| 8803 30 | - Más repülőgép- és helikopter-alkatrész: | ||
| 8803 30 10 00 | - - Polgári repüléshez | ||
| 8803 30 90 00 | - - Más | ||
| 8803 90 | - Más: | ||
| - - Más: | |||
| 8803 90 91 | - - - Polgári repülőhöz és vitorlázó repülőhöz használt: | ||
| 8803 90 91 02 | - - - - Rádió adó-vevő készülékes jármű alkatrésze | ||
| 8803 90 91 03 | - - - - Mérőműszeres jármű alkatrésze | ||
| 8803 90 91 99 | - - - - Egyéb | ||
| 8803 90 99 | - - - Másféle: | ||
| 8803 90 99 02 | - - - - Rádió adó-vevő készülékes jármű alkatrésze | ||
| 8803 90 99 03 | - - - - Mérőműszeres jármű alkatrésze | ||
| 8803 90 99 99 | - - - - Egyéb | ||
| 8804 | 8804 00 | Ejtőernyő (kormányozható is) és forgó (rotáló) ejtőernyő; mindezek alkatrésze és tartozéka: | |
| 8804 00 00 01 | - Forgó (rotáló) ejtőernyő | ||
| 8804 00 00 02 | - A 8804 00 00 01 alszám alatti alkatrésze és tartozéka | ||
| 8804 00 00 99 | - Egyéb | ||
| 8805 | Légi jármű indítószerkezet; fedélzeti leszállásfékező készülék és hasonló fékezőszerkezet; repülőkiképző földi berendezés; mindezek alkatrésze: | ||
| 8805 10 | - Légi jármű indítószerkezet és alkatrésze; fedélzeti leszállásfékező készülék és hasonló fékezőszerkezet és alkatrésze: | ||
| 8805 10 10 00 | - - Légi jármű indítószerkezete és alkatrészei | ||
| 8805 10 90 00 | - - Más | ||
| 8805 20 | - Repülőkiképző földi berendezés (repülésszimulátor) és alkatrésze: | ||
| 8805 20 10 00 | - - Polgári használatra | ||
| 8805 20 90 00 | - - Más | ||
| 8906 | 8906 00 | Más hajó, a hadihajó is, mentőcsónak, az evezős csónak kivételével: | |
| 8906 00 10 00 | - Hadihajó | ||
| 9020 | 9020 00 | Más légzőkészülék és gázálarc, a mechanikus részekkel és cserélhető szűrőkkel nem rendelkező védőálarc kivételével: | |
| ex | 9020 00 90 00 | - Más rendeltetésű gázálarc | |
| 9301 | 9301 00 00 00 | Hadifegyver, a revolver, a pisztoly és a 9307 vtsz. alá tartozó szúrófegyver kivételével | |
| 9302 | 9302 00 | Revolver és pisztoly, a 9303 és a 9304 vtsz. alá tartozó kivételével: | |
| 9302 00 10 00 | - 9 mm kaliberű és nagyobb | ||
| 9302 00 90 00 | - Más | ||
| 9303 | Más robbanótöltettel működő lőfegyver és hasonló szerkezet (pl. vadász- vagy sportpuska és lőfegyver, elöltöltős lőfegyver, rakétapisztoly és jelzőrakéta kilövésére szolgáló más szerkezet, vaktöltény tüzelésére alkalmas pisztoly és revolver, rögzített elsütőszeggel működő vágóhídi pisztoly, kötélkivető ágyú): | ||
| 9303 10 00 00 | - Elöltöltős lőfegyver | ||
| 9303 20 | - Más sörétes fegyver sporthoz, vadászathoz vagy céllövéshez, a sörétes és a golyós puska kombinációja is: | ||
| 9303 20 30 00 | - - Dupla csövű, sima furatú | ||
| 9303 20 80 00 | - - Más | ||
| 9303 30 00 00 | - Más golyós fegyver sporthoz, vadászathoz vagy céllövéshez | ||
| 9303 90 00 00 | - Más | ||
| 9304 | 9304 00 00 00 | Más fegyver (pl. rugós, lég- vagy gázpuska és -pisztoly, gumibot) a 9307 vtsz. alá tartozó kivételével | |
| 9305 | A 9301-9304 vtsz. alá tartozó fegyverek alkatrésze és tartozéka: | ||
| 9305 10 00 00 | - Revolverhez és pisztolyhoz | ||
| - A 9303 vtsz. alá tartozó golyós vagy sörétes fegyverhez: | |||
| 9305 21 00 00 | - - Sörétes fegyvercső | ||
| 9305 29 | - - Másféle: | ||
| 9305 29 30 00 | - - - Durván alakított fegyveragy | ||
| 9305 29 95 00 | - - - Másféle | ||
| 9305 90 | - Más: | ||
| 9305 90 10 | - - A 9301 vtsz. alá tartozó katonai fegyverekhez: | ||
| 9305 90 10 01 | - - - Természetes, mesterséges vagy rekonstruált bőrből | ||
| 9305 90 10 02 | - - - Szövetből | ||
| 9305 90 10 99 | - - - Egyéb | ||
| 9305 90 90 | - - Más: | ||
| 9305 90 90 01 | - - - Természetes, mesterséges vagy rekonstruált bőrből | ||
| 9305 90 90 02 | - - - Szövetből | ||
| 9305 90 90 99 | - - - Egyéb | ||
| 9306 | Bomba, gránát, torpedó, akna és hasonló harci lőszer, valamint ezek alkatrésze; töltény és más lőszer, valamint ezek alkatrésze, beleértve a tölténytömítő anyagokat is: | ||
| 9306 10 00 00 | - Töltény szegecselőgéphez vagy hasonló szerszámhoz vagy vágóhídi pisztolyhoz és ezek része | ||
| - Sörétes fegyverhez töltény és része; légpuskatöltény: | |||
| 9306 21 00 00 | - - Töltény sörétes fegyverhez | ||
| 9306 29 | - - Másféle: | ||
| 9306 29 40 00 | - - - Töltény | ||
| 9306 29 70 00 | - - - Más | ||
| 9306 30 | - Más töltény és része: | ||
| 9306 30 10 00 | - - A 9302 vtsz. alá tartozó revolverekhez és pisztolyokhoz, valamint a 9301 vtsz. alá tartozó géppisztolyhoz | ||
| - - Más: | |||
| 9306 30 30 00 | - - - Katonai fegyverekhez | ||
| - - - Más: | |||
| 9306 30 91 00 | - - - - Központi gyújtású töltény | ||
| 9306 30 93 00 | - - - - Peremgyújtású töltény | ||
| 9306 30 98 00 | - - - - Másféle | ||
| 9306 90 | - Más: | ||
| 9306 90 10 00 | - - Katonai célokra | ||
| 9306 90 90 00 | - - Más | ||
| 9307 | 9307 00 00 00 | Kard, tőr, szurony, lándzsa és hasonló fegyver, ezek alkatrésze, hüvelye és tartója is | |
| 9506 | Általános fizikai gyakorlatokhoz, tornához, atlétikához, más sporthoz (beleértve az asztaliteniszt is) vagy szabadtéri játékhoz való, ebben az Árucsoportban másutt nem említett cikk és felszerelés; uszoda és pancsolómedence: | ||
| - Más: | |||
| 9506 99 | - - Másféle: | ||
| 9506 99 90 | - - - Más: | ||
| ex | 9506 99 90 99 | - - - - Íj, számszeríj, nyílvessző | |
| 9701 | Festmény, rajz, pasztellkép, kizárólag kézi alkotás, a 4906 vtsz. alá tartozó ipari rajz és kézi díszítésű kézműipari cikk kivételével; részekből összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla: | ||
| 9701 10 00 00 | - Festmény, rajz és pasztellkép | ||
| 9701 90 | - Más: | ||
| 9701 90 00 01 | - - Szárított virágból | ||
| 9701 90 00 02 | - - Szárított és festett virágból és más növényrészből | ||
| 9701 90 00 03 | - - Szárított növényrészből | ||
| 9701 90 00 04 | - - Fából; fémből | ||
| 9701 90 00 99 | - - Egyéb | ||
| 9702 | 9702 00 00 00 | Eredeti metszet, nyomat és litográfia | |
| 9703 | Eredeti szobrászművészeti alkotás, bármilyen anyagból | ||
| 9703 00 00 01 | - Nemesfémből és/vagy drágakőből vagy féldrágakőből | ||
| 9703 00 00 99 | - Egyéb | ||
| 9705 | 9705 00 00 00 | Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai, numizmatikai gyűjtemény vagy gyűjteménydarab | |
| 9706 | 9706 00 00 00 | Száz évnél idősebb régiség |
A 10. Cikk 1. bekezdésében hivatkozott termékek listája
| Vámtarifaszám | Árumegnevezés | Vámtétel %-ban | Kvóták (tonna) | |
| 0101 | Ló | 0 | ||
| 0102 | Szarvasmarhafélék | 0 | ||
| 0103.10 | Sertés | 0 | 200 | |
| 010391/92 | 10,5 | |||
| 0104 | Juh és kecske | 0 | ||
| 0201 | Szarvasmarhafélék húsa, frissen vagy hűtve | 15 | 200 | |
| 0202 | Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva | 10,5 | ||
| 0203 | Sertéshús, frissen, hűtve vagy fagyasztva | 10,5 | 300 | |
| 0204 | Juh vagy kecskehús, frissen, hűtve vagy fagyasztva | 0 | ||
| 0206 | Élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, frissen, hűtve vagy fagyasztva | 14,5 | ||
| 0207 | Baromfihús, vágási melléktermék és belsőség, fagyasztva | 30 | 500 | |
| 0208 | Más hús vagy élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség | 0 | ||
| 0302 | Hal, frissen, hűtve vagy fagyasztva | |||
| 0303 | Fagyasztott hal | |||
| 0303791100 | ||||
| 0303791900 | ||||
| 030380 | ||||
| 0304 | Halfilé és más halhús, frissen, hűtve vagy fagyasztva | |||
| 0306 | Héjas állat héjában vagy anélkül, élve, frissen, hűtve vagy fagyasztva | a legnagyobb kedvezményes vámtétel 90%-a | ||
| 0306291001 | ||||
| 0306293010 | ||||
| 0306299001 | ||||
| 0307 | Puhatestű állat kagylóban vagy anélkül, élve, frissen, hűtve vagy fagyasztva | |||
| 0307910001 | ||||
| 0307910002 | ||||
| 0307910003 | ||||
| 0307910004 | ||||
| 0402 | Tej és tejszín sűrítve vagy cukor hozzáadásával | 37 | 100 | |
| 040210 | Por alakú tej (denaturálva) | 37 | ||
| 040221-29 | Por alakú tej, tejszín | 37 | ||
| 040291 | Cukrozott kondenzált tej, tejszín | 37 | ||
| 0406 | Sajt és túró | 17,5 | 50 | |
| 04061020 | 17,5 | |||
| 04061080 | 17,5 | |||
| 040620 | 17,5 | |||
| 040630 | 17,5 | |||
| 040640 | 17,5 | |||
| 040690 | 17,5 | |||
| 051110 | Szarvasmarhafélék spermája | 0 | ||
| 060210 | Más élő növény, dugvány és oltvány | 0 | ||
| 060220 | 15 | |||
| 060230 | 3 | |||
| 060240 | 3 | |||
| 060290 | 3 | |||
| 070110 | Burgonya | 0 | 1500 | |
| 070190 | 10 | |||
| 0810 | Bogyós gyümölcs, frissen | 25 | ||
| 0811 | Bogyós gyümölcs, fagyasztva | 25 | ||
| 0901.21 | Kávé | 20 | 200 | |
| 0910 | Fűszer, morzsolt vagy őrölt | 0 | ||
| 1002 | Rozs | 15 | ||
| 1004 | Zab | 15 | ||
| 1209 | Mag, gyümölcs és spóra vetési célra | 0 | ||
| 1211 | Növény, növényrész | 0 | ||
| 1517 | Margarin | 21 | 100 | |
| 160100 | Kolbász és hasonló termék | 17,5 | 100 | |
| 1602 | Elkészített vagy konzervált hús | 17,5 | 100 | |
| 1604 | Elkészített vagy konzervált hal | a legnagyobb kedvezményes vámtétel 90%-a | 1,5 millió USD | |
| 170410 | Cukorkaáru | 57,5 | 50 | |
| 170490 | Fehér csokoládé | 49,2 | ||
| 180610 | Más csokoládékészítmények | 24,9 | 100 | |
| 180620/31/32/90 | 8,3 | |||
| ex Diabetikus | 0 | |||
| 1902 | Tészta | 17 | 25 | |
| 200520 | Chips | 20 | ||
| 2006 | Tartósított zöldség | 20 | ||
| 2007 | Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz | 30 | ||
| 200911 | Narancslé, fagyasztva | 11 | 50 | |
| 200919 | Másféle narancslé | 5,5 | ||
| 200920 | Másféle grapefruitlé | 5,5 | ||
| 200930 | Másféle citrusgyümölcs leve | 5,5 | ||
| 200940 | Ananászlé | 11 | ||
| 200950 | Paradicsomlé | 25 | ||
| 200960 | Szőlőlé | 20 | ||
| 200970 | Almalé | 19 | ||
| 200980 | Egynemű zöldséglé | 25 | ||
| 200990 | Gyümölcs- és zöldséglékeverék | 25 | ||
| 2101 | Kávé- és teakivonat, eszencia és koncentrátum | 21 | ||
| 2103 | Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény, kevert, homogenizált | 35 | 5 | |
| 210310 | 0 | |||
| 2105 | Fagylalt, kakaótartalommal | 25,5 | 100 | |
| 2105 | Fagylalt, kakaó nélkül | 15 | ||
| 2203 | Sör | 24,6 | 500 hl | |
| 2207 | Nem denaturált etilalkohol 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal | 75 | 500 hl | |
| ex 220720 | 60 | |||
| 2208 | Nem denaturált etilalkohol, legfeljebb 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal | 40 |
A 23. Cikk 1. bekezdésében hivatkozott rendelkezések
A szellemi tulajdonról
A 23. Cikk 1. bekezdésében említett sokoldalú egyezmények a következők:
- az ipari tulajdon védelmére létrejött, 1883. március 20-án aláírt Párizsi Egyezmény (Stockholmi Okmány, 1967.);
- az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létrejött, 1886. szeptember 9-én aláírt Berni Egyezmény (Párizsi Okmány, 1971.);
- az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án aláírt nemzetközi egyezmény (Római Egyezmény);
- az 1973. október 5-én aláírt Európai Szabadalmi Egyezmény;
- a védjegyek nemzetközi bejegyzésére vonatkozó Madridi Egyezmény Jegyzőkönyve (Madrid, 1989.);
- Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Washington, 1970., módosítva 1979-ben és 1984-ben);
- a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi aspektusairól szóló egyezmény (WTO, 1994. április 15).
1. Cikk
E Jegyzőkönyv céljaira:
a) az „előállítás” mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást jelent, beleértve az összeszerelést vagy a specifikus műveleteket is;
b) az „anyag” a termék előállítása során felhasznált valamennyi alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt stb. jelent;
c) a „termék” az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben későbbi felhasználásra szánják;
d) az „áru” anyagot és terméket is jelent;
e) a „vámérték” az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi Megállapodás szerint meghatározott értéket jelenti (WTO Vámérték Egyezmény);
f) a „gyártelepi ár” azt az árat jelenti, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak a valamelyik félnél működő gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja valamennyi felhasznált anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;
g) az „anyagok értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket, vagy ha ez nem ismert és nem is lehet megállapítani, akkor a Feleknél az anyagokért fizetett első megállapítható árat jelenti;
h) a „származó anyagok értéke” a g) pontban meghatározott ilyen anyagok értékét jelenti, értelemszerűen alkalmazva;
i) a „hozzáadott érték” a gyártelepi árat jelenti, levonva abból az olyan beépített termékek vámértékét, amelyek nem abból az országból származó terméknek minősülnek, ahol e termékeket előállítják;
j) az „árucsoportok” és „vámtarifaszámok” az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert - e Jegyzőkönyvben a továbbiakban „Harmonizált Rendszer” vagy „HR” alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négyszámjegyű kódok) jelenti;
k) az „osztályozott” az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozását jelenti;
l) a „szállítmány” olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik;
m) a „terület” magában foglalja a területi vizeket is.
2. Cikk
A jelen Megállapodás alkalmazása céljából az alábbi termékek tekintendők valamelyik Féltől származónak:
a) a Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében teljes egészében adott Félnél előállított termékek;
b) olyan adott Félnél előállított termékek, amelyek nem teljes egészében ott előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül az adott Félnél.
3. Cikk
Az egyik Féltől származó anyagokat a másik Féltől származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy ott előállított termékbe. Nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, ha a Jegyzőkönyv 7. Cikkének 1. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
4. Cikk
1. A 2-3. bekezdésben foglaltak fenntartásával a Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Lettországból, Litvániából, Szlovéniából, Izlandból, Norvégiából, Svájcból vagy az Európai Közösségből - a Felek, valamint az ezen országok közötti megállapodások értelmében - származó anyagokat a Felektől származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítik egy ott előállított termékbe. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Azon termékeket, amelyek az 1. bekezdés értelmében nyertek származó helyzetet, csak akkor lehet továbbra is a Felektől származó termékeknek tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja az 1. bekezdésben hivatkozott országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értékét. Ellenkező esetben a szóban forgó termékeket az 1. bekezdésben hivatkozott országok közül abból az országból származó termékeknek kell tekinteni, amelyik országból a felhasznált anyagok értékének legnagyobb hányada származik. A származás megállapítása során nem kell tekintetbe venni az 1. bekezdésben hivatkozott más országokból származó olyan anyagokat, amelyek kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Feleknél.
3. E cikk rendelkezései szerinti kumuláció csak ott alkalmazható, ahol a felhasznált anyagok e Jegyzőkönyv szabályaival azonos származási szabályok alkalmazásával nyerték el a származó helyzetet. A Felek átadják egymásnak az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal kötött megállapodások részleteit és azok vonatkozó származási szabályait.
5. Cikk
1. Az alábbiakat kell teljes egészében valamelyik Félnél előállítottnak tekinteni:
a) valamelyikük földjéből vagy a hozzá tartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termékek;
c) az ott született és nevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
f) az adott Fél területi vizein kívüli tengerből, azok hajóival nyert halászati és más tengerből származó termékek;
g) a kizárólag az f) pontban hivatkozott termékekből, feldolgozó hajóik fedélzetén előállított termékek;
h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is;
i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
j) valamelyikük területi vizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogot szereztek az e tengerfenékből vagy altalajból történő kitermelésre;
k) a kizárólag az a)-j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az 1. bekezdés f)-g) pontjában használt „hajóik” és „feldolgozó hajóik” kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik,
a) amelyeket valamelyik Félnél bejegyeztek vagy nyilvántartásba vettek;
b) amelyek adott Fél zászlója alatt hajóznak;
c) amelyek legalább 50%-ban az adott Fél állampolgárainak tulajdonában állnak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezen államok valamelyikében van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgató tanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége a Felek állampolgárai, továbbá - közkereseti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében - a társaság tőkéjének legalább a fele ezen államoknak köztestületeiknek vagy állampolgáraiknak a tulajdonában áll;
d) amelyek kapitánya és tisztjei a Felek állampolgárai; és
e) amelyek legénységének legalább 75%-a a Felek állampolgáraiból áll.
6. Cikk
1. A 2. Cikk szempontjából nem teljes egészében előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak kell tekinteni, ha teljesültek a II. Mellékletben szereplő listán felsorolt feltételek.
A fent hivatkozott feltételek az ebben a Megállapodásban szereplő valamennyi termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során el kell végezni a felhasznált nem származó anyagokon, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a listán szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor erre nem vonatkoznak azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell az előállítás során felhasználható nem származó anyagok közé beszámítani.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a listán szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni a termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy:
a) az összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10%-át;
b) a jelen bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a nem származó anyagok maximális értékére a listában megadott százalékarányok bármelyikét.
Ez a bekezdés nem érvényes a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékekre.
3. Az 1-2. bekezdés a 7. Cikkben foglalt kivételekkel érvényes.
7. Cikk
1. A 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:
a) fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba, kén-dioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
b) por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, vágásból álló egyszerű műveletek;
c) (i) a csomagolás megváltoztatása, küldemény felosztása és összeállítása,
(ii) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, rakodólapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy a csomagolásukon;
e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki a Jegyzőkönyvben lefektetett azon feltételeket, amelyek alapján azokat valamelyik Féltől származónak lehet tekinteni;
f) alkatrészek egyszerű összeillesztése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;
g) az a)-f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
h) állatok levágása.
2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken valamelyik Félnél együttesen kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a terméken elvégzett megmunkálást vagy feldolgozást az 1. bekezdés szerint nem kielégítőnek kell-e tekinteni.
8. Cikk
1. A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti osztályozáskor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy:
a) ha egy cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni, akkor az egész képezi a minősítési egységet;
b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott bizonyos számú azonos termékből áll, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön kell figyelembe venni.
2. Ha áruosztályozási szempontból a Harmonizált Rendszer 5. Szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt kell osztályozni, akkor azt a származás megállapításánál is figyelembe kell venni.
9. Cikk
Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
10. Cikk
A Harmonizált Rendszer 3. Szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó cikkekből tevődik össze, a készletet, mint egészet, származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó cikkek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át.
11. Cikk
Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható:
a) energia és fűtőanyag;
b) felszerelés és berendezés;
c) gépek és szerszámok;
d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe.
12. Cikk
1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket - a 2. Cikk 1. c) bekezdésében és a 4. Cikkben foglaltak kivételével - a Feleknél megszakítás nélkül kell teljesíteni.
2. Ha valamelyik Féltől egy más országba exportált származó terméket visszaszállítanak, azt - a 4. Cikkben foglaltak kivételével - nem származónak kell tekinteni, kivéve ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
a) a visszaszállított áru azonos az exportálttal;
b) az adott országban, vagy az exportálás során nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéséhez szükséges mértéket meghaladó műveleteken.
13. Cikk
1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes eljárás csak a Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a Felek között vagy a 4. Cikkben hivatkozott egyéb országok területén át, közvetlenül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
Származó termékek csővezetéken a Felek területén kívüli területen is szállíthatók.
2. Az 1. bekezdésben említett feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságához benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani:
a) egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed az exportőr országból a tranzitországon való áthaladásra; vagy
b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:
(i) megadja az áruk pontos megnevezését,
(ii) feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, - ahol lehetséges - a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket, és
(iii) igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy
c) ezek hiányában bármely bizonyító erejű okmány.
14. Cikk
1. A 4. Cikkben hivatkozott országokon kívüli országban tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után valamelyik Félhez történő importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy:
a) az exportőr e termékeket valamelyik Féltől olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és a termékeket ott ki is állították;
b) a termékeket ez az exportőr eladta, vagy más módon értékesítette egy személynek valamelyik Félnél;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték; és
d) a termékeket - mivel kiállításra szállították ki - nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra.
2. Az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságának. A kiállítás nevét és címét fel kell tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további okmányszerű igazolást lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdésben foglaltak irányadók minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, s amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak.
15. Cikk
1. Azon nem származó anyagok, amelyeket valamelyik Féltől vagy a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik országból származó termék előállításához használtak fel, s amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, az adott Félnél nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel hatálya alá.
2. Az 1. bekezdés szerinti tilalmat az adott Félnél az előállítás során felhasznált anyagokat terhelő vámok - vagy azzal egyenlő hatású költségek - részleges vagy teljes visszafizetését, elengedését vagy ki nem fizetését eredményező rendelkezésekre kell alkalmazni, amennyiben az ilyen fajta vámvisszafizetés, elengedés vagy meg nem fizetés - kifejezetten vagy hatásában - érvényesül az említett anyagokból előállított termékek exportja során, de nem kell alkalmazni a fenti tilalmat, ha ezeket a termékeket belföldi felhasználásra megtartják.
3. A származást igazoló okmánnyal ellátott termékek exportőre - a vámhatóság kérésére - bármikor köteles benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a szóban forgó termékek előállítása során felhasznált nem származó anyagokkal kapcsolatban nem történt vámvisszatérítés, és hogy az ilyen anyagokra vonatkozó összes vámot vagy azzal egyenlő hatású költségeket ténylegesen megfizették.
4. Az 1-3. bekezdés rendelkezései a 8. Cikk 2. bekezdése szerinti csomagolásra, a 9. Cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra és a 10. Cikk szerinti készletekre is vonatkoznak, ha ezek a tételek nem származóak.
5. Az 1-4. bekezdés rendelkezései csak az olyan jellegű anyagokra vonatkoznak, amelyekre a Megállapodás kiterjed. Továbbá, nem zárják ki a mezőgazdasági termékek esetében az export-visszatérítési rendszer alkalmazását, amely a Megállapodás rendelkezései szerint alkalmazható az exportra.
6. Az 1. bekezdéstől függetlenül a Felek az alábbi feltételek esetén alkalmazhatják a származó termékek előállítása során felhasznált anyagokra a vámvisszatérítéssel, vagy a vám vagy az azokkal egyenlő hatású költségek megfizetése alóli kivételekkel kapcsolatos intézkedéseket:
a) a Harmonizált Rendszer 25-49. és 64-97. Árucsoportjába tartozó termékek esetében 5%-os vámtételt, vagy az adott Félnél hatályos ennél alacsonyabb mértékű vámtételt kell visszatartani;
b) a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékek esetében 10%-os vámtételt, vagy az adott Félnél hatályos, ennél alacsonyabb mértékű vámtételt kell visszatartani.
Ennek a bekezdésnek a rendelkezései 1998. december 31-ig alkalmazandók, és közös megállapodással felülvizsgálhatóak.
16. Cikk
1. Az egyik Féltől származó termékek másik Fél által történő importálása esetén az ebben a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik az alábbiak bármelyikének benyújtása ellenében:
a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, melynek mintáját a III. Melléklet tartalmazza; vagy
b) a 21. Cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat - melynek szövegét a IV. Melléklet tartalmazza - a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely a szóban forgó termékeket, azonosítás céljából, kellő részletességgel ismerteti (a továbbiakban: számlanyilatkozat).
2. Az 1. bekezdés fenntartásával a Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a 26. Cikkben meghatározott esetekben, a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben hivatkozott okmányok bármelyikét benyújtani.
17. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy - az exportőr felelősségére - meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének ki kell töltenie mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyek mintáit a III. Melléklet tartalmazza. Ezeket az űrlapokat egy olyan nyelven, amelyen ez a Megállapodás készült, és az exportáló ország hazai jogának rendelkezései szerint kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a leírás utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
4. Az adott Fél vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék valamelyik Féltől vagy a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik más ország származó termékének tekinthető, és teljesíti a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
5. Az okmányt kibocsátó vámhatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést a termékek származó helyzetének ellenőrzésére és a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek érvényesítésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson. A kibocsátó vámhatóságnak biztosítania kell, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott űrlapokat megfelelően kitöltsék. Különösképpen ellenőriznie kell, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kibocsátja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították.
18. Cikk
1. A 17. Cikk 7. bekezdésétől függetlenül, a vonatkozó termékek exportálása után kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha
a) azt tévedés, vagy vétlen mulasztás, vagy speciális körülmények miatt nem állították ki az exportálás idején; vagy
b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de technikai okokból az importálás során nem fogadták el.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásához az exportőrnek fel kell tüntetnie kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek exportálásának helyét és időpontját, valamint a kérelem okát.
3. A vámhatóság csak annak ellenőrzése után állíthat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az exportőr által megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal.
4. A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi kifejezések egyikével kell jóváhagyni:
„KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”
„TAGANTJÄRELE VÄLJAANTUD”
„ISSUED RETROSPECTIVELY”
5. A 4. bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
19. Cikk
1. Egy EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és - az annak birtokában levő exportokmányok alapján - másodlat kiállítását kérheti.
2. Az így kibocsátott másodlatot az alábbi szavak egyikével kell ellátni:
„MÁSODLAT”
„DUPLIKAAT”
„DUPLICATE”
3. A 2. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.
20. Cikk
Ha a származó termékeket valamelyik Fél vámhivatali ellenőrzése alá helyezik, lehetővé válik, hogy az eredeti származást igazoló okmányt kicseréljék egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét a Felek területén belül máshova elküldjék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.
21. Cikk
1. A 16. Cikk 1. bekezdés b) pontjában hivatkozott számlanyilatkozatot tehet:
a) a 22. Cikk szerinti elfogadott exportőr, vagy
b) bármelyik exportőr, bármilyen egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 6000 ECU-t.
2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek valamelyik Féltől vagy a 4. Cikkben hivatkozott más ország valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
3. A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.
4. Az exportőr a számlanyilatkozatot - amelynek szövegét a IV. Melléklet tartalmazza - a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, a Mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország hazai jogszabályainak megfelelően köteles megtenni. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell írni.
5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 22. Cikkben meghatározott elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve, ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek exportálása időpontjában vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek importját követően legkésőbb két éven belül bemutatják az importáló országban.
22. Cikk
1. Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt, aki gyakran szállít a Megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a szóban forgó termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden biztosítékot, a termékek származó helyzetének, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének megállapításához.
2. A vámhatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatja meg az elfogadott exportőri jogállást.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
4. A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.
5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt köteles megtenni, ha az elfogadott exportőr az 1. bekezdésben hivatkozott biztosítékot tovább nem nyújtja, ha nem teljesíti a 2. bekezdésben hivatkozott feltételeket, vagy ha bármi más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.
23. Cikk
1. A származást igazoló okmány az exportáló országban történt kiállítása napjától számított 4 hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságának.
2. Az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után a vámhatóságnak bemutatott származást igazoló okmányt akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított végső határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származást igazoló okmányokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták.
24. Cikk
A származást igazoló okmányokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárás szerint. E hatóság megkövetelheti a származást igazoló okmány fordítását, és azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek.
25. Cikk
Ha - az importőr kérésére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett - a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. Áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékeket a Harmonizált Rendszer 2. a) Szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származást igazoló okmányt kell benyújtani a vámhatóságnak.
26. Cikk
1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtása nélkül származó termékekként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint a Jegyzőkönyv alkalmazásának feltételei fennállnak, s e nyilatkozatuk valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a C2/CP3 vámárunyilatkozaton, vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családjuk személyes használatára szolgáló termék behozatalát nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
3. A fentieken túlmenően ezen termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladhatja meg az 500 ECU-t, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1200 ECU-t.
27. Cikk
A 17. Cikk 3. bekezdésében és a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek valamelyik Féltől származó vagy a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak:
a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, a szóban forgó áruk előállítása érdekében végzett feldolgozási folyamatokról, amelyek, például számvitelében vagy belső könyvvitelében található;
b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket valamelyik Félnél bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;
c) a Felek egyikénél, anyagok megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket valamelyik Félnél adtak vagy bocsátottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel;
d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyítják, s amelyeket valamelyik Félnél, ezzel a Jegyzőkönyvvel összhangban, vagy a 4. Cikkben hivatkozott országok valamelyikében, a Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal azonos származási szabályokkal összhangban adtak vagy bocsátottak ki.
28. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább 3 évig megőrizni a 17. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább 3 évig megőrizni a számlanyilatkozat egy példányát, valamint a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
3. Az exportáló ország vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítja, köteles legalább 3 évig megőrizni a 17. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott kérelmet.
4. Az importáló ország vámhatósága köteles legalább 3 évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.
29. Cikk
1. A származást igazoló okmányon szereplő nyilatkozat és a termékek importjához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származást igazoló okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint a származást igazoló okmányon előforduló gépelési hibák, nem érvénytelenítik az okmányokat, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét.
30. Cikk
1. Az ECU-ben megállapított összegekkel megegyező, és az exportáló ország nemzeti valutájában kifejezett összegeket az exportáló ország határozza meg, és az Európai Bizottságon keresztül közli az importáló országokkal.
2. Ha az összegek meghaladják az importáló ország által megállapított vonatkozó összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha a termékeket az exportáló ország valutájában számlázták. Ha a termékeket egy másik a 4. Cikkben hivatkozott másik ország valutájában számlázták, az importáló ország a szóban forgó ország által közölt összeget fogadja el.
3. A felhasználandó, egy adott nemzeti valutában kifejezett összegek megegyeznek az 1996. október első munkanapján árfolyamon, ECU-ben kifejezett összegek nemzeti valutában számított értékével.
4. Az ECU-ben, valamint a Felek nemzeti valuta-egyenértékesében kifejezett összegeket a Vegyesbizottság bármelyik Fél kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyesbizottság biztosítja, hogy ne csökkenjenek a nemzeti valutában számított összegek, és figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból a Vegyesbizottság úgy határozhat, hogy módosítja az ECU-ben kifejezett összegeket.
31. Cikk
1. A Felek vámhatóságai átadják egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához a vámhivatalaikban használt bélyegzőlenyomatok mintáját és az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. A Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a Felek az illetékes vámszerveken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.
32. Cikk
1. A származást igazoló okmányok utólagos megerősítését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik el, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, vagy a kérdéses termékek származó helyzetében, vagy a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága köteles visszaküldeni az EUR.1 szállítási bizonyítványt és - ha benyújtották - a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy a származást igazoló okmányon megadott adatok helytelenek, el kell küldeni a megerősítési kérelem alátámasztására.
3. A megerősítési eljárást az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr számvitelét megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott ellenőrzést lefolytasson.
4. Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik a szóban forgó termékekre a kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását bármely szükségesnek ítélt óvintézkedés mellett ajánlják fel az importőrnek.
5. A vizsgálatot kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek az adott Féltől vagy a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
6. Ha alapos gyanúra okot adó esetekben a vizsgálatra vonatkozó kérés keltétől számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok - kivételes körülmények esetétől eltekintve - a kedvezményes elbánás jogosultságát visszautasítják.
33. Cikk
Ha a 32. Cikk szerinti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni a vizsgálatot kérő vámhatóság és az e vizsgálat lefolytatásáért felelős vámhatóság között, vagy ha a Jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, az ilyen vitákat a Vegyesbizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben a szóban forgó Fél jogszabályai szerint kell rendezni.
34. Cikk
Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki.
35. Cikk
1. A Felek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származást igazoló okmány fedezete alatt szállított - a szállítás során területükön levő vámszabad területet igénybe vevő - termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megelőzését célzó szokásos műveletek.
2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha a Felek valamelyikétől származó termékeket származást igazoló okmány fedezete alatt vámszabad területre importálnak, és azok kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az illetékes hatóságok az exportőr kérésére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, feltéve, hogy a kezelés vagy feldolgozás a Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik.
36. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv helyes és egységes alkalmazására adminisztratív együttműködést biztosító és egyéb - a vámok terén felmerülő - feladatokat is ellátó Vám és Származási Albizottság létesül.
2. Az Albizottság a Felek vám- és származási kérdésekkel foglalkozó szakértőiből áll.
37. Cikk
E Jegyzőkönyv Mellékletei annak szerves részét képezik.
38. Cikk
A Vegyesbizottság határozatot hozhat a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.
39. Cikk
A Felek mindegyike megteszi a szükséges lépéseket e Jegyzőkönyv alkalmazására.
40. Cikk
A Megállapodás előírásait alkalmazni lehet azokra az árukra, amelyek e Jegyzőkönyv előírásainak megfelelnek, és amelyek a Megállapodás hatályba léptetése idején tranzitban vagy valamelyik Félnél ideiglenesen raktározva vagy vámszabad területen álltak, az importáló Fél vámhatóságainak vámeljárására várva, e dátumtól számított négy hónapon belül benyújtják az exportőr Fél illetékes hatóságai által visszamenőlegesen kiadott EUR.1 bizonyítványt azokkal az okmányokkal együtt, amelyek az áruk közvetlen szállítását igazolják.
1. Megjegyzés:
A lista felsorolja a szükséges feltételeket, amelyek alapján minden termék a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető.
2. Megjegyzés:
2.1. A lista első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoport számot és a második oszlop írja le az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre egy - a 3. vagy a 4. oszlopban megállapított - szabály vonatkozik. Ahol néhány esetben az első oszlop tételét egy „ex” előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.
2.2. Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszámot összevontak vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlopban a termékek leírására általános kifejezéseket adtak meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont bármely vámtarifaszám alá tartoznak.
2.3. Ha a listában különböző szabályok vonatkoznak az egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
2.4. Ahol az első két oszlopban szereplő tételre egy - mind a 3. és a 4. oszlopban megállapított - szabály vonatkozik, az exportőr választhat - alternatívaként -, hogy vagy a 3. oszlopban ismertetett szabályt, vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nincs származási szabály, akkor a 3. oszlopban ismertetett szabály alkalmazandó.
3. Megjegyzés:
3.1. A Jegyzőkönyv 6. Cikkének - a származó helyzetet elnyert, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó - rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó helyzetet abban a gyárban nyerték el, ahol e termékeket felhasználták, vagy Litvánia, vagy Magyarország más gyárában.
Példa:
Egy a 8407 vámtarifaszám alá tartozó motort - amelyre a szabály kimondja, hogy a befoglalható nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át - az ex 7224 vámtarifaszám alá tartozó „kovácsolással durván alakított egyéb acélötvözet”-ből készítettek.
Ha ezt a kovácsolást az egyik Fél országában végezték el nem származó ingotból, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származó helyzetet a lista ex 7224 vámtarifaszámára vonatkozó szabály értelmében. A kovácsolt darabot tehát származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításánál, függetlenül attól, hogy az egyik Fél ugyanazon gyárában vagy egy másik gyárában gyártották-e. A nem származó ingot értékét így nem kell figyelembe venni a felhasznált nem származó anyagok értékének összeadásánál.
3.2. A listában szereplő szabály a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelenti, és több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; viszont a kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Így ha a szabály úgy szól, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de későbbi szakaszban már nem.
3.3. A 3.2. Megjegyzéstől függetlenül, ahol egy szabály kimondja, hogy „bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag”-ot fel lehet használni, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagot is fel lehet használni, azonban, bármely specifikus korlátozó feltételnek alávetve, amit szintén tartalmazhat a szabály. Az „előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a .... vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagot is beleértve” kifejezés azonban azt jelenti, hogy csak olyan - a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó - anyagokat lehet felhasználni, amelyek eltérnek a lista 2. oszlopában megadott termék leírásától.
3.4. Ha a lista egyik szabálya úgy szól, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.
Például:
A HR 5208-5212 vámtarifaszám alá tartozó szövetre vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak használhatók, és hogy egyéb anyagok között vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet az egyiket, vagy a másikat, vagy mindkettőt.
3.5. Ha a lista egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt. (Lásd még az alábbi 6.2. Megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban.)
Például:
A 1904 vámtarifaszám alá tartozó elkészített élelmiszerre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabonafélék és származékaik felhasználását, nem tiltja ásványi sók, vegyi anyagok és egyéb olyan adalékanyagok használatát, amiket nem gabonafélékből állítanak elő.
Ez azonban nem vonatkozik olyan termékekre, amelyek - bár nem állíthatók elő a listában szereplő adott anyagból -, de az előállítás korábbi szakaszában ugyanolyan természetű anyagból gyárthatók.
Például:
Az ex 62. Árucsoportba tartozó, nem szövött anyagokból készült ruházati cikkek esetében, ha erre a cikkosztályra csupán nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet nem szövött ruhaanyagból kiindulni, még akkor sem, ha a nem szövött ruhaanyagokat általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis, azaz a szálfázis lesz.
3.6. Ha a lista egyik szabályában két vagy több százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor ezen százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, valamennyi felhasznált nem származó anyag maximális értéke soha sem haladhatja meg. a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó százalékos arányokat sem.
4. Megjegyzés:
4.1. A listában használt „természetes szálak” kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik. A fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és - egyéb megjelölés hiányában - magába foglalja a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott - szálakat.
4.2. A „természetes szálak” kifejezés magába foglalja a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002-5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, valamint az 5101-5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 5201-5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálakat és az 5301-5305 vámtarifaszámok alá tartozó más növényi szálakat is.
