(6) A körjegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) két községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 10%-a,
b) három községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 15%-a,
c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 25%-a.
(7) A körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői feladat-illetménypótlékra jogosult, melynek mértéke:
a) a székhelyén kívül egy község esetén az alapilletményének 5%-a,
b) a székhelyén kívül két község esetén az alapilletményének 10%-a,
c) a székhelyén kívül három vagy több község esetén az alapilletményének 20%-a.”
50. § A Ktv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14%-a.”
51. § (1) A Ktv. 48. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.”
(2) A Ktv. 48. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (4)–(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a.
(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.
(8) Idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200%-áig állapítható meg.
(9) Ha a közigazgatási szerv – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(10) A 7. § (2) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
52. § (1) A Ktv. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg.”
(2) A Ktv. 48/A. §-ának (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, és a jelenlegi a)–c) pontok jelölése b)–d) pontra változik:
[(4) A képzettségi pótlék mértéke:]
„a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,”
53. § A Ktv. a 49/A. §-t követően 49/B. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 49/B–49/C. § megjelölése 49/C–49/D. §-ra változik:
„49/B. § (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
(2) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.
(3) Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,
b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.”
54. § A Ktv. 49/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/C. § (1) A közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik. Így különösen nem minősül kiküldetésnek, ha a körjegyző vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője a körjegyzőséghez, valamint a társuláshoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.
(2) Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.
(3) A kiküldetés a köztisztviselőre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. A kiküldetés időtartamára, illetve az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(6) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(7) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.
(8) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.
(9) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.”
55. § A Ktv. a 49/D. §-t követően az alábbi címmel és a következő 49/E–49/N. §-sal egészül ki:
„Egyéb juttatások
49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(2) A jubileumi jutalom
a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,
b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,
c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,
d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)–(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.
(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.
49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás – (2) bekezdés szerint meghatározott – összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.
49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 150%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.
(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.
(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit.
49/H. § A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.
Az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75–100%-áig terjedhet. A b)–h) pontban meghatározott juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
49/I. § (1) Ha a köztisztviselő – a külön jogszabály szerint méltányolható igényét kielégítő – lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.
(2) A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(3) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.
49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására – szociális bizottságok bevonásával – a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.
(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.
(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) jövedelem-kiegészítés,
c) temetési segély,
d) kedvezményes étkeztetés,
e) kedvezményes üdültetés,
f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
(2) A központi közigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J–49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.
(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.
49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.
49/N. § (1) A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) pénz- vagy tárgyjutalom,
b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,
d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,
e) kitüntetés.
(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjai alkalmazása szempontjából a miniszteren saját hivatal tekintetében a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, az országgyűlési biztost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a közgyűlés elnökét, a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási szerv vezetőjét is érteni kell.
(3) A köztisztviselő részére a kiemelkedő munkavégzés, illetve a többletteljesítmény elismeréseként megállapítható jutalom, érdekeltségi, illetve egyéb jogcímen alapuló és a teljesítménytől függő juttatás – kivéve az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott elismeréssel együtt járó jutalom – együttes összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg a köztisztviselő hathavi illetményének összegét. A közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester által adományozott, illetve alapított, az (1) bekezdés c), d) pontjában meghatározott elismeréssel együtt járó jutalmat a korlátozás szempontjából figyelembe kell venni.”
56. § A Ktv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4)–(5) bekezdés megjelölése (5)–(6) bekezdésre változik:
„(4) Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.”
57. § A Ktv. a következő 57/A. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 57/A. § megjelölése 57/B. §-ra változik:
„57/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója – vétkességre tekintet nélkül – teljes kártérítési felelősséggel tartozik azért, ha az illetmény megállapítására vonatkozó intézkedése jogszabályba ütközik és ezzel összefüggésben kerül sor kifizetésre. Amennyiben a kifizetést a képviselő-testület jogszabálysértő döntése alapozza meg, a kártérítési felelősség a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban terheli.”
58. § A Ktv. az 58. §-t követően a következő IV/A. fejezettel, címmel és 58/A. §-sal egészül ki:
„IV/A. Fejezet
AZ ETIKAI ELJÁRÁS
58/A. § (1) Etikai vétséget követ el a köztisztviselői etikai szabályokat vétkesen megszegő köztisztviselő.
(2) Az etikai szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli figyelmeztetés,
c) javaslat a vezetői megbízás visszavonására,
d) elmarasztalás kihirdetése a közigazgatási szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt.
Egy etikai szabály megszegése esetén az intézkedések közül több is alkalmazható.
(3) Az etikai eljárást – a normasértés gyanújának tudomására jutásától számított két hónapon, de legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül – hivatalból vagy bejelentésre a közigazgatási szervnél működő Etikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke rendeli el. Az etikai ügy érdeméről az etikai eljárás megindításától számított 30 napon belül a Bizottság szótöbbséggel határoz.
(4) A Bizottság eljárása nyilvános. Ettől eltérően az egyes eljárási cselekményeken csak a Bizottság tagja, az eljárás alá vont köztisztviselő és jogi képviselője vehet részt, amennyiben más személyek részvétele államtitkot vagy szolgálati titkot sértene. A Bizottság eljárásáról és a tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A Bizottság tagjainak a meghallgatás során, illetve az egyéb eljárási cselekményeknél együttesen kell jelen lenniük.
(5) Az eljárás eredményéről tájékoztatni kell az eljárás alá vontat, valamint azt, akinek a sérelmére az etikai vétséget elkövették.
(6) Ha a Bizottság a vezetői megbízás visszavonására tesz javaslatot, a visszavonás a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozik.
(7) Az etikai szabályokat, a Bizottság megalakulásának és működésének, az etikai eljárásnak a további szabályait az Etikai Kódex tartalmazza, amelyet az országos érdekegyeztető köztisztviselői fórumok egyetértésével a belügyminiszter ajánlás formájában közzétesz.”
59. § A Ktv. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani
a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,
d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
f) a fizetési felszólítással,
g) a 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.”
60. § A Ktv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselőt – kérelmére – eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a köztisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha
a) a munkáltató általi felmentés vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába [Mt. 5. § (1)–(2) és (4) bekezdés], illetve a felmentési védelemre, korlátozásra vonatkozó szabályokba [Mt. 90. § (1) bek., e törvény 17. § (3)–(5) bek.] ütközik, vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő közszolgálati jogviszonyát az Mt. 28. §-ába ütköző módon szüntette meg.
(4) Ha a köztisztviselő nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével a köztisztviselő legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a köztisztviselő nem kéri, vagy a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
(6) A közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt illetményét, egyéb járandóságait és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
(7) A köztisztviselőt, ha közszolgálati jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg – a (6) bekezdésben foglaltakon kívül – megilleti a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
(8) A felmentést nem teszi jogellenessé, ha a közigazgatási szerv e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapít meg. Ilyen esetben a közszolgálati jogviszony az e törvény szabályai szerint megállapított felmentési idő utolsó napjáig tart.”
61. § A Ktv. a 60. §-t követően a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) A köztisztviselő, ha a közszolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.
(2) Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
(4) A munkáltató (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére, a köztisztviselő által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.”
62. § (1) A Ktv. VI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS EGYES SZABÁLYAI, A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS”
(2) A Ktv. 61. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közszolgálati alapnyilvántartás célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára.
(4) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 62. § (1) bekezdésében, a 62/A. §-ban és a 63. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatásokért – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, képviselő-testület hivatala esetén a jegyző, főjegyző felelős.
(5) Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. A szabályzathoz a belügyminiszter ajánlást ad.”
63. § (1) A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdés megjelölése (6)–(7) bekezdésre változik:
„(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.
(2) A köztisztviselőknek, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak az (1) bekezdésben meghatározott időpontra vonatkozó létszám- és illetményadatait, kereseti adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a központi közszolgálati nyilvántartás számára az (5) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése céljából.
(3) A központi közszolgálati nyilvántartás adatkezelője a Belügyminisztérium. A központi közszolgálati nyilvántartás kezeléséért, az adatkezelésre vonatkozó döntésekért, az adatkezelés jogszerűségéért, a kapcsolódó iratok, adatok védelméért és a feldolgozott adatokból történő adatszolgáltatásokért a belügyminiszter a felelős.
(4) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A Belügyminisztérium – a Kormány által meghatározott rendben – a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak feldolgozott, karbantartott adatállományát. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok a közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a közszolgálati ellenőrzéshez, a törvényességi ellenőrzéshez, a közigazgatási képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve – a Kormány által meghatározott körben – a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból végezhetnek.
(5) A központi közszolgálati nyilvántartás célja:
a) a Kormány közszolgálati személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a köztisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása;
b) a köztisztviselői életpálya előmeneteli és illetményrendszerének országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére;
c) a főtisztviselői karra vonatkozó adatnyilvántartás vezetése és a szükséges tájékoztatás biztosítása a Miniszterelnöki Hivatal részére;
d) az európai integrációval összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára;
e) a köztisztviselői tartalékállomány információs bázisának működtetése;
f) a Kormány által meghatározott körben a közvélemény tájékoztatása a köztisztviselői életpályával összefüggő adatokról.”
(2) A Ktv. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi közszolgálati nyilvántartásból – jogszabályban meghatározott módon – a 20/A. §-ban és a 31/A–31/F. §-ban meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.”
64. § A Ktv. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól, valamint az üres álláshelyekről és azok betöltéséről a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok útján a központi közszolgálati nyilvántartás részére.”
65. § (1) A Ktv. 63. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a köztisztviselő felettese,
c) a minősítést végző vezető,
d) a törvényességi ellenőrzést végző,
e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,
i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos,
j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, e törvény 3. számú mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a köztisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából,
k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a Belügyminisztérium és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal köztisztviselője feladatkörében.
(2) A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a miniszter,
c) a főtisztviselői kar adatállománya tekintetében a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a Hivatal kijelölt köztisztviselője,
d) illetékességi területének adatai körében a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője.”
(2) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő adatainak változásáról a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a 62. § (1) bekezdésében szereplő központi közszolgálati nyilvántartás számára a Kormány által megállapított rendben. A központi közszolgálati nyilvántartás a főtisztviselő nevét is tartalmazza. A főtisztviselői kar adatállományát a központi közszolgálati nyilvántartáson belül elkülönítetten kell feldolgozni, kezelni és védeni.”
66. § (1) A Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői megbízást és annak visszavonását, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).”
(2) A Ktv. 64. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 61. § (2) bekezdésében szereplő nyilvános adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével kiadni nem lehet.”
67. § A Ktv. 65–66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Ktv. a következő 65/A–65/B. §-okkal, az ezeket, illetőleg a 66. §-t megelőző alcímekkel egészül ki:
„65. § A közigazgatási szervek, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével érdekegyeztetési fórumok működnek.
A központi érdekegyeztetési fórumok
65/A. § (1) A közigazgatási szervek – ide nem értve a helyi önkormányzatokat –, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: KÉT) működik.
(2) A KÉT hatáskörébe az államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban:
a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
b) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben,
c) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
ki kell a véleményét kérni;
d) a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályaira vonatkozó ajánlás tekintetében egyetértési joga van.
(3) A KÉT a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult.
(4) A KÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.
65/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, valamint az általa alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások kialakítása céljából országos szinten a belügyminiszter, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, illetve az önkormányzati köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÖKÉT) működik.
(2) Az OÖKÉT hatáskörébe az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, valamint a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben véleményezésre és tájékoztatáskérésre jogosult. Ki kell kérni az egyetértését a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályairól.
(3) Az OÖKÉT ajánlást adhat ki a képviselő-testületek, illetve a munkáltatók köztisztviselőket érintő szabályozásának összehangolására. Így különösen:
a) az illetményalap megállapítására,
b) a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokra, szociális és kegyeleti támogatásokra vonatkozó szabályozásra,
c) a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire.
(4) Az OÖKÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.
Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés
66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,
c) a helyi megállapodások betartásáról.
(4) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet:
a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre,
b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.
(5) A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés keretében a képviselő-testület, közgyűlés köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét az illetményalap mértékének megállapítása tekintetében.”
68. § (1) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:”
(2) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
„a) 3. §-ának (1)–(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)–(3) és (5)–(8) bekezdését, 6–12. §-át, 15. §-át, 18–19. §-át, 21–28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 85. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)–(3) bekezdését, 103. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)–(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekezdését, 119. §-ának (1)–(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120–121. §-át, 123–126. §-át, 127. §-ának (1)–(2) és (5)–(6) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)–(3) bekezdését, 133. §-át, 135–140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)–(4) bekezdését, 152–153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155–157. §-át, 159–164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168–169. §-át, 171–172. §-át, 174. §-át, 176–183. §-át, 184. §-ának (1)–(2) bekezdését, 185–187. §-át, 204–205. §-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1)–(2) bekezdését – kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét – azzal, hogy a védelem nem vonatkozik a köztisztviselőre, ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;”
(3) A Ktv. 71. §-a (3) bekezdésének kilencedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály]
„– személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét, illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát, főtisztviselőnél a főtisztviselői alapilletményt és a főtisztviselői illetménypótlékot”
(is érteni kell.)
69. § A Ktv. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/A. § A Köztisztviselők Napja július 1-je, amely a közigazgatási szerveknél – a munkaviszonyban állókra is kiterjedően – munkaszüneti nap.”
70. § A Ktv. 72. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Ahol jogszabály]
„c) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt”
(kell érteni.)
71. § A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány rendeletben határozza meg
a) a képesítésre, továbbképzésre, közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, a közigazgatási vezetőképzésre,
b) a közszolgálati nyilvántartásra,
c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra,
d) a közigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodására,
e) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára,
f) a köztisztviselők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére, az ezzel kapcsolatos költségek (napidíj, utazási és szállásköltség, egyéb költségek) megtérítésére, valamint az eljárási rendre,
g) a tartalékállományba helyezésre,
h) a főtisztviselői kar működtetésére,
i) a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére, illetve a Hivatal szervezetére és működésére,
j) a rekreációs szabadság feltételeire, kiadására vonatkozó további szabályokat.”
72. § A Ktv. a következő 81. §-sal egészül ki:
„81. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt –, a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével és a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló, a Tanács 91/533/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
73. § (1) A Ktv. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A jogszabályban előírt, a kormányprogramban, a Kormány munkatervében és törvényalkotási programjában, az önkormányzat ciklusprogramjában és munkatervében és a közigazgatási szerv munkatervében, valamint a munkáltató által meghatározott feltételek, feladatok: ....................................................”
(2) A Ktv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(3) A Ktv. 3. számú mellékletének I., II., V., VI. és IX. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg az I. pont megnevezése I/A. és I/B. pontokra változik, és a következő X. ponttal egészül ki:
„I/A.
– neve (leánykori neve)
– születési helye, ideje
– anyja neve
– lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám
– családi állapot
– adóazonosító jele
– társadalombiztosítási azonosító jele
– bankszámlaszáma (49/A. § (1) bek.]
I/B. eltartott gyermeke(i)
– neve
– születési helye, ideje
– anyja neve
– lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely
– adóazonosító jele
– társadalombiztosítási azonosító jele
II.
– legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
– szakképzettsége(i)
– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
– tudományos fokozata
– idegennyelv-ismerete
– képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai”
„V.
– az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
– e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete
– köztisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja
– munkakör(ök) megnevezése és a betöltés időtartama, FEOR szám
– vezetői megbízása, a megbízás megszűnésének adatai
– címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
– a minősítések időpontja
– hatályos fegyelmi büntetés
VI.
– személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével”
„IX.
– a 21. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összefüggő adatai (a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízásáról)
X.
– a főtisztviselői kinevezés elnyerésével összefüggő adatok (jogosultság, díjazás, időtartam, az áthelyezés időpontja, célja, időtartama, a főtisztviselői továbbképzés adatai, a rendelkezési állomány adatai, a főtisztviselői kinevezés megszűnésének módja, időpontja).”
(4) A Ktv. 4. számú mellékletének II., V., VI. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő VIII. ponttal egészül ki:
„II.
– neme, a főtisztviselő neve
– születési ideje”
„V.
– az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
– e szervnél közszolgálati jogviszonyának kezdete
– jelenlegi besorolása, vezetői megbízatása, FEOR száma
– címadományozásra vonatkozó adatok
VI.
– képzéssel, továbbképzéssel, vezetőképzéssel, átképzéssel összefüggő adatok”
„VIII.
– a főtisztviselői kinevezés elnyerésével összefüggő adatok (jogosultság, díjazás, időtartam, az áthelyezés időpontja, célja, időtartama, a főtisztviselői továbbképzés adatai, a rendelkezési állomány adatai, a főtisztviselői kinevezés megszűnésének módja, időpontja).”
74. § A Ktv. az e törvény 2. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.
75. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) az alábbi új XIX/A. fejezettel és 245/A–245/R. §-sal egészül ki:
„XIX/A. Fejezet
A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
245/A. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vagyonnyilatkozat
245/B. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél osztályvezető, illetve azzal azonos vagy annál magasabb vezetői beosztásba (a továbbiakban: vezetői beosztás), a közbeszerzési eljárásban közreműködő, valamint a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult hivatásos állományú beosztásba csak az nevezhető ki, illetve beosztásában csak az tartható meg, aki
a) önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan a kinevezéskor, valamint a (3) bekezdésben meghatározott időszakonként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú melléklete szerinti adattartalommal külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése végett történő személyes adat kezeléséhez szükséges hozzájárulását a Ktv.-ben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek átadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozója hozzájárulását személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos – a Ktv.-ben meghatározott szervek általi – kezeléséhez.
(2) A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére vonatkozóan a Ktv. 22/A–22/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a) az állami vezetőnek minősülő vezetők, valamint a központi tisztikar tagjai évente,
b) az a) pont alá nem tartozó vezetők és az (1) bekezdésben meghatározott egyéb beosztásúak kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra egyebekben a Ktv. 22/A. § és 22/B. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt hivatásos állomány az e törvényben és a Ktv.-ben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
245/C. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azonnali hatállyal megszűnik az 59. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatában a valóságnak meg nem felelő adat, tény szándékos közlése, vagy a személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásának visszavonása miatt is.
(2) Az (1) bekezdés alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles hivatásos állományú szolgálati viszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
Vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása
245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető, illetve arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés visszavonását követően legalább 30 napon belül – amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pont szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik – az érintett részére az adott fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél – vezetői beosztást, illetve az azt megelőző beosztása besorolását is figyelembe véve – képzettségének, végzettségének, rendfokozatának megfelelő másik beosztást, ennek hiányában más alacsonyabb besorolású beosztást kell felajánlani.
(3) Amennyiben a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetői besorolásának és illetményének változatlanul hagyása mellett – a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 3 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani és – feltéve, ha ilyet részére megállapítottak – az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokat kell biztosítani.
(5) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a részére felajánlott bármely – a képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő – beosztást nem fogadja el.
(6) Ha a hivatásos állomány számára a vezetői kinevezés visszavonását követően azonos vagy alacsonyabb besorolású beosztás biztosítható és azt nem fogadja el, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
245/E. § A 80. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba történő kinevezésekor a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni.
Teljesítményértékelés
245/F. § (1) A hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét az adott fegyveres szerv kiemelt céljának és az érintett munkakörének figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva, évente írásban értékeli.
(2) A teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat az illetékes miniszter – az önkormányzati tűzoltóságok esetében a képviselő-testület – évente határozza meg.
(3) Az állományilletékes parancsnok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatásos állomány tagjával szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények), amelyek figyelembevételével legkésőbb a tárgyév végéig értékeli az állomány tagjának teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását és az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(4) A teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításai miatt a hivatásos állomány tagja szolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, valamint a többi fegyveres szerv bűnügyi, felderítő tevékenységet ellátó tagja a teljesítményértékelést bíróság előtt nem támadhatja meg.
(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja a 100. § szerinti illetményre jogosult.
Illetmény
245/G. § (1) A 99. § (3) bekezdésének rendelkezései az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományára nem alkalmazhatók.
(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya esetében a 116. § rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) a hivatásos állomány tagja évente az illetményalap 250%-ának megfelelő összegű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult,
b) újonnan rendszeresített egyenruházattal történő ellátás esetén a hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási illetmény terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni,
c) a szolgálati viszony megszűnését követően a személyi tulajdonba adott egyenruházati cikkeket csak egyenruha jellegüktől megfosztva (jelvény, állományjelzés, gomb, vállszalag, váll-lap, felirat, valamint paszpólozás eltávolítása) viselheti polgári öltözetként, azokat polgári személy részére nem ajándékozhatja el, illetve nem értékesítheti,
d) a miniszter állapítja meg a nyugállományba helyezettek által viselhető egyenruha formáját és viselésének rendjét.
245/H. § (1) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének megállapításakor – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 6/A. számú mellékletben meghatározott beosztási kategóriákat és illetményszorzószámokat kell alapul venni.
(2) A vezetők beosztási illetménye:
a) országos parancsnok esetében az illetményalap 9-szerese,
b) országos parancsnok helyettese esetében az illetményalap 8,5-szerese,
c) főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa,
d) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese,
e) osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.
E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintű szerveinél – a szerv vezetőjét nem számítva – legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességű) szerveknél – a szerv vezetőjét nem számítva – legfeljebb kettő, a helyi szerveknél – a szerv vezetőjét nem számítva – egy vezetői szint létesíthető. E szervek országos parancsnoka államtitkári, helyetteseik helyettes államtitkári illetményre és juttatásra jogosultak, a területi szervek vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői beosztási illetményre jogosult. Törvény felhatalmazása alapján az illetékes miniszter a fegyveres szervek területi, helyi szerveinél legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a kiemelkedő szolgálati tevékenység, illetve többletteljesítmény elismeréseként megállapítható jutalom, érdekeltségi és egyéb jogcímen alapuló juttatás – kivéve a miniszter által alapított díjjal együtt járó jutalom – együttes összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg az érintett hathavi illetményének összegét.
(4) A hivatásos állomány felsőfokú végzettségű tagja – a Hszt. 103. § rendelkezéseitől eltérően – az alábbi mértékű illetménykiegészítésre jogosult:
a) országos parancsnokságon, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők esetében a beosztási illetmény 35%-a,
b) megyei illetékességű középirányító szervnél (parancsnokságon, igazgatóságon) szolgálatot teljesítők esetében a beosztási illetmény 25%-a.
(5) A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:
a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,
b) országos parancsnok helyettese esetében a beosztási illetmény 50%-a,
c) főosztályvezető esetében:
– Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője esetében a beosztási illetmény 35%-a,
– központi és területi szerveknél a beosztási illetmény 30%-a,
– helyi szerveknél a beosztási illetmény 20%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,
e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.
(6) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományára vonatkozóan a törvény 97. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az e törvény hatálybalépéséig felhalmozódott előző évi szabadságokat legkésőbb 2002. december 31-ig ki kell adni;
b) a törvény hatálybalépésének évétől kezdődően szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén az adott évre időarányosan járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadság tekintetében kerülhet sor.
245/I. § (1) Az idegennyelv-tudási pótlék az angol, francia és német nyelvekből szerzett C típusú nyelvvizsga meglétekor
a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a 104. § (4) bekezdése szerinti mértékben jogosult a nyelvpótlékra.
(3) Ha a fegyveres szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.
(4) Több nyelvvizsga esetén idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200%-áig terjedően állapítható meg.
Központi tisztikar
245/J. § (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök „központi tiszt” címet adományozott. A központi tisztikar létszáma legfeljebb 150 fő.
(2) A központi tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő, a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok ellátását.
(3) A központi tiszti cím – pályázat alapján – annak a felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományúnak adható, aki az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a miniszter által irányított minisztériumban, hivatalban – berendelés, vezénylés alapján – teljesít szolgálatot. Kiemelten fontos kormányzati érdekből központi tiszti cím – sikeres pályázat esetén – a fegyveres szervek területi és helyi szerveinél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú részére is adható, akiknek a jogviszonyára a 245/J–245/R. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az érintettek illetménypótlékra nem jogosultak. A területi és helyi szerv állományából központi tiszt címet kapott hivatásos állomány a 245/K. § (3) bekezdés szerinti áthelyezése csak a Kormány által irányított szervhez, illetve a fegyveres szervek országos parancsnokságára történhet.
(4) A cím adományozása határozatlan időre szól, amelynek visszavonására, illetve megszüntetésére vonatkozóan a Ktv. 31/A. § (4) bekezdésének, valamint 31/D. §-ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
245/K. § (1) A központi tiszti cím elnyeréséhez a pályázat kiírására, a központi tisztikar tagjának munkavégzésére, továbbképzésére vonatkozóan a Ktv. 31/A–31/B. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A központi tiszti cím a hivatásos állomány tagjának beosztását, vezetői kinevezését, a szolgálat teljesítésének helyét – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem érinti.
(3) A központi tiszt a miniszterelnök döntése alapján – a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve – a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének megfelelően – beleegyezése nélkül – a Kormány által irányított szervhez, illetve a fegyveres szervek országos parancsnokságára a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett, áthelyezhető. A miniszterelnök döntéséről – az egyeztetés során – az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét.
245/L. § (1) A központi tiszt alapilletményre jogosult, amelynek összege a mindenkori illetményalap tizenháromszorosa.
(2) Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is megilleti:
a) a főosztályvezető esetében az alapilletmény 25%-a,
b) országos parancsnok-helyettes esetében az alapilletmény 50%-a,
c) országos parancsnok esetében az alapilletmény 100%-a.
(3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult.
245/M. § A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezése esetén – választása szerint – felmenthető, vagy annak hiányában a Ktv. 31/E. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezési állományba kell helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell alkalmazni. Előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.
Vegyes rendelkezések
245/N. § (1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény e fejezetének hatálybalépésekor vezetői beosztásban lévők esetében úgy kell alkalmazni, mintha vezetői beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének napján kezdődne.
(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a központi tisztikar működtetésére, továbbá – figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára – a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat.
245/O. § E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek esetében – a Hszt. 245/F. §-ban meghatározott teljesítményértékeléstől függően – az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét az adott fizetési fokozatra megállapítottnál legfeljebb 20%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg. Ennek alkalmazása során a hivatásos állomány tagjának korábban már megállapított beosztási illetménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.
245/P. § (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója – 2001. július 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B. számú mellékletben szereplő szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a hivatásos állomány tagja az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult.
(2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, az megszűnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
(3) A törvény e fejezetének hatálybalépésével a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerint megállapított beosztási illetményeltérítések megszűnnek, emiatt azonban a már megállapított beosztási illetmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén az állományilletékes parancsnok ismételten intézkedhet a beosztási illetmény eltérítésére azzal, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján számított beosztási illetményt kell az eltérítés alapjának tekinteni.
(4) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél 2008. január 1-jétől tiszti beosztásba a 37. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdőként csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, illetve vezetői kinevezést csak az kaphat, aki angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Amennyiben a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához az előzőekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvből meglévő államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.
(5) A hivatásos állomány tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére első alkalommal 2002. évben jogosult.
(6) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelő összeget nem éri el, úgy az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétől 70%, a továbbiakban a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmány kiegészítésre jogosult.
245/R. § Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követően 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások előirányzatán belül a Hszt. 245/I. § (1) bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítható.”
76. § A Hszt. 254. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) egy hónapra számítva:
| – különleges bevetési pótlék | 100–150% | ||
| – lovasjárőri pótlék | 25% | ||
| – kutyavezetői pótlék | 20% | ||
| – gépjárművezetői pótlék | 13% | ||
| – különleges gépjárművezetői pótlék | 25% | ||
| – díszelgési pótlék | 25% | ||
| – hajóvezetői pótlék | 20% | ||
| – nyomozói pótlék | 20% | ||
| – zenekari pótlék | 10% | ||
| – nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka | 45% |
b) teljesített óránként:
| – repülőgép-(helikopter-)vezetői pótlék | 10% | ||
| – éjszakai pótlék | 0,5% | ||
| – délutáni pótlék | 0,25% | ||
| – készenléti pótlék | 0,25% | ||
| – tűzszerészpótlék | 9% | ||
| – búvárpótlék | 5% | ||
| – akció szolgálati pótlék | 0,5% |
c) szolgálatonként:
| – ügyeleti pótlék | 3,8–7,4%.” |
77. § A Hszt. a következő 254/A. §-sal egészül ki:
„254/A. § (1) A Hszt. 7. számú – a személyügyi nyilvántartás adatkörét tartalmazó – mellékletében az I. „Személyügyi adatok” pontja I/A. és I/B. pontokra változik:
I/A. Személyi adatok:
– név (leánykori név),
– arcképmás, saját kezű aláírásminta,
– születési hely, idő,
– anyja neve,
– lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám,
– családi állapot,
– házastárs (élettárs) neve, lakcíme,
– társadalombiztosítási azonosító jele,
– adóazonosító jele,
– bankszámlaszáma.
I/B. Eltartott gyermeke(i)
– neve,
– születési helye, ideje,
– anyja neve,
– eltartás kezdete,
– lakcíme,
– társadalombiztosítási azonosító jele,
– adóazonosító jele,
– egyéb eltartottak száma, eltartás kezdete.
(2) Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökből – kivéve az V. és XIII. pontokat – a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából a szükséges adatokat felhasználni.”
78. § A Hszt. 255. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„255. § A határőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a 258/A–258/C. §-ok, valamint a 322. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.”
79. § A Hszt. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258. § (1) Rendőri szolgálati jogviszony – a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl – akkor létesíthető, ha
a) a jelentkezőnek, valamint közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek az életvitele kifogástalan, és
b) a jelentkező írásban hozzájárul:
ba) személyes adatai kezeléséhez,
bb) lakó- és családi körülményei, továbbá a büntetlen vagy büntetett előéletére vonatkozó adatok – a felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében történő – előzetes ellenőrzéséhez,
bc) életvitele kifogástalanságának a szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzéséhez, és
c) megszerzi közeli hozzátartozói, illetve a vele közös háztartásban élők hozzájárulását a saját személyes adataik kezeléséhez.
(2) E törvény alkalmazásában a kifogástalan életvitel alatt az érintett magatartásával, életvitelével szemben a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárhatóságnak megfelelést kell érteni. Így különösen vizsgálni kell az érintett jogkövető magatartását, családi és lakókörnyezeti kapcsolatainak rendezettségét, bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát, anyagi-jövedelmi viszonyainak rendezettségét.
(3) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.”
80. § A Hszt. a következő 258/A–258/C. §-sal egészül ki:
„258/A. § A felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítását célzó ellenőrzést a rendőri, illetve határőri szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv, a kifogástalan életvitel szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzését a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv végzi.
258/B. § (1) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv kezelheti a szolgálati jogviszonyban álló személy 203. § (3) bekezdésében meghatározott, közérdekűnek minősülő személyi adatain túl
a) születési helyét és idejét,
b) lakó-, illetve tartózkodási helyének címét, telefonszámát,
c) bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatait,
d) a fegyelmi eljárásokra vonatkozó adatokat.
(2) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv az ellenőrzés végrehajtásáról – az ellenőrzött személy előtt leplezett módon – kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenőrzés célja érdekében, illetőleg, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásban használhatók fel.
258/C. § (1) A jelentkezőt, illetve a szolgálati viszonyban álló személyt – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – az ellenőrzés befejezését követő 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzés tényéről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és a következtetésekről.
(2) Nem kell tájékoztatást adni abban az esetben, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján titkos információgyűjtés elrendelésére vagy büntetőeljárás megindítására kerül sor, és a tájékoztatás a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné.
(3) Ha a szolgálati viszony nem jön létre, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, illetőleg a kifogástalan életvitel megkérdőjelezésére alkalmas körülményt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, illetve adatokat az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.”
81. § (1) A Hszt. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
Egy hónapra számítva:
| – személyi pótlék | 50–100% | ||
| – tanácsosi pótlék | 50% | ||
| – főtanácsosi pótlék | 100% | ||
| – gépjármű-vezetői pótlék | 13% | ||
| Teljesített óránként: | |||
| – délutáni pótlék, óránként | 0,25% | ||
| – éjszakai pótlék, óránként | 0,5% | ||
| – készenléti pótlék, óránként | 0,25% | ||
| – akció szolgálati pótlék | 0,5% | ||
| Teljesített szolgálatonként: | |||
| – ügyeleti díj | 3,8–7,4%.” |
(2) A Hszt. 293. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.”
(3) A Hszt. 300. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében – a 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően – a miniszter utasításban állapítja meg:]
„c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol – a 245/I. § (1) bekezdésében meghatározott nyelveken túl – más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható, illetve több nyelvvizsga után a nyelvpótlék az illetményalap 200%-át meghaladhatja.”
82. § (1) A Hszt. 301. §-a a következő szövegrésszel egészül ki:
