b) számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetőleg az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy
c) az ajánlattevő, illetve az előfizető kár okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).
(3) A szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni az adatátadás tényéről.
(4) A közös adatállomány kezelése, annak időtartama tekintetében az 59. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adatok kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra használhatók fel.
(5) Az adatállományból adatot igényelhet
a) a távközlési szolgáltató kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra,
b) az 59. § (5) bekezdésben foglalt szerv, illetve hatóság.
(6) A közös adatállomány létrehozása, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó megbízása, valamint azok jogai és kötelezettségei tekintetében az érintetteknek írásban kell megállapodniuk.
61. § (1) Az előfizetői szerződés megkötésekor az ajánlattevőt kifejezetten és egyértelműen tájékoztatni kell:
a) az 59. § (2) bekezdése szerinti adataik kezeléséről,
b) arról, hogy a kezelt adatok mely esetekben és mely távközlési szolgáltatóknak adhatók át,
c) ezen adatok alapján a távközlési szolgáltatók milyen döntéseket hozhatnak,
d) milyen jogorvoslati lehetősége van az ajánlattevőnek,
e) a közös adatállomány adatkezelőjéről és adatfeldolgozójáról, az adatkezelés és adatfeldolgozás helyéről (címéről).
(2) Az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni kell az (1) bekezdés b)–e) pontjai szerinti körülményekben bekövetkezett változásokról.
62. § (1) A nyilvános vagy az információs szolgáltatókon keresztül hozzáférhető, nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvek, előfizetői listák vagy címtárak az előfizető önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül csak annyi adatot tartalmazhatnak róla, amennyi azonosításához feltétlenül szükséges.
(2) Az előfizető számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:
a) külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvből, előfizetői listából vagy címtárból,
b) a telefonkönyvben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra,
c) lakcímét csak részben tüntessék fel a telefonkönyvben.
63. § (1) A távközlési szolgáltatók a címtárban levő adatokat arra használhatják, hogy szolgáltatásként tájékoztatást nyújtsanak a címtár adataiból. A szolgáltatás nyújtása keretében nem lehet több adatot közölni, mint amennyi a címtárban megjelenik, kivéve, ha az érintett további adatok szolgáltatásához hozzájárult.
(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani a címtárból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok letöltését.
(3) Tilos az elektronikus címtárakban levő adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással, kivéve, ha az a távközlési szolgáltató részére működtetési okokból szükséges.
64. § (1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.
(2) Közvetlen üzletszerzés célját szolgáló közlemény telefonon vagy egyéb távközlési úton nem továbbítható annak az előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván semmilyen reklámanyagot.
65. § (1) Titoktartási kötelezettsége alapján a postai szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:
a) a zárt postai küldeményt nem bonthatja fel;
b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, továbbításhoz, illetőleg kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;
c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a küldemény feladója, címzettje, illetve az átvételre jogosultja kivételével – mással nem közölhet;
d) a küldeményt tartalmának megismerése céljából – a feladó, a címzett és az átvételre jogosult, valamint a (4) bekezdés szerinti szervek kivételével – másnak át nem adhatja; és
e) a szolgáltatás teljesítéséről – a feladó, a címzett és az átvételre jogosult, valamint a (4) bekezdés szerinti szervek kivételével – másnak tájékoztatást nem adhat.
(2) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha
a) a küldemény csomagolása, burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében ez indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással ez nem oldható meg, vagy
b) a küldemény tartalma által okozott veszélyhelyzet elhárítása érdekében ez indokolt;
c) a 21. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn.
(3) A küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. Ha bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.
(4) A postai szolgáltató a postai küldeményt jogszabály alapján, annak megismerésére jogosult szervek részére, a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles átadni.
66. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:
a) a nemzeti hírközlés-politika kialakítása, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése;
b) a hírközlés terén a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;
c) a hírközléssel összefüggő nemzetközi feladatok ellátása;
d) a hírközlési piac szabályozása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása, a piac szereplői közötti esélyegyenlőség biztosítása;
e) a hírközlés állami intézményrendszerének hatékony működtetése, a hírközlési és informatikai szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés;
f) az egyetemes szolgáltatás feltételeinek biztosítása;
g) a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;
h) a hírközlés szabályozásának összeegyeztetése az adatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel;
i) a hírközlő hálózatok, a szolgáltatók és a szolgáltatások együttműködésének biztosítása;
j) a hírközlés biztonságának növeléséhez, veszélyhelyzeti, illetőleg a minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően;
k) a hírközléssel összefüggő tevékenységekhez és azok szabályozásához, felügyeletéhez szükséges információs és statisztikai rendszer működtetése.
(2) Az állam biztosítja a hírközléssel kapcsolatban különösen a következő feladatok anyagi feltételeit:
a) a frekvenciagazdálkodás körében a törvény, illetve a végrehajtásáról szóló jogszabályok alapján felmerült kártalanítási igények;
b) a törvény hatálybalépését megelőzően kötött koncessziós szerződésekkel kapcsolatban felmerülő fizetési kötelezettségek;
c) a hírközlés biztonságának növeléséhez, veszélyhelyzeti, illetőleg a minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek megvalósításához való hozzájárulás;
d) a szolgáltatók számára jogszabályban előírt kötelező fejlesztésekhez való hozzájárulás.
(3) Az állam feladatai ellátásánál biztosítja a fogyasztók számára a véleménynyilvánítás lehetőségét.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatokat – az e törvényben és külön jogszabályokban foglalt munkamegosztásnak megfelelően – a Kormány, a minisztériumok, a legfőbb ügyész és a hatóságok látják el.
(5) Az (1)–(2) bekezdésben megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetésről szóló törvényben fejezeti kezelésű előirányzatként kell megállapítani.
67. § A Kormány az állami feladatok közül:
a) kialakítja a hírközlés-politikát, a hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a korlátos erőforrás-gazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat;
b) irányítja a hírközléssel és informatikával összefüggő nemzetközi feladatok ellátását;
c) megköti a b) pontban említett tárgyú nemzetközi szerződéseket, gondoskodik a Magyar Köztársaság képviseletéről a különböző hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben;
d) megállapítja mindazon – a hírközléssel összefüggő, törvényben nem rendezett – feladat- és hatásköri szabályokat, amelyek nem a miniszter feladat- és hatáskörébe tartoznak;
e) a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról;
f) rendelkezik a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetéről, működéséről, irányításáról, meghatározza a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjét;
g) gondoskodik a frekvenciasávok polgári és nem polgári célú megosztásáról, valamint a rádiószolgálatok közötti felosztásáról, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;
h) meghatározza a hírközlés biztonságának, veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;
i) meghatározza a hírközlés területén az általános és speciális nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
j) átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti a hírközlési szolgáltatásokat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben foglaltak alapján, illetőleg erre a minisztert felhatalmazhatja.
68. § (1) A miniszter az e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:
a) előterjeszti a Kormány számára a hírközlés-politikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;
b) koordinálja a hírközléssel és informatikával kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;
c) kijelöli a honvédelmi feladatok ellátásában részt vevő hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a veszélyhelyzeti és minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;
d) előkészíti a Kormány hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá kormányfelhatalmazást nem igénylő nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt;
e) gyakorolja a korlátos erőforrásokra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, irányítja a polgári célú gazdálkodást;
f) ellátja – az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben – a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő miniszteri feladatokat;
g) részt vesz – külön jogszabályok alapján – a hírközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;
h) jóváhagyja az éves bélyeg kibocsátási tervet;
i) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;
j) koncepciókat és programokat dolgoz ki a hírközlési tevékenységek fejlesztésére, a kidolgozott koncepciók alapján hozzájárul ezek megvalósításának feltételeihez;
k) gondoskodik a hírközlési szolgáltatások színvonalának javításáról a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;
l) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében;
m) az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;
n) gondoskodik az azonosítók egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztásáról, az ANFT kiadásáról;
o) kijelöli a hírközlési szolgáltatások és hírközlő berendezések, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket;
p) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket.
(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében – az Országgyűlés eseti felhatalmazása alapján – a miniszter a hírközlési tevékenységet átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti.
69. § (1) A miniszter javaslatot tesz az egyes rádiószolgálatok között felosztott, a polgári és nem polgári célú frekvencia felhasználások számára megosztott, illetve közös frekvenciasávoknak, az egyes rádióalkalmazásokhoz kijelölhető, fenntartott vagy tervezett frekvenciasávoknak, továbbá a sávok megnyitására és kiürítésére vonatkozó feltételeknek az FNFT-ben történő meghatározására.
(2) A miniszter az FNFT-ben gondoskodik az egyes rádiószolgálatokat, és az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről.
(3) A miniszter az FNFT keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető sávok felhasználását, a sávfelhasználási szabályoknak tartalmazniuk kell:
a) a frekvenciasáv frekvenciakiosztási sajátosságait, a rádiórendszerek és rádió-berendezések jellemzőit;
b) a frekvenciaelosztás módját, különösen, hogy
ba) a frekvencia érkezési sorrend alapján jelölhető ki, vagy
bb) a frekvencia használati joga pályázat vagy árverés útján szerezhető meg, továbbá
bc) a bb) alpont esetében melyek a frekvenciahasználati jog megszerzésének feltételei, korlátai, illetőleg
bd) a frekvenciahasználati jog továbbhasznosítható-e.
(4) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat a miniszterrel egyetértésben a honvédelmi miniszter látja el az (1) bekezdés f) pontja kivételével.
(5) A miniszter gazdálkodik a hírközlő hálózatok működéséhez, a hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg a hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókkal és ezek tartományaival, melyek korlátos erőforrások.
(6) Az azonosítókkal való gazdálkodás keretében a miniszter rendeletben közzéteszi és legalább háromévenként felülvizsgálja az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó ANFT-t és az ANFT alkalmazásának egységes eljárási rendjét.
(7) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.
70. § (1) A Hírközlési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő, törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt feladatokat végző, a piaci szereplőktől független, országos illetékességű, jogi személyiséggel rendelkező központi közigazgatási szerv.
(2) A Felügyelet tevékenységének célja a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése a hírközlési ágazatban, a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján.
(3) A Felügyelet szervei: a Hírközlési Főfelügyelet, a Hírközlési Területi Hivatal (a továbbiakban a kettő együtt: hatóság), valamint a Hírközlési Döntőbizottság.
(4) A hatóság ellátja a hírközlési szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos, a polgári célú frekvenciagazdálkodási, az azonosító gazdálkodási, az egyedi engedélyezési, a zavarelhárítási, a piacfelügyeleti és egyéb hírközlési hatósági ügyeket.
(5) A Hírközlési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) kérelemre, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölésével, a referencia hálózati szerződési ajánlatok jóváhagyásával, az együttműködési kötelezettségek teljesítésének elősegítésével, az egyetemes szolgáltatás alóli mentesítéssel, a hálózati szolgáltatások árával, és az egyetemes szolgáltatás finanszírozásával kapcsolatos jogviták rendezésével összefüggésben e törvényben meghatározott feladatait, valamint teljes ülésben dönthet a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyekben.
(6) A Hírközlési Főfelügyelet a szervezetrendszer vonatkozásában
a) másodfokon jár el a Hírközlési Területi Hivatal első fokon hozott döntései tekintetében,
b) közzéteszi az előírt nyilvántartásokat,
c) kiadja hivatalos lapját, a Hírközlési Értesítőt,
d) elősegíti a szervezetrendszer hatékony működését.
(7) A Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát – a miniszter egyetértésével – a Felügyelet elnöke hagyja jóvá.
71. § (1) A Felügyelet önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.
(2) A Felügyelet bevételét képezik a frekvenciák kijelöléséért és használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatóság és a Döntőbizottság eljárásaiért fizetett díjak, valamint a piacfelügyeleti díj, melyeket a Felügyelet hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni.
(3) A Felügyeletet piacfelügyeleti tevékenységéért a hírközlési szolgáltatóktól piacfelügyeleti díj illeti meg. A díj mértéke a hírközlési szolgáltatás előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,5%-a, postai szolgáltatások esetében legfeljebb 0,2%-a, melynek összegét a törvény által megengedett határokon belül évente jogszabály határozza meg.
(4) A piacfelügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a Felügyelet részére befizetni.
(5) Amennyiben a Felügyelet e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a részére jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a Felügyelet éves beszámolójának elfogadását követően, a tárgyévben teljesített piacfelügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig a tárgyévet követő évben fizetendő piacfelügyeleti díjban a többletet jóvá kell írni.
(6) A Felügyelet elnöke a Hírközlési Értesítőben köteles közzétenni minden év február 28-ig a Felügyelet éves költségvetési tervét abból a célból, hogy a piac szereplői a Felügyelet gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak.
72. § (1) A Felügyelet elnökét a miniszter javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.
(2) Az elnök megbízatásának megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatot a 74. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését kilencven nappal megelőzően kell kiírni.
(3) A pályázatokat a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) – a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően, harminc napon belül – szakmailag értékeli. Az NHIT az értékelés eredményéről, a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban tájékoztatja a minisztert.
(4) A miniszter az NHIT szakmai értékelését követő harminc napon belül javaslatot tesz a miniszterelnöknek a Felügyelet elnökévé kinevezendő személyre, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés – külön törvényben meghatározottak szerinti – lefolytatását.
(5) A Felügyelet elnöke és köztisztviselője – a 86. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, illetőleg nem viselhet tisztséget olyan gazdálkodó szervezetben, amely a hírközlési és az informatikai piacon bevételt realizál.
(6) Kinevezni csak olyan személyt lehet, akire vonatkozóan a (3)–(4) bekezdésben meghatározott eljárásokat lefolytatták.
(7) Az elnök felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja.
(8) Az elnök évente – a tárgyévet követő év április 30. napjáig – köteles beszámolni a Kormánynak a Felügyelet tevékenységéről, gazdálkodásáról, a hírközlési piac helyzetéről. Az elnök az elfogadott beszámolót június 30. napjáig köteles nyilvánosságra hozni a Hírközlési Értesítőben. A beszámolóhoz csatolni kell a hírközlési piac működésének tapasztalatáról szóló elemzést is.
73. § (1) A Felügyelet elnöke
a) irányítja a Felügyelet tevékenységét és munkaszervezetét,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Felügyelet köztisztviselői felett,
c) ellátja a Döntőbizottság elnöki tisztségét, az ezzel kapcsolatos vezetési tevékenység egy részének ellátását a Döntőbizottság tagjára ruházhatja,
d) közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében, kezdeményezi az arra jogosultnál a hatáskörével összefüggő jogszabály alkotását,
e) véleményezi a hírközléssel összefüggő jogszabálytervezeteket és más kormány-előterjesztéseket,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) Az elnök létrehozza és működteti a Szolgáltatói Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Testület), melyben a szolgáltatók különböző – a nyújtott szolgáltatások típusai, a rendelkezésükre álló hálózatok, illetve egyéb eszközök műszaki sajátosságai, továbbá gazdasági erejük tekintetében elkülöníthető – érdekcsoportjai egyenlő eséllyel nyernek képviseletet.
(3) Az elnök a hírközlési ágazatot érintő lényeges kérdésekben kéri a Testület álláspontját és a Testület jogosult az elnöknél kezdeményezni, hogy véleményt nyilváníthasson a hírközlési jogszabályokat alkalmazó hatóság, illetve Döntőbizottság felé nyilvános meghallgatás keretében.
(4) A Döntőbizottság évente legalább egyszer köteles tájékoztatni a Testületet a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítás, illetve a referencia ajánlatok terén kialakult tapasztalatairól, gyakorlatáról. A Testület jogosult a Döntőbizottság tájékoztatásáról véleményt nyilvánítani.
(5) A Testület (3)–(4) bekezdés alapján kialakított véleményére a Felügyelet éves beszámolójában ki kell térni.
74. § (1) Az elnökre, valamint a Felügyelet alkalmazottaira és a Döntőbizottság tagjaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ktv. rendelkezései irányadók, azzal, hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány 48%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.
(2) A Felügyelet elnökét a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.
(3) A Döntőbizottság tagját a főosztályvezetőnek a Ktv.-ben foglaltak szerint megállapított havi illetményével és juttatásaival azonos díjazás illeti meg.
(4) A Felügyelet elnöke, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, vagy állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – kötelesek megőrizni a Felügyelet tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott állam-, szolgálati, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt személyek a felügyeleti tevékenységek ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt, vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.
(6) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) ha a kinevezés időtartama lejár,
b) ha tisztségéről lemond,
c) ha meghal,
d) ha a miniszter javaslatára a miniszterelnök felmenti a tisztsége alól,
e) törvényben meghatározott egyéb ok esetén.
(7) Felmentésnek abban az esetben van helye, ha az elnök:
a) a tisztségére méltatlanná vált,
b) a tisztségére alkalmatlanná vált, vagy
c) a vele szemben fennálló, a Ktv. szerinti, továbbá e törvény 72. §-ának (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem jelentette be, vagy azt nem szüntette meg.
(8) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni az elnököt, ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, továbbá ha tisztségével összefüggésben szándékos jogszabálysértést követ el.
(9) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni az elnököt, ha a munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni, illetőleg munkáját szakmai szempontból nem megfelelően végzi. A szakmai alkalmatlanság tekintetében az NHIT véleményét ki kell kérni.
XI. Fejezet
75. § (1) A Felügyelet tevékenysége során köteles érvényesíteni:
a) az indokolatlan, hátrányos megkülönböztetés tilalma,
b) a tárgyilagosság,
c) az átláthatóság,
d) az arányosság,
e) a nyilvánosság, és
f) a megalapozott és indokolt módon való eljárás
alapelveit.
(2) A Felügyelet megkeresésére a hírközléssel kapcsolatos ügyben minden szerv köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.
76. § (1) A Felügyelet nyilvános meghallgatást tarthat a hírközlést érintő jogszabályok szakmai előkészítése érdekében, ha az előkészítéshez szükséges a piaci szereplők közreműködése, álláspontjuk megismerése, illetve a véleményegyeztetés a jogszabály végrehajtását elősegítheti.
(2) A hatóság, illetve a Döntőbizottság nyilvános meghallgatást tarthat a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatának kialakítása, illetve az erről kialakult vélemények megismerése érdekében.
(3) A nyilvános meghallgatásokkal kapcsolatos általános érdekeltséget bárki jogosult a Felügyeletnél bejelenteni, megjelölve, hogy a hírközlés mely vonatkozása áll összefüggésben szakmai tevékenységével.
(4) Ha a Felügyelet vagy valamely szervezeti egysége nyilvános meghallgatást tűz ki, a (3) bekezdés szerint bejelentett személyek (szervezetek) közül az üggyel közvetlenül érintett összes érdekeltet – annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően – értesíti a nyilvános meghallgatásról, és hozzáférhetővé teszi számukra annak előkészítő anyagát.
(5) Az érintettek álláspontjuk megerősítése érdekében adatokat, szakértői véleményeket és más bizonyítékokat terjeszthetnek elő.
(6) A nyilvános meghallgatáson benyújtott, illetve elhangzott észrevételekről a Felügyelet összefoglalót készít, melyet a Hírközlési Értesítőben a meghallgatást követő harminc napon belül közzétesz.
77. § (1) A Felügyeletnek és a Gazdasági Versenyhivatalnak (a továbbiakban: versenyhatóság) a hírközlési piaci versenyt érintő ügyekben együtt kell működniük.
(2) A Felügyelet és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik a titokvédelemre és adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelőek legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő követelmények ne sérüljenek.
(3) A versenyhatóság szükség szerint megkeresi a Felügyeletet a hírközléssel kapcsolatos szakmai információk, illetőleg a hírközlés szabályozási és műszaki, pénzügyi ismereteket igénylő kérdésekben állásfoglalás kikérése céljából.
(4) A versenyhatóság versenyfelügyeleti eljárása során szükség szerint megkeresi a Felügyeletet a szolgáltatókra vonatkozó pénzügyi, műszaki és kereskedelmi információk átadása, továbbá a hírközlés szabályozási és műszaki, pénzügyi ismereteket igénylő kérdésekben állásfoglalás kikérése céljából.
(5) A Felügyelet a megkereséstől számított tizenöt napon belül köteles véleményt adni. A versenyhatóság meghozhatja döntését, amennyiben a Felügyelet határidőn belül nem ad véleményt.
(6) A versenyhatóság tájékoztatja a Felügyeletet a hírközlési piacon megindított vizsgálatokról, ennek keretében megküldi a Felügyeletnek a Tpvt. 11. §, 21. § és 23. §-ai szerinti vizsgálatot indító határozat másolatát.
(7) A Döntőbizottság kikéri a versenyhatóság véleményét valamely szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti azonosítása során, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által készített referencia összekapcsolási ajánlat tárgyában való döntés előtt.
(8) A versenyhatóság a megkereséstől számított harminc napon belül köteles véleményt adni. A Döntőbizottság akkor is hozhat határozatot, ha a versenyhatóság a határidőn belül nem ad véleményt. Amennyiben a Döntőbizottság döntésében nem vette figyelembe a versenyhatóság véleményét, ennek okáról a versenyhatóságot köteles tájékoztatni. A versenyhatóság ebben az esetben a határozattal szemben a Tpvt. 85. §-ában foglalt jogkörével élhet.
78. § (1) A Felügyeletnek és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek együtt kell működniük.
(2) A Felügyelet és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az együttműködés során kötelesek biztosítani, hogy eljárásaik a titokvédelemre és adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfeleljenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő követelmények ne sérüljenek.
(3) A hatóság a hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeit (üzletszabályzatát) annak jóváhagyása előtt a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezések véleményezése céljából megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség részére.
(4) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség – a szolgáltatások nyilvántartásba vétele vonatkozásában a hatóság részére előírt határidőre tekintettel – a megkereséstől számított húsz napon belül köteles véleményt adni. A hatóság akkor is hozhat határozatot, ha a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a határidő lejártáig nem ad véleményt. Amennyiben a hatóság döntésében nem vette figyelembe a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményét, ennek okáról a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget köteles tájékoztatni.
(5) A Felügyelet hírközlő berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség részére.
79. § (1) A frekvenciák zavartalan felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében a hatóság köteles nemzetközi frekvenciakoordinációt végezni. Sikertelen frekvenciakoordináció esetén a hatóság a frekvenciahasználatot korlátozza, vagy a frekvenciakijelölési engedélyt megtagadja.
(2) Az egyes frekvenciák hatékony és tervezett felhasználása érdekében a hatóság frekvenciakiosztási terveket készít, amelyeket a frekvenciakijelölés során érvényesít.
(3) A frekvenciahasználat joga érkezési sorrendben történő kijelöléssel, pályázat vagy árverés útján, illetőleg műsorszórási célú frekvenciák esetében a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A frekvenciahasználat jogának pályázat vagy árverés útján történő megszerzésére vonatkozó eljárás részletes feltételeit jogszabály keretei között a Felügyelet alakítja ki és teszi közzé.
(4) A nem polgári célú frekvencia megszerzését a Kormány a (3) bekezdésben meghatározott eljárás nélkül, az általa kijelölt szervezet részére ellenérték nélkül biztosítja.
(5) A hatóság köteles a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve a nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádió-megfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosult a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.
(6) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat zavartalansága és gazdaságossága, valamint az EMC biztosítása céljából a 80. § (2) bekezdése szerinti frekvenciagazdálkodó hatóságoknak rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk, melyeknek együtt kell működniük.
(7) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.
80. § (1) Egyedi engedély szükséges a hírközlési tevékenység egyes, a következőkben meghatározott tárgyi feltételeihez, ha jogszabály kivételt nem tesz:
a) a korlátos erőforrások használatához; valamint
b) a távközlési építmények építési munkáinak végzéséhez.
(2) A polgári célú frekvenciakijelölési, illetve rádióengedélyt a hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölési, illetve rádióengedélyt jogszabályban meghatározott más szerv (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) kérelemre adja ki határozott időre az FNFT, illetve a sávfelhasználási szabályok szerint. Az engedély időtartamát, valamint azt, hogy a frekvenciakijelölési kérelemhez kell-e műszaki tervet mellékelni, külön jogszabály határozza meg. A műszaki terv elkészítéséhez a hatóság kérelemre adatot szolgáltat.
(3) Kísérleti, illetve harminc napot meg nem haladó frekvenciahasználat esetén a frekvenciagazdálkodó hatóságok indokolt esetben az FNFT-től és a sávfelhasználási szabályoktól eltérő feltételekkel is engedélyezhetnek frekvenciahasználatot, illetve adhatnak ki rádióengedélyt.
(4) A frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, illetőleg jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatják vagy megtagadhatják.
(5) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak a frekvenciakijelölési engedély kiadását meg kell tagadniuk, ha
a) a kérelem teljesítése műszaki, illetőleg frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;
b) a frekvencia kijelölése a meglévő vagy tervezett frekvencia-felhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;
c) a frekvencia nemzetközi koordinációja eredménytelen maradt;
d) a kérelmező nem rendelkezik a frekvencia felhasználásával nyújtani kívánt szolgáltatáshoz szükséges hálózattal, illetve az annak megszerzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – vagyoni biztosítékkal;
e) a frekvenciakijelölési engedélyt olyan szolgáltatás vagy tevékenység folytatásához kérték, amelyet a cégadatokban feltüntetett tevékenységi körök nem indokolnak;
f) a kérelem a távközlési tevékenység vagy szolgáltatás frekvenciaszükségletét meghaladja;
g) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj fizetési kötelezettsége van a hatósággal szemben.
(6) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak a frekvenciakijelölési engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a kijelölés jogszabályi feltételei nem állnak fenn;
b) a kijelölési engedély iránti kérelem a valóságnak nem megfelelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott;
c) az engedély jogosítottja a frekvencia lekötéséért jogszabályban megállapított díjfizetési kötelezettségének a hatóság felszólítását követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget;
d) az engedély jogosítottja az engedély visszavonását kéri;
e) az FNFT, illetőleg jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása ezt megköveteli.
(7) A (6) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt esetekben a jogosított kártalanításának nincs helye.
81. § (1) Rádióengedély – külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével – csak jogerős frekvenciakijelölés alapján, megfelelőséget igazoló dokumentumokkal rendelkező rádióberendezéssel létesített rádióállomásra, illetve rádiótávközlő hálózatra adható.
(2) Ha a rádióengedély jogosítottja a rádióengedély érvényességének lejárta előtt hatvan nappal kéri a rádióengedély meghosszabbítását és a rádióengedély visszavonásának az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, akkor a frekvenciagazdálkodó hatóságoknak az engedély érvényességét – jogszabályban meghatározott időtartamra – meg kell hosszabbítani.
(3) A rádióengedély érvényességének lejárta, illetőleg annak visszavonása esetén a rádióállomást e törvény szabályainak alkalmazásával lehet ismételten üzemben tartani.
(4) A frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádióberendezés üzemben tartását a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, vagy jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok figyelembevételével korlátozhatják.
(5) A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha
a) az FNFT módosulása ezt indokolja;
b) nemzetközi kötelezettség miatt a rádióengedélyben feltüntetett frekvenciát más célra kell felhasználni;
c) jogszabály vagy jogerős és végrehajtható bírósági, illetve hatósági határozat előírja;
d) a rádióengedély iránti kérelem a valóságnak nem megfelelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott;
e) a rádióengedély jogosítottja a frekvencia használatáért jogszabályban megállapított díjfizetési kötelezettségének a hatóság felszólítását követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget;
f) a műsorszolgáltatási vagy más frekvenciahasználati jogosultság megszűnt;
g) a rádióállomás, illetve a rádiótávközlő hálózat rádióberendezése a 8. §-ban hivatkozott megfelelőségi nyilatkozattal nem rendelkezik;
h) a rádióengedély jogosítottja az engedély visszavonását kéri.
(6) A rádióengedélyben foglalt feltételek megtartásáért a rádióengedély jogosítottja felel. Ha a rádióengedély jogosítottja a rádióengedélyben meghatározott feltételeket az üzemben tartás során nem teljesíti, a hatóság a rádióengedélyt visszavonhatja vagy más piacfelügyeleti intézkedést tehet.
(7) Egyes rádiószolgálatok állomásait csak jogszabályban előírt vizsgán kezelői jogosítványt szerzett személy kezelheti.
(8) Ha a frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádióengedélyt az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek miatt nem hosszabbítják meg, akkor a rádióengedély jogosítottját kártalanítás nem illeti meg.
(9) Idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
(10) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat a frekvenciagazdálkodó hatóságokhoz – a jogutódlástól számított harminc napon belül – történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának az (5) és (6) bekezdésben felsorolt esetei fennállnak.
82. § (1) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a hatóság engedélyezi.
(2) A hatóság döntését a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére, valamint a 69. § (6) bekezdésére figyelemmel hozza meg.
(3) A lekötési engedély kiadásakor a hatóság vizsgálja, hogy az igénylő rendelkezik-e az azonosító felhasználásával nyújtani kívánt szolgáltatáshoz szükséges technológiai feltételekkel, illetve az annak megszerzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – vagyoni biztosítékkal.
(4) Az azonosító használatot a hatóság ellenőrzi, az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.
83. § (1) Hírközlő berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, úgy kell forgalomba hozni, illetőleg üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos és elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.
(2) A hírközlő eszköz működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, illetőleg a keletkezett zavart megszüntetni.
(3) A hatóság köteles a zavart okozó berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határozatnak akkor is helye van, ha a zavart okozó berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel – a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával – meg lehet szüntetni.
(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.
84. § (1) A hatóság az e törvény céljainak – különösen a 2. § c) pontjában foglaltak – érvényesítése érdekében piacfelügyeleti tevékenységet lát el.
(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályok megtartását, ezen belül vizsgálja különösen
a) a hatósági engedélyekben foglaltak megvalósítását;
b) az általa egyeztetett, jóváhagyott szerződési feltételek megfelelő alkalmazását, érvényesülését,
c) a hírközlési szolgáltatók működését, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését,
d) a hírközlési szolgáltatások minőségét és az ezzel kapcsolatos panaszokat,
e) a hírközlési tevékenységgel összefüggő eszközök forgalomba hozatalát, üzemeltetését,
f) a fenntartott postai szolgáltatásokhoz fűződő kizárólagos jogosultság érvényesülését.
(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenységének végzése során jogosult
a) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
b) minta és ellenminta vételére,
c) próbavásárlás végzésére,
d) üzleti titok megismerésére,
e) a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójától, felszámolójától a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) kérésére szóban és írásban, továbbá
f) a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) megismerése érdekében a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójának, felszámolójának székhelyére, telephelyére belépni, az ott található iratokba betekinteni, az iratokból másolatot, kivonatot készíteni.
(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet közreműködését is igénybe veheti.
85. § (1) A hatóság a jogkövető magatartás érvényesülése céljából, jogsértés esetében szankciót alkalmaz. A hatóság jogosult – az államigazgatási eljárás általános szabályai és külön jogszabályban foglalt előírások alapján –
a) a jogsértő tevékenység folytatását, az ilyen magatartás tanúsítását, a jogellenesen végzett szolgáltatás nyújtását megtiltani,
b) az ehhez használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközt lepecsételni, illetve lefoglalni,
c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani,
d) végrehajtást elrendelni, illetőleg
e) jogszabályban megállapított mértékű bírságot kiszabni.
(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében bírságot a következő jogsértések esetében szabhat ki:
a) jogosulatlanul nyújtott hírközlési szolgáltatás,
b) jogszabályban, bejelentésben, hatósági engedélyben, a 84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szerződésekben, általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérés,
c) korlátos erőforrás engedély nélküli használata,
d) hírközlő berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése,
e) bejelentési kötelezettség elmulasztása,
f) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.
(3) A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(4) A piacfelügyeleti eljárás során elrendelhető az élet, az egészség, a testi épség és a környezet védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtása.
(5) A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében a piacfelügyeleti eljárás során hozott határozat nyilvánosságra hozható.
(6) A határozatot nyilvánosságra kell hozni, ha a határozat azonnali végrehajtását rendelték el, illetve a berendezés forgalomba hozatalát, forgalmazását, üzemeltetését, vagy szolgáltatás nyújtását megtiltották.
(7) A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelem tényét, valamint a jogorvoslati eljárás során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.
86. § (1) A Döntőbizottság tagjai a tagságuk időtartama alatt a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban állnak. A Döntőbizottság legalább 12, de legfeljebb 24 tagból áll, akiket a Felügyelet elnöke nevez ki és ment fel. A tagok névsorát a Felügyelet évente közzéteszi a Hírközlési Értesítőben.
(2) A Döntőbizottság tagjainak közszolgálati jogviszonyára a Ktv.-t a (3)–(5) bekezdésben, valamint a 74. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Döntőbizottság tagja az lehet, aki legalább hároméves – a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyek elbírálása során alkalmazható – szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(4) A Döntőbizottság tagja tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, illetve vezető tisztségviselő, nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.
(5) A Döntőbizottság tagjának kinevezése határozott időre, de legalább két évre szól. A tagot a kinevezés időtartamának lejártát követően több ízben is ki lehet nevezni ismételten. Amennyiben a Döntőbizottság tagját a kinevezés időtartamának lejártát követően nem nevezik ki ismételten, közszolgálati jogviszonyára a Ktv.-nek a vezetői megbízás visszavonására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A Döntőbizottság tagját a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a hírközléssel kapcsolatos eljárása, továbbá döntése vonatkozásában.
87. § (1) A Döntőbizottság a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyekben az összes tagot magában foglaló teljes ülésben dönthet. Teljes ülést tarthat továbbá a Döntőbizottság saját szervezeti ügyeivel kapcsolatban. A teljes ülést a Felügyelet elnöke vezeti.
(2) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
(3) Teljes ülésen, a jelen lévő tagok szavazatának kétharmadával fogadja el a Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során általa követett alapelveket, melyeket a Hírközlési Értesítőben közzétesz.
88. § A Döntőbizottság kérelemre vagy – a c)–h) pont szerinti esetben – a 91. § (4) bekezdésében meghatározott személyek kezdeményezésére, illetőleg hivatalból eljárást folytat le:
a) a szolgáltatók együttműködésének elősegítése érdekében a törvény által előírt esetekben, illetve az általános együttműködési kötelezettséggel összefüggő – egyeztetést igénylő – ügyekben,
b) ha az egyeztető eljárás során született megállapodást, valamint határozatot nem tartották be, bármelyik fél kérelmére,
c) a referenciaajánlat jóváhagyása tárgyában,
d) az 50. § (8) bekezdés szerinti esetben,
e) a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítása vagy ennek megszüntetése tárgyában,
f) a referenciaajánlatokban szereplő feltételek be nem tartása esetén,
g) ha a törvénynek a hírközlési szolgáltatók együttműködésére vonatkozó szabályait megsértették,
h) a hálózati szolgáltatások árával kapcsolatos, illetve az 52. § (1) bekezdés szerinti jogvitákban.
89. § (1) Az egyeztetés érdekében tartott eljárásban a Döntőbizottság egy, az ezen kívüli eljárásokban három tagja jár el, akiket a Döntőbizottság elnöke jelöl ki.
(2) A Döntőbizottság elnöke a háromtagú tanács tagjai közül kijelöli azt a tagot, aki koordinálja az eljárás lefolytatását.
(3) A (2) bekezdés szerint kijelölt tag a 96. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amelyet a törvény a Döntőbizottság hatáskörébe utal.
90. § (1) Az ügyben nem járhat el a Döntőbizottság azon tagja, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az eljárást indító, illetve az ellenérdekű vagy az üggyel más módon érintett szervezettel (a továbbiakban: ügyfélszervezet), illetve az azt irányító vagy az ügyfélszervezet által irányított szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója
a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;
b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;
d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, mely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfélszervezet részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.
(2) Irányítás alatt a Tpvt.-ben így meghatározott fogalmat kell érteni.
(3) A Döntőbizottság tagja a Döntőbizottság elnökének köteles bejelenteni, ha személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő ügyben való részvételét azonnal megszüntetni.
91. § (1) A Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az eljárás iránti kérelmet olyan hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvény szabályainak meg nem felelő tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti, illetőleg amely egyeztetni kíván más hírközlési szolgáltatóval. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítást, illetve ennek megszüntetését a szolgáltató maga is kérheti.
(3) A Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti, ha hatáskörével összefüggésben az e törvény szabályainak meg nem felelő tevékenységről vagy mulasztásról, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti azonosítás szükségességéről szerez tudomást:
a) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
b) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója,
c) a miniszter, illetve az informatikai kormánybiztos,
d) az adatvédelmi biztos,
e) az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke.
(4) Ha a Döntőbizottság a jogosult által az (5) bekezdés szerinti határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 96. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
(5) Az eljárást – a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása iránti eljárás kivételével – az e törvény szabályait sértő vagy az eljárásra okot adó esemény, illetve a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelenségének tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de legkésőbb az esemény, illetve a megegyezés hiányának bekövetkezésétől számított százhúsz napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Döntőbizottság az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 96. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény százhúsz napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
92. § (1) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakóhelyét);
b) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét);
c) az ügy tárgyát és azt, hogy a kérelem egyeztetésre irányul-e;
d) azt, hogy mikor történt a jogsértő vagy az eljárásra okot adó esemény, vagy következett be a megegyezés sikertelensége, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;
e) ha volt ugyanebben az ügyben korábban egyeztető eljárás a Döntőbizottság előtt, az erre való hivatkozást, illetve, ha referenciaajánlattal van összefüggésben, ennek megjelölését;
f) azt, hogy a kérelmező a Döntőbizottság milyen intézkedését kéri, ennek indokait;
g) azt, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az üggyel kapcsolatos összes iratot.
(3) A Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért a kérelmezőnek – az eljárás megindításakor – külön jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, kivéve, ha a szolgáltató a saját jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását kéri.
(4) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására.
(5) Ha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 99–101. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
(6) A Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni az (1) bekezdésben szereplő adatokat, kért intézkedéseket. Csatoltan meg kell küldeni továbbá a Döntőbizottságnak az üggyel kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.
(7) A Döntőbizottság az eljárás indulásáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, illetőleg a kezdeményező irat megküldése mellett azonnal értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat, és jelentsék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás tartására.
93. § (1) Az egyeztető eljárásban minden esetben tárgyalást kell tartani az érintettek részvételével. Az első tárgyalást a megfelelő iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belüli időpontra kell kitűzni. Az ügyben a Döntőbizottság egy tagja jár el.
(2) A tárgyalást egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal el lehet halasztani, ha a tárgyaláson nem jelenik meg
a) a két ellenérdekű fél valamelyike, illetve
b) több érintett esetén azok közül egy.
(3) Ha az eljárást nem szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos együttműködés tárgyában kezdeményezték, a második tárgyalást érdemi egyeztetés nélkül le kell zárni és az eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eset megismétlődik,
b) több érintett közül több mint ezek fele távol maradt.
(4) A tárgyaláson a Döntőbizottság tagja meghallgatja a felek (érintettek) álláspontját, ismerteti
a) a jogszabályokat,
b) a jogkövetkezményeket,
c) a Döntőbizottság eddigi gyakorlatát, illetve a kérdés megítélésével kapcsolatban esetlegesen közzétett közleményét az ilyen ügyekben és a korábbi hasonló esetekben keletkezett megállapodások konstrukcióit, és megkísérli egyezség létrehozását.
(5) Az egyeztetési eljárást lezáró határozatában a Döntőbizottság tagja a jogszerű megállapodást jóváhagyja, vagy – megegyezés hiányában – a teljesítésre irányuló kötelezettséget, illetve a teljesítés követelésére vonatkozó jogosultságot megállapítja, illetve jogosult határozni arról, hogy
a) fennállt-e az együttműködési vagy szerződéskötési kötelezettség a felek között,
b) indokolt volt-e az ajánlatban foglalt igény teljesítésének megtagadása,
c) a szerződést a felek az egyenlő elbánás elve alapján kötötték-e meg, különös tekintettel a már érvényes azonos vagy hasonló szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekkel való összehasonlításra, illetőleg a 37. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatókkal kötött szerződésekre.
(6) A Döntőbizottság tagja az utolsó tárgyalást követő tizenöt, legkésőbb azonban az eljárás megindulását követő negyvenöt napon belül döntését határozatba foglalja, melyet megküld a feleknek.
94. § (1) Az egyeztető eljáráson kívüli ügyekben a Döntőbizottság bármely érdekelt kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.
(2) A tárgyalás nem nyilvános.
95. § (1) A Döntőbizottság százötvenezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az eljárás részvevőjét, ha
a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
b) felvilágosítást nem, vagy nem határidőn belül ad meg,
c) a hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést megakadályozza.
(2) A Döntőbizottság tagja jogosult
a) üzleti titok megismerésére,
b) a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójától, felszámolójától a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) kérésére szóban és írásban.
96. § (1) A Döntőbizottság a 92. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított harminc napon belül (jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása esetén negyvenöt napon belül) köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2) Ha a Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 92. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított negyvenöt napon belül köteles határozatot hozni.
(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható, erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.
(4) A Döntőbizottság a határozatát többségi szavazással, a beszerzett iratok alapján, illetőleg tárgyalás megtartása esetén arra tekintettel hozza meg a Felügyelet nevében.
(5) A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és a Hírközlési Értesítőben közzé kell tenni.
97. § (1) Ha a referencia összekapcsolási, illetőleg az előfizetői hurok átengedéséről szóló ajánlat (a továbbiakban együtt: referenciaajánlat) tervezetét a Hírközlési Döntőbizottság nem hagyja jóvá, erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti.
(2) A szolgáltató köteles harminc napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Döntőbizottság a szolgáltató előző évi bruttó árbevételének egy ezrelékéig, de legfeljebb huszonötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) Ha az újabb referenciaajánlat-tervezet sem felel meg a jogszabályoknak, a Döntőbizottság határozatában állapítja meg a referenciaajánlat tartalmát és azt közzéteszi.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint jár el a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor a 42. § (2) bekezdés alapján, olyan jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató nyújtja be jóváhagyásra a hálózati szerződésekben meghatározott ellenértékre vonatkozó javaslatát, aki nem köteles referenciaajánlat készítésére.
(5) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén a Döntőbizottság
a) megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására, valamint
b) kötelezheti a szolgáltatót az ellenértékre vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletárbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére.
98. § (1) A Döntőbizottság határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja,
b) megállapíthatja a jogsértés megtörténtét,
c) felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő magatartás tanúsítására,
d) létrehozhatja a referenciaajánlatot,
e) azonosíthatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót,
f) a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen szerződéskötésre kötelezhet,
g) külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
h) a jogsértőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
(2) Ha a Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes hatóságnak, így különösen a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, illetve a Felügyeletnek.
(3) A Döntőbizottság az (1) bekezdésben szereplő intézkedések közül többet is alkalmazhat.
99. § (1) A Döntőbizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) A Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.
(3) A bíróságnak a jogorvoslati eljárásban hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény 99–101. §-a szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
100. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) A Döntőbizottság a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja a bíróságnak. A Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
101. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 90. §-ban meghatározott okok alapján sem járhatna el.
(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg
a) írásban közli a Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel;
b) határidő tűzésével felhívja a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz a nyilatkozattételre, és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről.
(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.
(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(5) A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti a 98. § (1) bekezdésének b)–h) pontja szerinti intézkedéseket.
(6) A Felügyelet közzéteszi a bíróság határozatát a Hírközlési Értesítőben.
(7) A bíróságnak a hírközlési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásában az ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezni.
(8) A bíróság másodfokú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete szerinti felülvizsgálatnak.
102. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és az e törvény alapján megállapított díjak, illetőleg bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(2) Nem illetik meg jogosultságok, és nem terhelik kötelezettségek a zárt felhasználói csoport számára szolgáltatást végző hírközlési szolgáltatót – e szolgáltatások vonatkozásában – a 9. §, a 12. §, a 14. §, a 16. §, a 18. §, a 25. §, a 28. §, a 30–35. §-ok, a 38–42. §-ok, a, 44. § és a 45. § rendelkezései alapján. Az ilyen felhasználók részére végzett szolgáltatások tekintetében nem kell alkalmazni a Döntőbizottságra vonatkozó szabályokat sem.
103. § (1) Ez a törvény – a 18. § (1) bekezdése, a 27. §, a 41. §, a 108. § (2)–(4) bekezdése, valamint a 106. §-ban foglalt rendelkezések és megjelölt §-ok kivételével – 2001. december 23-án lép hatályba.
(2) A 18. § (1) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 27. §, a 108. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 2002. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 41. § (1), valamint (3)–(6) bekezdései az 1. számú mellékletben meghatározott körzetekben távbeszélő szolgáltatásra koncessziós szerződés alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkező szolgáltatók tekintetében csak a vonatkozásukban az 1. számú mellékletben meghatározott – a törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásra fennálló koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő – naptól, egyéb szolgáltatók tekintetében 2001. december 23-án lépnek hatályba.
(5) A 108. § (2) bekezdése, a 41. § (2) és (7) bekezdése, valamint a 107. § (2) bekezdésének g) pontja 2001. július 1-jén lép hatályba. A 41. § (2) bekezdése szerinti referenciaajánlatot a szolgáltatónak első ízben legkésőbb a rá a (4) bekezdés szerint vonatkozó időpontot megelőző nyolcvanadik napig kell jóváhagyás céljából benyújtania a Döntőbizottsághoz.
(6) A 4. § (1)–(2) és (4) bekezdése 2004. január 1-jén hatályát veszti.
(7) A 41. § (2) bekezdés j) pontja, a 41. § (3) bekezdése, a 42. § (4)–(5) bekezdése, a 3. § (2) bekezdésében a „szétosztását, valamint”, továbbá a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének k) pontjában a „szétosztása, valamint” kifejezés a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
(8) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 1–4. §-a, 5. §-ának (8) bekezdése, 5/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 6–27. §-a, valamint melléklete;
b) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIV. törvény;
c) a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény;
d) a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLIX. törvény;
e) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény, valamint e törvény 108. § (2) bekezdése;
f) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVI. törvény;
g) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXV. törvény;
h) a Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 18. törvényerejű rendelet;
i) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 158. §-a;
j) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 82. §-a;
k) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 73. §-a;
l) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 49. §-a;
m) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 88. §-a;
n) a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló 1995. évi LXXII. törvény 19. §-a;
o) a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 71. §-a;
p) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 33. § (2) bekezdése;
q) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 108. §-a;
r) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdés j) pontja.
104. § (1) A törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásként meghatározott szolgáltatás bejelentés alapján az 1. számú mellékletben meghatározott körzetekben csak a vonatkozásukban az 1. számú mellékletben meghatározott – a törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásra fennálló koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő – naptól nyújtható.
(2) A DCS 1800, illetőleg a GSM 900 rendszerű közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás számára fenntartott – hatályban lévő koncessziós szerződés alapján koncessziós társaságnak még ki nem jelölt – frekvenciasávban bejelentés alapján 2003. január 1-jétől nyújtható mobil rádió-távközlési szolgáltatás, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban szereplő további feltételek fennállása esetén.
(3) Az ERMES 11 csatornán, a 169,675 MHz és az ERMES 13 csatornán a 169,725 MHz vivőfrekvencián az erre vonatkozó koncessziós szerződés hatályának megszűnésétől, de legkésőbb 2009. április 30-tól nyújtható bejelentés alapján személyhívó szolgáltatás az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban szereplő további feltételek fennállása esetén.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos 3. § (1) bekezdés szerinti bejelentéseket a kizárólagos joggal rendelkező szolgáltatók legkésőbb a kizárólagosság határidejének lejárta előtt 30 nappal kötelesek benyújtani. A bejelentés ténye nem érinti a feleknek a koncessziós szerződésekben meghatározott jogait és kötelezettségeit. Minden más – hírközlési szolgáltatás végzésére a törvény hatálybalépése előtt engedély vagy bejelentés alapján jogosultságot szerzett – hírközlési szolgáltató e jogosultság alapján folytathatja tevékenységét.
(5) A távközlési tevékenységre koncessziós szerződést kötött koncessziós társaságok vonatkozásában a 103. § (1) bekezdése szerinti időponttól nem kell alkalmazni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 22. §-ában a tevékenységi körre előírt korlátozást.
(6) Azok a 11. § (1) bekezdése szerinti engedélyek, melyeket a törvény hatálybalépése előtt koncessziós szerződésre tekintettel adtak ki, a koncessziós szerződés hatályának időtartama alatt hatályban maradnak.
105. § (1) A törvény hatálybalépése nem érinti a hatályos összekapcsolási szerződéseket, de az összekapcsolásra jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyike ajánlatot tehet a 39. § és 42. § (1) bekezdésének érvényesítése érdekében, a 40. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató referencia összekapcsolási ajánlata jóváhagyását követően pedig bármelyik fél ajánlatot tehet az ilyen esetekre vonatkozó szabályok érvényesítése céljából.
(2) E törvény hatálybalépésének napjától a kijelölt egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta Részvénytársaság. Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes szolgáltatásból eredő kötelezettségeit az e célból alapított, többségi tulajdonában lévő vagy többségi irányítása alatt álló gazdasági társaság útján is teljesítheti.
(3) Az országos koncessziós társaság és a helyi koncessziós társaságok e törvény alapján minősülnek jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak a távbeszélő szolgáltatási piacon, a törvény hatálybalépésétől, illetőleg a 41. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség tekintetében 2001. július 1-jétől a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak a távbeszélő szolgáltatási piacon történő első azonosításának időpontjáig.
(4) A hálózati szerződések alapján és az egyéb együttműködés esetén fizetendő ellenérték kiszámításánál, valamint az egyetemes szolgáltató által nyújtott kedvezményes szolgáltatás költségére vonatkozó 52. § (3) bekezdés szerinti javaslat kialakításánál 2003. január 1-jéig a szolgáltatók a teljesen felosztott költségek módszere szerint is eljárhatnak.
(5) Ha e törvény hatálybalépését megelőzően kihirdetett jogszabály Hírközlési Főfelügyeletet említ, ez alatt a 70. § (1) bekezdése szerinti Hírközlési Felügyeletet kell érteni.
(6) A 108. § (5) bekezdés rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően beadott kérelmekkel kapcsolatban kell alkalmazni.
(7) A törvény hatálybalépésekor már üzemelő hálózatokban működő, nyilvántartásba még nem vett interfészeket a távközlő hálózat építtetője, illetőleg tulajdonosa 2001. szeptember 23-ig – külön jogszabályban meghatározott módon – köteles bejelenteni.
106. § (1) A 70–74. § 2001. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit olyan ütemben kell alkalmazni, ahogyan a Felügyelet elnökének kinevezése és a Döntőbizottság kialakításának ütemezése megkívánja.
(2) A 25. § 2001. október 1-jén lép hatályba. A Döntőbizottság az alakuló ülését követően haladéktalanul megkezdi a 87. § (3) bekezdése szerinti alapelvek kidolgozását, melyet átmenetileg arra tekintettel kell elkészíteni, hogy a szolgáltatóknál még nem állnak rendelkezésre a 28. §-ban előírt módon vezetett számviteli nyilvántartások.
(3) A Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítását első ízben a 25. § (2) bekezdése szerinti piaconként, az összes – gazdasági ereje alapján számításba vehető – szolgáltató egyidejű vizsgálata alapján végzi, és arról teljes ülésen dönt.
(4) A 28. § (1)–(4) bekezdése szerinti szolgáltatók első ízben 2002. június 30-ig kötelesek szolgáltatni a 28. § (5) bekezdése szerinti adatokat.
(5) Az 50. § 2001. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtását az országos koncessziós társaság által kizárólagos jogosítvány alapján ellátott szolgáltatások vonatkozásában 2001. december 23-án, a többi koncessziós társaság által kizárólagos jogosítvány alapján ellátott szolgáltatás tekintetében az 1. számú mellékletben a koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő napként meghatározott időpontban kell megkezdeni. A miniszter a koncessziós szerződéseknek az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében történő módosítása kapcsán – indokolt esetben – a koncessziós díjfizetési kötelezettséget mérsékelheti, illetve elengedheti, továbbá – egyetemes szolgáltatási szerződés egyidejű megkötése mellett – kezdeményezheti a koncessziós szerződés közös megállapodás alapján történő megszüntetését.
(6) A távbeszélő szolgáltatók a törvény kihirdetését követően kötelesek megkezdeni a 18. § (1) bekezdésének alkalmazására való felkészülést és egyeztetni a törvényi kötelezettség teljesítéséhez szükséges közérdekű műszaki fejlesztések megvalósításáról.
(7) Az 53. § (5) bekezdésében meghatározott befizetéseket első alkalommal – a 2002. év vonatkozásában – 2003. február 28-ig, a kifizetéseket 2003. március 31-ig kell teljesíteni. A be-, illetve kifizetés alapját a miniszter a 2002. évről rendelkezésre álló számviteli adatokra tekintettel határozza meg.
(8) A Kormány 2002. december 31-ig vizsgálja meg a törvény árszabályozásra vonatkozó rendelkezései érvényesülését és hatékonyságát.
107. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban rendelettel állapítsa meg:
a) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetére, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat;
b) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát;
c) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére kiírt árverés és pályázat szabályait, a 80. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti feltételeket.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg a hírközlés vonatkozásában általában
a) a Felügyelet feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét, valamint eljárásainak részletes szabályait;
b) a hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;
c) az azonosítókkal való gazdálkodás szabályait, a 82. § (3) bekezdés szerinti feltételeket, a számhordozhatóság és a szolgáltatóválasztás bevezetésének és alkalmazásának feltételeit;
d) a postai szolgáltatási szerződés részletes feltételeit, különös tekintettel a postai küldemények méret- és súlyhatárára, a postai küldemények kézbesítésére, továbbá a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeire, valamint a postai szolgáltatásban közreműködőre vonatkozó szabályokra;
e) a hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtéssel felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjét;
f) a hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeit;
g) az előfizetői szerződésekre, illetve a hálózati szerződésekre, azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokat;
h) a hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelését, az azonosító-kijelzés és hívásátirányítás feltételeit;
i) a hírközlési szolgáltatások nyújtásának részletes feltételeit, a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a megfelelő vagyoni biztosíték szükségességének eseteit és mértékét, továbbá az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait, beleértve a szolgáltatásnyújtás jogának gyakorlására meghatározott legkisebb földrajzi, közigazgatási egységet;
j) a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;
k) az Egyetemes Távközlési Támogatási Alap és az Egyetemes Postai Támogatási Alap működésére, felügyeletére, felhasználására vonatkozó részletes szabályokat;
l) a zártcélú hálózatokra vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket;
m) a hatóság, illetve a Döntőbizottság által kiszabható bírságok mértékét, feltételeit.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:
