Időállapot: közlönyállapot (2002.I.1.)

2001. évi CXX. törvény - a tőkepiacról 8/8. oldal

FORRÁSOK ÖSSZESEN

Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változást százalékos arányban.

Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel értékelhetők.

B) Társaságnál bekövetkezett változások

A társaság szervezetében, a vezető tisztségviselők, az alkalmazottak körében és a tulajdonosi struktúrában az alaptőke öt százalékát elérő változások.

III.

Az éves jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) A kibocsátó tárgy üzleti évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírása, melynek legalább a üzleti évet megelőző két évvel történő összehasonlító elemzésére kell kiterjednie.

Az üzleti elemzésben legalább a következőkre kell kitérni:

1. a tevékenységi körben beállt változások, így különösen új tevékenységek, üzletágak, termékek, szolgáltatások bevezetése,

2. jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és céltartalékok változása,

3. befejezett vagy folyamatban lévő beruházások,

4. felvett hitelek alakulása, a likviditási helyzet elemzése,

5. pénzügyi adatok elemzése (bevételek, ráfordítások, eredmény, eszköz-forrás kapcsolatok),

6. üzleti kapcsolatok (vevők, szállítók) alakulása,

7. piaci pozíció alakulása, a változások értékelése,

8. alkalmazotti létszám alakulása,

9. befektetésekben bekövetkezett változások, a konszolidációba bevont társaságok gazdasági, pénzügyi helyzetének bemutatása,

10. üzletpolitikai tervek,

11. a társaság gazdálkodásának kiemelt kockázati tényezői.

b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.

c) A kibocsátó értékpapír struktúrájának változása:

1. a társaság által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,

2. a forgalomban levő értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi változásának részletes leírása,

3. a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó által kibocsátott értékpapír tulajdona.

d) A vezető állású személyek felsorolása. Ha a személyekben a tárgyévben változás következett be, a változás indoklása, s az új vezető állású személyek bemutatása.

e) A tárgyévet megelőző konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgáló által hitelesített adatai, a könyvvizsgálói záradék.

IV.

A helyi önkormányzatok éves jelentésének kötelező tartalmi elemei:

a) Az önkormányzat előző évi tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírása, melynek legalább a tárgyévet megelőző évvel történő összehasonlító elemzésre kell kiterjednie az éves beszámoló megfelelő részei alapján.

b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.

c) Az önkormányzat által kibocsátott értékpapírok struktúrájának változása:

1. az önkormányzat által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,

2. a forgalomban levő értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi változásának részletes leírása.

d) A választott és a hivatali vezető tisztségviselők személyében a tárgyévben történt változások, ezek indoklása, az új vezető tisztségviselők bemutatása.

e) Az előző év költségvetési beszámolója és a könyvvizsgálói záradék.

6. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre

I.

1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,

2. zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

3. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye,

4. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,

5. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van,

6. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,

7. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),

8. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy piacok bezáródása),

9. a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével,

10. a kibocsátó bankszámlájának zárolása,

11. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,

12. az alaptőke vagy a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése,

13. az alaptőke vagy a saját tőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,

14. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,

15. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen vagy az adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja,

16. vezető állású személyekben bekövetkezett változása, és az újonnan megválasztott vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége,

17. a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van,

18. vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,

19. a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

20. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

21. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétenni,

22. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási szándéka,

23. a kockázati tényezők jelentős megváltozása,

24. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,

25. kötvény esetén a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló záróközlemény,

26. kötvény esetén a kibocsátási célként megjelölt projekt előrehaladása, főbb határpontjainak, fázisainak megvalósulása,

27. a kibocsátó társaság székhelyének, elérhetőségének megváltozása (új cím, új központi telefonszám, faxszám stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége,

28. a kibocsátó társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés,

29. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír.

II.

Helyi önkormányzatok által közzéteendő információk

1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,

2. zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

3. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,

4. olyan közgyűlési döntés, amely az önkormányzat gazdálkodási helyzetét jelentősen befolyásolja,

5. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés,

6. az önkormányzat valamely bankszámlájának zárolása,

7. az önkormányzat elleni csődeljárás megindítása,

8. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,

9. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek (engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák stb.),

10. peres eljárás megindítása és lezárása az önkormányzat által vagy az önkormányzat ellen akkor, ha a perérték az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,

11. vezető tisztségviselők személyében bekövetkezett változás,

12. az önkormányzat vezető tisztségviselőjének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat (különösen gazdálkodási-pénzügyi bűncselekmények esetében),

13. az önkormányzat feloszlatását kezdeményező javaslat, illetve azt eredményező döntés meghozatala,

14. az önkormányzat új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

15. az önkormányzat meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

16. a kockázati tényezők jelentős megváltozása,

17. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott önkormányzat esetében jelentőséggel bír.

7. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendő ismertető kötelező tartalmi elemei

A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal esetén az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,

2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,

3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,

4. a forgalmazó megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók,

6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,

8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,

9. az átruházás korlátai,

10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,

11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,

12. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,

13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

15. az utolsó lezárt gazdasági év gazdálkodási adatai,

16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),

17. a forgalomba hozatallal megszerzendő tőke felhasználásának célja,

18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.

8. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A nyilvánosan működő részvénytársaságban vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén készítendő működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés kötelező tartalmi elemei

I. Működési terv

1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

3. a közreműködő forgalmazó neve, székhelye;

4. a vételi ajánlat közzétételének helye;

5. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozó üzletpolitikai elképzelések bemutatása – ideértve azt is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit –, amely részletezi az ajánlattevő által a társaság üzleti tevékenysége lényeges megváltoztatásának irányát és ennek okát.

II. Gazdasági tevékenységről szóló jelentés

1. Az ajánlattevő neve és székhelye (címe);

2. a vételi ajánlattal érintett részvénytársaság neve, székhelye;

3. az ajánlattevő cég történetének, illetve üzleti tevékenységének rövid bemutatása;

4. az ajánlattevő vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak rövid bemutatása;

5. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

6. az ajánlattevő, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezők, valamint a részvénytársaság, illetve az abban befolyással rendelkezők, illetve a részvénytársaság vezető tisztségviselői között létrejött esetleges megállapodások részletes ismertetése, ha azok kihatással lehetnek a vételi ajánlat értékelésére;

7. az ajánlattevő pénzügyi helyzetének bemutatása és az abban beállt változások ismertetése;

8. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlat teljesítésére megfelelő fedezettel rendelkezik és ennek bemutatása;

9. ha az ajánlat ellenértéke nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeit is tartalmazza:

a) az ellenértékként felajánlott értékpapírok kibocsátójának neve és kapcsolata az ajánlattevővel,

b) az értékpapírok lényegi jellemzői, feltételei,

c) ha az értékpapír tőzsdén jegyzett értékpapír, a legutolsó tizenkét hónap forgalmára vonatkozó információk (minimális ár, maximális ár, átlagár, mennyiség),

d) az értékpapírnak az ellenérték megállapítása során figyelembe vett ára, kiszámításának módja;

10. a vételi ajánlatban és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentésben szereplő adatok, információk valóságára vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozat.

9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A részvénytársaság igazgatóságának a vételi ajánlattal kapcsolatos véleményének kötelező tartalmi elemei

1. A részvénytársaság neve, székhelye;

2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve az ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, az ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);

3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;

4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;

5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;

6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;

7. ha a társaság igazgatósága független pénzügyi tanácsadót bízott meg:

a) a független pénzügyi tanácsadó megnevezése,

b) arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanácsadó esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja a tanácsadó azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon.

10. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadásához szükséges kérelem mellékletei

1. Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:

a) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot;

b) üzleti tervét;

c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai feltételek részletes leírását;

d) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;

e) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 92. §-ban, valamint a 108–112. §-ban előírt szabályzatok tervezetét;

f) értékpapír-letétkezelői tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét;

g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

h) ügynök igénybevétele esetén a szolgáltató és az ügynök közötti szerződés tervezetét;

i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 109. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére;

j) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét, és

k) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét;

l) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt.

2. Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az 1. pontban meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b) az előírt mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik;

e) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;

f) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezőnek részesedése van;

g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;

h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;

i) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;

j) a külföldi kérelmező által folytatott, 81. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;

k) a fióktelep formájában működő szolgáltató vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

l) a külföldi kérelmező esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

3. A kérelmezőnek a 81. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].

4. Hitelintézet kérelme esetén az 1. pontban foglaltakon túl mellékelni kell a 2. pont e) alpontjában meghatározott leírást, a 2. pont g) alpontjában meghatározott nyilatkozatot és a 2. pont k)l) alpontjában meghatározott szabályzatokat, valamint a Hpt.-ben meghatározott alapítási és – már működő hitelintézet esetén – működési engedélyét.

11. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A portfóliókezelési és a befektetési alapkezelési tevékenységet végzők személyi, tárgyi, technikai feltételei

Személyi feltételek

1. A tevékenység irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és rendelkezik a külön jogszabályban előírt vizsgával, és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

2. Portfóliókezelésre és befektetési eszközök kereskedésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal, valamint a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

3. A back office vezetésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzintézeti szakmai gyakorlattal, valamint a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik, és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

4. Amennyiben a portfóliókezelési tevékenységet végző szolgáltatásait, illetve termékeit maga is értékesíti, akkor erre a tevékenységre olyan szakembert köteles alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább egyéves szakmai gyakorlattal, valamint a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkezik, és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.

5. A fentiek esetében befektetési alapkezelőnél, Európai Befektetési Alap kezelőjénél, befektetési szolgáltatónál, hitelintézet/biztosító/nyugdíjpénztár befektetésekkel, illetve hitelintézet letétkezeléssel foglalkozó területén, a Magyar Nemzeti Banknál, a Felügyeletnél, a Pénzügyminisztériumban, tőzsdén, elszámolóháznál, Államadósság Kezelő Központnál, Magyar Államkincstárnál, továbbá ingatlanalap-kezelő esetében ingatlanforgalmazónál, illetve ezek külföldi megfelelőinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.

Tárgyi feltételek

A portfóliókezelési és befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, elektronikus postacím).

Technikai feltételek

Befektetési-alapkezelést és portfóliókezelést végzőnek rendelkeznie kell

a) olyan nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e törvényben előírt elkülönített kezelés és nyilvántartás követelménynek megfeleljen,

b) olyan portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak naprakész – és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő – kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére.

12. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.

2. A portfóliókezelési tevékenység és a portfóliókezelési tevékenységet végző egyéb tevékenységei szétválasztásának szabályai.

3. A front office és a back office tevékenységek szétválasztásának szabályai.

4. A szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.

5. Az adatok megőrzésének szabályai.

6. A titoktartás szabályai.

7. A portfóliókezelési és befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek a befektetők általi elérhetőségének szabályai.

13. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A befektetési alapkezelést és portfóliókezelést végző eljárási szabályzatának kötelező tartalmai elemei

1. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.

2. A partner kockázatkezelésének elveire vonatkozó szabályok.

3. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.

4. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.

5. A teljesítménymérés elvei, szabályai.

6. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.

7. A vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.

8. Szétosztási szabályok.

14. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A portfóliókezelési szerződés kötelező tartalmi elemei

1. A portfóliókezelési tevékenység megkezdésének feltételei.

2. A portfóliókezelési tevékenység megszűnésének módja és feltételei.

3. Befektetési irányelvek.

4. A lehetséges befektetési eszközök köre, különös tekintettel a származtatott eszközökre.

5. A portfóliókezelési díj megállapításának módja, mértéke és elszámolása.

6. A portfóliókezeléssel kapcsolatos költségek elszámolása.

7. A befektetési eszközök értékelésének szabályai.

8. A teljesítménymérés szabályai.

9. A portfólióba tartozó, a befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályai.

10. A befektetők tájékoztatásának szabályai.

15. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A portfóliókezelési és befektetési alapkezelési tevékenységet végző által a kezelt portfóliókon elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának, illetve közzétételének szabályai, elvei

Jelen melléklet szerint elkészített kimutatások nem helyettesítik azon jelentéseket, amelyeket a portfóliókezelési és a befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek annak érdekében kell elkészítenie, hogy megbízója a saját jelentési kötelezettségének meg tudjon felelni.

A teljesítményszámítási, bemutatási és közzétételi szabályok célja, hogy a befektetők biztosak lehessenek abban, hogy a teljesítményről szóló információk teljesek és helyesek. Ezen előírások betartása, illetve a hozamszámítási módszerek egységessége azt szolgálja, hogy az egyes portfóliók teljesítményét minél inkább összehasonlíthatóvá tegye. Ezen célok megvalósulása érdekében:

1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.

2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.

3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.

4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.

5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.

6. A készpénzből és készpénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.

7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.

8. A portfólió hozamának számításakor havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.

9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.

10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.

11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.

12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.

13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.

14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.

15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.

16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.

17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.

18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.

19. A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől kell bemutatni.

16. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A befektetési alap kezelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

I.

1. A befektetési alap neve, típusa, futamideje.

2. Garanciavállalás esetén a garanciavállalás pontos feltételei.

3. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje.

4. Az alapkezelő és a letétkezelő neve, székhelye.

5. Igénybe venni kívánt alvállalkozó neve, székhelye, rövid bemutatása igénybevételének indoka.

6. A befektetési alap részletes befektetési politikája, azon belül különösen:

a) a befektetési stratégia;

b) a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai,

c) az egyes értékpapírfajták – beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének – maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya, illetve annak figyelemkeltésre alkalmas módon történő feltüntetése, ha az alap harminc százalékot meghaladó mértékben kíván azonos devizában denominált értékpapírokba fektetni, kivéve a hazai fizetőeszközben denominált értékpapírokat,

d) a 20. számú melléklet „b” sorában foglalt korlátot meghaladó befektetési eszközök lehetséges köre,

e) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei, jelentős kockázati tényezők,

f) amennyiben a befektetési politikából következően biztosított a tőke-, illetve hozamgarancia, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása.

7. A befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása.

8. A befektetési jegyek forgalmazásának szabályai.

9. A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazásának az alapkezelő által történő felfüggesztésére vonatkozó szabályok.

10. A tőkenövekmény és a kifizetendő hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai.

11. A befektetési alapot terhelő valamennyi díj és költség tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás.

12. Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje.

13. Nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének az eladási és visszavásárlási árszámítási módszere.

14. Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje.

15. A befektetési alap megszűnésével, átalakulásával és beolvadásával kapcsolatos rendelkezések.

16. A portfólió egyes elemei értékelésének részletes szabályai.

17. A nyílt végű alapok esetében a visszaváltás igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya.

18. Nyílt végű alapok esetében a visszaváltási igények teljesítése céljára felvett hitelre vonatkozó szabályok.

19. A befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai.

20. Amennyiben az alap befektetési alapba fektető alap és a saját tőkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és működési költségei.

21. A származtatott termékekbe befektető befektetési alap tájékoztatója, rövidített tájékoztatója illetve kezelési szabályzata előlapján, figyelemkeltésre alkalmas módon fel kell hívni a befektetők figyelmét az alap szokásostól eltérő kockázati szintjére.

II.

1. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában az előzőekben foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni:

a) az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő szervezet nevét, székhelyét, tevékenységi körét és legfontosabb gazdasági adatait,

b) a jegyzés kezdő és zárónapját,

c) a befektetési jegyek lehetséges jegyzőit a név és a székhely (lakcím) megjelölésével.

2. Azon ingatlanalap esetében, amely befektetési politikájában adott ingatlanberuházás(ok) megvalósítását tűzte ki célul (projektalap), az adott ingatlanberuházás(oka)t, megvalósításuk körülményeit, feltételeit részletesen be kell mutatni.

17. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalához szükséges nyilvános tájékoztató kötelező tartalmi elemei

I.

1. A nyilvános ajánlattétel, eladási ajánlattétel adatai:

a) a létrehozandó, eladásra kínált befektetési alap rövid bemutatása;

b) jegyzési hely, eladási hely meghatározása;

c) jegyzés, fizetés módja;

d) jegyzési ár, vételi ár;

e) a jegyzési időszak kezdete és vége;

f) túl-, illetve aluljegyzés esetén követendő eljárás;

g) a joghatóság, háttérszabályok megnevezése;

h) a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása.

2. Ha az alapkezelő vagy a letétkezelő társasággal szemben a befektetési jegyek eladásának megkezdését megelőző három naptári éven belül csődeljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.

3. Kifejezett garanciavállalás esetén a garanciavállaló bemutatása.

4. A forgalmazó ingatlanértékelő, könyvvizsgáló neve, székhelye.

5. A befektetések lehetséges piacának bemutatása.

6. Zárt végű ingatlanalap befektetési jegyeinek ingatlanapport ellenében történő lejegyzése esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása.

7. A forgalmazási helyek, ügynökök meghatározása.

8. Az alapkezelő bemutatása: neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásának fontosabb adatai (előző három év mérlegeinek összehasonlító adatai, piaci helyzet bemutatása, alkalmazotti létszáma), az általa kezelt más befektetési alapok bemutatása (indulás dátuma, befektetési politika, méret, elért éves hozam), feladata.

9. A letétkezelő bemutatása: neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, alaptőkéje, tulajdonosi köre, vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásának fontosabb adatai (előző három év mérlege, alkalmazotti létszáma), feladata.

10. Az ingatlanértékelő bemutatása: neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásának fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.

11. A nyilvános tájékoztató kötelező melléklete a 16. számú melléklet alapján összeállított kezelési szabályzat.

II.

1. Amennyiben a fenti pontok közül az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlan értékelő bemutatását a társaságok éves jelentéseivel helyettesítik, akkor azt nem kell a tájékoztatóba foglalni.

2. A portfólió egyes elemei értékelésének szabályaira vonatkozó értékelési szabályzatot a kezelési szabályzattól külön is át lehet adni a befektetőnek.

18. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A rövidített tájékoztató kötelező tartalmi elemei

1. A rövidített tájékoztató feladata, hogy a kibocsátási tájékoztató, illetve alapkezelési szabályzat helyett egy rövid, lényegre szorítkozó információs anyag álljon a befektető rendelkezésére. A rövidített tájékoztató nem lehet régebbi tizenöt hónaposnál.

2. A rövidített tájékoztatónak egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:

1. A befektetési alap célja, a befektetési politika által kitűzött befektetési cél;

2. Az alapkezelő megnevezése, bemutatása;

3. A forgalmazó megnevezése, bemutatása;

4. A letétkezelő megnevezése, bemutatása;

5. Az alap könyvvizsgálójának megnevezése;

6. A tanácsadó megnevezése, bemutatása;

7. Az alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázatok részletes bemutatása;

8. A befektetőket terhelő közvetlen és közvetett költségek;

9. A befektetők érdekvédelme: garanciák és biztonsági elemek;

10. Az alap múltbeli hozama;

11. Forgalmazási helyek felsorolása, az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye.

3. A rövidített tájékoztatónak kötelezően tartalmaznia kell az alábbi kitételt:

„Az alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.”

19. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a futamidő lejártakor a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,

b) az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

c) az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,

d) a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,

e) a befektetők között felosztható tőkét,

f) az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és

g) a kifizetés kezdő napját és helyét.

20. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Alap típusa
nyilvános,
nyílt végű
értékpapír
nyilvános,
zárt végű
értékpapír
Saját tőkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit
a) megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok 15% 20%
b) egyéb tőzsdei értékpapírok 10% 10%
c) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok 2% 10%
Saját tőkére vetített, összesített limit
d) „b” sor szerinti limitet meghaladó, megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok 40% 60%
e) tőzsdén nem jegyzett értékpapírok 10% 30%
f) befektetési jegyek 5% 20%
Saját tőkére vetített, egyéb limit
g) azonos sorozatba tartozó állampapírok 35% 35%

21. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A befektetési jegy nyilvános kibocsátása esetén készítendő féléves és éves jelentés kötelező tartalmi elemei

Az éves és féléves jelentéseknek, az abban foglaltaknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alap tevékenységét, kockázatait és eredményét meg lehessen ítélni.

Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

1. a befektetési alap megnevezése, típusa, futamideje;

2. az alapkezelő, az igénybe vett forgalmazó és a letétkezelő társaság neve és székhelye;

3. a könyvvizsgáló és az ingatlanértékelő neve és székhelye;

4. a befektetési eszköz-, illetve ingatlanállomány összetétele fajtánként, típusonként, illetve a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint részletezve az időszak elején és végén;

5. a forgalomba hozott, eladott, a tárgyidőszak lezárásakor forgalomban lévő befektetési jegyek száma, a portfólió összesített nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték;

6. az alap részére igénybe vett hitel feltételei;

7. a tájékoztatási időszakban az alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása legalább havi bontásban, valamint a kifizetett hozamok;

8. az alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása;

9. az éves jelentés esetén az alap könyvvizsgáló által hitelesített mérlege;

10. az éves jelentés esetén a befektetési alapra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés;

11. az éves jelentés esetén:

a) a befektetésekből származó bevételek,

b) egyéb bevételek,

c) a befektetési alapkezelőnek fizetett díjak,

d) a letétkezelőnek fizetett díjak,

e) egyéb díjak és adók,

f) a kifizetett és újra befektetett bevételek,

g) a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés,

h) más, az eszközök értékét befolyásoló változások;

12. az éves jelentés esetén:

a) a portfólió összesített nettó eszközértéke és az egy jegyre jutó nettó eszközérték az utolsó három évben,

b) a származtatott ügyletekre vonatkozó adatok.

22. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A törvény előkészítése során figyelembe vett EU-irányelvek

1. A Tanács 1979. március 5-i 79/279/EGK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei bevezetése feltételeinek összehangolásáról.

2. A Tanács 1980. március 17-i 80/390/EGK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei bevezetésekor közzéteendő bevezetési tájékoztató összeállítására, megvizsgálására és terjesztésére vonatkozó előírások összehangolásáról.

3. A Tanács 1987. június 22-i 87/345/611/EGK irányelve, amely az értékpapírok hivatalos tőzsdei bevezetésekor közzéteendő bevezetési tájékoztató összeállítására, megvizsgálására és terjesztésére vonatkozó előírások összehangolásáról szóló 80/390/EGK irányelvet módosítja.

4. A Tanács 1990. április 23-i 90/211/EGK irányelve, amely a 80/390/EGK irányelvet módosítja a nyilvános ajánlattétel tájékoztatójának tőzsdei bevezetési tájékoztatóként történő kölcsönös elismerését illetően.

5. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/18/EK irányelve, amely az értékpapírok hivatalos tőzsdei bevezetésekor közzéteendő bevezetési tájékoztató összeállítására, megvizsgálására és terjesztésére vonatkozó előírások összehangolásáról szóló 80/390/EGK irányelvet módosítja.

6. A Tanács 1982. február 3-i 82/121/EGK irányelve azon társaságok által rendszeres alapon közzéteendő információkról, amelyeknek részvényei a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetésre kerültek.

7. A Tanács 1982. március 3-i 82/148/EGK irányelve, amely az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése feltételeinek összehangolásáról szóló 79/279/EGK és az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésekor közzéteendő bevezetési tájékoztató összeállítására, megvizsgálására és terjesztésére vonatkozó előírások összehangolásáról szóló 80/390/EGK irányelveket módosítja.

8. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

9. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.

10. A Tanács 1988. december 12-i 88/627/EGK irányelve a tőzsdén jegyzett társaságban befolyásoló részesedés megszerzésekor és annak megszűnésekor közzéteendő információkról.

11. A Tanács 1989. április 17-i 89/298/EGK irányelve az átruházható értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor közzéteendő tájékoztató összeállításával, megvizsgálásával és elosztásával kapcsolatos követelmények összehangolásáról.

12. A Tanács 1989. november 13-i 89/592/EGK irányelve a bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezések összehangolásáról.

13. A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott befektetési szolgáltatásokról.

14. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.

15. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.