Időállapot: közlönyállapot (2001.VII.3.)

2001. évi L. törvény - pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2/2. oldal

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

68. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

b) a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve

ba) a vállalkozásban lévő vagyon kivonásával megszerzett bevételt is, ha ez a vagyon magánszemély adózott jövedelméből került befektetésre,

bb) a magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a részére nyújtott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására,

azzal, hogy nem tekinthető visszafizetésnek (visszajuttatásnak), ha a bevételt jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a kifizetés (juttatás) adóköteles jogcímen történt;”

(2) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő q)–s) pontokkal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

p) a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is;

r) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

s) a 69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározott reprezentációt és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.”

69. § Az Szja tv. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó – a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított – bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:]

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.”

70. § (1) Az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Természetbeni juttatásnak minősül többek között:)

b) a kifizető által adott ajándék (tárgyjutalom, szolgáltatás, illetőleg az ezekre szóló utalvány stb.), ideértve a vetélkedő és a verseny díjaként kapott ajándékot, azzal, hogy nem minősül ajándéknak a takarékbetét, valamint azzal, hogy az 1. számú mellékletben adómentesnek minősített esetekben az ajándékot nem kell bevételként figyelembe venni.”

d) a reprezentáció és az üzleti ajándék.”

(2) Az Szja tv. 69. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizetőnek nem kell megfizetnie

a) a b) pontban nem említett kifizető esetében

aa) a reprezentáció értéke után számított adóból azon összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százalékának, de legfeljebb kétmillió ötszázezer forintnak a 44 százaléka,

ab) az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a (9) bekezdésben meghatározott létszámmal számolva 1500 forint/fő érték 44 százalékát;

b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására egyebekben az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni, azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes természetbeni juttatások értékét. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót

a) a b) pontban nem említett kifizetőnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig megfizetnie, továbbá az adót az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként a havi, a negyedéves, illetőleg az éves bevallásában kell bevallania;

b) az egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megállapítania és megfizetnie, és az éves adóbevallásában az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania.

(9) A (7) bekezdés ab) pontjában meghatározott létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni.

(10) E § alkalmazásában

a) adóév: a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;

c) juttató: a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet;

d) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.);

e) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt.

71. § (1) Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint módosul.

(2) Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.14., 8.19. és 8.22. pontjai e törvény 4. számú mellékletének 2–4. pontjai szerint módosulnak.

XIV. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

72. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a k) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Járulékalapot képező jövedelem:)

„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke (ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), valamint a munkavállalói érdek-képviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj,”

XV. Fejezet

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

73. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho. tv.) 3. §-ának bb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja törvényben meghatározott:]

bb) a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azzal, hogy az Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját – a 2. § és az 5. § (2) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően – a juttatásban részesülő magánszemély(ek) illetőségétől függetlenül kell megállapítani, azonban az Szja törvény 69. §-ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni.”

74. § Az Eho. tv. 11. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Szja törvény 69. §-a (8) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani, megfizetni és bevallani.”

XVI. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

75. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.”

XVII. Fejezet

Záró rendelkezések

76. § E törvény – a 77–80. §-ban, valamint a 85–90. §-ban foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

77. § (1) Az e törvény 2–6. §-aival, valamint a 8–13. §-aival megállapított Áht. 18/A. §-ának, 18/B. §-ának, 18/C. §-ának, 18/D. §-ának, 33. §-a (8)–(10) bekezdésének, 48. §-a f) pontjának, 63. §-ának, 64. §-ának, 102. §-ának és 103/A. §-ának, továbbá az e törvény 15. §-a (2) bekezdésével megállapított Áht. 124. §-a (4) bekezdése a) pontjának rendelkezései 2001. október 1-jén lépnek hatályba, és ezzel egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése kiegészül az „Államháztartási Hivatalnál” szöveggel.

(2) 2001. október 1-jétől az Áht. 18/B. §-a (8), (11) bekezdésében, a 18/C. §-a (12), (14) bekezdésében, a 24. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, a 48. § j) pontjában, a 63. §-a (5), (7) bekezdésében, a 101. §-a (7)–(8) bekezdésében, a 102. §-a (5) bekezdésében, a 103. §-a (1) bekezdésében, a 124. §-a (2) bekezdésének p) pontjában és a 124. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a Kincstár megnevezés helyett Államháztartási Hivatalt kell érteni, a 18/B. §-a (9) bekezdésében, a 48. §-a o) pontjában, a 121. §-a (7) bekezdésében, a 122/A. §-ában a Kincstár megnevezés helyett az Államháztartási Hivatalt és a Kincstárt együttesen kell érteni.

(3) Az e törvény 1. §-ával megállapított Áht. 15. §-ának rendelkezése, valamint az e törvény 7. §-ával megállapított Áht. 18/H. §-ának és 18/I. §-ának rendelkezései, továbbá az e törvény 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított Áht. 124. §-a (2) bekezdése y) pontjának rendelkezése 2002. január 1-jén lépnek hatályba, és ezzel egyidejűleg az Áht. 18/A. §-a (1) bekezdése b) pontjának szövege helyébe Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) szövegrész lép és az Áht. 18/A. §-ának (2)–(4) bekezdése hatályát veszti.

(4) Az Államháztartási Hivatal munkavállalóira a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak. Az Államháztartási Hivatal azon munkavállalóinak az illetménye, akik 2001. október 1-je előtt a Magyar Államkincstár közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói voltak, nem lehet kevesebb 2001. október 1-je után sem a 2001. október 1-je előtt ott elért – jutalom nélküli – keresetüknél.

(5) Ahol jogszabály Kincstárról rendelkezik, az alatt 2001. október 1-jétől az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdésében megállapított feladatoknak megfelelően Államháztartási Hivatalt, a 18/B. § (2) bekezdésében megállapított feladatoknak megfelelően 2002. január 1-jétől Magyar Államkincstár Rt.-t (Kincstár) kell érteni.

78. § (1) E törvénynek a Tao. 21. §-a (13) bekezdésének új mondatát megállapító 16. §-a a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Tao. 7. § (1) bekezdésének zs) pontjában az „(ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant)” szövegrész helyébe az „(ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant és a 2001. december 31-ét követően beszerzett ültetvénynek az állományba vétel időpontjára megállapított beszerzési, bekerülési értékét)” szövegrész, e pont „(11)–(12) bekezdésben” szövegrésze helyébe „(11)–(13) bekezdésben” szövegrész, a Tao. 7. §-a (11) bekezdésében a „magánszemély” szövegrész helyébe a „magánszemély (ideértve az MRP-t is)” szövegrész, a Tao. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának ua) alpontjában a „beruházást” szövegrész helyébe a „beruházást (kivéve az ültetvényt)” szövegrész, ud) alpontjában a „(természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad)” szövegrész helyébe a „(természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény kihirdetése napjától visszaad)”, valamint a Tao. 22/A. §-ának (1) bekezdésében az „A hitelszerződés megkötésének” szövegrész helyébe az „A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötésének” szövegrész lép. E rendelkezéseket a 2001-ben kezdődő adóév első napjától kell alkalmazni.

(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Tao. 7. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az (1) bekezdés zs) pontját az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége is alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napján – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásának megfelelő alkalmazásával – mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.”

(4) A (3) bekezdéssel megállapított Tao. 7. §-ának (13) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2001-ben kezdődő adóév első napjától kell alkalmazni.

(5) A Tao. e törvény 20. §-ával és 3. számú mellékletével megállapított 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Tao. 4. §-ának 31. pontja hatályát veszti; e rendelkezéseket az adózó köteles a 2001. január 1-jétől felmerült költségre alkalmazni, ha e törvénynek az Szja tv.-t, a Tbj.-t, az Eho. tv.-t és az Flt.-t módosító 68. §-át és 70. §-át, valamint 71. §-ának (2) bekezdését, továbbá 72–75. §-át és 4. számú mellékletének 2–4. pontját a 2001. január 1-jétől keletkező adókötelezettségeire alkalmazza.

(6) A Tao. e törvény 17. §-ával megállapított 22/B. §-a, e törvény 18. §-ával módosított 23. §-ának (1) bekezdése, valamint e törvény 19. §-ával megállapított 30. §-ának (6)–(7) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba; rendelkezéseiket első ízben a hatálybalépés napjával kezdődő adóév társasági adókötelezettségére kell alkalmazni.

(7) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a hatályát veszti; a rendelkezés alapján kiadott engedélyek az abban foglalt feltételek szerint érvényesíthetők.

79. § (1) Az e törvény 21–22. §-ával megállapított – a Htv.-t módosító – rendelkezések a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lépnek hatályba.

(2) Az önkormányzat a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépéséig köteles hatályon kívül helyezni a Htv. e törvény 21. §-ával megállapított, 7. §-a e) pontjának első mondatával ellentétes adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító önkormányzati rendelkezéseket. Az önkormányzat legkésőbb a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő ötödik naptári év utolsó napjával köteles hatályon kívül helyezni minden olyan – határozott időtartamra adókedvezményeket, adómentességeket biztosító – rendelkezését, amely ellentétes a Htv. e törvény 21. §-ával megállapított, 7. §-a e) pontjának első mondatával.

(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Htv. 3. §-ának (4) bekezdése „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra,” szövegrész után kiegészül „az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra,” szövegrésszel. E rendelkezést 2001. március 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Htv. 52. §-ának 44. pontja a következő szövegrésszel egészül ki: „ideértve a bel- és külföldi légi közlekedést is.” E rendelkezést 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

80. § Az e törvény 23–26. §-ával megállapított – az Itv.-t módosító – rendelkezések a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lépnek hatályba; rendelkezéseiket az e naptól illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett cégbírósági eljárásokban kell alkalmazni.

81. § (1) Az e törvény 27–33. §-ával megállapított – az APEH tv.-t módosító – rendelkezéseket az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az APEH tv. 3. §-a (1) bekezdésének első mondata hatályát veszti.

82. § (1) Az e törvény 34–45. §-ával megállapított – az Épt.-t módosító – rendelkezések az e törvény hatálybalépését követő befolyásszerzésre alkalmazandók. A részvénytársaság felvásárlására a hatálybalépést megelőzően indult eljárás során a hatálybalépést megelőzően hatályos törvényi rendelkezések alkalmazandók.

(2) Ha az e törvénynek az Épt.-t módosító rendelkezéseiben megállapított bejelentési, közzétételi vagy nyilvános vételre vonatkozó ajánlattételi kötelezettség a hatálybalépést megelőzően hatályos jogszabályok szerint nem állott fenn, a kötelezett az e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a meglévő befolyása mértékét és jellegét az e törvényben meghatározott szabályok szerint bejelenteni, illetve közzétenni.

(3) Aki az e törvény hatálybalépésekor nyilvánosan működő részvénytársaságban huszonöt vagy harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyással rendelkezik és befolyását a korábban hatályos szabályok alapján vételi ajánlat megtétele nélkül szerezte, a részvénytársaságban a befolyás mértékét csak a vételi ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásával növelheti.

(4) Ha e törvény hatálybalépésekor a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg az e törvényben meghatározott szabályoknak, a részvénytársaság az alapszabályát – az (5)–(6) bekezdésben meghatározottak kivételével – legkésőbb e törvény hatálybalépését követő soron következő közgyűlésen módosítani köteles.

(5) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya e törvény hatálybalépésekor eltérő rendelkezéseket tartalmaz a vételi ajánlattételi kötelezettség küszöbértéke, illetve a vételi ajánlatban meghatározott ellenérték legkisebb összege tekintetében az e törvénnyel megállapított, az Épt. XIV/A. fejezetében szereplő új rendelkezésekhez képest, a részvénytársaság az alapszabály e rendelkezéseit legkésőbb 2004. június 30. napjáig köteles hatályon kívül helyezni, illetve e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően módosítani.

(6) Ha a törvény hatálybalépésekor nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 229. §-ának (2) bekezdése alapján meghatározza az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, úgy a Gt. 229. §-a e törvénnyel megállapított új (3) bekezdésének rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követő ötödik naptári év utolsó napjáig nem kell alkalmazni.

83. § (1) A Gt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a 229. § (2) bekezdése alapján az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét legfeljebb tíz százalékban határozza meg, valamint ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban közvetlenül vagy közvetve egy részvényes szavazati joga sem haladja meg a tíz százalékot, az (1), (3) és (5) bekezdésben, valamint a 230. §-ban meghatározott kisebbségi jogokat a szavazatok legalább öt százalékát képviselő tagok (részvényesek) gyakorolhatják.”

(2) A Gt. 229. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

„(3) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának a szavazati jogot – a (2) bekezdés szerint – korlátozó rendelkezése e törvény erejénél fogva a hatályát veszti az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott vételi ajánlatra vonatkozó eljárás lezárásakor, ha vételi ajánlat útján a részvénytársaságban ötven százalékot meghaladó befolyás megszerzésére került sor.”

(3) A Gt. 295. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdésben említett forgalmi ár megállapítása során – ha az ellenőrzött társaság nyilvánosan működő részvénytársaság – a részvények ellenértéke nem lehet kevesebb, mint a nyilvánosan működő részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott legkisebb ellenérték.”

(4) A Gt. 295. §-ának (2) bekezdésében a „részvénytársaság felvásárlására vonatkozó szabályai” szövegrész helyébe a „nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályai” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) a Gt. 292. §-a (1) bekezdésének az „– a befolyás módját és mértékét is feltüntetve –” szövegrésze,

b) a Gt. 318. §-ának (3) bekezdése,

c) a Gt. 319. §-ának (2) bekezdése,

d) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 1. §-a, valamint

e) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 68. §-a

hatályát veszti.

84. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Hpt. 87. §-a (1) bekezdésének második mondata és a Hpt. 235. §-ának (3) bekezdése,

b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 8. §-ának g) pontja,

c) az Épt. 247. §-ának (3) bekezdése,

d) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 135. §-ának (3) bekezdése, 154. §-ának (5) bekezdése és 155. §-ának (8) bekezdése.

(2) E törvény 48. §-a és a Hpt. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében egyetemes postai szolgáltatónak a Magyar Posta Rt.-t kell tekinteni.

85. § Az e törvény 55. §-a a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően megkötött építési (szerelési, kivitelezési) szerződéseknél kell alkalmazni.

86. § (1) Az Ltp. e törvény 62. §-ával megállapított 3. §-ának (5) bekezdése, valamint az Ltp. e törvény 64. §-ával megállapított 15. §-ának (2)–(5) bekezdése 2001. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az Ltp. e törvény 63. §-ával megállapított 3/A. §-ának (2), (4) bekezdése, valamint az Ltp. e törvény 66. §-ával megállapított 28. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) A 2001. július 1-jén már működési engedéllyel rendelkező lakás-takarékpénztár jegyzett tőkéjének 2001. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd-ötszázmillió forintot és legkésőbb 2002. december 31-ig kell elérnie a kétmilliárd forintot.

87. § (1) Az Art. e törvény 67. §-ával megállapított 96/B. §-a feletti címe és 96/B. §-a 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) 2001. szeptember 1-jén az Szja tv. 72. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem kell az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitel esetében.”

(3) 2001. szeptember 1-jén a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

j) a Diákhitel Központ a hallgatói hitelek folyósításával, nyilvántartásával és törlesztésével összefüggésben.”

88. § (1) E törvény 69. §-ával és 71. §-ának (1) bekezdésével, valamint 4. számú mellékletének 1. pontjával megállapított az Szja. tv. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének 6.1. pontja a kihirdetés napján lép hatályba. E rendelkezéseket a 2001. január 1-jétől keletkező adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény 68. §-ával és 70. §-ával, 71. §-a (2) bekezdésével, valamint 4. számú mellékletének 2–4. pontjával, továbbá 72–75. §-ával megállapított – az Szja tv.-t, a Tbj.-t, az Eho. tv.-t és az Flt.-t módosító – rendelkezések a törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba, azonban az adózó választhatja, hogy e §-ok valamennyi rendelkezését egységesen a 2001. január 1-jétől keletkező adókötelezettségeire alkalmazza.

(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Szja tv. 49/B. §-ának (9) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.”, az Szja tv. 49/B. §-ának (12) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „E rendelkezés alkalmazásában üzembe nem helyezett ültetvény 2001. december 31-ét követő vásárlása esetén az ültetvény beszerzési ára beruházási költségként nem vehető figyelembe.”, az Szja tv. 49/B. §-a (14) bekezdésének a) pontjában a „tárgyi eszköz” szövegrész helyébe a „tárgyi eszköz (ide nem értve az ültetvényt)” szövegrész, az Szja tv. 49/B. §-a (14) bekezdésének d) pontjában az „(ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást is)” szövegrész helyébe az „(ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény kihirdetésének napjától a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását)” szövegrész, az Szja tv. 49/B. §-a (14) bekezdésének e) pontjában a „kisvállalkozói adókedvezmény” szövegrész helyébe a „kisvállalkozói kedvezmény” szövegrész, valamint az Szja tv. 13. számú mellékletének 9. pontjában a „hitelszerződés szerint” szövegrész helyébe a „hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján” szövegrész lép, továbbá az Szja tv. 13. számú mellékletének 11. pontja hatályát veszti. E rendelkezéseket a 2001. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

89. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 167. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mentesül az általa kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány aláírási kötelezettsége alól az a gazdálkodó, amelyik a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról – a számlázáshoz szükséges, a számlázási rendszer által mért, illetve számított vagy a számlázási rendszerbe bevitt ellenőrzött alapadatok alapján – számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számlát, a számlát helyettesítő okmányt.”

(2) Az (1) bekezdéssel megállapított Számv. tv. 167. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit a gazdálkodó 2001. január 1-jétől alkalmazhatja.

(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 24. §-a (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

90. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre.”

(2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókra, a járulékokra és a költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 285–286. §-a hatályát veszti.

(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 32. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A vámhatóság által végzett, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül.”

(4) A Jöt. e § (3) bekezdésében megállapított 32. §-a (18) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni az e törvény kihirdetésekor jogerősen el nem bírált jövedéki ügyekben is. E bekezdés alkalmazásában jogerősen el nem bíráltnak tekintendő az az ügy, amelyben a vámhatóság határozatának bírósági felülvizsgálatára nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

91. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kltv.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Visszaigényelhető a tagi hozzájárulás azután a kőolajtermék mennyiség után, amelyet a nemzetközi forgalomban közlekedő – külföldi és belföldi lajstromjelű – légijármű üzemeltetésére használnak fel, vagy ilyen célra értékesítenek, vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol.”

(2) A Kltv. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagi hozzájárulás befizetésétől számított 90 napon belül a Szövetségtől visszaigényelhető a hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag a törvény 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kőolaj és kőolajtermék mennyisége után fizetett be. A Szövetség a visszautalást az igénylésnek és a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásának a Szövetséghez történő beérkezésétől számított 15 napon belül köteles teljesíteni. A behozott kőolaj feldolgozásából származó – e törvény hatálya alá tartozó – kőolajtermék értékesítése esetén a visszaigényelhető tagi hozzájárulást kőolaj-egyenérték alapján kell elszámolni.”

1. számú melléklet a 2001. évi L. törvényhez

„8. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A nyilvánosan működő részvénytársaságban vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén készítendő működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés kötelező tartalmi elemei:

I.

Működési terv

1. az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

3. a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;

4. a vételi ajánlat közzétételének helye;

5. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása – ideértve azt is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit –, amely részletezi az ajánlattevő által a társaság üzleti tevékenysége lényeges megváltoztatásának irányát és ennek okát.

II.

Gazdasági tevékenységről szóló jelentés

1. az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

3. az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;

4. az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak rövid bemutatása;

5. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

6. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

7. az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;

8. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;

9. ha az ajánlat ellenértéke nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeit is tartalmazza:

a) az ellenértékként felajánlott értékpapírok kibocsátójának neve, és kapcsolata az ajánlattevővel;

b) az értékpapírok lényegi jellemzői, feltételei,

c) ha az értékpapírtőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség),

d) az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja;

10. a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.”

2. számú melléklet a 2001. évi L. törvényhez

„9. számú melléklet az 1996. évi CXI. törvényhez

A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező tartalmi elemei:

1. a részvénytársaság neve, székhelye;

2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve az ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, az ajánlat elfogadásra rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);

3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;

4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;

5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;

6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;

7. ha a társaság igazgatósága független pénzügyi tanácsadót bízott meg:

a) a független pénzügyi tanácsadó megnevezése,

b) arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanácsadó esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja a tanácsadó azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon.”

3. számú melléklet a 2001. évi L. törvényhez

A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció vagy üzleti ajándék címen felmerült természetbeni juttatás és az e juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, valamint az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;”

4. számú melléklet a 2001. évi L. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.1. az elemi károk, katasztrófák esetén a károsultnak jogszabály alapján, és/vagy közadakozásból pénzben vagy természetben nyújtott segély, támogatás (ideértve a lakóépület(ek) állami költségvetési forrásból történő helyreállítását, újjáépítését is), a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést;”

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.14. a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, ha az

a) nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá,

b) nem vetélkedő és nem verseny díja, valamint a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;”

3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.19. a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg, valamint a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja;”

4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.22. az, amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is), valamint az a természetbeni juttatás, amely az említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges (így különösen az utazás, szállás, étkezés értéke), továbbá a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része;”