(2) Az Mt. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.”
(3) Az Mt. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabért és annak hatályossági körét – figyelemmel a 17. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra – a Kormány állapítja meg.”
231. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)–(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.”
232. § Az Eb. tv. 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani)
„b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.”
233. § Az Eb. tv. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)–(3) és (5) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.”
234. § (1) Az Eb. tv. 42/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, 2001. évben azonban havonta legfeljebb 80 000 forint, 2002. évben – a tervezett fogyasztói ár növekedésének megfelelő mérték szerint – 83 000 forint. Az ellátás havi maximális összegét 2003. évtől kezdődően az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(2) Az Eb. tv. 42/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)–(3) és (5) bekezdése szerint kell megállapítani.”
235. § Az Eb. tv. 43. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.”
236. § Az Eb. tv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(4) Ha a biztosított a (2)–(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.
(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)–(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült vagy katonai (polgári) szolgálatot teljesített, a táppénz alapja megegyezik az irányadó időszakban ténylegesen elért, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmével.”
237. § Az Eb. tv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
b) a táppénz összegének megállapításánál az a) pontban meghatározott, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.”
238. § Az Eb. tv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OEP főigazgatója – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.”
239. § Az Eb. tv. 55. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.
(6) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem.
(7) Ha a biztosított a (6) bekezdésben említett időtartam alatt – jövedelem hiányában – egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének – egyéni vagy társas vállalkozó esetén a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér – naptári napi összegével.”
240. § Az Eb. tv. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (6)–(7) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot fizetett.”
241. § Az Eb. tv. 68/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A 66. § (2)–(6) bekezdése és a 67–68. § alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.”
242. § Az Eb. tv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„r) A nemzetközi kötelezettségvállalások keretei között a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldiek betegellátása szabályainak”
(meghatározására.)
243. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11. §-ának (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
„l) választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját.”
244. § Az Art. 11/A. §-ának (3) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b), c), d) pontok jelölése c), d), e) pontra változik:
[(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti]
„b) a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját;”
245. § Az Art. 15. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az adózó a változás évét megelőző naptári év augusztus 15. napjáig tesz bejelentést.”
246. § Az Art. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § (1) Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Az e bekezdés, valamint a 30. § (1)–(2) bekezdése szerinti levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(2) Ha a munkáltatói adómegállapítás az (1) bekezdésben foglaltak szerint azért nem módosítható, mert
a) a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval,
b) a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának,
c) a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg,
a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével – 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
(3) Ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóját, adóelőlegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és lehetősége szerint értesíti a magánszemélyt. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató az előbbi szabály alapján jár el, ha a 35. § (1) bekezdésének harmadik mondatában említett igazolás kiállítását követően tárja fel tévedését.”
247. § Az Art. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő terhére állapítja meg.”
248. § Az Art. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Az adó, a költségvetési támogatás bevallásának rendjét – a 22–23. és a 96/A. §-okban foglalt kivételekkel – e törvény 1., 5., 8. és 9. számú melléklete állapítja meg.”
249. § Az Art. 22. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.”
250. § (1) Az Art. 32. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.”
(2) Az Art. 32. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról magánszemély adózók részére augusztus 31-éig, más adózók részére október 31-éig értesítést ad ki.”
251. § Az Art. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.”
252. § Az Art. 42. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.”
253. § Az Art. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.”
254. § Az Art. 50. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai, a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az általa alapított és a Honvédelmi Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok, közhasznú társaságok és azok alkalmazottai, valamint az állami adóhatóság alkalmazottai adóügyeiben – az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága jár el.
(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.”
255. § Az Art. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt időszakot ismételt ellenőrzés alá vonhatja:
a) a (2) bekezdésben és az 53. § (4) bekezdésének második mondatában foglalt esetekben,
b) ha a korábbi ellenőrzés megállapításainak végrehajtását vizsgálja meg (utóellenőrzés),
c) ha az ellenőrzést a társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésének [45. § (8) bekezdés] teljesítése érdekében, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére [49. § (1) bekezdés] soron kívül folytatja le, és az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt.”
256. § Az Art. 73. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.”
257. § Az Art. 74. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az adózó adólevonási kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a megállapított és levont adót az esedékességéig nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50% mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.”
258. § Az Art. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az irat átvételében akadályozott adózó igazolási kérelemmel élhet. Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Amennyiben a magánszemély adózó ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.”
259. § Az Art. 79. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni]
„c) az 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában,
d) az 54. § (1) bekezdésének c) pontjában és a (2) bekezdésének második mondatában meghatározott esetekben.”
260. § Az Art. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.”
261. § Az Art. 87. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a fizetésre kötelezett, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a tudomására jutástól számított 8 napon belül – végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz.”
262. § Az Art. 88/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 125. §-ának (2) bekezdése, valamint 156. §-ának (5) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.”
263. § Az Art. 93. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot vagy illetékhivatal másik illetékhivatalt keres meg behajtás végett.”
264. § Az Art. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, kitöltött és az adózó – illetőleg a 76. § (2) bekezdésében meghatározott képviselője, meghatalmazottja – által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról – műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette.”
265. § (1) Az Art. 97. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„a) az adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év,”
(2) Az Art. 97. §-ának j) pontja a következő mondattal egészül ki:
„Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek,”
266. § (1) E törvény rendelkezései – a (2) bekezdésben, valamint a 267–287. §-ok rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével – 2001. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvény 44. §-ának (4) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
267. § (1) E törvénynek az 1–30. §-ban foglalt rendelkezéseit a (2)–(10) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – a 2001. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. 1., 2., 3., 5., 6., 10., 11. és 13. számú melléklete e törvény 1–8. számú mellékletével módosul, valamint hatályát veszti az Szja tv. 42. § (2) bekezdése, a 44. § (2) bekezdése, a 48. § (3) bekezdése, a 49/B. § (5) bekezdésének b) pontja, a 49/C. § (1) bekezdésének 2. mondata, a 63. § (3) bekezdésében az „annak előzetes igazolása alapján” szövegrész, a 67. § (7) bekezdése, a 78/A. § (6) bekezdésében az „– akkor, ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag a munkáltatójától származik –” szövegrész, a 3. számú melléklet I. fejezetének 16. pontja, a 11. számú melléklet I. fejezetének 18. pontja, valamint az 5. számú melléklet I. pont 1. alpontjában az „A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófőkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.” szövegrész.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv. 21. §-ának (1) bekezdésében a „havi 3000 forinttal” szövegrész helyébe a „havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével,” szövegrész, az Szja tv. 33/A. §-ának felvezető szövegében a „jövedelemből” szövegrész helyébe a „jövedelem után” szövegrész, az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdésében az „az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni,” szövegrész helyébe a „húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni,” szövegrész lép, az Szja tv. 46. §-a (5) bekezdésében az „az 1 millió forintot” szövegrész helyébe az „a jogosultsági határt” szövegrész, az Szja tv. 49. §-a (7) bekezdésében az „az 1 millió forintot” szövegrész helyébe az „a jogosultsági határt” szövegrész, az Szja tv. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „15 millió” szövegrész helyébe a „18 millió” szövegrész, az Szja tv. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „35” szövegrész helyébe a „40” szövegrész, (2) bekezdésének a) pontjában a „17” szövegrész helyébe a „25” szövegrész lép, továbbá az (5) bekezdése az „Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg.” szövegrésszel egészül ki, valamint az Szja tv. 57/C. §-ának (1) bekezdésében az „a negyedévet követő hó 15. napjáig, ideértve az utolsó negyedévet is” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg” szövegrész lép, az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja a „továbbá a kifizető rendelkezése alapján támogatói adományból, illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az alapok közötti átsorolásból az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár fedezeti alapjának szolgáltatási számláján jóváírt összeg;” szövegrésszel egészül ki, az Szja tv. 78/A. § (4) bekezdésében az „1 millió 500 ezer” szövegrész helyébe a „2 millió” szövegrész lép, az Szja tv. 5. számú melléklet I. pont 1. alpontjában a „A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.” szövegrész helyébe az „A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.” szövegrész lép.
(4) Az Szja tv.-nek az e törvény 5. §-ával módosított 11. § (3) bekezdés c) pontja, továbbá az e törvény 6. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés f)–g) pontja, az e törvény 9. §-ával megállapított 19. § (6) bekezdése, az e törvény 15. §-ával módosított 32. § (1) bekezdés a) pontja, az e törvény 26. §-ával módosított 50. § (1) bekezdés c) pontja, valamint az e törvény 1. számú mellékletének 2. pontjával módosított 1. számú melléklet 4.6. pontja, az e törvény 1. számú mellékletének 5. pontjával módosított 1. számú melléklet 6.1. pontja, az e törvény 1. számú mellékletének 6. pontjával megállapított 8.23. pontja, az e törvény 2. számú mellékletével módosított 2. számú mellékletének I. pont 6. alpontja, az e törvény 5. számú mellékletének 2. és 3. pontjával módosított 6. számú melléklet II. B) pontjának 12. és 27. alpontja, az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjával módosított 10. számú melléklet 1. pont 6. alpontja rendelkezését, valamint az Szja tv. 33/A. §-ának az e § (3) bekezdésével módosított rendelkezését, továbbá az Szja tv. 53. §-a (5) bekezdésének az e § (3) bekezdésével kiegészített rendelkezését, az e törvény az Szja tv. 78/A. §-a (6) bekezdésének az e § (2) bekezdésével módosított rendelkezését a 2000. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell.
(5) Az Szja tv. 57/A–57/C. §-ának rendelkezéseiben szabályozott módon és feltételekkel tételes átalányadózást a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhat. A 2001. január 1-je előtt tételes átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a 2000. évről elkészített adóbevallásában kell nyilatkoznia, hogy a 2001. évben mely módszerrel állapítja meg az adókötelezettségét.
(6) Az Szja tv. 40. §-a a 2000. évi adókötelezettség megállapításához a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a (3) bekezdés a)–b) pontjában említett családi kedvezményt a munkáltató a jogosult magánszemélynél a házastárssal közösen tett nyilatkozat alapján veszi figyelembe az adóelőleg-levonásnál, a (6) bekezdés rendelkezését erre a magánszemélyre kell alkalmazni. A családi kedvezmény megosztásának feltétele az is, hogy a házastársak az adóbevallásban (munkáltatói elszámolásban) egymás adóazonosító adatait feltüntessék, és a megosztás tényéről nyilatkozatot adjanak.”
(7) Az Szja tv. 30. §-a helyébe 2002. január 1-jével a következő rendelkezés lép:
„Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
| 0–600 000 Ft | 20% | ||
| 600 001–1 200 000 Ft | |||
| 120 000 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész | 30%-a | ||
| 1 200 001 Ft-tól | |||
| 300 000 Ft és az 1 200 000 Ft-on felüli rész | 40%-a” | ||
(8) A (7) bekezdés rendelkezését a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(9) Az Szja tv. 83. § (4) bekezdése a) pontjának 3. alpontja a költségvetési forrásból történő kifizetés esetén a 2001. és a 2002. adóévekben is alkalmazható.
(10) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (5) bekezdése a következők szerint módosul:
„(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50%-a összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.”
268. § (1) E törvénynek a 31–57. §-ban és a 269. §-ban foglalt rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdés, valamint a 266. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel – első ízben a 2001. évi adóalap megállapítására és a 2001. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1., 5. és a 10/a. pontja, a Tao. 4. §-a 22. pontjának c) alpontja, a Tao. 4. §-ának 29. pontja, a Tao. 6. §-ának (3) bekezdése, a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének f), s) és v) pontja, a Tao. 7. §-ának (2) és (4) bekezdése, a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének c), k) és l) pontja, a Tao. 8. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 11. §-a, a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 14/A. §-a, a Tao. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a Tao. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének a), b) és g) pontja, a Tao. 16. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja, a Tao. 16. §-ának (4) bekezdése, a Tao. 18. §-ának (5) bekezdése, a Tao. 25. §-a, a Tao. 26. §-ának (4) és (9) bekezdése, a Tao. 27. §-ának (3)–(4), (8)–(9) bekezdése, a Tao. 29/A. §-ának (2)–(8) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 9. és 12. pontja.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tao. 4. §-ának 8. pontjában a „számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási” szövegrész helyébe a „bekerülési” szövegrész,
b) a Tao. 4. §-ának 24/a. pontjában és a Tao. 20. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet” szövegrész helyébe „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész,
c) a Tao. 4. §-a 33. pontjának e) alpontjában a „más külföldi vagy belföldi személy” szövegrész, a pont f) alpontjában a „belföldi vagy külföldi személy” szövegrész és a pont g/2. alpontjában a „belföldi személy” szövegrész helyébe egyaránt a „más személy” szövegrész,
d) a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „17. és 29. §-ban” szövegrész helyébe a „17. §-ban és a VII. fejezetben” szövegrész, a Tao. 9. §-ának (4) bekezdésében az „a 18., a 28. és a 29. §-ok” szövegrész helyébe „a 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet” szövegrész,
e) a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a „2 ezreléke” szövegrész helyébe az „1 százaléka” szövegrész,
f) a Tao. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „termék” szövegrész helyébe az „eszköz” szövegrész, a Tao. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „terméknek” szövegrész helyébe az „eszköznek” szövegrész,
g) a Tao. 28. §-ának (4) bekezdésében a „közvetlenül hozzá nem rendelhető költségeket,” szövegrész helyébe a „közvetlenül hozzá nem rendelhető költségeket, ráfordításokat,” szövegrész,
h) a Tao. 30. §-ának (3) bekezdésében a „4. § 11. a) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § 11. pontjában” szövegrész,
i) a Tao. 1. számú melléklete 7. pontjában a „10” szövegrész helyébe az „5” szövegrész
lép.
(4) A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság a 2000. évről készített bevallásában nem alkalmazza a Tao. 16. §-ának (1) bekezdését.
(5) 2003. január 1-jével a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének h) és k) pontja, valamint a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja hatályát veszti.
269. § A Tao. 1., 2., 3. és 5. számú melléklete e törvény 9–12. számú mellékletei szerint módosul.
270. § (1) Az Áfat.-nak e törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott kivételekkel – azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog 2000. december 31. napját követően keletkezik.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfat. 12. §-ának az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya szolgálati járműveinek, légi járműveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenőanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékértékesítésre vonatkozó j) pontjának jelölése k) pontra változik, az Áfat. 13. § (1) bekezdés 4. pontjában „a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény” szövegrész helyébe „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény” szövegrész, az Áfat. 15. § (5) bekezdésének i) pontjában az „a)–g) pontokban” szövegrész helyébe az „a)–h) pontokban” szövegrész, az Áfat. 36. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szövegrész, az Áfat. 71. § (10) bekezdésében a „(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9) bekezdés” szövegrész lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfat. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vámkezelési díj” szövegrész, az 1. számú melléklet I. részének 42. pont alatti „pl. textilpelenka” szövegrész, az 1. számú melléklet I. részének 92. pontja, továbbá az 1. számú melléklet II. részének 43. pontja hatályát veszti.
(4) Az Áfat. 1., 2. és 4. számú melléklete e törvény 13., 14. és 15. számú melléklete szerint módosul.
(5) Az Áfat.-nak e törvény 64. §-ával megállapított 16. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezését az e törvény kihirdetése után átengedett koncessziós jog esetén kell alkalmazni. Az Áfat.-nak e törvény 64. §-ával megállapított 16. § (10) bekezdése alkalmazandó az e törvény kihirdetése előtt átengedett koncessziós jog ellenértékének az e törvény kihirdetése után esedékes részleteire is – feltéve, hogy e törvény kihirdetéséig az e törvény kihirdetése után esedékes részleteket is magában foglaló ellenértékre eső adókötelezettséget pénzügyileg nem teljesítették –, valamint az ellenértéknek e törvény kihirdetése előtt esedékes részleteire is, ez utóbbi esetben akkor, ha az arra vonatkozó adókötelezettséget pénzügyileg nem teljesítették.
(6) Az Áfat.-nak e törvény 65. §-ának (2) bekezdésével megállapított 33. § (4) bekezdésében, az e törvény 68. §-ával megállapított 38. § (2) bekezdésének utolsó mondatában, az e törvény 69. §-ának (2) bekezdésével megállapított 43. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba azzal, hogy előírásaikat 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) Az Áfat.-nak e törvény 77. §-ával megállapított 72. §-ának (2) bekezdése e törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy az utólagos visszatérítés az 1999. december 31. után beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás esetén vehető igénybe.
(8) Az Áfat. 12. §-ának l) pontjában az ISPA és a SAPARD program keretében történő termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó rendelkezést először az ISPA, illetve a SAPARD előcsatlakozási programról szóló megállapodásnak a Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napjától kell alkalmazni.
271. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 16. számú mellékletében 1–11. sorszám alatt megjelölt terméket az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti időpont előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a belföldi előállító és az importáló az e törvény 16. számú mellékletében 1–11. sorszám alatt megjelölt termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti időponttól kezdődően értékesíti, köteles az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti napot követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.
(2) A (1) bekezdés szerint fizetendő, adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a) egyik tényezője a terméknek az e törvény 277. § (10) bekezdésében meghatározott időpont szerinti fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;
b) másik tényezője a termékre az e törvény 16. számú mellékletének
1. a) oszlopában előírt, a jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg, ha az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti időpont a 2001. január 1. és 2001. december 31. közötti időpontra esik;
2. c) oszlopában előírt, a jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg, ha az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti időpont a 2002. január 1. és 2002. június 30. közötti időpontra esik.
(3) Amennyiben az e törvény 277. § (10) bekezdése szerinti időpont 2001. január 1. és 2001. december 31. közötti időpontra esik, az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 16. számú mellékletében 1–11. sorszám alatt megjelölt terméket 2002. január 1-je előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a belföldi előállító, illetve importáló az e törvény 16. számú mellékletében 1–11. sorszám alatt megjelölt terméket nem adóraktárban készletezi, és azokat 2002. január 1-jétől kezdődően értékesíti, köteles – az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl – a 2001. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (4) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.
(4) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a) egyik tényezője a terméknek a 2002. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;
b) másik tényezője a termékre az e törvény 16. számú mellékletének b) oszlopával előírt, a 2002. január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, valamint a 2001. december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.
(5) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 16. számú mellékletében 12–17. sorszám alatt megjelölt terméket 2001. január 1-je, illetve 2002. január 1-je előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a belföldi előállító, illetve az importáló az e törvény 16. számú mellékletében 12–17. sorszám alatt megjelölt terméket nem adóraktárban készletezi, és azokat 2001. január 1-jétől, illetve 2002. január 1-jétől kezdődően értékesíti, köteles a 2000. év december hónap 31., illetve 2001. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (6) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.
(6) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a) egyik tényezője a terméknek a 2001. január 1-jei, illetve 2002. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;
b) másik tényezője a termékre az e törvény 16. számú mellékletével előírt, a 2001. év január hónap 1. napján, illetve 2002. év január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, valamint a 2000. év december hónap 31. napján, illetve 2001. december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként az e törvény 16. számú mellékletének a), illetve b) pontjában meghatározott összeg.
272. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani)
„e) az adózatlan jövedéki termék – kivéve a szőlőbort – kiviteli célú árutovábbítása esetén a meg nem fizetett forgalmi adók összegének erejéig,”
273. § A Vámtv. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felfüggesztő eljárásból belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén, a vámterhet – az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó kivételével – az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonáskor érvényes rendelkezések szerint kell megállapítani.”
274. § A Vámtv. 135. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nem kell a vámbiztosíték visszafizetése iránt intézkedni, ha a vámbiztosíték és a kiszabott vámteher közötti különbözet összege az ezer forintot nem haladja meg.”
275. § A Vámtv. 1. számú melléklete 1. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jövedéki termékekre és az „egyéb árukra” itt meghatározott mennyiségi korlátozás az áru kivitele esetén csak akkor érvényesül, ha azok kereskedelmi forgalmára mennyiségi korlátozást tartalmazó előírás van hatályban. A jövedéki termékek esetében a mennyiségi korlátozásmentes kivitel további feltétele a termékek adózott vagy adómentes voltának igazolása.”
276. § A 272–275. §-ok e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba.
277. § (1) E törvény 80., 81., 82., 103., 104., 106., 107., 108., 114. §-a, a Jöt. 72. §-a (13) és (19) bekezdésének e törvény 117. §-a (3) és (7) bekezdésével megállapított rendelkezése, e törvény 120., 122. és 124. §-a e törvény kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Jöt. 7. §-a 1. pontjának az 1999. évi XCIX. törvény 22. §-a (1) bekezdésében megállapított, a 2000. évi XXXII. törvény 98. §-ának (11) bekezdésével módosított j) alpontja jelzése k) jelzésre változik.
(3) A Jöt. 47. §-a (2) bekezdésének d) pontja e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, és a Jöt. 54/B. § (2) bekezdésének b) pontjában „az egyéb borra literenként 20 forint” szövegrész helyébe „az egyéb borra literenként 80 forint” szövegrész, valamint a Jöt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontjában „(a továbbiakban az a)–d) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék)” szövegrész helyébe „(a továbbiakban az a)–e) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék)” szövegrész lép.
(4) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) rendelkezéseit kell alkalmazni a 2000. augusztus 1-jét megelőzően fogyasztási adóval növelt áron beszerzett szőlőbor fogyasztási adójának a Fat. 11. § (1) bekezdése szerinti levonására, illetve visszaigénylésére abban az esetben is, ha a fogyasztási adó levonhatóságának vagy visszaigénylésének a Fat. 11. § (3) bekezdése szerinti esedékessége 2000. július 31-ét követő időpontra esik.
(5) E § (4) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezését 2000. augusztus 1-jétől alkalmazni kell.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(3) Az állami ellenőrzőjegyek elkészítéséről – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az OBI gondoskodik, és azokat elszámolási kötelezettség mellett kezeli.”
„(5) A belföldön forgalomba hozott bor esetén állami ellenőrzőjegyként a külön jogszabályban meghatározott zár- és ellenőrzőjegyet kell alkalmazni. A zár- és ellenőrzőjegyek előállításáról és az e §, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint jogosult felhasználók részére történő átadásáról, felhasználásának elszámoltatásáról a külön jogszabályban foglaltak szerint a vámhatóság gondoskodik.”
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A postai küldemények lefoglalására, visszatartására és zár alá vételére a büntető-, valamint a szabálysértési eljárás, azon csomagküldemények esetében továbbá, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szabályai az irányadóak.”
(8) A bortörvény 2000. december 31-ig hatályos rendelkezései szerinti állami ellenőrzőjeggyel ellátott, 2000. december 31-én készleten lévő borpárlatot az alkoholtermék adóraktár engedélyese zárjegy felhelyezése mellett bocsáthatja szabadforgalomba.
(9) Az alkoholtermék adóraktári engedélyeket a Jöt. e törvény 97. §-ával módosított 49. §-a (1) bekezdése a) pontjának rendelkezésével összefüggésben 2001. január 1-jei dátummal a vámhatóság hivatalból módosítja. A szeszüzem adóraktárból a 2001. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott gyümölcspálinka és borpárlat készlet az adóraktári engedély módosítását követően is kitárolható.
(10) E törvény 90. §-ának rendelkezését – kivéve a Jöt.-nek az e törvény 90. §-ában megállapított 36. §-a (1) bekezdése l) pontjában foglalt rendelkezést – a gazdasági miniszter által a nyersolaj hordónkénti árának (11) bekezdés szerint bekövetkező 25 USD alá csökkenéséről a pénzügyminiszterrel közösen kiadott Tájékoztatónak a Magyar Közlönyben való közzététele napjától számított 15. naptól – legkésőbb azonban 2002. év július 1. napjától – kell alkalmazni.
(11) A nyersolaj hordónkénti árát 25 USD alattinak kell tekinteni, amennyiben a „Platts Crude Oil Marketwire” kőolajpiaci hírügynökség napi hivatalos „BRENT (DTD)” átlagárai alapján a nyersolaj – egymás utáni 90 naptári napot felölelő időszakon belüli jegyzésnapokra számított számtani – átlagára nem éri el a 25 USD-t.
278. § E törvény Itv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 3. §-ának (4) bekezdéséből a „– az e törvény mellékletének (a továbbiakban: melléklet) XVIII. címében említett kivételekkel –” szövegrész, a 4. § (2) bekezdése, a 33. § (2) bekezdés 14. pontjából a „kivéve az erkölcsi bizonyítvány kiadását” szövegrész hatályát veszti.
279. § Az Itv. melléklete e törvény 17. számú mellékletének megfelelően módosul.
280. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Htv. 3. §-ának (2) bekezdésében szereplő „évben” szövegrész, valamint a „naptári évben” szövegrész „adóévben” szövegrészre változik, a 37. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő „3 hónapot” szövegrészek „6 hónapot” szövegrészekre változnak, a 39. § (1) bekezdésében szereplő „az alvállalkozói teljesítések” szövegrész „a közvetített szolgáltatások” szövegrészre változik, az 52. §-ának 8. pontja „azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel” szövegrésszel egészül ki, továbbá az 52. § 39. pontja hatályát veszti. A Htv. mellékletének első mondatában „A 39. § (1) bekezdése szerinti adóalap” szövegrész helyébe „A helyi iparűzési adó alapjának” szövegrész lép.
281. § (1) E törvény 149–242. §-okban foglalt rendelkezései 2001. január 1. napján lépnek hatályba azzal, hogy a 199. §-t 2001. július 1-jétől kell alkalmazni. Éves pénzügyi terv hiányában 2001. április 1. és május 31. között a pénztáraknak a hosszú távú pénzügyi terv alapján kell működniük. A 173., 175. és a 176. §-t 2002. január 1-jétől kell alkalmazni, a 281. § (9) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)
1. a Tbj. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja az „adóalapként meghatározott értéke” után kiegészül „– ide nem értve az Szja tv. 69. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás –,”, 2. alpontja kiegészül a „..., illetőleg szerződésben meghatározott díj” szövegrésszel, r) pontjának 1. alpontjában a 46. §-ra hivatkozás a § után kiegészül a „(1)–” szövegrésszel; 5. §-a (1) bekezdésének a) alpontja a zárójeles rész előtt kiegészül „a fegyveres erők szerződéses állományú tagja” szövegrésszel; 5. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő „h) az egyházi személy, a szerzetesrend tagja” szövegrésszel; 46. §-ának (2) bekezdése a „társadalombiztosítási azonosító jelét,” szövegrész után kiegészül a „magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot,” szövegrésszel; 47. §-a (1) bekezdésében a „tárgyévet követő hó február 20.” szövegrész helyébe a „tárgyévet követő év március 31. – egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. –” szövegrész lép; 41. §-a (4)–(5) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében az „Állami Pénztárfelügyelet” helyébe a „PSZÁF” megjelölés lép;
2. az Eho. 3. §-ának bb) alpontjában a gondolatjeles rész helyébe a „– különösen az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás –,” szövegrész lép, 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja kiegészül „a fegyveres erők szerződéses állományának jogviszonya,” szövegrésszel; 8. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata a „köteles” után kiegészül „a naptári évet követő adóbevallásban feltüntetni és az adó megfizetésére előírt határnapig” szövegrésszel, 11. §-a (1) bekezdése a „követő hónap” után kiegészül „– az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hónap –” szövegrésszel;
3. a Cst. 7. §-ának (3) bekezdésében „Az (1) bekezdés,” helyébe a „A 6. §,” szövegrész, 49. §-ában az „OEP” helyébe a „a Pénzügyminisztérium” jelölés lép;
4. az Mpt. 2. §-a (3) bekezdésében a „vagyonkezelési” szövegrész után kiegészül az „és letétkezelési” szövegrésszel, 4. §-a (2) bekezdésének x) pontja kiegészül a „továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1–3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató” szövegrésszel, 28. §-ának c) pontjában a „180 havi” szövegrész „180 hónap időtartamra” szövegre változik, 37. §-a (1) bekezdésének második mondatában a beszámoló közgyűlés elé terjesztésének és elfogadásának 90 napos határideje 150 napra változik, 70. §-ának (8) bekezdésében a „150” jelölés „180”-ra változik, a 89. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a „történő” kifejezés után kiegészül a „garanciális” szövegrésszel;
5. az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdésében a „90” jelölés „150”-re változik;
6. a Cstv. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék” szövegrész után kiegészül az „(ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is)” szövegrésszel, 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja a „társadalombiztosítási tartozások” szövegrész után kiegészül az „és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások,”, 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja „az egészségügyi hozzájárulást” szövegrész után kiegészül az „..., illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat” szövegrésszel, 57. §-a (2) bekezdésének c) pontja az „adó- és járulékfizetési” szövegrész után kiegészül az „(ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is)” szövegrésszel; 7. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. §-ának (1) bekezdésében a „fővárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP)” szövegrész helyébe a „Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH), a fővárosban a Pest Megyei TÁH” szövegrész, „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe „a pénzügyminiszter” szövegrész lép, a 23/B. §-a (1)–(2), 23/D. §-a (3), 23/E. §-a (1) és (7), 23/F. §-a (1)–(2) bekezdésében a „MEP” megjelölés helyébe a „TÁH” megjelölés lép;
8. az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja kiegészül a „továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét,” szövegrésszel;
9. az Eb. tv. 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja kiegészül az „és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket” szövegrésszel, 39. §-a (4) bekezdésében a „pénzbeli ellátást” szövegrész helyébe az „ellátást” szövegrész lép, 42/A. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „felsőfokú” szövegrész helyébe a „közép- vagy felsőfokú” szövegrész lép, 48. §-a (1) bekezdésében a „járulékot fizetett” szövegrész helyébe a „járulékfizetésre kötelezett volt” szövegrész lép, (6) bekezdésének b) pontjában a hivatkozás (2) bekezdésről (2)–(3) bekezdésre változik;
b) hatályát veszti
1. a Tbj. 11. §-ának d) pontja; 16. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „gyermekgondozási díj” szövegrész; 24. §-ának (4) bekezdésében „a (3) bekezdés alkalmazása során” szövegrész; 34. §-a (9) bekezdéséből „a nyugdíjbiztosítás és”, valamint a „nyugdíjbiztosítási és” szövegrész; 35. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata, 51. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata; 52. §-ának (5) bekezdése;
2. a Tbj. módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 6. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 22. §-a (6) bekezdésének utolsó előtti mondata;
3. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról rendelkező 1999. évi XCIX. törvény 97. §-a, 100. §-ának (1) bekezdése;
4. az Eb.tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész, 42/A. §-ának (3) bekezdése, 63. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata;
5. az Eho. 6. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontjában „..., a 3. §-ban meghatározott” szövegrész;
6. az Mpt. 53. §-a (3) bekezdésének b) pontjába „a vagy természetes személyek” szövegrész, az 53. §-a (3) bekezdésének h) pontja, az Mpt. 59. §-a (3) bekezdésének b) és e) pontja, 60. §-a (3) bekezdésének b) és e) pontjai, 61. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 62. §-a (6) bekezdésének második mondata, 84. §-ának (3) bekezdésében „az Alap útján vagy” szövegrész, 88. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a 93. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 123. § (4) bekezdésének a) és c) pontja;
7. az Öpt. 42. §-a előtti alcím, 70. §-a;
8. a Cst. 44. §-ának (3) bekezdése, 45. §-a (1) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az”, (3) bekezdésében az „OEP és az” szövegrész;
9. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése.
(3) A foglalkoztató a törvényes határidőn belül e törvény hatálybalépését követően is köteles az egészségbiztosítási járulékot a biztosítottnak 15 napon belül visszafizetni, ha a túlfizetés a 2000. december 31-ig hatályos rendelkezések megsértésével keletkezett.
(4) Az e törvényben előírt csökkentett mértékű járulékokat a 2001. január 1-jétől, illetőleg 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek esetén első ízben 2001., illetve 2002. február hónapban kell megfizetni.
(5) A 2000. december 31-ét megelőzően benyújtott és a törvény hatálybalépéséig el nem bírált családtámogatási és fogyatékossági támogatási ügyek átadás-átvételének feltételeit, valamint az igényt elbíráló szervek hatáskör átadásából adódó végrehajtási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A MEP a 2000. december hónapra járó családtámogatási ellátást – a Magyar Államkincstár által december 15-ét követően a 2001. évi költségvetés terhére megelőlegezetten – december 31-éig folyósítja.
(6) Ahol jogszabály Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatot (TÁKISZ) említ, azon Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH), ahol Állami Pénztárfelügyeletet (Pénztárfelügyelet) említ, azon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (Felügyelet) kell érteni.
(7) E törvény 233–234., 236–237. és 239. §-ának rendelkezéseit a 2000. december 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség, illetőleg ellátásra való jogosultság esetén kell alkalmazni.
(8) E törvény 241. §-a szerinti kamatot a 2000. december 31-ét követően kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatban, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyásban megállapított összeg után kell felszámítani.
(9) A 230. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kötelező legkisebb munkabér mértékének megállapításához szükséges egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidő 2000. évben november hó 25. napja.
282. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 13. § (2) bekezdésének első mondatából az „és vevő” szövegrész, 32. §-ának (10) bekezdése, az 54. § (3) bekezdésének második mondata, 70. §-ának (5) bekezdéséből „a magánszemélyek jövedelemadójára előírt” szövegrész, 80. §-ának (5) bekezdése, a 80/A. §-a (2) bekezdésének második mondatából, „ha az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, 250 ezer forint” szövegrész, a 2. számú mellékletének I. Határidők 2. Az általános forgalmi adó b) pontjából „..., az évente bevallásra kötelezett adózó a negyedévenkénti vagy a havonkénti elszámolás és bevallás” szövegrész hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 4. §-ának (2) bekezdésében a „csak törvénnyel” szövegrész helyébe „a törvénnyel, kormányrendelettel” szövegrész, a 23. § (3) bekezdésének e) pontjában a „forintról devizára, illetve devizáról forintra” szövegrész helyébe a „forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra” szövegrész, a 23. §-ának (5) bekezdésében a „naptári év” szövegrészek helyébe „adóév” szövegrészek, a 28. §-ának (3) bekezdésében „a helyi adó” szövegrész helyébe „az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó” szövegrész, a 35. § (9) bekezdésének utolsó mondatában az „osztalékadót” szövegrész helyébe az „osztalék-, társasági adót” szövegrész, az 53. §-ának (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei” szövegrész helyébe „területi” szövegrész, a 74/B. §-ának (1) bekezdésében a „20 napra” szövegrész helyébe „20 nyitvatartási napra” szövegrész, a „12 napra” szövegrész helyébe „12 nyitvatartási napra” szövegrész, a „60 nap” szövegrész helyébe „60 nyitvatartási nap” szövegrész, az 5. számú melléklet 6. pontjában a „naptári évenként” szövegrész helyébe „adóévenként” szövegrész, a „naptári évben” szövegrész helyébe „adóévben” szövegrész, a 7. számú melléklet 4. pontjában a „naptári éven” szövegrész helyébe „adóéven” szövegrész lép.
(3) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a 2000. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes jogkövetkezményt határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(4) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, adólevonási, bizonylatkiállítási és – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – adatszolgáltatási kötelezettségét a 2000. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(5) Az Art. 3. számú mellékletének e törvény 20. számú mellékletével módosított A) 4. és C) pontjait első ízben a 2000. évről teljesítendő adatszolgáltatás során kell alkalmazni.
(6) Az Art. e törvény 21. számú mellékletével módosított 5. számú mellékletének 7. és 9. pontja a 2000. évben teljesített kifizetések tekintetében is alkalmazható. A naptári évtől eltérő üzleti évre 2001-ben áttérő adózó a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját 2000. december 31-ig jelentheti be az adóhatósághoz. E bekezdés második mondata e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
283. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 1., 2., 3. és 5. számú melléklete e törvény 18–21. számú mellékleteinek megfelelően módosul és az Art. kiegészül az e törvény 22. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel.
284. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (4) bekezdéssel:
„(1) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt közigazgatási szerv a követelést – a kötelezett hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról – azonnali beszedési megbízással érvényesíti.”
„(4) Ha az (1) bekezdés szerinti behajtásra nincs lehetőség, vagy az nem, illetve aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett egyéb vagyonát is végrehajtás alá kell vonni, amelyet a közigazgatási szerv megkeresésére a hatáskörrel rendelkező adóhatóság foganatosít az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályai szerint.”
285. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törvény hatálya nem terjed ki az adótanácsadói, az adószakértői, a pénzügyi-számviteli ágazat hatósági szakképesítéseire, valamint a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre.”
286. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben szabályozza az adótanácsadói, az adószakértői, valamint a pénzügyi-számviteli ágazat hatósági szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, és meghatározza azon munkaköröket, amelyek ezen szakképesítésekkel tölthetők be.
287. § (1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az illetékes állami adóhatóság a körzetközponti jegyző megkeresésére – a vállalkozói nyilvántartás pontosítása, a hiányzó adatok pótlása érdekében – közli a nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító jelét, adószámát és tevékenységi körének szakmakód szerinti felsorolását.”
(2) Az (1) bekezdés e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.2. és 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.2. a családok támogatásáról szóló törvény alapján kapott nevelési ellátás;
1.3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, fiatal felnőtt részére utógondozói ellátás keretében biztosított ellátmány, nevelési díj, nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a fogyatékossági támogatás, a sorkatona és a polgári szolgálatot teljesítő hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.6. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékain (Paralimpia, Siketek Világjátéka, Speciális Olimpia, Transzplantáltak Világjátéka) szerzett arany-, ezüst- és bronzéremhez, valamint a 4–6. helyezéshez, az életmentő emlékéremhez, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz kapcsolódó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a büntetés-végrehajtást, valamint a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszterek, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg azzal, hogy kapcsolódó pénzjutalom alatt azt az összeget kell érteni, amelyet a díj (az érem) tulajdonosának állami elismerésként adnak át;”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.8. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatért a magánszemély által közvetlenül vagy közvetett formában (perselypénz, egyházfenntartói járulék, adomány, ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) adott vagyoni érték, azzal, hogy az e jogcímen adómentesen juttatott vagyoni értéket és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személynek vagy az egyház szervezeti egységének külön kell nyilvántartania; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;”
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(5. Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:)
„5.3. a pedagógusnak szakkönyv vásárlására, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum vásárlására jogszabály alapján adott összeg.”
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1. és 6.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.1. az elemi károk, katasztrófák esetén a károsultnak jogszabály alapján, és/vagy közadakozásból pénzben vagy természetben nyújtott segély, támogatás, a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést;”
„6.4. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagjának egyéni számláján a fedezeti alapból történő befektetések hozama címén jóváírt összeg, ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is;”
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14., 8.16., 8.19. és a hatályon kívül helyezett 8.23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.14. a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, ha az
a) nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá,
b) nem vetélkedő és nem verseny díja;”
„8.16. a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy harckészültségi gyakorlaton részt vevő – 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őr- és ügyeleti szolgálatot adó – tagjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeidőszaki, minősített időszaki katasztrófa elhárításában résztvevőnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a sor-, tartalékos és póttartalékos katona, a katonai és rendvédelmi középiskola, a felsőoktatási intézmény tanulmányi szerződéses és ösztöndíjas tanulója, hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a terrorelhárító, a repülőhajózó, a repülő műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állománya;”
„8.19. a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg;”
„8.23. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény szerint katasztrófavédelemben részt vevő magánszemély természetbeni ellátása.”
1. Az Szja tv. 2. számú melléklete I. pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben)
„6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el, azonban nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha
a) a magánszemély az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti,
b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja;”
2. Az Szja tv. 2. számú melléklete I. pontja 7. alpontjának felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. az 50 ezer – 2001. január 1-je előtti beszerzés esetén 30 ezer – forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta – ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja – a beszerzés időpontjától számított”
3. Az Szja tv. 2. számú melléklete II. pontja 1. alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tevékenység megszüntetésének évében bevétel)
„1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, az 50 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer – forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;”
1. Az Szja tv. 3. számú melléklete I. pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az az 50 ezer forintot nem haladja meg, továbbá ezen tárgyi eszközök – a mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési értékétől függetlenül is – folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;”
2. Az Szja tv. 3. számú melléklete I. pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„6. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg;”
3. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. pontja a következő 10. alponttal egészül ki:
„10. Az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számolható el költségként.”
1. Az Szja tv. 5. számú mellékletének I. pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
„6. A természetbeni juttatásra fordított kiadást időrendi szempontból a juttatásról szóló bizonylat keltezése szerint kell figyelembe venni.”
2. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. pontja 4. alpontjának felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. Beruházási és felújítási költség-nyilvántartás)
„A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól – kivéve az 50 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadást – egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képező, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító tételek.”
3. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. pontjának 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Leltár
A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint:
– anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag),
– használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha),
– 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök,
– áruk (kereskedelmi készletek),
– betétdíjas göngyöleg,
– alvállalkozói teljesítmények,
– saját termelésű készletek:
= befejezetlen termelés,
= félkész és késztermék.
Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban
– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;
– az 50 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;
– a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.
Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban
– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;
– az 50 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;
– a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.”
4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgyi eszközök selejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni és a selejtezés tényét dokumentumokkal, hitelt érdemlően kell alátámasztani. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.”
1. Az Szja tv. 6. számú melléklete I. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 4 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 4 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 4 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett, nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.”
2. Az Szja tv. 6. számú melléklete II. B) pontjának 12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| [B) Növény, növényi termék | Vámtarifa azonosító] | ||
| „12. Fűszernövények és fűszerek: | |||
| fűszerpaprika | 0904 20-ból | ||
| borókabogyó | 0909 50-ből | ||
| sáfrány | 0910 20 | ||
| kakukkfű | 0910 40-ből | ||
| ánizsmag | 0909 1010 | ||
| köménymag | 0909 30 | ||
| kapormag | 0910 99-ből | ||
| egyéb hazai fűszernövények | 0709 90-ből | ||
| 1211 90-ből” |
3. Az Szja tv. 6. számú melléklete II. B) pontjának 26. alpontja után a következő 27. és 28. alponttal egészül ki:
| [B) Növény, növényi termék | Vámtarifa azonosító] | ||
| „27. Karácsonyfa | 0604-ből | ||
| 28. Borseprő, borkő | 2307-ből” |
1. Az Szja tv. 10. számú melléklete I. pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 7. alpont felvezető mondata helyébe a következő mondat lép:
(Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben)
„6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el, azonban nem kell a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, ha
a) az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illetőleg, ha a terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként nyújtja,
b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja;
7. az 50 ezer – 2001. január 1-je előtti beszerzés esetén 30 ezer – forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ha annak értékét az egyéni vállalkozó egy összegben elszámolta – ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja – a beszerzés időpontjától számított”
2. Az Szja tv. 10. számú melléklete II. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tevékenység megszüntetésének évében bevétel)
„1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, az 50 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer – forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;”
1. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az az 50 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;”
2. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. pontjának 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 27. ponttal egészül ki:
(Költségként elszámolható kiadások – feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – különösen a következők:)
„7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg;”
„27. az egyéni vállalkozó által magánszemély képzése érdekében fizetett, igazolt kiadás, feltéve, hogy a képzés a vállalkozási tevékenységéhez hasznosítható ismeretek megszerzését célozza, és ha az egyéni vállalkozó a képzésben részt vevő magánszeméllyel a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt, illetve ha a tanulmányok elvégzése az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzését célozza.”
3. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. pontja 1. alpontja a) alpontjának felvezető mondata helyébe a következő mondat lép:
[a) A tárgyi eszköz fogalma]
„Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét.”
4. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. pontja 1. alpontjának a) alpontja a következő ad) és ae) ponttal egészül ki:
[a) A tárgyi eszköz fogalma]
„ad) Tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 500 m2-t, gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.”
5. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. pontja 2. alpontjának b), g) és i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni (kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a cégautóadó megfizetésére tekintettel történik). Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.”
„g) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében – figyelemmel a b) pont rendelkezéseire is – választható, hogy önmaga határozza meg az értékcsökkenési leírást és a leírás időtartamát, azzal, hogy a leírási évek száma legalább két adóév.”
„i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701–8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet mindkét esetben, feltéve, hogy a magánszemély nem veszi igénybe a 13. számú melléklet 3. és/vagy 8. pontja szerinti adókedvezményt. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.”
6. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. pontja 3. alpontjának b) alpontjában a gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz leírási kulcsát meghatározó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Építménycsoportok | Évi leírási kulcs %) | |
| „Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáztávvezeték, termálkút | 10,0” |
7. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. pontja 3. alpontja e) alpontjának záró mondata helyébe a következő f) pont lép:
(3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai)
„f) A szellemi termék, a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz, továbbá a tenyészállat beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközt előreláthatóan használják. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (az összeg meghatározásának módját) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni, a nyilvántartásokban feljegyezni.”
8. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:
„13. Az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számolható el költségként.”
Az Szja tv. 13. számú mellékletének jelenlegi záró mondata helyébe a következő mondat lép, egyidejűleg a melléklet e mondat után a következő címmel és 9–14. ponttal egészül ki:
„Az 1–8. pontokban szabályozott adókedvezmények utoljára a 2002. évi vállalkozói személyi jövedelemadóból vehetők igénybe.
Kisvállalkozások adókedvezménye
9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés szerint tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe.
10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.
11. Az adókedvezményre való jogosultság és az adókedvezmény mértékének meghatározásakor a hitelszerződés megkötésének időpontja, illetve – ha az adózó a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követően áthelyezi, akkor az áthelyezés időpontja – az irányadó. Az áthelyezés adóévében az egyéni vállalkozó az adókedvezményt az áthelyezés napjával lezáruló, illetve az áthelyezés napját követő időszak naptári napjaival arányosan – az egyes időszakokban a 10. pont rendelkezése szerint érvényesíthető mérték alapján – megosztva határozza meg.
12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 5 millió forintot.
13. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
14. Az egyéni vállalkozónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha
a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy azt követő három évben elidegeníti.”
1. A Tao. 1. számú mellékletének 2–4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától (ideértve jogutód esetén a jogelődtől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogelőd által már üzembe helyezett eszköznél az átalakulás napját követő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Ha az üzembe helyezés, illetve az állományból való kivezetés év közben valósul meg, az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.
3. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.
4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás – kivéve a 10. pontban foglaltakat – azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.”
2. A Tao. 1. számú melléklete 5. pontjának felvezető rendelkezése, valamint a) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a pont a következő f) és g) alponttal egészül ki:
„5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
a) immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,”
„e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,
f) tenyészállatok esetében,
g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz esetében.”
3. A Tao. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405–8408, 8410–8430, 8432–8447, 8449–8465, 8467, 8468, 8474–8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504–8507, 8511–8513, 8530, 8531, 8535–8537, 8539, 8543–8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.”
4. A Tao. 1. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Az adózó a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő
a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;
d) az a)–c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.”
A Tao. 2. számú mellékletének II. fejezetében a gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz-távvezetéket meghatározó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Az építmény jellege | Leírási kulcs %) | |||
| „Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáztávvezeték, termálkút | 10,0” | |||
A Tao. 3. számú mellékletének helyébe a következő 3. számú melléklet lép:
„3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
1. az adózó által 1996. december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából (kivéve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást) és e törvény szerinti értékcsökkenési leírásából, valamint állományból történő kivezetésekor számított nyilvántartási értékéből a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeg;
2. immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítése, apportálása esetén a számított nyilvántartási értéknek, készlet értékesítése, apportálása esetén a könyv szerinti értéknek a bevételként elszámolt összeget (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve az ellenérték követelésként kimutatott összegét is) meghaladó része, ha a bevételként elszámolt összeg nem éri el az eszköz szokásos piaci árának 90 százalékát; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha az adózó az értékesítést a szokásos üzleti tevékenységeként végzi;
3. a részesedés, az értékpapír értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, valamint a részesedés, az értékpapír apportálása, a váltókövetelés értékesítése esetén elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, ha az eszköz beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja, illetve az eszköz elidegenítése következtében elszámolt bevétel nem éri el az elidegenítéskori szokásos piaci ár 90 százalékát;
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;
6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;
7. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;
2. a reprezentációs költség, valamint az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a reprezentációs költséghez, az említett természetbeni juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés;
3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére juttatott természetbeni juttatás, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés;
4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;
5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;
6. a bölcsőde, az óvoda, valamint az adózó által fenntartott oktatási intézmény, az általa üzemeltetett, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátásához biztosított létesítmény fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adózót arányosan terhelő összeg;
7. a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás;
8. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára kötött biztosítás díja;
9. a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díj, pótszabadságra fizetett kereset és az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg;
10. a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen ráfordításként elszámolt összeg;
11. a tulajdonostárs által a társasházi, lakásszövetkezeti közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség;
12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;
13. a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár alapítási költsége;
14. az adózó létesítő okiratában meghatározott vállalkozási tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését célzó képzés költségei, ha az adózó a képzésben részt vevő magánszeméllyel a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt, illetve, ha a tanulmányok elvégzése az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy az adózó személyesen közreműködő tagja – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzését célozza.”
A Tao. 5. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a melléklet a következő 11. ponttal egészül ki:
„2. az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,”
„11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság.”
Az Áfat. 1. számú melléklete I. részének 2., 14., 23., 33., 40., 43., 48., 49., 53., 75. és 93. pontjai, továbbá 1. számú melléklete II. részének 1., 15., 21., 32., 34., 35., 37. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a melléklet I. része a következő 4/A., 43/A. és 51/A. pontokkal, továbbá a melléklet II. része a következő 18/A., 21/A., 33/A., 36/A. pontokkal egészül ki:
(I. rész: A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre)
| „2. | Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség | 0201-től 0210-ig | ||
| Emberi fogyasztásra alkalmas pacal | ex 0504” | |||
| „4/A. | Tenyészállatok spermája és embriója | 0511 99 80 01 | ||
| 0511 10 00 00 | ||||
| 0511 99 50 00” | ||||
| „14. | Állati és növényi zsírok (csak az emberi fogyasztásra alkalmasak) | 1501 | ||
| ex 1507-től 1510-ig | ||||
| ex 1512 | ||||
| ex 1513 21 30 00 | ||||
| ex 1513 21 90 00 | ||||
| ex 1513 29 50 00 | ||||
| ex 1513 29 91 00 | ||||
| ex 1513 29 99 00 | ||||
| ex 1514 | ||||
| ex 1515 21 | ||||
| ex 1515 29 | ||||
| ex 1515 50 | ||||
| ex 1515 90 59 | ||||
| ex 1517 | ||||
| 1521 90 91” | ||||
| „23. | Ecet és ecetsavból készült ecetpótló, legfeljebb 10 tömegszázalék ecetsavtartalommal; Ecet és ecetsavból készült ecetpótló, ízesítve és/vagy színezve, legfeljebb 15 tömegszázalék ecetsavtartalommal | ex 2209” | ||
| „33. | Ásványi vagy vegyi trágyázószer (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező trágyázószerek) | ex 3102 ex 3103 ex 3104 | ||
| 3105” | ||||
| „40. | Egészségügyi betét és tampon, csecsemőpelenka, pelenkabetét, papírvatta, fogászati papíranyag | ex 4818 40 | ||
| ex 4818 90 | ||||
| ex 4823” | ||||
| „43. | Kompressziós térdharisnya, harisnya, harisnyanadrág, karharisnya, kompressziós kesztyű (amely megfelel az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabályban meghatározott előírásoknak) | ex 6115 ex 6117” | ||
| „43/A. | TB támogatással értékesített kész paróka | ex 6704” | ||
| „48. | Szemüveglencse, kontaktlencse, a TB támogatással értékesített szemüvegkeret, távcsőszemüveg | 9001 30 9001 40 41 | ||
| 9001 40 49 | ||||
| 9001 40 80 | ||||
| 9001 50 41 | ||||
| 9001 50 49 | ||||
| 9001 50 80 | ||||
| ex 9003” | ||||
| „49. | Orvosi, sebészeti műszer és készülék: öninjektáló készülék és az ahhoz tartozó tű, orvosi fecskendő és tű, transzfúziós készülék, egyszerhasználatos vérvételi zsák, orvosi csapoló és öblítőeszközök, infúziós szerelékek, fogászati csiszoló-, fényesítő- és tisztítóanyagok, fogászati tisztítókefék, vesedializátorhoz tartozó szűrő és vérvonal, aferézises eljárásnál használt ferézis szerelék szűrővel vagy anélkül, egyszerhasználatos szűrőcsalád | ex 9018 ex 8421 29 90 00” | ||
| „51/A. | Szoba-WC | ex 9401” | ||
| „53. | Vércukorszintet meghatározó készülék, nem ortézisként használt izomstimulátor | ex 9027 80 17 | ||
| ex 9027 80 97 | ||||
| ex 9019” | ||||
| „75. | Szállítás, raktározás, posta és távközlés | SZJ 60, 61, 62, 63, 64 | ||
| Kivéve: | ||||
| – Utazásszervezés, utazási ügynöki szolgáltatás, idegenvezetés, turistatájékoztatás | SZJ 63.30.1 | |||
| – Postai szolgáltatás | SZJ 64.11.12.0, 64.11.13.0, 64.11.14.0, 64.11.15.0 | |||
| – Távközlés [kivéve kábeltelevízió (SZJ 64.20.3-ból); televízió-műsorszórás (SZJ 64.20.21), rádió-műsorszórás (SZJ 64.20.22)] | SZJ 64.20.1, 64.20.2, 64.20.3 | |||
| – Légijármű-javítás | SZJ 63.23.13.1 | |||
| – Turista-, városnéző busz-szolgáltatás, kiránduló- és városnéző víziközlekedési szolgáltatás | SZJ 60.23.12 SZJ 61.20.12.0-ból” | |||
| „93. | Előadó-művészeti szolgáltatás | SZJ 92.31.21.0 | ||
| Bábszínházi szolgáltatás | SZJ 92.34.13.9-ből” |
(II. rész: A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre)
