1. § (1) Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.tv.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. állatorvosi szolgáltató (magán-állatorvosi) tevékenység: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény hatálya alá tartozó tevékenység;”
(2) Az Áeü.tv. 2. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszünteti, kizárja;”
(3) Az Áeü.tv. 2. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„24. hatósági állatorvosi tevékenység: az állam állat-egészségügyi engedélyező, ellenőrző és igazgatási tevékenysége;”
(4) Az Áeü.tv. 2. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„28. területi (regionális) elv alkalmazása: nagy gazdasági kárt okozó, olyan fertőző állatbetegség kitörése esetén, amelyekkel kapcsolatban az importőr országok a Magyarországról érkező, állat-egészségügyi vizsgálat köteles szállítmányok esetében korlátozó intézkedéseket alkalmaznak vagy alkalmazhatnak, annak a földrajzi vagy közigazgatási területnek a meghatározása, ahol a fertőzés élő állattal, állati szaporító anyaggal, állati eredetű termékkel, takarmánnyal, vagy más arra alkalmas áruval történő terjedésének megakadályozása érdekében speciális állat-egészségügyi intézkedések foganatosíthatók;”
(5) Az Áeü.tv. 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„37. állati eredetű termék élelmiszer-biztonsága: állat-egészségügyi és higiéniai feltétel- és eljárásrendszer, amely magában foglalja mindazon tényezők hatásának megelőzését és megszüntetését, amelyek az állati eredetű élelmiszer-előállítás folyamatában olyan változásokat idéznek elő, amelyek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét. Ez az élelmiszer-biztonsági megítélés alapozza meg az élelmiszerrel kapcsolatos fogyaszthatósági döntést.”
2. § Az Áeü.tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állattartó köteles)
„b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni;”
3. § Az Áeü.tv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nagy gazdasági kárt okozó, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor a minisztérium a területi elv alkalmazásával megtilthatja az élő állatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetű élelmiszerek és termékek, takarmány és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas áru kivitelét és/vagy további állat-egészségügyi intézkedéseket foganatosíthat.”
4. § (1) Az Áeü.tv. 7. §-ának (1) bekezdésében az „állat-egészségügyi szolgáltató” szövegrész helyébe az „állatorvosi szolgáltató „(magán-állatorvosi)” szövegrész lép.
(2) Az Áeü.tv. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni a területileg illetékes kerületi főállatorvosnak, továbbá a 36. § a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.
(3) A magánállatorvos, az illetékes megyei állat-egészségügyi állomás vezetője által, a külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése esetén, a 36. §-ban meghatározott hatósági feladatokra - díjfizetés és költségtérítés ellenében - a Magyar Állatorvosi Kamarával egyeztetve igénybe vehető.”
5. § (1) Az Áeü.tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 6. § (4) bekezdésének h)-n) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében az 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az államtól kártalanításra jogosult.”
(2) Az Áeü.tv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kártalanítás az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelő határozatban kell rendelkezni.”
6. § Az Áeü.tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék helye szerint illetékes állomás intézkedik.”
7. § Az Áeü.tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyt a vállalkozó részére a telephelye szerint illetékes állomás - a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - adja ki. Több állomás illetékességi területéről történő állati hulladék begyűjtés, illetőleg több telephellyel rendelkező vállalkozó esetén az engedély kiadásához a begyűjtési terület és a telephely szerint illetékes állomás és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.”
8. § (1) Az Áeü.tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állattartó - jogszabályban meghatározott esetekben - a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) tulajdonjogának, illetőleg az állat állat-egészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy a külön jogszabály szerinti, annak megfelelő okiratot (a továbbiakban: marhalevél) váltani.”
(2) Az Áeü.tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A marhalevelet díjfizetés ellenében a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), illetve a külön jogszabályban meghatározott szerv/szervezet állítja ki.”
(3) Az Áeü.tv. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A marhalevél-kezelésért fizetendő díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végző szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelő szerv saját bevétele.”
(4) Az Áeü.tv. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben egy eljárásban ugyanazon a marhalevélen, illetve ugyanazon állat vonatkozásában azonos alkalommal több igazgatási szolgáltatást végeznek (pl. marhalevél kiállítása és irányítási intézkedés) a fizetendő díjat csak egyszer, a tényleges intézkedésekre megállapított legmagasabb díjtétel szerint kell megfizetni.”
9. § Az Áeü.tv. 18. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az állat-egészségügyi ellenőrzést minden esetben a származási helyen, a szúrópróbaszerű ellenőrzést pedig a rendeltetési helyen kell elvégezni.
(6) Az Európai Unió külső határát jelentő magyarországi határátkelőhelyeken - az egységes piac szabályainak megfelelően - az állat-egészségügyi ellenőrzést el kell végezni. Ezt követően a szállítmány az egységes belső piac területén szabadon szállítható.
(7) Az (5)-(6) bekezdésekben foglalt ellenőrzések részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
10. § Az Áeü.tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A 26. § (1) bekezdés h) és a 29. § f) pontjában meghatározott betegség-felszámolási és mentesítési programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi főállatorvos rendelhet.”
11. § Az Áeü.tv. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állat-egészségügyi igazgatást ellátja)
„c) állat-egészségügyi területi szervként az állomás, az állati eredetű élelmiszerek előállításának biztonságához kapcsolódó feladatokban az állomás és az arra e törvény felhatalmazása alapján létrehozandó intézmény;”
12. § Az Áeü.tv. 23. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés d) pontja szerinti állatorvosnak minősül]
„b) az állomás vezetője által az állomás illetékességi területére, illetve feladat elvégzésére;”
13. § Az Áeü.tv. 23. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az állomás vezetője állat-egészségügyi kerületeket alakít ki, az ott működő hatósági állatorvosok tevékenységét a kerületi főállatorvosok irányítják.
(6) Az állomás vezetője jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott, bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzése és leküzdése érdekében tett intézkedések végrehajtására - díjfizetés és költségtérítés ellenében - magánállatorvost igénybe venni, aki köteles a kirendelésnek eleget tenni.”
14. § Az Áeü.tv. 29. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében)
„m) országosan szervezi a magánállatorvosok közcélú igénybevételét a Magyar Állatorvosi Kamara közreműködésével;”
15. § Az Áeü.tv. 29. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében)
„n) járványveszély esetén annak megelőzésére, illetve felszámolására az ország egész területén irányítja a védekezést, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok ellátását az állat-egészségügyi hatóságok és az állat-egészségügyi szolgálat egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. Intézkedését az Európai Unió Állandó Állategészségügyi Bizottsága felülvizsgálhatja.”
16. § Az Áeü.tv. 32. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állomás az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében)
„b) laboratóriumot működtethet a hatósági döntések megalapozására;”
17. § Az Áeü.tv. 34. §-ának ba) és bb) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az állomás az állat-egészségügyi követelmények érvényesítése érdekében szakhatóságként
b) hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást]
„ba) a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati eredetű nyerstermék- és hulladékgyűjtő, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely, baromfikeltető, legelő, úsztató) kialakításához,
bb) állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, hullaégető létesítéséhez,”
18. § Az Áeü.tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A kerületi főállatorvos illetékességi területén
a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a hatósági és hatósági feladatokat ellátó állatorvosok munkáját;
b) állatleölési és kártalanítási ügyekben első fokú hatóságként jár el.”
19. § (1) Az Áeü.tv. 36. §-ának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A hatósági állatorvos”
(2) Az Áeü.tv. 36. §-ának e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hatósági állatorvos)
„e) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok (kötelező védőoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, illetőleg indokolt esetben (külön jogszabályban meghatározottak szerint) részt vesz a végrehajtásban;
f) külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenőrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát;
g) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi, illetve ellenőrzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi szállítását;”
(3) Az Áeü.tv. 36. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatósági állatorvos)
„i) külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi az országba behozott, e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi forgalmát és ellátja annak állat-egészségügyi felügyeletét;”
(4) Az Áeü.tv. 36. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A hatósági állatorvos)
„m) külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrzi:
1. a harmadik országból érkező szállítmányokat az EU külső határain,
2. a harmadik országba exportra kerülő szállítmányokat - a feladás helyén,
3. az EU tagországokba exportra kerülő szállítmányokat - a feladás helyén,
4. az EU tagországokból vagy harmadik országból érkező szállítmányokat a rendeltetési helyen, szúrópróbaszerűen.”
20. § Az Áeü.tv. 42. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik)
„c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről a kerületi főállatorvos közreműködésével, nyilvántartás és összeírás alapján.”
21. § Az Áeü.tv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki az 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat, valamint az 5. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat neki felróható módon megszegi, állat-egészségügyi bírsággal sújtandó. Állat-egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állat-egészségügyi hatóság tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt.”
22. § (1) Az Áeü.tv. 45. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„6. a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határát évenként, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta alapján, annak közzétételétől számított 30 napon belül;”
(2) Az Áeü.tv. 45. §-a a következő 9-11. pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben)
„9. létrehozza az állati eredetű élelmiszerek előállításbiztonságához kapcsolódó, e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó intézményt és állapítsa meg a működésével kapcsolatos szabályokat;
10. állapítsa meg az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó szabályokat;
11. állapítsa meg az Európai Közösség állategészségüggyel kapcsolatos egyes jogszabályaival való harmonizációt szolgáló szabályokat.”
23. § Az Áeü.tv. a következő címmel és új 46. §-sal egészül ki:
„Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
46. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról;
b) a Tanács 80/217/EGK irányelve a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére szolgáló közösségi szintű intézkedések bevezetéséről;
c) a Tanács 82/894/EGK irányelve a Közösségen belül bejelentendő állatbetegségekről;
d) a Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetéséről;
e) a Tanács 89/662/EGK irányelve az egységes belső piacra figyelemmel a Közösségen belüli kereskedelem állat-egészségügyi ellenőrzésének szabályozásáról;
f) a Tanács 90/425/EGK irányelve az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről a belső piac kiterjesztésére figyelemmel;
g) a Tanács 91/496/EGK irányelve a Közösségbe harmadik országból behozott állatok állat-egészségügyi vizsgálatának megszervezését meghatározó elvekről és a 89/622/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK számú irányelvek módosításáról.”
24. § (1) Az Áeü.tv. 1. számú mellékletének 22. pontja a „(keleti, nyugati, venezuelai)” szövegrésszel egészül ki:
(2) Az Áeü.tv. 1. számú mellékletének 26. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)”
(3) Az Áeü.tv. 1. számú melléklete a következő 35-36. ponttal egészül ki:
(Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek)
„35. súrlókór (scrapie)
36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)”
25. § (1) Ez a törvény - az 5. § (2) bekezdésében, a 9. és 15. §-ban, valamint a 19. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 9. és 15. §-a, valamint 19. §-ának (4) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg az Áeü.tv. 45. §-ának 6. pontja, valamint az Áeü.tv. 2. számú melléklete hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Áeü.tv. 8. § (4) bekezdésének f) pontja, 27. § (1) bekezdésének a) pontja és 42. §-ának (1) bekezdése.
