(2) A terheltet a tárgyalásról lemondás lehetőségéről és annak következményeiről az ügyész a vádemelést megelőzően tájékoztatja. A tájékoztatást és a terhelt nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ügyész a tájékoztatásról készült jegyzőkönyvet a nyomozási iratok részeként akkor csatolhatja a vádirat bírósági példányához, ha a terhelt kezdeményezte az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.
(3) A nyomozás során beismerő vallomást nem tett terhelt a nyomozás befejezése után, de legkésőbb a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az ügyésznél kezdeményezheti, hogy az ügyész indítványozza az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.
(4) Ha az ügyész a kezdeményezéssel egyetért, a terheltet meghallgatja, és közli a terhelttel, hogy a kezdeményezést elfogadta. Ebben az esetben az ügyész haladéktalanul indítványt tesz a bíróságnak az ügy nyilvános ülésen való elbírálására. A terhelt részére – ha nincs védője – védőt rendel ki, és gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás iratait megismerhesse.
(5) Ha az ügyész az ügy nyilvános ülésen való elbírálását nem indítványozza, a terhelt kezdeményezéséről a bíróságot nem tájékoztathatja, az ezzel összefüggésben keletkezett iratokat nem nyújthatja be a bírósághoz.
(6) Az ügyész az ügy nyilvános ülésen való elbírálására vonatkozó indítványát nem vonhatja vissza. Ha az ügyész az ülés eredményéhez képest úgy látja, hogy a vádlott súlyosabb bűncselekményben bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös, indítványozza az ügy tárgyalásra utalását.
A bíróság eljárása
355/L. § (1) A tárgyalásról lemondás esetén a bíróság egyesbíróként jár el és nyilvános ülést tart. A nyilvános ülésen az ügyész részvétele kötelező.
(2) A nyilvános ülés előkészítésére a tárgyalás előkészítésének szabályai irányadók. A nyilvános ülés megtartására az e fejezetben foglalt eltérésekkel az elsőfokú bírósági eljárás szabályai irányadók.
355/M. § (1) A nyilvános ülés megnyitása után az ügyész ismerteti a vádat és az ügynek nyilvános ülésen alapuló elbírálására vonatkozó indítványát.
(2) A vád és az indítvány ismertetését követően a bíróság tájékoztatja a vádlottat a tárgyalásról lemondás és a bíróság előtt tett beismerése következményeiről, különösen a 355/O. és a 355/R. §-ban foglalt rendelkezésekről.
(3) Ezt követően a bíróság a vádlottat felhívja, hogy nyilatkozzék, lemond-e a tárgyalásról. Lehetővé kell tenni, hogy a nyilatkozat megtétele előtt a vádlott a védőjével tanácskozzék.
(4) Ha a vádlott a tárgyalásról lemond, és a bíróság e tény, az eljárás iratai, valamint – szükség esetén – az ügyészhez, a vádlotthoz és a védőhöz intézett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítja, hogy az ügy nyilvános ülésen való elintézésének nincs akadálya, a bíróság a nyilvános ülést megkezdi. Egyéb esetben a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
355/N. § (1) A bíróság a vádlottat a tárgyalásról lemondó nyilatkozata után kihallgatja a vád tárgyává tett cselekményekről. Ha a vádlott a vallomástételt megtagadja, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Erre a vádlottat a kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell.
(2) Ha a vádlott kihallgatását követően a bíróság úgy ítéli meg, hogy a vádlott beszámítási képessége, beismerésének önkéntessége, vagy hitelt érdemlősége iránt ésszerű kételyek mutatkoznak, továbbá ha – a 355/K. § (3) bekezdésének esetét kivéve – a vádlott vallomása a nyomozás során tett vallomásától lényegesen eltér, az ügyet tárgyalásra utalja. Ha a bíróság erre nem lát alapot, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja.
355/O. § (1) A bíróság a vádlott bűnösségét a beismerő vallomására és a nyomozás irataira alapítja.
(2) Ha a vádtól eltérő súlyosabb minősítés látszik megállapíthatónak, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja.
355/P. § Ha az ügyész a nyilvános ülést a 355/K. § (3) bekezdése alapján indítványozta, és a bíróság a nyilvános ülésen az ügyet tárgyalásra utalta – feltéve, hogy a megidézettek a korábban kibocsátott idézésre a bíróságon megjelentek, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya –, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja. A tárgyalásra a IX. fejezet rendelkezései az irányadók.
Jogorvoslat
355/R. § A bűnösség megállapítása, valamint a 355/O. § szerint megállapított, a váddal egyező tényállás miatt nincs helye fellebbezésnek.
355/S. § (1) A másodfokú bíróság az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezése esetén is a 355/J. § (3) bekezdésében megállapított kereten belül szabhatja ki a büntetést.
(2) A másodfokú bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a nyilvános ülést a törvényi előfeltételek hiányában tartotta meg.”
114. § A Be. 356. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e fejezetben meghatározott eljárásokat – a 360. §, a 371. §, a 373. §, a 374. § (1) bekezdése, a 378–378/A. §, a 379/A–380. §, a 393/A–393/B. § és a 394/A. § szerinti eljárások kivételével – bírósági titkár is lefolytathatja.”
115. § A Be. 360. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról (Btk. 47/B. §).”
116. § A Be. a következő 363. §-sal egészül ki, ezzel egyidejűleg az e §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím kerül:
„Közérdekű munka utólagos meghatározása
363. § A bíróság utólag határoz, ha a közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletében nem határozott meg közérdekű munkaként végzendő munkát.”
117. § A Be. a következő alcímmel és 370/B. §-sal egészül ki:
„A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés
370/B. § (1) A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kérheti, a Magyar Köztársaság külképviselete útján előterjesztett kérelmében.
(2) A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyész, az idegenrendészeti hatóság, valamint – lehetőség szerint – az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére feljogosított hatóságának nyilatkozatát. Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.”
118. § A Be. a következő 375/A. §-sal egészül ki:
„375/A. § (1) Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy a dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – szükség esetén mintavétel elrendelése mellett – a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.
(2) A bíróság eljárására a 375. § (2)–(5) bekezdése értelemszerűen irányadó.”
119. § A Be. a következő alcímmel és 377/A. §-sal egészül ki:
„Utólagos rendelkezés a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről
377/A. § A bíróság utólag határoz a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon kívül helyezéséről, ha a szabadságvesztés végrehajtását törvénysértően rendelte el.”
120. § A Be. 385/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„385/A. § (1) A bíróság a kérelmet a büntetőügy irataival együtt az eljárás lefolytatása végett a kártérítés elbírálására a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Az iratok megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A kártalanítási igény elbírálása során az (1) bekezdés szerinti bíróság az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Perrendtartás szabályai szerint jár el. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyminiszter vesz részt.
(3) A kártalanítási igény elbírálása előtt a bíróság beszerzi az alapügyben eljárt ügyészség nyilatkozatát.
(4) A kártalanítást az állam köteles megfizetni.”
121. § A Be. 398/D. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a határozat ellen az ügyész kifogást jelenthet be. A kifogás elbírálására a 275/A. § (2)–(4) bekezdése értelemszerűen irányadó.”
122. § A Be. 400. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kegyelmi döntésről szóló értesítést a terheltnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló értesítést az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését tölti, a kegyelmi döntésről az értesítést részére a büntetés-végrehajtási intézet útján kell kézbesíteni.”
123. § (1) A Be. 404. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és e bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy
„m) a büntetőeljárás során keletkezett iratokból másolat adásának részletes szabályait a belügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben,
n) a házi őrizet végrehajtási szabályait a belügyminiszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben, rendeletben szabályozza.”
(2) A Be. 404. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának szabályait, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenőrzésének szabályait rendeletben megállapítsa.”
124. § A Be. 406. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„406. § A más bíróságoktól származó megkereséseket a bírósági titkár is teljesítheti.”
125. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki)
„f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.”
126. § A Bjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A bírói kinevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.
(2) A bíró első kinevezése – az OIT javaslatára – határozatlan időre szól, ha
a) kinevezését megelőzően korábban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott, vagy
b) kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, vagy
c) kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén, illetőleg
d) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.”
127. § (1) A Bjt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OIT osztja be – a bíróság elnökének javaslatára – a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor – a 61. § (3) bekezdése alapján – más bírói munkakörbe.”
(2) A Bjt. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási perekben eljárásra jogosult bírákat, valamint a fiatalkorúak büntetőügyében eljáró bírákat a bíróság elnökének javaslatára az OIT jelöli ki.”
128. § A Bjt. 17. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bírót – hozzájárulása nélkül – háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet igazságszolgáltatási érdekből bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval – annak megkezdése előtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.
(2) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT-nak ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtábla elnökének véleményét.”
129. § A Bjt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíró nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó állami vezető.”
130. § (1) A Bjt. 40. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (2) bekezdésre változik:
„(1) A Hivatalba beosztott bírák tekintetében – ha e törvény vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogkört a Hivatal vezetője gyakorolja.”
(2) A Bjt. 40. §-a a következő új (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti beosztását érintő térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.
(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
(5) A bíró – hozzájárulásával – más szolgálati helyre is beosztható.
(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21–38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
131. § A Bjt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően két alkalommal, hatévenként kell értékelni. Ha a kinevezés a 11. § (2) bekezdése alapján történt, a bíró tevékenységét a kinevezését követő harmadik év eltelte előtt, azt követően pedig még két alkalommal, hatévenként kell értékelni.”
132. § A Bjt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép, és a Bjt. e címet követően a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYÁNAK SZÜNETELÉSE ÉS A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE
56/A. § (1) Ha a bíró országgyűlési vagy önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2) A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására a 40. § (4)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
133. § (1) A Bjt. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíró szolgálati viszonya megszűnik:)
„g) ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,”
(2) A Bjt. 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya – a lemondás kivételével – csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.”
(3) A Bjt. 61. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása (4)–(5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OIT az (1) bekezdés szerinti előterjesztésben az érintett bírói tisztségének megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót ilyen esetben legalább megyei szintű bíróságra kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati helye szerinti megyei bíróságra osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói munkakörbe való beosztását, az OIT a katonai bírói tisztségből felmentésre vonatkozó javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé.”
134. § A Bjt. 107. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi bírósági bíró, a megyei bírósági bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének
a) a helyi bírósági bírónál 10 százaléka,
b) a megyei bírósági bírónál 20 százaléka,
c) az ítélőtábla bírájánál 40 százaléka,
d) a Legfelsőbb Bíróság bírájánál 60 százaléka.”
135. § A Bjt. 111. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként – a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl – a napidíjra jogosult. Ha a kirendelésre a 17. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a napidíj 150 százalékára jogosult.”
136. § A Bjt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és azt a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.”
137. § (1) A Bjt. 121. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon működött, részére a megyei bírósági bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Legfelsőbb Bíróságon, az OIT Hivatalában és az Igazságügyi Minisztériumban beosztott bíróként eltöltött szolgálati időtartamát megyei bíróságon eltöltött időnek kell tekinteni.”
(2) A Bjt. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására – az Igazságügyi Minisztériumban beosztott bíró esetén a miniszternek, az OIT Hivatalába beosztott bíró esetén a Hivatal vezetőjének, valamint a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára – az OIT jogosult.”
138. § A Bjt. 133. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„133. § Ha az ítélőtábla felállításakor a legfelsőbb bírósági bírót – a 19. § alapján vagy a bíró kezdeményezésére – az ítélőtáblára osztják be, a legfelsőbb bírósági bírói címét és illetményét a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.”
139. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.”
(2) A Bsz. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági vezetői állást – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.”
140. § A Bsz. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
141. § (1) A Bsz. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ítélőtábla vezetői tisztségére benyújtott pályázatokról és a bírák beosztásáról első alkalommal
a) az elnök és az elnökhelyettes esetén a megyei bíróságok elnökei együttesen,
b) a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök és a bíró esetén a megyei bíróságok megfelelő kollégiumának vezetői, a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának vezetőjével együtt nyilvánítanak véleményt. A megyei bíróságok elnökeit és a kollégiumvezetőket az OIT Hivatalának vezetője hívja össze.”
(2) A Bsz. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.
(2) A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben az ítélőtábla katonai tanácsa jár el.”
(3) Ahol a Bsz. ítélőtáblákról vagy ítélőtábláról rendelkezik, azon a továbbiakban az Országos Ítélőtáblát kell érteni.
142. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi szervnél – a 3–5. §-okban foglaltakon kívül – az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi (megyei) bírósági végrehajtó, és a végrehajtójelölt is.”
(2) Az Iasz. 6. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A bírósági ügyintéző felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő, aki a bíró feladatkörében eljárva – a bíró irányítása és felügyelete mellett – önálló felelősséggel intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.”
143. § Az Iasz. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói jogkört)
„e) A helyi bírósági fogalmazók és titkárok, a bírósági ügyintézők, a végrehajtási ügyintézők és a hivatásos pártfogók tekintetében a fővárosi (megyei) bíróság elnöke,” (gyakorolja.)
144. § Az Iasz. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapszabadság mértéke a bírósági titkárnál évi 28 munkanap, a fogalmazónál évi 27 munkanap, a bírósági ügyintézőnél évi 26 munkanap, egyébként évi 25 munkanap.”
145. § Az Iasz. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az OIT Hivatala látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra vonatkozóan:
a) nyilvántartási szám,
b) a név (nőknél a leánykori név is),
c) az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja,
d) az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások (a szolgálati helyek – a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó kivételével – a munkakörök és a szakterületek),
e) a fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja,
f) a következő kötelező előresorolás időpontja (a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege, a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege, az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege, az összilletmény összege),
g) a munkából való távollétek jogcíme és időtartama, valamint
h) az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja.”
146. § Az Iasz. 109. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15–30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10–15 százalékának, a fővárosi (megyei) bírósági végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.”
147. § Az Iasz. 116. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és azt a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.”
148. § Az Iasz. 6. számú mellékletének helyébe e törvény melléklete lép.
149. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Fellebbviteli Főügyészség és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség az Országos Ítélőtáblával azonos székhelyen és azonos időpontban kezdi meg a működését.”
150. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészt a legfőbb ügyész első alkalommal (első ügyészi kinevezés) három évre, azt követően pedig határozatlan időre nevezi ki. Nyugdíjas, illetőleg nyugdíjkorhatárt betöltött személy kinevezése ettől eltérő határozott időre, illetőleg határozatlan időre is szólhat. Az ügyész első kinevezése határozatlan időre szól, ha
a) kinevezését megelőzően korábban legalább három évig ügyészként, vagy a kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, illetőleg
b) kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén, vagy
c) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.”
(2) Az Üsztv. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A legfőbb ügyész – az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl – azt a személyt nevezheti ki ügyésszé, aki legalább egy évig ügyészségi titkárként, bírósági titkárként vagy alkotmánybíróként, ügyészként, bíróként, katonai bíróként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.”
151. § Az Üsztv. 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik:)
„e) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával [40. § (2) bekezdés], továbbá a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé (a továbbiakban: állami vezető) történő megválasztásával vagy kinevezésével,”
152. § Az Üsztv. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyészhelyettes megbízatása megszűnik:)
„d) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával [40. § (2) bekezdés], továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,”
153. § Az Üsztv. 24. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ha az ügyészt más főügyészség illetékességi területére, továbbá a Fellebbviteli Főügyészség, illetőleg a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészét más szolgálati helyre rendelik ki, a napidíj 150 százalékára jogosult.”
154. § (1) Az Üsztv. 25. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„e) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,”
(2) Az Üsztv. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyészhelyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„d) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,”
155. § Az Üsztv. 26. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„f) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával (40. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,”
156. § Az Üsztv. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az ügyész egyidejűleg nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg állami vezető.”
157. § Az Üsztv. 40. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az ügyész országgyűlési, önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – a jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.”
158. § Az Üsztv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészt – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes kivételével – a határozott időre szóló első ügyészi kinevezés időtartamának lejártáig, illetőleg a határozatlan időre szóló első kinevezés [14. § (4) bekezdés] esetén a kinevezést követő három év letelte előtt, azt követően hatévenként még két alkalommal minősíteni kell.”
159. § Az Üsztv. 46/H. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészt havonta beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege a legalacsonyabb ügyészi alapilletménynek
a) tíz százaléka a helyi ügyészség ügyésze esetében,
b) húsz százaléka a főügyészség ügyésze és a katonai ügyészség ügyésze esetében,
c) negyven százaléka a Fellebbviteli Főügyészség ügyésze és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyésze esetében,
d) hatvan százaléka a Legfőbb Ügyészség ügyésze és a Katonai Főügyészség ügyésze esetében.”
160. § Az Üsztv. 82. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Tisztviselő a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező ügyészségi ügyintéző is, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett ügyészi részjogosítványokat gyakorol.”
161. § Az Üsztv. 90/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyészségi ügyintéző – a szolgálati idejétől függően – a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 10–15 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.”
162. § (1) Az Üsztv. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészségi ügyintézőt évi huszonhat munkanap, más tisztviselőt és az ügykezelőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.”
(2) Az Üsztv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában, a 9. § (1) bekezdés b) pontjában, a 10. § (1) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, valamint a 14/A. § (3) bekezdésében „a fellebbviteli főügyészségek”, illetve „a fellebbviteli főügyészség” szövegrész helyébe „a Fellebbviteli Főügyészség” szövegrész lép. Az Üsztv. 13. § (2) bekezdésében „a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészségen működő” szövegrész helyébe „a Fellebbviteli Főügyészségen működő” szövegrész, az Üsztv. 56. § (1) bekezdésének d) pontjában pedig „a vezetése alatt álló fellebbviteli főügyészség ügyészei felett” szövegrész helyett „a Fellebbviteli Főügyészség ügyészei felett” szövegrész lép. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. §-ának b) pontjában és 21. §-ának (1) bekezdésében, valamint az Üsztv. módosításáról szóló 1997. évi LXXI. törvény 66. § (1)–(2) bekezdésében „a fellebbviteli főügyészségek”, illetve „a fellebbviteli főügyészség” szövegrészek helyébe „a Fellebbviteli Főügyészség” szövegrész lép.
163. § (1) E törvény rendelkezései – ha a 164–169. §-ok, valamint a 175. § (1) bekezdésében foglaltak eltérően nem rendelkeznek – 2000. január 1. napján lépnek hatályba; ezzel egyidejűleg hatályba lép a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek a Btk.-t kiegészítő 607. §-a.
(2) Az Országos Ítélőtábla, valamint a Fellebbviteli Főügyészség és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség felállítására, illetőleg az azzal összefüggő intézkedésekre 2002. szeptember 1. napjától kerül sor.
(3) E törvény 171. §-ának (3)–(5) bekezdései 2000. március 1. napján lépnek hatályba.
164. § (1) E törvény 2. §-ának a Pp. 2. §-ának (3) bekezdését megállapító része, 3. §-a, 5–6. §-a, 7. §-a, a 7. §-nak a Pp. 23. § (1) bekezdésének i) pontját megállapító része kivételével, 11. §-a, 13. §-a, 35. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 38. §-ának (2) bekezdése, 46. §-a, 53. §-a, 55. §-ának a Pp. 249. § (2) bekezdését megállapító része és 170. §-ának (2) bekezdése 2003. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény 4. §-ának a Pp. 12/A. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése, 14. §-a, 16. §-a, a 21. §-ának a Pp. 124. § (5) bekezdését megállapító része 2002. január 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 7. §-ának a Pp. 23. § (1) bekezdésének i) pontját megállapító része, továbbá 52. §-a és 54. §-a 2000. március 1. napján lép hatályba.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintéző által ellátható feladatokat, valamint a szakértői névjegyzék számítógépes nyilvántartásának szabályait, a nyilvántartás adatait rendeletben állapítsa meg.
(5) A törvény 14. §-ában foglaltakat illetően felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Pp. 78. § (5) bekezdésében meghatározott költségviselés szabályait, illetve a 16. §-ban meghatározott költségtérítés összegét rendeletben megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Pp.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
165. § (1) E törvénynek a Pp. módosításáról szóló rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivételekkel – csak az adott rendelkezés hatálybalépése után indult ügyekben lehet alkalmazni.
(2) Ha az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be, és az ügy legfeljebb egy éve érkezett a bírósághoz, a 7. §-ban meghatározott hatásköri szabályok hatálybalépésére tekintettel a helyi bíróság a megyei bíróságnak küldi meg azt az ügyet, amely az új hatásköri szabályok szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. E rendelkezést alkalmazni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre is, ha a fizetési meghagyás kibocsátására a hatásköri szabályok hatálybalépéséig még nem került sor.
(3) Ha a jogorvoslat elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik, az új rendelkezéseket – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a már folyamatban lévő ügyben akkor kell alkalmazni, ha a rendelkezés hatálybalépésekor az ügyben az első fokú határozatot még nem hozták meg.
(4) Azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezést elbírálásra a Legfelsőbb Bírósághoz az új hatásköri szabályok hatálybalépésekor már felterjesztették, az ítélőtábla akkor járhat el, ha az ügy a hatálybalépést megelőzően legfeljebb egy éve érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, és a Pp. 240–243. §-ában foglalt intézkedések megtételére még nem került sor.
(5) Nem minősül a törvény hatálybalépése után indult ügynek az az ügy, amelyben a jogorvoslatot elbíráló bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.
(6) A 29–30. §-okban foglaltakat a 29–30. §-ok hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben szakértő kirendelésére még nem került sor.
(7) A 45. §-ban megállapítottakat a 45. §-ban foglalt rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben az első fokú határozatot még nem hozták meg.
(8) A 47–48. §-okban megállapítottakat a 47–48. §-okban foglalt rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben a másodfokú határozatot még nem hozták meg.
(9) A törvény 15. §-a által megállapított Pp. 95. § (1) bekezdésében, 19. §-a által megállapított Pp. 118. § (1) bekezdésében, 22. §-a által megállapított Pp. 125. § (1) és (3) bekezdésében, 40. §-a által megállapított Pp. 243. § (1) bekezdésében, 43. §-a által megállapított Pp. 254. § (4) bekezdésében a bíróság számára meghatározott, és a törvény hatálybalépése előtt nem érvényesülő új határidőkre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2003. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
166. § (1) E törvény 56–124. §-ai 2000. március 1-jén lépnek hatályba.
(2) Jogegységi eljárást, valamint a törvényesség érdekében jogorvoslatot az e törvény hatálybalépése előtt befejezett, illetőleg a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is lehet indítványozni.
(3) Azokban az ügyekben, melyeket e törvény a katonai büntetőeljárás hatálya alá utal, az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatálybalépése előtt a bíróságra érkeztek.
(4) E törvény hatálybalépésétől 2002. december 31-ig a Btk. 85/A. és 87/C. §-ában a „(Be. XXV. fejezet)” szövegrészen az e törvény 113. §-ával az 1973. évi I. törvénybe iktatott XVII/B. fejezet szerinti eljárást kell érteni.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Be.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
167. § (1) E törvénynek – a Bjt. 14. §-ának (3) bekezdését módosító – 127. § (2) bekezdése 2000. február 1. napján lép hatályba.
(2) E törvénynek – a Bjt. 56/A. §-át megállapító, illetőleg az 57. § (1) bekezdés g) pontját módosító – 132. §-ában és 133. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseire tekintettel, ha az országgyűlési képviselő megválasztása előtt a bírói szolgálati viszonya 1997. október 1. napját követően országgyűlési képviselői választáson jelöltként való indulása miatt szűnt meg, és a képviselő a képviselői megbízatásának megszűnésekor ismét bíróvá történő kinevezését kéri, kinevezésére az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
168. § E törvénynek az Iasz. módosításáról szóló rendelkezései közül a 142–144. §-ok és a 146. § 2002. január 1. napján lépnek hatályba.
169. § E törvénynek az Üsztv. módosításáról szóló rendelkezései közül a 160–161. §-ok, valamint a 162. § (1) bekezdése 2002. január 1. napján lép hatályba.
170. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékos személyek országos érdek-képviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyatékosok személye konkrétan nem állapítható meg.”
(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít.”
171. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 605. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény – a 607. § kivételével – 2003. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A 607. § hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.”
(2) A büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 93. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény 20. §-a, 27. §-ának (1) bekezdése, valamint a Btk. e törvény 15. §-ával beiktatott 72. §-ának (3) bekezdése, 24. §-ával beiktatott 90. §-ának e) pontja 2000. március 1-jén, a Btk. e törvény 53. §-ával beiktatott 227/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében az „illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést” szövegrész 2003. január 1-jén lép hatályba.”
(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,)
„f) akinek úti okmánya elvételét háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás keretében elrendelték;”
(4) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 18. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a)–c) és f) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.”
(5) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény mellékletének 1. b) és 1. f) pontja, valamint a 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények:)
„b) A hivatalos személy elleni erőszak, valamint a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás, amennyiben a cselekményt a bíróság, ügyészség vagy rendőrség állományába tartozó személy ellen követtek el. [Btk. 229. §, valamint 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. b)–c) pont],”
„f) A rendőrség hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai bűncselekmények, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmények, továbbá a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai által, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága állományába tartozó adónyomozó által elkövetett bűncselekmények,”
„2. A katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartoznak:
– a katona [Btk. 122. § (1) bekezdés] által elkövetett katonai bűntettek,
– a katona által elkövetett katonai vétségek akkor, ha
– azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett [Be. 331. § (2) bekezdés],
– vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem indokolt [Be. 331. § (3) bekezdés],
– a fegyveres erők tényleges állományú tagja által elkövetett nem katonai bűncselekmények,
– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmények,
– a szövetséges fegyveres erő (Btk. 368. §) Magyarországon állomásozó tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye.”
172. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki.
(A közszolgálati jogviszony megszűnik:
„e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró minisztériumi beosztásának megszűnésével.”
173. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 229. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 229. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása (4)–(5) bekezdésre módosul, és az új számozás szerinti (5) bekezdésben a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szövegrész lép:
„(2) A katonai bírónak a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a katonai bírói tisztsége megszűnik.
(3) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya akkor szüntethető meg, ha igazságügyi szolgálati viszonya megszűnik, vagy az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonát – kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója más igazságügyi szervhez véglegesen áthelyezi.”
174. § (1) 2000. január 1. napján hatályát veszti a Pp. 36. §-ának (1) bekezdése, 82. §-ának (3) bekezdéséből az „a 2. §-ban megjelölt állami szerv” szövegrész, 85. §-ának (2) bekezdése, 130. §-ának (3) bekezdéséből a „2. §-ban megjelölt” szövegrész, a Pp. 165. §-a, 211. §-ának (2) bekezdése, 256/C. §-a (6) bekezdésének első mondata, 257. §-ának (2) bekezdése, 270. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 271. § (4)–(5) bekezdése, 319. §-ának (1) bekezdéséből az „a fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít” szövegrész.
(2) 2000. január 1. napján hatályát veszti:
a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1954. évi VI. törvény 33. §-a,
b) a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 3. §-a, 36. §-a, 61. §-a, 68. §-ának a Pp. 243. § (1)–(2) bekezdéseit megállapító része, 70. §-a és 95. §-ának (1) bekezdése,
c) a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának (1) bekezdése, 4–5. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 19–20. §-a, 42. §-ának (3) bekezdése és 63. §-ának (3) bekezdése,
d) az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 18. §-ának (1) bekezdéséből az „illetőleg a határozat kihirdetéséről” szövegrész,
e) az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 8. §-a,
f) az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 63. §-ának (1) bekezdése,
g) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 1. §-a, 7. §-a, 15. §-ának a Pp. 275/A. § (4) bekezdését megállapító része,
h) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 214. §-ának b) pontja,
i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 89. §-ából az „illetve a határozat kihirdetéséről” szövegrész,
j) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LX. törvény 1–2. §-a, 3. §-ának (1) bekezdése és 12. §-a,
k) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 234. §-a,
l) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 80. §-ából az „illetve a határozat kihirdetéséről” szövegrész,
m) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, 19. §-ának a Pp. 256/B. §-t megállapító része és 23. §-a, továbbá 24. §-ából a Pp. 274. § (1) bekezdését megállapító része.
(3) 2003. január 1. napján hatályát veszti a Pp. 259/A. §-a továbbá,
a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1954. évi VI. törvény 5. §-ából a Pp. 10. § (2) bekezdését megállapító része,
b) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 150. §-ának (2) bekezdése,
c) az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. §-ának (1)–(2) bekezdése.
175. § (1) 2000. március 1. napján hatályát veszti a Be. 14. §-ában a „vagy társadalmi bírósági” szövegrész, 21. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdése a)–b) pontjában és (4) bekezdésében a „népi” szövegrész, 47. §-ának d) pontja, 90. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 101. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 137. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „népi” szövegrész, 137. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 145. §-ának (3) bekezdése, 166. §-ának (3) bekezdése, 181. §-ának (2) bekezdése, 192. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 214/B. §-a, 303/A. §-ának (5) bekezdése, 306. §-ának (3) bekezdése, 356. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „népi” szövegrész, 375. §-ának (6) bekezdése, 385/B–385/D. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 87/B. §-a és azt megelőző alcím, valamint a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény mellékletének 1. g) pontja.
(2) A Bjt. 20. §-ában a „másik ítélőtáblára, illetve” szövegrész és a Bjt. 41. §-ának (3)–(6) bekezdése, a 71. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „vagy más ítélőtábla” szövegrész, továbbá a Bsz. 89. §-ának (4) bekezdésében „az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó” szövegrész a hatályát veszti, egyidejűleg a Bjt. 6. §-ának (2) bekezdésében, 44. §-ának (3) bekezdésében és a 46. §-ának (2) bekezdésében a 41. § (4)–(5) bekezdésére való hivatkozás a 40. § (4)–(5) bekezdésére változik.
„6. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
| Vezetői pótlékok | (az illetményalap = 1) | ||
| 1. | Az OIT Hivatalának vezetőhelyettese | 0,60 | |
| 2. | Főosztályvezető, az ISZI Hivatalának főigazgatója | 0,40–0,60 | |
| 3. | Főosztályvezető-helyettes, igazgató | 0,35–0,45 | |
| 4. | Osztályvezető, igazgatóhelyettes, szakértői iroda vezetője | 0,25–0,40 | |
| 5. | Osztályvezető-helyettes | 0,20–0,25 | |
| 6. | Csoportvezető | 0,15–0,20 | |
| 7. | Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető | 0,05–0,15 | |
Megjegyzés: A pótlék összegét a 2–7. pontok szerinti határokon belül az igazságügyi szerv szintje és nagysága, valamint a beosztottak létszáma alapján kell megállapítani.”
