(9) Az illetékes miniszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.”
(43) Az Áht. 109/B. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstári vagyonba tartozik:)
„c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;”
(44) Az Áht. 109/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári vagyonért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a KVI útján látja el, ebben az esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a KVI képviseli.”
(45) Az Áht. 109/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet, ideértve a köztestület állami vagyonát, valamint a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó által kezelt kincstári vagyont is.”
(46) Az Áht. 109/C. §-a a következő (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A KVI e törvényben meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek. Ennek keretén belül a KVI a kincstári vagyoni körbe bármely módon bekerülő, és törvény alapján más vagyonkezelésében (használatában) nem lévő vagyont:
a) kincstári vagyonkörben tartás szempontjából minősíti,
b) a minősítés alapján értékesíti a védett természeti terület, illetve védett természeti érték kivételével, vagy
c) vagyonkezelésbe adja, illetve
d) saját maga ideiglenesen kezeli, ideértve a vagyon bérbe- és használatba adását is, továbbá
e) kormányzati döntés alapján elhelyezési kötelezettségek teljesítésére használja fel.
(5) A (4) bekezdés c), illetve d) pontjából származó bevételeket a KVI kizárólag ezen és más törvényben meghatározott állami feladatai ellátására használhatja fel.
(6) A KVI-nek a kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása körében végzett eljárása nem minősül államigazgatási eljárásnak.”
(47) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés,
d) zártkörű elhelyezés, ideértve a cserét is,
e) nyilvános ajánlattétel,
f) nyilvános forgalomba hozatal,
g) zártkörű forgalomba hozatal,
h) tőzsdei értékesítésre adott megbízás.”
(48) Az Áht. 109/D. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 108. § (1) bekezdése értelmében a (3) bekezdés a), c), f) és h) pontja nyilvános, a b) és g) pontja zártkörű versenytárgyalásnak minősül.
(5) A (3) bekezdés e)–h) pontja alkalmazásában az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény értelmező rendelkezései az irányadóak.”
(49) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése a következő d)–e) ponttal egészül ki:
(A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat)
„d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták,
e) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.”
(50) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője. A KVI vagyonkezelői joga ezekben az esetekben e törvény alapján jön létre, amely tényt ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba a KVI nyilatkozata alapján be kell jegyezni.”
(51) Az Áht. 109/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelői jogot – az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kijelölés esetét kivéve – kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általános forgalmi adó- és illetékmentes.”
(52) Az Áht. 109/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendezési eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozása van.”
(53) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A KVI az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést – a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértésével – visszavonja, ha a vagyonkezelői joggal rendelkező központi költségvetési szerv állami feladatvállalásának változása a vagyon adott szervezet általi vagyonkezelését nem indokolja.”
(54) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az átruházás joga a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használót csak az ott meghatározott feltétellel illeti meg.”
(55) Az Áht. 109/G. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési- vagy más törvényben jelölt egyéb bevételeinek a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada – kincstári vagyon utáni részesedés címén – törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
(56) Az Áht. 109/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő használatba, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
(57) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A védettségre az e bekezdésben felsorolt vagyontárgyak vonatkozásában az ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.”
(58) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KVI a kincstári vagyont – törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezései hiányában – saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő – a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt – társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az ÁPV Rt.-vel köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.”
(59) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 100 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont – ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt – a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye – ingatlan esetében annak fekvési helye – szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket – ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is – az önkormányzat a KVI-nek – az átadott vagyon mértéke erejéig – megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó.”
(60) Az Áht. 109/K. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E bekezdés értelmében az adott ágazati törvény szóhasználatától függetlenül kell a használó személyét figyelembe venni.”
(61) Az Áht. 109/K. §-a a követező (7)–(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben a (6) bekezdés értelmében nem jön létre vagyonkezelői szerződés a használót a kincstári vagyon tekintetében e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik. Az attól való eltérésben – a jogszabályok keretei között – a KVI és a használó írásban megállapodik. A (6) bekezdés alapján létrejött vagyonkezelői jog az ágazati törvényben foglalt használat megszűntével egy időben – e törvény erejénél fogva – megszűnik. A használót a 109/G. § (1) bekezdésében meghatározott átruházás joga csak akkor illeti meg, ha a kincstári vagyonra vonatkozóan a KVI-vel megköti a vagyonkezelési szerződést.
(8) A KVI az állam általi öröklésből kincstári vagyonba került lakóingatlant szolgálati lakássá minősítheti. Ebben az esetben a lakás használatára és értékesítésére a 109/J. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.”
(62) Az Áht. 121. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.”
(63) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi q)–v) pontok megjelölése r)–w) pontokra, a z) pont megjelölése pedig x) pontra változik:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„q) a Honvédelmi Minisztérium bevételei teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjét,”
(64) Az Áht. 124. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy)
„g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való – külön szabályozott módosítás nélküli – eltérés rendjét,
h) a központi költségvetési szervek működési feltételeinek, teljesítményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, vizsgálata érdekében a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel együttesen feladat- és teljesítménymutatókat, költségnormákat dolgozzon ki, és azokat együttes”
(rendeletben szabályozza.)
63. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló – módosított – 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer-hatszáz forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.”
(2) A Vámtv. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként ezer forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett 8 órai szolgálat térítéseként személyenként nyolcezer forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint,
4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként ezer forint szemledíjat kell fizetni.”
(3) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.”
(4) A Vámtv. 144. §-ának (8)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért – a vizsgálat eredményétől függetlenül – járművenként hatezer forint költségtérítést kell fizetni.
(9) A kereskedelmi forgalomba behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy a vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként négyezer forint költségtérítést kell fizetni.”
(5) A Vámtv. 144. §-ának (11)–(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként ezer forint költségtérítést kell fizetni.
(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta ezer forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.”
64. § (1) A devizáról szóló – módosított – 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-a 1. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. devizabelföldi:)
„a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,”
(2) A Dtv. 3. §-a 1. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. devizabelföldi:)
„e) a külföldön lévő külképviselet:”
(3) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. devizakülföldi:)
„a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.”
(4) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. devizakülföldi:)
„d) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,”
(5) A Dtv. 3. §-a 28. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(átruházható eszköz:)
„e) pénzköveteléssel, értékpapírral, pénzpiaci eszközzel, illetőleg átruházható eszközzel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem:”
(6) A Dtv. 45. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történő kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott – a kárpótlási jegy kivételével – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése esetén – ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerinti megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt – a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.”
(7) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felhatalmazott pénzintézet ..... konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)
„a) a belföldi vállalkozás megszűnése, jegyzett tőkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget,
b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,”
(8) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felhatalmazott pénzintézet ..... konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)
„d) a belföldi vállalkozás nyereségéből, valamint a devizabelföldi által kibocsátott – kárpótlási jegy kivételével – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként – ideértve a kamatot és a prémiumot is – a külföldit megillető összeget,”
65. § (1) Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20–22. §-a, 45. §-ának (1)–(3) és (5)–(6) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Éptm. 51. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Épt. 106. §-a és 108–109. §-a 2000. június 30-án hatályát veszti.”
66. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)–(3) és (9) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.”
67. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„h) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön-nyújtási tevékenységére.”
(2) A Hpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke – a Magyar Állam, a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem lehet több tizenöt százaléknál.”
68. § (1) A lakás-takarékpénztárakról szóló – az 1997. évi CLVIII. törvénnyel módosított – 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp. tv.) 16. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15. § (2)–(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakás-takarékpénztár – ráfordításai között elszámolva – kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én.
(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)–(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.”
(2) Az Ltp. tv. 16. §-ának (3) helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.
(4) Ha a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10%-ának és a meglévő kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.”
69. § (1) A közoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.”
(2) A Kt. 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:)
„– a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első és második szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga.”
(3) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban)
„a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények az oktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (7) bekezdésében és (10) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető.”
(4) A Kt. 124. §-a következő (23)–(24) bekezdéssel egészül ki:
„(23) Az e törvény 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontjában foglaltakat a 2000. évi költségvetési törvényben a következők szerint kell alkalmazni:
1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
– a helyi önkormányzat közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését,
– a pedagógusok e törvény 19. § (3) bekezdése szerinti szakkönyvvásárlását,
– a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését,
– a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést;
b) a Belügyminisztérium fejezet „Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első és második gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára;
c) az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
– az a) pont első és második gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
– a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.
d) Az a)–c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított, e törvény 118. § (4) bekezdése alapján a közoktatási célú normatív hozzájárulások főösszegét megalapozó számított kiadás 80%-ának hét százalékánál.
(24) A 2000. évben az éves költségvetésről szóló törvényben az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulások főösszegén belül kell megtervezni a diáksport támogatásához felhasználási kötöttséggel járó – normatív kötött – támogatást is.”
(5) A Kt. 132. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közoktatási intézmény fenntartója 2000. július 31-ig elkészíti az e törvény 124. § (20) bekezdésében meghatározott – kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak 2003. augusztus 31-ig történő végrehajtásához készített – ütemtervet.”
(6) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
– a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését,
– a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését,
– a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést.
b) A Belügyminisztérium fejezet „Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára.
c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
– az a) pont első gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
– a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.
d) Az a)–c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.”
(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül
a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni
– a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,
– a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,
– a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát,
– a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,
– az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,
– a gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,
– az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését,
– a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást.
b) Az a) pontban meghatározott szakmai normatívák jogcímeit és összegét, illetve a támogatások főösszegét, valamint az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, akik vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következők szerint:
– egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
– azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
– az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;
d) a felnőtt oktatásban, a 78. § (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani;
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;
g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;
h) az a)–f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.”
70. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(3) Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.”
(2) A Ktv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A köztisztviselő)
„c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.”
(3) Ktv. 44. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés Hivatalában dolgozók illetménykiegészítésre jogosultak. Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók illetménykiegészítése – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az (1) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 20%-a együttesen.
(6) Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 30%-a együttesen.”
71. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló – az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított – 1996. évi XXV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv)
„e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti azonnali beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”
72. § (1) A felsőoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményük alapján arra érdemesnek ítél.
(2) Az ösztöndíj – amely személyi jövedelemadó köteles, de nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját – négy évre nyerhető el, és mértékét évente a költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az ösztöndíjban részesíthetők számát a Kormány állapítja meg.
(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendeletben kell megállapítani.”
(2) A Feot. 111. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg legkevesebb 50%-át az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell a felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.”
73. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 14 600 forint.
(2) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 12. számú melléklete, 2. számú mellékletének helyébe e törvény 13. számú melléklete lép.
(3) A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 14. számú melléklete lép.
74. § Az Állami Számvevőszékről szóló – módosított – 1989. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék elnöki, elnökhelyettesi, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el.”
75. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló – az 1998. évi XC. törvénnyel módosított – 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Itm.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 2000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.”
(2) Az Itm. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c)–g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében, kivéve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.”
76. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló – az 1998. évi XC. törvénnyel módosított – 1997. évi CXLI. törvény 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját adatfeldolgozó eszközökkel – csatlakozási díj fizetése nélkül – a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, valamint a kincstári vagyonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.”
77. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló – módosított – 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.jtv.) 91. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja]
„c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek működési támogatását.”
(2) A Kult.jtv. 92. §-a (5) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül)
„a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35%-ának,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5%-ának”
(megfelelő összeget kell biztosítani.)
(3) A Kult.jtv. 94. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50%-a közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.”
78. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)
„i) külön jogszabály szerinti kifizetésekre.”
(2) A Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni. Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalékát részben a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságok részvényeiben tarthatja, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.”
79. § Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló – módosított – 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az orosz haditechnikai termékek .... forintértéke a központi költségvetésben)
„a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit,”
80. § (1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló – módosított – 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ogy. képv. költség. tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának, valamint Költségvetési és pénzügyi bizottságának tisztségviselője és tagja az (1) bekezdésben megállapított pótdíjon felül az alapdíj alapulvételével további 40% pótdíjban részesül.”
(2) Az Ogy. képv. költség. tv. 3. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő havonta költségtérítési átalányra jogosult. A költségtérítési átalány az alapdíjnak – ha a képviselő nyilatkozata szerint lakóhelye
a) Budapest főváros területén van – a 70%-a,
b) Budapesttől számított 100 km-en belül van – a 100%-a,
c) Budapesttől számított 100 km-en túl van – a 130%-a,
d) Budapesttől számított 200 kilométeren túl van – a 160%-a.”
81. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló – az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított – 1997. évi CXLV. törvény 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételének költségtérítései – melynek részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben határozza meg – a központi költségvetés központosított bevételét képezik.”
82. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló – az 1996. évi XXIX. és az 1998. évi XC. törvénnyel módosított – 1993. évi XXIII. törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter:
a) az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára bizottságot létesít, amelynek elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A miniszter a bizottság hat tagját saját hatáskörében, továbbá ha tagját pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg;
b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat – a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett – összegének legfeljebb 50%-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);
c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium – a miniszteri keret kivételével – a bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a bizottság dönt. A pályázat elbírálásáról a szakmai kollégium dönt. Amennyiben a bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indoklással – végleges elbírálás végett a bizottság elé terjeszti. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörében kéri fel, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik;
d) meghatározott körben és feltételekkel szakmai kollégiumot ideiglenes jelleggel is létrehozhat.”
83. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei hivatalos árfolyamon, illetve centrumárfolyamon való értékeléséből származó árfolyamnyereség, illetőleg árfolyamveszteség különbözetét a banküzem egyéb forrásai között a kiegyenlítési tartalékba köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet – a nyitóállomány visszavezetése után – a banküzem egyéb forrásai között a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Amennyiben az (1)–(2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegű és annak mértéke meghaladja a mérleg szerinti eredmény elszámolása utáni eredmény-tartalék összegét, akkor ezt a különbözetet a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő év január 15-éig a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.”
(2) Az Mnbtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptőke meghatározása, a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása, továbbá az igazgatóság választható tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.”
(3) Az Mnbtv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) Az MNB a 20. § előírásai figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.
(2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő 30 napon belül megtéríti.
(3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tőke – átmenetileg – csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke.
(4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendő osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. napján osztalékelőleget kell fizetni, a fizetendő osztalék 1/12-ed részében.
(5) Amennyiben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.”
84. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló – módosított – 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.”
(2) Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírság)
„f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (6) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba”
(ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.)
(3) Az Szjtv. 26. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél)
„1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,”
(4) Az Szjtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.
(2) Ha a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a tételeket konvertibilis pénznemben feltüntetni.”
(5) Az Szjtv. 30. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani.”
(6) Az Szjtv. 30. § a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.
(5) Lottójáték esetén havi nyereményalapnak minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.”
(7) Az Szjtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a totalizatőri rendszerű agár- és lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente, a totalizatőri rendszerű fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni.”
(8) Az Szjtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.
(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 30%-a.
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.”
(9) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 45 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”
85. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.”
(2) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(2) Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.”
(3) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl. PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.”
(4) A Cct. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.”
(5) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kivitelezést – a 12/A. §-ban foglaltak kivételével – a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”
(6) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg – a 12/A. §-ban foglaltak kivételével – a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.”
(7) A Cct. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidők az EU támogatás feltételei szerint módosulnak.”
(8) A Cct. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)–(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá – a 21/C. §-ban foglaltak kivételével – az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos – maradványt növelő – előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”
(9) A Cct. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/B. § (1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére.
(2) Az 1999. január 1-jén központi támogatással folyamatban lévő és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.”
(10) A Cct. a következő 21/C. §-sal egészül ki:
„21/C. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson.”
(11) A Cct. 23. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások.”
(12) A Cct. 23. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 0,7%-át meghaladó része,
2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.”
(13) A Cct. 23. § a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)”
(14) A Cct. 23. § a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„s) Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november 1-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők.”
(15) A Cct. 4. számú mellékletének I. pontja az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.
86. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 1. pontja kiegészül a következő j) ponttal:
[E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„j) a 36. § (1) bekezdésének l) pontjában megnevezett biodízel és az igazoltan szabadforgalomba bocsátott, adózottan vásárolt 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti ásványolaj terméknek a gépjármű vagy jármű üzemanyagtartályában, üzemanyagtöltő állomáson történő összekeveredését.”
(2) A Jöt. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha)
„b) a 36. § (1) bekezdés m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket, az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják.”
(3) A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés m) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja.”
(4) A Jöt.-nek az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvényben elfogadott 36. §-ában az (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő m) ponttal:
(Az ásványolaj adójának mértéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel –:)
„l) a 3824 90 95 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított, üzemanyagként felhasznált vagy felhasználásra kerülő, a 41. § (1) bekezdés j) pontja szerinti biodízel adóraktárban előállított, a hatályos magyar szabvány előírásainak megfelelő termékre (a továbbiakban: biodízel) 0 Ft/liter;
m) a 34. § szerinti, de a § a)–l) pontjában nem említett ásványolajra – a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével – a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 100,50 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 80,20 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 43,00 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 22,00 Ft/nm3.”
(5) A Jöt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e) és m) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel, az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mérték 80,20 Ft/literrel, illetve a cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak.”
(6) A Jöt. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő j) ponttal:
(Ásványolaj adóraktári engedély)
„a) a 36. § (1) bekezdés a)–f), h)–k), m) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (a továbbiakban: kőolajfinomító);”
„j) a biodízelt a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából indított kormányprogram végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint előállító és forgalmazó (felhasználó) üzemre (e törvény alkalmazásában: biodízel adóraktár)”
(adható).
87. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglaltak kivételével – 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 62. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) és (13) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(3) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-a, 78. §-ának (1)–(3) bekezdése 1999. december 30-án lép hatályba.
(4) Az e törvény 65. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítására vonatkozó törvény 46. §-ának (3) bekezdése és 51. §-ának (3) bekezdése, valamint az e törvény 66. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló 61. §-ának (3) bekezdése 1999. december 31-én lép hatályba.
(5) Az e törvény 85. §-ával megállapított Cct.
a) 11. §-ának (4) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 12/A. §-a, 21/B. §-a, 23. §-ának r) pontja, továbbá a 4. számú melléklete I. Vízgazdálkodási célnál az igénybevétel feltételeit meghatározó 1. pont második mondata e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket a központi támogatásban részesülő, folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell;
b) 23. §-ának g) pontja e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépést követően keletkezett, a központi támogatás szempontjából figyelembe nem vehető költségek nem finanszírozhatók a központi támogatásból.
(6) Az e törvény
a) 63. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2), (4), (6), (8)–(9) és (11)–(12) bekezdése, valamint
b) 75. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, valamint 30. §-ának (2) bekezdése,
c) 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30. §-a, a 30/A. §-a, a 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése,
d) 60. §-ának (1) bekezdésével megállapított 9. számú melléklete 18. pontja,
e) 96. §-ának (1) bekezdésével és a 16. számú mellékletével megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei
2000. február 15-én lépnek hatályba.
(7) Az e törvény 73. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete 2000. március 1-jén lép hatályba.
(8) Az e törvény 31. §-ának (12)–(13) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.
88. § Az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdasági társaságnál létesített vezetői tisztségviselői jogviszonyt, illetve felügyelő bizottsági tagságot a köztisztviselő az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül – kivéve, ha a társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta – köteles megszüntetni, és e tényt írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya a határidő utolsó napján az e törvény erejénél fogva megszűnik.
89. § Az e törvény 62. §-ának
a) (15) bekezdésével megállapított Áht. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat első alkalommal az 1999. évi önkormányzati beszámolók esetén kell alkalmazni;
b) (17) bekezdésével megállapított Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt – az e törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló – összeférhetetlenséget a helyi kisebbségi önkormányzat testülete köteles az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszüntetni.
90. § Az e törvény 87. §-a (8) bekezdésében meghatározott határidőt követően, bentlakásos szociális intézmény működése – kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállásán túl – akkor engedélyezhető, ha a fenntartó a 31. § (12) bekezdésében megállapított tartalékalap-képzési kötelezettségének a működési engedély iránti kérelem benyújtásáig eleget tett. A már működő bentlakásos szociális intézmény esetében a tartalékalapot három éven belül kell képezni.
91. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 2000. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,
c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait,
d) rendeletben állapítsa meg az e törvény 31. §-a (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait,
e) rendeletben állapítsa meg a fiatal házasok, a többgyermekes családok és más arra rászorultak méltányolható igényű otthonhoz jutásához szükséges helyi önkormányzati támogatás, valamint hitelek kamattámogatásának módját, továbbá ezek részletes szabályait.
f) rendeletben állapítsa meg a 36. § szerint vállalható agrárkezesség felhasználásának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg az e törvény 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – a központi költségvetés terhére – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét,
d) az oktatási miniszterrel egyetértésben a 2000. január 1-jén integrálódó felsőoktatási intézmények év végi bérfizetésének megelőlegezésére az Áht. 102. §-ának (12) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezzen.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) – a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben – a piacrajutási támogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
92. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 18. § (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 2000. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 2000. május 31-ig meghozhatók legyenek.
93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21. §-a (7), (10) és (11) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételét – a §-ban foglalt egyéb feltételek változatlansága mellett – az említett rendelkezésekben meghatározott (hivatkozott) 10 adóévnél hosszabb időszakra engedélyezze. Az adókedvezményt az adózó az engedélyben foglalt feltételek szerint, utoljára a 2011. adóévi adóalap utáni adóból veheti igénybe.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás esetén biztosíthatja, feltéve, hogy az adózó az (1) bekezdésben említett rendelkezésekben meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését követően (de legfeljebb az ezt követő 10. adóév végéig) további, legalább 60 000 millió forint értékű beruházást helyez üzembe.
94. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (11) bekezdése, valamint 1. számú melléklete Második részének a „KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 87. §-ának (8) bekezdése,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 7. §-a, a 21/A. §-a és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése,
c) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. §-ának (5) bekezdése,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ának (3)–(4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XCI. törvény 29. §-ának megfelelő szövegrésze,
e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/E. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 34. §-a és a 86/G. §-a és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 80. § (23) bekezdése,
f) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 47. §-a,
g) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
h) az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének c), e) és f) pontja, a 26. §-ának (6) bekezdése, a 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (8) bekezdése,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése,
j) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 2. § (1) bekezdésének hatodik francia bekezdéséből az „és a független képviselők megbízottja” szövegrész.
(2) 2000. február 15-én hatályát veszti:
a) az Szjtv. 34. §-a és a 37. § 2. pontjának „bukmékeri rendszeri fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része” szövegrész,
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja.
95. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírások hatályát az Országgyűlés 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig felfüggeszti.
96. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5. és 6. számú mellékletei helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.
(2) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete II. részének 52. pontja e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.
97. § (1) Az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezései hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervező az engedélyében foglalt változatlan feltételekkel az engedély lejártáig folytathatja a szerencsejáték-szervező tevékenységét. A hatálybalépést követően ezen engedélyek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem hosszabbíthatók meg és játékterveik nem módosíthatók.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, a lóversenyfogadás szervezésére jogosult állami játékszervező engedélye – legfeljebb a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozó koncessziós szerződés alapján létrejött koncessziós társaság tevékenységének megkezdéséig – meghosszabbítható.
(3) A 2000. január 1-jén folyamatban lévő engedélyezési ügyekben az e törvény 84. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) 2000. január 1-jétől, ahol Szjtv. lóversenyfogadást említ, azon agár- és/vagy lóversenyfogadást is kell érteni.
98. § (1) Az MNB által az 1999. évben az 1999. évre, mint tárgyévre vonatkozóan befizetett osztalékelőleg minősül tárgyévi osztaléknak. Az 1999. évi eredmény és a befizetett osztalék különbözetét kell az eredmény-tartalék javára elszámolni, illetve amennyiben arra a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni.
(2) Az 1999. év könyvviteli zárlati tételei között az MNB könyveiben kimutatott általános tartalék és tőketartalék összegét – az éves zárlat keretében – az eredménytartalék javára át kell vezetni.
(3) Az MNB közgyűlése határozhat úgy, hogy az MNB a központi költségvetés által az 1999. évben – az Mnbtv. 78. §-ának (7) bekezdése alapján – térített összeget 2000. december 31-ig részben vagy egészben visszafizesse.
99. § (1) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 20. §-át és 78. §-ának (1)–(2) bekezdését az MNB 1999. évi eredmény-elszámolásánál is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény 83. §-ával megállapított Mnbtv. 78. §-ának (4)–(5) bekezdéseiben foglaltakat 2000–2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy a 2000. évben fizetendő osztalékot az 1998. év eredménye, a 2001-ben fizetendő osztalékot az 1998. és 1999. év eredményének átlaga alapján kell megállapítani.
(3) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével 2000. június 30-ig köteles a Kormánynak javaslatot tenni az államháztartási és jegybanki számvitel harmonizációjára – módjára és ütemezésére –, mely lehetővé teszi a költségvetés és a jegybank devizakövetelésén és tartozásán keletkező, a forint és a különböző devizák árfolyamának változásából adódó átértékelési különbözetek közgazdasági szempontból is konzisztens elszámolását.
100. § Az e törvény 85. §-ával megállapított
a) Cct. 8. §-a (4) bekezdésének és 23. §-a s) pontjának rendelkezését első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni;
b) Cct. 9. §-a (2) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését első ízben az 1999. évi céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre kell alkalmazni;
c) Cct. 10. §-a (3) bekezdésének, 11. §-a (1) bekezdésének, 23. §-a c) pontjának rendelkezését első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni;
d) Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó Vízgazdálkodás célnál, az igénykielégítés sorrendjét meghatározó első három mondat, továbbá ugyanezen cél I.3. pontjánál (szennyvízcsatorna-hálózat építése) az igénybevétel feltételeit meghatározó utolsó mondat rendelkezéseit első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
101. § A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány létrejöttéig az e törvény 1. számú mellékletének XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2–3. jogcímek alatt szereplő támogatások a jogelőd Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány és a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány részére folyósíthatók.
| Millió forintban | |||||||||||||||||
| Funk- ció- cso- port | Cím- szám | Alcím- szám | Jog- cím cso- port- szám | Jog- cím- szám | Elő- irány- zat cso- port- szám | Kie- melt elő- irány- zat- szám | Cím- név | Alcím- név | Jog- cím cso- port- név | Jog- cím- név | Elő- irány- zat cso- port- név | FEJEZET __________________________________ Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||
| I. ORSZÁGGYŰLÉS | |||||||||||||||||
| 1 | Országgyűlés Hivatala | ||||||||||||||||
| F01.a | 1 | Országgyűlés hivatali szervei | 7 957,0 | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 340,5 | |||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 4 179,5 | |||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 1 175,4 | |||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 1 705,0 | |||||||||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 10,0 | |||||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 387,7 | |||||||||||||||
| 2 | Felújítás | 839,9 | |||||||||||||||
| 4 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||||
| F01.a | 2 | Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai | 25,0 | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 15,0 | |||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 5,0 | |||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 5,0 | |||||||||||||||
| F01.a | 3 | EU-integrációs felkészülés kiadásai | 50,0 | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 11,0 | |||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 4,0 | |||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 35,0 | |||||||||||||||
| F01.a | 7 | Nemzetközi konferenciák megrendezése | 70,0 | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 6,6 | |||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 2,4 | |||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 61,0 | |||||||||||||||
| 1–4. cím összesen: | 8 442,5 | 340,5 | 8 102,0 | ||||||||||||||
| F01.a | 5 | Közbeszerzések Tanácsa | 51,9 | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 245,8 | |||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 108,2 | |||||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 42,8 | |||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 130,9 | |||||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 12,5 | |||||||||||||||
| 2 | Felújítás | 3,3 | |||||||||||||||
| 5. cím összesen: | 297,7 | 245,8 | 51,9 | ||||||||||||||
| F08.f | 6 | Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása | 94,6 | ||||||||||||||
| 7 | Pártok támogatása | ||||||||||||||||
| 1 | Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása | ||||||||||||||||
| F08.e | 1 | FIDESZ–Magyar Polgári Párt | 635,0 | ||||||||||||||
| F08.e | 2 | Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt | 386,4 | ||||||||||||||
| F08.e | 3 | Magyar Szocialista Párt | 754,9 | ||||||||||||||
| F08.e | 4 | Szabad Demokraták Szövetsége | 295,0 | ||||||||||||||
