Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.28.)

2001. évi CXXI. törvény - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 2/2. oldal

83. § (1) A Be. 393/A. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, az alkalmazandó vagyonelkobzás és a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben.”

(2) A Be. 393/B. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetőleg a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani.”

(3) A Be. 397. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, ha azt a szabadlábon lévő terhelttel szemben bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény (Btk. 137. § 8. pont) miatt szabta ki.”

(4) A Be. 398/B. §-ának (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség esetén

(1) A rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetőleg részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette.”

(5) A Be. 398/D. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(6) A Be. 402. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetését az igazságügyminiszter különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy részben elengedheti.”

84. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról rendelkező 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Btk. 304-306. §-ának alkalmazása szempontjából pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy.”

(2) Btké. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell.”

(3) A Btké. 27. § (3) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az a)-b) pontok jelölése b)-c) pontokra módosul:

(Nem valósul meg bűncselekmény, ha)

„a) a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését (288. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékű támogatásra, vagy más gazdasági előnyre nézve követik el,”

85. § (1) A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bvtvr.) VIII. fejezetének VI. címe helyébe a következő cím lép:

„A vagyonelkobzás foganatosítása”

(2) A Bvtvr. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § A vagyonelkobzás foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata.”

86. § A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Központ az együttműködő szervektől átvett következő adatokat kezeli:

a) a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel bűntettére vonatkozó adatokat,

b) a bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) elkövetett ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményekre vonatkozó adatokat,

c) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) bűntettére vonatkozó adatokat,

d) a Btk. 250-254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntettére, a Btk. 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntettére, a Btk. 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntettére, valamint a Btk. 258/B-258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntettére vonatkozó adatokat,

e) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntettére, a Btk. 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntettére, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntettére, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntettére, a Btk. 270/A. §-ának (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntettére vonatkozó adatokat, a Btk. 282. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekményére vonatkozó adatokat,

f) a Btk. 287. §-ába ütköző nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntettére és a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntettére vonatkozó adatokat.

(2) A Központ - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az együttműködő szervektől átvett, a bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem megzavarása [Btk. 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (2) bekezdés b) pont], fegyvercsempészet [Btk. 263/B. § (2) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [Btk. 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [Btk. 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [Btk. 307. § (3) bekezdés a) pont], csempészet és vámorgazdaság [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont], bankkártyával visszaélés [Btk. 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [Btk. 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pontjai], illetve zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés a) pontja] bűntettére vonatkozó adatokat is jogosult kezelni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt bűncselekményekre vonatkozó adatok alatt a felderítés során felmerült, illetőleg a gyanúval érintett bűncselekménnyel, az elkövetés módszerével és eszközével összefüggő adatokat - beleértve az ezzel összefüggésben szerzett javakra és azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra és egyéb módszerekre, eszközökre vonatkozó adatokat - kell érteni.

(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján kezelt adatok az érintett bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig kezelhetők. A határidő számításának kezdete az a nap, amelyen az együttműködő szerv a felderítés alapjául szolgáló adatot megismerte. Ha a felderítéssel egy időben büntetőeljárás indul, a határidő számításának kezdete a nyomozás elrendelésének napja.”

87. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Btk.-nak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye. Az egységes szöveget e törvény hatálybalépését megelőzően két hónappal kell közzétenni.

88. § (1) Ez a törvény 2002. április 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 38. §-a (2) bekezdésének 6. pontja, 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja, 62-63. §-a, 64. §-ának (3) bekezdése, 82. §-ának (2) és (4) bekezdése, 96. §-ának (2) bekezdéséből „a vagyonelkobzás és” szövegrész, 109. §-ának (1) bekezdése, 205. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 207. §-a (3) bekezdésnek c) pontja, 217. §-a, 258/F. §-ának 1. pontja, 263. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 263/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 263/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 277/A. §-ának (3) bekezdése, 282. §-a (5) bekezdésének b) pontja, 310. §-a (4) bekezdésének b) pontja, 311/A. §-ának (5) bekezdése, 312. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 316. §-a (7) bekezdésének c) pontja, 318. §-a (7) bekezdésének c) pontja, 323. §-a (3) bekezdése, 326. §-a (6) bekezdésének c) pontja,

b) a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 371-372. §-a,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 19. §-ának (3) bekezdése, valamint

d) a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bvtvr.) 76. §-a és 88. §-ának (1)-(2) bekezdése

a hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btk.

a) 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontjában a „bűnszervezet létrehozása (263/C. §)” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben részvétel (263/C. §)”,

b) 87/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „bűnszervezet létrehozása (263/C. §)” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben részvétel (263/C. §)”

szövegrész lép.

(4) A Be. 25. §-ának d) pontjában a „bűnszervezet létrehozása (263/C. §)” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben részvétel (263/C. §)” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lép a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 45/A. §-ának (7) bekezdése.

89. § Ha a 2002. április 1. napja előtt elkövetett bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben a Btk. 2002. március 31. napjáig hatályos rendelkezései alapján vagyonelkobzás mellékbüntetést, illetőleg elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést kell elrendelni, a vagyonelkobzással, illetőleg az elkobzással, a vagyoni előny vagy az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezéssel kapcsolatos eljárási kérdésekre a Be.-nek a 2002. március 31. napjáig hatályban lévő rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék

90. § E törvény az Európai Unió következő jogforrásainak büntető anyagi jogi rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (1-3. Cikk),

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve (1-3. Cikk),

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve (1-2. Cikk, 5. Cikk),

az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit és az Európai Közösségek tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény (1-3. Cikk),

a Tanács 2000. május 29-i kerethatározata az euró bevezetésével kapcsolatos hamisítások büntetőjogi büntetésekkel és egyéb szankciókkal való hatékonyabb üldözéséről,

az 1998. december 22-i együttes fellépés a magánszektorban tapasztalható korrupcióról (1-4. Cikk),

az 1998. december 21-i együttes fellépés a bűnöző szervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról,

az 1998. december 3-i együttes fellépés a bűncselekményből származó javak lefoglalásáról és elkobzásáról (1. Cikk 2. bekezdés),

az Európa Tanács 1990. évi egyezménye a bűncselekményből származó javak tisztára mosásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (2. Cikk 1. bekezdés, 6. Cikk),

a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (27. Cikk 1. bekezdés).