1. § (1) A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) Gyógyszer: olyan – külön törvényben meghatározott – anyag vagy anyagok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. A galenusi és a magisztrális gyógyszer fogalmát külön törvény határozza meg.”
(2) A Grtv. 2. §-a a következő m)–n) ponttal egészül ki, egyúttal a jelenlegi m)–t) pontja o)–v) pontra módosul:
(E törvény alkalmazásában)
„m) Különleges ajánlat: minden olyan ajánlat, amely időbeni, mennyiségi, minőségi vagy más jellegű behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Ilyennek minősül különösen az időszakos kiárusítás és a végkiárusítás, az átmeneti árengedményes vagy időszaki vásár, továbbá a ráadásokra, az ajándékokra és a nyereményekre vonatkozó ígéret.
n) Megtévesztő reklám: minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.”
2. § A Grtv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre, illetve az ilyen szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó reklámnak fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a külön jogszabályban meghatározott írásbeli tájékoztató az érdeklődők rendelkezésére áll, és arra, hogy az írásbeli tájékoztató hol szerezhető be.”
3. § A Grtv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a pornográf reklámot. A szexuális áruk, illetve a szexuális áruk üzletkörének fogalmát külön jogszabály állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában pornográf reklám minden olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol.
(3) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a szexuális szolgáltatás reklámját. E bekezdés alkalmazásában szexuális szolgáltatás reklámjának minősül minden olyan tájékoztatás, amely közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének előmozdítására irányul. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön jogszabály állapítja meg.
(4) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.
(5) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan emeltdíjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul. Az emeltdíjas távközlési szolgáltatás fogalmát külön jogszabály állapítja meg.”
4. § A Grtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Tilos közzétenni megtévesztő reklámot.
(2) A reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek
a) az áru általános jellemzőire,
b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire,
c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira
vonatkoznak.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.”
5. § A Grtv. a következő 7/A–7/C. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) Az összehasonlító reklám
a) nem lehet megtévesztő,
b) nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
c) nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
d) nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre,
e) nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ában rögzített jellemzői utánzásának tilalmát.
(3) Az összehasonlító reklám
a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,
b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,
c) amennyiben tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,
d) eredet-megjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredet-megjelölésű árukra vonatkozhat.
(4) Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő – a célnak megfelelő módon megvalósuló – használatával szemben, feltéve, hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket.
(5) Harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni, vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy előzetes engedélyével lehet.
7/B. § Különleges ajánlatra – ideértve a különleges árajánlatot is – vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.
7/C. § Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve
a) nem létező áruval vagy vállalkozással,
b) forgalomban nem lévő áruval,
c) azonosíthatóan és felismerhetően meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással,
d) nem azonos rendeltetésű áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz.”
6. § (1) A Grtv. 9. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha az a (2) bekezdés értelmében gyógyszerismertetésnek minősül.
(2) Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú olyan reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól.”
(2) A Grtv. 9. §-a a következő (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik – az egészségnevelési célú – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala által egyedileg engedélyezett védőoltási programokat népszerűsítő tájékoztatásra.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás nem engedélyezhető, ha a tájékoztatás felismerhetővé teszi az oltóanyag nevét, árujelzőjét, illetve egyéb megjelölését.”
7. § (1) A Grtv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyhatású készítmények olyan reklámjára, amely kizárólag a gyógyszer törzskönyvi elnevezését és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza (emlékeztető reklám) az e § (1) bekezdése nem alkalmazandó. A gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény emlékeztető reklámja kizárólag rádióban vagy televízióban ugyanazon reklámösszeállításon belül, e § (1)–(2) bekezdéseinek megfelelő gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény reklám megjelenését követően tehető közzé.”
(2) A Grtv. 10. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tilos közzétenni)
„a) a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről készített,”
(gyógyszerreklámot.)
(3) A Grtv. 10. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Tilos közzétenni)
„e) gyermekkorúaknak szóló”
(gyógyszerreklámot.)
(4) A Grtv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Tilos közzétenni a vény nélkül kiadható gyógyszer reklámját, ha a gyógyszer nevével azonos elnevezésű, kiszerelésű és gyógyszerformájú, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van.”
8. § A Grtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi 13. § számozása 13/A. §-ra változik:
„13. § (1) Tilos közzétenni dohányáru reklámját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed a dohányáru közvetett reklámjára is. A dohányáru közvetett reklámja különösen az a reklám, amely
a) a dohányárut közvetlenül nem jelöli meg, de a dohányáruval összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával alkalmas a dohányáru reklámozására,
b) a dohányárut más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be,
c) más árut dohányáru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be.
(3) Nem minősül dohányáru reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohányáruéval megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője egyértelműen elkülöníthető a dohányáruétól.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki
a) a kizárólag a dohányáru forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,
b) a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére,
c) azokra az idegen nyelvű sajtótermékekre, amelyeket nem a Magyar Köztársaság területén nyomtattak vagy adtak ki és elsődlegesen nem a Magyar Köztársaság területén való forgalmazásra állítottak elő.”
9. § (1) A Grtv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős.”
(2) A Grtv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ában, valamint 7/A–7/B. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó a felelős.”
10. § A Grtv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 7. §-ában, valamint 7/A. §-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A. § (2) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Az összehasonlító reklámmal szemben támasztott, a 7/A. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult, továbbá a bíróság is, ha e kérdés elbírálásának szükségessége az egyébként a hatáskörébe tartozó ügyben merül fel.”
11. § (1) A Grtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyére az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. Az 5/A. §-ban foglaltak megsértése esetén a reklámfelügyeleti eljárás nem mellőzhető, ha azt a rendőrség kezdeményezi.”
(2) A Grtv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre módosul:
„(3) A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban – a 17. § (2) bekezdésében foglalt eljárások kivételével – területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”
12. § (1) A Grtv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 15. § (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3) bekezdésben, valamint a 19. § (2) bekezdésében és a 19/A. §-ban foglalt eltérésekkel. A (3) bekezdésben, valamint a 19. § (2) bekezdésében és a 19/A. §-ban foglaltakat az összehasonlító reklámmal kapcsolatos ügyben eljáró bíróság eljárásában is alkalmazni kell.”
(2) A Grtv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A reklámozó indokolt esetben – az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire – a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.”
13. § (1) A Grtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában az eljáró szerv haladéktalanul, soron kívül köteles határozni.
(3) A főfelügyelőség vezetője utasíthatja a felügyelőséget az ideiglenes intézkedés elrendelésére.”
(2) A Grtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám – közzététele esetén – a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.”
14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2001. március 1-jén lép hatályba.
(2) A Grtv. e törvény 8. §-ával megállapított 13. §-a 2001. július 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a 13. §-ban foglalt tilalmakat szabadtéri reklámhordozó vonatkozásában 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.
15. § (1) A 13. §-ban foglalt tilalom nem terjed ki azokra az elnevezésekre, megjelölésekre vagy árujelzőkre, melyeket e törvény hatálybalépését megelőzően jóhiszeműen közösen alkalmaztak dohányáru és más áru vonatkozásában, feltéve, hogy az elnevezés, megjelölés vagy árujelző használatának a módja egyértelműen megkülönböztethető a dohányáruk vonatkozásában alkalmazott használattól.
(2) A 13. §-ban foglalt tilalom hatálybalépését követően dohányáru vonatkozásában nem alkalmazható olyan elnevezés, megjelölés vagy árujelző, amelyet más árunál alkalmaznak, kivéve, ha a tilalom hatálybalépését megelőzően a dohányárut ezzel az elnevezéssel, megjelöléssel, árujelzővel már forgalomba hozták.
(3) A tilalom hatálybalépését követően forgalomba hozott, dohányárutól különböző áru vonatkozásában nem alkalmazható olyan elnevezés, megjelölés és árujelző, amelyet dohányáru vonatkozásában már használnak, kivéve, ha a használat módja egyértelműen megkülönböztethető a dohányáru vonatkozásában alkalmazott használattól.
(4) A gazdasági miniszter – az egészségügyi miniszter véleményének meghallgatásával – világszintű nemzetközi motorsportrendezvény vonatkozásában, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, meghatározott időre – a törvény 12. §-ának (2)–(3) bekezdésében és 13/A. §-ában foglalt tilalmak alkalmazása mellett – felmentést adhat a 13. §-ban foglalt tilalom alól.
16. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (4) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.
(2) 2001. július 1-jén a Grtv. 12. §-a (1) bekezdésének „dohányárut vagy” szövegrésze hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a Grtv. 15. § (4) bekezdésében foglalt felmentés megadására vonatkozó eljárási szabályokat rendelettel meghatározza.
17. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
a) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.”
b) 12. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés (3) bekezdésre módosul:
„(1) Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó a 11. §-ban, illetve más jogszabályban foglaltakat megszegve közreműködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetője – ennek hiányában a szervezet – a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.
(2) Az eljáró szerv a 11. §-ban foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett elrendelheti a jogsértő reklámot közzétevő sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését.”
(2) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma
145. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott tilalmat megszegve szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közreműködik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”
18. § A Grtv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 97/55/EK irányelvével módosított, 84/450/EGK irányelvével a tagállamok megtévesztő reklámozásra vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről.”
