Időállapot: közlönyállapot (2002.XI.12.)

2002. évi XXXVI. törvény

a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról * 

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

1. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

2. § A Ptk. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„248. § (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.

(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.

(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.”

3. § A Ptk. 277. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)–(4) bekezdés számozása (4)–(6) bekezdésre változik:

„(1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy

b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a dolgon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel.”

4. § A Ptk. 278. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.”

5. § A Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.”

6. § A Ptk. „A kötelezett késedelme” alcím alatt a következő 301/A. §-sal egészül ki:

„301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el.

(5) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.”

7. § A Ptk. 305–311. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.

(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.

(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

311. § (1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.

311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.”

8. § A Ptk. 685. §-ának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

,,a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 305. § (1) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében valamennyi jogszabály;”

,,d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;

e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a – tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt – vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).”

9. § A Ptk. a következő 688. §-sal egészül ki:

„688. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következő jogszabályaival:

a) a törvény 377. §-a a Tanácsnak az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 85/577/EGK irányelvével;

b) a törvény 205. §-ának (3) és (5) bekezdése, 207. §-ának (2) bekezdése, 209–209/D. §-ai, valamint 685. §-ának d) pontja a Tanácsnak a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelvével;

c) a törvény 248. §-ának (1)–(3) bekezdése, 277. §-ának (1)–(3) bekezdése, 305. §-ának (2) bekezdése, 305/A. §-a, 306. §-ának (1)–(2) és (5) bekezdése, 307. §-ának (2) bekezdése, 308. §-ának (4) bekezdése, 308/A. §-ának (2) bekezdése, 309. §-ának (1) bekezdése, 311. §-a, 372. §-ának (2) bekezdése, valamint 685. §-ának d)–e) pontja az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvével;

d) a törvény 301/A. §-a és 368. §-ának (1) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvével.”

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

10. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 398. §-sal egészül ki:

„398. § E törvény 313–323. §-a a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvének 5. cikkével.”

A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény módosítása

11. § (1) A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„(1) termék: minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált –, valamint a villamos energia;”

(2) A Tftv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kár:)

„b) a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.”

12. § A Tftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály import termék esetén akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg.”

13. § A Tftv. a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács 1999/34/EK irányelvével módosított, a tagállamok hibás termékekért való felelősségre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 85/374/EGK tanácsi irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

14. § Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kártalanítás esetén az (1)–(3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. általános kártérítési szabályait kell alkalmazni.”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

15. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)–(6) bekezdés számozása (4)–(7) bekezdésre változik:

„(2) A testületi tagokat – testületenként legalább tíz, legfeljebb harminc főt – egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A jelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek legyen olyan tagja, aki a 25. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel.

(3) A tagokról a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamara listát vezet. A kamara a testületi tagok listáját megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, továbbá kérésre a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek, valamint az illetékességi területén működő helyi önkormányzatoknak.”

16. § Az Fgytv. 25. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyben az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.”

17. § Az Fgytv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, határozatainak típusairól, kikényszerítésének módjáról és a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.”

18. § Az Fgytv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.”

19. § Az Fgytv. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tanács az eljárást az eljárás megindulását követő hatvan napon belül befejezi, indokolt esetben ez a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”

20. § Az Fgytv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § A békéltető testület köteles tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig összefoglaló tájékoztatót készíteni és azt a miniszternek megküldeni. A miniszter gondoskodik a rendelkezésére bocsátott összefoglaló tájékoztatók közzétételéről.”

21. § Az Fgytv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A keresetindítási jog az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti azokat az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezeteket – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértésén alapul.”

22. § Az Fgytv. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az eljáró hatóság eljárását – külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértése miatt – kezdeményezni jogosultak azok az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”

23. § (1) Az Fgytv. 55. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„j) a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének végrehajtása céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza).

(2) Az Fgytv. 55. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy – e törvény 39. §-ának (5) bekezdésére és 46. §-ának (2) bekezdésére tekintettel – rendelettel megállapítsa azon jogszabályokat, melyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel teremtik meg az összeegyeztethetőséget.”

24. § Az Fgytv. 57. §-a a következő c)–d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény... az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:)

„c) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról;

d) a Bizottság 98/257/EK ajánlása a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről.”

A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása

25. § A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv. ) 16. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A reklámfelügyeleti eljárás kezdeményezésére azok az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is jogosultak – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”

26. § A Grtv. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács – 97/55/EK irányelvével módosított – a tagállamok megtévesztő reklámozásra vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 84/450/EGK irányelvével;

b) a törvény 16. §-ának (3) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelvével.”

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

27. § A Ptk. módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké. II.) 5. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § a következő f) ponttal egészül ki:

(Az általános szerződési feltételek megtámadására jogosult)

„e) a fogyasztói, szakmai, gazdasági érdek-képviseleti szervezet;

f) az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet – az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.”

Záró rendelkezések

28. § (1) E törvény 9. §-ának a Ptk. 688. §-a a) és b) pontját megállapító része a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény 11. §-ának (1) bekezdése, 12–20. §-a és 24. §-ának az Fgytv. 57. §-a d) pontját megállapító része 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 2–4. §-a, 7–8. §-a és 9. §-ának a Ptk. 688. §-a c) pontját megállapító része 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseiket a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(4) E törvény 1. §-a, 5–6. §-a, 9. §-ának a Ptk. 688. §-a d) pontját megállapító része, 10. §-a, 11. §-ának (2) bekezdése, 21–23. §-a, 24. §-ának az Fgytv. 57. §-a c) pontját megállapító része és 25–27. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. Az 1. § és 5–6. § rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(5) A Tftv. rendelkezéseit a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a terméket e törvény 11. §-a (1) bekezdésének hatálybalépését követően hozták forgalomba.

(6) A 16. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő testületi tag jelenlétét a békéltető testületekben a (2) bekezdésben meghatározott időpontot követő jelölések során kell biztosítani.

(7) A 20. §-ban előírt összefoglaló tájékoztatót első alkalommal a 2003. évre vonatkozóan kell elkészíteni.

29. § (1) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban

a) a Ptk. 207. §-ának (2) bekezdésében, 209/A. §-ában és 209/B. §-ának (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés” szövegrész, továbbá a 209/B. § (4) bekezdésében a „a fogyasztóval kötött szerződésben” szövegrész helyébe a „fogyasztói szerződés”, illetve a „fogyasztói szerződésben” szövegrész lép;

b) a Ptk. 387. §-ában a „fogyasztó” szó helyébe a „felhasználó” szó, a 388. § (3) bekezdésében a „fogyasztóval” szó helyébe a „felhasználóval” szó lép;

c) a Ptké. II. 6. §-ának (1) bekezdése és 7. §-a hatályát veszti.

(2) A 28. § (4) bekezdésében meghatározott időpontban a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §-a hatályát veszti.