b) a nemzeti sportszövetségek más szabályzatai, a nemzeti sportszövetségek szerveinek és tisztségviselőinek a határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetve az alapszabályt.
(2) A nemzeti sportszövetségek az alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra – az elfogadástól, illetve a felhívástól számított tizenöt napon belül – törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják. A miniszter álláspontjáról a nemzeti sportszövetségeket a döntés, határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(4) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, a nemzeti sportszövetségek más szabályzata vagy szervének, illetve tisztségviselőjének határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja a nemzeti sportszövetségek érintett szervét, tisztségviselőjét a jogsértés megszüntetésére. A nemzeti sportszövetségek szerve (tisztségviselője) köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(5) Ha a nemzeti sportszövetségek érintett szerve (tisztségviselője) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter – a felhívásban megadott határidő lejártától számított harminc napon belül – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet a jogsértő nemzeti sportszövetséggel szemben kell benyújtani.
(6) Ha a bíróság az (5) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként jogsértést állapít meg:
a) a jogsértő alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a nemzeti sportszövetségek jogsértően működő szervének (tisztségviselőjének) választására jogosult másik szerv összehívását;
c) a nemzeti sportszövetségek jogsértő szerve (tisztségviselője) működését felfüggesztheti, vagy a nemzeti sportszövetségek szervének ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
51. § (1) A felügyelő biztos – szükség esetén – köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a nemzeti sportszövetségek illetékes szervét.
(2) A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint – a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül – új felügyelő biztost rendelhet ki.
(3) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött nemzeti sportszövetség viseli.
(4) A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható.
52. § (1) A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: Wesselényi Közalapítvány) és a Mező Ferenc Közalapítvány (a továbbiakban együtt: sportközalapítványok) a sport támogatási rendszerének működtetésével összefüggésben az e törvényben meghatározott feladatokat látnak el.
(2) A sportközalapítványok kuratóriumai kilenc-kilenc tagból állnak és megbízatásuk ideje öt év.
(3) A sportközalapítványok kuratóriumainak tagjait a miniszter javaslatára a Kormány kéri fel. A kuratóriumi tagok a közalapítványnál végzett tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.
(4) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott három-három személyből álló felügyelő bizottságok ellenőrzik, amelyek megbízatási ideje öt év.
(5) A kuratóriumok és a felügyelő bizottságok tagja nem lehet olyan állami vezető, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.
(6) A sportközalapítványok szervezeti és működési szabályzatait a kuratóriumok állapítják meg.
(7) A sportközalapítványok minden évben az Sztv. előírásainak megfelelő beszámolót kötelesek készíteni az előző évi tevékenységükről. A beszámolót a miniszter véleményezi.
53. § (1) A Sport Állandó Választott Bíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint működik, a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján az alábbi ügyekben:
a) a szakszövetségek egymás közötti, illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot érintő, sporttal kapcsolatos jogvitákban;
b) a szakszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti – sporttal kapcsolatos – jogvitáiban;
c) a szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban;
d) a sportszervezetek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, valamint a sportszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(2) A Sport Állandó Választott Bíróság hatásköre az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott körben kiterjed a sportfegyelmi ügyekre is azokban az esetekben, amikor bírósági eljárásnak helye van.
(3) A Sport Állandó Választott Bíróság tagjaira – a MOB és a nemzeti sportszövetségek elnökei együttes véleményének figyelembevételével – a miniszter tesz javaslatot, amely alapján a Nemzeti Sportszövetség elnöksége választja a tagokat a jogi szakvizsgával és legalább ötéves jogi gyakorlattal, valamint az illetékes ügyvédi, közjegyzői kamara vagy jogászegyleti elnökség ajánlásával rendelkező jogászok közül.
(4) A Sport Állandó Választott Bíróság a tagok közül négy évre elnököt és alelnököt választ.
(5) A Sport Állandó Választott Bíróság eljárásának alapvető célja a felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével egyezség létrehozása. Ha egyezség nem jön létre, a Sport Állandó Választott Bíróság kötelező döntést hozhat.
(6) A Sport Állandó Választott Bíróság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalástól számított harminc napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.
54. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:
a) meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;
b) az alsó-, a közép-, és a felsőfokú oktatás során közreműködik a rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében a nevelési-oktatási intézményekben, a felsőoktatási intézményekben és a kollégiumokban;
c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport feltételeinek megteremtését;
d) e törvénybe foglaltak szerinti különleges eszközökkel is támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját;
e) törvényességi felügyeletet gyakorol a köztestületek, a szakszövetségek, a sportszövetségek és a sportszervezetek működése felett;
f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását;
g) közreműködik abban, hogy az egyes sportágakban a sporttevékenység ugyanazon elvek és szempontrendszer alapján legyen végezhető;
h) ösztönzi a sportvállalkozásokat, a sportpiac kialakulását és rendeltetésszerű működését;
i) a környezetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre;
j) gondoskodik a kincstári vagyon részét képező, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásáról és rendeltetésszerű hasznosításáról;
k) támogatja a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények karbantartását, korszerűsítését, illetve fejlesztését;
l) közreműködik a sportrendezvények biztonságos lebonyolításában;
m) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben;
n) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeit is;
o) támogatja a sportszakember-képzést, a sportorvosi tevékenység fejlesztését, és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet;
p) működteti az állami sportinformációs rendszert.
55. § Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit érintő törvényeket, illetve határozatokat és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását.
56. § (1) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, illetve egyéb döntések meghozatalára.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban megalkotja a szükséges jogszabályokat, és meghozza az egyéb döntéseket, amelyek keretében:
a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit;
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt, valamint előkészíti, illetve megköti a sporttal kapcsolatos tárgykörbe tartozó nemzetközi szerződéseket;
c) koordinálja a miniszterek és az országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét.
57. § (1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról a miniszter gondoskodik.
(2) A miniszter:
a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket;
b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, ellenőrzi e pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről;
c) a Kormány rendelete alapján, illetőleg az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rendeletet ad ki;
d) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról;
e) szervezi a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatok ellátását és elősegíti a magyarországi sport világesemények megvalósulását;
f) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához;
g) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács és a regionális fejlesztési tanácsok munkájában, valamint kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal;
h) együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, valamint kapcsolatot tart a szakszövetségekkel, a sportszövetségekkel, a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdekképviseletekkel;
i) irányítja a felügyelete alá tartozó intézményeket;
j) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket;
k) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sporttal foglalkozó vállalkozásoknak a támogatására;
l) vagyonkezelési szerződés alapján gondoskodik az állami tulajdonú sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerűsítéséről és kommunikációs, valamint építészeti akadálymentesítéséről;
m) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok bevonásával, valamint a helyi önkormányzatok, a szakszövetségek és a sportszövetségek közreműködésével kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert;
n) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat;
o) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről, valamint a sport szakmai (sporttudományos, sport-egészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik más minisztériumokkal, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával, továbbá az Országos Sportegészségügyi Intézettel;
p) együttműködik más minisztériumokkal a sport szakmai hátterének biztosításában;
q) ellenőrzi az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény alapján tulajdonba adott ingatlanok működtetését és a tulajdonba adás alapjául előírt feltételek folyamatos meglétét.
58. § (1) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal:
a) közreműködik – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján – a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
b) a külön jogszabályban meghatározott módon közreműködik az állami sportinformációs rendszer kialakításában, működtetésében.
(2) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos tevékenységének sportszakmai irányítását a miniszter látja el.
59. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
a) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása;
b) az a) pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés;
c) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése;
d) az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(3) A megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett – lehetőségei szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is.
60. § (1) A települési önkormányzat az 59. §-ban meghatározott kötelező feladatai mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet elsősorban a következő módon támogathatja:
a) a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével;
b) a külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építésével;
c) a szabadidősport feltételeinek fejlesztésével;
d) a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítésével;
e) adottságainak megfelelő részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban;
f) az iskolán kívüli, önszerveződő sporttevékenység feltételeinek elősegítésével;
g) a nemzeti és a nemzetközi sport népszerűsítésében közreműködéssel.
(2) A megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlásműhelyek működését.
(3) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén ellátja a 61. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
61. § (1) A megyei önkormányzat feladatai illetékességi területén, a sport hosszú távú fejlesztési céljaira figyelemmel, a következők:
a) a sporttal foglalkozó helyi szervezetek támogatása;
b) a területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének, sportrendezvények szervezésének segítése;
c) a szakszövetség területi szervei működésének segítése;
d) a szakszövetségekkel való együttműködés az éves verseny-, illetve szabadidősport-naptár összeállításában;
e) közreműködés a szakszövetségekkel együttműködve a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben, valamint az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben;
f) a sportorvosi tevékenység támogatása;
g) az 59. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt feladatok ellátása.
(2) A megyei önkormányzat illetékességi területén az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a helyi sporttevékenységet elsősorban a 60. § (1) bekezdésének a)–e) és g) pontjaiban meghatározott módon támogathatja.
(3) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos, az (1) bekezdésben, az 59. §-ban és a 62. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint önálló normatív támogatásban részesülnek. Ezen kívül részükre a feladatellátáshoz szükséges egyéb pénzügyi eszközöket a költségvetési fejezetek ágazati, szakmai célú támogatási pénzeszközei terhére kell biztosítani, az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok szerint, elsősorban pályázati rendszer keretében.
(4) Az e törvényben meghatározott feladataik alapján a helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a helyi önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos részletes feladatait és kötelezettségeit, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből sportra fordítandó összeget.
62. § (1) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a lakosság és a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem vagy tornaszoba nélkül.
(2) A tornateremmel nem rendelkező, már működő iskola, illetve kollégium fenntartója köteles a tanulók részére a külön jogszabályban meghatározott sportolási lehetőséget biztosítani.
63. § (1) A közoktatási intézményekben a tanulók szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez szükséges feltételeket biztosítani kell.
(2) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók intézményen belüli, szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez (a továbbiakban: egyetemi sport) szükséges feltételeket biztosítani kell.
(3) Az állam az egyetemi sport feltételeinek megteremtését és folyamatos biztosítását a Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül támogatja.
(4) Az egyetemi sport támogatásának feltételeit – a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénnyel összhangban –, valamint az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység támogatási feltételeit külön jogszabály határozza meg.
(5) A közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához a sport területén szükséges, külön jogszabályban meghatározott képesítések mellett a szakszövetség előzetes hozzájárulása is szükséges.
(6) A szakszövetség a hozzájárulást szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében adja ki.
64. § (1) Új sportlétesítmény csak úgy építhető, hogy a fogyatékos sportolók és nézők számára mind építészeti, mind pedig kommunikációs szempontból akadálymentes legyen. A sportlétesítmények korszerűsítésénél is figyelemmel kell lenni a fogyatékos személyek érdekeire.
(2) A sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) a versenyrendszer első sportrendezvénye előtt harminc nappal közösen ellenőrzi.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáról – azt legalább tizenöt nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője értesíti az érintett szervezeteket.
(4) A sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos részletes településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, környezet- és természetvédelmi feltételeket külön jogszabály állapítja meg.
65. § (1) A külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, védett természeti területnek nem minősülő, a kincstári vagyon körébe tartozó sportlétesítmények felett a vagyonkezelői jogokat – a 90. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a miniszter gyakorolja, és gondoskodik e vagyon hasznosításáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sportlétesítményekkel való gazdálkodásra a miniszter közhasznú szervezetet hozhat létre, amely a vagyonkezelői jogot versenyeztetés nélkül, ingyenesen szerezheti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti gazdálkodásra a kincstári vagyon hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, védett természeti területnek nem minősülő, kincstári vagyont képező és a minisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítményeket – kivéve a 90. § szerinti sportcélra szolgáló építményeket – a miniszter kezdeményezésére a kincstári vagyonért felelős miniszter
a) ingyenesen vagy kedvezményesen helyi önkormányzatok, szakszövetségek, sportszövetségek, illetve sportegyesületek, vagy kedvezményesen sportvállalkozások tulajdonába adhatja;
b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott előírások megfelelő alkalmazásával értékesítheti.
(5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó védett természeti területnek minősülő sportlétesítmény (4) bekezdés szerinti elidegenítése a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag a környezetvédelmi miniszter egyetértésével, a védelem célját nem veszélyeztetve, a védettségből eredő korlátozások, tilalmak maradéktalan betartásával és legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere esetén lehetséges.
(6) Ingyenesen vagy kedvezményesen történő átruházás esetén a kedvezményezett legalább tizenöt évig csak a miniszter engedélyével idegenítheti el, illetve terhelheti meg az ingatlant, amelyet csak sportcélokra használhat. A tulajdon-átruházási szerződésben a kötelezettségek teljesítésére megfelelő biztosítékot és ellenőrzési lehetőséget kell kikötni.
(7) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan, illetve sportlétesítmény értékesítésére csak a miniszter egyetértése esetén kerülhet sor.
(8) A privatizációért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan, illetve sportlétesítmény értékesítését megelőzően köteles a miniszter véleményét kikérni.
(9) Az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények értékesítéséből származó bevételt a költségvetési törvényben meghatározottak szerint kizárólag sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére lehet felhasználni.
66. § (1) Az állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket illetően a vagyonkezelő a sportszervezetekkel – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel – bérleti szerződést köthet.
(2) A bérleti szerződés csak határozott időtartamú lehet és legfeljebb tíz évre szólhat. A szerződésben megállapított időtartam után a bérlővel újabb bérleti szerződés köthető.
67. § (1) Az állam a sporttevékenység folytatásához évente a költségvetési törvényben foglaltak szerinti összegű támogatást nyújt. A (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével a támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére, a támogatás igénybevételére az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának tizenöt százaléka a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget illeti meg. E játékadó harmincöt százalékát a minisztérium költségvetési fejezetében a sport támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni.
(3) A sorsolásos játékok játékadójának tizenkét százaléka a Wesselényi Közalapítványt illeti meg.
(4) A totó játékadóját a minisztérium költségvetési Fejezetében a labdarúgás támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni.
68. § (1) A szakszövetségek állami támogatása – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik. A miniszter évente rendeletben határozza meg a szakszövetségek részére nyújtandó támogatás feltételeit és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjai részére nyújtandó együttes támogatás összegét.
(2) A szakszövetségek támogatására rendelkezésre álló összegnek a szakszövetségek közötti felosztásáról a Nemzeti Sportszövetség közgyűlése dönt.
(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti döntés és az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltak alapján köt állami támogatási szerződést a szakszövetségekkel. A miniszter a szerződéskötést megtagadhatja, ha a közgyűlés döntése ellentétes az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltakkal.
(4) A miniszter a szakszövetségekkel kötött támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodik.
69. § (1) A szabadidősport, valamint a fogyatékosok e keretek közötti sportjának állami támogatása alapvetően a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány útján történik. A támogatás feltételeit a miniszter évente rendeletben állapítja meg.
(2) Az állam a sportolók tanulmányainak elősegítése érdekében sportiskola- és Gerevich Aladár tanulmányi ösztöndíj-rendszert tart fenn.
(3) A sportiskolarendszer támogatása és a tanulmányi ösztöndíjrendszer működtetése a Wesselényi Közalapítvány útján történik a miniszter által kiadott rendeletnek megfelelően.
(4) Tanulmányi ösztöndíj az iskolai rendszerben a következő iskolai végzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytató, kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó sportolók (ideértve a fogyatékos sportolókat is) részére adható:
a) első szakképzettség (szakképesítést igazoló szakmunkás-, szakiskolai vagy speciális szakiskolai bizonyítvány);
b) érettségi bizonyítvány;
c) főiskolai, illetve egyetemi oklevél.
(5) Tanulmányi ösztöndíjban részesülő sportoló hivatásos sportolói szerződéses jogviszonyt sportszervezettel nem létesíthet.
(6) A tanulmányi ösztöndíj adásának részletes feltételeit, valamint a sportiskolarendszer támogatásának feltételeit a Wesselényi Közalapítvány kuratóriuma határozza meg.
(7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a következő célokra használhatja fel:
a) normatív támogatás;
b) feladathoz kötött fejlesztési támogatás;
c) pályázati rendszeren alapuló feladatellátás támogatás;
d) tanulmányi ösztöndíjrendszer fenntartása.
(8) A Wesselényi Közalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetési támogatás öt százalékát.
70. § (1) Az olimpián szereplő sportágak, az olimpiai előkészületek és részvétel állami támogatása elsősorban a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül történik.
(2) A fogyatékosok sportja esetében a speciális világjátékokra való előkészületek és azokon történő részvétel állami támogatása elsősorban a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik.
(3) Az állam a hazai és nemzetközi versenyeken kimagasló teljesítmények elérését szolgáló sporttevékenységet, ideértve az utánpótlás-nevelést és a fogyatékosok sportját is, elsősorban a MOB, valamint a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel támogatja.
(4) A tanulmányokat nem folytató, a sportteljesítménye alapján az olimpián vagy a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérésére esélyes olimpiai vagy speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók és azok edzői (a továbbiakban együtt: éremesélyesek) részére legfeljebb négy évre sportösztöndíj adható.
(5) A sportösztöndíj adásának feltételeit olimpiai éremesélyesek esetén – a szakszövetség javaslata alapján – a MOB, speciális világjátékokon éremesélyesek esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapítja meg, és azt a Wesselényi Közalapítvány folyósítja.
(6) Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kimagasló sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek megbecsülését a Mező Ferenc Közalapítvány útján biztosítja.
(7) A miniszter támogatja a hosszú távú sportstratégia alapján meghatározott sportfejlesztési programokat, így különösen a sportágfejlesztéseket, az olimpiai műhelyeket, a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok, valamint a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok sportját, a sportlétesítmények korszerűsítését, továbbá a sportvállalkozásokat. E programokon kívül a miniszter sportszervezetek számára közvetlen támogatást nem nyújthat.
71. § (1) Az állam évente központi költségvetési támogatást nyújt a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tagszervezeteinek működési kiadásai részleges fedezésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állam a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége részére a Nemzeti Sportszövetségen és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül nyújtja.
(3) A miniszter évente rendeletben határozza meg, hogy a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség költségvetéséből a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjait együttesen mekkora összeg illeti meg. Ez az összeg az előző évi támogatásnál kisebb nem lehet. A rendeletben kell megállapítani azokat a szakmai feladatokat és szempontokat is, amelyek alapján a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a támogatást tagjai között felosztja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételét biztosító szerződés megkötéséről és a támogatás folyósításáról a miniszter gondoskodik.
(5) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjaival a miniszter a támogatási szerződést közvetlenül köti meg.
72. § (1) A minisztérium, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány csak akkor nyújthat szakszövetség, sportszövetség vagy sportszervezet részére támogatási szerződés alapján támogatást, ha annak
a) nincs lejárt köztartozása;
b) rendeltetésszerűen gazdálkodik; és
c) a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt.
(2) Nem kaphat támogatást
a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban;
b) az a szakszövetség, sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az Et. szerint eljárás van folyamatban;
c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be.
(3) A miniszter a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet
a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,
b) köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési könnyítést sem kapott;
c) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel;
d) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette;
e) a (2) bekezdés szerinti helyzetben van.
(4) Az a gazdasági társaság, amelynek működésében az állam többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, csak az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv előzetes hozzájárulásával – a minisztérium egyidejű értesítése mellett – nyújthat bármilyen jogcímen támogatást sportszervezetnek, sportcélú köztestületnek, sportközalapítványnak, szakszövetségnek vagy sportszövetségnek, illetve szerezhet tulajdoni részesedést sportvállalkozásban.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a szponzorálási vagy reklámszerződés megkötését, ha annak értéke éves szinten és gazdasági társaságonként nem éri el a tízmillió forintot.
73. § (1) Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott keret tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként
a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve
b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketek Világjátékain
első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).
(2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától annak özvegye.
(3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak edzője.
(4) Az edző – az érmes járadékra jogosultságának időpontjára tekintet nélkül – negyvenötödik életéve betöltését követő év január 1. napjától jogosult a járadékra.
(5) Az özvegy és az edző járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik.
(6) Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és a fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű nettó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg.
(7) A második helyezést elért érmes járadékának mértéke a (6) bekezdésben meghatározott járadék hatvan százalékának megfelelő összeg.
(8) A harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke a (6) bekezdésben meghatározott járadék negyven százalékának megfelelő összeg.
(9) Az érmes özvegye, illetve edzője élete végéig az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi, illetve edzői járadékra jogosult.
74. § (1) Az érmes csak a legjobb helyezése után járó járadék egyszeri igénylésére jogosult, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, amelyet az érmesnek az (1) bekezdés szerinti járadéka alapján kell megállapítani.
(3) Aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a 73. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott járadékokra együttesen jogosult.
(4) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium a jogosult kérelmére állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.
(5) A járadékra jogosult edző személyére a minisztériumnak az érmes tesz javaslatot, amelyhez a szakszövetség, valamint
a) a 73. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott verseny esetén a MOB;
b) a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott verseny esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
véleményt csatol.
(6) E törvény alkalmazásában olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is.
(7) A járadékra jogosultságra és a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
75. § (1) Szponzorálási szerződésben a szponzor kötelezi magát, hogy pénz vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sporttevékenységet, a szponzorált pedig köteles lehetővé tenni, hogy sporttevékenységét a szponzor a marketing munkája során felhasználja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti marketing és egyéb reklámtevékenység során a sporttevékenységet egészségre ártalmas szolgáltatással, életmóddal összefüggésben tilos megjeleníteni.
(3) Szponzorálási szerződést jogi vagy természetes személlyel szakszövetség, sportszervezet és sportoló egyaránt köthet.
(4) A szponzorálási szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.
76. § (1) Arculatátviteli szerződés alapján a felhasználó a sportszervezet nevét, emblémáját, híres sportolóinak nevét és képmását, illetve a sporttevékenységével összefüggő más eszmei javakat használ fel dísztárgyakon, ruházati termékeken, ajándéktárgyakon, hirdetőtáblákon és más eszközökön ellenérték fejében marketing tevékenységének alátámasztására a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
(2) A sportoló nevét, képmását a sportszervezet arculatátviteli, reklám vagy egyéb szerződés keretében csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sportoló jó hírnevének és személyiségi jogainak védelmére egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
(3) Az arculatátviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.
77. § (1) A sportági versenyek televíziós és rádiós közvetítése engedélyezési jogának hasznosításáról a szakszövetség szabályzatban rendelkezik. A szabályzat elfogadása a szakszövetség közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni:
a) hogy mely közvetítésekről, a szakszövetség melyik szerve jogosult a rádiós és televíziós műsorszolgáltatókkal szerződést kötni;
b) a hasznosításból származó bevételnek a szakszövetség tagjai közötti elosztási módját és arányát is.
(3) A közvetítés engedélyezésének vagyoni értékű joga gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihető be és korlátolt felelősségű társaság, illetve közhasznú társaság esetében mellékszolgáltatásnak sem minősülhet. A szakszövetség jogosult azonban a közvetítés engedélyezési jogát ügynöki (bizományosi) szerződésen keresztül is hasznosítani.
(4) A nem a szakszövetség által kiírt vagy szervezett versenyek közé tartozó sportrendezvény közvetítésének engedélyezési joga a szervező sportszervezetet illeti meg.
(5) A sportági nemzetközi szakszövetség által Magyarországon szervezett verseny közvetítése engedélyezési jogának hasznosítására a sportági nemzetközi szakszövetséggel kötött szerződésben foglaltak az irányadók.
(6) A külön jogszabályban meghatározott kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvényeket és azok közvetítésére vonatkozó eljárási szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint csak közszolgálati és az ország területének legalább kilencven százalékán fogható adású, földi sugárzású műsorszolgáltató közvetítheti.
78. § (1) Sportrendezvényt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy (a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet.
(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportszövetség lehet.
79. § (1) A sportrendezvény helyszínén a szervező felel a sportrendezvény e törvényben, más jogszabályban, a versenykiírásban, valamint a szakszövetség és a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásoknak megfelelő és biztonságos megtartásáért.
(2) A sportrendezvény rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásának ellenőrzéséért a szervező a felelős.
(3) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.
(4) A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges.
(5) A szervező felelőssége a nézőknek a sportrendezvény helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a sportrendezvény helyszínét elhagyják.
(6) A szakszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.
80. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportszövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető. Ha a versenyt sportági nemzetközi szakszövetség szervezi, a szervezéskor a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásokat is alkalmazni kell.
(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.
(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a szervező a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.
(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.
(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg.
81. § (1) A szervező köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.
(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.
(3) Ha a sportrendezvényre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a sportrendezvénynek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását.
(4) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell szakítani.
(5) Ha a rend a (4) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a sportrendezvényt befejezetté nyilváníthatja.
82. § (1) A szervező a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben közzétett általános szerződési feltételekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit. Az általános szerződési feltételeket összefoglalva a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.
(3) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényről eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségét az (1) bekezdésben megjelölt általános szerződési feltételekben fel kell tüntetni.
(4) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, az öt évet nem haladhatja meg.
(5) A szervezőnek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és a Sport Állandó Választott Bírósághoz lehet fordulni.
(6) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 84. § (2) bekezdésének c) pontja alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.
83. § (1) A szervező a sportrendezvény lebonyolítására, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízásnak a rendező szerv esetében feltétele, hogy az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő rendezőt alkalmazzon.
(3) Rendező szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak büntetlen előéletű személy bízható meg.
(4) A rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie.
(5) A rendező szerv, rendező köteles a szervező utasításai szerint eljárni. A szervező szabályzatai és a versenykiírás utasításnak minősülnek.
(6) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti.
(7) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket,
a) amelyeken a rendezésre rendező szervet, rendezőt kell megbízni;
b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.
(8) A (7) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelősségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen fel kell tüntetni.
84. § (1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha
a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik;
b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt;
c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta;
d) nem tart magánál mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet;
e) nem tart magánál olyan tárgyat vagy eszközt, amelynek birtoklása esetén őt a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve megjelentnek kell tekinteni.
(2) A szervező köteles
a) az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén, vagy az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a résztvevőnek a sportrendezvényre való belépését megakadályozni;
b) azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyűlöletkeltő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani;
c) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy a b) pont szerinti felszólítás eredménytelensége esetén, illetve a 87. § (1) bekezdésében foglaltak be nem tartása esetén a résztvevőt a sportrendezvény helyszínéről eltávolítani.
(3) A sportrendezvényen résztvevővel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a rendező szerv alkalmazottja jogosult.
(4) Arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazására a külön jogszabályban meghatározott esetekben a rendező szerv alkalmazottja is jogosult.
85. § (1) A szervező a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni.
(2) A kamerával való megfigyelésről és rögzítésről a nézőt a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.
(3) Szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából a szervező
a) a sportrendezvény résztvevőit kamerával vagy más úton rögzítheti és a felvételeket harminc napig tárolja;
b) a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat;
c) a sportrendezvény látogatásától eltiltott személyeket nyilvántarthatja.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerint rögzített felvételeket, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásból adatot – a külön jogszabályban meghatározott állami szerveken kívül – az érintett személy és az azonos vagy hasonló jellegű sportrendezvényt szervező igényelhet. Az érintett kérelmére történő adatközlésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező a belépőjegy-eladáskor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szervező a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.
(7) A szervező a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásban a rendbontás rövid leírását és a sportrendezvény látogatásától eltiltott személy, valamint a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás hatálya alatt álló személy azonosítására alkalmas következő személyi adatokat rögzíti:
a) név,
b) anyja neve,
c) születési hely és idő,
d) állandó és ideiglenes lakcím, tartózkodási hely címe,
e) személyi igazolvány száma,
f) személyleírás.
(8) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásnak a (7) bekezdésben foglaltakon kívül a sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartamát, illetve a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás időtartamát is tartalmaznia kell.
(9) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás nyomtatott és elektronikus formában egyaránt létrehozható.
(10) A szervező az (1) bekezdés szerint rögzített felvételeket a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam elteltével köteles megsemmisíteni.
86. § (1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.
(2) A helyzetjelentést a szervező január 31-éig köteles megküldeni a szakszövetségnek és a rendőrségnek.
(3) A szakszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével.
87. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban részt vevő nézők egyetemlegesen, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.
(3) A néző a sportrendezvény befejezési időpontjában, illetve a szervezőnek, rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.
(4) A sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.
88. § E törvény alkalmazásában
1. amatőr sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki sportegyesület tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói sportszerződés alapján sporttevékenységet folytat;
2. állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre, a sport célú köztestületekre és közhasznú szervezetekre, a sportközalapítványokra, ezek tevékenységére, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetővé tett összessége;
3. csapatsport: azoknak a sportágaknak az összessége, amelyekben sporttevékenységet folytatni a játék jellegéből, valamint a versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább három természetes személy alkot egy résztvevőt és a sportágnak nincs egyéni változata;
4. edző: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre való szakmai felkészítését végzi;
5. építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
6. fogyatékos: a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy;
7. hivatásos sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat;
8. játékjog: személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a hivatásos sportoló sporttevékenységéhez fűződik és fizikai, szellemi képességeinek összességét testesíti meg;
9. kincstári vagyon: az Áht. szerinti vagyoni kör;
10. kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse;
11. közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér;
12. nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat;
13. országos jellegű tevékenység: amelyet valamely szervezet legalább nyolc megyében, megyénként legalább két tagszervezettel folytat;
14. özvegy: a sportolónak halála időpontjában és legalább az azt megelőző hat hónapban vele közös háztartásban élő házastársa;
15. speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketek Világjátékai és a Szervátültetettek Világjátékai;
16. sportegyesület: az e törvény, az Et. és a Ptk. alapján működő egyesület;
17. sportiskola:
a) az utánpótlás-nevelést végző alsó-, középfokú nevelési-oktatási intézmény, amelyben a képzés korcsoportos rendszerben történik, a tankötelezettség teljesíthető és alapműveltségi vizsga tehető; vagy
b) költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő intézmény, amelyben sport célú nevelés-oktatás folyik, a tankötelezettség nem teljesíthető és alapműveltségi vizsga nem tehető. A tanuló az utolsó évfolyam befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott – sportági képességfelmérő vizsgát, illetve szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsgát tesz;
18. sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez;
19. sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol néző tartózkodhat;
20. sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül;
21. sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994.1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik és sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportegyesületi vezető, az edző, a pályaedző, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró;
22. sportszervezet: a sportegyesület és a sportvállalkozás;
23. sporttevékenység: a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását szolgálja;
24. sportvállalkozás: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint működő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, illetve kivételesen közös vállalat formájában működő társaság, valamint a Ptk. szerint működő közhasznú társaság, amelyek keretében sporttevékenységet folytatnak és tevékenységi körükben a sporttevékenységet megjelölték;
25. szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve, aki a szervezett formában folytatott sporttevékenysége során nem vesz részt a 30. pont szerinti versenyeken;
26. szakszövetségi tiszteletbeli, illetve pártoló tag: az a természetes személy, aki a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt célokkal egyetért és a szakszövetség tevékenységét személyes közreműködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja;
27. versenyengedély: a sportolóknak a versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételhez jogot biztosító és a részvétel feltételeit meghatározó, a szakszövetség által kiállított és nyilvántartott hivatalos okirat;
28. versenyrendszer: a sportág nemzetközi szakszövetsége és a sportági országos szakszövetség által meghatározott szabályok szerint a szakszövetség által szervezendő (fizikai vagy szellemi) sportteljesítményt mérő erőpróba. A bajnokság versenyrendszernek minősül. A versenyrendszer hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) rendszerű lehet;
29. versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben résztvevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein kívül teljeskörűen tartalmazza a versenyrendszert működtető szakszövetség eljárásának szabályait is;
30. versenyszerű sportoló: az a természetes személy, aki amatőr sportolóként vagy hivatásos sportolóként szakszövetség, illetve sportszövetség által kiírt, engedélyezett vagy szervezett versenyeken vesz részt. A nemzeti válogatott keret tagja versenyszerű sportolónak minősül.
89. § (1) Ez a törvény 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 41. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 68. §-ban meghatározott rendelkezéseket kötelezően 2001. július 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A 85. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést kötelezően 2002. január 1. napjától kell alkalmazni.
90. § (1) A törvény hatálybalépésekor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonkezelésében lévő sportcélra szolgáló építmények vagyonkezelői jogának gyakorlására a miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megállapodásában foglaltak az irányadóak.
(2) A törvény hatálybalépésekor a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak képzési és kiképzési feladatait ellátó, sportcélra szolgáló építményekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.
91. § (1) A miniszter kérelmére a Fővárosi Bíróság a soron kívüli eljárás szabályai szerint a törvény hatálybalépésekor sportági országos szakszövetségként nyilvántartott szakszövetségeket – a jelenlegi nyilvántartásban foglalt adatokkal – a sportági országos szakszövetségek bírósági nyilvántartásába bevezeti (a továbbiakban: új bírósági nyilvántartás).
(2) A szakszövetségek e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül kötelesek alapszabályukat e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és megalkotni az e törvény szerinti szabályzatokat.
(3) A szakszövetségek köztestületi jogállása a törvény erejénél fogva akkor szűnik meg, amikor a Fővárosi Bíróság azokat az új bírósági nyilvántartásba bevezeti.
(4) A szakszövetségek választott tisztségviselőinek megbízatása a szakszövetségnek az új bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.
(5) Az új tisztségviselők megválasztására a szakszövetségnek az új bírósági nyilvántartásba vétele és a törvény hatálybalépésétől számított kilencvenedik nap között kerül sor.
(6) Az új főtitkárok kinevezéséről vagy a hivatalban lévő főtitkár megerősítéséről a szakszövetségnek a tisztújítást követően hivatalba lépő új elnöksége dönt.
92. § (1) A Nemzeti Sportszövetséget a törvény rendelkezéseinek megfelelő szakszövetségek és az adott sportágban – a szakszövetség hiánya miatt – a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz csatlakozhatnak.
(2) A Nemzeti Szabadidősport Szövetséget a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége, a Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Országos Szövetsége, a Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, valamint a szabadidősport, a diák- és rétegsport területén működő más, a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos sportszövetségek hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz csatlakozhatnak (a továbbiakban: felvétel). A felvételi kérelmekről a Nemzeti Szabadidősport Szövetség közgyűlése dönt.
(3) A Nemzeti Szabadidősport Szövetségbe felvételét kérheti az a (2) bekezdés szerinti országos sportszövetség, amely
a) nem tagja a Nemzeti Sportszövetségnek;
b) a főváros és a 19 megye legalább felében tagszervezettel rendelkezik;
c) alapszabályában fő tevékenységként a szabadidősport, a sportrekreáció elősegítését, lehetőségeinek bővítését, programkínálatának gazdagítását és az ezekhez kapcsolódó szemléletformálást jelöli meg;
d) közhasznú vagy kiemelten közhasznú besorolással rendelkezik;
e) legalább három éve működik.
(4) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, a Magyar Siketek Sportszövetsége, a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottság hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz csatlakozhatnak.
(5) A nemzeti sportszövetségek megalapításának szándékáról az (1)–(2) és a (4) bekezdésben meghatározott szervezetek a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül értesítik a minisztert (a továbbiakban: jelentkezés).
(6) A szakszövetségek esetében a Nemzeti Sportszövetség megalapításában való részvétel feltétele, hogy a szakszövetség a 91. §-ban meghatározott alapszabály-módosítást elvégezze, a szabályzatokat elkészítse és az új tisztségviselőket megválassza.
(7) A miniszter a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének alapító közgyűlését a törvény hatálybalépését követő 90. és 120. nap, a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség alapító közgyűléseit a törvény hatálybalépését követő 120. és 150. nap közötti időpontra hívja össze a jelentkezett szervezetek részvételével. Az alapító közgyűlésen meg kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintéző-képviselő szervet (elnökséget) és ellenőrző testületet kell választani.
(8) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnöksége az alapító közgyűléstől számított tizenöt napon belül köteles a főtitkárt kinevezni.
(9) A Sport Állandó Választott Bíróság 2001. augusztus 1. napján kezdi meg működését.
(10) A sport területén működő köztestületek és közalapítványok döntéshozó, vezető, valamint ellenőrző testületeiben a nő tagok arányát
a) 2001. november 15-ig legalább tíz,
b) 2002. november 15-ig legalább húsz,
c) 2003. november 15-ig legalább harminc,
d) 2004. november 15-ig legalább harmincöt
százalékra kell emelni.
(11) Abban a sportágban, ahol a törvény hatálybalépésekor a hivatásos versenyrendszer már működik, a törvénynek a hivatásos versenyrendszerre, valamint a hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezéseit először a következő hivatásos versenyrendszer kiírásakor kell alkalmazni.
(12) A Kormány a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a sportközalapítványok módosított alapító okiratainak nyilvántartásba vételét kérni az illetékes bíróságon.
93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat;
b) a sportolók sportfegyelmi felelősségére, a sportfegyelmi eljárásra, valamint a szakszövetségek által a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben alkalmazható egyes büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat;
c) a sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat, a rendőrséget a sportrendezvényről tájékoztató szervezői bejelentés tartalmi elemeit, a sportrendezvény biztonsági tervének tartalmi követelményeit, a sportrendezvény látogatásától eltiltás részletes feltételeit, a biztonsági szempontból különösen veszélyes sportrendezvények körét és a szakszövetség által a szervezővel szemben a szervezői feladatok elvégzésének elmulasztása miatt alkalmazható joghátrányokat;
d) az olimpiai központnak minősülő sportlétesítmények körét;
e) az olimpiai járadékra való jogosultság és a járadék mértékének megállapítására, valamint a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat;
f) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírásokat, valamint a sportoktatói tevékenység végzéséhez a szakszövetség által szakhatóságként kiadandó előzetes hozzájárulás díját;
g) a sportorvoslás szabályait;
h) a szabálysértési eljárásban intézkedésként alkalmazható kitiltás esetére vonatkozó nyilvántartás és ellenőrzés szabályait;
i) az állami sportinformációs rendszer adattartalmát és a rendszerrel kapcsolatos államigazgatási feladatokat.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az állami támogatás e törvényben meghatározott felhasználásának, elosztásának részletes szabályait;
b) a kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvényeket, valamint ezek közvetítésének eljárási szabályait;
c) az üzleti vállalkozás keretében sportrendezvényt rendező természetes személyekre és jogi személyiséggel rendelkező szervezetekre vonatkozó szakmai követelményeket;
d) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-ának (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, valamint a méltányossági eljárás szabályait;
e) a nemzeti sportszabványt;
f) az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a nők, a családok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségfejlesztési célú sporttevékenységével kapcsolatos szakmai szempontrendszereket.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, valamint környezet- és természetvédelmi feltételeket.
(5) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg:
a) az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység részletes szabályait;
b) az a) pont szerinti sporttevékenység támogatásának feltételeit, különös tekintettel a központi költségvetésben meghatározott kötött közoktatási támogatási normatívára, valamint az egyetemi sport támogatásának feltételeit;
c) új iskola építése esetén a tornaterem vagy tornaszoba méretét;
d) a tornateremmel nem rendelkező iskola fenntartója által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőség fajtáit;
e) a sportiskolában tehető sportági képességfelmérő vizsga, valamint szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsga követelményeit, a vizsgázás rendjét.
(6) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg a külföldi állampolgárságú hivatásos sportolók sportcélú munkavállalásának, valamint átigazolásának részletes szabályait.
94. § Ez a törvény a hatálybalépésével egyidejűleg az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény
a) a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az 1. §-ban meghatározott ingatlanra vonatkozó tulajdonátruházási szerződés helyi önkormányzattal (önkormányzati társulással) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor köthető meg, ha a helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) az ingatlannak a sportszervezet általi sportcélú használatáról, használatának módjáról a sportszervezettel előzetesen írásban megállapodott.
(2) A helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) köteles az ingatlant használó sportszervezetet a megállapodás megkötésére írásban felhívni.
(3) Ha a sportszervezet a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra annak kézhezvételétől számított 120 napon belül nem válaszol, az ingatlanra vonatkozó tulajdon-átruházási szerződés a helyi önkormányzattal (önkormányzati társulással) megköthető.”
b) 5. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) elidegenítéséhez vagy megterheléséhez, ha ezt helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kéri és az elidegenítendő vagy megterhelendő ingatlan helyett azzal értékében és sportcélú használatában egyező másik ingatlant (a továbbiakban: csereingatlan) biztosít.”
c) 5. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) tulajdonjogának ingyenes átruházásához, ha ezt sportszervezet kéri annak érdekében, hogy az ingatlant a szétválás miatt önálló sportszervezetként továbbműködő szakosztálya részére, annak működése biztosításához juttassa.”
d) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság iránti kérelemhez a külön jogszabály szerinti okiratokat, terveket és adatokat kell csatolni. A méltányossági eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.”
e) 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„5. § (7) Repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedési és vízügyi miniszter egyetértése.”
f) 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„5. § (8) Az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásakor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni.”
g) 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„5. § (9) Az (5) bekezdés b) pontja alapján szerzett vagy épített ingatlanra, valamint az (5) bekezdés c) pontja szerinti csereingatlanra, továbbá az (5) bekezdés d) pontja alapján ingyenesen átruházott ingatlanra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
95. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
a) 13. §-ának (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
[(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések]
„e) kitiltás”
b) az alábbi címmel és 22/A. §-sal egészül ki:
„Kitiltás
22/A. § (1) A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből.
(2) A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év.”
c) 27. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kitiltás hatálya alatt az érintett sportrendezvény szervezője részére az (1) bekezdés szerinti adatok közül az eljárás alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje kérelemre kiadható. A sportrendezvény szervezőjét személyes adatkezelőnek kell tekinteni, aki a kitiltás hatályának megszűnését követően haladéktalanul köteles a személyes adat megsemmisítéséről gondoskodni.”
d) 142. § (1) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aki közterületen, nyilvános helyen vagy sportrendezvényen”
e) 142. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak és kitiltásnak is helye van.”
f) 142. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szabálysértési hatóság határozatának egy példányát az Ifjúsági és Sportminisztérium központi nyilvántartásának megküldi, ha a rendzavarás sportrendezvényen történt.”
96. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására tárgyú 1998. évi XXIII. törvény
a) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztatás alsó korhatárát meghatározó rendelkezések nem vonatkoznak a külön jogszabályban meghatározott művészeti és sporttevékenység keretében végzett munkára.”
b) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„Felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti sporttevékenység körét.”
97. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény
a) 2. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.”
b) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a sportegyesület is;”
c) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző-képviseleti szerv;”
d) 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) a társadalombiztosítási tartozások, az adók – kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat – és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak;”
98. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10)–(17) bekezdések számozása (11)–(18) bekezdésekre változik:
„(10) A kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül az elsőtől a negyedik évfolyamig további heti kettő és fél testnevelésórát kell az iskola helyi tantervébe beépíteni. Ezen testnevelési órák megszervezéséhez a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret terhére – a kerettantervben meghatározott időkereten túl – egy tanítási óra vehető figyelembe. Ez az időkeret nem vehető figyelembe a nem kötelező tanórai foglalkozás (7) bekezdésben meghatározott időkeretének számításakor. E rendelkezéstől az iskola a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásával eltérhet.”
99. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a következő új 66. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A sportági országos szakszövetség
66. § (1) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(2) A szakszövetség a külön jogszabályban és az alapszabályában meghatározott feladatokat lát el. A szakszövetség jogi személy.
(3) Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet kizárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség a feladatai ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján gyakorolja.
(4) A szakszövetségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
100. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23. §-ának (3) bekezdése új f) ponttal egészül ki:
[(3) A területrendezési terv tartalmazza továbbá:]
„f) a sporttal kapcsolatos térségi feladatokat.”
101. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint az annak módosításáról rendelkező 1998. évi II. törvény és 1998. évi XXXI. törvény, továbbá a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 65–75. §-a és 77. § (2) bekezdésének i) pontja, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 75. §-a és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdésének h) pontja;
b) az olimpiai járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény, valamint az annak módosításáról rendelkező 1998. évi LXXXI. törvény és a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 86. §-a;
c) az olimpiai járadék megállapításáról és folyósításáról szóló 70/1999. (V. 21.) Korm. rendelet;
