1. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
(Családi pótlékra jogosult)
„d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.”
2. § (1) A Cst. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.”
(2) A Cst. 8. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Családi pótlékra jogosult saját jogán a 7. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt személy.”
3. § A Cst. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám nevelési ellátásra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac) aki a 7. § (1) bekezdés d) pontja vagy a 9. § (2) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra;
b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylő vele - a kormányrendeletben foglaltak szerint - kapcsolatot tart fenn.”
4. § A Cst. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeknek, illetve személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított nevelési ellátás folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.”
5. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(23/A. § A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének)
„a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,”
6. § Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 58. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A törvény
a) 26. §-a, 29. §-ának az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része, valamint e § (5)-(7) bekezdése 2001. július 1-jén,
b) 51-53. §-a, valamint e § (3)-(4) bekezdése 2003. január 1-jén
lép hatályba.
(3) 2002. december 31-ét követő időponttól tizennyolc éven felüli személy részére magasabb összegű családi pótlékra való új jogosultság nem állapítható meg, kivéve azt az esetet, ha a jogosultság 2003. január 1-jét megelőzően keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmet 2002. december 31-ig benyújtják.
(4) Annak a tizennyolc évesnél idősebb személynek, aki 2002. december 31-én magasabb összegű családi pótlékban részesül, az ellátást a 2002. december 31-én hatályban lévő jogszabályok alapulvételével - ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést - tovább kell folyósítani.”
7. § (1) Ez a törvény 2001. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének ab) pontjában a „(személyre)” szó.
(2) Annak a tizennyolc évesnél idősebb személynek, aki után 2001. június 30-ig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ellátást számára 2001. július 1-jétől - hivatalból - saját jogon kell tovább folyósítani.
