i) a tengeri és a belvízi hajók köbözése szabályainak,
j) a vízi közlekedés forgalmának irányítására, és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítése, üzemeltetése és megszüntetése szabályainak,
k) a kikötő – ideértve a kikötőhelyet és a veszteglőhelyet is – továbbá a komp- és révátkelőhelyek létesítése, üzemben tartása, megszüntetése feltételeinek, továbbá használata általános rendjének,
l) a hajózással kapcsolatos egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeinek,
m) a hajózási rangjelzések használatára vonatkozó szabályoknak,
n) a révkalauzi tevékenység ellátása részletes feltételeinek,
o) a veszélyes áruk tengeri és belvízi fuvarozásának,
p) a vízi közlekedés rendjének a belügyminiszterrel egyetértésben,
q) a havaria vizsgálata rendjének a belügyminiszterrel egyetértésben,
r) a hajózási egészségi alkalmasság feltételeinek és vizsgálati rendjének az egészségügyi miniszterrel együttesen,
s) a hajózási képesítések megszerzése feltételeinek és rendjének, valamint a kiadandó okmányok (bizonyítványok) formai és tartalmi követelményeinek az oktatási miniszterrel egyetértésben,
t) a hajózási bírság kivetése részletes szabályainak és a bírság felhasználása rendjének a pénzügyminiszterrel egyetértésben,
u) a hajózási hatósági eljárás díjának, valamint e díjnak az eljáró hatóság, illetve a felügyeleti és irányítási feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályainak a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben történő megállapítására.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter a hajózással kapcsolatos rendőrhatósági tevékenység szabályainak – ideértve az eljáró hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá a hatósági tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket is – a miniszterrel együttesen, rendeletben történő megállapítására.
(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter a hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi követelményeinek és hatósági felügyelete szabályainak, továbbá az eljáró hatóság feladat- és hatáskörének, a miniszterrel egyetértésben, rendeletben történő megállapítására.
(5) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi miniszter a hajózás környezet- és természetvédelmi követelményeinek, valamint a hajózási létesítményekkel kapcsolatos ügyekben eljáró környezetvédelmi hatóság feladat- és hatáskörének a miniszterrel egyetértésben, rendeletben történő megállapítására.
(6) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter
a) a határkikötők fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályoknak, a miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben,
b) a hajó-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó részletes szabályoknak
rendeletben történő megállapítására.
(7) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter a hajózással kapcsolatos munkabiztonsági követelményeknek a miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben, rendeletben történő megállapítására.
(8) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség személyi állományára, úszólétesítményeire, továbbá a honvédelmi célú, mederben és parton lévő, hajózást szolgáló létesítményeire vonatkozóan e törvényben foglaltaktól eltérő szabályoknak a miniszterrel együttesen, rendeletben történő megállapítására.
89. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet,
b) az egyes közlekedéssel összefüggő törvényerejű rendeletek módosításáról szóló 1983. évi 9. törvényerejű rendelet 2. §-a,
c) a közlekedéssel összefüggő hatósági engedélyezési rendszer módosításáról szóló 1985. évi 5. törvényerejű rendelet,
d) az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 59. §-a,
e) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XII. pontja,
f) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 94. §-ának b) pontja,
g) a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. törvény 13–14. §-a és 16. §-ának (2) bekezdése,
h) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 65. §-a.
(2) E törvény 22. §-ának b) pontjában foglalt osztályoztatási kötelezettség a kihirdetést követő 18. hónap 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 22. §-ának c) pontjában foglalt osztályozási kötelezettség csak a törvény hatálybalépése után nyilvántartásba vett belvízi tartályhajóra terjed ki.
(4) E törvény 24. és 25. §-ainak hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
(5) Ahol jogszabály üzemi kikötőt említ, azon e törvény hatálybalépését követően saját használatú kikötőt kell érteni.
(6) A nyilvántartásba vételre kötelezett azon úszólétesítményeket, amelyeket a törvény hatálybalépésekor a hajózási hatóság hajójegyzékben tart nyilván, a hajózási hatóság a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a lajstromba vezeti át. A nyilvántartásban szereplő adatokkal történő átvezetési eljárás díjmentes.
(7) Úszólétesítmény nyilvántartásba vételére és üzemképességére vonatkozóan e törvény hatálybalépését megelőzően kiállított okiratok a legközelebbi időszakos üzemképességi vizsgálatig érvényesek.
(8) A hajózási tevékenységet folytató részvénytársaság bemutatóra szóló részvényeit – szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével – 2001. június 30-ig névre szóló részvényekké kell átalakítani.
90. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 3921/91/EGK rendelete azon feltételek megállapításáról, amelyekkel a nem honos fuvarozó tagállamok belvízen árukat vagy utasokat szállíthatnak,
b) a Tanács 1356/96/EK rendelete a tagállamok közötti belvízi áru- vagy személyszállításra, az ilyen közlekedési szolgáltatások szabad áramlásának tekintetében alkalmazandó közös szabályokról,
c) az Európa Parlament és a Tanács 94/25/EK irányelve a tagállamok kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó törvényeinek, jogszabályainak és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről.
91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak:)
„d) az országos közutak, vasutak, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,”
92. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény állapítja meg)
„a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,”
(koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.)
93. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A védett természeti területen lévő vagy azt érintő vízi úton a hajózási tevékenység folytatását – ha az a védett természeti területet vagy a természeti értéket zavarja, veszélyezteti, illetve károsítja – az illetékes természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a hajózási hatóság korlátozza vagy megtiltja.”
