a) a Szolgálattal fennálló jogviszony létesítése, megszüntetése, valamint a Szolgálatok állományába visszavétel tiszt és tiszthelyettes esetében,
b) tiszt és tiszthelyettes más szervhez vezénylése,
c) mentesítés az alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség alól.
(3) Azon személyek esetében, akiknek szolgálati viszonya a 241. § (2) bekezdése szerint került létesítésre, a Szolgálatok főigazgatói gyakorolják a 3. számú mellékletben a Honvéd Vezérkar főnöke számára meghatározott jogköröket.
248. § (1) A Szolgálatoknál szolgálati viszony azzal létesíthető, aki – az általános feltételeken túl – rendezett családi, illetve magánéletet él, és vállalja a titoktartási kötelezettséget.
(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg.
(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a Szolgálatok esetében a Szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.
(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz történő kinevezési okmány a 43. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.
249. § A Szolgálatok állománya – a 46. §-ban meghatározottakon túl – a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.
250. § (1) A Szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést, e jogkör nem ruházható át.
(3) Méltatlanság alatt a Szolgálatok esetében azt az esetet is érteni kell, ha a Szolgálatok tagja szolgálaton kívüli magatartásával a Szolgálatok működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.
251. § A Szolgálatok állományának tagja a teljesítmény értékelését és a minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.
252. § (1) Az e törvényben meghatározott pótlékokon felül a Szolgálatok állományát az illetményalap százalékában meghatározva még akciószolgálati pótlék is megilleti, amelynek mértéke óránként 0,5%.
(2) A Szolgálatok állományának a külön törvényben meghatározottak szerint titkosszolgálati pótlék jár.
253. § (1) A Szolgálatok állományának tagjával szemben elrendelt fegyelmi eljárás során a Szolgálaton belül – képviselőként – ügyvéd nem járhat el. E feladatra a Szolgálatoknál működő érdek-képviseleti szerv tagja vagy a Szolgálatokkal szolgálati viszonyban álló személy kérhető fel. A képviseletért díjazás nem adható.
(2) Ha a fegyelmi határozat állam- és szolgálati titokkörbe tartozó megállapítást tartalmaz, az az érintettnek nem kézbesíthető.
254. § Kártérítési eljárás során a Szolgálaton belül a Szolgálatok állományának tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
255. § (1) Szolgálati panasz esetén a Szolgálaton belül a Szolgálatok állományának tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
(2) A Szolgálatok állományának tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen, a Szolgálatok állományának tagja panaszával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz fordulhat. Ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, a (4) bekezdés szerint kell eljárni.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott első fokú határozat, illetve a nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja panasszal, illetve fellebbezéssel a miniszterhez fordulhat.
256. § A Szolgálatok állománya, a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat bírósághoz, ha a szolgálati viszonyra vonatkozó – az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó – döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.
257. § (1) A Szolgálatok állományáról az alap és a központi személyügyi nyilvántartást a Szolgálatok vezetik. A Szolgálatok a Honvédelmi Minisztériumban vezetett központi nyilvántartás részére – a miniszter által meghatározott adatokról – csak számszerű, összesített információk adására kötelezettek.
(2) A központi nyilvántartásba a 228. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, valamint a miniszter (a Szolgálatok főigazgatói) által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását segítő szervezetben, illetve a Szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.
(3) A Szolgálatok személyügyi nyilvántartási rendjére a főigazgatók saját hatáskörükben intézkedhetnek.
258. § A Szolgálatoknál önálló előmeneteli bizottságok működnek.
259. § (1) A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell elismerni.
(2) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időként csak a 261. § (1) bekezdése szerinti szolgálati idő vehető figyelembe.
(3) A szolgálati viszonyban töltött idő az állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.
(4) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a közszolgálati jogviszonyban eltöltött, illetőleg ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.
260. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – közszolgálati jogviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.
261. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt.
(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is.
(3) A katonai felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek.
262. § (1) A 259. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön műveleti területen, illetve rendkívüli vagy veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,
b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek, búvároknak, továbbá a polgári fedőbeosztásban nemzetbiztonsági feladatokat ellátóknak,
c) 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.
(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak – folyamatosan 60 napot meghaladóan – nem a beosztásuknak megfelelő feladatot nem látnak el.
263. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés, valamint a jogellenes távollét időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés – a katonai fogdát kivéve – nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.
264. § (1) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.
(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a 259. és a 261. § rendelkezései szempontjából szolgálati időnek számít.
265. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnésekor szakmai át-, illetve továbbképzési támogatásban részesíthető.
(2) Nem jogosult a támogatásra az állomány azon tagja, akinek szolgálati viszonya az 56. § b), e), f), h) és k), az 59. § (2) bekezdés c), valamint a 62. § b), d)–i) pontjai alapján szűnt meg.
266. § (1) Az etikai szabályokat, az etikai eljárás rendjét, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működésének szabályait a Katonai Etikai Kódex tartalmazza, amelyet a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum egyetértésével a miniszter ajánlás formájában tesz közzé.
(2) Etikai vétséget követ el az állomány azon tagja, aki az etikai szabályokat vétkesen megszegi.
(3) Az etikai szabályok megszegése esetén a Bizottság által alkalmazható intézkedések:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli figyelmeztetés,
c) méltatlanná válás megállapításának kezdeményezése.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott intézkedés kezdeményezése nem köti a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót (vezetőt).
267. § E törvény az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási teher megfordításáról a nem alapján történő diszkrimináció esetén;
b) a Tanács 75/117/EGK irányelve a férfiak és nők azonos bérezése elvének alkalmazására kibocsátott jogi előírások összehangolásáról;
c) a Tanács 91/533/EGK irányelve a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről;
d) a Tanács 98/59/EK irányelve a tagállamok csoportos létszámcsökkentésekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről;
e) a Tanács 93/104/EK irányelve a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról.
268. § (1) Ez a törvény – a 232. § (2) bekezdésének kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba. A 232. § (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. §-a (1) bekezdése első mondatának „a fegyveres erők (Magyar Honvédség ...)” szövegrésze, 2. §-a e) pontjának „és a katonai főügyész” szövegrésze, 2. §-a f) pontjából „a katonai főügyész” szövegrész, a 2. §-ának t) pontja, a 22. §-ának (3) bekezdése, a 82. §-ának (4) bekezdéséből „a honvédség” szövegrész, a 185. §-ának (3) bekezdéséből a „64. § (4) bekezdés szerinti” szövegrész, a XIX. fejezet, valamint az ezt módosító 1997. évi LXVII. törvény 142. §-a, az 1997. évi LXXV. törvény 14. és 15. §-a, az 1998. évi LXXXIX. törvény 18. §-a, 19. §-ának (1)–(2) bekezdése, 20. §-a és 25. §-ának (2) bekezdése, a Hszt. 2. számú melléklete 4.2. pontjának harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdése, 7.1. pontja francia bekezdésének „katonai bírót” szövegrésze hatályát veszíti. Egyéb szabályai, valamint az ezeket módosító 1996. évi CVI. törvény, 1997. évi LXXV. törvény, 1997. évi CXVI. törvény, 1998. évi LXXXIX. törvény és az 1999. évi LVI. törvény szabályai a Honvédség hivatásos és szerződéses állományára nem alkalmazhatók.
(2) Ahol a Hszt. fegyveres szerveket, fegyveres erőket, hivatásos, szerződéses vagy nyugállományt, illetve ezek hozzátartozóit, valamint rájuk vonatkozó szolgálati jogviszonyt, illetve szolgálati viszonyt említ, annak hatálya a Magyar Honvédségre, illetve hivatásos, szerződéses vagy nyugállományára, valamint ezek hozzátartozóira nem terjed ki.
(3) A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 59. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(5) A tartalékos katona rendfokozati illetményét a viselt rendfokozatnak megfelelően, a hivatásos katonák honvédelmi pótlékával azonos összegben kell megállapítani, a honvéd rendfokozati illetménye pedig az illetményalap és a 0,35 szorzószám szerinti összeg.”
(4) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
a) 9. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti;
b) preambulumának második bekezdése a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt követően a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényre” szövegrésszel egészül ki;
c) 3. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézményben vezetői beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti állomány tagja tölthet be.”
d) 4. §-a (3) bekezdése; 15. §-a (2) bekezdése b) pontja, 32. §-a (1) és (2) bekezdése; 33. §-a (2) bekezdése; 37. §-a (1) bekezdése a Hszt.-t követően a „vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt.” szövegrésszel egészül ki;
e) 9. §-a (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé vagy főiskolai tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba – alezredesig –, a minimális várakozási idő elteltével elő kell léptetni.
(2) A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba – ezredesig –, a minimális várakozási idő elteltével elő kell léptetni.”
269. § (1) Az állomány e törvény hatálybalépése előtt szolgálati viszonyt létesített és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény előírásainak megfelelt tagja részére biztosítani kell a további szolgálatot, ha e törvény erre nem adna lehetőséget.
(2) Amennyiben az állomány (1) bekezdésben meghatározott tagja a törvény hatálybalépésekor a szolgálati nyugállományba helyezéshez szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és az előmenetele nem biztosítható, kérelmére szolgálati viszonyát a 59. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felmentési szabályok szerint kell megszüntetni.
(3) A törvény hatálybalépése előtt létesített szerződéses szolgálati jogviszonyra vonatkozó szerződésben foglaltakat a szerződés hatályának lejártáig az állomány tagja részére biztosítani kell.
270. § Az állomány tagja, a szolgálat érdekében, beleegyezésével – 2003. december 31-ig –, a meglévő rendfokozatától eltérő rendfokozattal rendszeresített eggyel magasabb, vagy alacsonyabb rendfokozatú beosztásba kinevezhető, vagy áthelyezhető.
271. § Az e törvény 6. számú mellékletében foglaltaktól a rendszeresített rendfokozatok 2006. december 31-ig eltérhetnek.
272. § (1) Ha az állomány tagja e törvény hatálybalépésekor viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be – a beosztásra rendszeresített rendfokozat eléréséig –, az egyes rendfokozatokra meghatározott minimális várakozási idő elteltével léptethető elő.
(2) Az állomány azon tagjai számára, akik e törvény szerint olyan beosztásban szolgálnak, amelyhez várakozási idő nélküli rendfokozatok rendszeresítettek, 2006. december 31-ig biztosítani kell, hogy viselt rendfokozatuk megfeleljen a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnak.
(3) Az e törvény által megállapított egyes rendfokozatokban:
a) eltöltendő minimális időtartamban a viselt rendfokozatban ténylegesen eltöltött időt figyelembe kell venni;
b) az eltölthető maximális időtartamok kezdetét e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani;
c) a speciális beosztásokban szolgálók várakozási idejébe a viselt rendfokozatban ténylegesen eltöltött időt be kell számítani.
273. § Az állomány tagját, aki a jelenlegi beosztása betöltéséhez szükséges tanulmányokat megkezdte, a kötelező tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.
274. § (1) E törvény hatálybalépésével az állomány tagjának illetménye – az új illetményrendszer bevezetésével – nem csökkenhet.
(2) Az állomány tagjának a besorolási kategóriája szerinti beosztási illetményét – a 283. és a 284. §-ok figyelembevételével – kell megállapítani, a honvédelmi pótlék összegét pedig a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám alapulvételével kell kiszámítani.
(3) A törvény hatálybalépésekor megszűnő pótlékokat a beosztási illetménybe kell beépíteni.
275. § (1) A korábbi jogszabályok alapján megszerzett továbbszolgálói jutalomra való jogosultságot e törvény rendelkezései nem érintik.
(2) Amennyiben az állomány szerződéses tagját az e törvény 68. §-ában meghatározott leszerelési segélyen túl az (1) bekezdésben foglalt továbbszolgálói jutalom is megilleti, a számára kedvezőbb juttatást választhatja.
276. § A leszerelési segély megilleti az e törvény hatálybalépésekor szolgálatban álló szerződéses állományúakat, toborzópénz azonban csak az e törvény hatálybalépése után szerződéses szolgálati viszonyt létesítők számára fizethető.
277. § Az e törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére és módosítására vonatkozóan folyamatban lévő ügyekben e törvény szabályait, a szolgálati viszony megszüntetésére – ideértve a nyugállományba helyezést is – folyamatban lévő ügyekben e törvény hatálybalépése előtti szabályokat kell alkalmazni.
278. § Az előmenetelhez – e törvény szerint – szükséges minősítéseket első alkalommal 2003. évben kell elkészíteni. Az eddig az időpontig esedékes előmenetelhez az éves teljesítményértékelést kell figyelembe venni.
279. § A fizikai alkalmassági követelményeket 2002. július 1-jétől kell alkalmazni.
280. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket csak a törvény hatálybalépése után megindult ügyekben lehet alkalmazni.
281. § Az e törvény hatálybalépése előtt kedvezményesen számított szolgálati időt e törvény hatálybalépése után is – változatlan mértékben – kedvezményes szolgálati időnek kell elismerni.
282. § Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetve a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
283. § A beosztási illetményeknek a megemelt szorzókkal történő számítására 2003. január 1-jéig az alábbiak szerint kell áttérni:
2002. január 1-jétől az illetmény különbözet 100%-át kell biztosítani.
284. § Az e törvény hatálybalépése után hivatásos vagy szerződéses jogviszonyt létesítő, a 6. számú melléklet szerinti beosztási illetménynek 2002. január 1-jétől 100%-ára jogosult.
285. § A vagyonnyilatkozat tételére kötelezetteknek az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenni.
286. § Az állomány azon tagja, akinek viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztásához rendszeresítettnél, szolgálati nyugállományba helyezésekor egy rendfokozattal előléptethető, kinevezhető.
287. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:
a) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:
aa) a más szervhez történő vezénylés részletes szabályait,
– az előmenetelre, teljesítményértékelésre, vezetői értékelésre, minősítésre vonatkozó részletes szabályokat,
ab) a miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke és az országos parancsnok munkáltatói jogkörébe nem tartozó munkáltatói jogköröket,
ac) az egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,
ad) a dicsérő és a fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók körét és hatáskörüket,
ae) a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos eljárást, és azoknak a vezetőknek a körét, akik nem folytathatnak más kereső foglalkozást,
af) a nyugállományúakra vonatkozó részletes szabályokat;
b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történő részletes besorolását és a szolgálati beosztásokban rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, továbbá a speciális, a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál betölthető beosztásokat, az azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat;
c) a katonai szolgálathoz, valamint az egyes beosztásokhoz kapcsolódó:
– szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket,
– a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), tanfolyami és idegennyelv-ismereti követelményeket,
– valamint a pályázat útján betöltendő beosztások körét;
d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat;
e) az illetmény megállapításának (beosztási kategóriába történő besorolás, előresorolás, illetménykiegészítés), a pótlékokra való jogosultságnak, a kifizetés rendjének, a levonás végrehajtásának részletes szabályait, továbbá a végkielégítés, leszerelési segély és a toborzópénz megállapításának és kifizetésének rendjét;
f) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, ideértve
fa) a szerződéses állomány 5 évet már szolgálatban töltött és legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának a 126. § (1) bekezdése szerinti egyéb lakhatási támogatásra jogosultságát és annak feltételeit,
fb) a lemondási időre a lakhatási támogatások vonatkozásában eltérő szabályok megállapítását,
fc) a lakhatási támogatások egyéb feltételeit, a végleges letelepedés támogatásának eltérő szabályait, a végrehajtás részletes szabályozását, továbbá a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását,
fd) a Honvédség létszámigénye kielégítését támogató, ösztönző rendszer részletes szabályait;
g) az állomány pihentetésének, üdültetésének rendjét, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;
h) a nyugellátásra, baleseti járadékra, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses szolgáltatásokat és az azokra jogosultak körét, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait;
i) a külföldi szolgálattal, ezen belül különösen a műveleti területen ellátott szolgálattal, valamint a külföldi munkavégzéssel, illetve a fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokat, az eljárás rendjét;
j) a kártérítés megállapításának módját, összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait;
k) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását;
l) a toborzási rendszer kialakítását, feladatait, feltételrendszerét és eljárási rendjét.
Az eskü szövege:
„Én ........................................................................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság hűséges honvédje (honvéd tisztje, tiszthelyettese, tisztese) leszek.
A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, az Alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem.
Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
1. tisztesek:
– őrvezető,
– tizedes,
– szakaszvezető,
2. tiszthelyettesek:
a) tiszthelyettesek:
– őrmester,
– törzsőrmester,
– főtörzsőrmester,
b) zászlósok:
– zászlós,
– törzszászlós,
– főtörzszászlós,
3. tisztek:
a) tisztek:
– hadnagy,
– főhadnagy,
– százados,
b) főtisztek:
– őrnagy,
– alezredes,
– ezredes,
c) tábornokok:
– dandártábornok,
– vezérőrnagy,
– altábornagy,
– vezérezredes.
| A jogkör gyakorlója | |||||
| A hatáskör területe | A munkáltatói jogkör megnevezése | miniszter | Honvéd Vezérkar főnöke | országos parancsnok | |
| 1. A szolgálati | 1.1. Szolgálati viszony létesítése | ||||
| viszony létesítés, állománybavétel | – tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz (a továbbiakban: KE) | X | |||
| – tiszt | X | ||||
| 1.2. Szolgálati viszony megszüntetése: | |||||
| – tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | X | ||||
| – tiszt | X | ||||
| 1.3. Hivatásos állományba való visszavétel | |||||
| – tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | X | ||||
| – tiszt | X | ||||
| 1.4. A hivatásos szolgálat meghosszabbítása | X | ||||
| 2. Rendfokozatra vonatkozó döntések | 2.1. Első tiszti rendfokozatba való kinevezés | X | |||
| 2.2. Kinevezés magasabb rendfokozatba: | |||||
| – tábornoki rendfokozatba történő kinevezés előterjesztése a KE-höz | X | ||||
| 2.3. Előléptetés magasabb rendfokozatba: | |||||
| – ezredessé | X | ||||
| – tisztté | X | X | X | ||
| – főtörzszászlóssá | X | X | |||
| 3. Rendfokozatot és szolgálati viszonyt | 3.1. Minimális várakozási idő meghosszabbítása | ||||
| érintő fegyelmi | – tiszt | X | X | X | |
| döntések | 3.2. Lefokozás: | ||||
| – tábornok esetében előterjesztés a KE-höz | X | ||||
| – ezredest | X | ||||
| – tisztet | X | ||||
| – főtörzszászlóst | X | ||||
| 3.3. Szolgálati viszony megszüntetése: | |||||
| – tábornok esetében előterjesztés a KE-höz | X | ||||
| – ezredes esetében | X | ||||
| – tiszt esetében | X | ||||
| – főtörzszászlóst | X | ||||
| 3.4. Illetménycsökkentés: | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X | X | X | ||
| 4. Szolgálati beosztásra vonatkozó | 4.1. Szolgálati beosztásból felfüggesztés | ||||
| döntések | – tábornok | X | |||
| – tiszt | X | X | X | ||
| 4.2. Magasabb beosztásba kinevezés | |||||
| – magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz | X | ||||
| – tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba | X | ||||
| – tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztásba | X | X | X | ||
| – főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba | X | X | |||
| – katonai attasé | X | ||||
| – katonai attaséhelyettes | X | ||||
| 5. Vezénylés | 5.1. Külszolgálatra | ||||
| – tiszt, tiszthelyettes, tisztes | X | ||||
| 6. Beiskolázásra vonatkozó döntések | 6.1. Külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira | ||||
| – tiszt | X | ||||
| 6.2. Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X | X | |||
| 7. Egyéb döntések | 7.1. Más szervhez vezénylés, vezénylés megszüntetése | ||||
| – tiszt | X | ||||
| – tiszthelyettes, tisztes | X | ||||
| 7.2. Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X | ||||
| 7.3. Egyenruha viselési jog engedélyezése és megvonása | |||||
| – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | X | ||||
| – tiszt | X | ||||
| 7.4. Illetmény nélküli szabadság engedélyezése | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X | X | |||
| 7.5. Hősi halottá, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) halottjává nyilvánítás | |||||
| – hősi halottá | X | ||||
| – MH halottjává | X | X | |||
| 7.6. Kitüntetések, elismerések | |||||
| – kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz | X | ||||
| – kitüntető díjak, címek, szolgálati jel adományozása | X | ||||
| 7.7. Szervezeti egységen belüli alá-fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása | X | X | |||
| 7.8. Rendelkezési állományba helyezés | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X | X | |||
| 7.9. Áthelyezés, szolgálati viszony szüneteltetés | |||||
| – tábornok | X | ||||
| – tiszt | X | X | |||
I. Személyi adatok:
1. Név, rendfokozat
2. Anyja neve
3. Születési idő, hely
II. Szolgálati adatok:
1. Iskolai végzettség
2. Szolgálati viszonya
3. Szolgálati beosztása (mikortól tölti be)
4. Rendfokozata, beosztási kategóriája
5. Kitüntetései
6. Hatályban lévő fenyítés
7. Előző minősítés pontszáma és összegzett következtetései
8. Az előző minősítés óta készített teljesítményértékelések pontszáma és összegzett következtetései
9. A minősítés készítésének oka
III. A minősítés tartalma:
1. Egészségügyi, fizikai, pszichikai alkalmasság vizsgálatok eredményei
2. A minősítési időszak alatt végzett tevékenység megítélése
2.1. Szakmai felkészültség
2.2. Magatartásbeli jellemzők
2.3. Feladat-végrehajtással kapcsolatos tevékenységek
2.4. Képességek
2.5. Szervezeti kötődés
IV. A szakmai felkészültség komplex értékelése, alkalmasság megállapítása:
1. Számszaki értékelés
Összpontszám:
2. Szöveges értékelés
V. Alkalmassági megítélés:
1. Kiválóan alkalmas
2. Alkalmas
3. Kevéssé alkalmas
4. Alkalmatlan
VI. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:
1. A minősített különleges adottságai, tudásai
2. A minősített személy képzési, átképzési, továbbképzési, egyéb feladatai
3. Következtetések, javaslatok
VII. Az állományilletékes parancsnok állásfoglalása:
VIII. A minősített személy észrevételei:
IX. Az érdek-képviseleti szerv észrevételei:
(a minősített személy kérelmére)
I. Személyi adatok:
– név (leánykori név),
– arcképmás, saját kezű aláírás minta,
– születési hely, idő,
– anyja neve,
– személyi azonosító jele,
– lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám,
– családi állapot,
– házastárs (élettárs) neve, lakcíme,
– gyermekek neve, születési ideje,
– eltartottak száma, az eltartás kezdete.
II. Iskolai végzettségek, egyéb képesítések:
– legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),
– szakképzettség(ek),
– katonai rendvédelmi szakmai képesítés(ek),
– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), valamint meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,
– idegennyelv-ismeret és annak foka,
– gépjárművezetői engedély megszerzése, kategóriája.
III. Korábbi alkalmazási (foglalkoztatási) adatok:
Munkajogi jogviszonyra (munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti stb.) vonatkozó adatok:
– munkahely,
– munkakör,
– besorolás,
– jogviszony időtartama,
– megszűnésének ideje, módja.
IV. A szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:
– a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele,
– állománykategória,
– rendszeresített rendfokozat, előírt iskolai végzettség,
– a beosztás megnevezése,
– illetménykategória,
– szolgálati igazolvány típusa, száma,
– fegyver típusa, száma.
V. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai:
– erkölcsi bizonyítvány,
– egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,
– fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok.
VI. A szolgálat teljesítésének adatai:
– állományviszony,
– a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,
– a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,
– a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok,
– elért rendfokozat(ok),
– a szolgálat során elért címek,
– betöltött beosztás(ok),
– helyettesítési megbízások,
– a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok,
– szolgálati besorolás fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,
– át- és továbbképzés(ek),
– tanulmányi szerződés,
– vezénylés, kitüntetések, egyéb elismerések,
– legutóbbi minősítés ideje,
– külföldi szolgálati hely(ek), idő,
– szabadságolási adatok,
– sebesülések,
– a szolgálati viszony meghosszabbítása,
– a szolgálati viszony megszűnésének jellege, oka, ideje,
– végkielégítés.
VII. Szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:
– a szolgálatteljesítés alóli mentesítés,
– illetmény nélküli szabadság,
– a szolgálati viszony szünetelése.
VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok:
– közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenőrzési kapcsolat,
– engedélyezett, más kereső foglalkozás,
– a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,
– a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszűnésének jogcíme.
IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények (kedvezményes üdültetés) és támogatások adatai:
X. Fegyelmi, kártérítési adatok:
– a fegyelmi fenyítés(ek) neme, hatálya, mentesítés,
– büntetés, az eljárás ideje, oka, a bűncselekmény jellege, ítélet,
– kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.
XI. Társadalombiztosítási adatok:
– a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,
– a társadalombiztosítási igazolvány,
– társadalombiztosítási ellátások.
XII. A nyugállományúakra vonatkozó adatok:
– szolgálati lakásra jogosultság,
– a nyugállományba helyezés ideje, jogcíme,
– a nyugdíjfolyósítási törzsszám,
– egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga,
– a szociális ellátások és a kedvezményes üdültetés igénybevételéhez szükséges adatok.
XIII. A szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:
– elhalálozás ideje, oka,
– a haláleset minősítése,
– a temetés helye, ideje,
– visszamaradt hozzátartozók neve és címe, szociális ellátáshoz szükséges adatai,
– segélyezés,
– járadékfizetés.
| Besorolási kategória | Rendszeresített rendfokozat | Besorolási kategória szorzószáma | Honvédelmi szorzó | |
| I. | Hadnagy | 3,00 | 0,60 | |
| II. | Főhadnagy | 4,00 | 0,70 | |
| III. | Százados | 5,00 | 0,80 | |
| IV. | Őrnagy | 5,50 | 0,90 | |
| V. | Alezredes | 6,00 | 1,00 | |
| VI. | Ezredes | 7,00 | 1,10 | |
| VII. | Dandártábornok | 7,50 | 1,20 | |
| VIII. | Vezérőrnagy | 8,00 | 1,30 | |
| IX. | Altábornagy | 8,50 | 1,40 | |
| X. | Vezérezredes | 9,00 | 1,50 |
| Besorolási kategória | Rendszeresített rendfokozat | Besorolási kategória szorzószáma | Honvédelmi szorzó | |
| I. | Honvéd * | 2,00 | 0,35 | |
| II. | Őrvezető | 2,10 | 0,40 | |
| III. | Tizedes | 2,20 | 0,45 | |
| IV. | Szakaszvezető | 2,40 | 0,50 | |
| V. | Őrmester | 2,60 | 0,55 | |
| VI. | Törzsőrmester | 2,80 | 0,60 | |
| VII. | Főtörzsőrmester | 3,00 | 0,65 | |
| VIII. | Zászlós | 3,30 | 0,70 | |
| IX. | Törzszászlós | 3,60 | 0,75 | |
| X. | Főtörzszászlós | 4,00 | 0,80 |
