(6) A befektetési alapkezelő számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük
a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;
b) az egyes, általa kezelt alapok és portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására;
c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére; valamint
d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.
231. § A Felügyelet a befektetési alapkezelő engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelő
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata;
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata;
c) ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (3) bekezdése szerinti engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység folytatásához, illetőleg európai befektetési alap kezelése céljából létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának európai befektetési alap kezelésére vonatkozó engedélyével rendelkezik.
(2) A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelő által az Európai Unió másik tagállamában európai befektetési alap kezelése céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg európai befektetési alap kezelésére irányuló befektetési alapkezelési tevékenység határon át történő nyújtása esetében a 102–103. § előírásait kell alkalmazni.
(3) Harmadik országbeli befektetési alapkezelő fióktelepe európai befektetési alap kezelését és magánnyugdíjpénztár számára vagyonkezelést nem végezhet.
233. § (1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező az e törvényben és más jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg, illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, valamint megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep-létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést,
g) a kérelmező főirodája nem a székhelye szerinti országban van.
234. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
b) a befektetési alapkezelő a befektetésijegy-tulajdonossal szemben fennálló nem vitatott tartozását az esedékességet követő három napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;
c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;
e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta;
g) a befektetési alapkezelő a sajáttőke-feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;
h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2) Az (1) bekezdés d), illetve e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési alapkezelő átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
235. § (1) Befektetési alapkezelő kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet.
(2) A részvénytársasági formában működő befektetési alapkezelőre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének legkisebb összege – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – százmillió forint.
(4) Ha a befektetési alapkezelő kétmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéjének legkisebb összege kettőszázötvenmillió forint és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka. Ha a befektetési alapkezelő saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét nem szükséges tovább növelni.
(5) Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő esetében jegyzett tőke alatt dotációs tőkét kell érteni.
(6) A befektetési alapkezelő irányítását a belföldön létesített főirodában kell biztosítani.
(7) Fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő európai befektetési alapot nem kezelhet és nem kaphat engedélyt a 229. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.
236. § (1) A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait a 16. számú mellékletnek megfelelő kezelési szabályzatba kell foglalni, amely az alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket.
(2) Az alapkezelő az alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni.
(3) A befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében.
(4) A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését.
(5) A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az
a) az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti,
b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik,
c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az alap befektetési politikáját, kockázati jellegét,
d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja,
e) az alapkezelő, illetőleg letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti,
f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.
237. § (1) A befektetési alapkezelő az alap kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel.
(2) Az alapkezelő semmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az alapra.
238. § (1) A befektetési alapkezelő az alapkezelési tevékenység végzése során mindig az alap nevében jár el.
(2) A befektetési alapkezelő a befektetési eszközök, illetőleg az ingatlanok vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat.
239. § (1) A befektetési alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet.
(2) A befektetési alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.
(3) A befektetési alapkezelő által kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik az alapkezelő tulajdonát.
(4) A befektetési alapkezelő az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.
(5) A befektetési alapkezelő az általa kezelt alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást.
(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles az alap portfóliójában lévő ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.
240. § (1) Befektetési alapkezelő a befektetési alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult.
(2) A nyilvános befektetési alap átadására a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Zártkörű befektetési alap átadására a Ptk. tartozás-átvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A befektetési alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamelyik tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével.
(4) A befektetési alapkezelő az általa harmadik féltől igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis.
241. § A befektetési alapkezelő az alap hozamára vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles bankgaranciával biztosítani.
242. § (1) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, vezető állású dolgozója, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja
a) a letétkezelőnek;
b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint
c) a befektetési alapkezelő ügyfelének.
(2) Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
243. § (1) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:
a) a befektetési alap megnevezése;
b) a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje;
c) a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma;
d) a tulajdonos neve;
e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
f) a kibocsátás időpontja;
g) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégneve és székhelye;
h) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása.
(2) A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.
(3) A befektetőt a tulajdonában lévő befektetési jegy mennyisége után a felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.
244. § (1) A befektetési jegy kibocsátására, forgalomba hozatalára az e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseket az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján.
(3) A befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési időszak kivételével nem illeti meg a 41. §-ban meghatározott elállási jog.
(4) Egy befektetési alap nevében kizárólag azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki.
245. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót tegyen közzé.
(2) A befektetési jegyek zárt körben történő értékesítésének feltétele, hogy az alapkezelő a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára.
246. § (1) A befektetési jegyeknek a befektetők felé való értékesítésére az alapkezelő forgalmazót bíz meg.
(2) A forgalmazó a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel.
247. § (1) Az alapkezelő – a forgalmazó útján – a nyilvános nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni és ingatlanalap esetén legfeljebb kilencven forgalmazási napon belül teljesíteni. Értékpapíralap esetén a befektetési jegy visszaváltásakor figyelembe vett nettó eszközérték legfeljebb a visszaváltási igény bejelentését követő harmadik forgalmazási napon érvényes nettó eszközérték lehet. A visszaváltásnál figyelembe vett nettó eszközérték megállapítását és a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.
(2) A nyilvános nyílt végű befektetési jegyet a forgalmazó köteles minden munkanapon forgalmazni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást és a forgalmazás felfüggesztésének esetét.
(3) A nyílt végű befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére eladási, illetve visszaváltási (vételi) jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben – az alapot, a forgalmazót vagy az alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell.
(4) A befektetési jegy eladása és visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése a forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel.
248. § A befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát a befektetőnek térítésmentesen át kell adni.
249. § (1) A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha
a) az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy
b) a forgalmazástechnikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.
(2) A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell.
250. § A befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza.
251. § A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.
252. § (1) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására e törvény VI. Fejezetének előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni az e részben meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.
(2) A Felügyelet a külföldi kollektív befektetési értékpapír nyilvános folyamatos forgalmazását felfüggeszti, ha az nem felel meg az (1) bekezdésben előírt szabályoknak. A Felügyelet a folyamatos forgalmazást megtilthatja, ha a felfüggesztést követően harminc napon belül a folyamatos forgalmazás törvényi feltételei nem állnak helyre, illetve amennyiben második ízben kerülne sor a forgalmazás felfüggesztésére.
253. § (1) A befektetési alap – az alapkezelő kérelmére – a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlant az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt.
(2) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a tőkét összegyűjteni, a forgalmazó a kezelési szabályzatban meghatározott időtartam lejártát követő öt napon belül köteles a befektetők által befizetett teljes összeget visszafizetni.
(3) Befektetési alapot nyílt végű vagy zárt végű, értékpapír- vagy ingatlanalapként, nyilvánosan vagy zártkörűen lehet létrehozni. Az értékpapíralapokon belül különleges alapok, európai befektetési alap, alapokba befektető befektetési alap, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap és indexkövető befektetési alap is létrehozható. Európai befektetési alap csak nyilvános, nyílt végű alap lehet.
254. § (1) A nyilvános módon létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje:
a) értékpapíralap esetén kettőszázmillió forint;
b) ingatlanalap esetén egymilliárd forint.
(2) A zárt körben létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje
a) értékpapíralap esetében egyszázmillió forint;
b) ingatlanalap esetén ötszázmillió forint.
(3) A zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei ingatlanapport ellenében is jegyezhetőek. Az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az alap kibocsátási tájékoztatójában. Az apportálandó ingatlanok értékét az alap könyvvizsgálója és az ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Az apport összértéke nem haladhatja meg az alap legkisebb induló tőkéjének ötven százalékát.
255. § A befektetési alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli az alapot a nyilvántartásból
a) a pozitív saját tőkéjű, határozott futamidejű alap futamidejének lejáratakor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;
b) a pozitív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal;
c) a negatív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor;
d) más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával;
e) a nyílt végű befektetési alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal.
256. § (1) Az alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor – ha az alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el – az alapot meg kell szüntetni.
(2) A határozatlan futamidejű, pozitív saját tőkéjű befektetési alapot az alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti.
(3) A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.
(4) Az alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tőkéje negatív.
(5) A befektetési alap (1)–(4) bekezdés szerinti megszüntetését az alapkezelő, illetőleg a letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a (3) bekezdésben foglalt időszak elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától a nyílt végű befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni.
(7) Az alap hitelezői az (5) bekezdés szerinti közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a letétkezelőnél.
(8) Amennyiben a megszüntetési eljárás során az alap saját tőkéje a (7) bekezdés szerint bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a letétkezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
257. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az alap megszűnésekor felmerülő feladatokat az alapkezelő, az alapkezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén pedig a letétkezelő köteles elvégezni.
(2) A 255. § a)–c) pontjában foglalt esetben a portfólióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat három hónapon belül értékesíteni kell.
(3) Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetében a befektetési eszközök értékesítését az alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az alapot terheli.
(4) Pozitív saját tőkével rendelkező ingatlanalap megszűnésekor az ingatlanok értékesítését az alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában az értékesítéssel ingatlanforgalmazó céget kell megbízni. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj megszűnési költségként az alapot terheli.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható.
(6) Amennyiben az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanokat a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezésre álló időtartam alatt nem sikerül legalább az értékbecslő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni a letétkezelő és az értékbecslő szervezet felügyelete mellett. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés időpontját legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni.
(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a 256. § (6) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés – a 19. számú mellékletben foglaltakon túlmenően – legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni.
(8) A befektetési alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.
(9) A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.
258. § (1) Negatív saját tőkével rendelkező alap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi.
(2) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.
259. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.
(2) A befektetési alapkezelő által kezelt portfóliókban lévő eszközök nem képezik a befektetési alapkezelő tulajdonát, az a befektetési alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehető igénybe.
260. § (1) Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása.
(2) Nyílt végű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zárt végű nyilvános befektetési alappá.
(3) Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá.
(4) Zárt végű, határozott futamidejű befektetési alap nem alakulhat át zárt végű határozatlan futamidejű befektetési alappá.
(5) Európai befektetési alap nem alakulhat át nem európai befektetési alappá.
(6) Az alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni.
(7) A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.
(8) Zártkörű befektetési alap az átalakulásáról kezelési szabályzatának módosításával a 265. § (3) bekezdése szerint határoz.
261. § (1) Az alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását.
(2) Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alappal olvadhat egybe.
(3) A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyílt végű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zárt végű befektetési alap.
(4) Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél.
(5) Zártkörű befektetési alapok beolvadásához a befektetési jegy tulajdonosok írásos, egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges.
262. § (1) A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a nettó eszközértékek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, a beolvadás határnapját, az átváltási névérték meghatározását, a beolvadás feltételeit és a befektetési jegy tulajdonosainak teendőit. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap e törvény szerinti teljes kezelési szabályzatát.
(2) A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni.
(3) A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján.
(4) A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, valamint mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.
263. § (1) A zárt végű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége előtt nem váltható vissza.
(2) A nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében az alapkezelő köteles a befektetési alap létrehozatalát, illetve a nyilvánossá válását követő egy hónapon belül a befektetési jegy tőzsdei bevezetését kezdeményezni.
264. § Befektetési alap zártkörű létrehozatalának minősül, ha a befektetési jegyek jegyzésére a 13. § alapján kerül sor.
265. § (1) A zártkörű befektetési alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza. A kezelési szabályzatot a Felügyelet hagyja jóvá.
(2) A Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatot a jegyzést megelőzően legalább hét nappal a kezelési szabályzatban felsorolt lehetséges befektetők részére hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A kezelési szabályzat módosításához a befektetésijegy-tulajdonosok írásos egyhangú jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A módosított kezelési szabályzatot harminc nappal a hatálybalépést megelőzően tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
(4) A zártkörűen kibocsátott befektetési jegyen és a kezelési szabályzatban az (5) bekezdés szerinti átruházási korlátozást fel kell tüntetni.
(5) A zártkörűen kibocsátott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban felsorolt személyek között ruházható át, illetőleg nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag a felsorolt személyek számára forgalmazható.
(6) Az alapkezelő a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában a 266. §-ban valamint a 289–290. §-okban foglaltaktól eltérő módon határozhatja meg a befektetők részére nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeit.
(7) Az alapkezelő a 358. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően az alap éves beszámolójának ellenőrzésére nem köteles könyvvizsgálót megbízni. Erre a tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.
266. § (1) A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő határozza meg.
(2) Az alap nettó eszközértékét az alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kell meghatározni.
(3) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és közzétenni, valamint a forgalmazási helyeken befektetők számára hozzáférhetővé tenni.
(4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végű értékpapír befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végű ingatlanalapok esetén pedig legalább kéthetente kell megállapítani és közzétenni.
(5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és közzétenni, ha az alap portfóliója származtatott eszközöket is tartalmaz.
(6) A nyilvános befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a megállapítását követő két munkanapon belül közzé kell tenni.
(7) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet meghatározza
a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget,
b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,
c) az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint
d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését.
(8) Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet az értékelés során köteles ellenőrizni az ingatlan tehermentességét.
(9) Az alapkezelő az ingatlanon értékváltozást eredményező kivitelezési munkálatok megkezdését köteles az értékbecslő szervezetnek két munkanapon belül bejelenteni.
(10) Az alap portfóliójában lévő ingatlanok forgalmi értékét legalább háromhavonta, az építés alatt álló ingatlanok értékét legalább havonta kell megállapítani.
(11) Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert, illetve információkat dokumentálni kell.
(12) Az alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküldeni a letétkezelőnek.
267. § (1) A befektetési alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható:
a) befektetési eszköz;
b) bankbetét;
c) deviza;
d) ingatlan.
(2) Ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet.
268. § (1) A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt.
(2) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt.
(3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok több mint húsz százalékát, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt.
(4) Az OECD-tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok saját tőkére vetített összértéke – a 285. § (8) bekezdésében meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.
269. § (1) Az e törvényben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján.
(2) Az alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha e törvényben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem évényesíthetők.
(3) Ha az értékelési árak változása, illetve nyílt végű befektetési alap esetében a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles értékpapíralap esetében harminc, ingatlanalap esetében száznyolcvan napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát.
270. § (1) Az alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe.
(2) Az alapkezelő – a 277. § kivételével – az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az általa kezelt másik befektetési alap által kibocsátott befektetési jegybe.
271. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként.
(3) Az alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja.
(4) Az alapkezelő az alap származtatott ügyleteihez jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.
(5) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult az elszámolóházon keresztül kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.
(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.
(7) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.
(8) Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.
(9) Az alapkezelő jogosult hozzájárulni a vevőt terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlan befektetési alap tulajdonában lévő, de érvényes adásvételi szerződés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevő részére bankhitelt nyújtó hitelintézet előzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelő hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap – letétkezelőnél vezetett – bankszámlájára utalja át.
(10) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában.
272. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra.
(2) Az alapkezelő a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely
a) csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet),
b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása),
c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy
d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.
(3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejű alap hátralévő futamidejét és – a hat hónapot meghaladó, határozott futamidejű zártvégű alap kivételével – legfeljebb hat hónap lehet.
(4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni.
(5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni.
(6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.
(7) A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni.
(8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni.
273. § (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója.
(2) A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.
(3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:
1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és
2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.
(4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.
(5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:
a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,
b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is),
c) a felmerült – teljesen lefedezett –, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,
d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),
e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.
(6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.
(7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval.
(8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.
274. § (1) A 278. §-ban foglalt kivétellel az alapkezelő nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. § szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. § (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót.
(2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.
(3) Az alapkezelő az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetőleg kamatlábon alapuló, a 272. § (2) bekezdésének b)–c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévő átlagos futamidejét. Az alap portfóliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket.
(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített – a kezelési szabályzat szerint számított – piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele
a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;
b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.
275. § A nyilvános értékpapír-befektetési alap saját tőkéje a 267. § (1) bekezdésében foglalt elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható:
a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír;
b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;
c) olyan, az a)–b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé;
d) az a)–b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb kettő éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
e) állampapír;
f) befektetési jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;
g) bankbetét;
h) deviza;
i) származtatott termék.
276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.
(2) Az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírok és a jelzáloglevelek kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátot meghaladó (2) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „d” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.
(4) Az OECD-tagállam által kibocsátott állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon nem jegyzett értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „e” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.
(6) A kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „f” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.
(7) Az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „g” sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket.
(8) A jelzáloglevelek összértéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének huszonöt százalékát.
(9) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak szempontjából a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokra a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni.
(10) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírok aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének tíz százaléka lehet.
277. § (1) A befektetési alapokba fektető befektetési alap portfóliójában kizárólag kollektív befektetési értékpapírokból és a befektetési jegyek folyamatos visszaváltása teljesítését biztosító likvid eszközök lehetnek. Az alapkezelő nem köthet származékos ügyletet a befektetési alapokba fektető befektetési alap nevében.
(2) A nyilvános módon létrehozott, befektetési alapba fektető alap portfóliójában lévő, nyilvános, nyílt végű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat nem kell figyelembe venni a 268. § (1)–(2) bekezdésében és a 276. §-ban foglalt szabályok alkalmazása során.
(3) Amennyiben a befektetési alapba fektető alap a saját tőkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába, akkor ezen befektetési alap befektetési politikáját és ezen alapot terhelő költségeket az alap kezelési szabályzatában ismertetni kell.
278. § (1) Származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap nevében fel kell tüntetni a „származtatott alap” elnevezést.
(2) Származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap javára és terhére az alapkezelő a 267. §-ban felsorolt eszközökön túl tőzsdei árualapú származtatott ügyletet is köthet. Az ennek keretében létrejött ügylet ugyanakkor nem zárulhat fizikai teljesítéssel vagy közraktárjegy átadásával.
(3) Származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap esetében nem kell alkalmazni a 271. § (10) bekezdésében, a 272. § (2)–(3) bekezdésében, a 273. § (7) bekezdésében és a 274. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat.
(4) Származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetében a származtatott ügyletek összesített kötési értéke nem haladhatja meg sem az alap saját tőkéjét, sem a likvid eszközök árfolyamértékének a négyszeresét.
(5) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsön vett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel. Az adott eszközre vonatkozó kötelezetti eladási pozíciók összértéke legfeljebb harminc százalékkal haladhatja meg az eszköz portfólióban lévő mennyiségének és az erre szóló származtatott vételi jogosulti pozíciónak az összértékét.
(6) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alapnak a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvideszközökön felül folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott kötelezetti vételi pozíciói összesített érvényesítési árfolyama ötven százalékának megfelelő likvideszközzel.
(7) Az e törvényben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell.
279. § (1) Az indexkövető befektetési alap nevében szerepeltetni kell az indexkövető alap elnevezést.
(2) Indexkövető befektetési alap esetében az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni a 268. §-ban és a 276. §-ban foglalt szabályokat.
(3) Indexkövető befektetési alap – az állampapír kivételével – csak az indexkosárban szereplő értékpapírokat tartalmazhat.
(4) Az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.
(5) Az alapkezelőnek az indexkövető befektetési alap kezelése során úgy kell eljárnia, hogy a kezelési szabályzatban meghatározott index teljesítményét a portfólió teljesítménye mindenkor hűen kövesse.
(6) Az indexkövető alap csak olyan index leképezésére jöhet létre, amelynek értéke legalább egy éven keresztül folyamatosan közzétételre került. Az index folyamatos közzététele megszűnésének esetén az indexkövető alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, illetve át kell alakítani. A határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja.
280. § (1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt tartalmazhat.
(2) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak törvényességi szempontok szerint minősítheti, ellenjegyzése során nem köteles, illetőleg nem jogosult az alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából értékelni.
281. § (1) Az ingatlanforgalmazó alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének húsz százalékát.
(2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tőkéjének tizenöt százalékát.
282. § (1) Ingatlanfejlesztő alap kizárólag zárt végű alapként hozható létre.
(2) Az ingatlanfejlesztő alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének harminc százalékát.
(3) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanfejlesztő alap saját tőkéjének hatvan százalékát.
283. § (1) A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan.
(2) Az olyan egybefüggő (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokként történő megosztását az illetékes építési hatóság jogerősen elbírálta vagy azt a hatályos Részletes Rendezési Terv előírja, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány ingatlanra az megosztásra kerül.
(3) Az olyan felépítmény, amelyre az albetétek létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot a földhivatalba benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány különböző albetét kialakításra kerül.
(4) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan, illetőleg felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Az alap kizárólag olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatba vételt követően teljesül az (1) bekezdésben meghatározott feltétel.
284. § (1) A befektetési alapkezelő kizárólag értékpapír-befektetési alap kezelésével foglalkozhat, ha európai befektetési alapot hoz létre, illetve működtet.
(2) Az európai befektetési alap letétkezelője kizárólag magyarországi székhelyű, részvénytársasági formában működő hitelintézet lehet.
(3) Az európai befektetési alap letétkezelője magyarországi székhelyű, részvénytársasági formában működő hitelintézet, vagy Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe lehet.
285. § (1) Az európai befektetési alap olyan nyilvános, nyílt végű alap, amelynek saját tőkéje kizárólag a 275. § a)–b), e)–i) pontjában meghatározott eszközökbe fektethető be.
(2) Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfóliókialakítás céljából vagy árfolyamkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe.
(3) Az európai befektetési alap – az (5)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba.
(4) Azon értékpapírok összesített értéke, amelyek kibocsátóinak értékpapírjaiból az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségű értékpapírral rendelkezik, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének negyven százalékát.
(5) Az európai befektetési alap – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – saját tőkéjének legfeljebb harmincöt százaléka fektethető be az Európai Unió valamely tagállama vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, amelynek az Európai Unió tagállamainak többsége tagja.
(6) Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethető be egy kibocsátó által kibocsátott jelzáloglevélbe.
(7) Az európai befektetési alapba csak olyan befektetési jegy vagy kollektív befektetési értékpapír helyezhető el, amelyet európai befektetési alap, illetve ennek az Európai Unió valamely tagállamában létrehozott megfelelője bocsátott ki. Az ilyen értékpapírok összesített értéke nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát.
(8) Az európai befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladó mértékben fektethet be az (5) bekezdésben meghatározott értékpapírokba, ha saját tőkéjét legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírba helyezi, és egyetlen kibocsátásból származó értékpapír sem haladhatja meg a saját tőke harminc százalékát. A kezelési szabályzatban, a tájékoztatóban és valamennyi hirdetményben meg kell nevezni azokat a tagállamokat, amelyek állampapírjaiba saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladóan fektetett be vagy kíván befektetni.
286. § (1) Az európai befektetési alap nem szerezheti meg egy kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényeinek olyan hányadát, amely jelentős befolyást biztosítana az alap számára.
(2) Az európai befektetési alap egy kibocsátó szavazati jogot nem biztosító részvényeinek legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg.
(3) Az európai befektetési alap egy kibocsátó által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg.
(4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni az állampapírok, illetőleg állam által garantált értékpapírok esetében.
287. § (1) Az európai befektetési alap befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagállamában forgalmazható. Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az Európai Unió másik tagállamában megfelelő forgalmazó helyek álljanak rendelkezésre a befektetési jegyek eladására, visszavásárlására, a befektetési jegyek tulajdonosai számára történő kifizetések lebonyolítására.
(2) Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az európai befektetési alap kezelési szabályzata, valamint az európai befektetési alap által közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztató az adott ország hivatalos nyelvén a befektetők rendelkezésére álljon.
(3) Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában kívánja forgalmazni, erről értesíti a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes hatóságát. Az Európai Unió másik tagállamának illetékes hatósága számára meg kell küldeni:
a) a Felügyelet igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap európai befektetési alap;
b) az alap kezelési szabályzatát;
c) a tájékoztatót;
d) amennyiben rendelkezésre áll, a legutolsó éves beszámolót és az azt követő féléves jelentést; valamint
e) azon megállapodásokat, amelyek igazolják, hogy a befektetési jegyek forgalmazása az adott tagállamban biztosított.
(4) Az európai befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazása az Európai Unió másik tagállamában a (3) bekezdés szerinti értesítés elküldését követő két hónap elteltével kezdhető meg, kivéve, ha az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatósága határozatban állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.
288. § (1) Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap, vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt – a Felügyelet előzetes értesítésével – Magyarországon forgalomba hozhatja. Ebben az esetben a 252. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére álljon.
(3) A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a forgalmazást megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét.
289. § (1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapról, egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon.
(2) Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazónál hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az alap hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.
(3) A befektetési jegy esetében az 52. §-ban, az 53. §-ban és az 54. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
290. § Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:
a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt;
b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;
c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;
d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal;
e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján;
f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül;
g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt;
h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül.
j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;
k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;
l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül.
291. § (1) Az alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni:
a) belföldi és külföldi fiókjának megnyitását és bezárását;
b) egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését;
c) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést;
d) az alapkezelő által a befektetési alap javára történő hitelfelvételt;
e) a nyílt végű befektetési alap esetében a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.
292. § A Felügyelet részére megküldendő jelentések részletes tartalmát, felépítését, az adatszolgáltatás módját külön jogszabály határozza meg.
293. § (1) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek az alap nevében az alapkezelő köteles eleget tenni.
(2) A befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésőbb a befektetők részére való hozzáférés napjával be kell nyújtani.
(3) A befektetési alapkezelő az elért hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a 15. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni.
(4) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele a 241. §-ban foglalt esetek kivételével.
294. § (1) A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót minden esetben, kibocsátáskor a tájékoztatót, a folyamatos forgalmazás során pedig a kibocsátási tájékoztatót, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére át kell adni, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokat az alapkezelő ingyenesen köteles a befektető rendelkezésére bocsátani.
295. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt alap és portfólió-letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2) A letétkezelő tevékenysége során a befektetők érdekében jár el.
(3) Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelő végezheti.
(4) Befektetési alap részére végzett letétkezelés esetén a letétkezelő az alábbi feladatokat végzi:
a) meghatározza a befektetési alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét;
b) gondoskodik a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről;
c) ellenőrzi, hogy a befektetési alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak;
d) biztosítja, hogy az alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az alaphoz kerüljön.
(5) A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.
(6) A befektetési alap kezelése során az alapkezelő a letétkezelőnek adott megbízás felmondását és új letétkezelő megbízását a Felügyeletnek bejelenti.
(7) Tevékenysége során a jogszabályokban, az alapkezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a letétkezelő köteles írásban értesíteni az alapkezelőt, valamint a Felügyeletet.
(8) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési szabályzattal, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az alapkezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
296. § (1) A letétkezelő e törvényben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel, az ettől eltérő kitétel semmis.
(2) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag az e törvény előírásainak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe.
297. § (1) Tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása.
(2) Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.
(3) A tőzsdére a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket, illetőleg fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
298. § (1) A tőzsde – a 335. § (5) bekezdésében foglalt eltéréssel – kizárólag tőzsdei tevékenységet, illetve azt segítő, kiegészítő tevékenységet folytathat.
(2) Tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenység különösen az
a) elszámolóházi,
b) oktatási,
c) informatikai,
d) kiadvány előállítási és terjesztési,
e) adatszolgáltatási
tevékenység.
299. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához.
(2) Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható.
(3) Tőzsde árualapú ügyletek, valamint deviza kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.
300. § (1) A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a tőzsde alapító okiratát;
b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét;
c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot;
d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;
e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét;
f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet;
g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a cég alapító okiratát;
b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;
d) természetes személy esetében a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik;
g) a gazdasági társaság előző három naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító intézet vagy befektetési vállalkozás van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.
(4) Alapítási engedély alapján a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető.
301. § (1) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítása esetén a 300. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározottakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a külföldi tőzsde alapító okiratát;
b) a külföldi tőzsde székhelye szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a tőzsde a székhelye szerinti országban elismert piacként működik;
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi székhelyű tőzsdének a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
d) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a tőzsde irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van;
e) a külföldi tőzsde előző három gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) az alapító tőzsde tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító tőzsde kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
g) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
h) a fióktelep formájában működő tőzsde vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
i) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
(2) Fióktelep formájában működő tőzsde alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és 300. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóságok között;
b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;
c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;
d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért.
e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.
(3) Fióktelep esetében jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.
302. § (1) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez.
(2) Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a 95. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) Magyarországon székhellyel rendelkező tőzsde által az Európai Unió másik tagállamában létesíteni kívánt fióktelep esetében a 102. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A Felügyelet az Európai Bizottságnak bejelenti a Magyarországon székhellyel rendelkező elismert tőzsdéket.
303. § (1) A tőzsdei tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában együttesen adja meg.
(2) Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy
a) legalább tizenöt befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a tőzsdei kereskedővé válásról;
b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;
c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított;
d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;
e) rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítő, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;
f) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés b), illetve c) pontja tekintetében a tőzsde által alkalmazni kívánt kereskedési, illetve elszámolási rendszerhez mért feltételek meglétét vizsgálja.
(4) A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg.
304. § A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a leendő tőzsdei kereskedőkkel kötött előszerződéseket;
b) a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az elszámolási technikát, módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;
c) a 303. § (2) bekezdés b) és c) pontjai elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,
2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325–329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását,
3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok nyilvánosságra hozatalát;
4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek;
5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására (amennyiben a tőzsdei ügyletek elszámolása nem a tőzsde által történik, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel kötött megállapodást kell benyújtani);
d) szabályzatait;
e) üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan;
f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;
g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
h) a vezető állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a 311. § és a 356. § előírásainak való megfelelésük megállapítható.
305. § A tőzsdei tevékenység végzésére engedélyt kapott tőzsdét a Felügyelet „elismert piacként” tartja nyilván.
306. § A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;
c) a tőzsde az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;
e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
f) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését;
g) a fióktelepformában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
307. § (1) Tőzsde jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen, sem a közvetett tulajdoni hányada nem haladhatja meg a tíz százalékot, és egyetlen tulajdonos sem rendelkezhet tőzsdében tíz százalékot meghaladó szavazati joggal.
(2) Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet, aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
(3) Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében úgy kíván részesedést szerezni vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése, illetve szavazati joga elérje az öt, illetőleg a tíz százalékot.
(4) A tőzsde – a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező – tulajdonosa a tulajdon-, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó jogokat és előnyöket csak a Felügyelet engedélyével, az engedélyben foglalt mértékig gyakorolhatja.
(5) A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
