„A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a 258/A–258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(2) A Hszt. 303. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. Az így szolgálatot teljesítő személyt vezénylésével egyidejűleg a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezési állományába kell helyezni.”
(3) A Hszt. 306. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„306. § A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
| – gépjármű-vezetői | havonta | 13% | ||
| – lovasjárőri | havonta | 25% | ||
| – kutyavezetői | havonta | 15–20% | ||
| – orvosi ügyeleti díj | ügyeletenként | 10–15% | ||
| – ügyeleti díj | szolgálatonként | 3,8–7,4% | ||
| – különleges gépjármű-vezetői szolgálat | naponként | 10% | ||
| – készenléti | teljesített óránként | 0,25% | ||
| – éjszakai | teljesített óránként | 0,5% | ||
| – délutáni | teljesített óránként | 0,25% | ||
| – fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért | teljesített óránként | 0,5%.” |
83. § (1) A Hszt. 307. §-a a következő szövegrésszel egészül ki:
„A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, valamint a 258/A–258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(2) A Hszt. 322. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
| a) ügyeleti pótlék | szolgálatonként | 3,8–7,4% | ||
| b) készenléti pótlék | teljesített óránként | 0,25% | ||
| c) akciószolgálati pótlék | teljesített óránként | 0,5% | ||
| d) éjszakai pótlék | óránként | 0,5% | ||
| e) gépjármű-vezetői pótlék | havonta | 10% | ||
| f) hajóvezetői pótlék | havonta | 10% | ||
| g) kutyavezetői pótlék | havonta | 10% | ||
| h) nyomozói pótlék | havonta | 20% | ||
| i) zenekari pótlék | havonta | 10% | ||
| j) utasforgalmi pótlék | havonta | 10% | ||
| k) éjszakai pótlék | havonta | 10% | ||
| l) veszélyességi pótlék | havonta | 45% | ||
| m) szemlepótlék | havonta | 10% | ||
| n) képviseleti pótlék | havonta | 15% | ||
| o) pénzkezelői pótlék | havonta | 5%.” |
84. § A Hszt. e törvény 3. számú melléklete szerint a következő 6/A. számú melléklettel és 5. számú melléklete szerint a következő 6/B. számú melléklettel egészül ki.
85. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Része a következő XII. fejezettel és 193/R–193/Z. §-okkal egészül ki:
„XII. Fejezet
A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések
193/R. § (1) E fejezet a III–VII. fejezetben foglalt szabályoktól eltérő szabályokat állapít meg arra a munkavállalóra, aki az 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó szervnél áll munkaviszonyban.
(2) A munkáltatói jogokat a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör – törvény eltérő rendelkezése hiányában – átruházható.
193/S. § (1) Munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába. A nyilatkozat szövege a következő:
„Titoktartási nyilatkozat
Alulírott .................................................... (név, lakcím) e nyilatkozattal kötelezem magamat, hogy a .......................... (munkáltató megnevezése)-val kötött munkaviszonyom fennállása alatt tudomásomra jutott állam- és szolgálati titkot megőrzöm, a tevékenységem során előttem ismertté vált olyan adatokról, tényekről illetéktelen szervnek vagy személynek tájékoztatást nem adok, amelyek kiszolgáltatása az állam, a közigazgatási szerv (önkormányzat), munkatársam, vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.”
(2) A munkaszerződésnek tartalmaznia kell – ügykezelői munkakör esetén – az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó kötelezettséget is. A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást.
(3) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállalónak a munkaviszony keletkezésétől számított egy éven belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le, a munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik. Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a Ktv. 33. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.
(4) A próbaidő tartama legfeljebb három hónap lehet.
193/T. § Nem minősül a munkaszerződés módosításának
a) a munkakör és a személyi alapbér változatlanul hagyása mellett a közigazgatási szerven belüli áthelyezés,
b) a munkakör és a személyi alapbér, valamint a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül a közigazgatási szerv személyében bekövetkezett jogutódlás miatti változás.
193/U. § A munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza.
193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – külön juttatásként – az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi személyi alapbérének megfelelő díjazásra jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyév utolsó hónapjában kell kifizetni. Ha a munkaviszony év közben megszűnik, a legalább egyhavi személyi alapbérének időarányos részét az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a munkáltatói igazolásra rá kell vezetni. A juttatás mértékének alapja a kifizetés esedékességekor irányadó személyi alapbér.
193/Z. § Felhatalmazást kap a Kormány a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával összefüggő személyi iratokra és munkaügyi nyilvántartásra vonatkozó részletszabályok megalkotására.”
86. § (1) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, illetőleg hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.”
(2) A Jt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni, s az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.”
(3) A Jt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, valamint hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.”
87. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) 12. §-a a következő (7)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Amennyiben az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese e megbízatását legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés, illetve halál miatt kerül sor további hat hónapon – lemondás esetén pedig további három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás – valamint a halál esetének kivételével – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(8) Halál esetén a juttatás az özvegyet (örököst) illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe. Amennyiben a megbízatás megszűnésére három évnél hamarabb kerül sor, de a megbízatás legalább egy évig betöltésre került, a juttatás 50%-a jár. Írásbeli kérelemre, illetve halál esetén a juttatást, illetve annak még fennmaradt részét a kérelem kézhezvételétől, illetve a halál tényéről való hivatalos tudomásszerzéstől számított 15 napon belül egy összegben kell kifizetni.
(9) Ha az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 12. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.”
(2) Az Ásztv. 14. §-ának (4) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A számvevőt
– számvevő gyakornok,
– számvevő, vagy
– számvevő tanácsos kategóriába kell sorolni.”
„(7) A számvevő alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:
a) a számvevő gyakornok esetében az illetményalap 3,9-szerese,
b) a számvevő esetében az illetményalap 7-szerese,
c) a számvevő tanácsos esetében az illetményalap 7,5-szerese,
d) a számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 8-szorosa,
e) a számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 8,5-szerese,
f) a számvevő igazgató esetében az illetményalap 9-szerese.”
88. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. §-a (1)–(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra – a (2) bekezdés kivételével – megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)–(3), (5) bekezdését; 47. § (1)–(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E–49/I. §-át; 51. § (1)–(4) bekezdését; 51/A. § (2)–(6) bekezdését; 52. § (1)–(2) bekezdését (az 51–51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54–55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)–(3) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)–(2) bekezdését; 105–106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167–168. §-át.
(2) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.”
89. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 1. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Ügyészségi alkalmazott:]
„e) a tisztviselő;
f) az írnok;”
90. § (1) Az Üsztv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A legfőbb ügyész a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatát átadja az Országgyűlés elnökének. A legfőbb ügyész vagyonnyilatkozatára a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozatára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az Üsztv. 21. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(1) A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:]
„i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(3) Az Üsztv. 26. §-a kiegészül a következő m) ponttal:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„m) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(4) Az Üsztv. 87. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:
(A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(5) Az Üsztv. a 94/A. §-a után a következő 94/B. §-sal egészül ki:
„94/B. § (1) A köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, illetőleg a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető az ügyészt, az ügyészségi titkárt, nyomozót, továbbá a csoportvezető és az irodavezető kivételével a magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselőt, az ügyészségi ügyintézőt, a közbeszerzési eljárásban közreműködő tisztviselőt, a költségvetési és egyéb pénzeszközök tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult tisztviselőt, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett ügyészségi alkalmazottat abban az esetben nevezheti ki, ha
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan az ügyészségi szolgálati viszonya létesítésekor, valamint háromévenként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozói nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez.
(2) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában – a (8) bekezdés kivételével – és a 22/B. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a legfőbb ügyész által utasításban meghatározott ügyészségi szervezeti egység feladata.
(3) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a legfőbb ügyész állapítja meg.”
91. § (1) Az Üsztv. 90/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásánál a 90/D. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fizetési fokozat állapítható meg.
(5) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30-án járó alapilletmény nem csökkenthető.”
(2) Az Üsztv. a következő 94/C. §-sal egészül ki:
„94/C. § (1) A (2)–(3) bekezdésben nem említett nem ügyész ügyészségi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés),
b) az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A Ktv. szerinti I. besorolási osztály az e törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a Ktv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e törvény szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg.
(2) Az ügyészségi titkár alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) Az ügyészségi fogalmazó alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
(3) Az Üsztv. 90/B. §-ának (1) bekezdésében az „és a fizikai alkalmazott”, „– fizikai alkalmazott esetében fizetési csoportba –”, „(fizetési csoportokhoz)”, (2) bekezdésében a „(fizetési csoportokat)”, „a fizikai alkalmazott esetében pedig a 6. számú melléklet”, (3) bekezdésében „az ügykezelőt pedig az V. fizetési osztályba”, 90/E. §-ának (2) bekezdésében az „és a fizikai alkalmazott”, 92. §-ának a) pontjában az „és a fizikai alkalmazott”, „illetőleg fizetési csoportba” szövegrész és a 6. számú melléklet hatályát veszti.
(4) Az Üsztv. XV. és XVI. fejezetében az „ügykezelő” szövegrész helyébe az „írnok” szövegrész lép.
(5) Az Üsztv. 5. számú melléklete helyébe az e törvény 6. számú mellékletével megállapított 5. számú melléklete lép.
92. § Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – a 2001. június 30-i állapotnak megfelelően köteles vagyonnyilatkozatot tenni az ügyészségi szolgálati viszonyban álló, vagyonnyilatkozat tételére köteles ügyészségi alkalmazott. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, ügyészségi szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
93. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:
(A Magyar Köztársaságban bírónak az nevezhető ki, aki)
„f) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz.”
(2) A Bjt. a 10. § után a következő címmel és 10/A–10/F. §-sal egészül ki:
„Vagyonnyilatkozat
10/A. § (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: bírói vagyonnyilatkozat), illetőleg háromévenként számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi forrásairól. A bíró a vele közös háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére (a továbbiakban együtt: hozzátartozók) vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat). Ha e törvény másként nem rendelkezik, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra a bírói vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat) két egymástól elkülönülő részből, a személyi adatokat tartalmazó személyi részből és a nyilatkozatot tartalmazó vagyoni részből áll.
(3) A vagyonnyilatkozat személyi részét két példányban kell kitölteni. A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részének egy-egy példányát külön-külön, a személyi nyilvántartásban a bíró részére megállapított nyilvántartási számmal ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OIT elnökének (a továbbiakban együtt: a munkáltatói jogkör gyakorlója) kell átadni, a másik példány a bírónál marad.
(4) A bíró a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön nyilatkozatot csatol, amelyben felhatalmazza az OIT-ot, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozótól is meg kell szerezni és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részéhez kell csatolni.
(6) A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét két példányban kell kitölteni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát külön-külön, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egyik példányát a bíró nyilvántartási számával ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének harmadik, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének másik példánya a bírónál marad.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt boríték egyik példányát, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot megküldi az OIT-nak. A vagyoni részt tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik.
(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.
10/B. § (1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (13. §) letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a bírót, ha a vagyoni helyzetére vonatkozóan olyan bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
(3) Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételre kötelezni a bírót, ha a bejelentés névtelen, illetve nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételre hívta fel a bírót. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(4) A vagyonnyilatkozatot, az átadását követő hatvan napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a vagyongyarapodásra a bírónak a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit és az azokhoz csatolt felhatalmazást [10/A. § (4)–(5) bekezdés] tartalmazó zárt borítékok egyidejű megküldésével – a bírói vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez az OIT-nál. Az összevetésről, a bíró meghallgatásáról, illetve az ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát át kell adni a bírónak.
(5) A bíró vagyonnyilatkozatába a bíró és a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba – a reá vonatkozó adatok tekintetében – a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója, továbbá mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba a 10/C. §-ban meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az OIT tagjai, valamint a szolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság jogosult betekinteni.
(6) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a bíró, illetőleg – a reá vonatkozó adatok tekintetében – a vele közös háztartásban élő hozzátartozó írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az OIT és a Hivatal vezetője saját hatáskörében felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az (5)–(6) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg.
(8) A szolgálati viszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a bíró részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak kell visszaadni.
(9) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat az OIT állapítja meg.
10/C. § (1) A Hivatalnál a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot 10 évig, de legfeljebb a bíró jogviszonyának fennállásig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetőleg kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem végezhető. A határidő lejártát követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, illetőleg a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
(2) A közös háztartás megszűnése esetén a hozzátartozó adatai tekintetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Az ellenőrzési eljárást az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja folytatja le.
(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi részben feltüntetett adatok segítségével a személyi és a vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejezni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó borítékot a munkáltatói jogkör gyakorlójának vissza kell küldeni, egyidejűleg a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
(5) Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja feladatkörében eljárva:
a) a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket meghallgathat,
b) szakértőt rendelhet ki,
c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
(6) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A bíró meghallgatásának megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni.
(7) A bíró és – a reá vonatkozó adatok tekintetében – a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója a Hivatalban nyilvántartott vagyonnyilatkozatába, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba az adatok nyilvántartásának módjától függetlenül jogosult betekinteni.
(8) Az OIT az ellenőrzési eljárás megállapításait közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéséről és annak indokairól 15 napon belül tájékoztatja a bírót és az OIT-ot. Ha a bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Bjt. 57. § (1) bekezdésének k) pontjára alapított döntését vitatja, jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
(9) A (6) bekezdés alapján átvett adatokat – feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján nem indult a szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás – az ellenőrzési eljárás befejezése után meg kell semmisíteni.
10/D. § A vagyonnyilatkozatot első ízben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseinek a hatálybalépését követő 120 napon belül, a hatálybalépés napján fennálló állapotnak megfelelően kell megtenni. Ha a bíró e kötelezettségének nem tesz eleget, szolgálati viszonya megszűnik.
10/E. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökére a 10/A–10/D. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)–(6) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül az e törvény 4. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) gondoskodik.
(3) Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.
(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni.
(5) Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból – sorsolással létrehozott háromtagú vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az Országgyűlést kell érteni.
10/F. § A 10/A–10/D. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni a Legfelsőbb Bíróságra és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg az igazságügyminiszter.”
(3) A Bjt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.”
(4) A Bjt. 57. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A bíró szolgálati viszonya megszűnik)
„k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában – a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve – lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(5) A Bjt. az e törvény 7. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
94. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazságügyi alkalmazott:)
„d) az írnok.”
(2) Az Iasz. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek, – a csoportvezető, a csoportvezető-helyettes és az irodavezető kivételével – magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek, bírósági ügyintézőnek, végrehajtási ügyintézőnek, fővárosi, megyei bírósági végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és hivatásos pártfogónak az nevezhető ki, aki
a) az e törvényben meghatározott módon, önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya létesítésekor, ezt követően háromévenként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozóinak nyilatkozatát a személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a közbeszerzési eljárásban közreműködő, a költségvetési és egyéb pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett igazságügyi alkalmazottak esetében is.
(3) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában a (8) bekezdés kivételével, továbbá a 22/B. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a bíróságok és az OIT Hivatalának alkalmazottai tekintetében az OIT feladata, a vagyoni részeket tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala gondoskodik.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, továbbá a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a bíróságok és az OIT Hivatala tekintetében az OIT, az ISZI Hivatala és az igazságügyi szakértői intézetek tekintetében az igazságügyminiszter állapítja meg.
(5) A vagyonnyilatkozatot első ízben a Ktv.-nek a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezései hatálybalépését követő 120 napon belül, a hatálybalépés napján fennálló állapotnak megfelelően kell megtenni. Ha a vagyonnyilatkozat tételére köteles alkalmazott e kötelezettségének nem tesz eleget, az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.”
(3) Az Iasz. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az igazságügyi alkalmazott a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(4) Az Iasz. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az írnoki munkakört ellátó alkalmazottat a 4. számú mellékletben megjelölt IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásnál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.
(4) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30. napján járó alapilletmény nem csökkenthető.”
(5) Az Iasz. a következő 103/A. §-sal egészül ki:
„103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
b) az ISZI Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
c) az a)–b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár és az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
95. § (1) Ahol az Iasz. az ügykezelőről rendelkezik, azon a továbbiakban az írnokot kell érteni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Iasz. 99. § (1) bekezdésének első mondatában „az V. fizetési osztályba az ügykezelők” szövegrész, valamint az 5. számú melléklet a hatályát veszti.
(3) Az Iasz. 4. számú melléklete helyébe az e törvény 8. számú mellékletével megállapított 4. számú melléklete lép.
96. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet.”
(2) A Kjt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő, országos és ágazati szintű döntések tervezetét,
b) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre vonatkozó kormányjavaslatokat.”
(3) A Kjt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat – megállapodás útján – maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel, illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait alakítják ki.”
(4) A Kjt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából az ágazatban, illetve az önkormányzat területén reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.”
(5) A Kjt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban – az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel – tárgyalást kezdeményez.”
97. § Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két – töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy – felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám
a) 20%-a után főtanácsadói,
b) 20%-a után tanácsadói,
c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak.
Az 1992. évi XXIII. törvény által kötelezően előírt egyéb juttatásokat az Országgyűlés Hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. A közigazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó juttatások biztosítására, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.”
98. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik:
„(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá – a helyi önkormányzatok által foglalkoztatottakra, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra is kiterjedően – a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a központi költségvetési szerveknél a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75%-kal, 2002. évben 7,75%-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti.”
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő – ott fel nem sorolt – jogintézmények. A támogatás elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(4) Ha az önkormányzat illetménykiegészítést, vezetői illetménypótlékot mérlegelési jogkörébe tartozóan biztosít a köztisztviselő részére, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok – költségvetési törvény szerint igényelhető – kiegészítő támogatása összegének meghatározásakor a számított forráshiányt csökkenteni kell az illetménykiegészítés, illetve a vezetői pótlék miatti többletkiadás összegével.
(5) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/N. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra és szerveire nem terjed ki. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és szerveinél a Ktv. 45. § (8) bekezdése szerint a vezetői szinteket megállapítsa.
(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára és szerveire nem terjed ki.”
99. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány jogosult – a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. számú mellékletének I–VI. fejezetében felsorolt szervek kivételével – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) – kivéve a Magyar Honvédséget és a Határőrséget – hatálya alá tartozó központi költségvetési szervek létszámkeretének meghatározására.”
(2) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra – a 24. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével –, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámkeretének módosítására a Kormány jogosult.”
(3) Az Áht. 49. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másként nem rendelkezik –)
„h) jóváhagyja – a 36. § (2) bekezdésében foglalt keret érvényesítésével – a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek létszámát, átcsoportosítási jogot gyakorol – a 39. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a fejezeten belüli, illetve címen belüli létszámkeretek tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott módon előkészíti, koordinálja a fejezetbe tartozó mindazon költségvetési szervek, költségvetési előirányzatok és létszámkeretek tekintetében a megállapítással, módosítással kapcsolatos döntéseket, amelyeknél törvény rendelkezése alapján nem a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja ezen jogköröket.”
(4) Az Áht. 93. §-ának (1) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül – beleértve a létszámkeretet is – köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi felhasználásának mértékét, feltételeit a 36. § (2) bekezdésében meghatározottaknál a Kormány, helyi önkormányzatok Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó munkavállalóinál az önkormányzat – a Ktv. keretei között – rendeletben határozza meg. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.”
„(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni. A 36. § (2) bekezdésében meghatározottaknál kizárólag a kötelezettségvállalással terhelt maradvány használható fel, a fennmaradó rész felhasználásáról a Kormány intézkedik.”
(5) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a költségvetési szervek egyes típusai – ideértve a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket –, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának – e törvény előírásaival összehangolt – sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámnormáit.”
100. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg azzal az eltéréssel, hogy az elnök alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 100%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 80%-a, a Versenytanács tagja esetén az alapilletménye 70%-a.”
(2) A Tpvt. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/A. § (1) A vizsgálót gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos, vizsgáló főtanácsos, vizsgáló vezető főtanácsos kategóriába kell sorolni.”
(3) A Tpvt. 42/A. §-ának (3)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„42/A. § (3) A vizsgáló gyakornokot 5, a vizsgálót 10, a vizsgáló tanácsost 11, a vizsgáló főtanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló vezető főtanácsosnál és vizsgáló irodavezetőnél 13 munkanap.
(4) A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:
a) a vizsgáló gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b) a vizsgáló esetében az illetményalap 7-szerese,
c) a vizsgáló tanácsos esetében az illetményalap 7,5-szerese,
d) a vizsgáló főtanácsos esetében az illetményalap 8-szorosa,
e) a vizsgáló vezető főtanácsos esetében az illetményalap 8,25-szerese,
f) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap 8,5-szerese.
(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetében az alapilletmény 20%-a, a vizsgáló vezető főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletmény 40%-a.
(6) A vizsgáló
a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap;
b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, illetve abban az esetben, ha a szakterületén legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik és közigazgatási alapvizsgát tett, vagy azzal egyenértékű képesítést szerzett.
(7) A vizsgáló
a) vizsgáló tanácsosi besorolást kap, ha két év vizsgáló gyakorlatot szerzett, alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
c) vizsgáló vezető főtanácsosi besorolást kaphat a munkáját kimagasló színvonalon végző, különleges felelősséggel felruházott vizsgáló főtanácsos.”
101. § Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az Alkotmánybíróság elnökének illetményét és juttatásait külön törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság többi tagjának – köztük a helyettes elnökének – a díjazása megegyezik a miniszterek díjazásával azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótléka a miniszteri illetménypótlék másfélszerese. Egyebekben az Alkotmánybíróság tagja a minisztert megillető juttatásokra jogosult.”
102. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2001. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) a Ktv. 10. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata; a 20. §-a, a 20/A. §-ának (8)–(11) bekezdése; a 30/A. §-ának (4) bekezdésében az „és a szakvizsga-pótlékra” szövegrész; a 42. §-a (4) bekezdésében az „az ügykezelőt a III., a fizikai alkalmazottat a IV.” szövegrész és az (5) bekezdése; a 43. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „44. § (2) bekezdésében említett” szövegrész; a 48. §-ának (1) bekezdésében a „– feltéve, ha az nem munkaköri kötelezettsége –” szövegrész; a 49/A. §-ának (3) bekezdése; az 50. §-a (2) bekezdésének f) pontja, (5) bekezdése harmadik francia bekezdésében az f) pontra utalás; VIII. fejezete; a 72. §-a (6) bekezdésének d) pontja; a 73. §-ának (6)–(7) bekezdése; a 75. §-ának (1) bekezdésében az „ügykezelői” szövegrész; a (3) bekezdésének bevezető mondatában az „és az ügykezelő” szövegrész, az a) pontjában az „illetve ügykezelői” szövegrész és a (7) bekezdésében az „és a 68. § (1) bekezdésének” szövegrész; a 76. §-ának (4) bekezdésében az „ügykezelő és fizikai alkalmazott” szövegrész; a Ktv. 5. számú melléklete IV. pontjának második francia bekezdése és a jelenlegi V. pontja; a jelenlegi VI. pontjának ötödik francia bekezdése,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének a)–d) pontja, (7)–(8) bekezdése,
c) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 5. §-ának (5) bekezdéséből „a közigazgatási és a helyettes” szövegrész,
d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. §-a (8) bekezdésének és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVIII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,
e) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (5)–(6) bekezdése,
f) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (9)–(10) bekezdése,
g) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4. §-ának (2) és (4) bekezdése,
h) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
(2) Az e törvénnyel módosított Ktv. 7. §-ának (2) bekezdésében a nyelvvizsgára vonatkozó rendelkezést 2008. január 1. után adott köztisztviselői kinevezésre kell alkalmazni, valamint a Ktv. 7. §-ának (5) bekezdése 2004. január 1-jén hatályát veszti.
(3) Az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 7. §-ának (4) bekezdésében „a (4) bekezdésben,” hivatkozás „az (5) bekezdésben,” hivatkozásra változik; a 11/A. §-ának (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép; 17/A. §-ának (1) bekezdésében a „17. § (1) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás a „17. § (2) bekezdésének a) pontjában” hivatkozásra változik; 17/A. §-ának (4) bekezdésében a „17. § (1) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás a „17. § (2) bekezdésének a) pontjában” hivatkozásra változik, a (6) bekezdésében az „e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabályai” szövegrész helyébe „az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabálya” szövegrész lép; a 19. § (6) bekezdésében a „17. § (3)–(4) bekezdése” hivatkozás a „17. § (4)–(5) bekezdése” hivatkozásra változik és e bekezdés utolsó mondatában a „személyi illetményben,” szövegrész helyébe a „besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben,” szövegrész lép; a 19/A. § (1) bekezdésében a „17. § (1) bekezdés f) pontja” hivatkozás a „17. § (1) bekezdés d) pontja” hivatkozásra változik és a (4) bekezdésében a „17. § (6) bekezdés” hivatkozás a „17. § (7) bekezdés” hivatkozásra változik; a 20/A. §-ának (2) bekezdésében a „(62. §)” hivatkozás a „(62/A. §)” hivatkozásra változik; a 25. § (2) bekezdésében „a 10 éven aluli” szövegrész helyébe „a 14 éven aluli” szövegrész lép és a (6) bekezdésében „okleveles közgazda” szövegrész helyébe „okleveles közgazdász” szövegrész lép; a 27. §-ának (1) bekezdésében a „legmagasabb fizetési fokozatába” szövegrész helyébe a „legalacsonyabb fizetési fokozatába” szövegrész lép; a 29. § (4) bekezdésében a „11. § (2) bekezdése” hivatkozás a „11. § (2)–(3) bekezdése” hivatkozásra változik; a 32. § (2) bekezdésének a harmadik és negyedik mondatában a „szak-főtanácsosi” szövegrész helyébe a „vezető-főtanácsosi” szövegrész lép; a 37. §-ának (1) bekezdésében a „kultúrált” szövegrész helyébe a „kulturált” szövegrész lép, a (2) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „állam-” szövegrész lép; a 48/A. §-ának (5) bekezdése második mondatában a jelenlegi „a)–c)” pontra hivatkozás „a)–d)” pontra és a (6) bekezdésben a „c)” pontra hivatkozás „d)” pontra változik; a 49. §-ának (1) bekezdésében az „a tárgyévet követő első hónap 15-éig” szövegrész helyébe az „a tárgyév december 31-éig” szövegrész lép; a 61. §-ának (2) bekezdésében a „közérdekű” szövegrész helyébe „nyilvános” szövegrész lép; a 72. § (1) bekezdésének második mondatában „a 10 éven aluli” szövegrész helyébe „a 14 éven aluli” szövegrész lép; a 75. §-ának (7) bekezdésében az „öregségi nyugellátásra” szövegrész helyébe „öregségi nyugdíjra” szövegrész lép; a Ktv. 5. számú melléklete VI. pontjának számozása V. pontra változik.
(5) Az e törvény
– 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően,
– 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 11. § (3) bekezdésben meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően adott kinevezésekre,
– 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 11/A. § (4) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően megállapított munkakörökre, illetve adott kinevezésekre,
– 15. §-ával megállapított Ktv. 15. § (1) bekezdése f) pontját e törvény hatálybalépését követő egy év eltelte után,
– 55. §-ával megállapított Ktv. 49/G. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést 2002. január 1-jét követően
kell alkalmazni.
(6) Az e törvény 36. §-ával megállapított Ktv. 34. §-ában foglaltakat 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. 2002. december 31-éig a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján teljesítményértékelés nélkül is el lehet térni az alapilletménytől.
(7) E törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője – 2001. július 1-jei hatállyal – megszünteti a vezetői megbízás visszavonása miatti, valamint az ügykezelő és fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését. Az ügykezelő és fizikai alkalmazott részére intézkedni kell a még hátralévő felmentési időre járó illetménynek, valamint a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifizetésére.
(8) A törvény hatálybalépésekor már közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő az e törvény 12. §-ával megállapított Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint esküt tesz a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. Eskütétel hiányában a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(9) Ha a törvény hatálybalépésekor a jegyző másik jegyző helyettesítése céljából egynél több további közszolgálati jogviszonyt tart fenn, e jogviszonyokat egy kivételével a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül köteles megszüntetni.
103. § (1) A törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója – 2001. július 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselőt besorolni és illetményét megállapítani.
(2) A köztisztviselőt – kivéve a vezetőt, jegyzőt, főjegyzőt – a Ktv. 23. §-ában foglaltak alapján az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozatba kell sorolni, és alapilletményét 2001-ben – az államigazgatásban érvényes illetményalappal – az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott szorzószámok szerint kell megállapítani.
(3) 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű egy vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a köztisztviselő az e törvény 73. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított alapilletményre jogosult. A vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét legkésőbb 2003. július 1-jétől az e törvény 48. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám alapján kell megállapítani.
(4) A vezető és a jegyző, főjegyző – a minisztert, politikai államtitkárt kivéve – alapilletményének megállapítására a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az e törvény hatálybalépése után hozott, a köztisztviselői besorolást érintő munkáltatói intézkedések – ideértve a kinevezést is – esetében az alapilletmény megállapítása szempontjából a (2)–(4) bekezdés figyelembevételével kell eljárni.
(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, s a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a (2)–(4) bekezdések alapján megállapított alapilletményt, a már megszerzett alapilletmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető. E szerint kell eljárni mindaddig, amíg a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az államigazgatásban érvényes illetményalapot.
(7) A törvény hatálybalépésekor körjegyzői vezetői illetménypótlékra jogosult körjegyző, illetve körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző vezetői illetménypótlékát meg kell szüntetni és annak összegét az alapilletményébe be kell építeni. Ez az e törvény 49. §-ával megállapított Ktv. 46. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vezetői illetménypótlékra való jogosultságát nem érinti.
(8) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított alapilletmény eltérítések megszűnnek és az alapilletményt a (2)–(4) bekezdés alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. Ha az meghaladja az ily módon számított alapilletményt, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
(9) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 27–28. §-ai alapján hozott munkáltatói intézkedések érvényüket vesztik, emiatt azonban a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet a Ktv. 27–28. §-ai szerinti besorolásról és annak megfelelő alapilletmény megállapításáról azzal a feltétellel, hogy a Ktv. 28. §-a szerinti várakozási idő meghosszabbítása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amennyi az e törvény hatálybalépése előtt hozott várakozási idő meghosszabbítására vonatkozó intézkedés határidejéből e törvény hatálybalépésekor még hátra volt.
(10) Ha e törvény hatálybalépésekor a köztisztviselő a Ktv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján eggyel alacsonyabb besorolási fokozatban van, a fizetési fokozathoz tartozó közszolgálati jogviszonyban töltött időnek megfelelően kell őt besorolni, amíg a képesítési előírásnak megfelelő iskolai végzettséget, illetve szakképesítést meg nem szerzi.
(11) Ha e törvény hatálybalépésekor a köztisztviselő a Ktv. 50. § (2) bekezdésének b), d), e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, őt a fegyelmi büntetésben megállapított besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó közszolgálati jogviszonyban töltött időnek megfelelő fizetési fokozatba kell sorolni, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Azt követően a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kell besorolni.
(12) A törvény hatálybalépésekor közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsgapótlékát meg kell szüntetni, s annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell építeni.
(13) Az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal külön törvény szerint besorolt köztisztviselői esetében a besorolást és az alapilletmény megállapítását az (1)–(12) bekezdések megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.
(14) A hivatali szervezet vezetője 2001. évben ruházati költségtérítést állapíthat meg, amelynek mértéke az illetményalap 100–150%-áig terjedhet.
(15) A törvény hatálybalépésekor fennálló politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói kinevezéseket az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében meghatározott létszámkorlát nem érinti.
(16) Az e törvény 97. §-ában az országgyűlési képviselőcsoportok köztisztviselőire megállapított illetménykereteket a Ktv., illetve annak 2. számú melléklete alapján számított illetmények figyelembevételével kell a törvény hatálybalépésétől biztosítani.
104. § Ha a köztisztviselő e törvény hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, személyi illetményét meg kell szüntetni és illetményét a 103. § (2)–(5) bekezdés alapulvételével kell megállapítani azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ha a személyi illetmény összege meghaladja az ily módon számított illetményét, az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.
105. § (1) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, a közigazgatási szakvizsgát a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell letennie. A határidő számítására a Ktv. 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő eredménytelen eltelte esetén magasabb fizetési, illetve besorolási fokozatba nem sorolható. Ha később a közigazgatási szakvizsgát megszerzi, a Ktv. 23. § rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(2) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő – ide nem értve a vezetőt, a jegyzőt és a főjegyzőt – betöltötte az ötvenötödik életévét, mentesül a közigazgatási szakvizsga letétele alól, s számára a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni, ha e köztisztviselőt a törvény hatálybalépése után másik közigazgatási szervhez áthelyezik mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonya meg nem szűnik.
(3) A törvény hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi és címzetes szak-főtanácsosi címet címzetes főtanácsosi és címzetes vezető-főtanácsosi címnek kell tekinteni. A törvény hatálybalépésekor e címekkel, valamint címzetes főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőtől a címeket akkor sem lehet visszavonni, ha a köztisztviselő a címadományozás feltételeként e törvényben megállapított közszolgálati jogviszonyban töltött idővel, illetve közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik. A törvény hatálybalépése előtt a címzetes tanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a főtanácsosi besorolási fokozat 13. fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető főtanácsos besorolási fokozat 15. fizetési fokozatába, a címzetes szak-főtanácsosi címmel rendelkező köztisztviselőt a vezető-főtanácsosi besorolási fokozat 17. fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőt a főmunkatárs besorolási fokozat 16. fizetési fokozatába kell sorolni.
(4) 2002. december 31-ig az e törvény 31. §-ával megállapított Ktv. 30/B. § (1) bekezdésében meghatározott címzetes főjegyzői cím annak a körzetközponti jegyzőnek is adható, aki folyamatosan legalább 3 éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be.
106. § (1) A köztisztviselő 2001. évre járó szabadságát az e törvény 42. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 41. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megállapítani azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt reá irányadó pótszabadság nem csökkenhet. Ezzel egyidejűleg meg kell állapítani a köztisztviselőnek az e törvény hatálybalépése előtt ki nem adott szabadságnapok számát. A ki nem adott szabadságot 2002. december 31-ig kell kiadni.
(2) Az e törvény 42. §-ával módosított Ktv. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rekreációs szabadságra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából az e törvény hatálybalépése utáni időtartam vehető figyelembe.
(3) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – a 2000. december 31-i állapotnak megfelelően – vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) Az e törvény 26. §-ával megállapított Ktv. 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint az e törvény 51. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 48. §-ának (9) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépése után megkezdett tanulmányok, illetve nyújtott pénzügyi támogatás esetében kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (4) bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (7) bekezdésében meghatározott átlagkeresetre vonatkozó rendelkezést, 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (2) bekezdésében szereplő emelt összegű végkielégítésre vonatkozó rendelkezést, 32. §-ával megállapított Ktv. 31. §-ának (5)–(9) bekezdéseiben meghatározott vezetőkre vonatkozó rendelkezést, 35. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 33. §-a (4) bekezdésének utolsó mondatát, 53. §-ával megállapított Ktv. 49/B. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, 57. §-ával megállapított Ktv. 57/A. §-át az e törvény hatálybalépését követően meghozott munkáltatói intézkedésekre kell alkalmazni.
(6) A hivatali szervezet vezetőjének általános szabályozási hatáskörébe tartozó tárgykörökről egységesen a közszolgálati szabályzatban kell rendelkezni. A közszolgálati szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell elkészíteni. A szabályzatban foglaltakról a köztisztviselőket tájékoztatni kell.
(7) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül a képviselő-testület köteles felülvizsgálni, s e törvény szabályainak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit.
(8) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az e törvény hatálybalépésekor fennálló közszolgálati jogviszony tekintetében nem az e törvény 10. §-ának (4) bekezdésével megállapított Ktv. 11. § (7)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt el, az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles a tájékoztatást írásban megadni.
(9) Az e törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított Ktv. 14. §-a (5)–(6) bekezdésének, az e törvény 41. §-ával megállapított Ktv. 40/B. §-ának, az e törvény 54. §-ával megállapított Ktv. 49/C. §-ának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően elrendelt átirányításra, kirendelésre, kiküldetésre kell alkalmazni.
(10) E törvény hatálybalépésének évében az e törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított Ktv. 14. §-a (6)–(7) bekezdésében, az e törvény 41. §-ával megállapított Ktv. 40/B. §-a (2) bekezdésében, az e törvény 54. §-ával megállapított Ktv. 49/C. §-a (3) bekezdésében meghatározott időbeli korlátozást – a hatálybalépés időpontjától kezdődő, december 31-ig tartó időszakra figyelemmel – arányosan kell megállapítani és alkalmazni.
(11) A hivatali szervezet vezetője e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles felülvizsgálni és az e törvény szabályai szerint megállapítani a munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
107. § (1) E törvény hatálybalépésekor a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya 2001. július 1-jén munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás tényéről a munkáltatónak intézkedni kell.
(2) A munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és – ha erre az ügykezelő és fizikai alkalmazott jogosult volt – illetménykiegészítés együttes összegénél.
(3) A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, illetve, ha a közigazgatási szerv közfeladata ellátására új szervezetet alakít és a munkaviszonyban álló e szervezetben a továbbfoglalkoztatást vállalja, továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett. A jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el.
(4) A közszolgálati jogviszonyból átalakult munkaviszonyt munkáltatói rendes felmondással csak a 2001. június 30-án hatályos Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott okok alapján lehet megszüntetni, és a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-án irányadó szabályok szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét kell figyelembe venni, ha az érintett számára kedvezőbb.
108. § (1) 2001. június 30-án az ügykezelő és fizikai alkalmazott ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – meg kell szüntetni.
(2) Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál – a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével – a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54–56. § szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
109. § (1) A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával meg kell szüntetni.
(2) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával megszűnik.
(3) Az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2001. július 1-jét megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a 2001. július 1-jén hatályba lépett szabályok az irányadóak.
(4) Amennyiben az ügykezelő és a fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
– ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
– ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
110. § Amennyiben az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
111. § (1) A Ktv. 57/B. §-ának szabályai szerint leltárhiányért felelős ügykezelő és fizikai alkalmazott munkaviszonnyá alakult jogviszonya tekintetében a Ktv. 57/B–58. §-ainak rendelkezéseit 2001. december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a szerint kell érvényesíteni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb 2001. szeptember 30-ig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében az Mt. szabályait kell alkalmazni.
112. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a kihirdetést követő hatvan napon belül a Magyar Közlönyben közzétegye.
„2. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
| Besorolási fokozat megnevezése | Fizetési fokozat | Közszolgálati jogviszony időtartama (év) | Szorzószám | |
| Gyakornok | 1 | 0–1 | 2,1 | |
| Fogalmazó | 2 | 1–2 | 3,0 | |
| 3 | 2–3 | 3,2 | ||
| Tanácsos | 4 | 3–4 | 3,5 | |
| 5 | 4–6 | 3,7 | ||
| 6 | 6–8 | 3,9 | ||
| Vezető-tanácsos | 7 | 8–10 | 4,2 | |
| 8 | 10–12 | 4,4 | ||
| 9 | 12–14 | 4,6 | ||
| 10 | 14–16 | 4,8 | ||
| Főtanácsos | 11 | 16–19 | 5,1 | |
| 12 | 19–22 | 5,2 | ||
| 13 | 22–25 | 5,3 | ||
| Vezető-főtanácsos | 14 | 25–29 | 5,6 | |
| 15 | 29–33 | 5,7 | ||
| 16 | 33–37 | 5,8 | ||
| 17 | 37 év felett | 6,0 |
| Besorolási fokozat megnevezése | Fizetési fokozat | Közszolgálati jogviszony időtartama (év) | Szorzószám | |
| Gyakornok | 1 | 0–2 | 15 | |
| Előadó | 2 | 2–4 | 1,9 | |
| 3 | 4–6 | 2,0 | ||
| 4 | 6–8 | 2,2 | ||
| 5 | 8–10 | 2,25 | ||
| 6 | 10–12 | 2,3 | ||
| Főelőadó | 7 | 12–15 | 2,5 | |
| 8 | 15–18 | 2,6 | ||
| 9 | 18–21 | 2,65 | ||
| 10 | 21–24 | 2,7 | ||
| 11 | 24–27 | 2,8 | ||
| 12 | 27–29 | 2,85 | ||
| 13 | 29–31 | 2,9 | ||
| Főmunkatárs | 14 | 31–33 | 3,3 | |
| 15 | 33–35 | 4,0 | ||
| 16 | 35–37 | 4,2 | ||
| 17 | 37 év felett | 4,4” |
„6. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
A köztisztviselő
neve: ..........................................................................................................................
szül. ideje: .......................... szül. helye: ......................................................................
anyja neve: .................................................................................................................
állandó lakásának címe: ..............................................................................................
munkáltató megnevezése, címe: ...................................................................................
technikai azonosító kódja:
A köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs
neve: ..........................................................................................................................
szül. ideje: .......................... szül. helye: ......................................................................
anyja neve: .................................................................................................................
állandó lakásának címe: ..............................................................................................
technikai azonosító kódja:
A köztisztviselő
neve: ..........................................................................................................................
szül. ideje: .......................... szül. helye: .......................................................................
anyja neve: ..................................................................................................................
állandó lakásának címe: ................................................................................................
munkáltató megnevezése, címe: ....................................................................................
technikai azonosító kódja:
A köztisztviselővel közös háztartásban élő gyermek
neve: ..........................................................................................................................
szül. ideje: .......................... szül. helye: .......................................................................
anyja neve: ..................................................................................................................
állandó lakásának címe: ................................................................................................
technikai azonosító kódja:
(technikai azonosító kód)
I. Rész
A nyilatkozatot adó éves jövedelme:
........................... év ............................... Ft.
........................... év ............................... Ft.
........................... év ............................... Ft.
........................... év ............................... Ft.
........................... év ............................... Ft.
........................... év ............................... Ft.
II. Rész
Vagyoni nyilatkozat
A) Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a) címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
......................................................................................................................................
b) címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
.....................................................................................................................................
c) címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
.....................................................................................................................................
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a) címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
...................................................................................................................................
b) címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
.....................................................................................................................................
c) címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
.....................................................................................................................................
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog): *
a) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):
........................................................................................................................................
címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
...................................................................................................................................
b) megnevezése: ..............................................................................................................
címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
...................................................................................................................................
c) megnevezése: ..............................................................................................................
címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
...................................................................................................................................
d) megnevezése: ..............................................................................................................
címe: ...................................... város/község .................................. út/utca ...... hsz.
alapterülete: .......................................... m2, tulajdoni hányad: ......................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................
...................................................................................................................................
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):
a) megnevezése: ..........................................................................................................
címe: ............................................ város/község .............. hrsz., alapterülete: .......... m2,
művelési ága: .....................................................tulajdoni hányad: .................................
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
....................................................................................................................................
b) megnevezése: ..........................................................................................................
címe: ............................................ város/község .............. hrsz., alapterülete: .......... m2,
művelési ága: .....................................................tulajdoni hányad: .................................
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
....................................................................................................................................
c) megnevezése: ..........................................................................................................
címe: ............................................ város/község .............. hrsz., alapterülete: .......... m2,
művelési ága: .....................................................tulajdoni hányad: .................................
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
....................................................................................................................................
d) megnevezése: ..........................................................................................................
címe: ............................................ város/község .............. hrsz., alapterülete: .......... m2,
művelési ága: .....................................................tulajdoni hányad: .................................
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
....................................................................................................................................
B) Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi: ............................................ típus ................................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
........................................................................... típus ................................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
........................................................................... típus ................................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
b) tehergépjármű, autóbusz: .................................. típus ................................ rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
........................................................................... típus ................................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
........................................................................... típus ................................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................
2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások:
