(4) A fenntartó - amennyiben a szakértői bizottság javaslata alapján legalább a férőhelyek tíz százalékban lakóotthoni elhelyezés indokolt - szakmai programot készít a lakóotthoni elhelyezés feltételeinek kidolgozására.
A rehabilitációs alkalmassági vizsgálat
113/G. § (1) A rehabilitációs intézménybe történő bekerülést megelőzően az ellátást igénylő rehabilitációs alkalmassági vizsgálaton vesz részt. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a rehabilitációs intézményi ellátást igénylő képességei, készségei alapján alkalmasnak tekinthető-e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre.
(2) A vizsgálatot a megyei, fővárosi módszertani intézmény végzi, a módszertani intézmény vezetője által felkért szakértő bevonásával. A megyei, fővárosi módszertani intézmény által működtetett vizsgáló csoport tagjai a következő személyek:
a) a módszertani intézmény vezetője által kijelölt mentálhigiénés munkatárs vagy pszichológus,
b) a megyei, fővárosi munkaügyi központ által delegált, a foglalkoztatási rehabilitációban jártas szakember,
c) a foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos vagy az általa kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakorvos,
d) pszichiátriai beteg esetében a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfőorvos vagy az általa javasolt és a megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában elismert pszichiáter szakorvos,
e) szenvedélybeteg esetén a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfőorvos vagy az általa javasolt és a megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában elismert pszichiáter vagy addiktológus szakorvos.
(3) A rehabilitációs alkalmassági vizsgálat részletes szabályait, így különösen
a) az alkalmazandó módszereket,
b) a vizsgálat lebonyolításának szabályait,
c) a szakértői vélemény tartalmát, formáját
külön jogszabály tartalmazza.”
49. § Az Szt. 117/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli.”
50. § Az Szt. 119. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) Amennyiben az intézményi elhelyezést a gyámhivatal határozata alapozza meg, a kiskorú ellátott részére térítési díj fizetésének kötelezettsége nem írható elő. A gyámhivatal határozatában megállapított gondozási díjat - a külön jogszabályban meghatározott feltételek és eljárás alapján - a szociális intézmény részére kell átutalni.”
51. § (1) Az Szt. 121. §-ának (2) bekezdése a következő új g)-j) pontokkal egészül ki:
(Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell)
„g) az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben;
h) a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást;
i) az önkormányzat részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli;
j) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását.”
(2) Az Szt. 121. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alapellátást biztosító szolgáltatások esetében az ellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzat az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátáshoz kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét köteles meghatározni. Az ellátási szerződésben az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket, elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat is rögzíteni kell.”
52. § Az Szt. VI. fejezete a következő alcímmel és 122/A-122/C. §-okkal egészül ki:
„Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által
122/A. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője (a továbbiakban együtt: fenntartó) az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével - legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján - elvégeztetheti. A szerződés tárgyát nem képezheti külön jogszabályban meghatározott szociális szolgáltatási szakmai feladat.
(2) Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen
a) mosatás,
b) takarítás,
c) étkeztetés,
d) könyvelés,
e) karbantartási feladatok elvégzése.
122/B. § (1) A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés - függetlenül a közbeszerzés vagy a pályáztatás alkalmazásától - tartalmazza
a) a szolgáltatást végző jogi személyiségének formája szerinti bírósági bejegyzés vagy az egyéni vállalkozói igazolvány adatait;
b) szükség esetén az adott tevékenység végzésére jogosító hatósági engedélyt vagy a szakképzettséget igazoló irat adatait;
c) a szolgáltatás formáját, a szolgáltatással érintett intézmény(ek) körét, valamint a szolgáltatást biztosító nyilatkozatát arra nézve, hogy a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai követelményeket ismeri;
d) a szolgáltatást nyújtó részéről az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátottak adatainak vonatkozásában az adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseket betartja és betartatja;
e) a szolgáltatásért járó díj mértékére, fizetésére vonatkozó szabályokat;
f) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;
g) szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, illetve a kártérítés mértékére vonatkozó megállapodást;
h) a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére;
i) a szolgáltatás alvállalkozásba adásának tilalmát kimondó rendelkezést;
j) a szolgáltatással kapcsolatosan az intézmény tájékoztatásának formáját, módját, körét, az intézmény vezetőjének jogosítványait a szolgáltatás biztosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezését;
k) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait;
l) a szolgáltatást biztosító szervezet nyilatkozatát arról, hogy lejárt köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot a számlaszámáról, illetve a megállapodás megkötéséhez szükséges egyéb adatokról.
(2) Amennyiben a fenntartó megállapítása szerint a szolgáltató nem megfelelő színvonalon végzi a tevékenységét, felszólítja a szolgáltatót a szerződés szerinti teljesítésre, majd kezdeményezi a szerződés felmondását.
122/C. § (1) Ha a szerződéssel érintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, az állami fenntartó pályázatot ír ki a lebonyolításra. A pályázat szövegét a helyben szokásos módon, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni.
(2) A pályázatot elbíráló bizottság tagjai
a) a fenntartó pénzügyi, illetve szakmai képviselője,
b) az érintett szociális intézmény vezetője - amennyiben több intézményt érint a szerződés, abban az esetben a fenntartó által kijelölt intézményvezető,
c) az intézmény gazdasági vezetője - több intézmény esetén a fenntartó által kijelölt gazdasági vezető, amely személy azonban nem lehet ugyanazon intézmény alkalmazottja, mint az intézményvezetők közül kijelölt személy.
(3) A pályázatok eredményéről, a bizottság döntéséről a fenntartó értesíti a pályázókat.
(4) A megállapodást írásba kell foglalni. A szolgáltatást biztosító szervezet és az intézményvezető évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a feladat ellátásáról, a szolgáltatás költségeiről, az esetleges panaszokról.”
53. § Az Szt. 125. §-a a következő új c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi c)-d) pontok jelölése d)-e) pontra módosul:
(A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez az állam)
c) az adósságkezelési szolgáltatáshoz kötött felhasználási támogatással,”
(járul hozzá.)
54. § Az Szt. 126. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Azok az egyházi fenntartók, amelyek a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötöttek, személyes gondoskodást nyújtó alapellátási tevékenységük után külön jogszabályban meghatározott támogatásra tarthatnak igényt. A Magyar Katolikus Egyház a támogatás igénybevételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult.”
55. § Az Szt. 127. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és az általa fenntartott szociális intézmény működéséhez biztosított normatív állami hozzájárulás - kivéve a kiegészítő támogatást - teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.”
56. § Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő új k)-l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„f) a szociális szolgáltatások és intézmények engedélyezésének és működésének részletes szabályait,”
„k) az Európai Gazdasági Térség állampolgára és az e törvényben meghatározott hozzátartozójára vonatkozó ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos részletes szabályokat,
l) a rehabilitációs intézményekben elhelyezettek utógondozási feladatainak részletes szabályait.”
57. § Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés új k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„b) a szociális szolgáltatások működési feltételére vonatkozó szabályait,
c) a szociális szolgáltatások szakmai feladataira vonatkozó szabályait,”
„k) az Egyházi Fenntartók Tanácsának megalakulására és működésére vonatkozó részletes szabályokat.”
58. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 6. §-a, 11-13. §-ai, 16-22. §-ai, 24. §-a, 27. §-a, 30. §-a, 34. §-a, 38. §-a, 42-45. §-ai, 48. §-a, 53-54. §-ai, 58. §-a (6) bekezdésének c) pontja 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1. §-ának (2)-(3) bekezdése, 2-3. §-ai, 7. §-ának az Szt. 41. § (2) bekezdését megállapító része, 8. §-ának az Szt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontját megállapító része, 56. §-ának az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének k) pontját megállapító része a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a) 42. §-ának (4) bekezdése,
b) 85. §-a,
c) 96. §-ának (2) bekezdése,
d) 98. §-a,
e) 99/A. §-a,
f) 105. §-ának (3)-(4) bekezdése,
g) 107. §-a,
h) 132. §-a (1) bekezdésének c) és g) pontja,
i) 132. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontja
hatályát veszti.
(5) A települési önkormányzat az e törvény hatálybalépése előtt megállapított ápolási díjra vonatkozó jogosultságot e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az ápolási díj megszüntetésére vagy összegének csökkentésére kerül sor, akkor az intézkedés legkorábbi időpontja a felülvizsgálatot követő harmadik hónap első napja. Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ápolási díj megállapítása iránti ügyek elbírálása során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a) 44. §-ának (1) bekezdésében a „41. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „41. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész,
b) a 44. §-ának (2) bekezdésében a „41. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „41. § (4) bekezdése” szövegrész,
c) 44. §-ának (2) bekezdésében a „60%-ánál” szövegrész helyébe a „80%-ánál” szövegrész,
d) 50. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az „az aki után szülője” szövegrész helyébe az „az aki, vagy aki után szülője” szövegrész,
e) IV. fejezetének „Személyes gondoskodást nyújtó ellátások” címe helyébe a „Szociális szolgáltatások” cím,
f) 58. §-ában a „önkormányzatokkal szerződéses jogviszony alapján önkormányzati feladatokat ellátó” szövegrész helyébe az „önkormányzati feladatokat ellátó nem állami fenntartó” szövegrész
lép.
(7) Az e törvényben meghatározott szakosított ellátási formák feltételeinek megszervezéséről a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott ütemezés szerint fokozatosan, de legkésőbb 2008. december 31-ig kell gondoskodni.
(8) A megyei jogú város a szakosított ellátási formák megszervezéséről e törvény hatálybalépését követő öt éven belül köteles gondoskodni.
(9) A szolgáltatástervezési koncepciót a megyei, fővárosi önkormányzat 2002. december 31-ig, a települési önkormányzat 2003. december 31-ig készíti el.
(10) A felülvizsgálati bizottság tagjának jelölésére jogosult személy e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül teszi meg a bizottság tagjainak személyére vonatkozó javaslatát.
(11) A munkaügyi központ vezetője által - a 113/D. § (7) bekezdés cb) alpontja, valamint a 113/G. § (2) bekezdése b) pontja alapján - kijelölt személyek nevét e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül küldi meg a megyei, fővárosi önkormányzat részére.
(12) E törvény 23. §-ával megállapított Szt. 66. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2002. január 1-jét követően keletkezett, új intézményi jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
59. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”