(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.”
99. § A Vht. 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,
b) az ingatlan pontos címét,
c) az ingatlan tulajdonosának adatait,
d) a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
f) a kért intézkedést [183. § (1) bek.],
g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak - a kötelezett költségére és veszélyére történő - elhelyezéséről gondoskodik.
(3) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.
(4) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.
(5) A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.
(6) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
(7) A végrehajtó szükség esetén - a rendőrség közreműködésével - a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.
(8) Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.
(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 182. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
100. § A Vht. 190. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.
(2) A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.”
101. § (1) A Vht. 191. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.”
(2) A Vht. 191. § a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(2) A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.
(3) A pénzügyi intézmény a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.
(4) A bankszámlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.”
102. § A Vht. 192. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzügyi intézményhez intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.
103. § A Vht. 193. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha)
„a) az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzügyi intézménynek kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,”
104. § A Vht. a következő 193/A. §-sal egészül ki:
„193/A. § (1) E §-ban meghatározott biztosítási intézkedést gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelés biztosítására lehet elrendelni, ha
a) a jogosult nem a 191-193. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy
b) a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el, és az az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik.
(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. A további eljárásra a 191-193. § irányadó, az adós által kifizetett összegre a 192. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.”
105. § A Vht. a következő 201/A. és 201/B. §-sal egészül ki:
„201/A. § (1) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei (13. §) együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti.
(3) A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(4) Ha a bíróság a biztosítási intézkedést a (2) bekezdés alapján megszünteti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére - ideértve a zárgondnok díját és költségét - a végrehajtást kérőt kötelezi.
201/B. § A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti.”
106. § A Vht. 213. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.”
107. § A Vht. 214. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.”
108. § A Vht. 217. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.”
109. § A Vht. 218. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság
a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött, vagy
b) a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította.”
110. § A Vht. 219. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„219. § Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság az ingatlanárverés vagy a nyilvános pályázat megsemmisítéséről döntött.”
111. § A Vht. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § (1) Az ügyész - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő.
(2) A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal ha abban a bíróság az ügyész által előterjesztett végrehajtási kifogásról döntött.
(3) Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónapon belül bármikor előterjeszthet.”
112. § A Vht. 224. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörben kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzőkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésről a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet a feleknek kézbesít.”
113. § A Vht. 225. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„225. § (1) A végrehajtás elrendelését és foganatosítását - e törvényben megállapított szabályok szerint - a bíróság, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:
a) az önálló bírósági végrehajtó,
b) a fővárosi bírósági és a megyei bírósági (a továbbiakban együtt: megyei bírósági) végrehajtó,
c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,
d) a megyei bírósági végrehajtó-helyettes,
e) a végrehajtójelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: végrehajtó).
(2) A végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.
(3) Ha az adós ellen az önálló, valamint a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó eljárás is folyamatban van, az eljárást az a végrehajtó folytatja, akinek a hatáskörébe tartozik a korábban elrendelt végrehajtás.
(4) Az önálló bírósági végrehajtó közös irodában (242. §) és végrehajtói iroda keretében (254/A.-254/C. §) is folytathatja tevékenységét.
(5) Az önálló bírósági végrehajtó ellátja a számára külön jogszabályban megállapított feladatokat is.”
114. § A Vht. 227. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„227. § (1) A végrehajtó a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.
(2) A végrehajtó
a) a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet,
b) nem közvetíthet ingatlan és kölcsönügyletet,
c) nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget.
(3) Nem esik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alá, ha az önálló bírósági végrehajtó a zálogjogosult megbízása alapján a zálogtárgy értékesítését végzi.
(4) A munkaviszony, szolgálati viszony és munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és a vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik az állásából felfüggesztett végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre, és a szolgálatát szüneteltető végrehajtóra.”
115. § (1) A Vht. 229. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ez a rendelkezés irányadó a végrehajtói iroda tagjára és alkalmazottjára is.”
(2) A Vht. 229. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályai a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre, a kizárás szabályai a végrehajtó-helyettesre is irányadók.”
116. § A Vht. a következő 229/A. §-sal egészül ki:
„229/A. § A végrehajtó az általa intézett végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. Végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a kamara elnöke vagy a kamara általa kijelölt tagja ad tájékoztatást.”
117. § A Vht. 230. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az önálló bírósági végrehajtó eljárásának törvényességével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti megyei bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének kamarai vizsgálatát kezdeményezheti.
(3) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a kamara feladata.
(4) A kamara a végrehajtó működését a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ellenőrzési terv szerint végzi, ennek keretében 3 évenként minden végrehajtó tevékenységének átfogó vizsgálatát el kell végezni. A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli határozattal bármikor elrendelheti a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát, az elrendelés okát meg kell indokolni.
(5) A megyei bírósági végrehajtókkal kapcsolatban a (2)-(4) bekezdésben említett feladatokat a megyei bíróság elnöke látja el azzal, hogy a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát az általa kijelölt bíró, bírósági titkár és végrehajtási ügyintéző is végezheti.
(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának eredményéről az Igazságügyi Minisztériumot - a megyei bírósági végrehajtókra vonatkozóan az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot is - évente tájékoztatni kell.”
118. § A Vht. 232-234. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Vht. a következő alcímmel és 234/A. §-sal egészül ki:
„232. § (1) Az önálló bírósági végrehajtót (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) az igazságügyminiszter nevezi ki határozatlan időre, meghatározott székhelyre és meghatározott helyi bíróság mellé.
(2) Ugyanarra a székhelyre, illetőleg ugyanazon helyi bíróság mellé több végrehajtót is ki lehet nevezni.
(3) A végrehajtó székhelye és illetékességi területe megegyezik annak a helyi bíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, amely mellé kinevezték.
(4) A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben a székhelye szerinti megye területén, a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén jár el.
(5) A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja. Ha a végrehajtás alá vont ingatlan a végrehajtó székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén kívül van, a végrehajtást foganatosító bíróság az ingatlan fekvése szerinti helyi bíróság.
(6) Az igazságügyminiszter a be nem töltött végrehajtói állások illetékességi területére kiterjesztheti a máshová kinevezett végrehajtó illetékességét.
233. § (1) Végrehajtóvá az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) a 24. évét betöltötte,
d) választójoggal rendelkezik,
e) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
f) a végrehajtói szakvizsgát letette, és
g) kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlatot szerzett.
(2) Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,
a) akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, vagy akinek a büntetőeljárás során a kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel,
b) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól vagy a végrehajtói foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
c) akit a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a szolgálat ellátására alkalmatlan, vagy
e) aki életmódja vagy magatartása miatt a végrehajtói szolgálat ellátásához szükséges közbizalomra érdemtelen.
(3) A bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az igazságügyminiszter szerzi be, és azokat a végrehajtó kinevezésekor mérlegeli.
(4) A jogi szakvizsgával rendelkező személy végrehajtóvá nevezhető ki, ha
a) megfelel az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában foglaltaknak,
b) vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és
c) egyéves önálló bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlatot szerzett.
234. § (1) A végrehajtói állást - a 234/A. §-ban foglalt kivétellel - pályázat útján kell betölteni.
(2) Olyan végrehajtói székhely esetén, ahol nagyobb számban élnek nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók, a kisebbségi nyelvet ismerő pályázót előnyben kell részesíteni. Azt a pályázót is előnyben kell részesíteni, aki a pályázat benyújtásakor az érintett székhelyen tartós helyettesként működik.
(3) A pályázatot a kamara meghirdeti, és a pályázók személyes meghallgatása után a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.
(4) Az igazságügyminiszter - a bűnügyi nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően - a kamara által az első 3 helyen javasolt pályázó egyikének kinevezésével tölti be a végrehajtói álláshelyet.
Kinevezés kijelölés alapján
234/A. § (1) A megüresedett végrehajtói állást pályázat kiírása nélkül lehet betölteni, ha a végrehajtó
a) az utódja személyére a 233. § szerinti feltételeknek megfelelő, általa legalább egy éve végrehajtó-helyettesként foglalkoztatott személy kijelölésével javaslatot tesz,
b) a javasolt személy nyilatkozatban vállalja a végrehajtási ügyek teljes felelősséggel történő továbbvitelét,
c) a javasolt személy és a korábbi végrehajtó, illetve annak örökösei közös nyilatkozatot tesznek arról, hogy a pénzügyi elszámolás létrejött közöttük, és
d) a kamara a kijelölést jóváhagyta.
(2) A kamara a kijelölt személy meghallgatása után a kinevezési javaslatot felterjeszti az igazságügyminiszterhez.
(3) Az igazságügyminiszter - a bűnügyi nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően - a kijelölt személy kinevezésével tölti be a végrehajtói álláshelyet.”
119. § A Vht. 235. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügyminiszter a végrehajtókat - beleegyezésükkel - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.”
120. § A Vht. 236. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A károk megtérítésének fedezésére a végrehajtó köteles legalább kétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt a végrehajtói működésének tartama alatt fenntartani, vagy a kamaránál legalább kétmillió forint összegű biztosítékot letétbe helyezni.
(3) A kamara a kár összegét a végrehajtót kártérítés fizetésére kötelező jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján 30 napon belül fizeti meg a károsultnak.
(4) Ügyenként legfeljebb kétmillió forint összegű kártérítést lehet kifizetni a biztosíték összegéből, évente pedig legfeljebb hatmillió forint összegű kár megtérítésére használható fel a biztosíték összege.
(5) A kamara a biztosíték összegének befizetéséről igazolást állít ki, a biztosíték összegét pedig erre elkülönített számlán kezeli. A számla megterhelésére csak a kamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy adhat megbízást.
(6) Ha a biztosíték összegéből a kamara kifizetést teljesít, a kifizetett összegnek megfelelő összeget a végrehajtónak 30 napon belül be kell fizetnie a kamara számlájára. A végrehajtó szolgálatának megszűnését követő 30. napig a biztosíték fel nem használt összegét a végrehajtó részére vissza kell fizetni, kivéve, ha vele szemben kártérítés megfizetésére irányuló kamarai eljárás vagy per van folyamatban, ebben az esetben az eljárás befejezését követő 30 napon belül kell a biztosíték megmaradt összegét visszafizetni részére.”
121. § A Vht. 237. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„237. § (1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a kamara elnökének, illetve az általa kijelölt személynek bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló bankszámlaszerződést, a felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetéséről szóló igazolást és bejelenteni hivatali helyiségének címét.
(2) A kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi a bélyegzőt, a bankszámlaszerződést, felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetését, és azt, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség a végrehajtói szolgálat időtartama alatt bekövetkezett változások tekintetében is fennáll.
(4) A letéti számlán elhelyezett pénzösszeg után a végrehajtó kamatot nem fizet, őrzési díjat és költséget nem számíthat fel.”
122. § A Vht. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felelősségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegző, bankszámlaszerződés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.”
123. § A Vht. 239. és 240. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a Vht. a következő 240/A-240/E. §-sal és alcímekkel egészül ki:
„239. § (1) A végrehajtói szolgálat megszűnik, ha
a) a végrehajtó a szolgálatáról az igazságügyminiszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott,
b) a végrehajtó a magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztette,
c) a bíróság a jogerős ítéletével a végrehajtót a végrehajtói foglalkozástól, illetve a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltotta,
d) a 233. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak bekövetkeztek,
e) a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság a jogerős határozatával a végrehajtót hivatalvesztéssel sújtotta,
f) a végrehajtót hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították, vagy
g) a végrehajtó a 65. évét betöltötte.
(2) Ha a kamara a szolgálat megszűnését okozó körülményről tudomást szerzett, köteles azt az igazságügyminiszternek jelenteni. Az igazságügyminiszter - a kamara véleményének beszerzése után - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a végrehajtót a szolgálata alól felmenti, a b)-d) és g) pontjában foglalt esetben a szolgálat megszűnését állapítja meg.
(3) Ha a végrehajtói kinevezés feltételei a kinevezéskor nem voltak meg, vagy a kinevezést kizáró ok állt fenn, illetve ilyen ok a kinevezés után következett be, a kamara a (2) bekezdés szerint jár el; ebben az esetben a szolgálat megszűnését kell megállapítani.
240. § A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását
a) a 239. § a) pontjában foglalt esetben a felmentésről szóló okiratban megjelölt naptól kezdve,
b) a 239. § b)-f) pontjában foglalt esetben attól a naptól kezdve, amelyen az említett körülményt megállapító határozat jogerőre emelkedett,
c) attól a naptól kezdve, amelyen a 65. évét betöltötte.
240/A. § Ha a végrehajtói állás megüresedett, vagy a végrehajtót állásából felfüggesztették, az állásra kirendelt tartós helyettesnek van rendelkezési joga a végrehajtó letéti számlája felett.
A végrehajtói szolgálat szüneteltetése
240/B. § (1) A végrehajtó a szolgálatát az igazságügyminiszter és a kamara engedélyével szüneteltetheti.
(2) Ha a végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.
(3) A szünetelést az igazságügyminiszter állapítja meg.
(4) A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.
(5) A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.
Önálló bírósági végrehajtó-helyettes
240/C. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket a végrehajtó felelősségére, de árverést nem tarthat, pályázatot nem rendezhet, és meghatározott cselekmény végrehajtását nem foganatosíthatja.
(2) A végrehajtó-helyettes - a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a végrehajtóval áll munkaviszonyban.
240/D. § Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a kamara az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.
240/E. § (1) Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) a 18. évét betöltötte,
d) választójoggal rendelkezik,
e) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
f) egyéves végrehajtó-jelölti gyakorlatot szerzett,
g) a végrehajtói szakvizsgát letette, és
h) önálló bírósági végrehajtóval vagy végrehajtói irodával végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.
(2) Nem lehet végrehajtó-helyettesként nyilvántartásba venni azt, akivel szemben a 233. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.
(3) Végrehajtó-helyettes lehet az a jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki megfelel az (1) bekezdés a)-d) és h) pontjában foglaltaknak, ha nem áll fenn vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok.
(4) A kamara a végrehajtó-helyettes nyilvántartásba vétele előtt beszerzi az igazságügyminiszternek a bűnügyi nyilvántartás vizsgálata alapján adott engedélyét.”
124. § (1) A Vht. 241. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önálló bírósági végrehajtójelöltként (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtójelölt) az járhat el, akit a kamara a végrehajtójelöltek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.”
(2) A Vht. 241. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki”
(3) A Vht. 241. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A végrehajtójelölt - a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a meghatározott végrehajtóval áll munkaviszonyban.
(4) A végrehajtójelölt a végrehajtó felelősségére, irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, de végrehajtási cselekményt önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat. A végrehajtójelölt ügyviteli jellegű tevékenységet végez, így különösen jegyzőkönyvet készíthet, és a végrehajtásban közreműködő szerveknél tájékozódás céljából eljárhat.”
125. § (1) A Vht. 242. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Végrehajtók közös irodája”
(2) A Vht. 242. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közös iroda létesítését a kamara engedélyezi.”
126. § A Vht. 243. és 244. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„243. § (1) A végrehajtó köteles bejelenteni az állandó helyettesét a kamarának; állandó helyettes bármely önálló bírósági végrehajtó lehet.
(2) A kamara az állandó helyettes részére a helyettesítésre történő kirendelésről okiratot állít ki.
(3) Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken - ugyanabban a végrehajtási ügyben is - egyidejűleg eljárhat.
244. § (1) A végrehajtó a külföldi tartózkodását köteles bejelenteni a kamarának.
(2) A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama alatt az állandó helyettes utasításait is köteles teljesíteni.
(3) Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg erről is tájékoztatja a kamarát, amely gondoskodik a helyettesítés pótlásáról, szükség esetén másik helyettes végrehajtó kirendelésével.
(4) A kamara a helyettesként történő kirendelést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.”
127. § A Vht. 245. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Tartós helyettesként végrehajtót és legalább egyéves gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest lehet kirendelni. A tartós helyettesként történő kirendelésről a kamara elnöke okiratot állít ki.
(3) A végrehajtó-helyettes a tartós helyettesként történő kirendelése esetén a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el, a működésének megkezdésekor a kamara elnöke előtt esküt tesz, és igazolja felelősségbiztosításának fennállását.
(4) A tartós helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.”
128. § A Vht. 248. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartama alatt a helyettesített végrehajtótól díjazás illeti meg, amelynek összegét megállapodás hiányában a kamara állapítja meg. A megüresedett végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettest a végrehajtó tevékenységből eredő tiszta bevétel illeti meg.”
129. § A Vht. 249-253. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Vht. a következő 253/A-253/E. §-sal egészül ki:
„249. § (1) A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara), amelynek székhelye Budapest.
(2) A kamara jogi személy.
(3) Az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt a kinevezésével, illetve a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvételével a kamara tagjává válik.
250. § (1) A kamara köztestület, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, és közreműködik a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében.
(2) A kamara jogai és feladatai különösen:
a) kiírja a végrehajtói pályázatot, és a kinevezési javaslatot felterjeszti az igazságügyminiszterhez,
b) külön névjegyzéket vezet a végrehajtókról, végrehajtó-helyettesekről, végrehajtójelöltekről és a tartós helyettesként kirendelt végrehajtókról, e névjegyzékek adatairól és az adatváltozásokról tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot,
c) meghallgatja a végrehajtói állásra pályázó és a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti nyilvántartásba való felvételüket kérő személyeket,
d) nyilvántartja a végrehajtók távollétét, és részükre helyettest rendel, szükség esetén megállapítja a helyettesítésért járó díjazás összegét,
e) a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos körülményekről tájékoztatja az igazságügyminisztert,
f) engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását, nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról,
g) ellenőrzi a végrehajtó hivatali helyiségét, felelősségbiztosítását, a biztosíték összegének befizetését, bélyegzőlenyomatát, a letéti és elszámolási számla megnyitásáról szóló szerződést,
h) ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellenőrizni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni,
i) intézi a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyeket, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével,
j) igazolja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek gyakorlatát,
k) szervezi a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek képzését és továbbképzését,
l) fegyelmi eljárást kezdeményez, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat,
m) megválasztja a fegyelmi bíróság végrehajtó tagjait és a vizsgálóbiztosokat,
n) a végrehajtási ügyek intézéséről statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást végez,
o) az önálló bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében felvilágosítást ad a sajtó, a rádió és a televízió részére, és
p) kiállítja az önálló bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek és helyettes bírósági végrehajtók igazolványát.
(3) A kamara ellátja a következő feladatokat is:
a) nyilvántartást vezet a végrehajtók által folytatott végrehajtási eljárásokról,
b) az árveréssel és az ingatlanok értékesítésére vonatkozó nyilvános pályázattal kapcsolatos közlemények megjelentetésére hivatalos lapot tart fenn,
c) nyilvántartást vezet azokról a gazdálkodó szervezetekről, amelyekkel szemben a végrehajtás eredménytelen volt,
d) kezeli a végrehajtó tevékenységével okozott károk fedezésére szolgáló biztosíték összegét és abból a kár összegét kifizeti a jogosultnak.
(4) A kamara a tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki különösen a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek
a) képzéséről és továbbképzéséről,
b) magatartási szabályairól,
c) statisztikai adatszolgáltatásáról,
d) működésének vizsgálatáról és a panaszügyek intézéséről.
(5) A kamara működésével felmerülő kiadásokat elsősorban a végrehajtók által fizetett kamarai hozzájárulás (tagdíj), a kamara tevékenységével kapcsolatos gazdasági tevékenységből származó bevétel, az általános költségátalány, valamint a fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírságok összege fedezi.
251. § (1) A kamara szervei:
a) a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal,
b) a választmány, amely az elnökség tagjaiból, továbbá a főváros és a megyék egy-egy küldöttjéből áll,
c) a héttagú elnökség,
d) a számvizsgáló bizottság, amely elnökből és két tagból áll.
(2) A kamara végrehajtó tagjai a kamara szerveiben tisztséget viselhetnek, azok elnökévé vagy tagjává megválaszthatók, kivéve, ha a 267. § (1) bekezdésének d) vagy e) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak.
(3) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a kamara elnökét és ügyvezető alelnökét, valamint az elnökségi titkárt. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg az elnökét.
(4) A kamara a munkájának elősegítésére további tisztségeket és bizottságokat hozhat létre, hivatalt tarthat fenn, és ügyintézőket alkalmazhat.
252. § (1) A kamara elnöke a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a napirend közlésével összehívja. Ha a kamarai tagok egyötöde az ok és a cél megjelölésével írásban kérte, az elnök köteles a közgyűlést egy hónapon belüli időpontra összehívni.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az elnökség 4 tagja és a kamara végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a taggyűlést újra össze kell hívni, a megismételt taggyűlés - ha azon az elnökség 4 tagja jelen van - a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két taggyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.
(3) Ha a közgyűlés határozatképes, az előzetes napirendben nem szereplő kérdést is a napirendjére tűzhet.
(4) A közgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza.
(5) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása, valamint a kamara szerveibe a tagok megválasztása.
(6) A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól és újraválaszthatók.
253. § (1) A választmányt szükség esetén, de évente legalább egyszer a kamara elnöke vagy ügyvezető alelnöke hívja össze a napirend közlésével.
(2) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén az elnökség legalább 4 tagja, valamint a választmány tagjainak több mint a fele jelen van, a döntéshozatal módjára a 252. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(3) A választmány elfogadja a kamara éves költségvetését, az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a kamarai iránymutatásokat, és jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe.
253/A. § Az elnökség ülését az ügyvezető alelnök vagy az elnökségi titkár hívja össze, az akkor határozatképes, ha az elnökség legalább 5 tagja, köztük az elnök vagy az ügyvezető alelnök jelen van. A döntéshozatal módjára a 252. § (3) és (4) bekezdése irányadó.
(2) Az elnökség írásbeli szavazással is hozhat határozatot, ilyenkor - ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - a határozatképességhez valamennyi tag szavazata szükséges.
(3) Az elnökség meghatározza az ügyrendjét, és dönt a 250. § (2) bekezdésében foglalt kérdésekben, továbbá minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy a választmány kizárólagos hatáskörébe.
253/B. § (1) Az elnök képviseli a kamarát, gondoskodik az elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról. Az elnökség döntése alapján a határozat végrehajtását az elnökség, illetve a választmány erre kijelölt tagja is végezheti.
(2) A kamara elnöke ad tájékoztatást a végrehajtási ügyekről a sajtó, a rádió és a televízió részére, ezt a jogkörét a kamara bármely tagjára átruházhatja.
(3) Az ügyvezető alelnök gondoskodik a kamara ügyintézési és ügyviteli tevékenységének végzéséről.
(4) Az elnökségi titkár segíti az elnökség testületi munkáját, végzi az elnökség által ráruházott feladatokat, így különösen a jegyzőkönyvek és határozatok nyilvántartását és hitelesítését.
(5) A kamara elnökét az ügyvezető alelnök teljes jogkörrel helyettesítheti, akadályoztatása esetén helyettesíti, az ügyvezető alelnök akadályoztatása esetén az elnökségi titkár vagy az elnökség kijelölt tagja látja el az elnök feladatait.
(6) A szervezeti és működési szabályzat - e törvény keretei között - meghatározhatja az elnök és az elnökség tagjai között a feladatok megosztását.
253/C. § (1) A kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben - e törvény keretei között - megállapítja a saját szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a 250. §-ban foglalt feladatok ellátásának részletes szabályait.
(2) A kamara a szervezeti és működési szabályzatát, valamint iránymutatását a meghozatalától számított 30 napon belül köteles jóváhagyás végett bemutatni az igazságügyminiszternek.
253/D. § (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.
(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat vagy az iránymutatás jogszabályba, illetőleg ha a kamara határozata jogszabályba vagy a szervezeti és működési szabályzat valamely rendelkezésébe ütközik, az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő kitűzésével - felhívja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamara köteles a megadott határidőn belül a felhívásnak megfelelően a szervezeti és működési szabályzatot, iránymutatást, illetve egyéb határozatot módosítani, vagy egyet nem értéséről az igazságügyminisztert tájékoztatni.
(4) Ha a kamara a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, az igazságügyminiszter kérheti a szervezeti és működési szabályzat, iránymutatás, illetve egyéb határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert a kamara ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.
(5) Ha a bíróság a jogszabálysértést megállapítja,
a) a szervezeti és működési szabályzatot, az iránymutatást, illetőleg a kamara határozatát megsemmisítheti,
b) a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv választására jogosult szervnek, illetve a kamarai tagoknak az összehívását,
c) a kamara, illetve a kamarai szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a kamarai szerv működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.
(6) A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a kamarai szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából, a törvényes működés helyreállítását követően a felügyelőbiztos kirendelését meg kell szüntetni. Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.
(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és az igazságügyminisztert; ha a kirendelésben megállapított feladatokat nem látja el, helyette mást kell felügyelőbiztosként kirendelni.
(8) A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg és a kamara viseli.
253/E. § (1) A kamara számítógépes nyilvántartást vezet azokról a gazdálkodó szervezetekről, amelyekkel szemben a végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy csak részben vezetett eredményre. Gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni e § alkalmazásában a Ptk. 685. §-ának c) pontjában említett szervezeteket.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a gazdálkodó szervezet azonosítására alkalmas adatokat (név, székhely, cégjegyzékszám, a nyilvántartásba vétel száma),
b) azt, hogy a gazdálkodó szervezettel szemben olyan végrehajtási eljárás volt folyamatban, amelynek során a szervezettel szemben fennálló követelés kielégítésére vagy a meghatározott cselekmény teljesítésére nem került sor,
c) a pénzkövetelés összegét a járulékokkal együtt,
d) az eljárás befejezésének időpontját, illetőleg a szünetelés kezdő időpontjának a megjelölését,
e) a végrehajtási ügy számát, és
f) azt, hogy a követelést a későbbiekben kielégítették (teljesítették).
(3) A végrehajtó (megyei bírósági végrehajtó) a végrehajtási ügy befejezésekor megkeresi a kamarát az adós gazdálkodó szervezet (2) bekezdésben foglalt adatainak a nyilvántartásba történő bejegyzése céljából. Ha a bejegyzés után az eljárás folytatódik, és ennek során a követelést kielégítették (teljesítették), ezt is közölni kell a kamarával.
(4) A kamara a nyilvántartás adatairól költségtérítés fejében tájékoztatást adhat annak, aki ezt a cél és az adatkéréshez fűződő jogi érdek megjelölésével írásban kéri. A nyilvántartásból történő tájékoztatás tényét rögzíteni kell.
(5) Az önálló és megyei bírósági végrehajtónak a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásért nem kell költségtérítést fizetnie.
(6) Ha az adott gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartás adataiban 5 éven keresztül nem történt változás, a kamara a gazdálkodó szervezetet a nyilvántartásból törli; a nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat további 5 évig köteles megőrizni.
(7) A kamara az e §-ban szabályozott adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, így különösen védeni azokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, sérülés, megsemmisülés ellen.”
130. § A Vht. 254. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A végrehajtó díja munkadíjból és jutalékból áll, ezen felül jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére.
(3) A munkadíj a végrehajtási ügyértékhez vagy az eljárásra fordított időhöz, továbbá az elvégzett eljárási cselekményekhez igazodik.
(4) Jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt.
(5) A végrehajtónak a díjazását és költségeinek megtérítését megállapító rendelkezése ellen - ideértve a végrehajtási költségek előlegezésére történő felhívását is - a 217. § szerint van helye jogorvoslatnak.”
131. § A Vht. a következő alcímmel és 254/A-254/F. §-sal egészül ki:
„Végrehajtói iroda
254/A. § (1) A végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
(2) A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Végrehajtói iroda az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint nem működhet.
254/B. § (1) Végrehajtói irodát természetes személyek vagy gazdasági társaságok alapíthatnak olyan módon, hogy az irodában a szavazati jog több mint 50%-át önálló bírósági végrehajtó tag (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó tag) gyakorolja, és vezető tisztségviselője csak végrehajtó tag lehet.
(2) Nem lehet végrehajtói iroda tagja az a végrehajtó, akivel szemben a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a végrehajtó ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni.
(3) A nem végrehajtó természetes személy tag akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha
a) vele és közeli hozzátartozójával szemben végrehajtási eljárás nincs folyamatban,
b) adó- és más köztartozása nincs,
c) vele szemben a 233. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt kizáró ok nem áll fenn,
d) az igazságügyminiszter a bűnügyi nyilvántartásnak a rá vonatkozó teljes körű adatait beszerezte, és ezek vizsgálata alapján a tagságához hozzájárult.
(4) Külföldi állampolgár akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha - a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - az állampolgársága szerinti ország és Magyarország között a végrehajtói irodai tagság tekintetében viszonosság áll fenn.
(5) Gazdasági társaság akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha
a) tagjai kizárólag természetes személyek, vagy alapítója, illetve tagja kizárólag könyvvizsgáló társaság, és az kifejezetten végrehajtói irodai tagság létrehozására alapította a gazdasági társaságot,
b) vele, illetve tulajdonosával vagy természetes személy tagjával, továbbá a befolyása alatt működő más gazdasági társasággal szemben végrehajtási vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban,
c) adó- és más köztartozása nincs,
d) nem szerepel a kamaránál az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásban,
e) természetes személy tagjával kapcsolatban az igazságügyminiszter a (3) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulást megadta.
254/C. § (1) Végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett és a végrehajtói irodáknak a kamaránál vezetett nyilvántartásába felvett iroda működhet. A végrehajtói iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését.
(2) A végrehajtói iroda alapító okiratában meg kell határozni
a) a végrehajtói iroda nevét és székhelyét,
b) a végrehajtói iroda tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; a végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amelyre kinevezték), hivatali helyiségének címét, illetékességi területének kiterjesztését és terjedelmét,
c) az irodavezető végrehajtó nevét és hivatali helyiségének címét, több irodavezető esetén az irodavezetés és képviselet szabályait,
d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,
f) a taggyűlés és a megismételt taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli határozathozatal szabályait,
g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,
h) az eredmény felosztásának szabályait,
i) a végrehajtói iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait.
(3) A végrehajtói iroda neve a következő lehet:
a) a végrehajtó tag neve és a „végrehajtói irodája” kifejezés,
b) az egyik végrehajtó tag családi neve és a „társa” vagy „társai”, valamint a „végrehajtó iroda” kifejezés,
c) a végrehajtó tagok egy részének családi neve és a „végrehajtói iroda” kifejezés.
254/D. § (1) A végrehajtói iroda alapításához a kamara engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a kamaránál előterjeszteni. Így kell eljárni az irodai tagság létesítése esetén is.
(2) A kamara a végrehajtói iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha
a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,
b) tagjával szemben a végrehajtói irodai tagságot kizáró, a 254/C. §-ban meghatározott körülmény nem áll fenn.
(3) A kamara a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat, beszerzi az igazságügyminiszternek a végrehajtó irodai tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulását, és - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi az okiratban foglalt adatok valódiságát.
(4) A végrehajtói iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak mint cégbíróságnak; a végrehajtói iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói irodát a kamara kérelemre felveszi a végrehajtó irodák nyilvántartásába.
254/E. § (1) A végrehajtói iroda tagjai közül végrehajtási cselekményt a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályok szerint csak a végrehajtó tag, illetve - a rá irányadó szabályok szerint - az iroda által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes végezhet.
(2) A végrehajtói iroda vagy tagja a végrehajtó hatósági jogalkalmazó tevékenységére vonatkozóan utasítást nem adhat.
(3) A végrehajtói iroda által alkalmazott végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt munkaszerződésében meg kell határozni, hogy a végrehajtó-helyettes, illetve a végrehajtójelölt melyik végrehajtó mellett teljesít szolgálatot, felette ez a végrehajtó gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A végrehajtói iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a végrehajtói tevékenység elősegítésére folytathat.
(5) A végrehajtói iroda tagjának végrehajtói minőségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a végrehajtó hatáskörébe tartozó eljárás során, a végrehajtás céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történő hozzáférés tilos.
254/F. § (1) A végrehajtói irodai tagsági jogviszony megszűnik
a) a végrehajtó tag szolgálatának megszűnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,
b) a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével,
c) a taggal szemben a végrehajtói irodai tagságot kizáró körülmény bekövetkezésével,
d) a tagot megillető vagyoni hányad átruházásával,
e) a végrehajtó tag rendes vagy rendkívüli felmondásával,
f) a nem végrehajtó tag kizárásával.
(2) Ha a végrehajtó tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szűnik meg, és a végrehajtó egyébként megfelel a nem végrehajtó természetes személy taggal szemben támasztott követelményeknek, a taggyűlés határozatával tagsága nem végrehajtói tagságként fennmaradhat. Ha nem kíván a végrehajtói iroda tagja maradni, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell vele elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.
(3) A végrehajtói iroda megszűnik akkor is, ha a végrehajtói iroda
a) tagjainak száma egy főre csökkent, vagy
b) az egyetlen végrehajtó tag tagsági jogviszonya vagy végrehajtói szolgálata megszűnt, továbbá ha szavazati joga nem több, mint 50%.
(4) A végrehajtói iroda csak másik végrehajtói irodával egyesülhet, vagy végrehajtói irodákká válhat szét, gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
(5) A kamara a végrehajtói irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál.”
132. § (1) A Vht. 255. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés]
„a) a 10. § d) vagy e) pontjában felsorolt végrehajtható okiraton alapul, kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi,”
(2) A Vht. 255. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés]
„d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát, az Igazságügyi Minisztériumot vagy az államot,”
133. § A Vht. a következő 255/A. §-sal egészül ki:
„255/A. § (1) A megyei bírósági végrehajtó székhelye és illetékességi területe azonos annak a megyei bíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, ahol szolgálatot teljesít, a fővárosi bírósági végrehajtó székhelye: Budapest, illetékességi területe: Budapest főváros területe.
(2) A Pest megyei bírósági végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben Budapest főváros területén, a fővárosi bírósági végrehajtó Pest megye területén is eljár. A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja. Ha a végrehajtás alá vont ingatlan a végrehajtó székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén kívül van, a végrehajtást foganatosító bíróság az ingatlan fekvése szerinti helyi bíróság.”
134. § A Vht. 256. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megyei bírósági végrehajtót a megyei bíróság elnöke nevezi ki határozatlan időre, meghatározott megyei bíróságra; a kinevezésre a 233. § és a 234. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. A megyei bírósági végrehajtói álláshelyre a pályázatot a megyei bíróság elnöke írja ki, a megyei bírósági végrehajtó a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt a kinevezését követő egy hónapon belül a megyei bíróság elnöke előtt teszi le. A bűnügyi nyilvántartásnak a megyei bírósági végrehajtói állásra pályázóra vonatkozó teljes körű adatait a megyei bíróság elnöke vizsgálja meg és mérlegeli a kinevezést megelőzően.
(3) A megyei bírósági végrehajtó szolgálati viszonyának megszűnésére a 239. § irányadó azzal, hogy a szolgálat megszűnését a megyei bíróság elnöke állapítja meg, illetve ő menti fel a megyei bírósági végrehajtót végrehajtói szolgálata alól.”
135. § A Vht. a következő alcímmel és 256/A. §-sal egészül ki:
„Megyei bírósági végrehajtó-helyettes
256/A. § (1) A megyei bírósági végrehajtó-helyettes a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a megyei bíróság elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/E. § (1)-(4) bekezdése, az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(2) A megyei bírósági végrehajtó-helyettes önállóan foganatosíthat eljárási cselekményt, de árverést nem tarthat, pályázatot nem rendezhet, és meghatározott cselekmény végrehajtását nem foganatosíthatja.”
136. § A Vht. 258. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyei bíróság elnöke indokolt esetben a megyei bírósági végrehajtó helyettesítésével másik megyei bírósági végrehajtót, legalább egyéves gyakorlattal rendelkező megyei bírósági végrehajtó-helyettest vagy a megye bármely bíróságának bírósági titkárát megbízhatja.”
137. § A Vht. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § A megyei bírósági végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
138. § A Vht. 261. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a végrehajtási ügyintéző végzi el bármilyen ügyben a következő eljárási cselekményeket:)
„c) a végrehajtást kérő kívánságára vagy ha külön törvény így rendelkezik, megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást [55. § a) és b) pont],”
139. § A Vht. 262. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A végrehajtási ügyintéző a 260. és 261. §-ban meghatározott ügyekben megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az ilyen ügyek intézése során a bíró megtehet.”
140. § A Vht. 263. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A végrehajtási ügyintézőt a megyei bíróság elnöke pályázat útján nevezi ki, a kinevezésre a 233. § (1) bekezdésének a)-e) pontját és (2)-(4) bekezdését, valamint a 234. § (2) bekezdését, az eskütételre a 256. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek végrehajtási ügyintézői vizsgát kell tennie a végrehajtási ügyintézői ismeretekből.
(3) A végrehajtási ügyintéző bírósági szolgálati viszonyának megszűnésére a 256. § (3) bekezdése irányadó azzal, hogy a szolgálat megszűnését a megyei bíróság elnöke állapítja meg.
(4) A végrehajtási ügyintézőre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
141. § A Vht. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„265. § (1) E fejezet rendelkezéseit az önálló bírósági végrehajtóra, az önálló bírósági végrehajtó-helyettesre és az önálló bírósági végrehajtójelöltre (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) kell alkalmazni.
(2) A 266., 268. és 269. §-ban, továbbá a 277. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a végrehajtási ügyben eljáró, a 225. §-ban felsorolt valamennyi személyre irányadók.”
142. § A Vht. 266. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a 225. § (1) bekezdésében felsorolt személy, aki
a) e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi, illetőleg
b) magatartásával vagy életmódjával a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbítja.
(2) Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt akkor is, ha vétkes magatartása a kamara iránymutatásában foglaltakat súlyosan sérti, továbbá az önálló bírósági végrehajtó, ha a kamarai tagdíj befizetését elmulasztotta.”
143. § A Vht. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a következő alcímmel és 267/A. §-sal egészül ki:
„267. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:
c) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,
d) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
e) 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,
f) hivatalvesztés.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,
d) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
e) 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,
f) törlés a kamarai névjegyzékből.
(3) Az (1) és (2) bekezdés c), d) és e) pontjában foglalt fegyelmi büntetések más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabhatók.
(4) Ha a fegyelmi vétség a végrehajtó pénzkezelésére vagy díjszabására vonatkozó szabályok megsértésével valósult meg, pénzbüntetést alkalmazni kell.
(5) Az (1) és (2) bekezdés e) pontjában említett pénzbírság összege a kamarát illeti meg.
A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése
267/A. § (1) A 267. § (1) és (2) bekezdésének f) pontjában foglalt fegyelmi büntetések végrehajtása egy alkalommal 2 évre felfüggeszthető.
(2) Ha a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.”
144. § A Vht. 268. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen)
„d) azt, hogy az okozott kár megtérült, vagy azt a végrehajtó megtérítette, illetőleg hogy a végrehajtó a végrehajtást kérő követelését kiegyenlítette.”
145. § A Vht. 270. és 271. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„270. § (1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.
(2) Elsőfokú fegyelmi bíróságként működik
a) a Pest Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Fővárosi, a Bács-Kiskun, a Fejér, a Heves, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság illetékességi területére kiterjedő jogkörrel,
b) a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Baranya, a Győr-Moson-Sopron, a Somogy, a Tolna, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság illetékességi területére kiterjedő jogkörrel, és
c) a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Békés, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád, a Hajdú-Bihar, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság illetékességi területére kiterjedő jogkörrel.
(3) A másodfokú fegyelmi bíróság a Legfelsőbb Bíróság mellett működik.
(4) Fegyelmi ügyben első fokon a végrehajtó székhelye, illetve a végrehajtó-helyettest, végrehajtójelöltet foglalkoztató végrehajtó székhelye szerint illetékes elsőfokú fegyelmi bíróság, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság mellett működő fegyelmi bíróság jár el.
271. § (1) A kamara közgyűlése a végrehajtók közül 4 évre a Pest Megyei és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 7-7, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 6 végrehajtót fegyelmi bírónak, ugyanennyi végrehajtót vizsgálóbiztosnak, a Legfelsőbb Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 3 végrehajtót fegyelmi bírónak választ meg.
(2) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves végrehajtói gyakorlata van, feltéve hogy vele szemben nincs kizáró ok [275. § (1) bek. a) pont].
(3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak az elsőfokú fegyelmi bírósághoz azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek a székhelye a fegyelmi bíróság illetékességi területén van, de minden megyéből kell egy bírót és egy vizsgálóbiztost választani. A másodfokú fegyelmi bírósághoz bármely végrehajtót meg lehet választani.”
146. § A Vht. 272. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden megyei bíróság elnöke 1 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságba, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a másodfokú fegyelmi bíróságba 3 bírót taggá ugyancsak 4 évre nevez ki.”
147. § A Vht. 273. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„273. § (1) A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt az elsőfokú fegyelmi bíróság székhelye szerinti megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt esküt tesznek.
(2) Az eskü szövege a következő: „Én ............... (név) esküszöm, hogy a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság elnökeként (elnökhelyetteseként, tagjaként, vizsgálóbiztosaként) feladatomat lelkiismeretesen és igazságosan teljesítem.”
148. § A Vht. 274. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyében elsőfokon az elsőfokú fegyelmi bíróságnak, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság mellett működő fegyelmi bíróságnak a fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.
(2) A fegyelmi tanács 3 tagú: elnöke bíró, 2 tagja végrehajtó.”
149. § A Vht. 275. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként nem járhat el az,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a fegyelmi bíróság tagjának vagy a vizsgálóbiztosnak a felelősségét megállapították, fegyelmi bírói, illetve vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,”
150. § A Vht. 276. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha kizáró ok vagy elfogultság miatt az elsőfokú fegyelmi bíróságon nem alakítható fegyelmi tanács, vagy valamennyi vizsgálóbiztossal szemben kizáró ok áll fenn, a másodfokú fegyelmi bíróság jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot, illetve vizsgálóbiztost.”
151. § A Vht. 277. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(1) Az eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a képviseletre. A képviseletet elláthatja
a) ügyvéd,
b) az eljárás alá vont személy olyan hozzátartozója, akinek egyetemi jogi végzettsége van,
c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt esetén a foglalkoztató végrehajtó,
d) végrehajtói iroda tagja esetén az iroda másik végrehajtó tagja.
(2) A fegyelmi eljárásban részt vevő Igazságügyi Minisztériumot és kamarát a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt tagja, alkalmazottja, illetve ügyvéd képviselheti.”
152. § (1) A Vht. 278. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az igazságügyminiszter, a megyei bíróság elnöke vagy a kamara elnöke feljelentést tesz az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél, aki a feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított személlyel.”
(2) A Vht. 278. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi eljárást megindító határozatban a fegyelmi tanács - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - vizsgálatot rendel el, és ennek a lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.”
153. § A Vht. 279. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgálóbiztos az eljárás eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz; a jelentést megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak és a kamarának is.”
154. § A Vht. 281. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt és képviselőjét, szükség esetén a vizsgálóbiztost meg kell idézni, az Igazságügyi Minisztériumot és a kamarát pedig értesíteni kell a tárgyalás időpontjáról.”
155. § A Vht. 283. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak és a kamarának a képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárás alá vont személyhez, a tanúhoz, a szakértőhöz és a vizsgálóbiztoshoz kérdést intézhet.
(4) A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben az Igazságügyi Minisztériumnak és a kamarának a képviselője, az eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül az eljárás alá vont személy nyilatkozhat.”
156. § A Vht. 284. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács egyhangú szavazata szükséges.”
157. § (1) A Vht. 285. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a végrehajtó vétkességét a kamarai tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt állapították meg, a végrehajtót a tagdíj megfizetésére is kötelezni kell.”
(2) A Vht. 285. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fegyelmi határozatot a kihirdetésétől számított 15 napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak és a kamarának a képviselője részére.”
158. § A Vht. 287. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen az eljárás alá vont személy, az Igazságügyi Minisztériumnak és a kamarának a képviselője halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be a Legfelsőbb Bíróság mellett működő bírósági végrehajtói fegyelmi bírósághoz. Ha az eljárás a megyei bíróság elnökének feljelentése alapján indult, a fellebbezés joga a megyei bíróság elnökét is megilleti.”
159. § A Vht. 291. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható a hivatalvesztés kivételével.”
160. § A Vht. 292. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„292. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személyt letartóztatták, illetőleg ha a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt. A felfüggesztésre a feljelentő, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak vagy a kamarának a képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt indítványról a fegyelmi tanács 15 napon belül határoz. Ha az indítványt a feljelentéssel együtt terjesztették elő, a felfüggesztéssel egyidejűleg a fegyelmi eljárás megindításának kérdésében is dönteni kell.
(3) Ha a felfüggesztést az igazságügyminiszter és a kamara elnöke is kérte, a fegyelmi tanács haladéktalanul megindítja a fegyelmi eljárást, és az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából. Ha ilyen kérelmet a fegyelmi eljárás során terjesztettek elő, a felfüggesztést szintén haladéktalanul el kell rendelni.
(4) A fegyelmi tanács a felfüggesztésről azzal a rendelkezéssel értesíti a végrehajtó letéti számláját vezető pénzügyi intézményt, hogy a letéti számláról a számlavezető végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést.
(5) A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot kézbesíteni kell az eljárás alá vont személynek, az indítványt előterjesztőnek, továbbá az Igazságügyi Minisztérium és a kamara képviselőjének. Az eljárás alá vont személy, továbbá az Igazságügyi Minisztériumnak és a kamarának a képviselője a határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács 8 napon belül határoz.”
161. § A Vht. 293. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetőügyben eljáró hatóság a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt ellen indított büntetőeljárásról, illetve letartóztatásáról értesíti a megyei bíróság elnökét, az Igazságügyi Minisztériumot és a kamarát, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti részükre.”
162. § A Vht. 294. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a megyei bíróság elnöke, továbbá az igazságügyminiszter és a kamara elnöke új eljárást kezdeményezhet, ha”
163. § A Vht. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„296. § (1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi az igazságügyminiszternek és a kamarának; ha a megyei bíróság elnöke tett feljelentést, vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására került sor, a megyei bíróság elnökének is.
(2) A jogerős fegyelmi büntetést a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékében fel kell tüntetni.”
164. § (1) A Vht. 297. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A fegyelmi büntetés felfüggesztése esetén - ha annak végrehajtására nem kerül sor - a fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig áll fenn.”
(2) A Vht. 297. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett idő eltelte után a kamara a fegyelmi büntetést törli a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékéből.”
165. § A Vht. 298. és 299. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„298. § (1) A kamara javaslatára az igazságügyminiszter a 233. § (2) bekezdésének d) vagy e) pontjában foglalt körülmények fennállása esetén felszólítja a végrehajtót, hogy meghatározott időn belül mondjon le szolgálatáról.
(2) Ha a végrehajtó e felszólításnak nem tett eleget, erről az igazságügyminiszter értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki.
(3) Végrehajtó-helyettes vagy végrehajtójelölt esetén az igazságügyminiszternek az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogköre a kamarát illeti meg.
299. § Az alkalmatlanságról, illetve érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.”
166. § A Vht. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„300. § A megyei bírósági végrehajtó, a megyei bírósági végrehajtó-helyettes és a megyei bírósági végrehajtójelölt, továbbá a végrehajtási ügyintéző elleni fegyelmi eljárásra és a velük szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló szabályokat kell alkalmazni.”
167. § (1) A Vht. 307. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki és e § eredeti szövege (2) bekezdésre változik:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 7. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt összegek végrehajtás alá vonásának részletes szabályait.”
(2) A Vht. 307. §-a új (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„d) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványával és nyilvántartásával, a kamara által vezetett nyilvántartásokkal, névjegyzékekkel, valamint a kamara igazgatási jellegű feladatainak ellátásával kapcsolatos részletes szabályokat,
e) a végrehajtói szakvizsga és a végrehajtási ügyintézői vizsga szabályait,”
