)–b) pontban foglaltak együtt: munkavállaló].”
177. § Az Alk. 2. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) Az 1. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.”
178. § (1) Az Alk. 6. §-ának (8) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:
„A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.”
(2) Az Alk. 6. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.”
(3) Az Alk. 6. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A foglalkoztatást szabálytalannak kell tekinteni és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye, ha a munkáltató az (1)–(9) bekezdésben foglalt előírásokat megszegi.”
179. § Az Alk. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabályban foglaltak szerint – átutalja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett KESZ-re. A Kincstár ezen összegből 40%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 26%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”
180. § (1) Az Alk. 8. §-a (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Szja. és az Art. rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó – a melléklet szerinti – ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 20%-át kell figyelembe venni.
(2) A számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és a közteherjegy értékének együttes összegét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.”
(2) Az Alk. 8. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – kivéve a baleseti táppénzt – nem illetik meg. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.”
(3) Az Alk. 8. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.”
181. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 1. §-a (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés (1991. évi IV. törvény 16. §-a) vagy közmunkaprogram keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”
182. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya nem terjed ki]
„d) a közhasznú munkavégzés vagy a közmunka keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”
183. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„g) az állami adóhatóság engedélye alapján végzett általános forgalmi adó visszatérítési tevékenységre, ha azt nem pénzügyi intézmény végzi.”
184. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 5. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A szövetkezeti hitelintézet]
„a) a 3. § (1) bekezdésének a)–f), h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint”
[meghatározott tevékenységet végezhet.]
185. § (1) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 6. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Nem tekinthető használt terméknek]
„a) a kávé, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő, valamint”
(2) A Fat. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A hivatkozással meghatározott
a) termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. év június hónap 30. napján érvényes besorolási rendjét,
b) szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1999. év július hónap 1. napján érvényes besorolási rendjét
kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
(3) A Fat. 1. számú melléklete e törvény 5. számú melléklete, a Fat. 2. számú melléklete e törvény 6. számú melléklete szerint módosul.
186. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: APEH tv.) 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés alkalmazását a bűnügyi igazgató, a bűnügyi igazgató helyettese vagy a területi nyomozó hivatal vezetője engedélyezi. A területi nyomozó hivatal vezetője által kiadott engedélyt a bűnügyi igazgató vagy a bűnügyi igazgató helyettese öt munkanapon belül jóváhagyja. A titkos információgyűjtés végrehajtását az engedélyező ellenőrzi.”
(2) Az APEH tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:]
„d) a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának, illetőleg területi nyomozó hivatalainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával feltartóztathatja vagy előállíthatja,”
(3) Az APEH tv. 6. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának, illetőleg területi nyomozó hivatalainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt személyazonosságának megállapítása érdekében az igazolás megtagadása esetén, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott áruvizsgálat foganatosítása céljából az eljárással érintett személyt az igazoltatás, illetve az áruvizsgálat helyén feltartóztathatja. A feltartóztatás során az adónyomozó a feltartóztatott személyt az intézkedés helyszínének elhagyásában megakadályozhatja. A Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának, illetőleg a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatalainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt az adónyomozó előállíthatja, akit bűncselekmény elkövetésén tetten ért, aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, vagy aki az adónyomozó felszólítására magát hitelt érdemlően nem igazolja. A feltartóztatás és az előállítás időtartama a hat órát nem haladhatja meg.”
(4) Az APEH tv. 17. §-át követően a következő alcímmel és a 17/A–17/B. §-okkal egészül ki:
17/A. § (1) Az e törvényben szabályozott adónyomozói intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás szabályai az irányadók.
(2) A Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, illetőleg területi nyomozó hivatala által lefolytatott államigazgatási eljáráshoz kapcsolódó adónyomozói intézkedés elleni panaszt az ügy érdemében hozott, vagy az eljárást megszüntető határozat elleni jogorvoslati kérelemben kell előterjeszteni.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett határozat ellen jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem kerül sor, az eljáráshoz kapcsolódó adónyomozói intézkedéssel szemben a 17/B. § rendelkezésének figyelembevételével panasznak van helye.
17/B. § (1) Ha az adónyomozói intézkedést követően a 17/A. § (2) bekezdésében említett eljárás nem indul, a panaszt a sérelem bekövetkezésének napjától számított 8 napon belül az intézkedést foganatosító nyomozó hatóság vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panaszolt intézkedéssel kapcsolatban a 17/A. § (1) bekezdés szerinti eljárás indul, a panaszt soron kívül kell elbírálni.
(2) A nyomozó hatóság vezetője a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül indokolt határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a felettes szerv vezetőjénél fellebbezéssel élhet. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti.
(3) A területi nyomozó hivatalok felettes szerve a Bűnügyi Igazgatóság, a Bűnügyi Igazgatóság felettes szerve a Hivatal. A Bűnügyi Igazgatóság és a Hivatal másodfokú határozata bíróság előtt megtámadható.”
(5) Az APEH tv. 20. §-a (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg]
„c) az adónyomozói intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, valamint az adónyomozói magatartás szabályait.”
187. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A cégbíróság a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról, így különösen a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a bejegyzési kérelem elutasításáról értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt.”
188. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések – kivéve az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket, valamint az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket – nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.”
189. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az 1999. január 1-jét megelőzően az SZJ 143 szám, 1999. január 1-jétől az SZJ 74.4 alá tartozó tevékenységből származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt – e törvény szerint járulékköteles – ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg.”
(2) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény e § (1) bekezdésével megállapított 5. §-ának (4) bekezdését 1996. április 27-től kell alkalmazni.
190. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vámtv.) 1. §-a 23. és 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s ezzel egyidejűleg kiegészül a következő 36. ponttal:
[E törvény alkalmazásában]
„23. vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) a természetes személy, aki büntetlen előéletű;
b) a szervezet,
1. amelynél a kérelem szerinti szakág vezetője büntetlen előéletű, valamint
2. amelynek a kérelem benyújtása időpontjában nincs az állami adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál – a 3. pontban foglalt kivétellel – nyilvántartott tartozása, és
3. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül – a 4. pont kivételével – a vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozása nem haladta meg az ezen időszakban kiszabott vámteher összegének hat százalékát, amennyiben azt a kérelmező a kérelem benyújtása után a vámhatóság felszólítására a számlavezető vámszervvel történt egyeztetést követően az esedékes kamataival együtt 8 napon belül megfizeti, továbbá a befizetés tényét az engedélyező hatóságnál igazolja,
4. a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapon belül nem volt a vámhatóságnál hatvan napon túl nyilvántartott vámtartozása, és
5. nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
c) a vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatánál nem kell kizáró okként figyelembe venni
1. azt a vámtartozást, amely azért állt fenn, mert a vámhatóság nem tett eleget az e törvény 135. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének,
2. az olyan adó- és társadalombiztosítási tartozást, amelynek megfizetésére az illetékes hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
3. az olyan vámtartozást, amelyre vonatkozóan az azonnali végrehajtást a bíróság, az állami adóhatóság vagy a vámhatóság felfüggesztette;
d) az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó vámárukra közölt és esedékes vámteher vámtartozásként csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a vámfizetésre kötelezett a hivatkozott törvény szerint a részére járó támogatást a számlájára történő átutalást követő tizenöt munkanapon belül nem fizette meg.
A felsorolt feltételek meglétét – a vámhatósági adatok kivételével – az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolni, a vámhatóságnak folyamatosan ellenőrizni kell. Jogutódlással létrejött szervezet esetén a feltételeknek a jogelődnél is fenn kell állniuk. A százalékos keret megállapításánál ezer forintra kerekített összeget kell figyelembe venni.”
„34. vámhiány: a jogszerűen kiszabható vámteher és az annál kisebb értékben tévesen közölt vagy nem közölt vámteher különbözete, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte.”
„36. tevékenységi engedély: minden olyan, a vámhatóság által kiadott engedély, amelynek feltétele, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható legyen. A tevékenységi engedélyek különösen: kezességvállalás, összevont árunyilatkozat adás, összkezesség, átalánydíjas garanciajegy forgalmazása, engedélyezett feladó, engedélyezett címzett, vámraktár üzemeltetése, aktív feldolgozás, vámszabad terület üzemeltetése, halasztott vámfizetés, egyszerűsített vámvisszatérítés, vámügynök(ség), elfogadott exportőr, egyszerűsített vámérték megállapítás engedélyezése.”
191. § A Vámtv. 7. §-ának (3)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vámbiztosíték – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az annak nyújtására kötelezett választása szerint készpénz, belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált külföldi bankgarancia, fedezetigazolás, továbbá a vámhatóság által feljogosított, magyarországi székhellyel rendelkező szervezet kezességvállalása lehet. A készpénzben nyújtott vámbiztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége – ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik – nem keletkezhet.
(4) A vámhatóság kezességvállalási engedélyt annak a kérelem benyújtását megelőzően igazoltan legalább 12 hónapja szállítmányozási tevékenységgel foglalkozó, vagy a kérelem benyújtását megelőzően legalább 12 hónapja vámügynöki engedéllyel rendelkező szervezetnek, illetve ezek szakmai szövetségének, illetve gazdasági érdek-képviseleti szervének ad, amely vámszempontból megbízható és amelynek a kezességvállalásból eredő vámteherfizetési kötelezettségéért belföldi székhelyű hitelintézet, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált külföldi bank vagy hitelintézet garanciát vállalt.
(5) A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének időtartama alatt, a bankgarancia összegétől függően az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest:
a) ha a bankgarancia összege százezer forint, az engedélyes egy meghatározott vámhivatalnál azonos időben összesen ötszázezer forint összegű vámteherre vállalhat kezességet;
b) ha a bankgarancia összege ötszázezer forint, az engedélyes egy meghatározott vámhivatalnál azonos időben összesen kettőmillió-ötszázezer forint összegű vámteherre vállalhat kezességet;
c) ha a bankgarancia összege egymillió-ötszázezer forint, az engedélyes egy területi parancsnokság felügyelete alá tartozó vámhivataloknál azonos időben összesen tízmillió forint összegű vámteherre vállalhat kezességet;
d) ha a bankgarancia összege legalább húszmillió forint, az engedélyes bármely vámhivatalnál vállalhat kezességet összeghatárra tekintet nélkül;
e) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk/áruk vámterhének megfizetésénél, továbbá a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott vámbiztosítéknál kizárólag az e bekezdés a)–d) pontjaiban rögzített bankgarancia fedezetén belül vállalható kezesség.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét szállítmányozási tevékenység esetén a kérelmezőnek a székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamara (továbbiakban: kamara) igazolásával, szakmai szövetség vagy érdek-képviseleti szervezet esetén annak bejegyzését, illetve a nyilvántartásba vételét jogerős bírósági végzéssel kell igazolni. Vámügynökség esetén a feltételek meglétét a vámhatóság hivatalból vizsgálja.
(7) A vámhatóság a kezességvállalási engedélyt visszavonja, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha a kezességvállaló az engedélyben meghatározott feltételeket megszegi. Ez utóbbi esetben a kezességvállalásra jogosító engedély – az egyéb feltételek megléte esetén is – ismételten csak a visszavonást követő két év elteltével adható.
(8) A kezességi nyilatkozat elfogadásának feltételeit, a nyilatkozat tartalmát és érvényesíthetőségét, továbbá árutovábbítás esetén a kezességvállalás egyszerűsített szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.”
192. § A Vámtv. 9. §-a a) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes a vámteher biztosítása alól, vagy biztosítottnak tekintendő
a) valamennyi eljárásban]
„3. a nemzetközi szállítást végző külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz) és szállítótartály, felszerelési, berendezési tárgyaival együtt, továbbá azok alkatrészei és tartozékai, valamint a külföldi tulajdonában lévő és Magyarországon besorolt (lajstromozott) nemzetközi menetrendszerű személy- és áruszállítást végző polgári légi jármű, illetve a külföldi által hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljára behozott külföldi rendszámú gépjármű.”
193. § A Vámtv. 125. §-a (2) bekezdésének 3. pontja helyére a következő rendelkezés lép:
[Vámfizetésre kötelezett]
„3. A vámteher megfizetésére kezességet vállal.”
194. § A Vámtv. 135. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett az előírt vámtehernél nagyobb összeget fizet be a vámhatósághoz (túlfizetés) vagy téves befizetés esetén (tartozatlan befizetés) a vámhatóság a fennmaradó összeget köteles elszámolni a vámfizetésre kötelezett vámtartozásaira. Először a vámot, majd a jövedéki adót, a fogyasztási adót és egyéb kötelező befizetést, illetve a kamatot és költségtérítést számolja el. A fennmaradó összeget a vámhivatal által kivetett általános forgalmi adóra írja jóvá.”
195. § A Vámtv. 148. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben a vámteher biztosítékát bankgaranciában nyújtották, az iratoknak az ingó és ingatlan végrehajtásra az állami adóhatósághoz történő átadása előtt a bankgarancia érvényesítése iránt intézkedni kell.”
196. § A Vámtv. 174. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámszervezet végzi]
„g) a jövedéki törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott ellenőrzési, adóhatósági feladatok ellátását,”
197. § (1) E törvény 190–196. §-aiban foglalt rendelkezések a kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba, rendelkezéseiket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény 190. §-ával módosított, a Vámtv. 23. § b) pontjának 3. alpontjában foglalt százalékos előírásnak e törvény hatálybalépését követő 12 hónap elteltével kell megfelelnie a kérelmezőnek.
(3) Az e törvény hatálybalépése előtt vámhatóság által kiadott kezességvállalási engedélyek lejáratig érvényesek maradnak.
(4) Az olyan visszavont tevékenységi engedély esetén, amelyet 1999. január 1-jét követően azért vontak vissza, mert az e törvény hatálybalépése előtt érvényes Vámtv. 1. §-a 23. pontja b) alpontjának 2. pontjában foglaltaknak nem felelt meg, a (2) bekezdés szerinti határidőn belül kérelmezhető az új engedély, ha a kérelmező egyébként az e törvény 190. §-ával módosított Vámtv. 1. §-ának 23. pontjában foglaltaknak mindenben megfelel.
(5) A Vámtv. 143. §-a 2000. január 1-jével hatályát veszti.
198. § Ha jogszabály, bírósági határozat, közjegyzői határozat, bírósági végrehajtói intézkedés, hatósági határozat vagy szerződés alapján teljesítendő pénzfizetési kötelezettség határidejének utolsó napja az 1999. december 30-ára, 31-ére és 2000. január 3-ára, illetve 4-ére elrendelt bankszünnapra esik, a határidő a bankszünnapot követő első munkanapon jár le. Szerződés alapján teljesítendő pénzfizetési kötelezettség esetén a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
199. § E törvény 2000. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott kivételekkel – ettől az időponttól kell alkalmazni.
200. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa tv. 12. §-ának e) pontjában a „konszignációs raktár” szövegrész, a 36. § (1) bekezdésének a) pontjában „– a 37. §-ban meghatározott eltéréssel –” szövegrész hatályát veszti, továbbá a 7. § (2) bekezdésének b) pontjában a „– (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „– (4)–(5) bekezdésben” szövegrész, a 71. §-ának (9) bekezdésében az „(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(8) bekezdésben” szövegrész, a 48. § (3) bekezdésének b) pontjában a „(4)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (7) bekezdésben” szövegrész lép, a 3. számú melléklet I. rész 2/b) pontjában a 13. pontra való hivatkozás 12. pontra változik.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa tv. 48. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy az ott felsorolt tevékenységet folytató adóalanyok 48. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti adóalap számításánál
a) a 2000. január 1. és 2000. június 30. közötti időszakban az 1999. július 1. és 2000. június 30. közötti időszakban elért bevételüket az 1999. év december hónap 31. napján hatályos 48. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti összeghatárral (kivéve az éves bevallásra kötelezett adóalanyokat),
b) a 2000. július 1. és 2000. december 31. közötti időszakban – ideértve az éves bevallásra kötelezett adóalanyokat is – a 2000. január 1. és 2000. december 31. között elért bevételüket a 2000. év január hónap 1. napján hatályos 48. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti összeghatárral veszik figyelembe.
(3) Az áfa tv.-nek e törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított 7. §-ának (5) bekezdésében foglalt, az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben adóalany halálának, illetve a cselekvőképesség elvesztésének időpontja 1999. év december hónap 31. napját követi.
(4) Az áfa tv. 71. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)–(8) bekezdés számozása (8)–(9) bekezdésre változik.
„(7) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter arra, hogy együttes rendeletben szabályozza az e törvény 12. §-ának j) pontja szerinti igazolás módját.”
(5) Az áfa tv.-nek e törvény 9. §-ával megállapított 32. § (1) bekezdésének a) pontjában, 32. §-ának (3) bekezdésében, e törvény 11. §-ával megállapított 44. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az 1999. december 31. napját követően elhatározott átalakulások esetén kell először alkalmazni.
(6) Az áfa tv.-nek az e törvény 8. §-ával megállapított 30. § (3) bekezdésének b) pontjában, az e törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított 33. § (2) bekezdésének c) pontjában, az e törvény 17. §-ával megállapított 67. §-ában foglalt rendelkezéseket, az e törvény 18. §-ával megállapított 70. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseket, valamint az e törvény 201. §-ával megállapított 1–2. és 4. számú mellékleteit azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog keletkezése 1999. év december hónap 31. napját követi. Nem kell alkalmazni az áfa tv. 51. § (3) bekezdését a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózást választó egyéni vállalkozó adóalany esetében, feltéve, hogy az átalányadózás választását megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele nem haladta meg a 4 000 000 forintot.
(7) Az áfa tv.-nek e törvény 201. §-ával és 1. számú mellékletével megállapított 1. számú mellékletének II. rész 2. pontjában foglalt rendelkezéseket 1999. év január hónap 1. napjától kell alkalmazni.
201. § Az áfa tv. 1–2. számú mellékletének helyébe a törvény 1–2. számú melléklete lép, továbbá az áfa tv. 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
202. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 4. számú mellékletében megjelölt terméket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a jövedéki termék belföldi előállítója, illetve importálója a jövedéki termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1999. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.
(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a) egyik tényezője a terméknek a 2000. év január hónap 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;
b) másik tényezője a termékre az e törvény 4. számú mellékletével előírt, a 2000. év január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, illetve az 1999. év december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.
203. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdés a következő új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi f) pontja g) pontra változik:
[(1) Külföldi a 2. § c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül végezhet Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységként]
„f) olyan tevékenységet, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik.”
204. § (1) E törvény 57. § (2) bekezdésének, 58. § (5) bekezdésének és 61. §-ának a borra vonatkozó rendelkezéseit 2000. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E törvény 24. §-ának (2) bekezdése, 25. §-ának (1) bekezdése, 38. §-ának (2), (4) bekezdése és 69. §-a (3) bekezdése az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Egyezményhez történő csatlakozásról és az Egyezmény kihirdetéséről, valamint egyes pénzügyi jogszabályok módosításáról szóló törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E törvény 20. §-a, 21. §-a, 22. §-ának (1) és (3) bekezdése, 27. §-a, 34. §-ának (1) bekezdése, a Jöt.-nek az e törvény 45. §-ával megállapított 54/A. §-a, 54/B. §-a, 54/C. §-ának (2), (6)–(8) bekezdése, 54/D. §-a, 54/F. §-a, 54/H. §-ának (1), (8)–(9) bekezdése, 54/I. §-a, 54/J. §-a, továbbá e törvény 49. §-a, 57. §-ának (1), (3)–(4) bekezdése, 58. §-ának (1), (4) és (6) bekezdése, 62. §-ának (2) bekezdése, 65. §-ának (1) és (4) bekezdése, továbbá e törvény 185. §-ának (1) bekezdése 2000. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A Jöt.-nek az e törvény 45. §-ával megállapított 54/H. §-ának (2)–(7) bekezdése, valamint e törvény 62. §-ának (1) bekezdése 2001. január 1-jén lép hatályba.
(5) A Jöt.-nek az e törvény 37. §-a (2) bekezdésével módosított 36. §-a (2) bekezdésének a cseppfolyós és a gáz halmazállapotú gázra vonatkozó rendelkezése 2002. január 1-jén lép hatályba.
(6) A Jöt. 51. §-ának (3) bekezdése és 58. §-ának (4) bekezdése, valamint a Fat. 1. számú mellékletének 4. pontja 2000. augusztus 1-jével hatályát veszti.
(7) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján megalakult helyi hegyközségek 2000. január 31-ig kötelesek tagjaikat az e törvény 45. §-ában foglalt kötelezettségeikről írásban tájékoztatni.
(8) Az
a) a szőlőtermelő, aki (amely) a Jöt. e törvény 45. §-ával megállapított 54/C. § (3) bekezdésében előírt bejelentkezést,
b) az egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére kötelezett személy, aki (amely) a Jöt. e törvény 45. §-ával megállapított 54/E. § szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmét,
c) a bor adóraktári engedély megszerzésére kötelezett személy, aki (amely) a Jöt. e törvény 45. §-ával megállapított 54/G. § szerinti bor adóraktári engedély iránti kérelmét
2000. június 30-ig a Jöt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően benyújtja, tevékenységét vámhatósági nyilvántartási szám, egyszerűsített adóraktári engedély, illetve bor adóraktári engedély nélkül a kérelem elutasításáról hozott határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb 2000. december 31-ig jogszerűen folytathatja, feltéve, hogy a Jöt. egyéb rendelkezéseit betartja.
(9) A vámhatóság a 2000. június 30-ig benyújtott bejelentkezést, illetve engedélykérelmet legkésőbb 2000. december 31-ig köteles elbírálni.
(10) A Jöt.-nek a szőlőbor utáni jövedéki adókötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit először azokra az esetekre kell alkalmazni, amelyekben az adókötelezettség 2000. július 31-ét követően keletkezik. A szőlőbor 2000. augusztus 1-je előtti belföldi értékesítése és importja esetén a Fat. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Fat. rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az 2000. augusztus 1-je előtt keletkezett adóvisszaigénylési jogosultság esetén is. A negyedéves és az éves bevallásra kötelezett adóalanynak a bevallással le nem zárt, 2000. július 31-ig terjedő időszakra fogyasztási adófizetési kötelezettségét meg kell állapítania, és 2000. augusztus 20-ig be kell vallania. A megállapított nettó fogyasztási adót ezen időpontig kell megfizetnie, illetve ezen időponttól igényelheti vissza.
(11) A (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő személy, továbbá az egyszerűsített adóraktári engedélyt vagy bor adóraktári engedélyt 2000. augusztus 1-jével megszerző személy a külön jogszabály alapján vezetett nyilvántartása szerinti 2000. július 31-i, tényleges szőlőborkészletét adóraktára nyitókészleteként nyilvántartásba veszi, amely a Jöt. szerinti adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.
(12) Amennyiben a Jöt. e törvény 45. §-ával megállapított 54/E. §-a vagy az 54/G. §-a hatálya alá tartozó szőlőbortermelő 2000. június 30-ig nem nyújtja be az egyszerűsített adóraktári vagy a bor adóraktári kérelmét, a 2000. július 31-én a külön jogszabály alapján vezetett nyilvántartásában kimutatott, tényleges szőlőborkészletét a Fat. szerinti adókötelezettség szempontjából 2000. július hónapban belföldön értékesítettnek kell tekinteni.
(13) Mentes az államigazgatási eljárási illeték alól a szőlőtermelőnek a vámhatósági nyilvántartási száma kiadására, valamint a szőlőbor előállítását végző személynek az egyszerűsített adóraktári vagy bor adóraktári engedély kiadására irányuló eljárása, ha a szőlőtermelő, illetve a szőlőbor előállítását végző személy kérelmét 2000. június 30-ig nyújtja be.
(14) E törvény hatálybalépésének évében a Jöt. XI/A. fejezetének alkalmazásában gazdasági év alatt az augusztus 1-jétől november 30-áig tartó, a gazdasági év tárgynegyedéve alatt az augusztus 1-jétől november 30-áig tartó időszakot kell érteni.
(15) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra, hogy 2000. július 1-jéig rendeletben határozza meg a bor és a Jöt. 54/I. § (2) bekezdésében említett melléktermékek lepárlásának rendjét.
(16) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra, hogy 2000. július 1-jéig rendeletben határozza meg a Jöt. 54/A. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott egyéb borok előállításának, minőség-ellenőrzésének és fogyasztói forgalomba hozatalának szakmai szabályait.
205. § (1) E törvénynek a 72–91. §-ban foglalt rendelkezéseit – a (2)–(6) bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel – a 2000. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés b) pontjának az e törvény 74. §-ával, a 33. § (4) bekezdésének e törvény 78. §-ával, valamint a 34. § (1) bekezdés c) pontjának az e törvény 79. §-ával megállapított rendelkezéseit 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 12. § (3) bekezdésnek d) pontja, a 36. § (4) bekezdésének b) pontja, a 39. § (3)–(4) bekezdése, az 53/A. §, a 71. §, a 78/A. § (8) bekezdése, a 3. számú melléklet II/5. pontja, valamint a 25. § (1) bekezdésében a „továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást,” szövegrész, továbbá az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.1 pontjában a „házastársi pótlék” szövegrész, a 4.7 pontja, valamint a 8.11 pontjában az „akkor, ha az munkáltató által, kizárólag munkavégzés céljából történik” szövegrész.
(4) Az Szja tv. 28. § (1) bekezdése kiegészül az „..., a hallgatói munkadíj.” szövegrésszel, a 33/A. § felvezető szövege kiegészül a „az adóbevallásban, a munkáltatói és az azzal egyenértékű elszámolásban figyelembe vett jövedelemből” szövegrésszel, a 38. § b) pontja kiegészül a „..., kivéve, ha az áthidaló kölcsön” szövegrésszel, a 41. § (3) bekezdésének utolsó mondatában a „valótlan adat feltüntetésének” szövegrész helyébe „valótlan adatszolgáltatásnak” szövegrész lép, a 49/B. § (6) bekezdésének c) pontjában a „kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13)” szövegrész helyébe a „kutatás, fejlesztés (SZJ 73.10.1, 73.20.1)” szövegrész lép, az 57/A. § (1) bekezdésében a „fodrász (SZJ 202100), a kozmetikus (SZJ 202210), a személyszállító (SZJ 091250)” szövegrész helyébe a „fodrász (SZJ 93.02.2), a kozmetikus (SZJ 93.02.23.1), a személyszállító (SZJ 60.22.11)” szövegrész lép, az 58. § (7) bekezdésében „20 ezer” szövegrész helyébe a „40 ezer” szövegrész lép, a 70. § (8) bekezdésének b) pontjában a „postaszolgáltatás (SZJ 09511)” szövegrész helyébe a „postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1)” szövegrész lép, a 78. §-ában az „1998. június 30.” szövegrész helyébe az „1999. július 1.” szövegrész lép, valamint az 5. számú melléklet II/8. pontjában a „KSH besorolási számát” szövegrész helyébe a „vámtarifaszámát” szövegrész lép. Az Szja tv. 33/A. §-ában meghatározott engedmény nem alkalmazható arra a nyugdíjjárulékra, magánnyugdíjpénztári tagdíjra, amelyre vonatkozóan ugyanezen § alapján a magánszemély az előző évre vonatkozó adóbevallásában, munkáltatói és az azzal egyenértékű elszámolásban az engedményt érvényesíthette.
(5) Az Szja tv. 57/A–57/C. §-ának az e § (4) bekezdésével módosított rendelkezéseiben, továbbá az 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (6) bekezdésében szabályozott módon és feltételekkel a tételes átalányadózás a 2000. évben is választható.
(6) Az Szja tv. 83. § (4) bekezdés a) pontjának 3. alpontja a költségvetési forrásból történő kifizetés esetén a 2000. adóévben is alkalmazható.
206. § Az Szja tv. 1., 3., 5–7., 10–11. számú melléklete e törvény 7–13. számú melléklete szerint módosul.
207. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 24. §-a (3) bekezdésének második mondata a „terhességi-gyermekágyi segélyben” követően kiegészül a „gyermekgondozási díjban” szövegrésszel; 52. §-ának (4) bekezdésében a „10.” helyébe a „12.” megjelölés lép; 43. §-ának (1) bekezdése a) pontjában az „érdekében az a), c)–d) és f) pontjai” szövegrész helyébe az „érdekében az a) pontja” szövegrész lép; 47. §-ának (1) bekezdése a mondatot kezdő „A” után kiegészül a „46. § (2) bekezdése szerinti” szövegrésszel; 52. §-ának (1) bekezdésében az „a tárgyhavi összesítő bevalláson köteles feltüntetni, és a járulékokkal együtt bevallani és megfizetni” szövegrész helyébe a „az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel” szövegrész lép; az Eb. tv. 80. §-a (1) bekezdésének első mondata „... foglalkoztatók” után kiegészül „Á, az egyéni vállalkozók” szövegrésszel;
b) hatályát veszti:
– a Tbj. 5. §-ának (2) bekezdéséből a „biztosítási önkormányzat,” szövegrész; 7. §-ának (2) bekezdése; 22. §-ának (1) bekezdéséből „a gyermeknevelési támogatás és” szövegrész; 22. §-ának (2) bekezdése, 23. §-ából az „a járulék terhére, a járulékfizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az igazgatási szervvel kötött megállapodás szerint teljesítik” szövegrész; 39. §-ának (3)–(4) bekezdése; 40. §-ának (2) bekezdése; 41. §-ának (2)–(3) és (6) bekezdése; 42. §-ának (2) bekezdése; 45. §-ának (3) bekezdése; 49. §-a és a § előtti cím; 58. §-ának (2) bekezdéséből a „nyugdíjbiztosítási önkormányzat, valamint az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervei számára” szövegrész;
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. §-a (2) bekezdésének második mondata;
– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 84. § (3) bekezdéséből „a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személlyel együtt”, (5) bekezdéséből „a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy jóváhagyásával” szövegrész; 86/A. §-a (1) bekezdéséből „a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személynek a jóváhagyásával” szövegrész;
– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdéséből a „továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveit felügyelő személy” szövegrész;
– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a;
– az Mpt. 83. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 88. §-a (1) bekezdésének e) pontja;
– az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 65. §-ának (3) bekezdése;
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 2. §-a, 5. §-ának (1) bekezdése, 8–10. §-a; 12. §-ának (1) bekezdése; 13. §-ának (2) bekezdése; 15. §-ának (2) bekezdése; 16. §-ának (1) bekezdése; 17. §-a; 18–19. §-a; 21. §-a; 22. §-ának (5) bekezdése;
– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 39. §-a (8) bekezdésének b) pontja.
(2) Ahol jogszabály járulékigazgatóságról rendelkezik, azon állami adóhatóságot kell érteni.
(3) Az e törvény szerint előírt fizetési kötelezettségeket a 2000. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek után, első ízben február hónapban kell megfizetni. A törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra kifizetett (elszámolt) jövedelmek után a járulékot a január 12-én benyújtandó bevallásban kell szerepeltetni. Az ezt követően kifizetett (elszámolt), de még a törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó járulékot az eredeti esedékességkor hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani, és a 2000. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint kell bevallani és megfizetni.
(4) E törvény 124. §-ának rendelkezéseit az 1999. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, illetőleg a 2000. január 1-jétől megnyíló táppénzjogosultságra kell alkalmazni.
(5) Az 1999. december 31-ét követően kifizetett végkielégítéssel biztosítási időt szerezni nem lehet.
208. § (1) Az Itv. 21. § (5) bekezdésének az e törvény 131. §-ával megállapított rendelkezéseit 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E törvény Itv.-t módosító rendelkezéseit – az (1) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével – a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési – ingatlanapport esetében a hatálybalépést követően a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési, illetve változásbejelentési kérelmek szerinti vagyonszerzési – ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g) és i) pontjai, 26. §-ának (10) bekezdéséből a „valamint a 26. § (9) bekezdésében” szövegrész, 33. § (2) bekezdésének 13. és 29. pontja, a 88. §-ából a „statisztikai illeték tekintetében pedig a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény” szövegrész, valamint az Itv. Melléklete 18. címének 8–10. pontjai, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. §-a (1) bekezdéséből a „forgalmi engedélyért, törzskönyvért” szövegrész hatályukat vesztik. Az Itv. 100. §-ában az „illetékek kezelésének és könyvelésének” szövegrész az „illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésének, az illetékek kiszabásának, elszámolásának és könyvelésének” szövegrészre változik.
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 9–10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) Az adóazonosító jel és a Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzése és az ezekről szóló hatósági igazolványnak a polgár részére első alkalommal történő kiadása díjmentes.
(2) Díjmentesen kell kiadni az (1) bekezdésben meghatározott hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban kiadott igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt.
10. § Az adóazonosító jelet, illetőleg a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.”
(4) Az Itv. mellékletének az e törvény 14. számú mellékletének A. pontjával megállapított IX. cím III. 1. pontja 2001. január 1-jén lép hatályba.
209. § Az Itv. melléklete e törvény 14. számú mellékletének megfelelően módosul.
210. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Htv. 52. §-ának 12. pontjából az „illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta” szövegrész hatályát veszti. A vállalkozó a 2000. évben keletkezett iparűzési adó alapjának megosztását a Htv. 1999. évben hatályos melléklete alapján is elvégezheti.
211. § A Htv. melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép.
212. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 11. § (3) bekezdésének k) pontjából a „tételes” szövegrész, a 29. § (1) bekezdésének első mondatából, továbbá a 32. § (1) bekezdésének harmadik és a (2) bekezdés első mondatából az „állami” szó, a 32. § (2) bekezdésének utolsó mondata, a 32. § (3) bekezdéséből „az állami adóhatóság járulékigazgatóságánál,” szövegrész, a 32. § (7) bekezdésének első mondatából „az adóhatóság értesítésétől számított 30 napon belül” szövegrész, a 49. § (2) bekezdésének d) pontja, a 64. § (2) bekezdése, a 75. § (4) bekezdéséből a „..., ha zárótárgyalást tartottak, a zárótárgyalás napját” szövegrész, 96/B. §, az 5. számú melléklet 3. pontjának második, harmadik és negyedik mondata, az 5. pontjának harmadik mondata, az Art. módosításáról szóló 1997. évi CX. törvény 26. §-ának (9) bekezdése azzal, hogy a külföldi vállalkozó a 2000. év első két negyedévére bevallott társasági adó előlegét 2000. július 15-ig fizeti meg, az Art. módosításáról szóló 1998. évi LXII. törvény 28. §-ának (7) bekezdése, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-ának i) pontja.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 82. §-a (6) bekezdésében a „vagy a külkereskedelmi eljárással kapcsolatos illetékek esetében nemzetgazdasági érdekek indokolják” szövegrész helyébe „indokolja” szövegrész lép.
(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1999. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(4) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét – az Art. e törvény 152. §-ával megállapított 19. §-ának (4) bekezdése és a 160. §-ával megállapított 35. § (1) bekezdésének utolsó mondata kivételével – az 1999. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
213. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 1–3., 5–7. számú melléklete az e törvény 16–21. számú mellékleteinek megfelelően módosul.
214. § A 198. § a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés napját megelőzően kiadott jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek, illetőleg a hatálybalépés napját megelőzően megkötött szerződések tekintetében is alkalmazni kell.
215. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Alk. bevezető mondatából a „magánszemély” szó.
(2) Az Alk. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „1996. évi LXXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „1998. évi LXVI. törvény” szövegrész, a 8. §-ának (4) bekezdésében a „T. 103. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Tbj. 19. § (3) bekezdésében” szövegrész lép.
(3) A Kjt. 38. §-ának (1) bekezdésében a „86–87/A. §, a 87. § (1) bekezdése,” szövegrész helyébe a „86–86/A. §, 87. § (1) bekezdése, 87/A. §,” szövegrész lép.
216. § Az Alk. melléklete helyébe e törvény 22. számú melléklete.
217. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény e törvény 183. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésének g) pontja e törvény kihirdetésével lép hatályba.
„1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
1. Termékek
| Sor- szám | Megnevezés | Vámtarifaszám | ||
| 1. | Élő állatok | 0101-től 0106-ig | ||
| 2. | Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség | 0201-től 0210-ig | ||
| 3. | Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok | 0301-től 0307-ig | ||
| 4. | Tejtermékek, madártojás, természetes méz, másutt nem említett élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer | 0401-től 0410-ig | ||
| 5. | Élő fa és egyéb növény, hagyma, gumó, gyökér stb. | 0601-től 0604-ig | ||
| 6. | Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók | 0701-től 0714-ig | ||
| 7. | Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, citrusfélék | 0801-től 0814-ig | ||
| 8. | Tea (nem fermentált) | 0902 10 0902 20 | ||
| 9. | Gabonafélék | 1001-től 1008-ig | ||
| 10. | Malomipari termékek | 1101-től 1106-ig 1108-tól 1109-ig | ||
| 11. | Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, különféle gyümölcsök, ipari és gyógynövények (gyógyszer-alapanyagok kivételével), szalma és takarmány | 1201-től 1214-ig kivéve: ex* 1211 90 95 | ||
| 12. | Mákgubó | ex 1211 90 95 99 | ||
| 13. | Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termék | 1401-től 1404-ig | ||
| 14. | Állati és növényi zsírok (csak az emberi fogyasztásra alkalmasak) | 1501 | ||
| ex 1507-től 1510-ig ex 1512 ex 1513 21 30 00 ex 1513 21 90 00 ex 1513 29 50 00 ex 1513 29 91 00 ex 1513 29 99 00 ex 1514 ex 1515 21 ex 1515 29 ex 1515 50 ex 1517 | ||||
| 1521 90 91 | ||||
| 15. | Élelmiszer-készítmények hús, hal, rák, rákféle, puhatestű, valamint más gerinctelen víziállat tartalommal | 1601-től 1605-ig | ||
| 16. | Cukor és cukoráruk | 1701-től 1703-ig | ||
| 17. | Rúd alakú, túróval töltött, csokoládéval bevont termék | ex 1806 31 00 99 | ||
| 18. | Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék | 1901-től 1904-ig | ||
| 1905 10 1905 40 1905 90 | ||||
| kivéve: | ||||
| 1901 10 00 02 | ||||
| 19. | Zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények | 2001-től 2008-ig | ||
| 20. | Egyéb ehető készítmények | 2102 2103 90 90 | ||
| 2104-től 2105-ig | ||||
| 2106 10 2106 90 | ||||
| kivéve: | ||||
| 2106 90 92 01 2106 90 98 01 | ||||
| 21. | Víz [ásványvizekből csak az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) minősítésével rendelkezők] | ex 2201 | ||
| 22. | Ízesített tej | ex 2202 90 91 ex 2202 90 95 ex 2202 90 99 | ||
| 23. | Ecet (csak a 20%-ot meg nem haladó, emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmas) | ex 2209 | ||
| 24. | Élelmiszer-ipari melléktermékek, hulladékok, elkészített állati takarmányok | 2301-től 2309-ig | ||
| 25. | Ásványi termékek (kalciumfoszfát trágyaként való felhasználás céljából őrölve) | ex 2510 20 | ||
| 26. | Ásványi tüzelőanyagok | 2701-től 2705-ig | ||
| 2709 2711 11 2711 21 2711 12 11 2711 12 19 | ||||
| tüzelési célra | ex 2711 12 94 | |||
| 2711 12 97 | ||||
| tüzelési célra | ex 2711 13 91 | |||
| 2711 13 97 | ||||
| tüzelési célra | ex 2711 29 | |||
| 27. | Elektromos energia | 2716 | ||
| 28. | Szacharin | ex 2925 11 | ||
| 29. | Gyógyszerek („állatgyógyászati célra” szövegű magyar alszámos bontások), gyógyiszap, állatgyógyászati oltóanyag | ex 3002 ex 3003 ex 3004 | ||
| 30. | Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek sebészeti steril catgut, fogászati vérzéscsillapítók | 3005 3006 10 | ||
| 31. | Vércsoportreagensek, kontrasztanyag-készítmények | |||
| Hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények állatgyógyászati célra Fogászati cement és más fogászati tömőanyagok, csontpótló cementek, gyökértömő csúcs | ex 3006 20 ex 3006 30 3006 40 ex 3006 60 | |||
| 32. | Állati vagy növényi trágya | 3101 | ||
| 33. | Ásványi vagy vegyi trágyázószer (műtrágyának formázva) | ex 3102 ex 3103 ex 3104 | ||
| 3105 | ||||
| 34. | Fogászati lakkanyag | ex 3208 | ||
| 35. | Fogászati viasz, fogászati lenyomatkeverék, fogászatban használt gipsz alapú egyéb készítmények, ragasztóanyag fogászati célra | ex 3906 * ex 3506 | ||
| Fogtechnikai, fogászati gipsz mintakészítéshez Lenyomatgipsz fogászati lenyomatkészítéshez, por alakban | ex 2520 | |||
| Filmizoláló folyadék, gipsz-műanyag izoláló protéziskészítéshez Polírpaszta, fémoxid-gyanta keverék, fogművek felületi karcmentesítésére és fényesítésére | ex 3209 90 | |||
| Foszfát kötésű kvarc-földpát alapú beágyazó anyag fémöntéshez és hozzá keverőfolyadék | ex 3405 90 | |||
| Önkötő mintázó anyag, metil-metakrilát alapú, fogtechnikai célra, készletben is Fogsoralapanyag protézis készítéséhez (meleg polimerizátum), metil-metakrilát alapú Öntőakrilát fogsoralapanyag protézis készítéséhez (hideg polimerizátum), metil-metakrilát alapú Autopolimerizátum fogsorjavító anyag | ex 3816 | |||
| Korona, híd-váz leplezőanyag, polimetil-metakrilát (meleg polimerizátum) vagy aromás dimetakrilát alapú és színezői | ex 3407 | |||
| 36. | Rovarölők, gombaölők, külsőleg alkalmazandó fertőtlenítőszerek, gyomirtók stb. | 3808 | ||
| 37. | Egészségügyi (műanyag) áruk | ex 3924 90 | ||
| 38. | Egészségügyi és gyógyszerészeti áruk gumiból Fogászati gumianyag | 4014 4015 11 | ||
| ex 4014 90 90 00 | ||||
| 39. | Tűzifa, faszén | 4401 4402 | ||
| 40. | Egészségügyi betét és tampon, pelenkabetét, papírvatta, fogászati papíranyag | ex 4818 40 ex 4818 90 ex 4823 | ||
| 41. | Könyv, folyóirat, kotta, térkép (kivéve: az 1. számú melléklet II. Rész 41. pontjában meghatározott tankönyv) | 4901-től 4904-ig 4905 91 4905 99 | ||
| 42. | Vatta textilanyagokból, és ebből készült áruk (pl. textilpelenka) | 5601 10 5601 21 | ||
| 43. | Kompressziós térdharisnya, harisnya, harisnyanadrág, karharisnya, kompressziós kesztyű [Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet (ORKI) által minősített termékek] | ex 6115 ex 6117 | ||
| 44. | Fogtechnikai bázislemez | ex 7106 ex 7108 ex 7110 ex 7218 ex 7219 ex 7220 | ||
| 45. | Katalizátor közúti járművekhez | ex 8421 39 71 | ||
| 46. | Rögzített adatállományt tartalmazó könyvet helyettesítő | 8524 31 | ||
| oktató, ismeretterjesztő CD-lemez | ex 8524 39 | |||
| 47. | Rokkantkocsi | 8713 | ||
| 48. | Szemüveglencse, kontaktlencse | 9001 30 9001 40 41 9001 40 49 9001 40 80 9001 50 41 9001 50 49 9001 50 80 | ||
| 49. | Orvosi, sebészeti műszer és készülék: öninjektáló készülék, orvosi fecskendő, transzfúziós készülék, orvosi csapoló és öblítőeszközök, infúziós szerelékek, fogászati csiszoló, fényesítő és tisztítóanyagok, fogászati tisztítókefék, vesedializátorhoz tartozó szűrő és vérvonal | ex 9018 ex 8421 29 90 00 | ||
| 50. | Egészségügyben való felhasználás céljára minősített inhalátor | ex 9019 20 | ||
| 51. | Gyógyászati segédeszközök Műfog, protézis és hídanyagok | 9021 11 9021 19 9021 21 9021 29 9021 30 9021 40 9021 90 | ||
| 52. | Bemutatási (pl. oktatási) célra szolgáló készülék, eszköz (taneszköz) | ex 9023 | ||
| 53. | Vércukorszintet meghatározó készülék | ex 9027 80 17 ex 9027 80 97 | ||
| 54. | Műlép | ex 9602 00 00 01 | ||
| 55. | A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek | ex 1211 ex 1302 ex 1504 ex 1515 ex 2006 ex 2007 ex 2106 ex 2201 ex 2205 ex 2206 ex 2208 ex 3004 ex 3301 ex 3302 ex 3306 ex 3307 ex 3802 90 | ||
| 56. | Zsűriszámmal ellátott egyedi, vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti és iparművészeti termékek (Nem tartoznak ide az ipari gyártástechnológiával előállított termékek még akkor sem, ha azokat népművész vagy iparművész formaterve alapján ún. esztétikai zsűri minősítette és zsűriszámmal ellátta.) | |||
| 57. | Hőhasznosító napkollektor | ex 8419 19 | ||
| 58. | Napkollektor | ex 8541 40 91 | ||
| 59. | Azbesztmentes fékbetét | ex 8607 29 ex 8708 31 ex 8803 30 | ||
| * „ex” jelölés jelentése az, hogy az adott vámtarifaszám alá sorolható termékek közül csak a „Megnevezés” rovatban szereplő meghatározásnak megfelelő termék tartozik az adott adókulcs alá. E törvény alkalmazásában vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számai: A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ide értendő. | ||||
2. Szolgáltatások
| Sor-szám | Megnevezés | Vámtarifaszám | ||
| 60. | Mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás | SZJ 01.41.1, 01.42.1, 01.50.1, 02.02.1 | ||
| 61. | Halászati szolgáltatás | SZJ 05.01.1 | ||
| 62. | Kényszer- és bérvágás | SZJ 15.11.90.0-ből, 15.12.90.0-ből | ||
| 63. | Gyógyászati segédeszközök bérmunkában történő előállítása | A megbízó anyagából, illetve bérmunkában végzett részmegmunkálás SZJ 33.10.99.0-ból | ||
| 64. | Könyv- és zeneműkiadás | SZJ 22.11.90.0, 22.14.90 kivéve: reklám, röpirat, tájékoztató nyomtatvány | ||
| 65. | Lapkiadás | SZJ 22.12.90.0 , 22.13.90.0 | ||
| 66. | Egyéb kiadói szolgáltatás | SZJ 22.15.90.0 | ||
| 67. | Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás | SZJ 40.10.9, 40.20.9, 40.30.9, 41.00.9 kivéve: mérőóra leolvasása, karbantartása | ||
| 68. | Szemüveglencse egyedi csiszolása, keretbe helyezése | SZJ 52.74.13.0-ból | ||
| 69. | Gyógyászati segédeszközök (az 1. számú melléklet I. Részének 47., 51. pontjában meghatározottak) javítása | SZJ 33.10.92.0-ból | ||
| 70. | Szállodai szolgáltatás | SZJ 55.11.1, 55.12.1 | ||
| 71. | Egyéb kereskedelmi és korlátozottan igénybe vehető szálláshely-szolgáltatás | SZJ 55.21.1, 55.22.1, 55.23.11, 55.23.12, 55.23.13, 55.23.15 | ||
| 72. | Éttermi, cukrászati, egyéb nyílt árusítású vendéglátásban az ételforgalom | SZJ 55.30.1-ből | ||
| 73. | Diákétkeztetés | SZJ 55.51.10.1, 55.51.10.2, 55.51.10.3 | ||
| 74. | Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátásban az ételforgalom | SZJ 55.51.10.4-ből, 55.51.10.9-ből, 55.52.1-ből | ||
| 75. | Szállítás, raktározás, posta és távközlés Kivéve: | SZJ 60, 61, 62, 63, 64 | ||
| – Utazásszervezés, utazási ügynöki szolgáltatás, idegenvezetés, turistatájékoztatás | SZJ 63.30.1 | |||
| – Postai szolgáltatás | SZJ 64.11.12.0, 64.11.13.0, 64.11.14.0, 64.11.15.0 | |||
| – Távközlés kivéve kábel tv (SZJ 64.20.3-ból) | SZJ 64.20.1, 64.20.2, 64.20.3 | |||
| – Légijármű javítás | SZJ 63.23.13.1 | |||
| – Városnéző busz szolgáltatás | SZJ 60.23.12 | |||
| 76. | Kutatás és kísérleti fejlesztés | SZJ 73.10.1, 73.20.1 | ||
| 77. | Mezőgazdasági termelési rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatás | SZJ 74.14.15.0-ból | ||
| 78. | Település- és tájrendezés, területfejlesztési, -rendezési tervezés | SZJ 74.20.51, 74.20.52 | ||
| 79. | Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodás és halászati szakmai tervezés, szakértés Kivéve: – Trófeabírálat | SZJ 74.14.15.0-ból SZJ 74.14.23.1 | ||
| 80. | Vízgazdálkodási tervezés, szakértés | SZJ 74.14.23.2-ből | ||
| 81. | Postai és távközlési tervezés, szakértés | SZJ 74.14.23.3-ból | ||
| 82. | Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés | SZJ 74.14.23.5 | ||
| 83. | Mezőgazdasági laboratóriumi vizsgálatok | SZJ 74.30.1-ből | ||
| 84. | Környezeti elemek laboratóriumi vizsgálata, elemzése | SZJ 74.30.11.2 | ||
| 85. | Kéménytisztítás és tüzeléstechnikai szolgáltatás | SZJ 74.70.15.0 | ||
| 86. | Állat-egészségügyi ellátás | SZJ 85.20.1 | ||
| 87. | Szociális étkeztetés | SZJ 85.31.1-ből, 85.32.1-ből | ||
| 88. | Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | SZJ 90.00.1, 90.00.2, 90.00.3 | ||
| 89. | Film- és videogyártás | SZJ 92.11.3 kivéve: nem elkülönült reklámfilmgyártás | ||
| 90. | Film- és videoterjesztés | SZJ 92.12.10.0 | ||
| 91. | Film- és videovetítés | SZJ 92.13.1 | ||
| 92. | Rádió és televízió műsorszolgáltatás Kivéve: – Közszolgálati rádió és televízió műsorszolgáltatás | SZJ 92.20.1 | ||
| 93. | Előadóművészeti szolgáltatás | SZJ 92.31.21.0 | ||
| 94. | Művészeti alkotótevékenység | SZJ 92.31.22 | ||
| 95. | Cirkusz műsor | SZJ 92.34.11.0-ból | ||
| 96. | Vidámparki szórakoztatás, mutatványok | SZJ 92.33.10.0 | ||
| 97. | Könyvtári szolgáltatás, amennyiben az adóalany élt a 30. § (3) bekezdésében biztosított választási jogával | SZJ 92.51.11.0 | ||
| 98. | Állat- és növénykertek, védett természeti értékek bemutatása | SZJ 92.53.1 | ||
| 99. | Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás | SZJ 92.61.10-ből, 92.72.11.0-ból | ||
| 100. | Mosás, vegytisztítás, textilfestés | SZJ 93.01.1 | ||
| 101. | Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás | SZJ 93.03.1 | ||
| 102. | Fürdőszolgáltatás | SZJ 93.04.10.0-ból | ||
| 103. | Temetések megszervezése, ügyintézése | SZJ 74.84.16.9-ből | ||
| 104. | Verseny- és élsport, verseny- és élsport lebonyolítása | SZJ 92.61.1-ből, SZJ 92.62.1-ből |
| Sor-szám | Megnevezés | Vámtarifaszám | ||
| 1. | Humán gyógyszerek, amelyeket a jogszabályok szerint az arra jogosult hatóság engedélyezett [az 1. számú melléklet I. Részének 55. pontjában szereplő 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet hatálya alá tartozó gyógyhatású termékek kivételével], oltóanyagok, galenusi gyógyszerek | ex 3002 ex 3003 ex 3004 ex 3006 60 | ||
| 2. | Szérumkomponenseket vagy mikrobákat tartalmazó minták vizsgálatára szolgáló készítmény | ex 3002 10 ex 3002 90 ex 3006 20 ex 3006 30 ex 3822 | ||
| 3. | Gyógyszergyártásra és diagnosztikai célokra táptalaj és alapanyagai | ex 1302 ex 3504 ex 3821 | ||
| 4. | Orvosi radioaktív izotópok | 2844 40 20 01 | ||
| 5. | Szalicilátok | 2918 21-től 2918 23-ig | ||
| 6. | Aminosavak | 2922 41-től 2922 43-ig | ||
| 2922 49 | ||||
| 7. | Pirazolonok és imidazolonok | 2933 11 2933 19 2933 21 2933 29 | ||
| 8. | Barbiturátok | 2933 51 | ||
| 9. | Szulfonamidok | 2935 | ||
| 10. | Vitaminok | 2936 | ||
| 11. | Hormonok, szteroidok | 2937 | ||
| 12. | Glükozidok | 2938 | ||
| 13. | Alkaloidák | 2939 | ||
| 14. | Antibiotikumok | 2941 | ||
| 15. | Humán gyógyászati célú galenusi készítmények és gyógyszerek alapanyagai | ex 1211 90 95 ex 1302 | ||
| 3001 | ||||
| 16. | Kiszerelt gyógyhatású humán tápszer | 1901 10 00 02 2106 90 92 01 2106 90 98 01 | ||
| 17. | Egészségügyi oxigén (max. 10, illetve 20 liter űrtartalmú, 150, illetve 200 bar nyomású palackban kiszerelve, kizárólag OGYI által minősített termék) | ex 2804 40 | ||
| 18. | Guaiphenenesine | ex 2909 49 90 00 | ||
| 19. | Naproxen, Naproxen Na, Fenofibrat | ex 2918 90 90 00 | ||
| 20. | Ketamin HCl | ex 2922 30 00 00 | ||
| 21. | Aminokapronsav | ex 2922 49 70 | ||
| 22. | Lidocain | 2924 29 10 00 | ||
| 23. | Atenolol | ex 2924 29 90 00 | ||
| 24. | Paracetamol | 2924 29 30 00 | ||
| 25. | Spironolakton | ex 2932 29 80 99 | ||
| 26. | Triamcinolon | ex 2937 22 00 00 | ||
| 27. | Fenilbutazon | 2933 19 10 00 | ||
| 28. | Naphazolin HCl | ex 2933 29 10 00 | ||
| 29. | Domperidon, Fentanil citát, Piritramid, Droperidol, Lansoprasol | ex 2933 39 95 99 | ||
| 30. | Broxiquinolin | ex 2933 40 90 01 | ||
| 31. | Chloroquin (Delagil) | ex 2933 40 90 99 | ||
| 32. | Proquazon, Trimetoprim, Cinnarizin | ex 2933 59 70 00 | ||
| 33. | Sertan | ex 2933 79 00 00 | ||
| 34. | Diazepam, Nitrazepam | ex 2933 90 60 00 | ||
| 35. | Azapropazon, Mazindol | ex 2933 90 95 99 | ||
| 36. | Karbamazepin | ex 2933 90 50 00 | ||
| 37. | Pizotifen, Aprotinin oldat Levamisol, Prazosin HCl, Ofloxacin | ex 2934 90 97 99 | ||
| 38. | Koffein anhidrát | ex 2939 30 00 00 | ||
| 39. | Efedrin | 2939 41 00 00 | ||
| 40. | Teofillin anhidrát | ex 2939 50 00 00 | ||
| 41. | Közoktatásban használt tankönyv és CD–ROM (a segédkönyvek, a tanulási segédletek, a tanári segédletek és a tanári kézikönyvek kivételével), amely a tárgyévet megelőző év december hónap 31-ig elkészítendő, tárgyévre érvényes tankönyvjegyzékben szerepel | ex 4901 ex 8524 | ||
| 42. | Braille-tábla műanyagból | ex 3926 90 | ||
| 43. | Csecsemőpelenka | ex 4818 40 | ||
| 44. | Fehér bot, vakoknak | ex 6602 | ||
| 45. | Pontozó, vakoknak | ex 8205 59 90 | ||
| 46. | Braille-tábla, fémből | ex 8310 | ||
| 47. | Braille-írógép, vakoknak | ex 8469 30 | ||
| 48. | Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a Szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) | ex 8471 | ||
| 49. | Telefonkezelő adapter, vakok számára | ex 8517 80 90 | ||
| 50. | Braille óra, vakoknak | ex 9102 | ||
| 51. | Magisztrális gyógyszerek elkészítése | SZJ 52.31.1 | ||
| 52. | Természetesen megújuló energiaforrás | 1516 20 95 00” |
„2. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:
1. a földterület értékesítése, bérbe és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6, 70.20.12.8);
2. a lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése előtti értékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést;
3. oktatást szolgáló taneszközök (ex 9023), építmények (ÉJ 572) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelő bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-ből);
4. diákotthoni, kollégiumi ellátás (SZJ 55.23.15-ből);
5. postai szolgáltatás (SZJ 64.11.12.0, 64.11.13.0, 64.11.14.0, 64.11.15.0);
6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1, 65.12.1, 65.21.1, 65.22.1, 65.23.1, 66.01.1, 66.02.1, 66.03.1, 67), ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: hit.) 3. §-a szerinti – hitelintézeti elszámolóház által végzett – elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve
– a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint
– a hit. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve – ha a lízingbe adott termék saját előállítású – előállítási költségének erejéig;
7. hitelezői, valamint tagsági jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése;
8. lakóingatlan – rendeltetéstől független – bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása (SZJ 70.20.11-ből);
9. sportot szolgáló építmények (ÉJ 317–25, 26, 581–5, 581–64, 912–2-ből) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelő bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-ből);
10. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;
11. művelődési ház (kultúrotthon) (ÉJ 571–1), művelődést szolgáló önálló rendeltetési egység rendeltetésének megfelelő bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-ből);
12. az engedményezés és a tartozásátvállalás;
