1. § A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) Az érmes csak a legjobb helyezése után járó járadék egyszeri igénylésére jogosult, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, amelyet özvegy esetében az érmesnek az (1) bekezdés szerinti járadéka alapján, edző esetében a (4) bekezdés szerint kell megállapítani.
(3) Aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a 73. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott járadékokra együttesen jogosult.
(4) Az edzői járadékot az edzői jogosultság alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani abban az esetben is, ha az érmes másik olimpián elért helyezése után részesül járadékban.
(5) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosult kérelmére állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.
(6) A járadékra jogosult edző személyére a minisztériumnak az érmes - olimpiánként külön, az egyes olimpiákon elért legjobb helyezése alapján - tesz javaslatot, amelyhez a szakszövetség, valamint
a) a 73. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott verseny esetén a MOB,
b) a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott verseny esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
véleményt csatol.
(7) E törvény alkalmazásában
a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is;
b) Sakkolimpiának minősülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.
(8) A járadékra jogosultságra és a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
