b) lekötött betét
ba) magyarországi székhelyű hitelintézeti betétszámlán egy évnél rövidebb futamidőre lekötött pénzösszeg vagy
bb) magyarországi székhelyű hitelintézeti betétszámlán egyéves vagy annál hosszabb futamidőre lekötött pénzösszeg;
c) gazdálkodó szervezet által kibocsátott részvény
ca) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, tőzsdére bevezetett „A” kategóriájú részvény,
cb) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, tőzsdére bevezetett „B” kategóriájú részvény,
cc) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény,
cd) OECD tagországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban vagy külföldi pénznemben kibocsátott és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény, amennyiben megfelel a devizajogszabályokban foglaltaknak,
ce) magyarországi székhelyű biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a 85. § (5) bekezdésében meghatározott és részvénytársasági formában működő vállalkozás részvényei,
cf) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett részvény;
d) befektetési jegyek
da) Magyarországon bejegyzett zártvégű befektetési alap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
db) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű befektetési alap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
dc) OECD tagországban bejegyzett befektetési alap által külföldi pénznemben kibocsátott és elismert értékpapírpiacra bevezetett befektetési jegy, amennyiben megfelel a devizajogszabályokban foglaltaknak,
dd) Magyarországon bejegyzett zártvégű ingatlanalap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
de) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű ingatlanalap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
e) ingatlan;
f) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön;
g) Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél;
h) származtatott ügyletek;
i) a nem biztosításüzemi célt szolgáló korlátolt felelősségű társaság üzletrésze;
j) készpénz, magyarországi székhelyű hitelintézeti számlán elhelyezett pénzösszeg;
k) jelzáloghitel.
(2) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje fedezetét nem képezheti kötelezettséggel vagy jelzáloggal terhelt, illetve korlátozott rendelkezési jogú eszköz.”
62. § A Bit. 87. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„87. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legalább harminc százalékát a 86. § (1) bekezdés aa), ab) és ak) pontjában meghatározott eszközökbe kell befektetni.
(2) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legfeljebb harminc százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés ad) pontjában meghatározott eszközökben.
(3) A biztosítónál a matematikai tartalék és biztonsági tőke pénzeszközeinek
a) legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés b) és g),
b) legfeljebb húsz százaléka lehet együttesen a 86. § (1) bekezdés dd), de), e) és k) pontja szerinti,
c) legfeljebb tizenöt százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés ad) és ca) pontja szerinti,
d) legfeljebb tíz-tíz százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés ae), af), ah), ai), aj) és cb) pontja szerinti, illetve
e) legfeljebb öt-öt százaléka lehet együttesen a 86. § (1) bekezdés cc), cd), cf), da) és db) pontjai szerinti, illetve dc) és i) pontjai szerinti befektetésekben.
(4) A 86. § (1) bekezdés h) pontja szerinti származtatott ügyletek a 86. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti befektetési típusokra köthetők.
(5) A 86. § (1) bekezdés h) pontja szerinti származtatott ügyletre vonatkozó szerződést csak fedezeti céllal köthet a biztosító. Fedezeti ügylet csak a biztosító tulajdonában lévő és maradó eszközre köthető. Egy eszköz egy kockázatára csak egy ügylet köthető.”
63. § A Bit. 88. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) A matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani. A befektetendő tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és a tőzsdén forgalmazott állampapírban, illetve a magyar állampapír esetében az elsődleges forgalmazói rendszerbe tartozó értékpapírban kell tartani, illetőleg a 86. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti befektetési lehetőségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylő formáiban kell elhelyezni.
(2) Nem vonatkoznak az (1) bekezdés rendelkezései a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékaira, melyeket a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben kell befektetni.
(3) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a szerződő befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a szerződő befektetéseinek aktuális értékéről.”
64. § A Bit. 88. §-a után a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A biztosító befektetési céllal megszerzett ingatlanának értékét csak az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-áig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek.
(2) A biztosító az összes biztosítástechnikai tartaléka 5%-át meghaladó mértékben nem fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe.
(3) A biztosító által egy adósnak nyújtott kölcsön nem haladhatja meg a biztonságtechnikai tartalék 5%-át.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott mérték legfeljebb 10%-ig növelhető, ha a befektetések és a kölcsön együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 40%-át.
(5) A biztosító a biztosítástechnikai tartalékának 3%-át meghaladó részét nem tarthatja készpénzben.”
65. § A Bit. 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) öt százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
(2) A biztosító köteles a matematikai tartalék nagyságáról és annak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év február 25-ig a Felügyelet részére megküldeni.”
66. § A Bit. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosító köteles azon ingatlanairól, illetve gazdasági társaságban való részesedéseiről nyilvántartást vezetni, amelyek biztosításüzemi működését szolgálják.”
67. § A Bit. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.”
68. § A Bit. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A biztosító köteles éves beszámolójának tervezetét a Felügyeletnek a közgyűlés - egyszemélyes részvénytársaság esetén a részvényes - döntését megelőző harminc nappal megküldeni.
(3) Ha a Felügyelet részére a (2) bekezdés szerint megküldött éves beszámoló tervezetét (mellékelve ahhoz a könyvvizsgálói jelentést is) a biztosító igazgatósága a közgyűlés, illetve annak elfogadása előtt megváltoztatta, a biztosító igazgatósága köteles erről a közgyűlés - egyszemélyes részvénytársaság esetén a részvényes - írásbeli döntésének időpontját megelőzően legalább öt munkanappal a Felügyeletet írásban tájékoztatni, a változtatást részletesen bemutatni, dokumentumokkal, könyvvizsgálói észrevételekkel alátámasztani és indokolni.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint megküldött éves beszámoló tervezetre jogosult észrevételt tenni, legkésőbb a közgyűlés - egyszemélyes részvénytársaság esetén a részvényes - írásbeli döntésének időpontját megelőző munkanappal. Ez esetben a Felügyelet észrevételeit az éves beszámoló előtt a könyvvizsgálóval, a közgyűléssel és a részvényessel ismertetni kell.”
69. § A Bit. 93. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 120 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(2) Amennyiben a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére ezt megküldeni.”
70. § (1) A Bit. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítónak - a háromszázmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.”
(2) A Bit. 94. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki]
„a) biztosítási és az 51. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;”
(3) A Bit. 94. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki)
„d) legalább a vizsgált biztosítónként káreseményenkénti százmillió forintos, más biztosítónál megkötött felelősségbiztosítással vagy azzal azonos összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezik.”
(4) A Bit. 94. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.”
71. § A Bit. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy eszközfedezete nem kielégítő.
(2) A könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a biztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a biztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,
c) e törvény vagy más jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
d) a biztosító kötelezettségének teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,
e) a biztosító belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy
f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a biztosító vezetője között a biztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a biztosító működését lényegesen érintő kérdésekben.
(3) Az első számú vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet tájékoztatni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló
a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,
b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.
(5) A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és a biztosítónak a 90. § szerinti eszköznyilvántartásában szereplő eszközeinek értéke eléri-e a matematikai tartalék és a biztonsági tőke nagyságát.
(6) A biztosító könyvvizsgálója köteles a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten is értékelni.
(7) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról vagy választása időtartamának lejártáról a Felügyeletet két munkanapon belül tájékoztatni, és két hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megválasztását a Felügyeletnek egy hónapon belül be kell jelenteni. A Felügyelet határozat formájában, indokolással jogosult a biztosítót más könyvvizsgáló megbízására felszólítani, és a biztosító ennek három hónapon belül köteles eleget tenni.”
72. § A Bit. 95. §-a után a következő alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:
„A felügyelő bizottság elnökének bejelentési kötelezettsége
95/A. § A felügyelő bizottság elnöke - a bizottsági ülést követő 10 napon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.”
73. § A Bit. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell.
(2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.”
74. § A Bit. 97. §-ának (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A titoktartási kötelezettség nem áll fenn)
„h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal” (szemben.)
75. § A Bit. a 97. §-a után a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez (külföldi adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.”
76. § A Bit. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási ügynök a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:
a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,
e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.”
77. § A Bit. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítók egymás közötti adatszolgáltatása a 99. § (1) bekezdésében foglaltak körére terjedhet ki.”
78. § A Bit. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.”
79. § A Bit. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfélnek a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája, címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzőit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.
(3) A biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó külön írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más írásbeli dokumentumot kapott meg.
(4) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosítás megkötésének helyén az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.
(5) A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.”
80. § A Bit. Nyolcadik részének címe helyébe a következő cím lép:
„A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE”
81. § A Bit. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) A Felügyelet feladata, hogy - mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv - e törvény előírásainak megfelelően
a) elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) érdekeinek megóvását,
b) ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Ptk. és az Szmt. rendelkezéseinek teljesítését,
c) elbírálja az engedélykérelmeket,
d) nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggő adatokat, így különösen a 43. §-ban és a 138-139. §-ban foglaltakat.
(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli
a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke szükséglet és a biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,
b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,
c) a biztonsági tőke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,
d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerűségét,
e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító által meghatározott üzletpolitikának való megfelelését,
f) a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,
g) a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását,
h) a kártalanítási számlát kezelő szervnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.
(3) A Felügyelet az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató személyt felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.
(4) Engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozóhatóságnál,
b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzését, továbbá
c) felügyeleti intézkedést hoz.”
82. § A Bit. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § (1) A Felügyelet biztosítókat érintő ellenőrzésének típusai:
a) a folyamatos ellenőrzés,
b) az átfogó ellenőrzés,
c) a rendkívüli ellenőrzés,
d) a felügyeleti biztos kirendelése.
(2) A Felügyelet a biztosítási alkuszokat, a többes biztosítási ügynököket és a biztosítási szaktanácsadókat érintő ellenőrzésére az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottak keretében kerülhet sor.
(3) A Felügyelet az ellenőrzés lefolytatására külső szakértőt is megbízhat. A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott külső szakértő eljárása során hivatalos személynek minősül.
(4) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó az ellenőrzés során a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. A belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit az átfogó és rendkívüli ellenőrzés során köteles magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ellenőrzések lefolytatásának szükséges időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, mely ellenőrzési típusonként 9 hónapnál nem lehet hosszabb.”
83. § A Bit. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelő - gyorsjelentést
megküldeni.
(2) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e
a) az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a biztosítási tevékenységre, illetve szerződésekre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak,
b) a Felügyelet által kiadott határozatoknak.
(3) A biztosító - külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel - köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kiszervezéseit értékelni és minősíteni.
(4) A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves gyorsjelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.
(5) A biztosítási alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-éig megküldeni.”
84. § A Bit. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § A Felügyelet a folyamatos ellenőrzés keretében a 108. §-ban foglaltak vizsgálata érdekében jogosult bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartást, dokumentumot, okmányt (a továbbiakban együtt: irat) a helyszínen megtekinteni vagy bekérni, szóban vagy írásban bármilyen információt megkérni.”
85. § A Bit. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) A Felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva - kétévente átfogó ellenőrzést köteles tartani a biztosítónál.
(2) Az átfogó ellenőrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, az e törvény alapján kiadott felügyeleti határozatoknak megfelelő működésre és az e törvényben valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a Ptk.-ban és az Szmt.-ben foglalt szabályok betartására.”
86. § A Bit. 113. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megállapításokat a biztosítóval az ellenőrzés lezárását követő 30 napon belül írásban kell közölni.”
87. § (1) A Bit. 114. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet rendkívüli ellenőrzést akkor rendelhet el, ha)
„b) megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a biztosítási szolgáltatások teljesítésének biztonsága, a biztosítottak érdeke veszélyben van.”
(2) A Bit. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés időtartama alatt három munkanapon belül jogosult az érintett biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítóját vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját, illetve a biztosítási szaktanácsadót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott helyettesét személyes meghallgatás céljából a Felügyelet székhelyére berendelni.”
88. § A Bit. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„115. § (1) Rendkívüli ellenőrzést lehetőség szerint munkaidőben a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál vagy a Felügyelet székhelyén kell lefolytatni, kivéve, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vizsgálat alá vont iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményét megváltoztatják.
(2) A rendkívüli ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel kell ellátni, amelyben az ellenőrzés tárgyát meg kell jelölni, és amelyet a biztosító első számú vezetőjének, illetve a biztosító ellenőrzés alá vont szervezeti egysége - fiók, kirendeltség stb. - vezetőjének, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítójának vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának, illetve a biztosítási szaktanácsadónak be kell mutatni.
(3) A rendkívüli ellenőrzést végző személy az ellenőrzéssel összefüggően a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó bármely dolgozójától, illetve a biztosítási szaktanácsadótól szóban vagy írásban az ellenőrzéssel összefüggésben bármilyen információt kérhet, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó minden iratába betekinthet, azokról másolatot készíthet.”
89. § (1) A Bit. 116. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felügyeleti biztost lehet kirendelni a 143. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzetben.
(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki, és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb hat hónapra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható [146. § (3) bekezdés].”
(2) A Bit. 116. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, többes biztosítási ügynöknél, biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató társaságnál milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.”
90. § A Bit. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontja alapján adatot ad át, erről negyvennyolc órán belül tájékoztatnia kell az érintett biztosító első számú vezetőjét vagy az alkuszi tevékenység irányítóját.”
91. § A Bit. 122. §-a után a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § (1) Külföldi székhelyű kérelmező csak kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.
(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.”
92. § A Bit. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett engedélykérelmeket beérkezésüktől - hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedélykérelem beérkezésétől - számított kilencven napon belül köteles elbírálni.
(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.
(3) A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat megalapozásához szükséges biztosítási titkot tartalmazó iratot zárt tárgyalás keretében ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokról másolatokat nem adhat ki, az eljárás jogerős befejezése után az iratokat a Felügyeletnek visszaküldi.”
93. § (1) A Bit. 124. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.”
(2) A Bit. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól, a biztosítási tevékenységet szabályozó egyéb jogszabályoktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres, illetve súlyos eltérést tapasztal, a 126. §-ban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.”
94. § A Bit. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § A Felügyelet a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási ügynök, valamint a biztosítási szaktanácsadó kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a következő határozatokat hozhatja:
a) az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezhet,
b) felügyeleti bírság (128-130. §) megfizetésére kötelezhet,
c) határidő megjelölésével előírhatja e törvény szerinti szanálási terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,
d) felfüggesztheti valamely termék terjesztését,
e) megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését,
f) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogát,
g) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,
h) a kiadott tevékenységi engedélyt visszavonhatja.”
95. § (1) A Bit. 127. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
(A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a biztosító)
„b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 126. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel meg,
d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg.”
(2) A Bit. 127. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének teljes vagy részleges visszavonása előtt ki kell kérni az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezet véleményét.”
96. § (1) A Bit. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót, illetve a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítóját és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének nem tesz eleget.”
(2) A Bit. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven, illetve az elkövetéstől számított öt éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekményt valósít meg.”
97. § (1) A Bit. 129. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(3) A biztosító első számú vezetőjének, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A biztosító egyesület első számú vezetőjének terhére kiszabható bírság összege negyvenezer forinttól egymillió forintig terjedhet.”
(2) A Bit. 129. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen]
„b) jogszabálysértő termék terjesztése,”
(3) A Bit. 129. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi ötvenezer forint bírság szabható ki.”
98. § A Bit. 131. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási tevékenységre vonatkozó engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző fővárosi (megyei) bíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.
(2) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak és az érintett szakmai érdek-képviseleti szervezeteknek.
(3) A Felügyelet ellenőrzésének általános tapasztalatait és a biztosítók, biztosítási alkuszok, többes biztosítási ügynökök és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét évente értékeli. A részletes írásos beszámolót a Felügyelet a pénzügyminiszternek, a beszámoló főbb, összefoglaló jellegű megállapítását az MNB-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, biztosítási alkuszok, többes biztosítási ügynökök és biztosítási szaktanácsadók illetékes szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek megküldi.”
99. § (1) A Bit. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a képviselete felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb költségek terhére.”
(2) A Bit. 132. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti díj mértékét)
„a) a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök,”
(esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.)
(3) A Bit. 132. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti díj mértékét)
„c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság, valamint”
(esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.)
100. § A Bit. 133. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bizottság ülésein a Felügyelet elnöke vagy az általa megbízott személy állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.”
101. § A Bit. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § (1) A Felügyelet elnökének előzetesen ki kell kérnie a Bizottság véleményét
a) a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedély iránti kérelmének elutasításáról, valamint a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének visszavonásáról,
b) a biztosítási tevékenység módosítása iránti kérelem elutasításáról,
c) az állományátruházási engedély iránti kérelem elutasításáról,
d) a részesedésszerzés iránti kérelem elutasításáról,
e) a felügyeleti bírság címén befolyt pénzösszegek felhasználási elveiről,
f) a 126. § d), f) és g) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazásáról,
g) a 143. § (1) bekezdése szerinti szükséghelyzetben hozott intézkedésekről,
h) a biztosítók egyesülésére és szétválására vonatkozó engedély megtagadása előtt,
i) a 10. számú melléklet II. pontjában meghatározott feladatkörökön túli tevékenységre vonatkozó egyéb kiszervezési szerződés elutasítása előtt.
(2) A Felügyelet elnöke tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha a 126. § e) és h) pontja szerinti intézkedéssel élt.
(3) A Felügyelet elnöke harminc napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha
a) a biztosítót szanálási terv készítésére kötelezte,
b) a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezte,
c) rendkívüli ellenőrzést rendelt el,
d) felügyeleti biztost rendelt ki,
e) a biztosító első számú vezetőjét felügyeleti bírsággal sújtotta.
(4) A jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozatairól a Felügyelet a határozat meghozatalát követő tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakat nem kell figyelembe venni, ha az engedély visszavonása az engedély jogosultjának kérelmére történik.”
102. § A Bit. 136. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét a 133. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy köteles véleményezésre megküldeni a Bizottság részére.”
103. § A Bit. VII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK”
104. § A Bit. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha
a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, és a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c) a biztonsági tőkéje és a szavatoló tőkéje nem éri el az előírt mértéket,
d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének vagy indulótőkéjének tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez,
e) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott vezetők személyében változás történt,
f) székhelyének címe megváltozott,
g) tevékenységét szünetelteti,
h) könyvvizsgálója tevékenységét megszünteti,
i) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5%-át,
j) a biztosítói ügymenet kiszervezésére szerződést kötött.
(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását, valamint az induló tőkéjének felemelését,
b) a biztosítóban 5%-ot meghaladó, de a 71. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c) az 54. § (2) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,
d) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,
e) a vállalt nagykockázatokat,
f) a nagykárokat,
g) a viszontbiztosítási partnereinek nevét,
h) külföldi állandó képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében történő változást,
i) az alapszabály módosítását,
j) a vezérügynök személyét,
k) a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel, a biztosítási szaktanácsadóval és a biztosító könyvvizsgálójával kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
l) a 70. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi szerződések 4. számú melléklet szerinti adatait.
(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek a biztosítási termék terjesztésének megkezdéséig megküldeni a 4. számú melléklet szerinti adatokat.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben foglaltak alapján hozzá beérkezett adatokat minden évben az első negyedéves tájékoztatójában közzéteszi.
(5) A biztosítók a megkötést követő harminc napon belül kötelesek bejelenteni a Felügyeletnek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 17. és 18. §-ában, illetőleg a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 50/1997. (III. 19.) Korm. rendeletben meghatározott megállapodást.
(6) Aki a biztosító részvénytársaságban fennálló tulajdonosi részarányát csökkenteni kívánja, köteles a szerződés megkötése előtt 15 nappal a Felügyeletet értesíteni a tervezett szerződésről.
(7) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követően 15 munkanappal köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.”
105. § A Bit. 139. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni
a) a biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,”
106. § (1) A Bit. 143. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a biztosító)
„c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy”
(a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében szükségintézkedést tehet.)
(2) A Bit. 143. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szükséghelyzetben a Felügyelet - a 126. §-ban meghatározottakon túlmenően - a következő intézkedéseket teheti:”
107. § A Bit. 161. §-ának (5) bekezdésében „a munkáltató által átvállalt” szövegrész helyébe a „nyújtott” szövegrész lép.
108. § (1) A Bit. 168. §-ának (1) bekezdése a következő d)-g) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) a Lloyd’s szervezeti formájára, alapítására és működésére vonatkozó külön szabályokat,
e) a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit,
f) a biztosító egyesületek összeolvadásának részletes szabályait,
g) a jelzáloghitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket”
(rendeletben szabályozza.)
(2) A Bit. 168. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „módozatok” szövegrész helyébe a „termékek” szövegrész lép.
(3) A Bit. 168. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyére a következő rendelkezés lép:
„d) a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki jelentés szabályait,”
(4) A Bit. 168. §-ának (2) bekezdése a következő k)-o) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy)
„k) az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit,
l) a biztosító eszközei, kötelezettségei és egyéb kiszervezései értékelésének és minősítésének rendszerességét,
m) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő adatszolgáltatás formáját és tartalmát,
n) a biztosítási pénzügyi szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik,
o) a jelzáloghitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait”
(rendeletben szabályozza;)
109. § (1) A Bit. 50. §-ának d) pontjában, az 51. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, az 52. §-a (1) bekezdésének f) pontjában és az 53. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „jó üzleti hírnévvel” szövegrész helyébe a „szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal” szövegrész lép.
(2) A Bit. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)” szövegrész, valamint a Bit. 9. §-ának (2) bekezdésében, a 41. §-ában és a 91. §-ának (2) bekezdésében „az Szt.” szövegrész helyébe „az Szmt.” szövegrész lép.
(3) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „47. § (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész helyébe a „47. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész, valamint a Bit. 160. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a 33. § (4) bekezdése,” szövegrész helyébe „a 33. §-ának (5) bekezdése” szövegrész lép.
110. § (1) A Bit.
a) 2. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.”
b) 6. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)
8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;”
c) A Bit. 7. számú mellékletének címe és bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztosító egyesület nyugdíjbiztosítási szerződéseinek minimális tartalmi követelményei
A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosításnak - a 48. §-ban rögzítetteken kívül - legalább az alábbi feltételeket kell tartalmaznia:”
(2) A Bit. 1., 5., 8. és 9. számú melléklete e törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul.
(3) A Bit. 3. és 4. számú melléklete helyébe e törvény 5. és 6. számú melléklete lép.
(4) A Bit. az e törvény 7-11. számú mellékletében szereplő 10-14. számú melléklettel egészül ki.
111. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazhatóak, ha azok az ügyfélre, kérelmezőre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
(2) E törvény 118. §-ának (4) bekezdése és a 119. §-a 2000. június 30-án lép hatályba.
112. § Az e törvény hatálybalépésekor az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító a két biztosítási ág szavatoló tőkéjét köteles legkésőbb 2001. január 1. napjáig szétválasztani.
113. § (1) Az e törvény hatálybalépése napján a hatálybalépést megelőzően hatályos szabályok szerint terjesztett, vagy már nem terjesztett, de még meg nem szűnt szerződéssel rendelkező biztosítási termékek a Bit. e törvénnyel módosított 1. és 2. számú mellékletében szereplő új ágazati és kockázati csoportok szerinti besorolását a biztosítónak legkésőbb 2000. december 31. napjáig kell elvégeznie, és azt a Felügyelet részére megküldenie.
(2) A Bit. 62. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételnek meg nem felelő életbiztosítási termékek legfeljebb 2000. december 31. napjáig terjeszthetőek.
114. § (1) A Bit. - e törvény 21. §-ával megállapított - 37. §-ának (9) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségnek a biztosító legkésőbb 2001. július 1. napjáig köteles eleget tenni.
(2) A Bit. - e törvény 24. §-ával módosított - 39. §-a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyi feltételeknek meg nem felelő biztosítási szaktanácsadó vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítója e tevékenységét legkésőbb 2000. december 31. napjáig folytathatja.
(3) A Bit. - e törvény 26. §-ával módosított - 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő elnevezéseket legkésőbb 2000. december 31. napjától kell alkalmazni.
(4) A Bit. - az e törvény 33. §-ával módosított - 49. §-a (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek meg nem felelő személyek legkésőbb 2000. december 31. napjáig kötelesek az igazgatóság engedélyét a Felügyelet részére megküldeni.
(5) A Bit. - az e törvény 33. §-ával megállapított - 49. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a vezető orvos alkalmazásához szükséges engedélyt a biztosító legkésőbb 2000. december 31. napjáig köteles beszerezni, azzal, hogy a Bit. - e törvény 39. §-ával megállapított - 54/A. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek meg nem felelő személy vezető orvosként legfeljebb 2003. december 31. napjáig foglalkoztatható.
115. § (1) A Bit. - e törvény 70. §-ának (2) és (3) bekezdésével módosított - 94. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározottaknak meg nem felelő könyvvizsgáló legkésőbb 2000. december 31. napjáig foglalkoztatható.
(2) A Bit. - e törvény 70. §-ának (4) bekezdésével megállapított - 94. §-ának (3) bekezdésében meghatározott öt éves időtartamot e törvény hatálybalépésének napjától kell figyelembe venni.
(3) A Bit. - e törvény 79. §-ával megállapított - 102. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségnek első ízben 2001. július 1. napjáig kell eleget tenni.
116. § A biztosító egyesületek a Bit. - e törvény 56. §-ának (2) bekezdésével módosított - 80. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott biztonsági tőke teljes összegét legkésőbb 2002. december 31. napjáig kötelesek elérni, úgy, hogy annak egyharmadát legkésőbb 2001. december 31. napjáig, még fennálló kétharmadát legkésőbb 2002. december 31. napjáig kell biztosítani. A Bit. - e törvény 56. §-ának (2) bekezdésével módosított - 80. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztonsági tőke teljes összegét 2004. december 31-ig kell biztosítani.
117. § Az e törvény hatálybalépése napján már működő biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó a Bit. - e törvény 19. §-ával, 22. §-ával és 24. §-ával megállapított - 33. §-ának (2) bekezdésében, 37/A. §-ának (1) bekezdésében, illetve 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű felelősségbiztosítási szerződés vagy vagyoni biztosíték igazolása hiányában tevékenységét legkésőbb 2000. december 31. napjáig folytathatja. E szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, biztosítási szaktanácsadó tevékenységét - a 111. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezték.
118. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Bit. 5. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata, 27. §-a, 28. §-a, 36. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, 36. §-ának (3) bekezdése, a 74. §-a és az előtte álló alcím, 105. §-ának (4) bekezdése, 132. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 137. §-a, valamint 164. §-a hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Bit. 45. §-ának (2) bekezdésében az „életbiztosítási kockázatokkal együtt, egy szerződésben történő együttes”,
b) a Bit. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „és folytatásakor”
szövegrész hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 32. §-a;
b) a Bit. módosításáról szóló 1997. évi CXLVIII. törvény 3. §-a, 4. §-ának (1) bekezdése, 7. §-a, 9. §-a, 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése, 14. §-a és 15. §-a;
c) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 98. §-ának (1) bekezdése.
(4) 2000. június 30-án hatályát veszti:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 37. §-a, 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése;
b) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 65-66. §-a.
119. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 64. §-át követően a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § Külföldi kollektív befektetési értékpapír (Dtv. 3. § 26. pont) belföldi forgalomba hozatala és forgalmazása esetén a Bat. 9. §-ában, 11. § (2)-(4) bekezdésében, 12-13. §-ában, 23. § (1) bekezdésében, 24-28. §-ában, 43. § (1) bekezdés b)-h) pontjában, 44. §-ában és 49. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell. A 11. § (3) bekezdése és a 24-28. §-ok alkalmazásában, ha a törvény alapkezelőt említ, az alatt a devizabelföldi forgalmazót is érteni kell.”
120. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése 2001. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 24-26. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2001. január 1-jén lép hatályba.”
121. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
1. A Tanács 1973. július 24-i, 73/239/EGK számú első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
2. A Tanács 1979. március 5-i, 79/267/EGK számú első irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
3. A Tanács 1992. június 18-i, 92/49/EGK számú irányelve az életbiztosítástól különböző közvetlen biztosításról szóló törvények, rendeletek és határozatok összehangolásáról és a 73/239/EGK számú és a 88/357/EGK számú irányelvek módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv);
4. A Tanács 1992. november 10-i, 92/96/EGK számú irányelve a közvetlen életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos törvények, rendeletek és határozatok összehangolásáról és a 79/267/EGK számú és a 90/619/EGK számú irányelvek módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv);
5. A Tanács 1987. június 22-i, 87/344/EGK számú irányelve a jogvédelmi biztosításra vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
6. A Tanács 1984. december 10-i, 84/641/EGK számú irányelve a 73/239/EGK számú, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló első irányelv módosításáról, különös tekintettel a turistákat érintő segítségnyújtásra;
7. A Tanács 1976. december 13-i, 77/92/EGK számú irányelve az ISIC 630 csoportba tartozó biztosítási ügynökök és biztosítási alkuszok tevékenységével összefüggő szabad letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának megkönnyítését biztosító intézkedésekről, különösképpen az ilyen tevékenységekkel összefüggő átmeneti intézkedésekről;
8. A Bizottság 1991. december 18-i, 92/48/EGK számú ajánlása a biztosításközvetítőkről;
9. A Tanács 1991. december 19-i, 91/674/EGK számú irányelve a biztosítótársaságok éves és összevont (konszolidált) mérlegéről.
1. A Bit. 1. számú melléklete A részének 17. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az A. rész a következő 19. ponttal egészül ki:
„17. Jogvédelem
A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen
- a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,
- a biztosított polgári, büntető-, államigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.
18. Segítségnyújtás
19. Temetési biztosítás”
2. A Bit. 1. számú melléklete B. részének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az engedély egyszerre érvényes)
„a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és Betegség” vagy „Egészségbiztosítás”
(elnevezést kell használni.)
3. A Bit. 1. számú melléklet C. része 3. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett feltételek teljesülése esetén, amennyiben a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.”
1. A Bit. 5. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„A MINIMÁLIS SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLET SZÁMÍTÁSA”
2. A Bit. 5. számú melléklet A) részének címe helyébe a következő cím lép:
„A) Nem-életbiztosítási ág”
3. A Bit. 5. számú melléklet A) I. Eredmény számítása részében a „Bruttó kárfelhasználás” meghatározása helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő „Saját kárfelhasználás” meghatározással egészül ki:
„Bruttó kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonása nélkül az utolsó üzleti évben.
Saját kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonásával az utolsó üzleti évben.”
4. A Bit. 5. számú mellékletének A) II. Eredmény számítása (Kárindex) része a következő meghatározással egészül ki:
„A d mutató értéke megegyezik az I. eredmény számításánál alkalmazott c mutató értékével.”
5. A Bit. 5. számú melléklet B) részének címe helyébe a következő cím lép:
„B) Életbiztosítási ág”
6. A Bit. 5. számú melléklet B) II. Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete című részben a „Bruttó kárfelhasználás” meghatározása helyébe a következő rendelkezés lép:
„A c mutató definíciója megegyezik az A) Bevételi Index számításánál alkalmazott meghatározással.”
7. A Bit. 5. számú melléklete B) részének III. címében az „alapokhoz” szövegrész helyébe az „egységekhez” szövegrész lép.
8. A Bit. 5. számú melléklete B) részében a „II. Eredmény: acd” sor utáni „III. A befektetési alapokhoz kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete” címben az „alapokhoz” szövegrész helyébe az „egységekhez” szövegrész lép.
9. A Bit. 5. számú mellékletének „Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete” cím utáni szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (I.) + az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (II.) + a befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (III.)
Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, abban az esetben a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál a viszontbiztosítói viszonyszám meghatározásakor a teljes (50%-nál, illetve 15%-nál nagyobb) viszontbiztosítást is figyelembe vehet.”
10. A Bit. 5. számú melléklete az „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT” részének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztosító összes minimális szavatoló tőke szükséglete (Az élet ág és a nem-élet ág minimális szavatoló tőke szükségletének összege.)”
A Bit. 8. számú mellékletének 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét.”
1. A Bit. 9. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„Egyéb törvényben nem szabályozott szerződéskötési kötelezettségek”
2. A Bit. 9. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 9-13. ponttal egészül ki:
„8. Gázszolgáltatási és gázértékesítési tevékenység;
9. Egyéni vagy társas vállalkozó által egészségügyi vállalkozás folytatása;
10. Orvosi magángyakorlat folytatása;
11. Orvosbiológiai beavatkozás;
12. Értékpapír előállítása;
13. Gépjárműverseny rendezése.”
„3. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:
1. A biztosítási szerződési feltételeket
2. A díjkalkulációt
A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:
2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,
2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,
2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,
2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,
2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,
2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját;
2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,
2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,
2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.
2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.
A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.
3. Kiegészítő adatokat
A kiegészítő adatoknak három évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell tartalmazniuk:
3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,
3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,
3.3. a várható díjbevételt,
3.4. a várható kárkifizetést.”
„4. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
A Felügyeletnek a termék terjesztésének megkezdéséig be kell nyújtani:
1. a termék nevét, megjelölését (pl. jelzőszámát),
2. a termék ágazati besorolását,
3. a termék kockázati csoportját,
4. a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját,
5. a termék rövid leírását, így különösen
- nem-életbiztosítási ágba tartozó termék esetén a biztosítható vagyontárgyak körét és a biztosítási eseményt,
- életbiztosítási ágba tartozó termék esetén a biztosítási eseményt.”
„10. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
I. Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.
II. A biztosító által ki nem szervezhető feladatok:
1. a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;
2. a kockázat elvállalása;
3. ügyfélszolgálati tevékenység;
4. belső ellenőrzési tevékenység;
5. mérlegelemzés és szavatoló tőke számítás;
6. személyzeti ügyekben való döntés;
7. viszontbiztosítási szerződés megkötése.
III. A Felügyelet külön engedélyével kiszervezhető tevékenységek:
1. aktuáriusi feladatok;
2. elektronikus adatfeldolgozás.
IV. A Felügyelet külön engedélye nélkül kiszervezhető feladatkörök:
1. a biztosító szervezetének kialakításával kapcsolatos előkészítő feladatok;
2. kárrendezéssel kapcsolatos feladatok;
3. könyvvitel;
4. személyzeti ügykezelés, bérszámfejtés, társadalombiztosítási feladatok;
5. vagyonbefektetés és kezelés;
6. peres képviselet, cégügyek;
7. marketingtevékenység;
8. ajánlatok és szerződések kidolgozása;
9. a biztosító épületeinek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
