Időállapot: közlönyállapot (2001.XII.28.)

2001. évi CXXI. törvény - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 2/2. oldal

83. § (1) A Be. 393/A. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, az alkalmazandó vagyonelkobzás és a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben.”

(2) A Be. 393/B. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetőleg a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani.”

(3) A Be. 397. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, ha azt a szabadlábon lévő terhelttel szemben bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény (Btk. 137. § 8. pont) miatt szabta ki.”

(4) A Be. 398/B. §-ának (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség esetén

(1) A rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetőleg részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette.”

(5) A Be. 398/D. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(6) A Be. 402. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetését az igazságügyminiszter különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy részben elengedheti.”

84. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról rendelkező 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Btk. 304–306. §-ának alkalmazása szempontjából pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy.”

(2) Btké. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell.”

(3) A Btké. 27. § (3) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az a)b) pontok jelölése b)c) pontokra módosul:

(Nem valósul meg bűncselekmény, ha)

„a) a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését (288. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékű támogatásra, vagy más gazdasági előnyre nézve követik el,”

85. § (1) A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bvtvr.) VIII. fejezetének VI. címe helyébe a következő cím lép:

„A vagyonelkobzás foganatosítása”

(2) A Bvtvr. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § A vagyonelkobzás foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata.”

86. § A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Központ az együttműködő szervektől átvett következő adatokat kezeli:

a) a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel bűntettére vonatkozó adatokat,

b) a bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) elkövetett ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményekre vonatkozó adatokat,

c) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) bűntettére vonatkozó adatokat,

d) a Btk. 250–254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntettére, a Btk. 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntettére, a Btk. 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntettére, valamint a Btk. 258/B–258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntettére vonatkozó adatokat,

e) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntettére, a Btk. 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntettére, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntettére, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntettére, a Btk. 270/A. §-ának (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntettére vonatkozó adatokat, a Btk. 282. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekményére vonatkozó adatokat,

f) a Btk. 287. §-ába ütköző nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntettére és a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntettére vonatkozó adatokat.

(2) A Központ – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az együttműködő szervektől átvett, a bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem megzavarása [Btk. 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (2) bekezdés b) pont], fegyvercsempészet [Btk. 263/B. § (2) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [Btk. 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [Btk. 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [Btk. 307. § (3) bekezdés a) pont], csempészet és vámorgazdaság [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont], bankkártyával visszaélés [Btk. 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [Btk. 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pontjai], illetve zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés a) pontja] bűntettére vonatkozó adatokat is jogosult kezelni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben felsorolt bűncselekményekre vonatkozó adatok alatt a felderítés során felmerült, illetőleg a gyanúval érintett bűncselekménnyel, az elkövetés módszerével és eszközével összefüggő adatokat – beleértve az ezzel összefüggésben szerzett javakra és azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra és egyéb módszerekre, eszközökre vonatkozó adatokat – kell érteni.

(4) Az (1)–(2) bekezdés alapján kezelt adatok az érintett bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig kezelhetők. A határidő számításának kezdete az a nap, amelyen az együttműködő szerv a felderítés alapjául szolgáló adatot megismerte. Ha a felderítéssel egy időben büntetőeljárás indul, a határidő számításának kezdete a nyomozás elrendelésének napja.”

87. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Btk.-nak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye. Az egységes szöveget e törvény hatálybalépését megelőzően két hónappal kell közzétenni.

88. § (1) Ez a törvény 2002. április 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 38. §-a (2) bekezdésének 6. pontja, 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja, 62–63. §-a, 64. §-ának (3) bekezdése, 82. §-ának (2) és (4) bekezdése, 96. §-ának (2) bekezdéséből „a vagyonelkobzás és” szövegrész, 109. §-ának (1) bekezdése, 205. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 207. §-a (3) bekezdésnek c) pontja, 217. §-a, 258/F. §-ának 1. pontja, 263. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 263/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 263/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 277/A. §-ának (3) bekezdése, 282. §-a (5) bekezdésének b) pontja, 310. §-a (4) bekezdésének b) pontja, 311/A. §-ának (5) bekezdése, 312. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 316. §-a (7) bekezdésének c) pontja, 318. §-a (7) bekezdésének c) pontja, 323. §-a (3) bekezdése, 326. §-a (6) bekezdésének c) pontja,

b) a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 371–372. §-a,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 19. §-ának (3) bekezdése, valamint

d) a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bvtvr.) 76. §-a és 88. §-ának (1)–(2) bekezdése

a hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btk.

a) 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontjában a „bűnszervezet létrehozása (263/C. §)” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben részvétel (263/C. §)”,

b) 87/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „bűnszervezet létrehozása (263/C. §)” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben részvétel (263/C. §)”

szövegrész lép.

(4) A Be. 25. §-ának d) pontjában a „bűnszervezet létrehozása (263/C. §)” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben részvétel (263/C. §)” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lép a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 45/A. §-ának (7) bekezdése.

89. § Ha a 2002. április 1. napja előtt elkövetett bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben a Btk. 2002. március 31. napjáig hatályos rendelkezései alapján vagyonelkobzás mellékbüntetést, illetőleg elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést kell elrendelni, a vagyonelkobzással, illetőleg az elkobzással, a vagyoni előny vagy az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezéssel kapcsolatos eljárási kérdésekre a Be.-nek a 2002. március 31. napjáig hatályban lévő rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék

90. § E törvény az Európai Unió következő jogforrásainak büntető anyagi jogi rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (1–3. Cikk),

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve (1–3. Cikk),

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve (1–2. Cikk, 5. Cikk),

az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit és az Európai Közösségek tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény (1–3. Cikk),

a Tanács 2000. május 29-i kerethatározata az euró bevezetésével kapcsolatos hamisítások büntetőjogi büntetésekkel és egyéb szankciókkal való hatékonyabb üldözéséről,

az 1998. december 22-i együttes fellépés a magánszektorban tapasztalható korrupcióról (1–4. Cikk),

az 1998. december 21-i együttes fellépés a bűnöző szervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról,

az 1998. december 3-i együttes fellépés a bűncselekményből származó javak lefoglalásáról és elkobzásáról (1. Cikk 2. bekezdés),

az Európa Tanács 1990. évi egyezménye a bűncselekményből származó javak tisztára mosásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (2. Cikk 1. bekezdés, 6. Cikk),

a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (27. Cikk 1. bekezdés).