13. lakóingatlanok kezelése (SZJ 70.32.11.0);
14. a bíróságok és a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők által végzett szakértői tevékenység, és az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége (SZJ 74.11.17.0);
15. az ügyvédekről szóló törvény szerint a kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenység, illetőleg jogi képviseleti tevékenység, továbbá jogi dokumentációs tevékenység (SZJ 74.11.1, kivéve 74.11.17.0);
16. műemlékvédelmi szakértés (SZJ 74.14.23.9-ből);
17. egészségügyi tervezés, módszertani feladatok (SZJ 74.14.23.4-ből),
18. tudományos rendezvények lebonyolítása (SZJ 74.84.15.0-ból);
19. egyéni vállalkozói igazolvány kiadása (SZJ 74.84.16.7)
20. közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás (SZJ 75);
21. oktatás (SZJ 80);
22. humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1), kivéve az egészségügyi kártevőirtást (SZJ 85.14.18.0);
23. szociális ellátás (SZJ 85.3), kivéve a szociális étkeztetést (SZJ 85.31.1-ből, 85.32.1-ből);
24. tagsági viszonyon alapuló egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás (SZJ 91.11.1, 91.12.1, 91.20.1, 91.31.1, 91.32.1, 91.33.1);
25. közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás (SZJ 92.20.1-ből);
26. közös ismeretterjesztés és ismeretszerzés (SZJ 92.34.13.9);
27. könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás (SZJ 92.51.1, 92.52.1),
28. sport- és szabadidős szolgáltatás (SZJ 92.6), kivéve a verseny- és élsportot, a verseny- és élsport lebonyolítását (SZJ 92.61.1-ből, 92.62.1-ből) és az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást (SZJ 92.61.10-ből, 92.72.11-ből);
29. szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 92.71.10), kivéve a szelvényértékesítést és más kiegészítő szolgáltatást (SZJ 92.71.10.9);
30. az 1–29. pontokban felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közvetítése, ha az más nevében és javára történik;
31. az előzőekben statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott tevékenységek, függetlenül attól, hogy a statisztikai besorolás a tevékenység folytatását személyi vagy egyéb előfeltételhez köti.”
Az áfa tv. 4. számú melléklet I. Részében a „Növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásaik” cím alatti 7. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
(I. Rész: A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre és a kompenzációs felár mértéke
| Sor-szám | Megnevezés | Vámtarifaszám | A kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár %-ában) | ||
| „7. | Gabonafélék | 1001-től 1007-ig 1008 10 1008 20 1008 30 1008 90 10 | 12” |
| Sor-szám | A termék megnevezése | A fizetendő adó összege | ||
| 1. | a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre | 6,10 Ft/l | ||
| 2. | a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre | 6,60 Ft/l | ||
| 3. | a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre | 6,60 Ft/l | ||
| 4. | a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra | 6,60 Ft/l | ||
| 5. | 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira | 6,60 Ft/l | ||
| 6. | a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra | 6,60 Ft/l | ||
| 7. | a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra | 5,20 Ft/l | ||
| 8. | a 2710 00 81, 2710 00 83, 27 10 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra | 4,70 Ft/kg | ||
| 9. | a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra | 4,70 Ft/kg | ||
| 10. | a Jöt. 42. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermékek – a 11. sorszám alatti, valamint a 2208 90 41 és a 2208 90 45 vámtarifaszám alatti alkoholtermékek kivételével – | 100 Ft/hlf | ||
| 11. | a 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat | 130 Ft/hlf | ||
| 12. | a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka | 130 Ft/hlf | ||
| 13. | a Jöt. 52. § szerinti sör | 22 Ft/Balling-fok/hl | ||
| 14. | a Jöt. 55. § szerinti pezsgő | 4,60 Ft/l | ||
| 15. | a Jöt. 58. § (2) bekezdése szerinti habzó köztes alkoholtermék | 10,40 Ft/l | ||
| 16. | a Jöt. 58. § (3) bekezdése szerinti nem habzó köztes alkoholtermék | 8,90 Ft/l |
(Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni)
| Sor-szám | A termék megnevezése és vámtarifaszáma | Fogyasztási adó mértéke) | ||
| „1. | Nem ezüst nemesfémből készült termék, nemes kőből készült ékszer, csiszolt nemes kövek, nem ezüst nemesfém egyéb ékszerek és nem ezüst nemesfém termék és ékszeralkatrész: 7102 29 7102 39 7103 91 7103 99 7113 19-ből a legalább 585 ezrelékes (14 karátos) aranyból, továbbá a platinából készített termék 7114 19 00 00 7116 20 7118 90 00 00 9613 20 10 99-ből 9613 20 90 99-ből 9613 30 00 99-ből 9613 80 00 99-ből 9614 20 80 99-ből 9614 90 00 99-ből” | 35% |
(Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe)
| (Sor-szám | A szolgáltatás megnevezése és SZJ száma | Fogyasztói árkiegészítés mértéke) |
| (1. | 50%-os vasúti kedvezmény) „(SZJ: 60.21.10.9 és 60.10.1 kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)„ | (100%) | ||
| (2. | 67,5%-os vasúti kedvezmény) „(SZJ: 60.10.1 kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)” | (208%) | ||
| (3. | 90%-os vasúti kedvezmény, ideértve a budapesti agglomerációban a HÉV-re váltott tanuló- és nyugdíjas bérletjegy, illetve a hadköteles katonák HÉV-re váltott menetjegye kedvezményét is) „(SZJ: 60.21.10.9 és 60.10.1 kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)” | (900%) | ||
| (4. | Tanulók vasúti bérletjegye) „(SZJ: 60.10.1 kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)” | (900%) | ||
| (5. | A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az országgyűlési képviselők korlátlan, valamint a fegyveres erők hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítők jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása) „(SZJ: 60.21.10.9 és 60.10.1 kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)” | (12%) | ||
| (6. | 50%-os távolsági autóbusz kedvezmény) „(SZJ: 60.21.31.0-ból)” | (100%) | ||
| (7. | 67,5%-os távolsági autóbusz kedvezmény) „(SZJ: 60.21.31.0-ból)” | (208%) | ||
| (8. | 90%-os távolsági autóbusz kedvezmény, ideértve a budapesti és miskolci agglomerációban váltott tanuló- és nyugdíjas bérletjegy kedvezményét is) „(SZJ: 60.21.31.0-ból és 60.21.21.3-ból)” | (900%) | ||
| (9. | Tanulók távolsági autóbusz kedvezménye) „(SZJ: 60.21.31.0-ból)” | (614%) | ||
| (10. | Hatósági áras különjárati autóbusz forgalom) „(SZJ: 60.23.11.0-ból és 60.23.14.0-ból)” | (20%) | ||
| (11. | A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a menetrend szerinti távolsági autóbusz közlekedésben) „(SZJ: 60.21.31.0-ból)” | (8%) | ||
| (12. | Helyi tanuló- és nyugdíjas bérletjegy) „(SZJ: 60.21.21-ből és 60.21.10.1-ből)” | (208%) | ||
| (13. | A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a helyi közlekedésben) „(SZJ: 60.21.1-ből és 60.21.21-ből)” [Budapest (a Helyiérdekű Vasúttal együtt) Debrecen ezen belül: | (16,5%) | ||
| kötöttpályás közlekedés | (20,0%) | |||
| egyéb közlekedés | (15,5%) | |||
| A többi megyei jogú város | (15,5%) | |||
| Egyéb települések] | (12,0%) | |||
| (14. | 50%-os személyhajózási és révközlekedési kedvezmény) „(SZJ: 61.20.11-ből és 61.20.12-ből)” | (100%) | ||
| (15. | Révközlekedés tanuló- és nyugdíjas bérletjegye) „(SZJ: 61.20.11-ből)” | (208%) | ||
| (17. | A 70. életévüket betöltő magyar állampolgárok, fegyveres erők hadköteles tagjai és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain) „(SZJ: 61.20.11-ből és 61.20.12-ből)” | (5 %) |
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, fiatal felnőtt részére utógondozói ellátás keretében biztosított ellátmány, nevelési díj, nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a sorkatona és a polgári szolgálatot teljesítő hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.6. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai és a fogyatékos sportolók Világjátékain (Paralimpia, Siketek Világjátéka, Speciális Olimpia, Transzplantáltak Világjátéka) szerzett arany-, ezüst- és bronzéremhez, az életmentő emlékéremhez, az életmentő emlékéremhez, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz kapcsolódó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a büntetés-végrehajtást, valamint a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszterek, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg azzal, hogy kapcsolódó pénzjutalom alatt azt az összeget kell érteni, amelyet a díj (az érem) tulajdonosának állami elismerésként adnak át;”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklete 6. pontjának 6.1., 6.4. és 6.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a pont a következő 6.7. alponttal egészül ki:
(A. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.1. az elemi károk, katasztrófák esetén a károsultnak nyújtott állami segély, a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést;”
„6.4. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagjának az egyéni számlájára befektetések hozama címén jóváírt összeg, ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is;”
„6.6. a biztosító szolgáltatása, kivéve a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás és a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címén kifizetett összegből a kamatnak minősülő részt, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét, valamint azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta;
6.7. a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetőleg jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek:
a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,
b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,
c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész.”
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.3. a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de – több kifizető esetén is – legfeljebb az évi 20 ezer forintig terjedő rész;”
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.9. a gátkaszálásból származó terményjuttatás, valamint a fürdőben (strandon) foglalkoztatott magánszemély által igénybe vett fürdőszolgáltatás;”
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.18. a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 10 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.29. ponttal egészül ki:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.29. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás céljából juttatott bérlet, menetjegy.”
1. Az Szja tv. 3. számú melléklete felvezető szövegének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a felvezető szöveg a következő ötödik mondattal egészül ki:
„Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.”
„A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.”
2. Az Szja tv. 3. számú melléklete I. pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek)
„5. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék;”
3. Az Szja tv. 3. számú melléklete I. pontjának 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek)
„15. a mezőgazdasági őstermelőnél az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás;”
4. Az Szja tv. 3. számú melléklete I. pontjának 20. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek)
„20. a mezőgazdasági őstermelő a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összegét az értékesítéskor költségként elszámolhatja;”
5. Az Szja tv. 3. számú melléklete II. pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Igazolás nélkül elszámolható költségek)
„6. a munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;”
6. Az Szja tv. 3. számú melléklete IV. pontja 6. alpontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(IV. A járművek költsége)
„Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve a magánszemély munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett.”
7. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. pontja a következő 10. ponttal egészül ki:
(V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)
„10. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén juttatott összeget.”
Az Szja tv. 5. számú melléklete I/1. pontjának 10. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az előzőek szerinti tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatokat nyomtatott formában – negyedévenként összesítetten, évvégi zárást követően pedig tételes bontásban is kinyomtatva – kell megőrizni.”
1. Az Szja tv. 6. számú melléklete I. pontja c) alpontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) A saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben kizárólagosan kifizetőnek értékesíti és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 4 millió forintot nem haladja meg.”
2. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/A. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
| A) Állat, állati termék | Vámtarifa azonosító] | ||
| „1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) | 0101–0106-ból, | ||
| kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok” | 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből |
3. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/A. pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
| A) Állat, állati termék | Vámtarifa azonosító] | ||
| „4. Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is) | 0409” |
4. A Szja tv. 6. számú melléklete II/A. pontjának 6–7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
| A) Állat, állati termék | Vámtarifa azonosító] | ||
| „6. Nyers méhviasz és | 152190 91 00-ből | ||
| feldolgozási maradék termék | 152200 99 00-ből | ||
| 7. Propolisz (méhszurok), továbbá | 130190 90 99-ből | ||
| méhpempő | 0410-ből | ||
| nyers virágpor | 121299 90 00-ből | ||
| méhméreg | 300190 99 00-ből | ||
| máshova nem sorolt méhészeti termék | 210690 98 99-ből” |
5. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/B. pontjának 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
B) Növény, növényi termék]
| „8. Élő növény kivéve: | a 0601-ből, | ||
| a hínár, az alga | a 0602-ből” |
6. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/B. pontjának 10–12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
B) Növény, növényi termék]
| „10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya | 0701–0714 | ||
| 11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs | 0801–0814 | ||
| 12. Fűszernövények és fűszerek: fűszerpaprika, borókabogyó, sáfrány, kakukkfű kömény kapor egyéb hazai fűszernövények, beleértve a kapormagot is | 0904 20, 0909 50-ből, 0909 10-ből 090930 070990-ből 091099 91-ből” |
7. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/B. pontjának 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
B) Növény, növényi termék]
| „16. Ipari növények: – komlótoboz és lupulin, – növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények | 1210 1211-ből | ||
| – szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér | 1212-ből | ||
| 1213 | |||
| – gabonaszalma és -pelyva – takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny | 1214” |
8. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/B. pontjának 19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
B) Növény, növényi termék]
| „19. Szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben kivéve a 22042999 | 220429-ből” |
9. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/B. pontjának 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
B) Növény, növényi termék]
| „21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. | 2308 10 00, 2308 90 90-ből” |
10. Az Szja tv. 6. számú melléklete II/C. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:
C) Tevékenységek]
| „1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből | TEÁOR 02.0 440110 4403-ból is | ||
| 2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik” |
Az Szja tv. 7. számú melléklete 11. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(11. A rendelkezési jog gyakorlásának minősül:)
„b) a visszavásárlás (ideértve a rendszeres pénzkivonást is),”
Az Szja tv. 10. számú melléklet II. pontja az utolsó mondatát követően a következő mondattal egészül ki:
(II. A tevékenység megszüntetésének évében bevétel)
„Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján – a vállalkozói osztalékalap után – megállapított egészségügyi hozzájárulás.”
1. Az Szja tv. 11. számú melléklete felvezető szövegének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a felvezető szöveg a következő ötödik mondattal egészül ki:
„Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.”
„A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.”
2. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. pontjának 5–6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei;
6. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás;”
3. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. pontjának 10–11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„10. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;
11. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;”
4. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. pontjának 16–17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„16. az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás;
17. a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;”
5. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. pontjának 22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(I. Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor költségként elszámolható;”
6. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. pontja 1/a) pontjának aa) alpontjában az ingatlan és ezen belül a termőföld fogalma helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[II. Az értékcsökkenési leírás szabályai
1. Fogalmak
a) A tárgyi eszköz fogalma]
„aa) Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok.
Földterület: a szántóföld, az ültetvényterület, az erdő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület. Ilyen címen kell kimutatni annak a földterületnek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt.”
7. Az Szja tv. 11. számú melléklete II/2. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Az értékcsökkenési leírás szabályai
2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„g) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy önmaga határozza meg az értékcsökkenési leírást, azzal, hogy a leírási évek számának legalább két évnek kell lennie, továbbá, ha az üzembe helyezés év közben történik, akkor az első évben az értékcsökkenési leírás alapjának legfeljebb olyan hányada számolható el, amilyen arányt az év hátralévő napjai az év egészében képviselnek.”
8. Az Szja tv. 11. számú melléklete II/2. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Az értékcsökkenési leírás szabályai
2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701–8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet mindkét esetben, feltéve, hogy a magánszemély nem veszi igénybe a 13. számú melléklet 3. és/vagy 8. pontja szerinti adókedvezményt. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.”
9. Az Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(III. A járművek költsége)
„9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként – az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott – külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. Az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek, csökkentve azon futásteljesítménnyel, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkábajárás címén költségtérítést fizetett.”
10. Az Szja tv. 11. számú melléklete IV. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:
(IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)
„13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén juttatott összeget.”
A. Az Itv. Melléklete IX. címe és rendelkezése helyébe az alábbi cím és rendelkezés lép:
„IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke
I. A bevándorlással, valamint az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
1. A bevándorlási engedély iránti kérelem illetéke 10 000 forint
2. A magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 4000 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 6000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének illetéke – érvényességi időtől függetlenül – 1000 forint.
3. A második magánútlevél kiadásának illetéke 4000 forint.
4. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.
5. Illetékmentes:
a) a diplomata-útlevél,
b) a külügyi szolgálati útlevél,
c) a határátlépési igazolvány.
6. Az elveszett, megsemmisült, továbbá a megrongált és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke a 2–4. pontban meghatározott illeték kétszerese.
7. Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért – az 1–4. pontban foglalt illetéken felül – 2000 forint illetéket kell fizetni.
8. Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint.
II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
1. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.
2. Illetékmentes a más személyazonosító okmánnyal nem rendelkező
a) 14. életévet betöltő polgár első állandó személyazonosító igazolványa, ha azt annak a naptári évnek a végéig kéri, amelyben a 14. életévét betölti,
b) 70. életévét betöltött polgár állandó személyazonosító igazolványa.
3. Illetékmentes a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges – jogszabályban meghatározott – anyakönyvi kivonat kiállítása.
4. A személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke – ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult – 500 forint.
5. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás miatt kerül sor.
6. Ha a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint.
III. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
1. A gépjárművezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint.
2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4000 forint.
3. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint.
IV. Egyéb rendelkezések
1. Az I–III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni.
2. Illetékmentes:
a) az e címben meghatározott okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás;
b) a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is – miatt kiállított hatósági igazolvány;
c) az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás.”
B) Az Itv. Melléklete XVI. címe 2. pontjának első mondata a következők szerint módosul:
„A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb 5000 forint.”
„Melléklet az 1990. évi C. törvényhez
A 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap megosztása:
1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.
1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere
A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak – ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)–d) pont] esetében önmagát is – után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén – az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.
1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:
A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben költségként elszámolható értékcsökkenési leírás, bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a tulajdonában lévő és a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek
– a tárgyévet megelőző (de 5 évnél nem korábbi) utolsó évben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét,
– saját tulajdonú termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot,
– saját tulajdonú telek esetében a beszerzési érték 2%-át
kell eszközértéknek tekinteni.
A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.
2. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni.
Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni.
A részletszámítás a következő:
a) Az adóalapot két részre – személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre – kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:
| VAa | ||||
| AH | = | ––––––––––––– | ||
| VAa+VAb |
ahol
| VAa | = | az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege | ||
| VAb | = | az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege | ||
| AH | = | a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada. |
Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani.
b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.
3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.
4. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.
5. Három egymás követő adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni.
6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.”
1. Az Art. 1. számú mellékletének I/1. pontja a következők szerint módosul:
„1. Az adózónak a bevallás adatait – a magánszemélynek a jövedelemadójáról és a járulékáról benyújtott adóbevallását kivéve – 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról és a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.”
2. Az Art. 1. számú mellékletének I/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.”
3. Az Art. 1. számú mellékletének II/1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. Havi és évközi bevallásra kötelezettek)
„a) Az adózónak valamennyi adóról – az általános forgalmi adó és a társasági adó (adóelőleg) kivételével –, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege,
| – a 10 millió forintot elérte | |||
| havonta | |||
| – ha a 4 millió forintot elérte | |||
| negyedévenként | |||
kell bevallást tennie.”
4. Az Art. 1. számú mellékletének II/6. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Ha adókötelezettséget megállapító törvény a kötelezettség teljesítését az éves vagy az éves összesítő bevallásban, illetőleg azzal egyidejűleg rendeli teljesíteni, ilyen bevallás hiányában azt az adózó az adóévet követő év február 15-éig teljesíti.”
1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések 3. pontja a következők szerint módosul:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót – a magánszemély által fizetett jövedelemadót és járulékot kivéve –, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját és járulékát nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”
2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 2. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. Az általános forgalmi adó)
„b) A havonként bevallásra kötelezett adózó kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó, elszámolandó összegét 15 naponként, a tárgyhót követő hó 5-én, illetve 20-án számolhassa el és vallja be. A negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti vagy a havonként kétszeri elszámolás és bevallás, az évente bevallásra kötelezett adózó a negyedévenkénti vagy a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.”
3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Járulékok
A) Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék
a) a munkáltató az általa levont járulékot
b) a kifizető az általa levont járulékot
c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot negyedévenként
fizeti meg.
B) Társadalombiztosítási járulék
a) a munkáltató, a kifizető a járulékot
b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot negyedévenként
fizeti meg.
C) Baleseti járulék
a) a társas vállalkozás a járulékot
b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékot negyedévenként
fizeti meg.”
Az Art. 3. számú melléklete Adatszolgáltatás A) 1–3. pontjai a következők szerint módosulnak:
„1. A kifizető és a munkáltató az általa vezetett nyilvántartás alapján az állami adóhatósághoz adatot szolgáltat. Nem kell adatot szolgáltatni
a) az ingó és ingatlan értékesítés során a magánszemély részére juttatott ellenértékről az árverés és aukció során fizetett ellenérték kivételével,
b) az 1999. december 31-ig benyújtott igénylések alapján folyósított járulékköteles ellátásokról.
2. A kifizető adózónként szolgáltat adatot
a) az összevont jövedelemadó-alapba beszámító, általa kifizetett teljes összegről (bevételről, jövedelemről), illetve az általa juttatott vagyoni érték összegéről, a külön adózó jövedelmek közül azokról, amelyek után a kifizető az adót nem állapította meg és nem vonta le, ez utóbbitól függetlenül a kifizetett osztalékról, és az árfolyamnyereségről, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemről, a levont jövedelemadóról, valamint a levont járulékok alapjáról, összegeiről, a levonás elmaradásának okáról;
b) ha az a) pontban említett összegből adóelőleget kellett levonni, az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapról és a levont adóelőlegről;
c) nem kell adatot szolgáltatnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozó részére az e jogviszonyára tekintettel teljesített kifizetésekről;
d) a külföldi szervezetnek teljesített társasági adóköteles kifizetésről;
e) a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó köteles kifizetésről.
3. A munkáltató adózónként szolgáltat adatot
a) az általa kifizetett jövedelemadó és járulékköteles jövedelem teljes összegéről, ideértve a bevallás alá eső valamennyi jövedelmet;
b) a levont jövedelemadó-előlegről és járulékról,
c) az összjövedelmet csökkentő tételekről és a jövedelemadó kedvezményekről jogcímenként,
d) a megállapított jövedelemadóról, a járulékfizetési kötelezettség egyéni felső korlátjáról, a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamról,
e) az adózó magánnyugdíjpénztári tagsága tényéről.”
Az Art. 5. számú melléklete a következő 6–7. ponttal egészül ki, egyidejűleg a melléklet jelenlegi 6–8. pontjának számozása 8–10. pontra változik:
„6. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget naptári évenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi személy az illetőségigazolást a naptári évben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév december hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi.
7. A külföldi személy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy haszonhúzónak minősül-e, és ezt a külföldi adóhatóság, vagy független könyvvizsgáló által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolattal igazolja. A kifizető a nyilatkozatot és az igazolást megőrzi.”
1. Az Art. 6. számú melléklete a következő 2. ponttal egészül ki:
„2. A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózó, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.”
2. Az Art. 6. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Az átalányadó előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.”
Az Art. 7. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
A kiemelt adózók igazgatósága látja el
1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet megelőző második évben a bevallás szerint
a) a nettó árbevétele a 9000 millió forintot, vagy
b) a nettó módon számított összes adókötelezettség költségvetési támogatással csökkentett összege a 450 millió forintot, vagy
c) az általános forgalmi adó visszaigénylése a 450 millió forintot elérte;
2. a bankok és részvénytársasági formában működő biztosítók adóztatási feladatait;
3. a 2. pontban nem említett pénzintézetek közül azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknél az adóévet megelőző második év nettó módon számított összes adókötelezettség költségvetési támogatással csökkentett összege a 350 millió forintot elérte.
4. Ha az adózó az adóév első napján az 1–3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, adóztatásával összefüggő feladatokat 3 naptári éven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha egy-egy adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1–3. pontban előírt értékhatároknak, kivéve, ha felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül. Az illetékesség változás időpontja ez esetben a felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindításának a Cégközlönyben történő közzétételének napja.”
„Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez
| Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) | A közteherjegy értéke (Ft/nap) | Az ellátási alap (Ft/nap) | ||
| 800–1190 | 800 | 1100 | ||
| 1200–1599 | 1200 | 1700 | ||
| 1600–2099 | 1600 | 2300 | ||
| 2100–2600 | 2000 | 3000” |
