(10) A befektetési szolgáltatónak rendelkeznie kell megfelelő kockázatkezelési rendszerrel. A kockázatkezelési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(2) Az Épt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A befektetési vállalkozás rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket, halasztott fizetéseket a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével elkészített és a Felügyelet részére megküldött szabályzat alapján értékelni és minősíteni.
(2) A befektetési vállalkozás az egyedileg minősített hitelezési, befektetési és országkockázatot - külön jogszabályban meghatározottak szerint - értékvesztés elszámolásával és annak visszaírásával, illetőleg céltartalékképzéssel és -felhasználással, illetőleg felszabadítással veszi figyelembe. A befektetési vállalkozás az elszámolt értékvesztést, illetőleg céltartalékképzést az egyéb ráfordítások között mutatja ki.”
(3) Az Épt. 110. §-át megelőző cím a következőképpen módosul, és egyidejűleg a 110. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete
110. § (1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,
b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege, vagy
c) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka
alá.
(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.
(3) A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére - külön jogszabály alapján meghatározott - legalább nyolcszázalékos tőkemegfeleléssel kell rendelkeznie.
(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet II. fejezetének 6. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.”
(4) Az Épt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § A befektetési vállalkozás pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - külön jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.”
(5) Az Épt. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége körében mindenkor köteles az ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal kapcsolatos kockázatvállalásait figyelemmel kísérni. Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak összeadásával kell meghatározni.
(2) Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kockázatok összértéke meghaladja a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének tíz százalékát.
(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) Ha az ügyfél vagy ügyfélcsoport a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(5) A befektetési szolgáltató által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.
(6) A nagykockázat vállalása során a befektetési szolgáltató által vállalt kezességet és garanciát, továbbá a befektetési szolgáltató bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét - a határidős ügyletek kivételével - ötven százalékos értéken, a határidős ügyleteket a tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(7) A (3)-(5) bekezdésben foglalt korlátokat a befektetési szolgáltató túllépheti, ha a túllépést kizárólag a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredményezik.
(8) A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet esetében az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat, illetve a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan kell figyelembe venni.”
(6) Az Épt. 120. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét)
„g) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon vagy vegyes tevékenységű csoporton belül a 112. §-ban és a Hpt. 90-95. §-ában foglalt előírások teljesítése érdekében történő adatátadás.”
(7) Az Épt. 247. §-ának (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„j) az országkockázat tőkekövetelményére vonatkozó szabályokat;
k) a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére vonatkozó tőkemegfelelési mutató kiszámításának szabályait.”
(8) Az Épt. 247. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy pénzügyi felügyeleti rendelkezésben állapítsa meg:
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.”
156. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;”
(2) A Krtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és ha a fedezetminősítés szerint meghatározott érték kisebb, mint a - zálogjegy megvásárlásaként elszámolt - nyújtott kölcsön, a különbség összegében értékvesztést kell elszámolni (kimutatni) a zálogjegy könyv szerinti értéke után.”
157. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatásokat végzi:)
„a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;”
158. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (8) bekezdésének 1-3. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) meghatározott fogalom;
2. nyitott pozíció, elszámolóház, központi értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, tőzsdeforgalmi számla, forgalmazó, befektetési szolgáltató, portfólió-kezelés: az Épt.-ben meghatározott fogalom;
3. pénzügyi instrumentum: az Épt. szerint meghatározott tőzsdei termék, valamint az értékpapír, a deviza, az opció és ezek származékai;”
„6. tőzsdén kívüli opciós ügylet: valamely árura, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött, az Épt.-ben opciós ügyletként meghatározott fogalomnak megfelelő ügylet;”
159. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosítási alkusz”, „egyes biztosítási ügynök”, „többes biztosítási ügynök” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:
a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,
b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá
c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.
Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult- vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.”
160. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 3. §-a (5) bekezdésének második és harmadik mondata, 4. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 5. §-ának (8) bekezdése, 17/A. §-ának (3) bekezdése, 61. §-a, 61/A. §-a, 63. §-ának (2) bekezdése, 66. § (3) bekezdésének f) pontja, 78. §-ának (2) bekezdése, 106. §-a, 124. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 129. § (1) és (2) bekezdése, 133. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 170. §-ának (1) bekezdése, a 177. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése, 184. §-ának (3) bekezdése, 185. §-ának (2) bekezdése, 188. §-a, 195. §-ának (2) bekezdése, 218. §-ának (3) bekezdése, 219. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 235. §-a (2) bekezdésének d), e), g), i), j) és k) pontja, 2. számú melléklet III. fejezet 35. pontja;
b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 127. §-ának (1) és (4) bekezdése;
c) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 184. §-a;
d) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 110. §-át követő cím, 126. §-ának (2) bekezdése, 247. §-a (1) bekezdésének h) pontja és 8. számú melléklete.
(2) 2002. január 1-jén hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 33/B. §-ának (1) bekezdése.
(3) 2000. december 31-én hatályát veszti:
a) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 24-26. §-a,
b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVIII. törvény 120. §-a.
(4) 2001. január 2-án hatályát veszti a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényt módosító 2000. évi XCVIII. törvény 26. §-a és 114. §-ának (3) bekezdése.
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható.”
2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. a) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: elektronikus fizetési eszköz, csekk vagy egyéb dolog, amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse. E törvény alkalmazásában nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely legfeljebb egy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas és készpénz felvételére nem ad lehetőséget.
b) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: elektronikus fizetési eszköznek a pénzügyi intézmény által a birtokossal kötött szerződés alapján a birtokos rendelkezésére bocsátása.
c) Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: csekk esetében a pénzügyi intézmény által a csekkjogi szabályok közzétételéről szóló jogszabály és a pénzforgalmi előírások alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel kötött csekkszerződésben elvállalt szolgáltatások összessége, elektronikus fizetési eszköz kibocsátására és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg a birtokossal kötött szerződésben elvállalt szolgáltatások összessége. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak az elektronikus fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolásforgalom lebonyolítása.”
3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása:
10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.
10.2. Pénzkölcsönnyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;
b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.
10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
10.4. Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának
a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,
b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket,
c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,
d) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön,
e) külön törvény alapján folytatott zálogházi tevékenység keretében nyújtott zálogkölcsön,
f) az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozásnak az ellenőrzött vállalkozásokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.”
4. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 11. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül pénzügyi lízingnek az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozás és az ellenőrzött vállalkozás közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.”
5. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység):
a) pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése,
b) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak.
13. Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.”
6. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezete a következő 17. ponttal egészül ki:
„17. Kollektív befektetés: meghatározott szabályok alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe vagy ingatlanokba történő befektetés céljából a befektetők általános megbízása alapján nyilvánosan vagy zártkörűen létrehozott és a befektetők érdekében működtetett vagyon.”
7. A Hpt. 2. számú melléklet II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„Az összevont felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások”
8. A Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 4-7. ponttal egészül ki:
„1. Bankcsoport: az irányító hitelintézet és az általa ellenőrzött (III. 3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, befektetési alapkezelők, illetőleg járulékos és más vállalkozások összessége.
2. Irányító hitelintézet: olyan hitelintézet, amely hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési vállalkozás, továbbá más pénzügyi, illetőleg járulékos vállalkozás közül legalább egyet ellenőriz (III. 3. pont).”
„4. Vegyes tevékenységű csoport: a vegyes tevékenységű holding társaság vagy természetes személy és az általa ellenőrzött (III. 3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások összessége.
5. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan nem hitelintézet és nem pénzügyi holding társaság, amely legalább egy hitelintézetet ellenőriz (III. 3. pont).
6. Pénzügyi holding társaság: olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek kizárólagos tevékenysége pénzügyi intézmények, illetőleg befektetési vállalkozások tulajdonlása, közöttük legalább egy hitelintézet ellenőrzése.
7. Pénzügyi holding: a pénzügyi holding társaság és az általa ellenőrzött (III. 3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások összessége.”
9. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 3. b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. Ellenőrző részesedés: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján
b) a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll]
„3. olyan mértékű szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja és egyidejűleg legalább befolyásoló részesedésnek is minősül,”
10. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 6. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Jegyzett tőke: az Szmt. 35. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.”
„9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás.”
11. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 10. pontjának számozása 10.1. pontra változik, egyidejűleg a következő h) alponttal egészül ki:
(10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:)
„h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét.”
12. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet a következő 10.2. ponttal egészül ki:
„10.2. A 79. § alkalmazásában nem minősül kockázatvállalásnak
a) mindazon tétel, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéből levont;
b) valutában bonyolított ügyletek esetében a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló követelés;
c) értékpapír adásvételi ügyletek esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelés.”
13. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 13. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön.”
„16. Nettó érték: kizárólag a 79. § (2) és (7) bekezdés, a 83. § (1)-(3) bekezdés, valamint a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában az adott eszközből, illetve kötelezettségvállalásból kifolyólag fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékének (az eszközök bekerülési értékének, illetve a kötelezettségvállalás szerződés szerinti értékének) az elszámolt értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, illetőleg a megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.”
14. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 20. pontjának bevezető szövegrésze, továbbá a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a pénzügyi intézmény (vagy a bankcsoport, a vegyes tevékenységű csoport, a pénzügyi holding társaság tagja) kockázatot vállalt, és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert”
„a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,”
15. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 25. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(25. Vezető állású személy)
„c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;”
16. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.”
17. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 36. és 37. ponttal egészül ki:
„36. Sorban állás: a hitelintézetek által vezetett folyószámlára, bankszámlára érkező jogszerű rendelkezések (megbízások, megkeresések) fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és a megbízás várakozási sorba helyezése a hatályos pénzforgalmi szabályok szerint, a jövőbeni teljesítés céljából. Nem tartozik ezen fogalmi körbe azon eljárás, amely szerint a bankszámla szerződésben foglaltak alapján a számlatulajdonos saját elhatározásból, az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett rendelkezések tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésre ad megbízást a hitelintézetnek.
37. Sorban álló számla: olyan bankszámla, amellyel szemben benyújtott és fedezethiány miatt függőben tartott (sorba állított) rendelkezéseket tart a hitelintézet nyilván.”
18. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 38-41. ponttal egészül ki:
„38. Anyavállalat: az Szmt. meghatározása szerinti anyavállalat.
39. Leányvállalat: az Szmt. meghatározása szerinti leányvállalat.
40. Közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat.
41. Kiszervezés: ha hitelintézet a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.”
19. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 42. és 43. ponttal egészül ki:
„42. „A” zónába tartozó ország: minden ország, amely teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak, vagy amely speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és amely a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.
43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.”
20. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.”
21. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezete a következő 8. ponttal egészül ki:
„8. Névre szóló betét: Az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.”
1. A Hpt. 5. számú mellékletének I. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A szavatoló tőke elemei
1. A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje a következő tőkeelemekből áll:
a) jegyzett tőke,
b) tőketartalék,
c) eredménytartalék,
d) lekötött tartalék,
e) mérleg szerinti eredmény,
f) általános tartalék,
g) általános kockázati céltartalék,
h) értékelési tartalék,
i) alárendelt kölcsöntőke,
j) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke.
Az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek; a h) és i) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos tőkeelemek.
2. A törvény alkalmazásában az 1. pont i) alpontjában foglalt alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzügyi intézmény számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzügyi intézmény mérlegében szerepel;
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll;
c) a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a kölcsön csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást;
d) az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan - csökkenteni kell;
e) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
3. A törvény alkalmazásában az 1. pont j) alpontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) megfelel a 2. pont a)-b) és e) alpontjában foglalt feltételeknek,
b) a kölcsön eredeti futamideje két évet meghaladó lejáratú,
c) lejárata előtt kizárólag a Felügyelet engedélyével mondható fel,
d) kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe, a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll, valamint lejáratát követően csak abban az esetben fizethető vissza, ha a pénzügyi intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelménynek.
4. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
5. Évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege az alapvető tőkeelemek összegét csökkenti.
6. Értékelési tartalékként a számviteli jogszabályok alapján ilyen címen képzett tartalék 0,7-szeres tényezővel módosított értéke vehető figyelembe.
7. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a szavatoló tőkébe a közgyűlési határozat és a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezdődően számítható be.
8. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét leszállított értéken kell figyelembe venni.”
2. A Hpt. 5. számú mellékletének II. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. A szavatoló tőke kiszámítása
1. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:
a) a jegyzett tőke be nem fizetett összegét,
b) a számviteli jogszabályokban meghatározott immateriális javak értékét, továbbá a tárgyi eszközök között szereplő, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat,
c) a visszavásárolt saját részvényeknek az eszközök között szereplő Szmt. szerinti értékét,
d) a kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - hiányát, illetve az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt céltartalék, illetve értékvesztés összegét (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is, illetve az el nem számolt értékvesztést),
e) az évközi negatív eredményt.
2. A szavatoló tőke számításánál a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvető tőkeelemek 1. pont szerinti tételekkel csökkentett összegét.
3. Az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek 1. pont szerinti tételekkel csökkentett összegének ötven százaléka.
4. Az előző korlátozások figyelembevételével számított tőkéből le kell vonni:
a) a más pénzügyi intézményben, biztosítóintézetben, illetve befektetési vállalkozásban lévő részesedések könyv szerinti értékét - amennyiben a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az ilyen pénzügyi intézmény, biztosítóintézet, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a más pénzügyi intézményben, biztosítóintézetben, illetve befektetési vállalkozásban lévő részesedések könyv szerinti értékének - amennyiben a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel nem rendelkezik -, valamint az ilyen pénzügyi intézmény, biztosítóintézet, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-3. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt.
5. A levonandó tételeket a megképzett céltartalékkal, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéken kell figyelembe venni.
6. Az előző pontok figyelembevételével kiszámított szavatoló tőke képezi a tőkemegfelelési mutató kivételével a prudenciális előírások számítási alapját.
7. A tőkemegfelelési mutató számlálójában figyelembe vehető szavatoló tőke meghatározásához az előző korlátozások figyelembevételével kiszámított szavatoló tőke összegét csökkenteni kell:
a) az országkockázatra megállapított, külön jogszabály alapján számított tőkekövetelmény összegével,
b) a 79. § (2) és (7) bekezdésében foglalt nagykockázati korlátok túllépéseinek összegével,
c) a 83. § (1)-(3) bekezdésében foglalt befektetési korlátok túllépéseinek összegével,
d) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetéül szolgáló, külön jogszabályban meghatározottak szerint számított tőkekövetelmény alapvető és járulékos tőkeelemekkel fedezett összegével,
e) a deviza árfolyamkockázat fedezetéül szolgáló, külön jogszabályban meghatározottak szerint számított tőkekövetelmény alapvető és járulékos tőkeelemekkel fedezett összegével.
8. a) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá a deviza árfolyamkockázat fedezetére vehető számításba.
b) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá a deviza árfolyamkockázat fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének százötven százalékát.”
1. A Hpt. 6. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
„E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a következőkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
2. A Hpt. 6. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről, illetve az ezt módosító 90/88/EGK irányelve, valamint a Tanács 98/7/EK irányelve.”
3. A Hpt. 6. számú melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében.”
„3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.
2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
3. A bankkártyával és annak használatával, valamint a bankkártyára vonatkozó szerződéssel összefüggő adatok: a bankkártya száma, a bankkártya típusa, a szerződéskötés dátuma, a szerződés megszűnésének dátuma, a bankkártya letiltásának dátuma, a központi hitelinformációs rendszerbe kerülés oka, a bankkártyahasználattal okozott kár összege.
4. Az elfogadóval kötött szerződésre vonatkozó adatok: a szerződés megkötésének és megszűnésének dátuma, a megszűnés oka.
5. A sorban álló bankszámlák számlatulajdonosainak nyilvántartható adatai a következők:
a) a számlavezető hitelintézet rövid megnevezése,
b) a személy megnevezése, adószáma, 24 karakteres bankszámlaszáma,
c) a fedezetlenség legmagasabb tárgyhavi összege millió forintban,
d) a sorban állás kezdetének időpontja (év, hónap, nap).”
