(3) A Vht. 307. §-a új (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„g) a végrehajtói ügyvitelre, pénzkezelésre és statisztikára, továbbá a végrehajtási ügyek irattározására vonatkozó szabályokat,”
(4) A Vht. 307. §-ának új (2) bekezdése a következő i)-m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„i) a belügyminiszterrel, valamint a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a lakás kiürítésére, valamint a gyermek átadására irányuló eljárásban,
j) a fegyelmi eljárásban közreműködő személyek részére járó költségtérítésről szóló szabályokat,
k) az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,
l) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű becsértékének azt az összegét, amelynél alacsonyabb becsérték esetén a gépjármű mentes a végrehajtás alól, továbbá azt az összeget, amely a gépjármű értékesítése során befolyt vételárból az adóst illeti meg,
m) a végrehajtó tevékenységével okozott kár fedezésére szolgáló biztosíték összegének kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.”
168. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 203. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha valaki a hozzátartozójával vagy a vele összefonódásban levő gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.”
(2) A Ptk. 685. §-a c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(3) A Ptk. a következő 685/B. §-sal egészül ki:
„685/B. § (1) Összefonódás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező, a közvetlen vagy - a más, köztes gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló - közvetett befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetben
a) tagsági (részvényesi) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy
b) a gazdálkodó szerv tagjaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjainak többségét megválassza, illetőleg visszahívja.
(2) A közvetett tulajdon arányának megállapításához a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb.
(3) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseit vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során nem kell figyelembe venni a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányadot, ha az nem éri el a huszonöt százalékot. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.”
169. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 217. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) Az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidő állapítható meg, ha
a) az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana,
b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani,
c) a per során bírsággal nem sújtották, és a per vitele során nem tanúsított rosszhiszemű magatartást,
d) nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni.”
(2) A Pp. a következő 370/A. §-sal egészül ki:
„370/A. § (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
(2) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.
(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4) A tárgyalást - legfeljebb 8 napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
(5) A bíróság a keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó körülményekről és az általa lefolytatott eljárási cselekményéről. A végrehajtót a tárgyalás napjáról értesíteni kell.
(6) Ha a végrehajtó az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a perben előterjesztette, a bíróságnak a végrehajtást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek viseléséről is döntenie kell. A bíróság határozata ellen a végrehajtási költségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet.”
(3) A Pp. a következő alcímmel és 386. §-sal egészül ki:
„A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per
386. § (1) A zálogjogosult pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése iránt, ha a Vht. 114/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt végzés meghozatalának azért nem volt helye, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét - önálló zálogjog eseten a jogalapot és az összegszerűséget - vitatta, és állítását valószínűsítette.
(2) A kereset elbírálására a Vht. 114/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell; a perben a bíróság soron kívül jár el.
(3) A pert a jogalapot vagy összegszerűséget vitató adós vagy végrehajtást kérő ellen kell megindítani.
(4) A perre kizárólag a Vht. 114/A. §-ában foglalt eljárást lefolytató bíróság illetékes.
(5) A perben nincs helye viszontkeresetnek.
(6) A bíróság a végrehajtást a kereset elbírálásáig felfüggesztheti, erről a bírósági végrehajtót tájékoztatnia kell. A felfüggesztés hatályára a Vht. 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelően irányadó.”
170. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 80. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vezettek, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetnének eredményre, a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni a 79. § (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával.”
(2) Az Áe. 87. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosítási intézkedés végrehajtására - a (4)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók.
(4) Biztosítási intézkedés esetén munkabér csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.
(5) Ha a biztosítási intézkedés során az adós bankszámláján lévő összeget vonják végrehajtás alá, a közigazgatási szerv arra hívja fel a kötelezett bankszámláját vezető pénzügyi intézményt, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.
(6) Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a pénzösszeget mindaddig elkülönítve kell kezelni, amíg a követelésre nézve a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, a lefoglalt vagyontárgyakat - a romlandó dolgok kivételével - nem lehet értékesíteni.”
171. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az illetéket kiszabó hatóság egyedi ügyben hozott határozata alapján az illetéktartozás behajtását önálló bírósági végrehajtó is foganatosíthatja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatóság a fizetési meghagyást, illetve a fizetési felhívást megküldi az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti helyi bíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtónak.
(4) A végrehajtó a végrehajtási eljárást e törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 33. §-ának alkalmazása szempontjából a Vht. rendelkezései szerint folytatja le azzal, hogy ha törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ingatlanárverés foganatosításával kapcsolatos, a felek és más érdekeltek a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogást terjeszthetnek elő a végrehajtó székhelye szerinti helyi bírósághoz. A végrehajtási kifogás előterjesztése esetén nincs helye a közigazgatási végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatnak.”
172. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ct.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a csoportosított cégadatok valamely személy cégtulajdonosi minőségére, cégjegyzési jogosultságára vagy arra vonatkoznak, hogy valamely személy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelő bizottsági tagságot, ez a céginformáció csak akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, bírósági végrehajtó, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információt kérőnek az adott cégformára vonatkozó, törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információt kérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.”
(2) A Ct. 12. §-a (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, és az (1) bekezdés eredeti k) pontjának számozása l) pontra változik:
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
„k) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,”
(3) A Ct. 12. §-ának (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)
„j) a cég elleni végrehajtás - ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelését,
k) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását.”
(4) A Ct. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzügyi intézmény - ha ennek műszaki feltételei fennállnak, számítógépes adattovábbítás útján - köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitásától számított 30 napon belül, ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték-, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adatot a cégbíróság hivatalból jegyzi be és teszi közzé. Ha a számlavezető pénzügyi intézmény e kötelezettségének nem vagy nem határidőben tett eleget, a cégbíróság ezt közli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.”
(5) A Ct. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő bíróság értesítése, illetve a bírósági végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (3) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott adatokat.”
(6) A Ct. 13. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
(A cégjegyzék cégformánként a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:)
„(14) Végrehajtói iroda esetében
a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,
b) az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.”
(7) A Ct. II. melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:
[Az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok]
„10. végrehajtói iroda esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alapítási engedélye.”
173. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cst.) 3. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a végrehajtói iroda is;”
(2) A Cst. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult egy vagy több tag, egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az egy vagy több ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított egy vagy több személy, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz: az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodában az irodavezető;”
174. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inyt.) 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők fel:)
„p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése,”
(2) Az Inyt. 70. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról:]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,”
(igényli.)
(3) Az Inyt. a következő 73/A. §-sal egészül ki:
„73/A. § (1) A bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása és a törvényben meghatározott feladatainak a teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén működő földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához kapcsolódni. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a csatlakozás lehetőségét egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja.
(2) Végrehajtói irodában, végrehajtók közös irodájában, illetve az ugyanazon megyei (fővárosi) bíróságon működő végrehajtók az (1) bekezdésben foglalt célra közös gépi adatfeldolgozót is működtethetnek, a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók pedig a bíróság gépi adatfeldolgozóját is igénybe vehetik az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéshez vagy a lekérdezés jogának gyakorlásához.
(3) A bírósági végrehajtói szolgálat fennállásáról, annak adataiban történt változásról (áthelyezés, tartós helyettes kirendelése stb.), illetve megszűnéséről az önálló bírósági végrehajtók tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók tekintetében pedig az illetékes megyei (fővárosi) bíróság értesíti a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, aki az értesítés alapján a csatlakozási engedélyt kiadja, illetve visszavonja. A csatlakozási engedélyt a (2) bekezdésben foglalt esetben is be kell szerezni valamennyi, az adatfeldolgozót igénybe vevő végrehajtó részére.”
175. § (1) A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tbtvr.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni.”
(2) A Tbtvr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A takarékbetét titkos, adatai (a takarékbetétes neve, a takarékbetét összege stb.) csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatók ki.”
(3) A Tbtvr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.”
(4) A Tbtvr. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A feltétel közlése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.”
176. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 109. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)
„l) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.”
177. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A bíróság szerveként a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik.
(2) A megyei bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.
(3) A megyei bíróság elnökének a helyi bíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény állapítja meg.
(4) A megyei és az önálló bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.”
178. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
(2) Az Iasz. 6. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt is.”
(3) Az Iasz. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szakértő, a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét külön jogszabály tartalmazza.”
179. § Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„168. § E törvénynek az Iasz. módosításáról szóló rendelkezései közül a 142. § 2001. március 1-jén, a 143., 144. és 146. § 2002. január 1-jén lép hatályba.”
180. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Ha az 1. §-ban megjelölt és a 3. vagy 4. §-ban foglalt szervezet tulajdonába adott ingatlant az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartam alatt végrehajtás alá vonták, a végrehajtás során történő értékesítéssel az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki vállalja, hogy az ingatlant annak a 3. vagy 4. § szerinti megszerzésétől számított 15 év elteltéig sportcélra, illetve sportlétesítményként használja vagy hasznosítja.
(2) Az ingatlan megszerzéséhez az (1) bekezdésben előírt feltétel vállalását az árverés vagy az árverésen kívüli eladás előtt, illetve a nyilvános pályázatra benyújtott ajánlatban a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal kötött előzetes megállapodással kell igazolni.”
181. § A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(5) Ha a lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakás-takarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át,
a) a lakás-takarékpénztár megszüntetheti a szerződést olyan módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakás-előtakarékoskodónak, vagy
b) a szerződés módosításával a lakás-előtakarékoskodó tovább folytatja a megtakarítást, a lakás-takarékpénztár pedig a bírósági végrehajtó letéti számlájára átutalt összegre arányosan jutó állami támogatás kamatokkal növelt összegét átutalja a központi költségvetésnek.”
182. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított időponttól eltérően
a) 2001. március 1-jén lép hatályba e törvény 170. §-a és 179. §-a;
b) 2001. április 1-jén lép hatályba e törvény 15. §-a, 113. §-ának a Vht. 225. §-a (1) bekezdését megállapító része, 167. §-ának a Vht. 307. §-a új (2) bekezdése k) pontját megállapító része, 178. §-a;
c) 2002. január 1-jén lép hatályba e törvény 131. §-a, 168. §-ának (2) bekezdése, 172. §-ának (6) és (7) bekezdése, valamint 173. §-a;
d) 2003. április 1-jén lép hatályba e törvény 118. §-ának a Vht. 233. §-a (1) bekezdésének g) pontját és (4) bekezdésének c) pontját megállapító része;
e) 2006. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 118. §-ának a Vht. 233. §-a (1) bekezdésének e) pontját megállapító része;
f) külön törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba e törvény 23. §-ának a Vht. 45/A. §-a (7) bekezdését megállapító része.
183. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Vht. következő rendelkezései:
a) 22. §-ának b) pontjából a „valamint a hegyközségnek” szövegrész,
b) 70. §,
c) 110. §-ának (2) és (3) bekezdése,
d) 127. §-ának (2) bekezdése,
e) 129. §-ának (3) bekezdése,
f) 155. §-ának bevezető szövegéből az „első” szó,
g) 231. §,
h) 246. §,
i) 247. §,
j) 261. §-ának f) és h) pontja,
k) 264. §-ának (2) bekezdéséből az „(1972. évi IV. törvény 80. §)” szövegrész,
l) 272. §-ának (2) bekezdése,
m) 274. §-ának (4) bekezdése,
n) 282. §-ának (3) bekezdéséből a „vagy végrehajtó” szövegrész,
o) 307. §-ának b) pontjából az „illetékességi területét” szövegrész,
p) 307. §-ának h) pontjából az „és a végrehajtás alá vont értékpapírok értékesítésének részletes szabályait” szövegrész.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének f) pontja és az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése.
(3) E törvény 15. §-a 2004. március 31-én a hatályát veszti.
184. § (1) Az „a végrehajtó” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont személy” szövegrész lép a Vht. következő rendelkezéseiben:
a) a 285. § (2) bekezdésében,
b) a 293. § (1) bekezdésében,
c) a 294. § (2) bekezdésében,
d) a 295. § (2) bekezdésében,
e) a 297. § (1) bekezdésében.
(2) A „végrehajtó” szó helyébe a „személy” szó lép a Vht. következő rendelkezéseiben:
a) a 277. § (3) bekezdésében,
b) a 279. § (2) bekezdésében,
c) a 281. § (2) bekezdésében,
d) a 288. § (2) bekezdésében,
e) a 291. § (1) és (3) bekezdésében.
(3) A „végrehajtót” szó helyébe a „személyt” szó lép a Vht. következő rendelkezéseiben:
a) a 279. § (1) bekezdésében,
b) a 283. § (1) bekezdésében,
c) a 285. § (1) bekezdésében.
(4) A Vht. következő rendelkezéseiben az eredeti szövegrészek helyébe az alábbi szövegrészek lépnek:
a) a 2. §-ban és a 7. § (2) bekezdésében a „pénzintézetnél” szó helyébe a „pénzügyi intézménynél” szövegrész,
b) a 23. §-ban az „írásbeli felszólítás és határozat” szövegrész helyébe az „írásbeli felszólítás, határozat és egyezség” szövegrész,
c) a 81. § (1) bekezdésében a „pénzintézetnek” szó helyébe a „pénzügyi intézménynek” szövegrész,
d) 82. § (1) bekezdésében a „pénzintézet” szó helyébe a „pénzügyi intézmény” szövegrész,
e) a 130. § (1) bekezdésében az „értékpapír-ügynökségnek vagy tőzsdeügynökségnek (a továbbiakban: értékpapír-ügynökség)” szövegrész helyébe a „befektetési szolgáltatónak” szövegrész, a 130. § (2) és (3) bekezdésében az „értékpapír-ügynökség” szó helyébe a „befektetési szolgáltató” szövegrész, a 131. § (1) bekezdésében pedig az „értékpapír-ügynökséget” szó helyébe a „befektetési szolgáltatót” szövegrész,
f) a 131. §-t követő „Üzletrész értékesítése” alcím helyébe a „Végrehajtás üzletrészre” alcím,
g) a 174. § c) pontjában a „100 000 Ft-ig” szövegrész helyébe az „500 000 Ft-ig” szövegrész,
h) a 276. § (1) bekezdésében „a fegyelmi eljárás alá vont végrehajtó (a továbbiakban: eljárás alá vont végrehajtó)” szövegrész helyébe „az eljárás alá vont személy” szövegrész.
185. § (1) Ezt a törvényt a hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. A hatályon kívül helyezett és módosított rendelkezések szerint a törvény hatálybalépése előtt elvégzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat, és jogkövetkezményeik fennmaradnak.
(2) A törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépése előtt elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban azzal kell alkalmazni, hogy a fegyelmi vétséget az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény e törvény szerint már nem fegyelmi vétség, vagy enyhébben bírálandó el, akkor e törvényt kell alkalmazni.
186. § (1) A törvény hatálybalépésének időpontjában már bejegyzett cégnek a törvény hatálybalépésekor fennálló pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot a cégbíróság a Ct. 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározott számítógépes rendszer útján, 2001. december 31-ig szerzi be az adóhatóságtól.
(2) A cégbíróság a pénzforgalmi számlára vonatkozó adat cégjegyzékbe történő bejegyzéséről a törvény hatálybalépését követő első alkalommal benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján meghozott végzésében, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő egy éven belül hivatalból intézkedik. A bejegyzés időpontjáig a számlaszámot a cégnyilvántartásban „bejegyzés alatt” megjegyzéssel kell feltüntetni.
187. § A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Vht.-nak e törvény 12. §-ával megállapított 31/A. §-ában és e törvény 129. §-ával megállapított 250. és 253/E. §-ában szabályozott nyilvántartásokba a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási ügyeket és a személyi nyilvántartások adatait a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül köteles bevezetni.
188. § (1) A 2001. április 1. és szeptember 1. között kinevezett végrehajtó-helyettesre a Vht.-nak a végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes az önálló bírósági végrehajtóval áll munkaviszonyban, a megyei bírósági végrehajtó-helyettes a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő.
(3) A végrehajtó-helyettes önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket - önálló bírósági végrehajtó-helyettes esetén a végrehajtó felelősségére -, árverést azonban nem tarthat, és meghatározott cselekményt nem foganatosíthat.
(4) Végrehajtó-helyettessé az nevezhető ki, aki megfelel a végrehajtóvá történő kinevezés feltételeinek, a kinevezési eljárásra a végrehajtójelölt kinevezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) E § alapján kinevezett végrehajtó-helyettesek tekintetében a kinevező, illetve a névjegyzékbe vevő a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül felülvizsgálja e törvény szerinti kinevezési feltételek meglétét. Ha a végrehajtó-helyettes nem felel meg e törvény szerinti kinevezési feltételeknek, a kinevező, illetve a névjegyzékbe vevő intézkedik a végrehajtó-helyettesi szolgálat megszüntetése iránt.
189. § A bírósági végrehajtó kinevezéséhez - az egyéb feltételek fennállása mellett - 2001. szeptember 1. és 2006. szeptember 1. közötti kinevezés esetén középfokú iskolai végzettség megszerzése, a 2001. szeptember 1. és 2003. április 1. közötti kinevezés esetén egyéves, jogi szakvizsgával rendelkező személy esetében féléves végrehajtó-helyettesi gyakorlat is szükséges.
190. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Vht.-nak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
