Időállapot: közlönyállapot (2000.X.27.)

2000. évi CVI. törvény

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény és az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról * 

1. § A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíró kinevezése - a (2) bekezdésben és a 12. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.”

2. § (1) A Bjt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot a 48-49. §-ok és az 51-52. §-ok szerint kell lefolytatni azzal, hogy az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.”

(2) A Bjt. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés - az OIT javaslatára - újra határozott időre, három évre szól, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A kinevezési javaslat előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

3. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 14. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A legfőbb ügyész az ügyészt első alkalommal (első ügyészi kinevezés) három évre, azt követően pedig - a 14/D. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - határozatlan időre nevezi ki.”

4. § (1) Az Üsztv. 14/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb az első ügyészi kinevezés időtartamának [14. § (4) bekezdés] lejártát megelőző kilencven nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett ügyész nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő kinevezését. Ha az ügyész kéri a határozatlan időre történő kinevezését és a tényleges ügyészi működésének időtartama a 18 hónapot az előbbiekben említett időpontig meghaladta, az ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója minősíti. Ennek során értékeli - az ügyész működésének teljes időtartamára kiterjedően - az ügyész munkáját, különös tekintettel az anyagi jogi, az eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására.”

(2) Az Üsztv. 14/D. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg a 14/D. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az (1) bekezdésben említett minősítést azért nem lehet elkészíteni, mert az ügyész tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés újabb három évre szól. Ebben az esetben a határozott időre szóló első ügyészi kinevezésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha a legfőbb ügyész a minősítés eredményét mérlegelve az ügyész alkalmatlanságát állapította meg, vagy az ügyész a határozatlan időre történő kinevezését nem kérte, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozott idő lejártának napjával megszűnik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a nyugdíjas, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött, határozott időre kinevezett ügyész esetében.”

5. § Ez a törvény 2000. november 30-án lép hatályba.