1. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 117. §-ának (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, és a jelenlegi a)–d) pontok jelölése b)–e) jelölésre változik:
(Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben:)
„a) a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját.”
(2) A Pp. 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.”
(3) A Pp. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.”
(4) A Pp. 118. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.”
(5) A Pp. 118. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási cselekményen jelen lévő felek – amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül – a kézbesítéstől számított 8 napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.
(4) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályoztatva van, a jegyzőkönyvet helyette – helyettesi minőségének feltüntetésével – a tanács egyik tagja írja alá.
(5) Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése hangfelvétellel történik, a hangfelvétel írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el.”
2. § A Pp. a 119. §-t követően a következő alcímmel és 119/A. §-sal egészül ki:
„Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása
119/A. § (1) Az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására az ügyben eljárt tanács elnöke intézkedik. Ennek keretében a szükséghez képest elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be stb.
(2) Ha az elveszett (megsemmisült) iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát (másolatát) kell beszerezni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárási cselekmény anyagának hangfelvétel formájában történő őrzése esetében is.”
3. § A Pp. 191. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki és egyben a jelenlegi (4) bekezdése számozása (6) bekezdésre változik:
„(4) Az iratokhoz csatolt okiratok és egyéb mellékletek kiadásáról a tanács elnöke – szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után – dönt. Ha a bíróság szükségesnek látja, az okirat vagy egyéb melléklet kiadását hiteles másolat csatolásától teheti függővé. A per eldöntése szempontjából lényeges körülmény igazolására szolgáló okiratot vagy egyéb mellékletet (pl. adásvételi szerződés, végrendelet) csak hiteles másolat ellenében lehet kiadni.
(5) Amennyiben az eredeti okiratot a fél a bíróság rendelkezésére bocsátotta, és a fél hiteles másolattal nem rendelkezik, a hiteles másolatot a fél kérelmére és költségére a bíróság készíti, illetve készítteti el.”
4. § A Pp. 202. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 202. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, a megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek. A megkeresett bírósággal a tanács elnöke közli mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell, illetve mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához szükségesek. Így különösen közölni kell az eljárásban részt vevők, továbbá a képviselőik nevét és lakóhelyét, a költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a bizonyítás útján tisztázandó tényállást, valamint a kihallgatandó személyek nevét, lakóhelyét. Ha a megkereső bíróság az eljárásban résztvevők valamelyikének költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) engedélyezett, közölni kell az erre vonatkozó adatokat is.”
„(3) A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli.
(4) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A bizonyításról készült jegyzőkönyvet az iratokkal együtt 8 napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak. Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság – a ráháruló bizonyítás felvétele után – az iratokat az illetékes másik bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot, valamint a feleket értesíti.”
5. § A Pp. 214. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:
„A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet és a különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy, – fegyelmi eljárás során – a fegyelmi bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa tekintheti meg.”
6. § (1) A Pp. 218. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a tanács tagjainak alá kell írniuk.”
(2) A Pp. 219. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában fogvatartott részére a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, illetve a fogda parancsnoka útján kell az iratot kézbesíteni.”
7. § A Pp. 224. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavítást feltüntető kiadmányt is kézbesíteni kell.”
8. § A Pp. a 230. §-t követően a következő 230/A. §-sal egészül ki:
„230/A. § (1) Az első fokon eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja a határozat jogerejét.
(2) Ha a több személy részvételével vagy a több tárgyban folyó eljárásban az első fokon eljárt bíróság határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos tárgyú rendelkezései emelkedtek jogerőre, ezt a záradékban kifejezésre kell juttatni. A záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a határozat részben jogerőre emelkedett, valamint azt, hogy mely részében hajtható végre.
(3) A jogerő megállapításáról a felet értesíteni kell. Az értesítés a jogerőt megállapító végzés, ha pedig a fél részére a határozatot még nem kézbesítették, a záradékolt határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A záradékkal ellátott határozat-kiadmányt vagy a jogerőt megállapító végzést – utóbbit a határozat kiadmányával együtt – jogszabályban megjelölt külön szerveknek is meg kell küldeni.
(4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése után állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedés megtétele a másodfokú bíróság feladata.”
9. § A Pp. 270. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„270. § (1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében a fél, a beavatkozó, valamint – a rendelkezés reá vonatkozó része tekintetében – az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(2) A felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, és
a) a határozat eltér a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy
b) felülvizsgálata a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges, mivel
ba) a határozattal kapcsolatban elvi jelentőségű jogkérdés merül fel, és a Legfelsőbb Bíróság a jogkérdést illetően – a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett módon – még nem hozott döntést, illetve
bb) a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében korábban eltérő tartalmú elvi határozatot tett közzé.
(3) Nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kihatónak különösen az a jogszabálysértés, amely
a) a jogerős határozatnak a kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozó, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelező részének meghozatala során történt, továbbá
b) a határozatnak a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos rendelkezését vagy az indokolását érinti.”
10. § A Pp. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„271. § A felülvizsgálat kizárásáról csak e törvény rendelkezhet. Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi;
b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú határozatot helyben hagyta;
c) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;
d) az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen – az apaság vélelmét megdöntő részében – ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve, ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;
e) a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés ellen;
f) a felszámolást elrendelő, illetve a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen;
g) a cég törlését elrendelő végzés ellen;
h) a gyülekezési jog gyakorlása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata során hozott végzés ellen;
i) a választási eljárásban hozott bírósági határozat ellen;
j) az egyezséget jóváhagyó végzés ellen, továbbá
k) ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozta.”
11. § A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azokat a tényeket is, amelyek a 270. §-ban meghatározott feltételek fennállását megalapozzák. A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. A kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsőbb Bíróság tanácsa a határozatát nem hozta meg.”
12. § A Pp. 273. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„273. § (1) A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája, mint egyesbíró előzetesen megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kérelem megfelel-e a 270. §-ban meghatározott feltételeknek, illetve az egyéb törvényes követelményeknek. Ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn, a bíró a felülvizsgálati kérelmet elutasítja.
(2) Az eljáró bíró elutasítja a felülvizsgálati kérelmet akkor is, ha a kérelem előterjesztője
a) a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy
b) a jogi képviseletéről felhívás ellenére nem gondoskodik és pártfogó ügyvéd kirendelését sem kéri, illetve kérheti.
(3) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de az eljáró bíró a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálásának befejezésekor – ha nem kerül sor a kérelem elutasítására – a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti, illetve a felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényéről – ha a fél a felülvizsgálati kérelemben ezt kérte és annak jogszabályi feltételei fennállanak – értesíti a földhivatalt.
(4) A felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálásának eredményéről az eljáró bíró a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül határoz, kivéve, ha az ügyben hiánypótlásra volt szükség. Ebben az esetben a határidő a hiánypótlásra engedélyezhető határidővel, de legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbodik.
(5) Az eljáró bíró határozatai ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az eljáró bíró a felülvizsgálati kérelem megvizsgálásáról – elutasítása esetében indokolással ellátott – végzéssel dönt.
(6) Ha az eljáró bíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendeli, erről a kérelem előterjesztőjét értesíti. A 274. § (1)–(3) bekezdések rendelkezései folytán szükségessé váló intézkedéseket az előzetes vizsgálatot lefolytató bíró teszi meg.
(7) Ha az eljáró bíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendeli, a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, illetve a világhálón közzéteszi az ügy tárgyát, a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdés lényegét és az előterjesztő képviseletében eljáró jogi képviselő nevét, valamint irodájának székhelyét.
(8) A felülvizsgálati eljárás lefolytatása során a Legfelsőbb Bíróság tanácsban jár el. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelő végzés meghozatalától számított hat hónapon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Legfelsőbb Bíróság a 275. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el, az eljárás felfüggesztésének időtartama a határidő számítása során nem vehető figyelembe.”
13. § A Pp. 274. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a 273. § (2) bekezdésben meghatározott elutasítási ok a felülvizsgálati eljárás lefolytatása során merül fel, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában hivatalból elutasítja. A 273. § (3) bekezdésében megjelölt határozatokat a Legfelsőbb Bíróság a fél kérelmére a felülvizsgálati eljárás lefolytatása során is meghozhatja.”
14. § A Pp. 275. §-a a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a jogerős határozatot hatályában fenntartja.
(4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapítja meg, hogy az előterjesztő alappal hivatkozott a 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, emellett a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak, a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályokkal, illetve a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésével összhangban álló új határozatot hoz. Ha erre nincs lehetőség, a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(5) Ha a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében korábban közzétett elvi határozatától el kíván térni, a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az ügyben jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezi.”
15. § A Pp. 290. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A házasságot felbontó vagy az érvénytelenséget megállapító rendelkezés részjogerejét az első fokon eljárt tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése előtt köteles megállapítani.”
16. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.
(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.
(3) Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig.
(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, illetve a tanácsok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.
(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.
(6) Az ügyelosztási rendet az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.
(7) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.”
(2) A Bsz. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.”
(3) A Bsz. melléklete I. Részének 3/2. és 3/3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3/2. Bajai Városi Bíróság
Baja
Bácsalmás
Bácsbokod
Bácsborsod
Bácsszentgyörgy
Bácsszőlős
Bátmonostor
Borota
Csátalja
Csávoly
Csikéria
Dávod
Dunafalva
Érsekcsanád
Érsekhalma
Felsőszentiván
Gara
Hercegszántó
Katymár
Kunbaja
Madaras
Mátételke
Nagybaracska
Nemesnádudvar
Rém
Sükösd
Szeremle
Tataháza
Vaskút
3/3. Kalocsai Városi Bíróság
Bátya
Drágszél
Dunapataj
Dunaszentbenedek
Dunatetétlen
Dusnok
Fajsz
Foktő
Géderlak
Hajós
Harta
Homokmégy
Kalocsa
Miske
Ordas
Öregcsertő
Solt
Szakmár
Újsolt
Újtelek
Uszód”
17. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 53. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
18. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
19. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
20. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2002. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény 16. §-ának (3) bekezdése a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az új illetékességi szabályt a törvény hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) E törvény e §-ának (8) bekezdésében foglalt rendelkezés 2003. január 1. napján lép hatályba.
(4) E törvénynek a felülvizsgálati eljárás szabályait megállapító rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben a bíróság a jogerős határozatot még nem hozta meg.
(5) A Pp. 270. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával felülvizsgálatnak van helye az ítélőtábla működésének megkezdéséig a keresetlevelet (fizetési meghagyást) idézés kibocsátása nélkül elutasító (Pp. 130. §), és a pert megszüntető (Pp. 157. §) jogerős végzés ellen is.
(6) A 12. §-nak a Pp. 273. §-a (4) és (8) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőket 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
(7) E törvény 18. és 19. §-a alapján biztosított fellebbezési jogával a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben a fellebbezésre jogosult akkor élhet, ha a Fővárosi Bíróság a törvény hatálybalépésekor a határozatát még nem hozta meg.
(8) A Pp. 73/A. §-ának a) pontjában „a 270. § (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe „az ügy érdemében hozott” szövegrész lép.
(9) A Bsz. hatálybalépése előtt meghozott irányelv, elvi döntés és kollégiumi állásfoglalás – amíg az a Bsz. alapján alkalmazható – a Pp. 270. § (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett határozattal azonos megítélés alá esik.
(10) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Pp.-nek a módosításával egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
21. § E törvény 2002. január 1. napján történő hatálybalépésével egyidejűleg a Pp. 275/A. §-ának (1)–(2) bekezdése, a Pp. 340. § (4) bekezdése, a 340/A. § (2) bekezdése és a Pp. 358. §-ának (2) bekezdése,
– a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről rendelkező 1992. évi LXVIII. törvény 15. §-a a Pp. 272. §-t és a 275/A–275/B. §-t megállapító rész kivételével,
– a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXII. törvény 22., 24., 25. §-a, továbbá 32. §-ából a Pp. 358. § (2) bekezdését megállapító rész,
– az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése,
– az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 19. §-a, valamint 46–48. §-ai,
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §-a (1) bekezdésének j) pontja,
– a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (3) bekezdése,
– a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 57. §-ából az „azonban a jogerős ítélet ellen a jogosult felülvizsgálati kérelemmel élhet” szövegrész,
– a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 103. §-a és az azt megelőző cím,
– a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 93. §-a,
– a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése,
– a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 94. §-a és az azt megelőző cím,
– a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 89. §-ának (2) bekezdése,
– a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 54. §-ának (5) bekezdése és 58. §-ának (3) bekezdése,
– a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 34. §-ának (6) bekezdéséből az „azzal, hogy az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye” szövegrész
a hatályát veszti.
