A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.”
2. § A Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közút kezelői:]
„b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a közlekedési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaság), költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik;”
3. § A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelő szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására kell fordítani. A díjfizetéssel érintett autópályákat vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”
4. § A Kkt. 46/A. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:
a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,
c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,
d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.”
5. § (1) A vasútról szóló - a 2000. évi CXXVII. törvénnyel módosított - 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az országos közforgalmú vasút szervezete tevékenysége szerint”
„b) vállalkozó vasút, amely vasúti járművekkel személyszállítást (személyszállító vállalkozó vasút), illetve árutovábbítást (árutovábbító vállalkozó vasút) végez.”
(2) A Vtv. 2. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályavasút, a személyszállító vállalkozó vasút, illetve az árutovábbító vállalkozó vasút tevékenysége - megfelelő számviteli elkülönítéssel - ellátható ugyanabban a szervezetben is (a továbbiakban: vasúti társaság). A számviteli elkülönítés szabályait a közlekedési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg.
(6) A pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles - a miniszter rendeletében előírt szakmai feltételekkel és pályahasználati díj ellenében - a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét lehetővé tenni
a) a belföldi székhelyű vasút vagy az általa alapított nemzetközi csoportosulás részére;
b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén külföldi székhelyű vasút részére;
c) az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai tekintetében
ca) nemzetközi kombinált árufuvarozás céljára bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van,
cb) a vasúti tranzitforgalom céljára bármely olyan nemzetközi csoportosulás részére, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett vasútvállalat alapított;
d) a külön jogszabályban meghatározott országos vasúti törzshálózatba (a továbbiakban: törzshálózat) tartozó vasúti pálya és tartozékai tekintetében nemzetközi árufuvarozásra bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van. Az igénybevétel lehetőségét a törzshálózathoz kapcsolódó vasútvonalakon is biztosítani kell legfeljebb 50 km távolságig.”
(3) A Vtv. 2. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(7) Az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának az elosztásáról, valamint a pályahasználati díj megállapításáról a személyszállító és árutovábbító vállalkozó vasúttól számviteli elkülönítéssel elválasztott, a pályavasútnál létrehozott önálló egység határoz. A pályakapacitás elosztásának részletes szabályait a miniszter, a pályahasználati díj képzésének elveit a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(8) Közforgalmú vasút csak részvénytársasági formában működhet.
(9) A Magyar Államvasutak Rt. (a továbbiakban: MÁV Rt.), valamint a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (a továbbiakban: GySEV Rt.) és a Fertővidéki helyi érdekű Vasút Rt. (a továbbiakban: FhéV Rt.) országos közforgalmú vasút.”
6. § A Vtv. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait a pályavasút, illetve a pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társaság részére kell vagyonkezelői szerződéssel használatba adni.
(4) A GySEV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1872. évi XXVII. törvényben, a FhéV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - koncesszió lejártáig az abban foglaltak az irányadók.”
7. § (1) A Vtv. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Állami feladatok:]
„c) a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása, valamint az országos közforgalmú vasúti pályakapacitás elosztásával és a pályahasználati díjjal kapcsolatos vitás kérdések eldöntése;”
(2) A Vtv. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Állami feladatok:]
„h) országos közforgalmú vasút alapítása és működtetése;”
(3) A Vtv. 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Állami feladatok:]
„l) a közszolgáltatási tevékenységből származó bevételek kiegészítése a központi költségvetésből;”
8. § (1) A Vtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter
a) az állam tulajdonába tartozó vasúti pálya és tartozékai működtetése érdekében a pályavasúttal, illetve pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társasággal,
b) a közszolgáltatásnak minősülő helyközi személyszállítás ellátása érdekében a személyszállító vállalkozó vasúttal, illetve személyszállító tevékenységet is folytató vasúti társasággal
szerződést köt.”
(2) A Vtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vasúti pályára [(1) bekezdés a) pont] vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,
b) a személyszállításra [(1) bekezdés b) pont] vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és feltételeit, valamint az ahhoz szükséges pénzügyi forrásokat,
c) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek minősített rendelkezéseket.”
9. § (1) A Vtv. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vasúti közlekedésnek a 4. § (1) bekezdése c) és d) pontjában említett feladatait - az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása kivételével - a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) látja el.
(2) A hatóság adja ki a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság részére a közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik igénybevételéhez szükséges biztonsági tanúsítványt.”
(2) A Vtv. 10. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-e) pontok megjelölése c)-f) pontokra változik:
„(3) Hatósági engedély szükséges”
„b) a vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve az országos közforgalmú vasúti pályát igénybe vevő egyéb vasút működéséhez;”
(3) A Vtv. 10. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a Kormány, a biztonsági tanúsítványra, a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatokra, valamint a hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”
10. § A Vtv. 15. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:
„i) biztonsági tanúsítvány: igazolás, amely tanúsítja, hogy a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság, valamint a külföldi székhelyű vasúti társaság járművei és személyzete alkalmas a biztonságos vonatközlekedtetésre,
j) országos közforgalmú vasúti pálya: az a pálya, amelyen az országos közforgalmú vasutak forgalma lebonyolódik.”
11. § A Vtv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A koncessziós társaság - a koncessziós tevékenységén kívül - a következő tevékenységek gyakorlására jogosult:
aa) vasúti árutovábbítás, szállítmányozás;
ab) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;
ac) idegenforgalmi tevékenység folytatása.
b) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek a múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is - működtetése, valamint az azokkal (azokon), illetve a saját használatú vasúton végzett személyszállítás.”
12. § A Vtv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 2. § (6) bekezdése c) és d) pontjának hatálybalépéséről a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény rendelkezik.
(3) A 2. § (7) bekezdésben megjelölt pályakapacitás elosztó és pályahasználati díj megállapító egységnek a személyszállító és árutovábbító vállalkozó vasúttól történő szervezeti elválasztását 2004. január 1-jéig kell elvégezni. Ettől az időponttól kezdve a pályakapacitás elosztó és a pályahasználati díj megállapító egység jogi formájában, szervezetében és döntéshozatali rendjében független valamennyi személyszállítást vagy árutovábbítást végző vasúttól.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a vasutak kölcsönös átjárhatóságának,
b) a vasútvállalatok engedélyezésének,
c) a vasúti építmények engedélyezésének és üzemeltetésük ellenőrzésének,
d) az országos közforgalmú vasutaknál dolgozók, illetőleg jogviszony alapján munkavégzésre irányuló tevékenységet végző személyek munkaköri és szakmai alkalmassága vizsgálatának, továbbá véleményezésének
szabályait rendeletben állapítsa meg.”
13. § A Vtv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 91/440/EGK irányelve a Közösség vasútjainak fejlesztéséről, valamint az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelve,
- a Tanács 95/18/EK irányelve a vasútvállalatok engedélyezéséről, valamint az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/13/EK irányelve és
- a Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, a vasúti infrastruktúra használatának díjáról és a biztonsági tanúsítványról.”
14. § A légi közlekedésről szóló - a 2000. évi CXXVII. törvénnyel módosított - 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) az 1. §-t követően a következő alcímmel és 1/A. §-sal egészül ki:
„Légi szabadságjog
1/A. § A légi fuvarozó - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy eltérő viszonossági gyakorlat hiányában - jogosult utas, poggyász, áru vagy postai küldemény légi úton történő szállítására.”
15. § Az Lt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult
a) a légi közlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező,
b) a légi közlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy,
d) légi jármű üzemben tartási, légi közlekedési és légi közlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek és közreműködő szakszemélyzet
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.
(2) A légiközlekedési hatóság nyilvántartja az a)-c) pontokhoz kapcsolódó vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, jogosításokat, valamint a d) ponthoz kapcsolódó jogosultságokat.”
16. § (1) Az Lt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha]
„c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel (pl. lajstromozott légi járművel), továbbá gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzése esetén a külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel (Air Operator’s Certificate) rendelkezik;”
(2) Az Lt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[(1) Engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező magyar vagy külföldi vállalkozó kaphat, ha]
„e) gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzése esetén a tevékenység első két évére vonatkozó üzleti tervvel rendelkezik, és eleget tesz a pénzügyi adatszolgáltatás külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének (pénzügyi teljesítőképesség);
f) gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzése esetén a jó hírnévre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelményeket teljesíti.”
17. § Az Lt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A postai küldemények légi úton való továbbításának postaszakmai szabályait a postáról szóló jogszabályok állapítják meg.”
18. § (1) Az Lt. 37. §-a (1) bekezdése a) pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az a) pont a következő ad) alponttal egészül ki:
[37. § (1) A repülőtér lehet
a) nyilvános repülőtér: amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:]
„ac) közös felhasználású polgári és katonai repülőtér;
ad) közös felhasználású katonai és polgári repülőtér;”
(2) Az Lt. 37. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvános repülőtér - a Ptk. 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a Kormány előzetes egyetértése alapján a miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt.
(3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a területileg illetékes települési önkormányzat (önkormányzatok) véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a honvédelmi miniszter a miniszterrel, a belügyminiszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben ad engedélyt.”
(3) Az Lt. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés ab) és ac) pontjában megjelölt repülőteret a légiközlekedési hatóság, az ad) pontjában megjelölt repülőteret a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatósággal együttesen kereskedelmi repülőtérré nyilváníthatja.”
19. § (1) Az Lt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés)
a) az állam többségi részesedésével vagy kisebbségi részesedése esetén szavazatelsőbbségi részvényével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pontja] vagy költségvetési szervet alapít; vagy
b) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben engedi át.”
(2) Az Lt. 45. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:]
„c) az alkalmazható leszállási, repülőtér-használati díjak megállapításának módját és feltételeit;”
(3) Az Lt. 45. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A működtetés körébe tartozó tevékenységek gyakorlását a működtető harmadik személy részére nem engedheti át.
(6) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységek (pl. földi kiszolgálás) - amennyiben nem járnak együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával - folytatására a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók, azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.
(7) A repülőtér üzemben tartóját az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.”
20. § Az Lt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légi jármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas.”
21. § Az Lt. - az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény 21. §-ával megállapított - 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az illetékes kivizsgáló szerv jogosult a légi közlekedési baleset és repülőesemény szakmai vizsgálatával összefüggésben a balesettel, illetve eseménnyel érintett személyek személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni.”
22. § Az Lt. 67. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ellenőrzés alá tartozó munkavállaló nem foglalkoztatható, ha
a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és nem mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól;
b) állam elleni, az emberiség elleni, a közbiztonság elleni bűncselekmény, valamint szándékos emberölés, emberrablás, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, közveszéllyel fenyegetés, visszaélés kábítószerrel, pénzhamisítás, csempészet és vámorgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
c) lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték és a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
d) bűntett, illetve öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott alkalmazási feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján az illetékes hatóság - szakszolgálati engedéllyel kapcsolatban az illetékes légiközlekedési hatóság - jogosult a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, továbbá a szakszolgálati engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt.”
23. § (1) Az Lt. 71. §-ának 12. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
[71. § A törvény alkalmazásában
12. légi közlekedéssel összefüggő tevékenység:]
„f) a légi jármű földi kiszolgálása”
(2) Az Lt. 71. §-a a következő 23-27. pontokkal egészül ki:
[71. § A törvény alkalmazásában]
„23. földi kiszolgálás: a repülőtéren a repülőtér-használóknak nyújtott, külön jogszabályban meghatározott tevékenység;
24. légi fuvarozó: az, aki a gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzésére jogosult;
25. menetrend alapján végzett gazdasági célú légi közlekedési tevékenység: repüléssorozat, amely
a) személyszállítás, árufuvarozás, illetőleg a postai küldemények légi járművel történő továbbítása olyan módon, hogy az egyes repülések alkalmával a férőhelyeket bárki megvásárolhatja,
b) ugyanazon repülőterek közötti forgalmat szolgál ki, akár közzétett menetrendnek megfelelően vagy olyan rendszeres vagy gyakori repülésekkel, hogy azok felismerhetően rendszeres járatsort képviselnek;
26. üzleti terv: a tervezett gazdasági tevékenység részletes leírása meghatározott időszakra, különös tekintettel a piacfejlesztésre és a megvalósítandó beruházásokra, a tevékenység folytatásának pénzügyi, gazdasági vonzataira;
27. gazdasági célú légi közlekedési tevékenység: személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton történő továbbítása.”
24. § Az Lt. 74. §-a a következő o)-q) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján rendeletben állapítja meg)
„o) a miniszter a földi kiszolgálás feltételeit és engedélyezésének rendjét;
p) a miniszter az egyes légi közlekedési tevékenységek végzésének feltételeit;
q) a belügyminiszter a miniszterrel egyetértésben a légi közlekedés védelme érdekében ellenőrzés alá vonható munkavállalók körét.”
25. § Az Lt. 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.
„74/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács a Közösség légi fuvarozóinak a Közösségek közötti légi útvonalakhoz való hozzájutásáról szóló 2408/92/EGK rendeletével részben összeegyeztethető, illetőleg az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a légi közlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt a Tanács 94/56/EK irányelvével a polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását szolgáló alapelvek megállapításáról;
- a légi járművel végzett gazdasági célú légi közlekedési tevékenységek engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 2407/92/EGK rendeletével a légi fuvarozók engedélyezéséről;
- a földi kiszolgálásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 96/67/EK irányelvével a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacához való hozzáférésről.”
26. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. 6. §-ának (2) bekezdése, 7. §-a, V. Fejezete, 12. §-ának (2) bekezdése, valamint 16. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Kkt. 9/B. §-ának (3) bekezdése.
(2) E törvény 19. §-ának (3) bekezdésével módosított Lt. 45. §-ának (6) és (7) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kkt. 24. §-ának (3) bekezdésében a „közlekedési hatóság” szövegrész helyébe „közlekedési igazgatási hatóság” szövegrész lép, továbbá a Vtv.
a) 5. §-a (1) bekezdés d) pontjában a „helyi közforgalmú vasúti társaság” szövegrész helyébe „helyi közforgalmú vasút”,
b) 9. §-a (1) bekezdésében, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdésében „a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság” szövegrész helyébe „a pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve a helyi közforgalmú vasút”,
c) 11. §-a (1) bekezdésében „A vasúti társaság által végzett szolgáltatásra” szövegrész helyébe „A vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve a helyi közforgalmú vasút által végzett szolgáltatásra”,
d) 12. § (1) bekezdésének első mondatában „A vállalkozó vasutat, illetve a vasúti társaságot” szövegrész helyébe „A vállalkozó vasutat, a vasúti társaságot, illetve a helyi közforgalmú vasutat”,
e) 12. §-ának (4) bekezdésében „A helyi vasút menetrendjét” szövegrész helyébe „A helyi közforgalmú vasút menetrendjét”
szövegrész lép.
27. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ez a törvény állapítja meg]
„a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, a helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,”
(koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.)
(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ez a törvény állapítja meg]
„l) a közforgalmú vasúti személyszállítás,”
(koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.)
28. § (1) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 10. § (1) bekezdésben meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult]
„k) a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet; továbbá a foglalkoztatás feltételeként jogszabályban meghatározott büntetlenség ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv.”
(2) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához - adatigénylésre jogosultak)
„f) a tevékenység végzését engedélyező hatóságok, amennyiben a tevékenység végzését, illetőleg engedélyezését jogszabály nem teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll; továbbá - amennyiben jogszabály a foglalkoztatást nem teszi lehetővé akkor, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll - az ennek ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv.”
