Időállapot: közlönyállapot (2002.III.8.)

2002. évi IX. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 2/2. oldal

(2) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal.

(3) A helyettes szülői díj megállapításánál és folyósításánál a 66/F. § (3) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

(4) A helyettes szülő - a működtető hozzájárulásával - nevelőszülői feladatot vagy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A-66/F. §-okat, illetve a 43. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.”

50. § A Gyvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

(2) A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá

a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,

b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket,

c) a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

(3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén

a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, illetve a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,

b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

c) kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,

d) kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,

e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,

f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,

g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására.

(4) A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.

(5) A települési önkormányzat jegyzője - kérelemre bármikor, hivatalból évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülőt figyelmeztetni kell.

(6) A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.”

51. § A Gyvt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha

a) a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható,

b) a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal,

c) a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el,

d) a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.

(2) A védelembe vétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg.

(3) Ha a települési önkormányzat jegyzője a védelembe vételt a 68. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelte el, a védelembe vétel indokolt esetben a fiatalkorú kérelmére a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig tart.”

52. § (1) A Gyvt. 72. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen”

„b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát.”

(2) A Gyvt. 72. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

„(2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.”

53. § A Gyvt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) Az illetékes gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétől számított

a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy

b) harminc napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy

c) hatvan napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak.

(3) A külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala haladéktalanul

a) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi tartózkodásának rendezése végett, és/vagy

b) kezdeményezi a jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása érdekében, vagy

c) értesíti az illetékes külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történő visszajuttatása céljából.

(4) A Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala a külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, vagy megszüntetésével egyidejűleg a gyermek esetleges gyámságáról, örökbefogadásáról.”

54. § (1) A Gyvt. 76. §-ának (1) bekezdése a következő új d)-f) pontokkal egészül ki:

(A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha)

„d) a gyermeket családba fogadják,

e) a gyermeket örökbe fogadják,

f) a gyermeket tartós nevelésbe veszi.”

(2) A Gyvt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban

a) a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban történő elhelyezését követően válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető, vagy

b) a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt.”

55. § (1) A Gyvt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám, a hivatásos gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről.”

(2) A Gyvt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az átmeneti nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermek tartós nevelésbe került, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy ha a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a külön élő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került.”

56. § A Gyvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a) a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,

c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik,

feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséről a Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,

d) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél.

(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

(3) Ha az (1) bekezdés d) pontja alapján a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el, akkor az elhelyezéssel egyidejűleg hivatásos gyámot rendel, figyelemmel a Csjt. 91. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján szünetelő szülői felügyeleti jogra.

(4) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre.

(5) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(6) A gyermeknek nevelőszülőhöz, gyermekotthonba vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonába viteléről a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(7) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám), a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján évente - a három éven aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló - nevelőszülői, gyermekotthoni - környezetbe kerülését.”

57. § A Gyvt. a következő új 81/A-81/D. §-okkal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Nevelési felügyelet

81/A. § (1) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendeléséről a speciális gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint az illetékes gyámhivatalt.

(3) A gyámhivatal értesítésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.

81/B. § (1) A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre

a) a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett,

b) a 77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással érintett speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely - saját vagy mások életére, testi épségére - jelentős veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.

(2) A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot.

(3) A gyámhivatal a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott gyermek

a) a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,

b) meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhatja,

c) a gyám (hivatásos gyám) egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(4) A gyámhivatal a határozathozatal előtt - a gyermek állapotát figyelembe véve - meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint beszerzi a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.

(5) A gyámhivatal a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményétől csak kivételesen indokolt esetben térhet el.

(6) A gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletéről 8 napon belül határoz. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta felülvizsgálja a megyei, fővárosi szakértői bizottság véleménye alapján.

81/C. § (1) A gyámhivatal nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyámhivatal a határozatát - annak közlésétől számított három napon belül - felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi.

(2) A bíróság nemperes eljárásban, a határozat megküldésétől számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(3) Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(4) A bírósági eljárásban biztosítani kell a gyermek megfelelő képviseletét. A gyermek képviseletére a gyermekjogi képviselő is jogosult. Ha a gyermeknek az eljárás során nincs képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki.

(5) A bírósági eljárásban hozott érdemi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

81/D. § A nevelési felügyelet megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő elteltével, továbbá hivatalból vagy - a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekotthon vezetője általi - kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti eljárás során minden esetben ki kell kérni a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét.”

58. § A Gyvt. 82-83. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után - a (6) bekezdésben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményének segítségével határozza meg.

(2) Az elhelyezés során - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a gyermeket elsősorban örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni.

(3) Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek

a) életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére,

b) testvéreivel való együttes elhelyezésre,

c) nevelésének megkívánt folyamatosságára,

d) vallási és lelkiismereti meggyőződésére,

e) korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra,

f) érdekében a 141. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján vezetett nyilvántartásokra.

(4) A gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének előmozdítása, illetve tartós, családszerű környezetének biztosítása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az elhelyezési értekezlet a gyermek véleményét figyelembe vevő elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadására a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Az elhelyezési értekezlet résztvevőinek körét és működésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(5) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője és a szülő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat együttműködik.

(6) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a megyei, fővárosi önkormányzat javaslata alapján a megyei gyámhivatal, az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet javaslata alapján a szociális és családügyi miniszter jelöli ki, ötéves időtartamra.

(7) A megyei, fővárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság legalább három tagból, illetve a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagjai közé ki kell jelölni legalább egy-egy fő gyermekorvost, gyermek-szakpszichológust, szociális munkást. A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tag mellé ki kell jelölni még egy-egy fő pszichiátert, gyógypedagógust. A gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére a bizottság munkájába bevonhatók a gyermek egészségi, mentális és általános személyiség állapota szerinti eseti szakértők is.

(8) A megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság tevékenységéről évente beszámol a kijelölő megyei, fővárosi gyámhivatalnak, illetve a szociális és családügyi miniszternek.

(9) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye tartalmazza különösen a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatot, indoklással együtt.

(10) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye ellen külön fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálatát az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban lehet kérni. A fellebbezési eljárásban a megyei, fővárosi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát, valamint szükség szerinti új szakvélemény készítését az országos szakértői bizottság végzi.

83. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti - a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét.

(2) Az évenkénti felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési terv.

(3) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha

a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen megváltoztak,

b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes,

c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik,

és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelő módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét azonnali hatállyal megváltoztatja, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti.

(5) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal egyidejűleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét.

(6) Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha

a) kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) diákotthonban, kollégiumban van, vagy

c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából 30 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, vagy

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti.

(7) A gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez, illetve megváltoztatásához - a (6) bekezdés a) és d) pontjának kivételével - a gyám előzetesen beszerzi a gyámhivatal jóváhagyását. A (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a gyám értesíti a gyámhivatalt a tartózkodási hely kijelöléséről vagy megváltozásáról.

(8) A gyámhivatal a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról annak benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. Ha a gyámhivatal nyolc nap alatt nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhivatal a gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.”

59. § (1) A Gyvt. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Gyámi feladatokat lát el a nevelőszülő - feltéve, ha a gyámságot vállalja - továbbá a gyermekotthon vezetője. A Szociális és Családügyi Minisztérium speciális gyermekotthonának vezetője az otthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető.”

(2) A Gyvt. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A gyámhivatal a gyermek számára - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki, ha

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

b) a nevelőszülő a gyámságot nem vállalta,

c) a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.

(4) Ha a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv működteti, a gyámhivatal a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a gyermek számára elsősorban a működtető által kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki.

(5) A hivatásos gyám egyidejűleg legfeljebb negyven gyermek gyámságát láthatja el.”

60. § A Gyvt. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelőszülő vagy a gyermekotthon vezetője látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője és ha a gyámhivatal a nevelőszülőt erre felhatalmazta - vagyonának a kezelője:”

61. § A Gyvt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.”

62. § (1) A Gyvt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a nevelőszülőt a gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje.”

(2) A Gyvt. 87. §-ának (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a gyermeket megillető családi pótlék, iskoláztatási támogatás, illetve árvaellátás igénylése, valamint annak gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése.”

(3) A Gyvt. 87. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti - a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott munkatársai közül jelöli ki.”

(4) A Gyvt. 87. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gyermek képviselőjeként a gyámhivatal a megyei, fővárosi gyámhivatalban működő gyermekjogi képviselőt rendeli ki.”

63. § A Gyvt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyámságot nevelőszülő látja el, a gyámhivatal a gyámot kérésére felhatalmazhatja a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is.”

64. § A Gyvt. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti - a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.”

65. § A Gyvt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.”

66. § A Gyvt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után - kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri.

(2) Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

(3) A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el.

(4) Az utógondozás feladatainak ellátásába önkéntes segítők, társadalmi szervezetek, alapítványok és egyházi jogi személyek is bevonhatók.

(5) A gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor ismételten elrendeli, melynek során elsősorban a fiatal felnőtt volt utógondozóját, ha ez nem lehetséges, a fiatal felnőtt lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki.

(6) A gyámhivatal az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig meghosszabbítja.”

67. § A Gyvt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § (1) A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy

b) a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy

c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy

d) sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja.

(2) Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltéséig kérheti.

(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha

a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy

b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg,

feltéve, ha lakhatása saját vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható.

(4) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került.

(5) Az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon befogadó nyilatkozatát vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó nyilatkozatát. A befogadó nyilatkozat megtagadása esetén a gyámhivatal köteles kikérni az intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét.

(6) Az utógondozói ellátás a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltéséig ismételten elrendelhető. Nincs helye az ismételt elrendelésnek, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak miatt került sor, és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év még nem telt el.

(7) Az utógondozói ellátásban részesülő, tanintézményben nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató munkaképes fiatal felnőtt köteles a megyei, fővárosi munkaügyi központtal együttműködni.

(8) Az utógondozói ellátást nyújtó az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megkeresi az illetékes gyámhivatalt, és kezdeményezi az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnőtt az ellátást nem veszi igénybe, és ennek okáról nem értesíti az ellátást nyújtót.

(9) Megszűnik az utógondozói ellátás

a) a fiatal felnőttnek, az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő - a házirendben meghatározott - idő elteltével,

b) a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb huszonötödik évének betöltésével.

(10) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt

a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn,

b) ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja,

c) a nevelőszülőjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,

d) a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdek-képviseleti fóruma is egyetért.”

68. § (1) A Gyvt. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a kiegészítő családi pótlékot, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.”

(2) A Gyvt. 94. §-a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre módosul:

„(3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén

a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,

b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát,

c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,

d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.]

köteles működtetni.

(4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni.”

69. § A Gyvt. 95. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai

95. § (1) A megyei, a fővárosi és - a 94. § (2) bekezdésében meghatározott feladatain túl - a megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást, a megyei, a fővárosi önkormányzat a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

(2) A megyei, a fővárosi önkormányzat által fenntartott otthont nyújtó, valamint utógondozói ellátást biztosító intézmények ellátási területe - a megyei jogú város területének kivételével - a megyére, illetve a fővárosra terjed ki.

(3) A fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás arról is rendelkezhet, hogy a fővárosi önkormányzat gondoskodik a gyermekek átmeneti gondozásának e törvényben meghatározott formájáról.”

70. § A Gyvt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § (1) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 81. § (1) bekezdése szerint, valamint a 94. § (6) bekezdésének figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban biztosítja.

(2) Az intézmények ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetőleg ne haladja meg az ötven km-t.

(3) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és működés anyagi, személyi és tárgyi feltételei valamennyi feladat ellátásához külön-külön biztosítva vannak.

(4) A közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú intézmények feladatát látja el.

(5) A (4) bekezdés szerinti intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is működhet, különösen családsegítő szolgálat, illetve családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző intézményegység.

(6) A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.

(7) A fenntartó kezdeményezi a megyei gyámhivatalnál a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó működési engedéllyel rendelkező gyermekjóléti szolgálatok és lakásotthonok közül a módszertani feladatokat ellátó intézmény kijelölését, azzal, hogy ellátási típusonként a megyében egy, a fővárosban két módszertani intézet működhet. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(8) A szociális és családügyi miniszter - pályázat útján, a fenntartó egyetértésével

a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézményt,

b) az átmeneti gondozást biztosító otthonok, a nevelőszülői hálózatok, a speciális gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi innovatív szolgáltatást alaptevékenységként végző, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező szervezetek közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt

jelöl ki. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(9) A kijelölt módszertani intézmény feladatkörében

a) részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában,

b) a kijelölt feladatok tekintetében ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására,

c) szakmai tanácsadással segíti a kijelölt feladatok tekintetében a területén levő gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai munkáját,

d) szakértőként közreműködik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében,

e) kezdeményezi a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét.”

71. § A Gyvt. 98. §-ának (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép:

„A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezése

98. § (1) Az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkező bármely természetes személy, állami és nem állami szerv gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytathat, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, illetve helyettes szülői vagy nevelőszülői hálózatot működtethet.”

72. § A Gyvt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie az e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.

(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet.”

73. § A Gyvt. 100. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési engedélyhez kötött. A működési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(2) A működési engedélyt

a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a tevékenység székhelye, illetve telephelye szerint kijelölt városi önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője,

b) az a) pontban nem szabályozott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén a tevékenység székhelye, illetve telephelye szerint illetékes megyei gyámhivatal (a) és b) pont a továbbiakban együtt: működést engedélyező szerv) adja ki. A kijelölt városi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét külön kormányrendelet határozza meg.”

74. § (1) A Gyvt. 101. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő új h)-j) pontokkal egészül ki:

[A szociális és családügyi miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

„d) kijelöli az országos és regionális módszertani feladatokat ellátó intézményeket,”

„h) gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről,

i) létrehozza és működteti a család- és gyermeki jogok biztosának hivatalát,

j) gondoskodik az országos örökbefogadási nyilvántartás működtetéséről.”

(2) A Gyvt. 101. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul.

„(3) A szociális és családügyi miniszter gondoskodik az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett

a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, továbbá

b) akut orvosi ellátást nem igénylő - egyedi gondozásra szoruló - szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedő gyermekek ellátásának feltételeiről, feltéve, ha - az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján - a gondozásuk máshol nem biztosítható vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében speciális gyermekotthonokat tart fenn.

(4) A szociális és családügyi miniszter megszervezi a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében - ha a külön jogszabály alapján számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni - gyermekotthont tarthat fenn.”

75. § A Gyvt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet továbbképző, tudományos és módszertani intézmény. Az Intézet módszertani tevékenységet végez és ellátja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakmai ellenőrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, valamint a külön jogszabály által tevékenységi körébe utalt egyéb speciális feladatokat és szolgáltatásokat.”

76. § (1) A Gyvt. 103. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép:

„A Család- és Gyermekvédelmi Tanács

103. § (1) A Család- és Gyermekvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) a szociális és családügyi miniszter tanácsadó - elsősorban a családpolitikai és a gyermekvédelem területére vonatkozó jogszabálytervezeteket, szakmai koncepciókat - véleményező és javaslattevő testülete.

(2) A Tanács működési feltételeit a szociális és családügyi miniszter a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet útján biztosítja.”

(2) A Gyvt. a 103. §-t követően a következő 103/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék

103/A. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék) tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik részt vehetnek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a gyermek személyiségével kapcsolatos - különleges szakértelmet igénylő - jelentős tény vagy körülmény megítélésében.

(2) A Névjegyzékbe az vehető fel, aki büntetlen előéletű és a külön jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú képesítéssel, továbbá szakterületén szerzett legalább ötéves gyakorlattal rendelkezik és szakterületének elismert képviselője.

(3) A Névjegyzékbe pályázat útján lehet felvételt nyerni. A Névjegyzékbe való felvétel öt évre szól, amely többször megismételhető. Egy pályázó legfeljebb két szakterületet jelölhet meg.

(4) A pályázati feltételeket a Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A pályázatokat a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez kell benyújtani. Az Intézet gondoskodik - a Család- és Gyermekvédelmi Tanács véleményének kikérésével - a Névjegyzék vezetéséről. A Névjegyzékbe történő felvételi eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”

77. § (1) A Gyvt. 104. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a 104. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő új g)-j) pontokkal egészül ki:

„A fenntartó feladat- és jogköre

(1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója”

„e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát,

f) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről,

g) gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat,

h) gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről,

i) kikéri a megyei gyámhivatal véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény megszüntetése, feladatkörének megváltoztatása esetén,

j) kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet.”

(2) A Gyvt. 104. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ellenőrzés eredményeképpen az állami és nem állami fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy más belső szabályzatot megsemmisíti.”

(3) A Gyvt. 104. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szakmai munka eredményességét különösen a Névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, a megyei gyámhivatal szakmai ellenőrzése, illetve az intézmény által készített beszámoló alapján értékeli.

(5) Az állami és nem állami intézmény évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó, szakmai és pénzügyi beszámolót adjon.”

(4) A Gyvt. 104. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:

„(6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény egyházi fenntartója az (1) bekezdés a), b), f), g), i) pontjában meghatározott feladatokon túl gondoskodik az intézmény

a) szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának elkészítéséről,

b) gazdálkodásának és működésének törvényességéről.”

78. § A Gyvt. Ötödik Részének címe, valamint az Ötödik Rész XVII. Fejezetének alcíme helyébe a következő cím, illetve alcím lép:

(ÖTÖDIK RÉSZ)

„A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATA

XVII. Fejezet

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei”

79. § (1) A Gyvt. 106. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben első fokon jár el”

(2) A Gyvt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kijelölt városi gyámhivatal, továbbá - az azzal megegyezően - kijelölt városi, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője feladat- és hatáskörét kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedően is ellátja.”

(3) A Gyvt. 106. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal.”

80. § A Gyvt. 107. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A kijelölt városi önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője dönt a 100. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenység működésének engedélyezéséről.”

81. § A Gyvt. 109. §-a a következő új l) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi l) pont jelölése m) pontra módosul:

(A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

„l) dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermeknevelési felügyeletről,”

82. § A Gyvt. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„118. § (1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását és felügyeletét, illetőleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.

(2) A megyei gyámhivatal a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, illetve a Névjegyzékbe felvett szakértők véleményének kikérésével kijelöli a gyermekjóléti alapellátást, illetve a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények közül a szakmai módszertani feladatokat ellátó intézményeket.

(3) A megyei gyámhivatal - az egészségügyi szakfelügyelet kivételével - a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve a Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellenőrzi az állami és nem állami gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét.

(4) A megyei gyámhivatal - a megyei, fővárosi önkormányzat javaslatára - kijelöli a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság tagjait.”

83. § A Gyvt. 119. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A megyei gyámhivatal jogszabálysértés esetén jelzéssel él a működést engedélyező szerv, illetve a fenntartó felé.”

84. § A Gyvt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei gyámhivatal a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet bevonásával véleményezi az önkormányzati ellátó rendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat, és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.”

85. § A Gyvt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra, valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.”

86. § A Gyvt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes.”

87. § (1) A Gyvt. 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal illetékes

a) nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi,

b) rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére is azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, illetve a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.”

(2) A Gyvt. 125. §-ának (6) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per befejezéséig.”

(3) A Gyvt. 125. §-ának (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (11)-(14) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) Ha a gyám vagy gondnok (eseti gondnok) személyében változás történt, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám vagy gondnok (eseti gondnok) az illetékessé vált gyámhivatalnak tartozik végszámadással.

(9) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzője, illetve az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok működésére szükség van. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására jogosult gyámhivatal illetékességének megállapítására a 124. § szabályai az irányadók.

(10) Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja, erről azonban a másik gyámhivatalt értesíteni kell.

(11) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülői házat elhagyta, ezt követően a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

(12) A 80. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.

(13) Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (a továbbiakban: titkolt terhesség) kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia.

(14) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti gyámhivatal az illetékes.”

88. § A Gyvt. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„126. § (1) A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - a törvényi feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

(2) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig.

(3) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

(4) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A tartós nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatal a gyermek valamennyi - gyermekvédelmi és gyámügyi - ügyében illetékes eljárni.

(5) A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött.

(6) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén tartózkodik, illetve a bíróság és - a vádemelés elhalasztása esetén - az ügyész magatartási szabályként tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét állapította meg, a pártfogó felügyeletet a tartózkodási hely szerint illetékes hivatásos pártfogó látja el.

(7) Ha a gyermeket nevelő szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránti per megindítására az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelő szülő lakóhelye volt.

(8) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is.

(9) Az örökbefogadás előtti eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbefogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatal illetékességi területén van, az eljárásra - a kölcsönös tájékoztatás mellett - bármelyik gyámhivatal illetékes.

(10) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg.”

89. § A Gyvt. 128. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtása során a hivatásos pártfogó a pártfogoltat és annak törvényes képviselőjét megjelenésre hívja fel az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró határozata alapján.

(3) Az eljárásnak nem akadálya a pártfogolt törvényes képviselőjének meg nem jelenése.

(4) A pártfogolt meg nem jelenése esetén bírságolásnak vagy elővezetésnek helye nincs. A meg nem jelenést a magatartási szabályok megszegéseként kell értékelni.

(5) Az eljárás során a hivatásos pártfogó ellenőrzi a magatartási szabályok betartását és ennek érdekében felkeresheti a pártfogoltat lakóhelyén, munkahelyén, oktatási intézményében.”

90. § A Gyvt. 129. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyámhivatal eljárása során kezdeményezheti az illetékes háziorvosnál - súlyos veszélyeztetés esetén bármely orvosnál - betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát.”

91. § A Gyvt. 130. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos pártfogó a fiatalkorúak büntetőügyében eljáró ügyészség, illetőleg bíróság felkérésére környezettanulmányt készít. A hivatásos pártfogó más szerv által készített környezettanulmányt nem használhat fel.”

92. § A Gyvt. 132. §-a a következő új (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Abban a kérdésben, hogy a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved, továbbá, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzd, a Kt. 35. §-a szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve nevelési tanácsadó ad véleményt.

(4) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára a megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság tesz javaslatot. A szakértői bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(5) Az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint helyezhetők el gyermekek.

(6) A gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerülő konfliktus megoldására a gyámhivatal kezdeményezheti a konfliktusnak közvetítői (mediációs) eljárás keretében történő rendezését. A közvetítő eljárás rendjét külön jogszabály szabályozza.”

93. § (1) A Gyvt. 135. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és k)-l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermek, a szülő és más törvényes képviselő, a helyettes szülő, a nevelőszülő, illetve a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó (a továbbiakban együtt: érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, valamint azok ellenőrzése céljából történő kezelésére az alábbi szervek jogosultak:”

„k) a helyettes szülő, nevelőszülő,

l) a helyettes szülői vagy nevelőszülői hálózat működtetője.”

(2) A Gyvt. 135. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (5)-(6) bekezdésre módosul:

„(3) A személyes gondoskodást nyújtó (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - külön jogszabályban meghatározott - környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl a gyermek, illetve a fiatalkorú által elkövetett bármely bűncselekményre, illetve a szülő vagy más törvényes képviselő által a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményre vonatkozó adatokat kezelheti a gyermekjóléti szolgálat, valamint a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a 15. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott ellátások nyújtása, illetve intézkedések alkalmazása során.”

94. § A Gyvt. 138. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A városi önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységről és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésről.”

95. § A Gyvt. 140. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre módosul:

„(2) A Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala az ideiglenes hatállyal elhelyezett külföldi állampolgárságú gyermekekről nyilvántartást vezet és az abban szereplő adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról rendszeresen tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot. A nyilvántartás tartalmazza a 139. §-ban meghatározott adatokat.”

96. § (1) A Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új e) ponttal egészül ki:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet)

„b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását biztosító nevelőszülőkről, gyermekotthonokról,”

„e) az állami és nem állami fenntartó által működtetett intézményben, illetve nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, továbbá az utógondozói ellátásban, illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőtt gondozási napjairól.”

(2) A Gyvt. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a megyei gyámhivatalt az (1) bekezdés a)-b) és d) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokról és az abban bekövetkező változásokról.

(4) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat folyamatosan továbbítja az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokban szereplő adatokat és az azokban bekövetkező változásokat a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által vezetett országos örökbefogadási nyilvántartás számára.”

97. § A Gyvt. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés előleg nyújtásával biztosítja.”

98. § (1) A Gyvt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a fiatal felnőttek utógondozói ellátásáért térítési díjat kell fizetni.”

(2) A Gyvt. 146. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat)

„c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő”

(az intézménynek fizeti meg)

(3) A Gyvt. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.”

(4) A Gyvt. 146. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,

b) a családi napközi keretében,

c) az óvodában,

d) a nyári napközis otthonban, napközis táborban,

e) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,

f) az általános iskolai menzai ellátás, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

g) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben

nyújtott étkeztetésre. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe.”

99. § A Gyvt. 147. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„147. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézményt fenntartó évente kétszer állapíthatja meg.

(2) A 148-151. §-ok alapján fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető - az önálló helyettes szülői ellátás esetén a működtető - állapítja meg, melyről az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított harminc napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(3) A személyi térítési díj összegét a fenntartó - a 29. § (2) bekezdésének e) pontja alapján - csökkentheti vagy elengedheti.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.”

100. § (1) A Gyvt. 148. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.”

(2) A Gyvt. 148. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a huszadik évének betöltéséig

a) a kiegészítő családi pótlékban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj ötven százalékát,

b) három- vagy többgyermekes családnál gyermekenként az intézményi térítési díj ötven százalékát,

c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj ötven százalékát

kedvezményként kell biztosítani [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött tanulói szerződése alapján már jogosult.

(6) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint

c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket.

(7) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.”

101. § A Gyvt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.”

102. § A Gyvt. 154. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem állapítható meg gondozási díj, ha)

„a) a szülő gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, illetve a hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülői nyilatkozatot a gyámhivatal jóváhagyta,”

„c) a kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.”

103. § A Gyvt. 156. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A megyei, fővárosi önkormányzat az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmények átalakításáról fokozatosan, de legkésőbb 2003. december 1-jéig gondoskodik.”

104. § (1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő új j)-m) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működése engedélyezésének részletes szabályait, a városi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét,

j) az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységét és működésük engedélyezését,

k) a gyermekvédelmi közvetítői eljárás részletes szabályait,

l) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,

m) a védőnői szolgálat egészségügyi és szociális tevékenységének részletes szabályait.”

(2) A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő új f)-i) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„e) a családi napközi, helyettes szülői és nevelőszülői képzés szakmai és vizsgakövetelményeit,

f) az Országos Szakértői Névjegyzék elkészítését és a Névjegyzékbe történő felvétel eljárási kérdéseit,

g) a gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat,

h) az országos örökbefogadási nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat,

i) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam részletes szabályait.”

(3) A Gyvt. 162. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy az ifjúsági és sportminiszterrel együttesen rendeletben szabályozza a család- és gyermeki jogok biztosa feladatait és eljárásának szabályait.”

(4) A Gyvt. 162. §-a egy új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, hogy rendeletben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek keretei között a nevelési-oktatási intézmény vezetője egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapít meg a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésére.”

Átmeneti és záró rendelkezések

105. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Gyvt.-nek e törvény 25. §-a (3) bekezdésével megállapított 40. § (3) bekezdése, 52. §-a (1) bekezdésével megállapított 72. § (1) bekezdésének b) pontja, az 53. §-ával megállapított 73. § (3)-(4) bekezdése, a 68. §-a (2) bekezdésével megállapított 94. § (3)-(4) bekezdése, valamint e törvény 86. §-a és 95. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Gyvt.-nek e törvény 69. §-ával megállapított 95. § (1)-(2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.

106. § (1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.

(2) A Gyvt. 1997. november 1-jei hatálybalépését megelőzően intézeti elhelyezésben részesült gyermek további ellátásának indokoltságát 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni, és a Gyvt. rendelkezései szerint gondoskodni kell átmeneti gondozásáról - vagy, ha a gondozás nem szüntethető meg - átmeneti nevelésbe vételéről.

(3) Az 1997. november 1-je és 2003. január 1-je után nagykorúvá vált vagy nagykorúvá váló azon fiatal felnőtt otthonteremtési támogatás iránti kérelmét, akinek a kétéves időtartamú nevelésbe vétele a nagykorúvá válással szűnt meg, a korábbi rendelkezések szerint kell elbírálni.

(4) Az intézményt fenntartó megyei önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező megyei jogú város önkormányzatának kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodás alapján az ellátást már biztosította.

(5) E törvény hatálybalépésekor fennálló nevelőszülői jogviszony esetében a 49. §-sal megállapított 66/L. § alkalmazásával nem lehet kevesebb díjazást megállapítani, mint amilyen díjazásban a nevelőszülő a törvény hatálybalépésekor részesült.

Módosuló jogszabályok

107. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - a külön jogszabályban meghatározott - örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.”

(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.”

(3) A Csjt. 48/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha

a) a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy

b) a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.”

(4) A Csjt. 49. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (1)-(2) bekezdések számozása (2)-(3) bekezdésre módosul:

„(1) A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi.”

(5) A Csjt. 91. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és a d)-e) pont jelölése e)-f) pontra módosul:

(Szünetel a szülői felügyelet)

„d) ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá.”

(6) A Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhivatalnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha

a) a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

b) a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja,

c) a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők,

d) a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.”

(7) A Csjt. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn.”

(8) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatalban működő hivatásos pártfogó látja el.”

(9) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. nevelő- és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, továbbá a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás közül az otthont nyújtó ellátás, valamint a pályaválasztási tanácsadás, a rehabilitáció és habilitáció.”

(10) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ának d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Keresőképtelen)

„d) az anya, az egyedülálló apa, valamint a nevelőszülő és helyettes szülő, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,

e) az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkettő évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.”

108. § (1) Hatályát veszti a

a) Csjt. 100. §-a,

b) Gyvt. 53. §-ának (5) bekezdése, a 107. §-ának h) pontja,

c) Gyvt. 54. §-ának (2) bekezdésében „aki az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá” szövegrész,

d) Gyvt. 66. §-át megelőző „Területi gyermekvédelmi szakszolgálat” alcíme,

e) a helyettes szülői, nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet.

(2) A Gyvt.

a) 36. § (2) bekezdésében a „megyei gyámhivatalhoz” szövegrész helyébe a „megyei gyámhivatalban működő gyermekjogi képviselőhöz” szövegrész,

b) 39. §-a (4) bekezdésének b) pontjában „az utógondozás biztosítása” helyébe „utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása” szövegrész,

c) 54. §-ának (10) bekezdésében az „(5)-(7) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5)-(8) bekezdésben” szövegrész,

d) 68. §-ának (1) bekezdésében a „szülő” helyébe a „szülő vagy más törvényes képviselő” szövegrész,

e) 74. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 75. §-ában a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „60 napon belül” szövegrész,

f) 77. §-ának (1) bekezdésében a „más bentlakásos intézményben” szövegrész helyébe a „fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában” szövegrész,

g) 78. §-ának (1) bekezdésében a „más bentlakásos intézménnyel” szövegrész helyébe a „fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonával” szövegrész,

h) 91. §-ának (1) bekezdésében „illetve más bentlakásos intézmény” szövegrész helyébe a „fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona” szövegrész,

i) 104. §-ának (2) bekezdésében „A fenntartó” helyébe „Az állami és nem állami intézmény fenntartója” szövegrész,

j) 107. §-ának f) pontjában a „más bentlakásos intézményben” szövegrész helyébe a „fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában” szövegrész,

k) 101. §-a (4) bekezdésében, a 105. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 122. §-ában a „megyei gyámhivatal mellett” szövegrész helyébe a „megyei gyámhivatalban” szövegrész,

l) 127. §-ának (2) bekezdésében „[a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) és (2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Pp. 195. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész,

m) 135. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a „más bentlakásos intézmény” szövegrész helyébe a „fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonának” szövegrész,

n) 141. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „más bentlakásos intézményben” szövegrész helyébe a „fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában” szövegrész,

o) 135. §-a (2) bekezdésében a „(1) bekezdés a)-i) pontjai” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-l) pontjai” szövegrész,

p) 162. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok)” szövegrész helyébe a „Család- és Gyermekvédelmi Tanács” szövegrész

lép.


  Vissza az oldal tetejére