85. § A közüzemi szolgáltató – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a szerződésben meghatározott időszakban az elosztó tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamosenergia-mennyiséget.
86. § (1) A közüzemi fogyasztót a közüzemi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség terheli.
(2) A közüzemi fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.
87. § A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,
b) a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetve nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
c) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,
d) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg,
e) nem értesíti előre a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon a hálózati engedélyesek által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról.
88. § A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
a) a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi,
b) a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad,
c) a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,
d) a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
e) a csatlakozó berendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetőleg azok sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,
f) a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,
g) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,
h) villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,
i) a villamos energiát a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,
j) fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,
k) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.
89. § (1) A közüzemi szerződés megszegésének következményei:
a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés;
b) kötbér;
c) kártérítés;
d) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése;
e) kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.
(2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 90–93. §-ban meghatározott módon és esetekben együttesen is alkalmazhatók.
(3) A pótdíj mértékét külön jogszabály tartalmazza.
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét az üzletszabályzatban kell meghatározni.
(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
90. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére
a) kötbért fizetni a 87. § a) és c)–e) pontjában,
b) az arányos díjat visszafizetni a 87. § b) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.
(2) A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére
a) pótdíjat fizetni a 88. § a) pontjában,
b) kötbért fizetni a 88. § b)–g) pontjaiban,
meghatározott szerződésszegés esetén.
91. § (1) A közüzemi szolgáltató a villamosenergia-szolgáltatást felfüggesztheti a 88. § b)–f), valamint i)–k) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.
(2) A közüzemi fogyasztó a felfüggesztés okának megszüntetéséről köteles a közüzemi szolgáltatót írásban értesíteni. A közüzemi szolgáltató köteles a szolgáltatást az értesítés kézhezvételét követő munkanapon megkezdeni.
92. § A 88. § h) pontjában meghatározott esetben a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja és a fogyasztóval kötött közüzemi szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget, illetve ha a 88. § g) pontja szerint vételezi a villamos energiát.
93. § A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
94. § (1) A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül.
(2) A villamos energia szabálytalan vételezése esetén
a) a vételező a már vételezett villamos energiáért köteles a villamos energia díját és pótdíjat fizetni a hálózati engedélyesek részére, valamint köteles megtéríteni a hálózati engedélyesek pótdíjjal nem fedezett, igazolt kárát,
b) a hálózati engedélyesek a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatják.
95. § (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.
(2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti, és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.
96. § Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembevételével a Hivatal alakítja ki. Az árakat a miniszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.
97. § A hatósági ármegállapítás körébe tartozó tevékenységet folytató engedélyes, illetve kiserőmű üzemeltetője köteles
a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,
b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,
c) a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.
98. § (1) Az átállási költségeket kizárólag a rendszerirányító elkülönített számláján kezelt, a villamosenergia-rendszer irányításának díjával együtt beszedett pénzeszközből lehet téríteni. A rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszköz nem minősül a rendszerirányító bevételének. A rendszerirányító a rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszközt, és annak hozadékát más célra nem fordíthatja, köteles az egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. A rendszerirányító köteles az elkülönített számlán beszedett, de a közüzemi nagykereskedő részére tovább nem adott pénzeszközt, és annak hozamát kötelezettségként kimutatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközt – a rendszerirányítási díj részeként – a Hivatal javaslata alapján a miniszter évente állapítja meg. A rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszköz megállapításakor figyelembe kell venni az előző időszakban a rendszerirányítónál ilyen címen kimutatott kötelezettséget és annak hozamát, illetve a jogszabályban elismert, de ki nem fizetett átállási költséget, és annak a közüzemi nagykereskedőnél felmerült pénzügyi ráfordításait.
99. § A kifizetésre kerülő átállási költséget a közüzemi nagykereskedő kérelmére, a Hivatal javaslata alapján, az egyes időszakok végén a miniszter állapítja meg. A rendszerirányító elkülönített számlájáról történő kifizetések elvégzéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
100. § (1) Az engedélyesek kötelesek tevékenységük során az átállási költségek csökkentése érdekében eljárni. A termelő 18. § szerinti villamos energia értékesítése átállási költséget közvetve vagy közvetlenül nem keletkeztethet.
(2) A közüzemi nagykereskedő köteles a termelőkkel a 3. § 23. pontjában meghatározott szerződések módosítására irányuló tárgyalások megkezdéséről a Hivatalt tájékoztatni, valamint a módosított szerződéseket a Hivatalnak megküldeni.
101. § (1) A horizontálisan, illetve vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait villamosenergia-ipari tevékenységenként, illetve nem villamosenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámolója kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és eredménykimutatásban bemutatni olyan módon, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.
(2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény állapítja meg.
102. § (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathatnak.
(2) A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli hálózati engedélyes közüzemi nagykereskedelmi, az elosztó közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytathat.
(3) Az alapító az (1) bekezdés végrehajtása érdekében alapított saját tulajdonú gazdasági társaságok számára a tevékenységük folytatásához szükséges eszközöket és vagyoni értékű jogokat ellenérték nélkül köteles átadni.
103. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges, a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges.
(3) A Hivatal a jóváhagyást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha az (1), illetve (2) bekezdés szerinti gazdasági társasági események végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, illetőleg a gazdasági versenyt veszélyeztetné.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához a Hivatal köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.
104. § (1) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) az ellenőrzött engedélyes vállalkozások együttes teljesítménye meghaladná az összes erőmű névleges teljesítményének 30 százalékát,
b) a befolyásszerzés háromnál több elosztó, illetve közüzemi szolgáltató vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzését eredményezné,
c) az ellenőrzött elosztó, illetve közüzemi szolgáltató vállalkozások piaci részesedése együttesen meghaladná az 50 százalékot.
(2) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a befolyásszerzést, ha
a) az engedélyes, illetőleg a felette többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező az átviteli vagy a közüzemi nagykereskedő vállalkozásban a szavazatok több mint 10 százalékát megszerezné,
b) az engedélyesek külön-külön, vagy együttesen az átviteli vagy a közüzemi nagykereskedő vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékát megszereznék.
(3) A Hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nem hagyhatja jóvá termelő vállalkozásban a többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) a befolyást szerző által ellenőrzött termelő vállalkozás, illetőleg vállalkozások piaci részesedése meghaladná a 15 százalékot,
b) a befolyást szerző elosztó vállalkozásban, illetőleg vállalkozásokban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
c) az ellenőrzött elosztó vállalkozás, illetőleg vállalkozások piaci részesedése meghaladja a 15 százalékot.
(4) A (3) bekezdést a termelő vállalkozásban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezőnek az elosztó vállalkozásban történő befolyás szerzésére is megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és az engedélyessel szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.
105. § (1) A 103. § (2) és a 104. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni.
(2) Közvetett befolyásnak minősül a más gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A közvetett tulajdon számításánál a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik nagyobb. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(3) A 103. § (2) és a 104. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása során befolyásszerzésnek minősül a befolyással rendelkező és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján
a) a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg
b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történő irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.
(4) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.
(5) A 103–105. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásait.
106. § (1) A rendszerirányító köteles figyelmemmel kísérni a rendszerszintű mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás alakulását.
(2) A rendszerirányító az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok fejlesztésére a 28. § szerint pályázatot írhat ki, amennyiben a közcélú hálózatokon továbbítható villamos energia mennyisége nem egyeztethető össze a rendszerhasználók jövőbeli várható igényével, a hálózati engedélyesek által benyújtott hálózatfejlesztési tervek, a rendszerszintű mérleg, valamint a közcélú hálózatok terhelésének figyelembevételével.
(3) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint – erőműlétesítési-pályázatot írhat ki, amennyiben az országban rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon nem képes kielégíteni a fogyasztók várható villamosenergia-igényét. A Hivatal a pályázat kiírásakor köteles figyelembe venni a rendszerirányító által a 37. § c) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott erőmű létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket. A pályázat alapján létesített erőművek üzemeltetői által megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem képezhetik.
107. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 108. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását korlátozza vagy megszünteti, illetőleg az energiarendszer üzembiztonságát, együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.
(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek a rendszerirányító utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.
108. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:
a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,
b) tartós tüzelőanyag hiány,
c) az ország vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,
d) a feljogosított fogyasztók ellátásának zavara.
(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza
a) a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,
b) a fogyasztók villamosenergia-ellátásának korlátozását,
c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,
d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket – a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.
109. § (1) A fogyasztó a fogyasztói berendezések üzemeltetése során
a) nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget, az üzem- és vagyonbiztonságot,
b) nem veszélyeztetheti és nem zavarhatja a villamosmű üzemét és más fogyasztók villamosenergia-vételezését.
(2) A fogyasztó a villamosenergia-termelő berendezését (készülékét) csak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a villamosművel.
110. § (1) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetet a miniszter jelöli ki.
(2) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot külön jogszabály határozza meg.
(3) A villamosmű, a csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezés létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó részletes műszaki-biztonsági szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
111. § (1) A csatlakozó és összekötő berendezés tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a 110. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni és azt a Hivatalnak benyújtani.
(2) A csatlakozó, az összekötő és a fogyasztói berendezés létesítésére, felülvizsgálatára, le- és felszerelésére jogosult villanyszerelő vállalkozásának nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket, eljárási rendet, és a nyilvántartást vezető szakmai szervezetet a miniszter rendeletben állapítja meg, illetve jelöli ki.
112. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 115–116. §-a, 119. §-a és 122. §-a, valamint 121. § (1), 121. § (4) és 127. § (2) bekezdése 2002. február 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 3. § 37. pontja a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
113. § E törvény
a) 4. §-ában, 14. § (6), 16. § (2), 46. § (1)–(3), 48. § (2), 48. § (3), 48. § (5), 52. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 66. § (2), 106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdéseiben, valamint az 50. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,
b) 5. §-ában, 21. §-ában, 96. §-ában, 99. §-ában, 110. §-ában, 6. § (2), 9. § (4), 20. § (3), 20. § (4), 26. § (2), 30. § (3), 32. § (1), 51. § (4), 81. § (1), 89. § (3), 98. § (2), 111. § (2) és 125. § (2), 125. § (3) bekezdéseiben, valamint a 23. § (1) bekezdés b), 37. § b) és 72. § e) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter – az érintett miniszterek egyetértésével – gondoskodik.
114. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény.
(2) E törvény 46. § (5) bekezdése és 104–105. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.
115. § (1) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„24. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges, a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához a Hivatal köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.”
(2) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) az ellenőrzött engedélyes vállalkozások együttes teljesítménye meghaladná az összes erőmű névleges teljesítményének 30 százalékát,
b) a befolyásszerzés háromnál több villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzését eredményezné,
c) az ellenőrzött villamosenergia-szolgáltató vállalkozások piaci részesedése együttesen meghaladná az 50 százalékot.
(2) A Hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nem hagyhatja jóvá termelő vállalkozásban a többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) a befolyást szerző által ellenőrzött termelő vállalkozás vagy vállalkozások piaci részesedése meghaladná a 15 százalékot,
b) a befolyást szerző villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban vagy vállalkozásokban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
c) az ellenőrzött villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban vagy vállalkozásokban a piaci részesedése meghaladja a 15 százalékot.
(3) A (2) bekezdést a termelő vállalkozásban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezőnek a villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban történő befolyás szerzésére is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és az engedélyessel szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.
(5) A 24. § (2) és a 24/A. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni.
(6) Közvetett befolyásnak minősül a más gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A közvetett tulajdon számításánál a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik nagyobb. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(7) A 24. § (2) és a 24/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása során befolyásszerzésnek minősül a befolyással rendelkező és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján
a) a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg
b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történő irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.
(8) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.
(9) A 24. és a 24/A. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásait.”
(3) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény az alábbi új fejezettel egészül ki:
„X. Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
58. § A villamosenergia-versenypiac bevezetésének és az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés elősegítése érdekében az e törvényben foglalt rendelkezéseket, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2–4. számú mellékleteit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Az erőmű létesítésének és üzembe helyezésének, valamint a villamos energia termelésének engedélyezése
59. § (1) Az erőmű létesítésének előzetes engedélyezése során a kérelmező nem köteles a villamos energia vásárlójának a 13. § (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 2. számú mellékletének 6. pontjában meghatározott nyilatkozatát benyújtani, ha a kérelemhez a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó ellenőrzött üzleti tervet mellékelten benyújt, továbbá mentesül a 4. § a), illetve b) pontjában meghatározott eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Az ellenőrzött üzleti tervvel benyújtott kérelem esetén a Hivatal a Vhr. 2. § (2) bekezdésében foglalt erőmű létesítési tervnek való megfelelést nem vizsgálhatja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kiadott előzetes létesítési engedéllyel rendelkező kérelmező nem köteles benyújtani az erőmű létesítési, illetve működési engedély iránti kérelme során a Vhr. 3. számú mellékletének 6. pontjában, illetve a Vhr. 4. számú mellékletének 11. pontjában meghatározott előszerződést, illetve szerződést.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben
a) az előzetes engedély a 13. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megnevezés helyett a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó ellenőrzött üzleti tervet,
b) a működési engedély a 17. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott megnevezés helyett az erőmű működésének első 3 gazdasági évére vonatkozó ellenőrzött üzleti tervét tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott működési engedéllyel rendelkező termelő a működési engedély alapján mentesül
a) az erőműben termelt villamos energia 17. §-ban meghatározott közcélra történő átadásának kötelezettsége alól,
b) a 22. § b) pontjában meghatározott kötelezettség alól,
c) a 41. § (1) bekezdése szerinti felajánlási és szerződéskötési kötelezettség alól.
(5) A Hivatal az üzleti tervek ellenőrzésére jogosultakat a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint létesített erőmű a létesítésével, működtetésével, vagy a termelt villamos energia versenypiacon történő értékesítésével kapcsolatban keletkező kár vagy elmaradt haszon megtérítése érdekében az engedélyes a villamosenergia-versenypiac kialakítása, vagy az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés módja miatt állami támogatást, vagy egyéb kompenzációt nem igényelhet.”
116. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.
(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(3) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.
(4) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezési időtartam lejár,
b) tisztségéről lemond,
c) tisztségéből felmentik,
d) meghal.
(5) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
d) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.
(6) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,
g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.”
(2) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energiaipari társaságokkal.
(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energiaipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének harmincöt százaléka.”
(3) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (3) A Hivatal tevékenységéről a Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.”
(4) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A Hivatal külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.
(2) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.
(3) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét és indokolását, valamint a jogerős engedélyeket a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.”
(5) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 34. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvény 4–5. §-a, 6. § (3) bekezdése, valamint 6/A. §-a 2003. január 1-jén hatályát veszti.”
117. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében
a) a hatósági áras termékek felsorolása körében a 14–2, illetve 14–3 ITJ számmal megnevezett termékek, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(I. Legmagasabb ár)
[(A) Termékek)]
| Termékszám (BTO) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| „403010-ből | a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára | gazdasági miniszter | |
| 403010-ből | a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára | gazdasági miniszter | |
| 403010-ből | villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára | települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete | |
| 403010-ből | villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára | települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete” |
b) a hatósági áras termékek, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következőkkel:
(I. Legmagasabb ár)
[(A) Termékek)]
| Termékszám (BTO) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| „401010-ből | A villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia ára | gazdasági miniszter | |
| 401010-ből | A közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra értékesített villamos energia ára | gazdasági miniszter | |
| 401010-ből | A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára | gazdasági miniszter” |
c) A hatósági áras szolgáltatások, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következőkkel:
[(B) Szolgáltatások)]
| Termékszám (BTO) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| „40.10.92-ből | A villamos energia átvitelének díja | gazdasági miniszter | |
| 40.10.92-ből | A villamos energia elosztásának díja | gazdasági miniszter | |
| 40.10.92-ből | A villamos energia rendszerirányításának díja | gazdasági miniszter | |
| 40.10.92-ből | A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatások díja | gazdasági miniszter” |
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény mellékletében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész 2004. január 1-jén hatályát veszti:
| 401010-ből | A villamosenergia-termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítésének ára | gazdasági miniszter.” |
118. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 2. § (3) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a (3) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:
[(3) E törvénynek]
„b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben, a magánnyugdíjpénztárakra pedig a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben;
c) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira a villamos energiáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
119. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok felsorolása kiegészül a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársasággal, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a gazdasági miniszter, a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 100%.
120. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 64. §-a a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Az Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeget 2003-tól kezdve évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani.”
121. § (1) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján engedéllyel rendelkezők, engedélyköteles tevékenységet folytató más gazdasági társaságok, illetve jogutódjaik (a termelő termelési működésre, a szállító átvitelre és közüzemi nagykereskedelemre, az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemének irányítója rendszerirányításra, a szolgáltató elosztásra és közüzemi szolgáltatásra vonatkozó) e törvény előírásainak megfelelő működési engedély iránti kérelmet kötelesek legkésőbb 2002. szeptember 1-jéig a Hivatalhoz benyújtani. Azok a termelők, amelyek e törvény kihirdetése előtt hosszú távú áramvásárlási szerződést kötöttek, kötelesek engedélykérelmükben ilyen szerződéseiknek megfelelő közüzemi célra lekötött villamosenergia-termelési kötelezettséget feltüntetni.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 20 MW vagy azt meghaladó, de az 50 MW-ot el nem érő teljesítményű erőművek működési engedélyei érvényüket vesztik.
(4) E törvény hatálybalépésekor a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyköteles energiaipari társaságokban meglévő részesedéséről és köteles azt a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül elidegeníteni.
122. § E törvény VIII. Fejezetének végrehajtása érdekében a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok által e törvény hatálybalépéséig létesített rendszerirányítási, hálózati, termelői és villamosenergia-kereskedelmi engedélyes társaságok alapításakor illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági illetéket.
123. § (1) A 3. § 1. pontjában meghatározott átállási költségeket a 2010-ig terjedő átmeneti időszakban lehet téríteni.
(2) Az átállási költségek (1) bekezdésben meghatározott térítési időszakában a közüzemi nagykereskedő a 44. § (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően részben vagy egészben bármely kereskedő számára közvetlenül is értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiséget, ha nem keletkezik a 3. § 1. pontjában meghatározott átállási költség.
124. § (1) E törvény 95. §-a helyébe 2004. január 1-jén az alábbi rendelkezés lép:
„95. § (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.
(2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti, és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme, a termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.”
(2) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig tranzitnak minősül az ország területén keresztül történő olyan átvitel, amelynek kezdő- és végpontja az ország területén kívül van.
125. § (1) A 20. § (2) bekezdésében meghatározott zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját a Kormány állapítja meg. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek összteljesítménye és az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni a zöld bizonyítvány rendszer nemzetközi tapasztalatait és sikerességét.
(2) A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a villamosenergia-ellátás biztonságát, valamint a fogyasztók fokozatos terhelését figyelembe véve az árak normatív támogatásán keresztül – a rendszerirányítás díjába épített elemmel – elő kell segíteni a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését. A villamosenergia-árak támogatásának mértékét és módját a Hivatal javaslata alapján a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. Az ártámogatás mértéke és módja az egyes energiaforrások esetén eltérő, figyelembe véve az egyes energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák eltérő megtérülési idejét.
(3) A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a megújuló vagy hulladékból nyert energiával, illetve a külön jogszabályban meghatározott erőműben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg, ha annak átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb, a hálózatra adás műszaki feltételeit teljesíti, és az átvételi ár a hatóság által megállapított értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg.
(4) Az átvételi árrendszert az árhatóságnak úgy kell kialakítania, hogy a megújuló energiaforrásokat és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek villamos energia eladásból származó bevételei tervezhetőek legyenek.
(5) A megújuló energiaforrások támogatási rendszerén keresztül nem támogatható
a) a hulladékból termikus módon történő energiatermelés, ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott hulladékgyűjtési, illetőleg hulladékválogatási feltételeknek, illetve ha nem biológiailag lebomló szerves hulladékból történik, valamint
b) az 5 MW-nál nagyobb teljesítményű vízerőmű.
(6) Az 1 MW-ot meghaladó napenergiát hasznosító erőművek, valamint 50 MW-ot meghaladó egyéb megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek támogatási rendszerét az említetteknél kisebb erőművektől elkülönítetten kell meghatározni.
126. § A 45. §-ban foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése előtt a közüzemi nagykereskedő (jogelődje) és a közüzemi szolgáltatók (jogelődjeik) által megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.
127. § (1) A 103. § (2) és a 104. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések
a) az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik,
b) az e törvény hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkező, a befolyásszerző többségi, illetve közvetlen irányítása alatt álló atomerőműveket a befolyásszerzésének a 104. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 104. § (3) bekezdése szerinti elbírálásakor figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24. § (2) és 24/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések
a) az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik,
b) az e törvény hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkező, a befolyásszerző többségi, illetve közvetlen irányítása alatt álló atomerőműveket a befolyásszerzésének a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 24/A. § (2) bekezdése szerinti elbírálásakor figyelmen kívül kell hagyni.
128. § A Kormány megállapítja a 3. § 1. pontjában meghatározott hosszú távú szerződések újratárgyalásával összefüggésben csökkenő villamosenergia-, illetőleg szénbányászati termeléssel kapcsolatban felmerülő szociális problémák kezelésének rendjét.
129. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacának közös szabályairól,
b) a Tanács 90/547/EGK irányelve a szállítóhálózatokon keresztüli villamosenergia-tranzitról,
c) a Tanács 90/377/EGK irányelve az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról.
