Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 4 322 440,5 millió forintban, azaz négymillió-háromszázhuszonkettőezer-négyszáznegyven egész öttized millió forintban,
b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 3 841 404,6 millió forintban, azaz hárommillió-nyolcszáznegyvenegyezer-négyszáznégy egész hattized millió forintban,
c) hiányát 481 035,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanegyezer-harmincöt egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 4 556 251,4 millió forintban, azaz négymillió-ötszázötvenhatezer-kettőszázötvenegy egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 4 070 169,5 millió forintban, azaz négymillió-hetvenezer-egyszázhatvankilenc egész öttized millió forintban,
c) hiányát 486 081,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanhatezer-nyolcvanegy egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2/A. és a 2/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások, valamint a fejlesztési célú hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezete tartalmazza.
4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. § (2) bekezdésében meghatározott – hitelei 2001-ben érvényes kamatlába 7,64%, 2002-ben 7%.
5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75%-kal, 2002. évben 7,75%-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Televízió Részvénytársaság, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket a saját bevételük terhére foglalkoztatnak.
(4) Az e törvény 119. §-ában meghatározott feladat végrehajtására céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 2. Nemzeti Földalap támogatása jogcím-csoporton.
6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2001. és 2002. években a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 11. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 20 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.
(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 2001. évben 36 000 millió forint, 2002. évben 32 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek nem érik el ezt az összeget, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.
(3) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit és készleteit – az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) azonban – a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében – az átadott vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. A 2001. és 2002. években megvalósuló átadással kapcsolatos költségeket (ide nem értve az áfát) 500 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. viseli.
(4) Amennyiben a Duna Televízió Részvénytársaság a Duna Televízió műsorának észak-amerikai sugárzása érdekében korlátolt felelősségű társaságot hoz létre, az ÁPV Rt. e társaságban 800 millió forint erejéig minimum 25%+1 szavazati arányú tulajdonrészt vásárolhat a 11. számú melléklet II/3. előirányzatának terhére.
(5) Az ÁPV Rt. 2001-ben a 11. számú melléklet I/2/e) pontja terhére – a Kormány döntése alapján – a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőketartalékába helyezhet 7490,0 millió forintot.
(6) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés o) pontja alapján 2001-ben 25 000 millió forintot fordíthat a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő fizetési kötelezettségeinek fedezetére.
(7) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés k) pontja, valamint a 11. számú melléklet II/2. és II/3. előirányzatok szerinti kifizetéseihez a Kormány döntése, továbbá a (10) bekezdés o) pontja és a 11. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/4. előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(8) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-a (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2001. és 2002. években az ÁPV Rt. nem jogosult.
(9) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet I/1/c) és II/1. előirányzataiban, valamint a (10) bekezdés c) és o) pontjaiban meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9–13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések,
b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések,
c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,
d) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,
e) E-hitel garancialehívás teljesítése,
f) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése,
g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,
h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,
i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad).
j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,
k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése,
l) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,
m) az a)–l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások,
n) a tartalékban lévő értékpapírok, részesedések értékesítésével kapcsolatos költségek,
o) az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások.
(11) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.
(12) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II/5. előirányzata szerinti tartalékfeltöltésen felül a privatizációs bevételek terhére gondoskodik arról, hogy a privatizációs tartalék állománya ne legyen kevesebb 30 000 millió forintnál.
(13) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2001. és 2002. években kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(14) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV Rt.-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar nyelvű egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. E célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerüljön a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába – a haszonélvezet szabályainak megfelelő feltételekkel, de dologi jogi hatály nélkül – adja át. Ha az ingatlanjuttatás állami tulajdonban álló ingatlannal nem teljesíthető, az állami tulajdonú ingatlan(ok) megszerzéséhez szükséges vételárat és az általános forgalmi adót az ÁPV Rt. biztosítja a (10) bekezdés o) pontja alapján.
(15) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 12. szám alatti ingatlan 49 százalékos állami tulajdoni hányadát a Magyarországi Unitárius Egyház részére térítésmentesen átadja.
7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, amelyeknek az értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
(2) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Pápa, Fő tér 2. szám alatti, 5/2 hrsz.-ú műemlékingatlant térítésmentesen adja át a KVI-nek.
8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel. E bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg, de a pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben ez a hányad magasabb is lehet. Utóbbi esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – a pénzügyminiszter egyetértésével – határozza meg a kedvezményezett költségvetési szervet és az összeg felhasználásának célját, jogcímeit.
(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(3) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével – legfeljebb összesen 2000 millió forint értékhatárig – az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. Beruházás alcím előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.
(4) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 15 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 15 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti.
(5) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.
(6) Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és az Ifjúsági és Sportminisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.
(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel 50%-ának mértékéig a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti e bevételrész terhére a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek helyreállítását, karbantartását.
(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele az elhelyezési feladatok teljesítésére fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a HM fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.
10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgyévi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben, jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
12. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) – kivéve a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat és a büntetés-végrehajtási intézeteket a fogva tartottak foglalkoztatásából származó bevételei tekintetében – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
13. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
14. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 forint/év, 2002-ben 660 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2001-ben 255 000 forint/év, 2002-ben 275 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben 245 000 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj összege egyetemi docens esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2001. évi összege 2 448 000 forint/fő, 2002. évi összege 2 638 000 forint/fő.
(6) Az oktatási miniszter által rendeletben biztosított hallgatói szociális támogatás maximális keretösszege 2001-ben, illetve 2002-ben 1000,0 millió forint, mely összeg az (1) bekezdésben meghatározott hallgatói normatíva alapján képződő előirányzat része.
15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1–3. és 5–6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f)–g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. g), valamint 4–8. pontjai.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–e) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
16. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de összességében évi 530,6 millió forint fordítható.
17. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott turisztikai hozzájárulás és vízkészlet-járulék – a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével – 2001. január 1-jétől a központi költségvetés központi bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.
(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek – kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím, 2. alcím 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot – az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.
(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(5) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig vállalható éven túli kötelezettség.
18. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
19. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,
e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően – dönt.
(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 33. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 15. §-a vagy a 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
20. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint.
(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
21. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12–17., 19–24. pontjai és a 4. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1–3. és 5–6. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 4. és 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcím-csoporton kell elszámolni.
22. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2001. évben az állandó lakóhely szerint az adózók által 1999. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, összesen 286 536,1 millió forint illeti meg a (3), (5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2002. évben az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó 116,55%-a, összesen 333 957,8 millió forint illeti meg a (4), (6) és (8) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) A települési önkormányzatot 2001. évben megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 35 817,0 millió forint.
(4) A települési önkormányzatot 2002. évben megilleti a (3) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 116,55%-a, összesen 41 744,7 millió forint.
(5) A helyi önkormányzatokat együttesen 2001-ben az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 28,05%-a, összesen 200 948,1 millió forint normatívan illeti meg az a)–b) pontban foglaltak szerint:
a) 14 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján,
b) 186 448,1 millió forint az e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I–IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján.
(6) A helyi önkormányzatokat együttesen 2002-ben az (5) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 118,16%-a, összesen 237 443,8 millió forint normatívan illeti meg az a)–b) pontban foglaltak szerint:
a) 16 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján,
b) 220 943,8 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I–IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján.
(7) A 2001. évben az (1) bekezdés szerint kimutatott jövedelemadó 6,95%-a, összesen 49 771,0 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai
a) kiegészülnek, vagy
b) csökkennek
a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (3) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint.
(8) A 2002. évben a (7) bekezdés szerinti jövedelemadó 110,04%-a, összesen 54 769,3 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai
a) kiegészülnek, vagy
b) csökkennek
a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint.
(9) E törvény 4. számú mellékletének 1. pontja alapján a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően 2001-ben és 2002-ben a Fővárosi Önkormányzattól 5000–5000 millió forint az e törvény 8. számú melléklete V. pontjának szabályai szerint átcsoportosul a kerületi önkormányzatokhoz.
(10) A (3), (5), (7), valamint a (4), (6), (8), továbbá a (9) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
23. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2001., illetve 2002. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá az (4)–(7) bekezdésben foglalt, költségként visszatartott összeggel.
(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál, valamint a Fővárosi Önkormányzatnál – az illetékhivatal működésével összefüggően – felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,
b) 70%-ának fele egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, fele a megye, valamint a főváros 2000. január 1-jei, illetve 2001. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2001., illetve 2002. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei, illetve fővárosi önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
24. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is.
(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 70%-a illeti meg.
(3) Az Ötv. 64. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevételek 64. § (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 60%-a illeti meg.
27. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – e törvény 81. §-ának (7) bekezdésével módosított – 3. számú melléklete alapján a pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak 2001. szeptember 1-jével hatályba lépő szakmai szorzója megemeléséhez szükséges forrást a helyi önkormányzatoknak a 2001. évi költségvetési rendeletükben céltartalékként kell megtervezniük szeptember 1-jéig.
28. § (1) A kiegészítő családi pótlék, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2001., illetve 2002. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12., 14. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. és 6. pontjában, továbbá a III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
29. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.
31. § (1) A Kincstár
a) az Ny. Alap által folyósított, de nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokat, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 1. Pénzbeli kárpótlás jogcím-csoportot és a 2. 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás jogcím-csoportot, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokat (16. cím, 2. alcím, 1–6. és 8–12. jogcím-csoportokat),
b) az E. Alap által folyósított, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből finanszírozott gyermekgondozási díjat (16. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport)
a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza.
(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztériumi fejezet 26. cím, 1. alcím,
a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása
aa) az első háromnegyed évben a tényleges kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,
ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján legfeljebb az előirányzat mértékéig
a negyedév utolsó banki napján,
b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása – legfeljebb annak mértékéig – az Áht. 86. § (10) bekezdésének végrehajtásaként a tárgyév december havi utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(3) A Kincstár
a) az E. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 2. Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcím-csoport, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 3. Terhesség-megszakítás jogcím-csoport, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport,
b) az Ny. Alap részére a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 3. Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcím-csoport
előirányzatból az előirányzat időarányos mértékéig havi finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2001-ben és 2002-ben a zárszámadás keretében kerül sor.
32. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
33. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális és egészségügyi közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19–24. a)–e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1–3., 5. és 6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. g) pontja, valamint a 4–8. pontjai;
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár;
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg;
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;
e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg;
g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 2001. évben 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg;
h) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár;
i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13–17. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig
kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.
(5) Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1–3. és 5–6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 13. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá.
(7) Az (1) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények – az év első 8 hónapjára vonatkozó – normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.
(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó 10. napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív állami hozzájárulás és támogatás
a) egy összegben – az elosztásra vonatkozó döntést követően – folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4 millió forintot;
b) évente két alkalommal – március 15-éig és szeptember 15-éig – folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15 millió forintot;
c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 15 millió forintot.
(10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.
(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.
(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékalap-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből – ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást – legalább 90 millió forint mértékű támogatásban részesült.
(13) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV–V. fejezeteiben, az 55–80. §-okban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:
a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg – az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével – 68 103 forint/valós oktatott tanuló (2001-ben), illetve 74 583 forint/valós oktatott tanuló (2002-ben) – függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától –, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a.
c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.
(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13–17. pontjaiban megállapított normatíva 36,0%-a a 2001. évre és 36,3%-a a 2002. évre.
(16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról.
(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)–(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(18) A (14)–(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)–(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.
(19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hétmillió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.
(20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott támogatásra jogosult, melynek igénybevétele a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére, az 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott feltételek szerint történik.
(21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan – a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.
34. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát – a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 32. §-ának (2) bekezdése alapján – 2001. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.
(2) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát, a (3) bekezdés szerint 2002. évben a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítására kell fordítani.
(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott előirányzat felhasználási célja a 2001. és a 2002. évi személyi jövedelemadó rendelkezésekhez kapcsolódóan a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1)–(2) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról és elszámoltatásáról rendelkezzen, továbbá a 2001. évi állampolgári rendelkezések összegének megfelelően módosítsa a törvény 1. számú mellékletének I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcímcsoport 2002. évi előirányzatát a tényleges rendelkezésnek megfelelően.
(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott összeggel – első alkalommal a 2002. évi költségvetés végrehajtásakor – az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport előirányzatát kell megnövelni. Az összeget az APEH a 2001. december 31-i nyilvántartása szerint határozza meg 15 napon belül gondoskodva a közzétételről.
35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat – a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet 6. cím és a 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.
(5) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.
36. § (1) A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2%-át. A 2002-ben elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,2%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
37. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon;
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 180 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 200 000 millió forint lehet;
c) a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 15 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
38. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
39. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 95 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 95 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2001. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2001. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
40. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)
hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 250 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2001. december 31-én a 150 000 millió forintot, 2002. december 31-én a 180 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg
a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti szerződés esetében a kötelezettség 90%-át,
b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60%-át.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
41. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia – a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével – az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg 2001-ben a 45 000 millió forintot, 2002-ben a 48 000 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét, az 5 millió forint alatti szerződések esetén a 90%-os mértéket. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
42. § A Felsőoktatási Fejlesztési Program alapján a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények hallgatói által felvehető, a mindenkori aktuális jövedelemmel arányos visszafizetésre épülő hitelrendszer feltételeit. Az állam kezességet vállal, illetve hitelgaranciát biztosít a rendeletben meghatározott körben és feltételek mellett nyújtott hallgatói hitelhez.
43. § (1) A 36–37. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
44. § A 18/1998. (IX. 1.) FVM rendelet, a 41/1998. (X. 21.) FVM rendelet, valamint a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelettel prolongált éven belüli – 70%-os kezességgel biztosított – agrárhitelek kezesség-érvényesítéséből származó, 2001. január 1-jén fennálló, állammal szembeni kötelezettségét a hiteladósnak nem kell teljesítenie.
45. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2001. január 1-jétől 50-50%-ban a XII. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása, valamint a 11. cím 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás jogcímeken előirányzott összeg.
46. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 4. alcím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 3. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 81. §-ának (2) bekezdése szerinti díjátalány csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
47. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím),
b) a helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím),
c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál ( 5. számú melléklet 6. pontja),
cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),
cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja),
amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet 10. cím, 1. alcím, 11. cím, 1. alcím, 12. cím, 1. alcím),
e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím),
f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),
g) a polgári szolgálatnál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 18. alcím),
h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),
i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím),
j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcím-csoportok),
k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím, 2. alcím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 28. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
n) a különféle – az 5. § (1) bekezdésében részletezett – személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
p) a XVIII. Külügyminisztérium fejezet devizában teljesítendő kiadásainál (5. cím, 6. alcím és 19. alcím), a devizaárfolyam-változás hatásaként jelentkező tényleges kiadási összeg mértékéig,
q) a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei (XLI. fejezet),
r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a totó játékadójából származó támogatásnak 100%-os (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig,
t) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),
u) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),
v) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,
w) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),
x) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási és szociális intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 13. alcím),
y) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 7040,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2323,2 millió forinttal túlléphető, ha a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-ban, továbbá
b) 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-ban, vagy
c) az a)–b) pontban említett előirányzatok együttesen 102%-ban
teljesülnek.
Amennyiben tárgyév november 25-éig az a)–b) vagy a c) pontban meghatározott bevételi előirányzatok 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat 100%-át az APEH rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzatának 100%-os és a 20. cím, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) 1. Személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 2905 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 959 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése mellett. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése tárgyév november 25-éig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezet kiadásai és bevételei külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. Az e törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján keletkező hitelfelvételek és állampapír-kibocsátások bevételei – a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezetben szereplő fejlesztési célú hitelfelvételek kivételével –, valamint az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztés kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, illetve az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.
48. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 3. alcím, 1. Egyházi közgyűjtemények támogatása jogcím-csoport, 2. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport, 3. Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása jogcím-csoport, 8. Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás jogcím-csoport előirányzatainak felhasználásáról – az egyházakkal történő egyeztetés alapján – döntsön.
49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére.
(3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát – az intézménymegszüntetés kivételével – év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(4) A 19. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím, 2. jogcím-csoport között – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik.
(6) A 19. § (3)–(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport Közhasznú társaságok közhasznú feladataival kapcsolatos támogatásból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. Helyi önkormányzatok színházi támogatása alcím megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze.
(8) A X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 1. alcím, 1–2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.
50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.
(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére – ha törvény másképp nem rendelkezik – befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(5) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.
(6) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. Vállalkozások folyó támogatása címen belül 2. Piacrajutási támogatások megtérülése alcímet nyisson és azon az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján felvásárolt termékek értékesítéséből származó tényleges bevételt előirányzatosítsa, egyúttal ezzel azonos összegben ugyanezen cím 1. Piacrajutási támogatások alcím kiadási előirányzatát megnövelje.
(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.
(10) A Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 5. alcím) előirányzatának 2001. évben fel nem használt része – a várható adatok alapján 2001 decemberében a pénzügyminiszter döntése alapján – a kisvállalkozói tőke-juttatási program céljára, tőkeemelés formájában használható fel.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai jogcím és a 10. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával és kormányzati feladataival kapcsolatos működési kiadások, tagdíjak jogcím között az Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a szükséges átcsoportosítást végrehajtsa.
51. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2001. évben 6020 forint, 2002. évben 6490 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál
a) 2001. évben 8,6%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 6%-os fogyasztói árnövekedést,
b) 2002. évben 8,4%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5%-os fogyasztói árnövekedést
kell figyelembe venni.
(3) A 2001. és 2002. évi januári nyugdíjemelés mértékének megállapításánál az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4) bekezdése szerint és a (2) bekezdés alapján számított mértéket további 3 százalékponttal növelt értékkel kell figyelembe venni.
52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 2001-ben 3750 millió forint, 2002-ben 3900 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatásrésszel túlléphető.
53. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2001. évben 30 600 forint, 2002. évben 33 000 forint.
54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint.
55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint.
56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-éig 3000 forint/fő/hónap, 2001. szeptember 1-jétől 2002. augusztus 31-éig 3600 forint/fő/hónap, 2002. szeptember 1-jétől 3900 forint/fő/hónap.
57. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-jétől, illetve 2002. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 2001. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-je, illetve 2002. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
58. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 2001. évben havi 690 forint, 2002. évben havi 740 forint.
59. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2002. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 18 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 36 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió forint,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint.
60. § (1) A Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 14 877,1 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
(2) A Paksi Atomerőmű Rt. 2002. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 17 199,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
61. § (1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ország gazdaságilag – az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében – legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból támogatási keretösszegeket különítsenek el. Ezek mértéke a 2000. évben e jogcímen elkülönített támogatási keretösszegeknek 2001. évben 10%-kal, 2002. évben további 10%-kal megnövelt összege. A keretösszegek 30%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 30%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Nógrád megye, 15%-a Somogy megye, 10%-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel.
(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:
a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása);
b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);
c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása);
d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok);
e) XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok);
f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);
g) XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. cím, 18. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);
h) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat).
(3) Az elkülönített keretek 2001. és 2002. évi megyénkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról – ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is – az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, a megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2001. február 28-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a tárgyévet megelőző kötelezettségvállalások fedezetét.
62. § (1) A Magyar Állam által a Világbanktól közvetlenül felvett és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak továbbkölcsönzött 3596-HU számú hitel Világbank felé történő állami előtörlesztéssel érintett része forintalapú hitelre módosul.
(2) Az Ny. Alap és az E. Alap 2001. január 1-jétől – az eredeti törlesztési határidők megtartása mellett – az előtörlesztés napján könyvelt forint törlesztő-összeg időarányos részét és kamatát fizetik. A hitel kamatlába megegyezik a hat hónapos diszkont-kincstárjegy mindenkori érvényes kamatlábával.
(3) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek támogatási forrása 2001. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás alcím előirányzata.
63. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 10. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 10. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak – munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése – kiadásai túllépik az előirányzatot.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap 2001-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 18 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1270,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 10 488,2 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 17 279,3 millió forintot ad át. A Munkaerőpiaci Alap 2002-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 19 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1314,5 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 14 565,6 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 21 546,0 millió forintot ad át.
64. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó
a) 2001. évi
aa) bevételi főösszegét 1 949 538,0 millió forintban, azaz egymillió-kilencszáznegyvenkilencezer-ötszázharmincnyolc millió forintban,
ab) kiadási főösszegét 1 959 600,0 millió forintban, azaz egymillió-kilencszázötvenkilencezer-hatszáz millió forintban,
ac) hiányát 10 062,0 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettő millió forintban,
b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 2 130 336,0 millió forintban, azaz kettőmillió-egyszázharmincezer-háromszázharminchat millió forintban,
bb) kiadási 2 147 543,0 millió forintban, azaz kettőmillió-egyszáznegyvenhétezer-ötszáznegyvenhárom millió forintban,
bc) hiányát 17 207,0 millió forintban, tizenhétezer-kettőszázhét millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi alaponkénti hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 22. számú melléklete tartalmazza.
65. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap
a) 2001. évi
aa) bevételi főösszegét 1 117 170,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszáztizenhétezer-egyszázhetven millió forintban,
ab) kiadási főösszegét 1 117 170,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszáztizenhétezer-egyszázhetven millió forintban,
ac) egyenlegét nulla millió forintban,
b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 1 232 548,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázharminckettőezer-ötszáznegyvennyolc millió forintban,
bb) kiadási főösszegét 1 232 548,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázharminckettőezer-ötszáznegyvennyolc millió forintban,
bc) egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 20. számú melléklete tartalmazza.
66. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap
a) 2001. évi
aa) bevételi főösszegét 832 368,0 millió forintban, azaz nyolcszázharminckettőezer-háromszázhatvannyolc millió forintban,
ab) kiadási főösszegét 842 430,0 millió forintban, azaz nyolcszáznegyvenkettőezer-négyszázharminc millió forintban,
ac) hiányát 10 062 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettő millió forintban,
b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 897 788,0 millió forintban, azaz nyolcszázkilencvenhétezer-hétszáznyolcvannyolc millió forintban,
bb) kiadási főösszegét 914 995,0 millió forintban, azaz kilencszáztizennégyezer-kilencszázkilencvenöt millió forintban,
bc) hiányát 17 207 millió forintban, azaz tizenhétezer-kettőszázhét millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 21. számú melléklete tartalmazza.
67. § A 65. § és a 66. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül
a) a Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeknél (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 1. cím), a 3. alcím, 8. és 9. jogcím-csoport és a 6. alcím, 3. jogcímcsoport kivételével, továbbá az Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételeknél (LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 1. cím), a 3. alcím, 8. és 9. jogcím-csoport, valamint 6. alcím, 1., 2. és 6. jogcím-csoport előirányzatainak kivételével,
b) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím) a 69. § (1) bekezdésében szereplő előirányzatok kivételével,
c) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 3. cím),
d) a felmentés, végkielégítés előirányzatánál (LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 12. jogcím),
e) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
68. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követően legkésőbb két hónapon belül az E. Alap működési költségvetésében szereplő Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos előirányzatok – az épület használatának megfelelő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) közötti – megosztása után az Ny. Alap működési költségvetési előirányzatát a megillető összeggel megemelje, egyidejűleg az E. Alap működési költségvetési előirányzatát azonos összeggel csökkentse a 2001. évi, illetve a 2002. évi vonatkozó időszakra.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzaton belül – ide nem értve a 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzatot – a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy azok együttes kezeléséről dönthet.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza
a) a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,
b) az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát
a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza
a) a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,
b) az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei, valamint 2. Igazgatási szervek alcímek, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra
átcsoportosítson.
(5) A szociális és családügyi miniszter felhatalmazást kap, hogy a 74. § (1) bekezdésében meghatározott kereten belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a alapján méltányossági nyugellátás megállapítását engedélyezze.
(6) Az OEP főigazgatója felhatalmazást kap, hogy a 74. § (2) bekezdésében foglalt keretek között méltányossági ellátás és egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezze.
69. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1., 4. és 5. jogcím-csoport – az Áht. 101. §-ában előírt – előirányzat-felhasználási tervét az OEP-nek a Kincstárhoz kell benyújtania a Kormány rendeletében meghatározott határidőre. Indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv hó közben módosítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok időarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.
70. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
