62. § A Hpt. 93. §-a előtt álló cím és a 93. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bankcsoport és a pénzügyi holding kockázatvállalása és tőkemegfelelése

93. § (1) Az azonos bankcsoporthoz, illetőleg pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell a 77-85. §-ban foglalt korlátozásokat.

(2) Az azonos bankcsoporthoz, illetőleg pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeknek és befektetési vállalkozásoknak együttesen - külön jogszabályban meghatározott módon - meg kell felelniük a 76. § előírásainak.

(3) Az irányító hitelintézet ingatlanba történő befektetéseibe - a 84. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - nem kell beszámítani a járulékos vállalkozás által a járulékos vállalkozás működéséhez használt ingatlanokat.

(4) A bankcsoport az Szmt. szerint készített, összevont (konszolidált) - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolóját az üzleti jelentéssel együtt, annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig megküldi a Felügyeletnek.”

63. § A Hpt. 94. §-a előtt álló cím és a 94. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A prudens előírásoknak való összevont megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

94. § (1) A 93. § előírásainak való megfelelés érdekében az összevont limiteket az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet számítja ki. Ha a pénzügyi holdinghoz több hitelintézet tartozik, a pénzügyi holding társaság bejelenti a Felügyeletnek, hogy melyik, a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet végzi az összevont limitek számítását.

(2) Az összevont limitek számításába a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeket a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével teljeskörűen kell bevonni.

(3) Az összevont limitek számítása során a Szmt.-ben meghatározott tőkerészesedés szerinti konszolidálásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

a) a 90. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott vállalkozásra,

b) az olyan vállalkozásra, amelyben a bankcsoport valamely tagja befolyásoló részesedéssel rendelkezik,

c) a bankcsoport valamely tagjához tartozó közös vezetésű vállalkozásra [függetlenül attól, hogy a társtulajdonosok a 90. § (3) bekezdés szerinti összevont felügyelet alá tartoznak-e vagy sem], ha szerződés garantálja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli, és a bankholding társaság megítélése alapján a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vállalkozás összevont felügyeletbe történő bevonása alól, amennyiben:

a) az összevont limitek számításához szükséges adatok, információk nem állnak rendelkezésre, mert a vállalkozás olyan országban található, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé azok átadását,

b) a csoport egészének megítélését tekintve az adott vállalkozás bevonása az összevont limitek számításába félrevezető eredményre vezetne.

(5) A bankcsoport összevont szavatoló tőkéjének számítása során az irányító hitelintézet szavatoló tőkéjéhez az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet szavatoló tőkéjének olyan hányadát kell hozzáadni, amely megegyezik az általa ellenőrzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányaddal.

(6) Ha a bankcsoportba tartozó pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet nem közli a 95. § (4) bekezdése szerinti adatokat, az irányító hitelintézet az összevont szavatoló tőke számítása során az (5) bekezdés szerinti tőkeértéket nem veheti figyelembe.”

64. § A Hpt. 95. §-a előtt álló cím és a 95. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Adatszolgáltatási követelmények

95. § (1) Az összevont felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet a 90. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól, amely azt köteles a Felügyeletnek megadni.

(2) A 90. § (2) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítóintézetnek vagy járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozásokról - irányító hitelintézeten, pénzügyi holding társaságon, vegyes tevékenységű csoport esetében a vele azonos csoportba tartozó pénzügyi intézményen keresztül - a Felügyelet csak olyan adatot és információt kérhet, amely valamely pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás felügyeletének ellátása érdekében szükséges. A Felügyeletnek rendszeresen szolgáltatandó adatok körét külön jogszabály határozza meg.

(3) A pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak és járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és információkat a vele azonos bankcsoportba, pénzügyi holdingba vagy vegyes tevékenységű csoportba tartozó holding társaság, illetve hitelintézet részére is megadni.

(4) A 90. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az irányító hitelintézet részére megadni az összevont alapú (konszolidált) limitek számításához és az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.

(5) A pénzügyi holdingba tartozó vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi holding társaság részére megadni az összevont alapú limitek számításához szükséges és az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.

(6) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles gondoskodni arról, hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó, az összevont felügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás rendelkezzen az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok, információk biztosításához szükséges információs rendszerrel, illetőleg a szolgáltatott adatok, információk megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.”

65. § A Hpt. 96. §-a előtt álló cím és a 96. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ellenőrzés

96. § Az összevont felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult adatszolgáltatás útján és helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni a 90-95. §-ban foglalt rendelkezések megtartását.”

66. § (1) A Hpt. a 96. §-t követően a következő címmel és 96/A. §-sal egészül ki:

„A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet tekintetében

96/A. § A Felügyelet - külföldi felügyeleti hatóság kérésére - elvégezheti a 96. § szerinti vizsgálatot, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

(2) A Hpt. 96/A. §-a a következő (2)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha az irányító hitelintézetet, illetőleg a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményt és befektetési vállalkozást az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben az irányító hitelintézetet bejegyezték.

(3) Ha a pénzügyi holding társaságot és a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézetet az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a hitelintézetet bejegyezték.

(4) Ha egy pénzügyi holdinghoz több hitelintézet tartozik, és ezeket az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot és legalább egy, a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézetet bejegyezték. Amennyiben a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamban nincs bejegyezve a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet, az érintett tagállamok felügyeleti hatóságai megállapodnak abban, hogy melyikük látja el az összevont felügyeletet.

(5) A Felügyelet együttműködik az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet ellátása területén. E feladatkörében

a) a Felügyelet az összevont felügyelet ellátásához szükséges adatot, információt adhat át másik tagállam felügyeleti hatóságának, illetőleg ilyen adatokat, információkat másik tagállam felügyeleti hatóságától átvehet, kezelhet;

b) a Felügyelet másik tagállam felügyeleti hatóságának felkérésére a Magyarországon bejegyzett, de másik tagállamban összevont felügyelet alá tartozó vállalatoktól információkat kérhet, illetőleg ellenőrzést folytathat;

c) a Felügyelet másik tagállam felügyeleti hatóságát megbízhatja a területén bejegyzett, de a Felügyelet összevont felügyelete alatt álló vállalatok ellenőrzésével, illetőleg ilyen vállalatokra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását kérheti;

d) másik tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulásával a Felügyelet összevont felügyelete alatt álló, a másik tagállamban bejegyzett vállalatnál ellenőrzést folytathat, illetőleg az ellenőrzéssel könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt megbízhat;

e) a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a Magyarországon bejegyzett, de a másik tagállam felügyeleti hatóságának összevont alapú felügyelete alatt álló vállalatnál a másik tagállam felügyeleti hatósága, illetőleg az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő ellenőrzést folytasson.

(6) A Felügyelet az általa engedélyezett pénzügyi holding társaságok jegyzékét közli a többi tagállam felügyeleti hatóságával.”

67. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”

(2) A Hpt. 97. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK számú irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.

(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;

b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört;

c) a betétbiztosítás mértékét;

d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;

e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét.

(5) Fióktelep önként az Alaphoz csatlakozhat.”

68. § A Hpt. 97/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97/A. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.”

69. § A Hpt. 98. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap feladata)

„d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták.”

70. § (1) A Hpt. 100. § (1) bekezdésének j)-l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő n) ponttal egészül ki:

(Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

„j) a befektetési vállalkozás, tőzsdetag,

k) kötelező vagy önkéntes intézmény-, illetve befektetővédelmi alap,

l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,”

„n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap”

(betéteire.)

(2) A Hpt. 100. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá]

„c) olyan betétre, melyet nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.”

71. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az ötszáz forintnál kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki. Devizabetét esetén a devizában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”

(2) A Hpt. 101. §-ának (2) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének a 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg.”

„(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig.”

72. § A Hpt. 105. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap a betétek befagyását követő legfeljebb harminc nap elteltével, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a két időpont közül a korábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal.”

„(3) Ha a kártalanításra jogosult a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás kifizetéséről.”

„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján történik.”

73. § A Hpt. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség.”

74. § A Hpt. 110. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A 111. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedések nem alkalmazhatóak, ha azt az igazgatótanács bármelyik tagja ellenzi.”

75. § (1) A Hpt. 115. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alaphoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.”

(2) A Hpt. 115. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezető állású személyeitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet.”

76. § A Hpt. 121. §-ának (1) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által a 99. § és 100. § szerint biztosított betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.”

„(10) A hitelintézet végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a befizetést megelőző negyedév átlagos biztosított betétállománya.”

77. § A Hpt. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszólítást követő harminc nap elteltével - ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg - az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy a Felügyelet egyetértésével a hitelintézetet tagjai sorából kizárja legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást. Az Alap a felügyeleti intézkedés kezdeményezéséről egyidejűleg értesíti az MNB-t.”

78. § A Hpt. a 128. §-t követően a következő címmel és 128/A. §-sal egészül ki:

„Az önkéntes alap megalakítása

128/A. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint tisztségviselők megválasztása.

(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.”

79. § A Hpt. a következő 128/B. §-sal egészül ki:

„128/B. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.

(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.”

80. § A Hpt. a következő 128/C. §-sal egészül ki:

„128/C. § (1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül engedélyezés végett

a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyv,

b) a létesítő okirat, valamint

c) a tagok névjegyzékének

megküldésével be kell jelenteni a Felügyeletnek.

(2) Az engedélyt - a 194. §-tól eltérően - megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.

(3) A Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

(4) Az engedély megadását - illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát - követő harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását - az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával - nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: bíróság).

(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát a Felügyeletnek is kézbesíti.

(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.

(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre.

(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló jogszabályt kell megfelelően alkalmazni.”

81. § A Hpt. a következő címmel és 128/D. §-sal egészül ki:

„A létesítő okirat

128/D. § (1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.

(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:

a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,

b) az alapítókat,

c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,

d) az önkéntes alap szervezetét,

e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,

f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat,

g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,

h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,

i) a tagok díjfizetési rendjét,

j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.

(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az önkéntes alap megszűnéséhez - a 128/C. § megfelelő alkalmazásával - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”

82. § A Hpt. a következő címmel és 128/E. §-sal egészül ki:

„A tagok névjegyzéke

128/E. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.

(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.

(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.”

83. § A Hpt. a következő címmel és 128/F. §-sal egészül ki:

„Közgyűlés

128/F. § (1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.

(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre

a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,

b) döntés tagfelvételről, valamint kizárásról,

c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,

d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,

e) a könyvvizsgáló megválasztása,

f) döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, továbbá

g) amelyet törvény hatáskörébe utal.

(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább kettő alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok - létesítő okiratban meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével indítványozzák.

(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az összes tag szótöbbsége szükséges.

(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap tagjainak legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.”

84. § A Hpt. a következő címmel és 128/G. §-sal egészül ki:

„Igazgatóság

128/G. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább öt, legfeljebb tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.”

85. § A Hpt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:

„128/H. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.

(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.

(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.”

86. § A Hpt. a következő címmel és 128/I. §-sal egészül ki:

„Felügyelő bizottság

128/I. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.

(3) A felügyelő bizottság

a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,

b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak megfelelően járjon el,

c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,

d) a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,

e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható,

f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.”

87. § A Hpt. a következő 128/J. §-sal egészül ki:

„128/J. § (1) A felügyelő bizottság - ha a tagok érdekei megkívánják - az igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.

(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles

a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni,

b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.”

88. § A Hpt. a következő 128/K. §-sal egészül ki:

„128/K. § (1) A felügyelő bizottság testületként jár el.

(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.”

89. § A Hpt. a következő címmel és 128/L. §-sal egészül ki:

„Könyvvizsgáló

128/L. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a közgyűlés.

(3) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg.

(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.”

90. § A Hpt. a következő címmel és 128/M. §-sal egészül ki:

„Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvoslat

128/M. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.”

91. § A Hpt. a következő 128/N. §-sal egészül ki:

„128/N. § (1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet - ha a működés törvényessége másként nem biztosítható - bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság

a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését,

c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.

(2) Az önkéntes alap tagja (128/M. §), valamint a Felügyelet által indított perek a nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak.”

92. § A Hpt. 131. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:

a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,

b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.”

93. § (1) A Hpt. 132. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.

(2) A 3. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131-137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

(2) A Hpt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.”

94. § (1) A Hpt. 133. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha”

„b) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette,”

(2) A Hpt. 133. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg annak közeli hozzátartozójának.”

95. § A Hpt. a 133. §-t követően a következő 133/A. §-sal egészül ki:

„133/A. § (1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi a pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha

a) a könyvvizsgáló legalább három éven át pénzügyi intézménynél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél bankfelügyelői, ellenőri, az MNB-nél ellenőri, önkéntes intézményvédelmi alapnál ellenőri munkakörben dolgozott és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, vagy

b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgálók nyilvántartásából határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a jegyzékbe vétel követelményeinek már nem felel meg,

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(3) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a névjegyzékből törli, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.

(4) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti erről a Felügyeletet.”

96. § A Hpt. 134. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) és d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján”

„b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,”

„d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy

e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.”

97. § A Hpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„135. § A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a névjegyzékből a könyvvizsgálót törölje.”

98. § A Hpt. 137. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a pénzügyi intézmény igazgatóságát kötelezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről és ismételt közzétételéről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát az adatok felülvizsgáltatására, könyvvizsgálóval való hitelesíttetésére. A felülvizsgált és könyvvizsgálóval hitelesített adatot - a közgyűlés elé történt beterjesztés előtt - a pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.”

99. § A Hpt. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének háromtized ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”

100. § A Hpt. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatóját a Felügyelet felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.”

101. § A Hpt. 142. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban - bejelenteni)

„c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.”

102. § A Hpt. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenőrzésre jogosult - alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, a vizsgált iratokról, adathordozókról másolatot készíthet, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”

103. § A Hpt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150. § E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok, jegybanki rendelkezések, illetve pénzügyi felügyeleti rendelkezések, továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben - az MNB egyidejű értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.”

104. § (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

„A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen”

„e) tőkemegfelelési mutatója vagy szavatoló tőkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél,”

„j) a pénzügyi intézmény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint a 3. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségeit nem teljesíti.”

(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:

„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény”

„c) tőkemegfelelési mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb,”

„e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,”

„m) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt.”

(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160.§), ha a hitelintézet”

„a) tőkemegfelelési mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb,”

„c) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetőleg eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében tőkemegfelelési mutatója négy százalék alá csökken,”

(4) A Hpt. 151. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha]

„a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,”

(5) A Hpt. 151. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.”

105. § A Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következő 9. alponttal egészül ki:

[A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:

b) kötelezheti a pénzügyi intézményt]

„9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó tőkemegfelelési mutató elérésére, illetőleg fenntartására,”

106. § A Hpt. 157. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.”

107. § A Hpt. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.”

108. § (1) A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint]

„b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve tőkemegfelelési mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy”

(2) A Hpt. 163. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a hitelintézeti ügyvezetőkkel szemben támasztott, a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.”

109. § A Hpt. 168. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem minősül befagyott betétnek a Felügyelet 176/B. § (5) bekezdése alapján elrendelt kifizetési tilalma miatt nem kifizethető betét, a végelszámolást kimondó határozat meghozatalától számított tizenöt napig.”

110. § A Hpt. XXIV. fejezete a következő címmel és 168/A. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió másik tagállama fióktelepének felügyelete

168/A. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállama pénzügyi intézményének fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A Felügyelet ilyen jellegű intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.”

111. § A Hpt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, jegybanki rendelkezések és pénzügyi felügyeleti rendelkezések előírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.

(2) A Felügyelet bírságot alkalmazhat a törvényben felsorolt intézkedések, illetőleg a kivételes intézkedések mellett, azokkal egyidejűleg is.

(3) A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:

a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat, illetőleg kár mértékét,

b) a felelős személyek által a Felügyelettel, illetőleg az Alappal kapcsolatban tanúsított együttműködést,

c) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyt, kárenyhítési hajlandóságát,

d) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát,

e) a szabályok megsértésének ismétlődését, illetőleg gyakoriságát.”

112. § A Hpt. XXVI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép, továbbá a 176. §-t követően a következő 176/A. §-sal egészül ki:

„Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése

176/A. § (1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti közhasznú társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.”

113. § A Hpt. a következő címmel és 176/B. §-sal egészül ki:

„Végelszámolás

176/B. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat.

(2) A Felügyelet végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha

a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja, kivéve, ha az engedély visszavonása a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy

b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti.

(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszűnést kimondó határozata meghozatalához nem kell beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg - ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte - felügyeleti biztost rendelhet ki - ha korábban ez nem történt meg -, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állományátruházása megtörtént.”

114. § A Hpt. a következő 176/C. §-sal egészül ki:

„176/C. § (1) A cégbíróság a végelszámolást kimondó határozat kézhezvételét követően soron kívül hoz végzést, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Cstv. 70. §-ának a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyvszerinti értékének fél százalékát.

(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.”

115. § A Hpt. a 177. § előtt a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felszámolási eljárás”

„(2) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

116. § A Hpt. 178. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható. Egyszerűsített felszámolási eljárás pénzügyi intézmény esetében nem alkalmazható.”

„(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.”

117. § (1) A Hpt. 179. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzügyi intézmény, illetve a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez,

a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy

b) fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.”

(2) A Hpt. 179. § (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A bíróság a felszámolást]

„a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény”

(fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.)

118. § A Hpt. 181. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a felszámolót nem rendeli ki.”

„(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.”

119. § A Hpt. 182. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.”

120. § A Hpt. 184. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap indokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.”

121. § A Hpt. 186. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő l) ponttal egészül ki:

„A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding következő adatait:”

„k) a 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök;

l) az a)-k) pontokban felsorolt adatokban történt változások.”

122. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó bank- vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölhet harmadik féllel, azt csak a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és kizárólag az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja.”

123. § (1) A Hpt. 190. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:]

„a) a pénzügyi intézményeket, a bankcsoportokat, pénzügyi holdingokat és bankképviseleteket,”

(2) A Hpt. 190. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi vállalkozás, valamint a hitelintézet ügynökét.”

124. § A Hpt. 198. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.”

125. § A Hpt. a következő 198/A. §-sal egészül ki:

„198/A. § A 3. § (9) és (10) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”

126. § (1) A Hpt. 201. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen szerepelnie kell a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jogszabályban előírt módon számított egy évre vonatkozó kamata, illetőleg hozama mértékének.”

„(6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”

(2) A Hpt. 201. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény tehet közzé.”

(3) A Hpt. 201. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint az Európai Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet közzé.”

127. § A Hpt. a 206. §-t követően a következő 206/A. §-sal egészül ki:

„206/A. § (1) A 201-202. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelőség) járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.

(2) A 203. §, a 206. § tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szabályai szerint jár el.”

128. § A Hpt. 212. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.

(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.

(3) A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.”

129. § A Hpt. 213. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„213. § (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.

(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

(4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.”

130. § A Hpt. a következő 214/A. §-sal egészül ki:

„214/A. § (1) Ha a fogyasztó a kölcsönt olyan, a hitelező és az áru vagy szolgáltatás értékesítője közötti előzetes megállapodásra tekintettel kapja, melynek értelmében a fogyasztónak kizárólag az adott hitelező nyújthat kölcsönt az értékesítőtől áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, és

a) az értékesítő a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik vagy hibásan teljesít, és

b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő nem tett határidőben eleget,

a fogyasztó a fogyasztási kölcsönszerződés alapján esedékessé váló fizetést visszatarthatja az igénye kielégítéséig. Erre az időszakra kamat nem számítható fel. A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó az erre vonatkozó okiratok megküldésével köteles írásban tájékoztatni a hitelezőt. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót.

(2) Ha a fogyasztó a szerződéstől az értékesítő szerződésszegése miatt eláll, egyúttal jogosult a fogyasztási kölcsönszerződéstől is elállni. Az elállás alapján a hitelező köteles a fogyasztó által addig kifizetett összeg azonnali visszafizetésére. A hitelező az általa folyósított kölcsön visszafizetését csak az értékesítőtől követelheti, kivéve, ha az a vételárat a fogyasztónak visszafizette. A fogyasztótól az elállásra, illetve az eredeti állapot helyreállítására tekintettel kamat, költség, kártérítés nem követelhető.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni:

a) azokra a hitelmegállapodásokra, melyek összege hatvanezer forintnál kisebb, vagy hatmillió forintnál nagyobb,

b) azokra a hitelmegállapodásokra, amelyek alapján a fogyasztónak a hitelt vagy három hónapot meg nem haladó időszak alatt, vagy tizenkét hónapot meg nem haladó időszak alatt legfeljebb négy fizetési részletben kell visszafizetni,

c) azokra a hitelmegállapodásokra, melyeket közokiratba foglaltak,

d) azokra a hitelmegállapodásokra, melyeket ingatlanon kikötött jelzálogjog fedezete mellett kötöttek.”

131. § A Hpt. a következő 214/B. §-sal egészül ki:

„214/B. § Fogyasztási kölcsönszerződés esetén a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.”

132. § A Hpt. a következő 214/C. §-sal egészül ki:

„214/C. § (1) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.

(2) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.

(3) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet az (1) vagy (2) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.

(4) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót az (1) vagy a (2) bekezdéssel ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.”

133. § A Hpt. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„220. § (1) Az MFB Rt. esetében - a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a szavatoló tőke harmincöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.

(2) Az MFB Rt. esetében - a 79. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.

(3) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hitelek esetében.

(4) Az MFB Rt. esetében a 79. § (7) bekezdésében foglalt korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy olyan vállalkozással szemben, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a vállalt kockázatok együttes összege nem érheti el az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(5) Az MFB Rt. esetében a 83. § (1) bekezdésében foglalt, a közvetlen és közvetett befektetések mértékére vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Rt. - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában szavatoló tőkéjének húsz százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést.

(6) Az MFB Rt. esetében a 83. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) Az MFB Rt. esetében a 83. § (3) bekezdésében foglalt, a részesedések összegére vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Rt. egyéb - más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosítóintézeten, valamint járulékos vállalkozáson kívüli - vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének hetvenöt százalékát.

(8) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál (5. számú melléklet, II. fejezet, 2. pont) a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal meghaladhatják, amennyiben a többletet alárendelt kölcsöntőke képezi.

(9) A költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizető kezességállományának felső határát.”

134. § A Hpt. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká, szakosított hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére - az átalakulásig - e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

135. § (1) A Hpt. 235. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„f) a devizaárfolyam-kockázat fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapítására”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2) A Hpt. 235. §-ának (2) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„o) az országkockázat tőkekövetelményére,

p) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(3) A Hpt. 235. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy pénzügyi felügyeleti rendelkezésben állapítsa meg:

a) az azonnali fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire,

b) a belső ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmára, ideértve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat is,

c) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és időpontjára,

d) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,

e) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellenőrzésére,

f) az információs és ellenőrzési rendszerek megfelelő működtetésére,

g) a hitelintézet szolgáltatásához kapcsolódó ügyviteli tevékenység Felügyelethez történő bejelentéssel, illetve bejelentés nélkül kiszervezhető körére, valamint a kiszervezés követelményére

vonatkozó részletes szabályokat.”

136. § A Hpt. a következő 243. §-sal egészül ki:

„243. § E törvény - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

137. § (1) A Hpt. 1. számú melléklet 6. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények)

„6. Északi Beruházási Bank”

„8. Európa Tanács Fejlesztési Bankja”

(2) A Hpt. 4. számú melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:

„6. A számításnál a tulajdoni vagy szavazati hányad közül a magasabb értékűt kell figyelembe venni.”

138. § A Hpt. 2., 5. és 6. számú melléklete e törvény 1., 2. és 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

139. § A Hpt. 3. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

140. § (1) A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. Külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.

32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.”

(2) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 44-46. ponttal egészül ki:

„44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) vagy e) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.

45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és f)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.

46. Harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás.”

Átmeneti és záró rendelkezések

141. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-ának (4) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59. §-ának (3) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése, 140. §-a, 149. §-a, 150. §-a és 153. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) E törvény 159. §-a és 160. §-ának (4) bekezdése 2001. január 2-án lép hatályba.

142. § (1) E törvény hatálybalépésekor már engedéllyel rendelkező, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő pénzügyi vállalkozás 2001. december 31-ig köteles eleget tenni a Hpt. - e törvény 10. §-ával beiktatott - 13. § (1) bekezdés f) pontjában, a Hpt. - e törvény 14. §-ának (2) bekezdésével, 44. §-ával és 94. §-ának (1) bekezdésével módosított - 16. § (8) bekezdésének a) pontjában, 67. §-ának (7)-(9) bekezdésében, 133. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírásnak, illetve saját tőkéjének 2002. december 31-ig el kell érnie legalább az ötvenmillió forintot.

(2) Ha e törvény hatálybalépésekor a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás megválasztott, kinevezett ügyvezetője nem felel meg a Hpt. - e törvény 45. §-ának (2) bekezdésével beiktatott - 68. § (4) bekezdésében előírt követelményeknek, határozott idejű megbízatásának, kinevezésének lejártáig tisztségét betöltheti.

(3) E törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap 2001. június 30-ig köteles létesítő okiratát a Hpt. XX. fejezetében meghatározottak szerint módosítani.

(4) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

(5) Pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő felszámolási eljárására a felszámolási eljárás kezdeményezésekor hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.

143. § A Hpt. - e törvény 70. §-ával módosított, illetőleg beiktatott - 100. §-ának (1) és (2) bekezdése nem érinti a hatálybalépés előtt elhelyezett betéteket.

144. § A Hpt. - e törvény 71. §-ával módosított - 101. § (7) bekezdésében meghatározott időbeli korlátozás kizárólag az e törvény hatálybalépését követően elhelyezett betétre vonatkozik.

145. § A Hpt. - e törvény 116. §-ával módosított - 178. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést e törvény hatálybalépését követően indított felszámolási eljárásra kell alkalmazni.

146. § Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig a Hpt. - e törvény 53. §-ának (2) bekezdésével beiktatott - 79. §-ának (7) bekezdésében meghatározott korlát tizenöt százalék.

147. § E törvény 149. és 153. §-ában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése előtt elhelyezett bemutatóra szóló takarékbetét-szerződés érvényességét.

148. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a Hpt. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - szövegének a Magyar Közlönyben történő közzétételére.

Módosuló jogszabályok

149. § A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 15. §-át követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Új bemutatóra szóló takarékbetét-szerződést kötni, ilyen takarékbetétkönyvet nyitni, továbbá bemutatóra szóló takarékbetétkönyvbe, illetve bemutatóra szóló takarékbetét-szerződés alapján új befizetést (betételhelyezést) teljesíteni nem lehet. Ezt a rendelkezést az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétre is alkalmazni kell.”

150. § A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Bemutatóra szóló, vagy az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétkönyvből kért kifizetés esetén az ügyfél azonosítását összeghatárra tekintet nélkül el kell végezni.”

151. § A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 19. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente egy alkalommal kötelező - legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül - a cégbíróságnak bejelenteni, a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.”

152. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a „Fogyasztási kölcsön” alcím alatt a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.

(2) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.

(3) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.

(4) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.

(5) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.”

153. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más kedvezményezett részére is.”

154. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye.”

(2) A Psztv. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Felügyelet tevékenységéről minden év szeptember 30-ig beszámol a Kormánynak és közzéteszi éves tájékoztatóját.”

(3) A Psztv. 4. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Felügyelet elnöke a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlást adhat ki. Az ajánlásnak, a 3. §-ban megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.”

(4) A Psztv. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke negyvenöt százalék.”

(5) A Psztv. 8. §-a az alábbi g) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet elnöke:)

„g) külön törvényben meghatározott körben pénzügyi felügyeleti rendelkezést ad ki.”

155. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) A befektetési szolgáltató - ide nem értve az egyéni kereskedőt - a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.

(2) A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell nyilvántartani:

a) a befektetési eszközök és áruk olyan pozícióit, amelyeket a befektetési szolgáltató a vételi és az eladási ár különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkező rövidtávú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezeknek a pozícióknak a fedezeti pozícióit (kereskedési célú pozíciók), továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök és áruk adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerződésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót, ideértve a bizományosi szerződésekből származó kockázatokat is;

b) a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó késedelmes teljesítésből, nyitva szállításból, tőzsdén kívüli ügyletekből származó kockázatvállalásokat;

c) a repó és az értékpapír kölcsönadási ügyletekből származó kockázatvállalásokat, ha az alapul szolgáló eszközt a kereskedési könyvben tartják nyilván;

d) a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5. pontban meghatározott feltételeket:

1. a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta állapítják meg,

2. a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően kiigazítják,

3. a Felügyelet által elfogadott módon kötött megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése esetén a követelések és a kötelezettségek automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek,

4. a tranzakcióban részt vevő szerződő fél befektetési vállalkozás vagy hitelintézet,

5. a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték;

e) a kereskedési könyvbe tartozó tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó díjat, jutalékot, kamatot, osztalékot vagy a tőzsdei ügylethez kapcsolódóan a befektetési szolgáltató által elhelyezett letétet.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fedezeti pozíció nem kizárólag valamely kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció kockázatának fedezetéül szolgál, és nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció fedezetéül szolgáló arány, akkor a fedezeti pozíció nem sorolható be a kereskedési könyvbe.

(4) A befektetési szolgáltató belső szabályzatban köteles megállapítani a kereskedési könyvi besorolás elveit, és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A befektetési szolgáltató a besorolási elveken évente legfeljebb egyszer változtathat. Az új besorolási elveket csak a következő naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell, és a befektetési szolgáltató köteles a szabályzatot és annak módosítását haladéktalanul megküldeni a Felügyeletnek.

(5) A befektetési szolgáltató az egyes befektetési eszközök kereskedési könyvbe történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles eljárni.

(6) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások értékelésének meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

(7) A kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményét szem előtt tartva kell a piaci kockázatok szempontjából értékelni.

(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.

(9) A befektetési szolgáltatónak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (2) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.