a) a frekvencia használatának egyedi engedélyhez nem kötött eseteit;
b) az egyedi engedélyezéssel kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az engedélyek kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és az engedélyek kiadásának megtagadására vonatkozó részletes szabályokat;
c) a frekvenciakijelölési engedély nélkül telepíthető rádióberendezések, rádióállomások, rádióhálózatok és rádió-távközlő rendszer eseteit;
d) a frekvenciakijelölési engedély és rádióengedély érvényességi idejét, valamint ezen engedélyek meghosszabbítása esetén az ismételt érvényességi időtartamot;
e) a frekvenciakijelölési engedélyhez szükséges műszaki terv benyújtásának eseteit;
f) azokat az eseteket, amikor a frekvenciakijelölési engedélynek nem kell az FNFT-nek és a sávfelhasználási szabályoknak megfelelnie;
g) a frekvenciakijelölési engedély és a rádióengedély átruházásának és a jogosultság másra történő engedményezésének eseteit;
h) a frekvenciakijelölési engedély kiadásához szükséges egyéb hatósági engedélyek eseteit;
i) a frekvencia lekötéséért és használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben;
j) a rádióberendezések üzemben tartására vonatkozó általános felhatalmazás szabályait;
k) a frekvenciakijelölési engedély nélkül kiadható rádióengedélyek feltételeit;
l) idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;
m) a frekvenciasávok felhasználási szabályait;
n) a rádióberendezések és távközlő végberendezések alapvető követelményeit, megfelelőségük igazolásának és elismerésének, valamint forgalomba hozatalának, üzembe helyezésének, továbbá a megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek felhatalmazásának részletes szabályait;
o) az egyes rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a kezelői jogosítvány kiadásának feltételeit;
p) a frekvenciakijelöléshez egyes esetekben szükséges műszaki terv tervezésére vonatkozó jogosultság képesítési feltételeit;
q) az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a hírközlés vonatkozásában általában:
a) a hírközlő hálózatokra vonatkozó műszaki feltételrendszert;
b) a hatóság piacfelügyeleti, minőségfelügyeleti és ellenőrzési tevékenységét;
c) a Felügyelet eljárásainak díjait, mértékét, megfizetésük módját és feltételeit, valamint a piacfelügyeleti díj mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben;
d) az egyetemes távközlési szolgáltatás részletes műszaki követelményeit;
e) az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben;
f) az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba és az Egyetemes Postai Támogatási Alapba fizetendő hozzájárulás, valamint a teljesíthető támogatás mértékét, illetőleg meghatározásának módját, az egyetemes hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek mértékének, kompenzálásának és megosztásának módszereit;
g) a hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó részletes szabályokat;
h) az ANFT-t és alkalmazásának egységes eljárási rendjét, továbbá az azonosító lekötési engedély előfeltételeit, valamint az azonosítók használatának szabályait;
i) a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezettségének feltételeit;
j) az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos díjcsomagokat;
k) a távközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítésére, védelmére, illetőleg keresztezésére vonatkozó nemzeti szabvány kötelező alkalmazását;
l) a Felügyelet feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a Felügyelet adatkezelésére, nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat;
m) a védelmi feladatokban részt vevő hírközlési szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;
n) az interfészek műszaki leírásának tartalmi követelményeit és az azokhoz való hozzáférés előírását;
o) a számviteli nyilvántartások 28. § szerinti elkülönített vezetésének részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a nagyfrekvenciás villamos berendezések és nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések megfelelőségének igazolását, a gyártó megfelelőségi nyilatkozatának feltételeit, a megfelelőség alapvető követelményeit, az idegen honosságú megfelelőség tanúsítványok kölcsönös elismerésének feltételeit a miniszterrel együttesen kiadott rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a frekvenciagazdálkodó hatóságok együttműködésének szabályait, feltételeit és közöttük a kölcsönös adatszolgáltatás rendjét, a vonatkozó adatkört a miniszterrel együttesen kiadott rendeletben állapítsa meg.
(7) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 8. §-ban és az annak alapján jogszabályokba foglalt megfelelőségigazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetőleg az attól való eltéréseket;
b) a frekvenciakijelölési, a rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység, az adatszolgáltatás és a kezelői vizsgáztatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén.
108. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-a az alábbi f) ponttal egészül ki:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak:)
„f) a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai.”
(2) A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény
a) 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Természeti erőforrások által korlátozott esetben a szolgáltatási engedély feltétele a nyilvánosan meghirdetett árverésen, sorsoláson, illetőleg pályázaton elnyert jogosultság lehet.”
b) mellékletének 9. pontja az alábbiak szerint módosul:
„9. Közcélú távbeszélő-szolgáltatás
Koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távbeszélő-hálózat szolgáltatás-hozzáférési pontjain keresztül – díj ellenében – igénybe vehető. Tartalmazza a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének, továbbításának és fogadásának, a közcélú mobil rádiótelefon hálózatokba irányuló hívásoknak, a segélykérő hívásoknak, a kezelői szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az előfizetői névsornak (telefonkönyv) és a nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetőséget.”
c) mellékletének 7. pontja az alábbiak szerint módosul:
„7. Közcélú mobil rádiótelefon-szolgáltatás
Mobil rádiótelefon hálózaton nyújtott közcélú előfizetői szolgáltatás, amely megvalósulhat az adott hálózat előfizetői közötti, illetőleg a hálózattal összekapcsolt vagy arra rákapcsolt más hálózatokba irányuló hívások útján.”
(3) Az Ámt. 17. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Hírközlési Felügyelet végzi, az ezzel kapcsolatos eljárásra a hírközlésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(4) Az Ámt. melléklete e törvény 2. számú mellékletének megfelelően módosul.
(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A sajátos építményfajták – az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével –, továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Ezen építményfajták tekintetében lefolytatott hatósági engedélyezési eljárásokban a (2)–(3) bekezdés szerinti építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre.”
(6) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 5/A. §-ának (3) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács véleményezi:
a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, az FNFT-t;
b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint a két érintett miniszter között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket;
c) a Hírközlési Felügyelet elnöki tisztségére kiírt pályázatokra beérkezett pályaműveket és a Felügyelet éves tevékenységéről szóló beszámolót;
d) a Kormány vagy a Kormány bármely tagjának felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést;
e) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.”
„(8) A Tanács működésének anyagi feltételeit a központi költségvetésből kell biztosítani.”
(7) Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:
a) honvédelmi,
b) külkereskedelmi igazgatási,
c) társadalombiztosítási, családtámogatási,
d) adó-, jövedéki és vámigazgatási,
e) iparjogvédelmi,
f) idegenrendészeti és menedékjogi,
g) az atomenergia alkalmazása körébe tartozó egyes tevékenységek,
h) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról szóló törvény,
i) az árak megállapításáról szóló törvény,
j) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
k) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
l) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény,
m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény,
n) a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
o) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény,
p) az elektronikus aláírásról szóló törvény,
q) a hírközlésről szóló törvény.”
(8) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 1. § 40. pontjában szereplő egyes definíciók az alábbiak szerint módosulnak:
„40. a) postaforgalom: valamely belföldi postai szolgáltató és valamely külföldi postai szolgáltató közreműködésével nemzetközi viszonylatban végzett postai szolgáltatási tevékenység,
40. b) gyorsposta: az egyetemes szolgáltatási körbe nem tartozó olyan integrált postai szolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató végzi a küldemények garantált idejű kézbesítését, a feladó rendelkezése alapján vállalja a küldemény csomagolását, nyomon követését, vámkezelését, a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítését oly módon, hogy tevékenysége alatt mindvégig a felügyelete alatt marad a küldemény, és a küldeményekkel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshetők,
40. c) futárposta: olyan helyi vagy országos, garantált kézbesítési idejű postai szolgáltatás, melynek teljesítése a küldemény személyes átvételétől annak kézbesítéséig egy – résztevékenységekre nem bontható – technológiai folyamatban valósul meg”
(9) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„k) az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása, valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,”
(10) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:)
„b) a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal;”
109. § (1) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Bizottság 88/301/EGK irányelve a távközlési végberendezések piacának versenyéről;
b) a Tanács 90/387/EGK irányelve a távközlési szolgáltatások egységes belső piacának kialakításáról, amely a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) bevezetésén alapul;
c) a Bizottság 90/388/EGK irányelve a távközlési szolgáltatások piacának versenyéről;
d) a Tanács 92/44/EGK irányelve a nyílt hálózati hozzáférés feltételeinek bérelt vonalakra történő alkalmazásáról;
e) a Bizottság 94/46/EK irányelve a Bizottság 88/301/EGK és 90/388/EGK irányelvének módosításáról, különös tekintettel a műholdas távközlésre;
f) a Bizottság 95/51/EK irányelve a 90/388/EGK irányelv módosításáról, tekintettel a kábeltelevízió hálózatoknak a már liberalizált távközlési szolgáltatások nyújtására való felhasználási korlátainak eltörléséről;
g) a Bizottság 96/2/EK irányelve a Bizottság 90/388/EGK irányelvének módosításáról, tekintettel a mobil és személyi távközlésre;
h) a Bizottság 96/19/EK irányelve a Bizottság 90/388/EGK irányelvének módosításáról, tekintettel a távközlési piac teljes körű versenyére;
i) az Európai Parlament és a Tanács 97/13/EK irányelve a távközlési szolgáltatások általános és egyedi engedélyezésére vonatkozó közös szabályozásról;
j) az Európai Parlament és a Tanács 97/33/EK irányelve a távközlő hálózatok összekapcsolásáról, tekintettel az egyetemes szolgáltatások biztosítására, valamint a szolgáltatások átjárhatóságának követelményére, amelyet a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) biztosít;
k) az Európai Parlament és a Tanács 97/51/EK irányelve a Tanács 90/387/EGK és 92/44/EGK irányelveinek módosításáról a távközlési versenykörnyezethez való illesztés céljából;
l) az Európai Parlament és a Tanács 97/66/EK irányelve a személyes adatok kezeléséről és a magánélethez fűződő jogok védelméről a távközlési ágazatban;
m) az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére vonatkozó szabályokról és a szolgáltatások minőségének növeléséről;
n) az Európai Parlament és a Tanács 98/10/EK irányelve a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a távbeszélő szolgáltatások területén és az egyetemes távközlési szolgáltatásokról versenykörnyezetben;
o) az Európai Parlament és a Tanács 98/61/EK irányelve a 97/33/EK irányelv módosításáról, tekintettel a szolgáltatói számhordozhatóságra és a szolgáltató előválasztásra;
p) a Bizottság 98/80/EK határozata a Tanács 92/44/EGK irányelve II. számú mellékletének módosításáról;
q) az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve a rádió-berendezésekről és a távközlő végberendezésekről és megfelelőségük kölcsönös elismeréséről;
r) a Bizottság 1999/64/EK irányelve a 90/388/EGK irányelv módosításáról annak biztosítása végett, hogy a távközlő hálózatot és kábeltévé hálózatot együtt tulajdonló üzemeltető jogi személyisége elkülönüljön.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: az Európai Parlament és a Tanács 2887/2000/EK rendelete a helyi hurok átengedéséről.
110. § A hírközlésre vonatkozó fogalmak az alábbiak:
1. Ajánlott szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a küldemény átvételét írásban elismeri, és a kézbesítését okiratilag kimutatja.
2. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi a távközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg igénybevevői köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (igénybevevők) összlétszámának legalább 0,3–0,6%-át – 150 000 előfizetői létszámot meghaladó esetben nem több, mint 0,3%-át – kitevő (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizetői (igénybevevői) csoport tagjai, de nem kevesebb, mint 30 egyidejűleg kapcsolatban álló előfizető vagy igénybevevő közleményeinek és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a hozzáférési pontra.
3. Azonosító: a hírközlő hálózat működéséhez, a hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg a hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ, illetőleg a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét egyértelműen meghatározó betűkből és/vagy számokból és/vagy jelekből álló karaktersorozat.
4. Befolyásoló részesedés:
a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani;
b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály) vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.
5. Bérelt vonal: azokat a távközlő eszközöket jelenti, melyek a hálózati végpontok között transzparens átviteli kapacitást biztosítanak, de nem tartalmazzák a felhasználó által vezérelhető kapcsoló funkciókat.
6. Címzett: a postai küldeményen, annak csomagolásán vagy a hozzá tartozó listán „címzett”-ként megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, aki számára a küldeményt kézbesíteni kell.
7. Címzett reklámküldemény: kizárólag hirdetés, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, a Felügyelet által nagy számúnak minősített címzetti körnek szóló küldemény, mely a címzett neve, címe és azonosítószáma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével azonos tartalommal rendelkezik.
8. Dokumentumcsere szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, mely alapján a szolgáltató – helyiségek, illetve egyéb eszközök rendelkezésre bocsátásával – biztosítja a postai küldemények felhasználók közötti – harmadik személy igénybevétele nélkül történő – kölcsönös cseréjét.
9. Egyetemes szolgáltatás: a távközlési vagy postai szolgáltatások olyan készlete, amely meghatározott minőségben, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehető.
10. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a nyilvánosság számára hozzáférhető távközlési szolgáltatásokat végző szolgáltatóval – ilyen szolgáltatások igénybevételére – szerződéses viszonyban áll.
11. Előfizetői hozzáférés: egy távközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása valamely távközlő hálózathoz vagy annak részéhez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybevehetővé váljanak az előfizető számára.
12. Előfizetői hurok: a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely egy előfizetői hálózati végpontot összekapcsol a helyi központtal, annak kihelyezett fokozatával vagy ezeknek megfelelő eszközével.
13. Előfizetői hurok teljes átengedése: az előfizetői hurok átengedése kizárólagos használatra ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató a továbbiakban az előfizetői hurkon előfizetői szolgáltatás nyújtására nem jogosult.
14. Előfizetői hurok részleges átengedése: az előfizetői hurok részleges átengedése ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató jogosult a már megkötött előfizetői szerződések szerinti szolgáltatás nyújtásának folytatására, míg a másik szolgáltató ugyanazon az előfizetői hurkon a még rendelkezésre álló átviteli kapacitás kihasználásával további előfizetői szolgáltatást nyújthat.
15. Értékbiztosítás szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a könyvelt küldeményen a feladó által rögzített – a tartalom pénzbeli értékét kifejező – értéknyilvánítási összeg, a címzett adatai, valamint a küldemény egyedi azonosítója alapján a küldemény kezelését a szolgáltatás teljesítése során okiratilag kimutatja.
16. Feladó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, akitől a küldemény származik. A küldeményen vagy annak csomagolásán „feladó”-ként feltüntetett személyt kell feladónak tekinteni.
17. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely igényli vagy használja a hírközlési szolgáltatásokat. A postai szolgáltatások esetében felhasználónak minősül a címzett is.
18. Forgalomba hozatal: hírközlő berendezések visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így különösen az adásvétel, egyéb átengedés, saját felhasználásra történő gyártás esetén az üzembe helyezés vagy közvetlen behozatal.
19. Földrajzi szám: az ANFT-ben meghatározott azonosítónak a földrajzi helyre utaló számrésze, amit a hívásnak a számkijelölés szerinti előfizető hálózati hozzáférési pontjának fizikai helyére történő irányítására használnak a hívás lebonyolításában közreműködő szolgáltatók.
20. Frekvenciagazdálkodás: azon állami tevékenységek összessége, melyek a rádió-frekvenciatartomány szabályozott nemzeti és nemzetközi felhasználását szolgálják, célja a frekvenciatartomány hatékony felhasználása, a frekvenciák biztosítása a rádiószolgálatok keretében működő rádió-távközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádió-távközlési alkalmazások számára.
21. Futárposta: olyan helyi vagy országos, garantált kézbesítési idejű postai szolgáltatás, melynek teljesítése a küldemény személyes átvételétől annak kézbesítéséig egy – résztevékenységekre nem bontható – technológiai folyamatban valósul meg.
22. Gyorsposta: az egyetemes szolgáltatási körbe nem tartozó olyan integrált postai szolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató vállalja a küldemények garantált idejű – belföldi forgalomban a feladást követő nap 12. órájáig történő – kézbesítését, a feladó rendelkezése alapján a küldemény csomagolását, nyomon követését, vámkezelését, a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítését oly módon, hogy tevékenysége alatt mindvégig a felügyelete alatt marad a küldemény, és a küldeményekkel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshetők.
23. Hálózati berendezés: a rádióberendezések és a távközlő végberendezések kivételével, a távközlő hálózatok működéséhez, illetőleg együttműködéséhez szükséges egyéb berendezések.
24. Hálózati hozzáférés: egy távközlő hálózat fizikai és logikai csatlakoztatása egy másik távközlő hálózathoz vagy annak részeihez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak a felhasználók kiszolgálása érdekében.
25. Távközlő hálózattal rendelkező szolgáltató: az a távközlési szolgáltató, aki távközlési szolgáltatása bejelentésekor úgy nyilatkozott, hogy annak nyújtásához tulajdonában, illetve használatában lévő hálózatot használ, a bejelentésben megjelölt hálózaton vagy bérelt vonali szolgáltatást nyújt, vagy az ANFT szerinti választási eljárás útján előfizetők és szolgáltatók elérhetik a szolgáltatásait, továbbá a hatóság a bejelentést nyilvántartásba vette.
26. Helyi koncessziós társaság: olyan gazdálkodó szervezet, mely a törvény kihirdetésének időpontjában helyi közcélú távbeszélő tevékenységet koncessziós szerződés alapján végez.
27. Hírközlés: küldemény, adat, jel, kép, hang, továbbá bármilyen információ hírközlő infrastruktúra rendeltetésszerű felhasználásával történő továbbítása, vétele.
28. Hírközlési piac: a szolgáltatások, valamint a szolgáltatások létrehozásához és igénybevételéhez szükséges eszközök piaca.
29. Hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére ellenszolgáltatásért végzett távközlési és postai tevékenység, amely küldemény, adat, jel, kép, hang, továbbá bármilyen információ továbbítása a hírközlési infrastruktúra használatával.
30. Hírközlő berendezések: postai és távközlő berendezések összessége.
31. Hírközlő hálózat: a postai hálózat, illetőleg a távközlő hálózat.
32. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei által feladott olyan postai küldemény, melynek feladásához vagy kézbesítéséhez jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve mely határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel adhatók fel.
33. Időgarantált szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, melyben a postai szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban – és nem máskor – kézbesíti.
34. Interfész:
a) hálózati interfész: a távközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete – annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt –, amely más távközlő hálózathoz való hozzáférésre vagy hálózattal való összekapcsolásra szolgál,
b) előfizetői interfész: olyan fizikai szolgáltatás-hozzáférési csatlakoztatási felület – annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt –, amely a felhasználónak hozzáférést biztosít a távközlő hálózathoz.
35. Internet szolgáltatás elérése távbeszélő hálózaton keresztül: szolgáltatás, amellyel a felhasználó a távbeszélő hálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a távbeszélő hálózaton át csatlakozhat az Internethez abból a célból, hogy az Internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe.
36. Korlátos erőforrás: a rádió-távközlő eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány, valamint a hírközlő hálózatok működéséhez, illetőleg a hírközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges azonosítók és ezek tartományai.
37. Könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és nyilvántartja.
38. Postai különszolgáltatás: az egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a küldemény kezelésére vonatkozó, a szolgáltatás minőségét és értékét növelő olyan szolgáltatás, amelyet a szolgáltató – a küldemény feladójának rendelkezésére – díj ellenében teljesít.
39. Levélküldemény: olyan postai küldemény, amely bármely fizikai hordozón rögzített, illetőleg írásos formában megjelenített, egyedi, illetve személyes jellegű közleményt, adatot, információt tartalmaz.
40. Mobil rádió-távközlési szolgáltatás: olyan szolgáltatást jelent, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője – rádió-távközlő hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott – nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges.
41. Mobil rádiótelefon hálózat: olyan földfelszíni rádiótávközlő-hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú távbeszélő beszéd összeköttetésének felépítését és az időkorlátozás nélküli fenntartását, nem kizárva adatátviteli vagy egyéb összeköttetések létesítését. A felhasználók elérése a hálózatban alkalmazott, az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges.
42. Mobil rádiótelefon szolgáltatás: olyan mobil rádió-távközlési szolgáltatás, amely alapvetően beszédátvitelre szolgál.
43. Multiplex tevékenység: olyan távközlési tevékenység, amely során rádió-, illetőleg televízió-műsorjelekből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való továbbítás céljából.
44. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása kábeles hálózaton vagy nem műsorszóró rádió-távközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszeren végzett tevékenység.
45. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádió-távközlő rendszerben tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.
46. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú – megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt – rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására.
47. Műsorterjesztés: műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.
48. Műsorvevő készülék: olyan rádió-távközlő vevőberendezés, amely rádió- és televízió-műsorok vételére szolgál.
49. Nagyfrekvenciás jel: nem rádió-távközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.
50. Nagyfrekvenciás mellékhatás: olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.
51. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú nem távközlő eszköz.
52. Országos koncessziós társaság: olyan gazdálkodó szervezet, mely e törvény kihirdetésének időpontjában országos közcélú távbeszélő tevékenységet koncessziós szerződés alapján végez.
53. Országos műsor szórása: olyan műsor szórása, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább fele lakik.
54. Összekapcsolás: egyazon vagy különböző távközlési szolgáltatók által használt távközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve hozzáférhessenek más szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz.
55. Postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által a postai szolgáltatás bérmentesítésére felhasználható, „Magyarország” vagy „Magyar Posta” felirattal, illetve ezek idegen nyelvű fordításával ellátott, vízszintes és függőleges kiterjedésében legalább 15 mm és legfeljebb 50 mm méretű olyan postai értékcikknek minősülő tapadó matrica, mely egyértelműen tartalmazza a bérmentesítés értékét.
56. Postacsomag: személyes jellegű üzenetet, valamint a szállításból kizárt tárgyat nem tartalmazó, a tartalom természetének megfelelő burkolattal rendelkező, postai küldemény.
57. Postai berendezés: a postai szolgáltatás díjlerovására, érték vagy érvényesítő lenyomat készítésére, illetve árusítására alkalmas gépek, technikai eszközök, valamint a levélgyűjtő szekrények.
58. Postai értékcikk: a postai szolgáltatás igénybevételéhez díj ellenében biztosított nyomtatványok.
59. Postai hálózat: a postai szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított, különböző erőforrások és szervezetek, valamint azok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.
60. Postai küldemény: az a végső fizikai formájában megjelenő információt, közlést vagy tárgyat tartalmazó – a küldeményen, annak csomagolásán vagy ahhoz tartozó listán címzéssel ellátott – küldemény, amelyet a szolgáltatónak kézbesítenie kell. A postautalványok, valamint azok a küldemények is ide tartoznak, amelyek könyvet, katalógust, újságot, folyóiratot, illetve kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmaznak.
61. Postai küldemények gyűjtése: a postai hálózat hozzáférési pontjainál feladott, felvett postai küldemények összegyűjtési művelete.
62. Postai küldemények kézbesítése: a postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemények a postai hálózatot a küldemény címében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen elhagyják. A küldemény kézbesítése magában foglalja mind az erre jogosult átvevő részére történő személyes átadást, mind a címhelyen felszerelt levélszekrényben történő elhelyezést.
63. Postai szolgáltatás: postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését magában foglaló, rendszeresen, ellenszolgáltatásért végzett tevékenység. Postai szolgáltatásnak minősül a gyorsposta, futárposta és a dokumentum csere szolgáltatás is.
64. Postai szolgáltató hely: az ügyfélforgalom számára a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító helyiség, illetőleg postai berendezés.
65. Postautalvány: olyan postai küldemény, mely alapján készpénz befizetéséről és egyéb szükséges adatokról szóló információ továbbítását követően készpénz kifizetése történik.
66. Rádióállomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés a tartozékokkal együtt, valamely rádió-távközlési vagy rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából.
67. Rádiószolgálat: a Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban levő jogszabályban meghatározott rádió-távközlési szolgálatok és rádiócsillagászati szolgálat együttese.
68. Rádió-berendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni vagy űrtávközlés céljára felosztott rádiófrekvenciás spektrum felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adásvétele útján távközlésre.
69. Rádió-távközlő hálózat: olyan földfelszíni távközlő hálózat, melyben az információ átvitel egészben, illetőleg jelentős mértékben, rádiófrekvenciás jelek adásával és vételével valósul meg.
70. Segélyhívás: a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal.
71. Számhordozhatóság: az előfizető – igénye esetén – megtarthatja a távbeszélő hálózatban számára kijelölt, meghatározott helyre vonatkozó földrajzi számát a szolgáltatótól függetlenül.
72. Szolgáltatóválasztás: a távközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közreműködő szolgáltatót, amely az adott elérésben részt vesz.
Formái:
Szolgáltató-előválasztás: az előfizető szerződésben köti ki a közreműködő szolgáltatót és a hívás szolgáltatóválasztó előtét alkalmazása nélkül lehetséges.
Hívásonkénti szolgáltatóválasztás: az előfizető egy-egy híváshoz a közreműködő szolgáltatót szolgáltató-választó előtét alkalmazásával az előválasztásától eltérően határozza meg.
73. Távbeszélő szolgáltatás: olyan szolgáltatást jelent, amelynek során beszéd valós idejű, közvetlen átvitele és kapcsolása történik úgy, hogy e szolgáltatás bármely előfizetője helyhez kötött hálózati végponthoz kapcsolt távközlő végberendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges.
74. Távirat: a felhasználó – a távközlő hálózat vagy postai szolgáltató útján – feladott szöveges közleménye, melyet a szolgáltató kézbesítés vagy távközlő végberendezés közvetítésével juttat el a címzetthez.
75. Távközlő berendezések: a hálózati berendezések, rádió-berendezések, távközlő végberendezések összessége.
76. Távközlési szolgáltatás: az ellenszolgáltatásért végzett hálózati, illetőleg előfizetői szolgáltatás, amely részben vagy egészben jeleknek távközlő hálózaton történő átviteléből és irányításából áll.
77. Távközlő hálózat: átviteli rendszerek és – ahol ez értelmezhető – a hálózatban a hívásirányításra szolgáló kapcsoló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádión, optikai vagy elektromágneses közegen.
78. Távközlési tevékenység: olyan tevékenység, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény különféle távközlő-hálózatokon eljut egy vagy több felhasználóhoz.
79. Távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (együtt: távközlési építmények): távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – burkoló, tartó, védő, jelző stb. – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.
80. Távközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amelynek rendeltetése a távközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hálózati végponton keresztül a távközlő hálózattal való együttműködés céljából.
81. Telepítés: rádióállomás, rádió-távközlő rendszer, illetőleg rádió-távközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását és/vagy vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, illetőleg kísérleti üzemeltetés nélkül.
82. Tértivevény: olyan – könyvelt küldeményekhez kérhető – postai különszolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a küldemény kézbesítését a jogosult átvevővel az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi.
83. Vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó postai küldemény, melynek feladója vagy címzettje vak személy, illetőleg a vakok hivatalosan elismert intézete.
84. Zárt felhasználói csoport: olyan csoport, melynek tagjai tartós szakmai vagy gazdasági-üzleti kapcsolatban állnak egymással, illetve közös üzleti tevékenységet végeznek, és akiknek egymás közötti kommunikációs szükséglete ezen kapcsolaton alapuló közös érdekből ered.
| Primer körzet | A törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásra fennálló koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő nap | |
| Baja | 2002. november 2. | |
| Békéscsaba | 2002. november 2. | |
| Debrecen | 2002. május 25. | |
| Dunaújváros | 2002. november 2. | |
| Esztergom | 2002. november 2. | |
| Gödöllő | 2002. november 2. | |
| Jászberény | 2002. május 12. | |
| Kiskőrös | 2002. november 2. | |
| Kiskunhalas | 2002. november 2. | |
| Monor | 2002. november 2. | |
| Nyíregyháza | 2002. május 25. | |
| Orosháza | 2002. november 2. | |
| Pápa | 2002. november 2. | |
| Salgótarján | 2002. november 2. | |
| Sárvár | 2002. november 2. | |
| Szeged | 2002. november 2. | |
| Szentendre | 2002. május 25. | |
| Szentes | 2002. november 2. | |
| Székesfehérvár | 2002. május 25. | |
| Szigetszentmiklós | 2002. november 2. | |
| Szolnok | 2002. május 25. | |
| Vác | 2002. november 2. | |
| Veszprém | 2002. november 2. |
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Át.) mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában a következő rendelkezések helyébe:
| Szolgáltatás szám (SZTJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| „095111 | Belföldi levélpostai küldemények díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” | |
| „095113 | Belföldi postautalványok díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” | |
| „406–22–01 | Koncesszióköteles távbeszélő szolgáltatások díja, a hálózatok összekapcsolásának díja (csatlakozási díj), továbbá a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtásához igénybe vett bérelt vonali szolgáltatások díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” | |
| „406–31-ből | A rádió és televízió műsorszórás díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” |
a következő rendelkezések lépnek:
| Szolgáltatás szám (SZTJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| „64.20.11.0 64.20.12.1 64.20.12.2 | Az egyetemes távbeszélő szolgáltatás előfizetői díja, illetve a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 25. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatás díja | Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” | |
| „64.20.21.0 64.20.22.0 | A műsorszóró szolgáltatás díja | Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” | |
| „64.20.16.0 | Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő elérésének díja | Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” | |
| „64.20.16.0 | Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak | Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” | |
| „64.11.12.0-ból 64.11.14.0-ból 64.11.15.0-ból | A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott postai belföldi fenntartott szolgáltatások díja | Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” |
