c) a módosított alapszabályt (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),

d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.

(2) A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenőleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.

42/B. § (1) Az átalakulás meghiúsul, ha

a) a közgyűlés az átalakulásról szóló döntését a 42. § (3) bekezdésben foglalt tervezetek elfogadása előtt megváltoztatja,,

b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,

c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződéses kapcsolatokat kialakítani.”

259. § Az Öpt. 46. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A nyugdíjpénztár alapszabályának a 18. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell]

„d) a várakozási idő elteltét követő, de még a felhalmozási időszakban lévő pénztártaggal kapcsolatos elszámolási eljárást.”

260. § Az Öpt. 47. §-ának (2)–(5) bekezdése helyébe a következő (2)–(7) bekezdés lép, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6)–(7) bekezdés számozása (8)–(9) bekezdésre módosul:

„(2) A tagsági jogviszony a várakozási idő letelte előtt a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár megszűnése esetén szüntethető meg.

(3) A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

(4) A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy

a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad,

b) a pénztártagságát folytatja, és az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy – legfeljebb háromévente egy alkalommal – egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi,

c) a pénztárból kilép,

d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévő összeget a pénztárban hagyja.

(5) A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy

a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

b) az egyéni számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe.

(6) Amennyiben a tag az (5) bekezdés a) vagy b) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

(7) A pénztártag részére a (4), illetve (5) bekezdés szerinti kifizetések a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek minősülnek.”

261. § Az Öpt. 47/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a tag a várakozási idő letelte előtt a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti (a tagdíjnemfizetés kezdő időpontja), úgy a tagdíjnemfizetés kezdő időpontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít, és a tag tagsági viszonya a várakozási idő leteltével megszüntethető.”

262. § Az Öpt. 47/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:

„(2) A pénztárnak az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.”

263. § Az Öpt. 49/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/A. § (1) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. El kell végezni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.”

264. § Az Öpt. 49/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözet összegét is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni.

(5) Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan kell kimutatni.”

265. § Az Öpt. 50. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás, adomány a befizetést követő 90 napon belül nem használható fel olyan szolgáltatás finanszírozására, amelyet kizárólag a jogosult tag egyéni számlájának megterhelésével nyújtanak.”

266. § Az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az induló gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell]

„c) a pénztárnak a pénzügyi év lejártáig, valamint a következő pénzügyi évre szóló pénzügyi tervét.”

267. § Az Öpt. a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2), (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg.

(5) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(6) A könyvvizsgáló a 23. § (1) bekezdésének d)–e) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács – a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül – nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

(9) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékében bejegyzett könyvvizsgálóként szerepel, legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van és

a) legalább három éven át pénztárnál vagy magánnyugdíjpénztárnál, pénztári szolgáltatónál számviteli, ellenőrzési, vagy a Felügyeletnél pénztárral vagy magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési munkakörben szakmai gyakorlatot szerzett, vagy

b) legalább két éven át pénztárnál vagy magánnyugdíjpénztárnál könyvvizsgálói tevékenységet folytató személy asszisztenseként tevékenykedett, vagy

c) legalább két éven át pénztárnál vagy magánnyugdíjpénztárnál könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(10) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a jegyzékbevétel követelményeinek már nem felel meg,

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(11) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a (10) bekezdés b) pontja alapján törli a névjegyzékből, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.

(12) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.”

268. § (1) Az Öpt. 65. §-ának (3) bekezdése i) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi i)–l) pont jelölése j)–m) pontra módosul:

[A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztár tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket – akár együttesen is – alkalmazhatja:]

„i) korlátozhatja a pénztár tevékenységét;”

(2) Az Öpt. 65. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tevékenységi engedély visszavonását követően a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a pénztártagok érdekének védelmét szolgálja, korlátozhatja, vagy megtilthatja a pénztár eszközei feletti szabad rendelkezést.”

269. § Az Öpt. a következő 81. §-sal egészül ki:

„81. § (1) A pénztáraknak e törvény hatálybalépésekor a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összegét az e törvény hatálybalépését követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel feltételeinek e törvény hatálybalépésének évétől számított negyedik évben kell megfelelni.

(3) A 64/A. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamot jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani, és az időtartam számításánál e törvény hatálybalépése előtti időszakot nem kell figyelembe venni.”

XV. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

270. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartoznak:]

„d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pályakezdőnek minősülnek és törvény alapján kötelezően pénztártaggá válnak, illetőleg a pénztárba önkéntes döntés alapján beléptek,”

271. § (1) Az Mpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá (a továbbiakban: pályakezdő),

a) aki első alkalommal 1998. június 30-át követően és 2002. január 1-jét megelőzően, illetőleg aki 2002. december 31-ét követően létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató), a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követően első alkalommal létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek;

b) az a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét.”

(2) Az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki

a) 1998. június 30-át megelőzően vált a Tbj. szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzésére a Tbj. szerint megállapodást kötött,

b) 2003. január 1-jén még nem töltötte be 30. életévét,

c) pénztártagsági jogviszonyát a 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszüntetve a Tny. szerinti rokkantsági nyugellátásban részesült és rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt megszűnik.”

272. § (1) Az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„c) pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,”

(2) Az Mpt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„k) társadalombiztosítási jogszabályok: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény.”

(3) Az Mpt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg. Az értékelési különbözet céltartalékán belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.”

273. § Az Mpt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja,

a) a kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,

b) önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.

(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését – a (7) és (8) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

(3) A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre.

(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni.

(5) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát.

(6) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül – külön jogszabályban meghatározott módon – tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.

(7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén – amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag – a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.

(8) Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő).

(9) A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttéről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.

(10) A munkáltató

a) a (7) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő, vagy

b) ha az irányított pályakezdő az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő

15 napon belül – külön jogszabályban meghatározott módon – közli a területi pénztárral a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.”

274. § (1) Az Mpt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja. A pénztárnak az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.”

(2) Az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)–(6) bekezdések számozása (6)–(7) bekezdésre változik:

„(4) Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki

a) időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy

b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.

(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíj fizetését – támogatási megállapodás alapján – a tag helyett átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

275. § Az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás.”

276. § Az Mpt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:

a) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére,

b) annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál – nem teljes naptári hónap esetén – 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.

(3) Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.”

277. § Az Mpt. 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az örökös, illetve kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés illetékmentes.”

278. § (1) Az Mpt. 35. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:]

„c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokat,”

(2) Az Mpt. 35. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:]

„f) a pénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányait és elveit – a pénztár működési szükségleteinek megfelelően –, a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,”

279. § (1) Az Mpt. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) szereplő kérdésekben a jelenlévők, illetve képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható.”

(2) Az Mpt. 38. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti.”

280. § Az Mpt. 40. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja.”

281. § Az Mpt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ügyvezetőként (ügyvezető-helyettesként) az alkalmazható, aki]

„b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

282. § Az Mpt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója, az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.

(5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg.

(6) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(7) A könyvvizsgáló a 39. § (1) bekezdésének e)–f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

(8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(9) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács – a tudomására jutástól számított nyolc napon belül – nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

(10) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékébe bejegyzett könyvvizsgálóként szerepel, legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, és

a) legalább három éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, pénztári szolgáltatónál számviteli, ellenőrzési, vagy a Felügyeletnél pénztárral, vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési munkakörben szakmai gyakorlatot szerzett, vagy

b) legalább két éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál könyvvizsgálói tevékenységet folytató személy asszisztenseként tevékenykedett, vagy

c) legalább két éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(11) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a jegyzékbe vétel követelményeinek már nem felel meg,

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(12) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a (11) bekezdés b) pontja alapján törli a névjegyzékből, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.

(13) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.”

283. § Az Mpt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el:

a) ellenjegyzi

– a pénztár pénzügyi tervét,

– a biztosításmatematikai statisztikai jelentést,

– a pénztár szolgáltatási szabályzatát,

– a tagok pénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot,

– a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket;

b) elkészíti

– az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést,

– a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat, értékeléseket;

c) elvégzi

– a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását,

– a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat;

d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közreműködik azok elkészítésében.”

284. § Az Mpt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről. A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.”

285. § Az Mpt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves ütemezésben készül.

(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az időszakon belül legalább éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.

(3) Az éves pénzügyi terv időtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év időtartamával.”

286. § Az Mpt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint a kétévenkénti ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.

(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza az 53. § (2) bekezdésében előírtakat, illetve nem felel meg a pénztár SzMSz-ében foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni.”

287. § (1) Az Mpt. 59. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fedezeti tartalék bevételei:]

„c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet,”

(2) Az Mpt. 59. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:]

„b) az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege,”

(3) Az Mpt. 59. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:]

„d) a tagoknak piaci értéken visszatérített összegek,

e) a fedezeti tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet.”

(4) Az Mpt. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fedezeti tartalék terhére a pénztártagokkal kapcsolatos kifizetések piaci értéken történnek.”

288. § (1) Az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.”

(2) Az Mpt. 60. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A likviditási tartalék bevételei:]

„c) a likviditási tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet.”

(3) Az Mpt. 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A likviditási tartalék terhére

a) a likviditási tartalék befektetésével kapcsolatban felmerült kiadás,

b) a likviditási tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet,

c) a jogszabályok szerint a fedezeti tartalékba és működési célra történt átcsoportosítás

számolható el.”

289. § (1) Az Mpt. 61. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működéssel kapcsolatos bevételek:]

„c) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó realizált hozam,”

(2) Az Mpt. 61. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások között kell elszámolni:]

„f) a működési célú befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként megképzett összegét.”

290. § (1) Az Mpt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni.”

(2) Az Mpt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének meg kell egyeznie a vele szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével.”

291. § (1) Az Mpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit fedezeti, likviditási és működési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni.”

(2) Az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára kell kimutatni.”

292. § Az Mpt. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.”

293. § Az Mpt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés alkalmazásában a közvetett tulajdon mértékének számítására a Hpt. a közvetett tulajdon számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

294. § Az Mpt. 79/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).

(2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenység engedély nélkül is teljesítenie kell;

b) az átalakulással létrejövő pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyűlés napját követő – ha az érintett pénztárak a közgyűlésüket különböző napon tartották, akkor a később megtartott közgyűlés napját követő 30 napon belül köteles három példányban a Felügyeletnek benyújtani;

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit, ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a jelenléti íveket,

cb) a nyilatkozatot a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről,

cc) az átalakulással létrejövő pénztár alapszabályát,

cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket – ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetét – és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;

d) a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról;

e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emelkedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson.”

295. § (1) Az Mpt. 79/B. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyűlése két alkalommal – a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével – határoz.

(2) A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat.”

(2) Az Mpt. 79/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.”

296. § Az Mpt. a következő 79/C–79/D. §-sal egészül ki:

„79/C. § (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatának kézhezvételét követő 30 napon belül az átalakulással létrejövő pénztár a bírósághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:

a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyűlések, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit és jelenléti íveit,

b) a Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatát,

c) a módosított alapszabályt (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),

d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.

(2) A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenőleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.

79/D. § (1) Az átalakulás meghiúsul, ha

a) a közgyűlés az átalakulásról szóló döntését a 79/B. § (3) bekezdésében foglalt tervezetek elfogadása előtt megváltoztatja,

b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,

c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződéses kapcsolatokat kialakítani.”

297. § Az Mpt. 110. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A tevékenységi engedély visszavonására akkor kerül sor, ha a pénztár]

„g) jogutód nélkül megszűnik.”

298. § Az Mpt. 123. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6)–(14) bekezdések számozása (7)–(15) bekezdésre módosul:

„(4) Azok a személyek, akik 2001. december 31-ét követően és 2003. január 1-je előtt váltak a társadalombiztosítási jogszabály (Tbj. 5. §) szerint első alkalommal biztosítottá és 2002. december 31-én tagjai magánnyugdíjpénztárnak, e jogviszonyuk alapján 2003. december 31-ig egy alkalommal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléphetnek.

(5) a) Azok a személyek, akik 1998. június 30-át követően és 2003. január 1-je előtt váltak a Tbj. szerint első alkalommal biztosítottá és 2002. december 31-én nem tagjai magánnyugdíjpénztárnak, vagy 2002. január 1-jét követően és a (3)–(4) bekezdésben megállapított határidőn belül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépnek, biztosítotti jogviszonyuk alapján 2003. december 31-ig egy alkalommal magánnyugdíjpénztárba beléphetnek.

b) A 3. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított önkéntes belépésre 2003. december 31. napjáig van lehetőség.

(6) A (4)–(5) bekezdéseitől eltérően azok a külföldiek, akik 2001. december 31-ét követően és 2003. január 1-jét megelőzően váltak a Tbj. 13. §-ában meghatározott nemzetközi egyezmény alapján az Európai Unió területén és Magyarországon első alkalommal biztosítottá, és ebben az időpontban nem töltötték be 42. életévüket, magyarországi munkavállalásuk esetén egy alkalommal eldönthetik, hogy belépnek-e magánnyugdíjpénztárba.”

299. § Az Mpt. a következő 123/B. §-sal egészül ki:

„123/B. § (1) A pénztáraknak e törvény hatálybalépésekor a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összegét az e törvény hatálybalépését követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel feltételeinek e törvény hatálybalépésének évétől számított negyedik évben kell megfelelni.

(3) A 46. § (8) bekezdésében meghatározott időtartamot jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani. Az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő könyvvizsgálatra kötött szerződések legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatók.”

300. § Az Mpt. 2. számú mellékletének 1. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

[Pénztártitokként kezelendő személyes adatok

1. Személyi adatok:]

„e) elhalálozás időpontja.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

301. § Ez a törvény – a 302–326. §-ban foglaltak figyelembevételével – 2003. január 1-jén lép hatályba.

302. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – az (5)–(17) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 3. §-ának 27., 28. pontja, 11. §-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (6), (8)–(10) bekezdése, 37. §-a, 41. §-ának (1) bekezdésében a „ , valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány 30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál levonta” szövegrész, 49/B. §-ának (5) és (8) bekezdése, 57/B. és 57/C. §-a, 61. §-ának (2)–(3) bekezdése, 66. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja, 66. §-ának (5), (7) és (11) bekezdése, 67. §-ának (3)–(4), (6) és (8) bekezdése, 67. §-a (9) bekezdésének a) és b) pontja, 67/A. §-a és a § előtti cím, valamint 69. §-ának (1) bekezdésében a „ , továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében” szövegrész, 70. §-ának (4) bekezdése, 70. §-a (8) bekezdésének f) pontjában „ , a tételes átalányadózást” szövegrész, 78. §-a, 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának 1. és 2. alpontja, 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának 3. alpontjában az „az 1999. adóévben” szövegrész, 83. §-a (4) bekezdésének b) pontja és a pont utáni szövegrész, továbbá 1. számú mellékletének 9.3. alpontja, 11. számú melléklete II. fejezete 1. b) pontjának bb) alpontja, 12. számú mellékletének 1. pontjában a „vagy tételes átalányadózást” szövegrész, valamint 13. számú mellékletében – az első mondat kivételével – a „Kisvállalkozások adókedvezménye” cím előtti valamennyi rendelkezés.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv.

a) 3. §-ának 19. pontjában a „4 millió forintot” szövegrész helyébe a „6 millió forintot” szövegrész,

b) 3. §-ának 33. pontjában az „az ügyvédi iroda” szövegrész helyébe az „az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda” szövegrész,

c) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „nyugdíjat” szövegrész helyébe a „nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot” szövegrész,

d) 7. §-a (1) bekezdésének k) pontjában a „magánnyugdíjpénztárba fizet” szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztárba fizet, valamint a magánnyugdíjpénztár tagja rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítésnek az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag egyéni számláján jóváírt összegét” szövegrész,

e) 7. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az „a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély” szövegrész helyébe az „a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költségét, akkor is, ha azt nem a munkáltató viseli, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély” szövegrész,

f) 8. §-ának (2) bekezdésében az „ellenőrzött külföldi társaság” szövegrész helyébe az „alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy” szövegrész,

g) 23. §-ában és 78/A. §-ának (4) bekezdésében a „250 ezer forintot” szövegrész helyébe a „400 ezer forintot” szövegrész, 49. §-ának (4) bekezdésének b) pontjában és 78/A. §-ának (4) bekezdésében „2 millió forintot” szövegrész helyébe a „3 millió forintot” szövegrész,

h) 28. §-ának (7) bekezdésében az „– a (8)–(10) bekezdés rendelkezései szerint – megszerzett vagyoni érték” szövegrész helyébe a „megszerzett bevételnek a jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része, bármely esetben, kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, vagy e törvény szerinti adókötelezettsége egyébként megállapítható” szövegrész,

i) 28. §-ának (12) és (13) bekezdésében az „ellenőrzött külföldi társaság” szövegrész helyébe mindenhol az „alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet” szövegrész,

j) 40. §-ának (1) bekezdésében az „1500” szövegrész helyébe a „2000” szövegrész és a (9) bekezdésben a „házastársával,” szövegrész helyébe a „házastársával, élettársával – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe” szövegrész,

k) 41. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „közérdekű kötelezettségvállalás” szövegrész helyébe a „közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is)” szövegrész,

l) 49. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „Ha a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályokat alkalmazó kifizető” szövegrész helyébe a „Ha a munkáltató, vagy a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályokat alkalmazó kifizető” szövegrész,

m) 49. §-ának (7) bekezdésében az „a jogosultsági határt” szövegrész helyébe „az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét” szövegrész,

n) 49/A. §-ának (1) bekezdésében a „meghatározott esetekben átalányadózást, vagy – az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az általános forgalmi adót is magában foglaló – tételes átalányadózást választhat” szövegrész helyébe a „vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat” szövegrész,

o) 50. §-ának (4) bekezdésében és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „18 millió” szövegrész helyébe a „22 millió” szövegrész,

p) 51. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „alkalmazni” szövegrész helyébe az „alkalmaznia, valamint az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított” szövegrész,

q) 65/A. §-ának (3) bekezdésében az „a kifizetéskor megállapítja, levonja” szövegrész helyébe az „az a kifizetés időpontjában megállapítja” szövegrész,

r) 69. §-a (8) bekezdésének b) pontjában az „egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtására nyitvaálló határnapig kell megállapítania és megfizetnie, és az éves adóbevallásában az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetőleg az éves adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetnie” szövegrész,

s) 74. §-ának (6) bekezdésében és 1. számú mellékletének 4.12. a) alpontjában a „400 ezer forintot” szövegrész helyébe a „600 ezer forintot” szövegrész,

t) 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának felvezető rendelkezésében a „költségvetési és önkormányzati” szövegrész helyébe a „költségvetési” szövegrész,

u) 1. számú mellékletének 5.5. pontjában a „legfeljebb évi kettőezer forint összeghatárig” szövegrész helyébe „legfeljebb évi 2 ezer forint összeghatárig, továbbá a köztisztviselőt törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés” szövegrész,

v) 11. számú melléklete II. fejezete 3. pontjának b) Építmények alpontjában a „(kivéve a szemétégetőt)” szövegrész helyébe a „(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt)” szövegrész

lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény 63. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja, 63. §-ának (4)–(7) és (9) bekezdése;

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése, 40. §-a (5) bekezdésének a) pontja, 40. §-ának (6)–(7) és (14)–(15) bekezdése;

c) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (6)–(7) bekezdése,

d) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXV. törvény 29. §-ának (5)–(7) bekezdése;

e) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 205. §-a (4) bekezdésének második mondata és 205. §-ának (5)–(6) bekezdése;

f) az Ajt. 267. §-ának (5)–(6) és (9) bekezdése.

(5) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 49/C. §-ának (8) bekezdése és 1. számú mellékletének 4.6. alpontja 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseiket az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; az 1. számú melléklet 4.6. alpontjában foglalt, a díj (az érme) tárgyi formájának adómentességére vonatkozó rendelkezést bármely korábbi adóév adókötelezettségére alkalmazni lehet.

(6) Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2005. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja tv. 28. §-a (7)–(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani.

(7) A magánszemély köteles az igénybe vett lakáscélú kedvezményt – függetlenül attól, hogy az igénybevétel mikor történt – húsz százalékkal növelt összegben a felvétel adóévére vonatkozó bevallásában bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, amennyiben a kedvezményt az Szja tv. 37. §-ának 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján vette igénybe, és a megtakarítás felvétele esetén annak felhasználása nem lakáscélra történt. A megtakarítás lakáscélú felhasználásának igazolására, valamint a lakáscélú felhasználás fogalmára az Szja tv. 2001. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a 2003. és 2004. évi vállalkozói jövedelem megállapításánál a vállalkozói bevételt növeli a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként a vállalkozói jövedelem megállapításánál figyelembe vett

a) összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette;

b) összeg kétszerese, ha az egyéni vállalkozó az a) pontban nem említett ok miatt nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően.

(9) A magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény tárgyában 2002. december 31-ig benyújtott kérelmet az adóhatóság az Szja tv. 63. §-a (2) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint bírálja el; egyébként a lakásszerzési kedvezményre az Szja tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét az e törvény hatálybalépését követően használja fel.

(10) A társas vállalkozás által a 2002. évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében – az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján – a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére 2003. december 31-ig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése a) pontjának és 66. §-a (2)–(3) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani.

(11) Ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor

a) a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni érték azon részének adókötelezettségét, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése b) pontjának és 66. §-a (5) bekezdésének,

b) a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részének adókötelezettségét, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése d) pontjának és 66. §-a (11) bekezdésének

2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani és teljesíteni.

(12) A magánszemély a 2002. évi árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem megállapításánál nem érvényesített, a 2002. évi adóbevallásában – az Szja tv. 67. §-a (8) bekezdésének b) pontja és az Szja tv. 67/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően – feltüntetett továbbvihető árfolyamveszteséget, továbbvihető ügyleti veszteséget a 2003. évben megszerzett árfolyamnyereségből származó jövedelem csökkentéseként adóbevallásában (ide nem értve az azzal egyenértékű elszámolást) figyelembe veheti.

(13) Ha termőföld haszonbérbe adására vonatkozó szerződést 2002. december 31-ig megkötötték, akkor a

a) határozatlan időre kötött szerződés jogosultja az e szerződés alapján 2003. évben,

b) határozott időre kötött szerződés jogosultja az e szerződés alapján 2003. és 2004. évben megszerzett jövedelmének adózása tekintetében választhatja a 2002. december 31-én hatályos törvényi előírások alkalmazását. A magánszemély e választását az e törvény hatálybalépését követő első kifizetést megelőzően – amennyiben jövedelme kifizetőtől származik – a kifizetőnek bejelenti, és azt később nem változtathatja meg.”

(14) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 1/A. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(15) 2002. január 1-jén az Szja tv.

a) 3. §-a 23. pontjának b) alpontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben” szövegrész,

b) 3. §-ának 46. pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény” szövegrész,

c) 72. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási előleg” szövegrész helyébe a „a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás” szövegrész,

d) 3. számú melléklete II. fejezetének 3. pontjában az „a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, valamint a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben, továbbá a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendeletben” szövegrész

lép; e rendelkezéseket a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(16) 2004. január 1-jén az Szja tv.

a) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0–800 000 forint	18%,
800 001–1 500 000 forint
144 000 forint
és a 800 000 forinton felüli rész	26%-a,
1 500 001 forinttól
326 000 forint
és az 1 500 000 forinton felüli rész	38%-a.”

b) 33. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 8000 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 200 000 forintot (a továbbiakban: jogosultsági határ).

(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 16 százalékát meghaladó részével.”

c) 46. §-ának (1) bekezdésében és 73. §-ának (2) bekezdésében a „40 százalék” szövegrész helyébe a „38 százalék” szövegrész lép;

d) 1. számú mellékletének 7.3. alpontja hatályát veszti.

(17) A (16) bekezdésben foglaltakat a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

303. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit – a (4)–(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 24., 26., 36. és 37. pontja, 7. §-a (11) bekezdésének második mondata, 8. §-a (1) bekezdésének i) pontja, 21. §-ának (1)–(6) bekezdése, 22. §-ának (1)–(5) bekezdése, 29. §-ának (3)–(4) bekezdése és 29/C. §-ának (4), (6), (10)–(13) bekezdése, valamint 3. számú melléklete A) fejezetének 2. és 3. pontja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao.

a) 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában az „ügyvédi iroda” szövegrész helyébe az „ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda” szövegrész,

b) 4. §-a 1/a. pontjának felvezető rendelkezésében az „a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára” szövegrész helyébe az „a közérdekű kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is)” szövegrész,

c) 5. §-ának (8) bekezdésében, 15. §-ának (3) bekezdésében és 27. §-ának (13) bekezdésében az „USA dollárban” szövegrész helyébe az „euróban” szövegrész,

d) 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontjában a „vagy átalakulás következtében” szövegrész helyébe a „vagy kedvezményezett átalakulás következtében” szövegrész,

e) 9. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „t) és u) pontja” szövegrész helyébe a „t), u) és v) pontja” szövegrész,

f) 9. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „p) és t) pontja” szövegrész helyébe a „p) és r) pontja” szövegrész,

g) 12. §-ának (3) bekezdésében a „p) és t) pontjai” szövegrész helyébe a „p) és r) pontjai” szövegrész,

h) 13. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében a „t) és u) pontjaiban” szövegrész helyébe a „t), u) és v) pontjaiban” szövegrész a „p) és t) pontjaiban” szövegrész helyébe a „p) és r) pontjaiban” szövegrész,

i) 15. §-ának (3) bekezdésében az „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által a Magyar Közlönyben közzétett” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bank által közzétett” szövegrész,

j) 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „részvénycserékre” szövegrész helyébe a „részesedéscserékre” szövegrész,

k) 1. számú mellékletének 11. pontjában a „7. § (1) bekezdésének e) pontja” szövegrész helyébe a „29/D. § (9) bekezdése” szövegrész ^* 

lép.

(4) 2001. január 1-jével a Tao. 7. §-a (11) bekezdésének első mondatában „(részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag” szövegrész helyébe a „(részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag” szövegrész lép; e rendelkezést az adózó a 2001-ben kezdődő adóév adóalapjának megállapítására és a 2001-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

(5) Az adózó a Tao. e törvénnyel megállapított 1. számú mellékletének 4. pontját a 2001-ben kezdődő adóév adóalapjának megállapítására és a 2001-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

(6) E törvénynek a Tao. 21. §-ának (13) bekezdését módosító, valamint a 29/D. §-ának (1)–(5) bekezdését megállapító, továbbá e törvénynek az Ajt. 44. §-a (4) bekezdését és az Ajt. 266. §-ának (2) bekezdését módosító rendelkezése, valamint e törvénynek a Ptt. 17–18. §-át és 78. §-ának (6)–(7) bekezdését módosító rendelkezése e törvény kihirdetésének a napján lép hatályba.

(7) E törvénynek a Tao. 4. §-ának 16/a. pontját megállapító rendelkezése 2002. január 1-jén lép hatályba, valamint 2002. január 1-jén a Tao. 1. §-a (5) bekezdésének második mondatában a „csökkenését” szövegrész helyébe „változását” szövegrész lép; e rendelkezéseket az adózó a 2002-ben kezdődő adóév adóalapjának megállapítására és a 2002-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

(8) E törvénynek a Tao. 27. §-ának (3) bekezdését megállapító rendelkezése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően fizetett (juttatott) osztalékra és az azzal összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.

(9) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Tao. 27. § (5)–(7) bekezdése. Az osztalékban részesülő és a kifizető a Tao. 27. §-a (6) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jár el.

(10) 2006. január 1-jével hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 28. pontja, a Tao. 19. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 23. §-ának (3) bekezdése, a Tao. 29/B. §-ának (7) bekezdése. Az említett rendelkezéseket az adózó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek utolsó napja 2005-ben van.

(11) A Tao. e törvénnyel megállapított 29/D. §-ának (7) bekezdését az állami adóhatóság nem alkalmazza, ha a többségi irányítást biztosító befolyást az adózónak a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása szerzi meg, vagy a részesedés értékesítésének előkészítése 2002. december 31-ig megtörtént.

304. § (1) A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló kormányrendelet szerinti adósságrendezési program keretében kapott

a) egyszeri támogatást a magánszemélynél a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;

b) egyszeri támogatás alapján elszámolt bevétel a Tao. szerinti adózónál az adóalap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a magánszemély a 2002-es adóévi, a Tao. szerinti adózó a 2002-ben kezdődő adóévi adókötelezettségére alkalmazza.

305. § (1) E törvénynek az Áfat.-t módosító rendelkezései – a (3)–(10) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – 2003. január 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit azokra az esetekre kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja 2002. december 31. napját követi.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfat. 7. §-ának (4) és (5) bekezdése, 20. §-ának (6) bekezdése, 30. §-ának (2)–(3) bekezdései, 67. §-a, a 12. §-ának l) pontjából és 71. §-ának (7) bekezdéséből az „illetve a SAPARD” szövegrész, valamint a 30. §-ának (1) bekezdéséből az „– a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel –” szövegrész hatályát veszti, továbbá az Áfat. 7. § (2) bekezdésének b) pontjában a „(4)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „9/B. §-ban” szövegrész lép.

(3) Az e törvény 54. §-a szerint meghatározott, a törvény hatálybalépését megelőzően teljesített termékértékesítések esetén a hat hónapot 2003. január 1. napjától kell számolni.

(4) Az Áfat. e törvény 59. §-ával megállapított 20. §-ának (1) és (4) bekezdését annak az adóalanynak, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, a 30 napos határidőt arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell először alkalmazni, amelynél az adófizetési kötelezettség 2002. december 31. napját követően keletkezik.

(5) Az Áfat. e törvény 64. §-ával megállapított 40. § (6) bekezdésének, és az e törvény 67. §-ával megállapított 44. § (5) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) Az Áfat. e törvény 69. §-ával megállapított 48. § (4) bekezdése a)–c) pontjának rendelkezéseit először a 2003. év első adómegállapítási időszakáról adott bevallásnál lehet először figyelembe venni, a 48. § (4) bekezdés d) pontjának rendelkezéseit a jogerős közigazgatási határozattal vagy bírósági ítélettel le nem zárt megszűnésekre is alkalmazni kell.

(7) Az Áfat. e törvény 69. §-ával megállapított 48. § (5) bekezdéseinek rendelkezéseit a 2002. december 31. napja után teljesített beszerzésekre kell alkalmazni.

(8) Az Áfat. e törvény 62. §-ával megállapított 33. § (2) bekezdésének f) és h) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben a levonási jog 2003. december 31. napját követően nyílna meg.

(9) Az Áfat. 2002. december 31. napján hatályos 2. számú mellékletének 14. és 15. pontját azokban a 2003. január 1. napját megelőzően érkezett ügyekben még alkalmazni kell, melyekben az ügyintézésért járó díjazás összegét miniszteri rendelet állapítja meg.

(10) Az Áfat. e törvénnyel megállapított 2. számú mellékletének 16. pontja 2003. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy azokra az esetekre, amelyeknél az adófizetési kötelezettség 2003. július 1. napját megelőzően keletkezik, vagy keletkezne, az Áfat. 2002. december 31. napján hatályos 2. számú mellékletének 21. pontját kell alkalmazni.

(11) Az Áfat. XI. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet az alanyi adómentesség választásának jogával az a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő adóalany is, akinek (amelynek) 2001., illetve 2002. évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta a 4 000 000 forintot, de nem haladta meg a 6 000 000 forintot.

306. § (1) E törvénynek a Fat.-ot módosító rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fat. 14. §-ának b) pontjában a „magyar” szövegrész hatályát veszti.

307. § (1) E törvénynek a Jöt.-öt módosító rendelkezéseit – a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 18. §-ának (4) bekezdése, 37. §-a (1) bekezdésének j) pontja, 68. §-ának (1) bekezdése, 69. §-ának (18) bekezdése és 89. §-ának (4) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(3) A Jöt. e törvénnyel megállapított 19. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 21. §-a (1) bekezdésének j) pontja, 23. §-a (2) bekezdésének e) pontja és 26. §-a (2) bekezdésének f) pontja 2005. január 1-jén lép hatályba. Az ezen időpontban érvényes engedéllyel rendelkező adóraktár engedélyes és adómentes felhasználó a Jöt. 19. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, illetve 26. §-a (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel teljesítését legkésőbb 2006. január 15-ig igazolja a jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolatának az engedélyt kiadó vámhatósághoz történő benyújtásával.

(4) A Jöt. e törvénnyel megállapított 37. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerinti adómentes célú felhasználásra 2003. január 1-jén érvényes keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználónál 2002. december 31-i fordulónappal készleten lévő, a 36. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjában megjelölt, a Kt. szerint termékdíjköteles ásványolaj termékre is alkalmazni kell a Jöt. e törvénnyel megállapított 13. §-a (3) bekezdésének b) pontját, 18. §-ának (4) bekezdését, 36. §-ának (4) bekezdését és 37. §-a (1) bekezdésének j) pontját.

(5) A Jöt. e törvénnyel módosított 75. §-a (2) bekezdésének és 79. §-a (2) bekezdésének, valamint a Jöt. e törvénnyel megállapított 81. §-ának és 81/A. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A dohánygyártmány adóraktár engedélyes 2002. december 31-i fordulónappal megállapított készletében lévő, a Jöt. 2002. december 31-én hatályos 61. §-ának d) pontjában meghatározott, adójeggyel ellátott azon dohánygyártmányra, amely 2003. január 1-jétől a Jöt. e törvénnyel módosított 61. §-a (1) bekezdése a) pontjának rendelkezése alá tartozik, és az ilyen dohánygyártmányt előállító adóraktár engedélyesre a Jöt. 63. §-a (12) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jöt. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „20 °C hőmérsékleten kisebb mint 10 mm2/s” szövegrész helyébe a „40 °C hőmérsékleten kisebb mint 4,5 mm2/s” szövegrész, 41. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „a)–f), h)–k), m) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–f), h)–k), m) és n) pontjában” szövegrész, 75. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „Art. 74. §-ának (1), (3), (7) és (12) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art. 74. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában, valamint (6) bekezdésében” szövegrész, 75. §-a (1) bekezdésének második mondatában az „Art. 74. § (12) bekezdését” szövegrész helyébe az „Art. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontját” szövegrész, 79. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „tevékenységet folytató vállalkozóval” szövegrész helyébe a „tevékenységet folytató személlyel” szövegrész lép, továbbá a Jöt. preambulumában „az Útalap és a Központi Környezetvédelmi Alap” szövegrész, a Jöt. 28. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, valamint 72. §-a (9) bekezdésének második mondata és 78. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 5. számú mellékletében a

„Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj	79	83
Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8%-ot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj	4,5	4,7”

rendelkezés hatályát veszti.

308. § (1) E törvénynek a Vámtv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény 116. §-ának (1) bekezdésével módosított, a Vámtv. 1. §-ának 29. pontjában foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Vámtv. e törvénnyel megállapított 1. §-ának 48. pontja, 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 9. §-a (2) bekezdésének i) pontja, 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a 132. §-ának (3)–(4) bekezdése, az (5) bekezdésének c) pontja, valamint a (7) bekezdésének a vámszámlával kapcsolatos rendelkezései 2003. július 1-jétől lépnek hatályba.

(3) A Vámtv. e törvénnyel megállapított 94/A–94/D. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Vámtv. 90–94. §-a hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vámtv.-ben használt személy és szervezet fogalom alatt az e törvénnyel hatályba léptetett, módosított fogalmakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 17. §-a és a Vámtv. 142. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vámtv. 82. §-a (6) bekezdésének harmadik mondatában a „142. § (2) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe az e törvény 144. §-ával megállapított a „142/A. §-ának (3) bekezdése” szövegrész, 144. §-a (3) bekezdésének harmadik mondatában a „megbízottjának” szövegrész helyébe a „közvetlen képviselőjének” szövegrész, 159. §-a (1) bekezdésében az „(ideértve a vámfizetésre kötelezett megbízottját is)” szövegrész helyébe az „(ideértve a képviselőt is)” szövegrész, 160. §-ában a „megbízottja” kifejezés helyébe a „közvetlen képviselője” szövegrész lép.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

„f) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra;”

309. § (1) E törvénynek a Htv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Htv. 19. §-ának b) pontjában az „a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző” szövegrész helyébe „a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító” szövegrész lép, és egyidejűleg a Htv. Melléklete az 1.1. pont harmadik mondata után a következő mondattal egészül ki: „Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén.”, továbbá a Htv. Mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – négy tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.”

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Htv. 13. §-ának f) pontjában „a közszolgáltató szervezet, valamint” szövegrész, 43. §-ának (2) bekezdésében az „ , az adóbevallás időpontjára” szövegrész, továbbá a Htv. 50. §-ának utolsó mondata és 52. §-ának 17. pontja hatályát veszti.

(4) E törvénynek a Ptt. 79. §-át módosító rendelkezése e törvény kihirdetésének a napján lép hatályba.

310. § (1) E törvénynek az Itv. vagyonszerzési illetéket módosító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra a földhivatalhoz, vagy amelyek e törvény hatálybalépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására, míg az Itv. eljárási illetékeket módosító rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati államigazgatási és bírósági eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Itv. 83–85. §-a, a 88. §-ának (2)–(4) bekezdése és 96. §-ának (1) bekezdése, az Itv. 96. §-ának (2) bekezdésében az „illetőleg az (1) bekezdés” szövegrész, az Itv. 102. § (1) bekezdésének i) pontjában a „rendőrhatósági” szövegrész, továbbá az Itv. Melléklete II. címének 2. és 3. pontja és IV. címének 2. pontja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 76. §-ának (1) bekezdésében az illetékes „rendőrkapitányságnál, illetőleg közlekedési hatóságnál” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál)” szövegrész, a „rendőrkapitányságnál (közlekedési hatóságnál)” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál)” szövegrész lép, az Itv. 76. § (2) bekezdésében a „rendőrhatósági (közlekedési hatósági)” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatósági (okmányirodái)” szövegrész lép, továbbá az Itv. 82. §-ában a „bejelentési kötelezettség elmulasztása” szövegrész után az „illetve hiányos teljesítése” szövegrésszel egészül ki.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Itv. 62. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:]

„n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben.”

311. § (1) E törvénynek a Gjt.-t módosító rendelkezéseit – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – a hatálybalépés napjától kell alkalmazni, egyidejűleg a Gjt. 12. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében lévő a „behozatali előjegyzésben” szövegrész helyébe az „ideiglenes behozatalban” szövegrész, a Gjt. 18. §-ának 8. pontjában lévő „kivéve” szövegrész helyébe a „feltéve” szövegrész lép, továbbá a Gjt. 20. §-ának (3) bekezdésében lévő „a Tanács 93/89/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-adóztatási rendszerének összehangolásáról.” szövegrész helyébe „az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról.” szövegrész lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gjt. 1/A. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a (3) bekezdésének második mondata, 18. §-ának 26. pontja, 19. §-ának (1)–(3) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése; továbbá az 1997. évi CIX. törvény 26. §-ának (5) bekezdése.

(3) E törvénynek a Gjt. 1. §-át módosító rendelkezése 2004. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Gjt. 1/A. §-ának (1)–(2) bekezdése hatályát veszti.

312. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseiben előírt csökkentett, illetőleg emelt összegű járulékait a 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott és megszerzett jövedelmek után első ízben február hónapban kell megfizetni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 4. §-a x) pontjának 2. alpontja a „tartózkodási engedélye” szövegrész után a „ , letelepedési engedélye” szövegrésszel, 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja a „munkaviszonyban” szövegrész után „(ideértve az országgyűlési képviselőt is)”, a „szerződéses állományú tagja” szövegrész után a „ , továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona” szövegrésszel egészül ki, 23. §-a a „hivatásos” szövegrész után a „szerződéses, tartalékos” szövegrésszel egészül ki, 9. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 24. §-a (3) bekezdésében a „katonai” szövegrész helyébe a „sorkatonai”, 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „katonai (polgári)” szövegrész helyébe a „sorkatonai (polgári), tartalékos katonai”, 29. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „katonai vagy polgári” szövegrész helyébe a „sorkatonai (polgári), tartalékos katonai” szövegrész lép, 34. §-ának (1) bekezdése b) pontjában és (5) bekezdésében a „2001. január 1-jétől 28 százalék, 2002. január 1-jétől 26 százalék” szövegrész helyébe a „2003. január 1-jétől „26,5 százalék”; (10) bekezdésében a „huzamos” szövegrész helyébe a „letelepedési,”, a „devizakülföldinek” szövegrész helyébe a „külföldinek” szövegrész lép, 51. §-ának (1) bekezdésében a „tárgyhónapot” szövegrész „(az elszámolt hónapot)” szövegrésszel egészül ki, (2) bekezdésében a „29.” szövegrész kiegészül „és 29/A.” szövegrésszel, (7) bekezdésének első mondata a „magánnyugdíjpénztár” szövegrész után „a bevallás és befizetés egyeztetése alapján kimutatott tagdíj”, második mondatának utolsó része kiegészül a „ , ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tartozást a felszólításban előírt határidőben nem fizeti meg” szövegrésszel, 53. §-ának (1) bekezdésében a hivatkozás „51. § (8) bekezdésében” szövegrészre változik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tbj. 5. §-a (1) bekezdése g) pontjának zárójeles felsorolásában a „felhasználási” szövegrész, 25/A. §-a, 28. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 29. §-a (4) bekezdésének d) pontja, 42. §-ának (1) bekezdése a) pontjában a „TAJ-szám,” szövegrész, e) pontjában az „és TAJ-számára” szövegrész, 46. §-ának (2) bekezdésében „a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által az – illetékes igazgatási szervhez – fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,” szövegrész, 51. §-ának (2) bekezdése, az (5) bekezdés e) pontjának utolsó mondata, 56. §-ának (2) bekezdése.

(4) E törvény 204. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.

313. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2002. december 31-ig történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése alapján fizetett és a biztosított pénztártag egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítés összegét a pénztártag, illetve a kedvezményezett kérelme alapján, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizeti vissza, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja át. A visszafizetésre (visszautalásra, átutalásra) irányuló kérelmet az e törvény hatálybalépését követő öt éven belül az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz lehet benyújtani. A tagdíj-kiegészítés összegét hozam nélkül kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tagdíj-kiegészítés visszafizetésére (visszautalására, átutalására) a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján, az adatszolgáltatás átvételét követő 60 napon belül kerül sor. Az adatszolgáltatást (visszautalás, átutalás kérést) a pénztártag kérelmének kézhezvételét követő 60 napon belül kell megküldeni a volt pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az adatszolgáltatásban közölni kell a pénztártag nevét, lakcímét, TAJ-számát, az átutalt tagdíj-kiegészítés összegét, időpontját, a tag által megjelölt önkéntes nyugdíjpénztár elnevezését és bankszámlaszámát.

(3) A magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag, illetve a kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez nyújtja be, egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolja a visszafizetendő tagdíj-kiegészítés összegét.

314. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-a (2) bekezdésének harmadik mondatában „a tárgyévet követő év március 31-éig,” szövegrész helyébe a „valamint” szövegrész lép.

315. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eho. 6. §-ának (3) bekezdése a) pontjának szövege a „munkaviszony” kifejezés után kiegészül az „(ideértve az országgyűlési képviselőt is)” szövegrésszel, az „ügyészségi,” szövegrész helyébe az „ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti” szövegrész lép, az e bekezdésben és 11. §-ának (3) bekezdésében a „szerződéses” szövegrész kiegészül a „ , tartalékos” szövegrésszel, 8. §-a (2) bekezdésének első mondatában „a vele a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló” szövegrész helyébe „a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban őt foglalkoztató” szövegrész lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Eho. 3. §-ának ba) alpontja, 6. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „ , illetőleg felhasználási” szövegrész, 11. §-a (4) bekezdésének második mondata és az (5) bekezdés.

(3) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 2002. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalap, illetőleg a 2002. évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében – az említett, vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján – a kötelezettségek között kimutatott összegből a vállalkozás tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére 2003. december 31-ig kifizetett osztalék esetében az Eho. 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani.

316. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1 százalékát köteles fizetni.”

317. § Az e törvényben előírt csökkentett mértékű munkavállalói járulékot a 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek után első ízben február hónapban kell megfizetni.

318. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. és II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 55 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

319. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Art. 60. §-ának (7) bekezdése, a hatálybalépésével egyidejűleg pedig az Art. 6. §-ának (3) bekezdése, 19/A. §-ának (2) bekezdéséből az „ , és az erről szóló igazolást átadja” szövegrész, 27. §-a (4) bekezdésének c) pontjából az „az 51. § (2) bekezdése szerinti”, az „a 74. § (13) bekezdés e) pontja alapján”, az „az 59. § (1)–(2) bekezdés szerinti” szövegrészek, 27. §-ának (5) bekezdéséből az „a 32. § (4) bekezdésének alkalmazásával” szövegrész, 28/A. §-ának (2)–(3) bekezdése, 32. §-ának (3)–(4) bekezdése, 42. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 45. §-a (1) bekezdésének utolsó két mondata, 45. §-a (8) bekezdésének utolsó mondatából az „állami” szövegrész, 49. §-ának (7) bekezdése, 50. §-ának (8) bekezdése, 79. §-ának (6) bekezdéséből a „ , vagy az általa megjelölt érdek-képviseleti szerv” és a „[64. § (1) bekezdés]” szövegrész, 97. §-ának q) pontjából az „az e törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával” szövegrész, 97. §-ának v) pontja, 98. §-a (1) bekezdéséből az „[57/A. § (6) bekezdés]” és a „(92. §)” szövegrész, valamint 5. számú melléklete 5. pontjának utolsó mondatából a „konvertibilis” szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 19/B. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában a „harmadik mondatában” szövegrész helyébe „negyedik mondatában” szövegrész, 27. §-a (4) bekezdésének második mondatában a „benyújtásának” szövegrész helyébe „beérkezésének” szövegrész, 49. § (6) bekezdésének második mondatában az „a 87. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe „e törvény végrehajtás megkeresésre szabályai” szövegrész, 74/A. §-a (1) bekezdésében a „74. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe „74. § (1) bekezdés d) pontjában” szövegrész, 74/B. §-ának (1) bekezdésében a „74. § (12) bekezdése” szövegrész helyébe „74. § (1) bekezdés e) pontja” szövegrész, 78/A. §-ának (1) bekezdésében a „60. §” szövegrész helyébe „66/G. §” szövegrész, 79. §-a (8) bekezdésének c) pontjában „az 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában” szövegrész helyébe „a 66/O. § (1) bekezdésének a) pontjában” szövegrész, 79. §-a (8) bekezdésének d) pontjában „az 54. § (1) bekezdésének c) pontjában és a (2) bekezdésének második mondatában” szövegrész helyébe „a 66/N. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 66/O. § (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész, 80/A. §-a (1) bekezdésében a „részletes tényállás alapján megállapítja” szövegrész helyébe a „részletes tényállás alapján 60 napon belül megállapítja” szövegrész, 85. §-ának (2) bekezdésében az „az 54. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 66/O. §” szövegrész, 95. §-ának (6) bekezdésében a „90. §-ban” szövegrész helyébe „94/D. § (5) bekezdésében” szövegrész, 96. §-ának (1) bekezdésében a „60. § (7)” szövegrész helyébe „56. § (2)” szövegrész, 96. §-ának (2) bekezdésében a „76. § (2) bekezdésben” szövegrész helyébe „76. § (2)–(5) bekezdéseiben” szövegrész, 2. számú melléklete I. Általános rendelkezések 1. pontjában az „a)–f), h)–i) és k)” szövegrész helyébe az „a)–c) és e)” szövegrész, a 2. számú melléklet I. Határidők 2/b. pontjának második mondatában az „A negyedévenként” szövegrész helyébe az „Az éves bevallásra kötelezett adózó évközben negyedévenkénti, a negyedévenként” szövegrész, 6. számú melléklete 1. pontjának első mondatában a „fizetővendég-ellátással foglalkozó” szövegrész helyébe a „fizetővendéglátó tevékenységet folytató” szövegrész lép.

(3) E törvénynek az Art.-ot módosító rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a 2002. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(4) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(5) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdett, de a hatálybalépést követően lezárt ellenőrzések esetében az ellenőrzés kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ingatlan-végrehajtási ügyekben az e törvényben meghatározott ingatlan-végrehajtási értékhatárt nem kell alkalmazni.

(7) Az Art. e törvénnyel megállapított 96/B. §-ában foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését megelőzően felvett hallgatói hitelek beszedésére is alkalmazni kell.

320. § (1) Az Európai Közösség tagállamaiban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatban (beszerzés, értékesítés) álló adózók számára az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból közösségi adószámot állapít meg.

(2) Az adózó, ha az (1) bekezdés alapján 2003. augusztus 15-ig közösségi adószámot nem kapott, a közösségi adószám megállapítása érdekében az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenységét a változás bejelentés szabályai szerint az állami adóhatóságnál bejelenti.

(3) Az (1)–(2) bekezdés és az Art. e törvénnyel megállapított 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdése, valamint 97. §-ának x) pontja 2003. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Art. 16. § (2) bekezdésének első mondatában az „adószámot” szövegrész helyébe „adószámot és közösségi adószámot” szövegrész lép.

321. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.”

(2) A Cstv. 75. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„75. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor – a számvitelről szóló törvény szerinti üzleti év(ek)ről külön-külön – beszámolót, az utolsó üzleti évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a társasági adót és az egyéb adókat, a záró adóbevallásokat el kell készíteni.

(2) A végelszámoló a beszámolót, a végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget) és a záró adóbevallást a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak köteles megküldeni.”

322. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § A KSH jogosult az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot – az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával, jogszabályban meghatározott nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében – egyedi azonosításra alkalmas formában átvenni és megőrizni. A természetes személyre és az egyéni vállalkozónak a nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatára vonatkozó adatok kezelésénél a 19. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.”

323. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2003. január 1-jével lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2003. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évről készített beszámolóra lehet alkalmazni.

(2) Az Szt. 177. §-ának (9) bekezdését a 2002. évben is lehet alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 151. §-a (2) bekezdésében az „5” millió forint „10” millió forintra változik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 44. §-ának (4) bekezdése, az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja, továbbá az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontjában az „ , és azt teljes összegében – a bevételként elszámolt összeg csökkentésével – időbelileg el kell határolni a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére”, valamint az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének g) pontjában a „ , csökkentve azt a 84. § (7) bekezdésének g) pontja szerint elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig” szövegrész hatályát veszti.

324. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének felvezető mondatában a „34. § (4) bekezdés szerinti” szövegrész, 37. §-ának (7) bekezdése, 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „megbízott könyvszakértő” szövegrész.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Öpt. 28. §-a (1) bekezdésének első mondatában „a pénztár ügyvezetője” szövegrész kiegészül a „(helyettes ügyvezetője)” szövegrésszel, 28. §-a (2) bekezdésének felvezető mondatában az „Ügyvezetőként” szövegrész kiegészül a „(helyettes ügyvezetőként)” szövegrésszel.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a következő 165/A. §-sal egészül ki:

„165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

(2) A munkáltató munkáltatói hozzájárulást azon munkavállalók részére fizethet, akik

a) önkéntes nyugdíjpénztár,

b) önkéntes egészségpénztár, vagy

c) önkéntes önsegélyező pénztár

tagjai.

(3) A munkáltatói hozzájárulás fizetésének részletes szabályait az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza.

(4) A munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos igények érvényesítésére a munkaügyi jogvita szabályai irányadók.”

325. § (1) E törvénynek az Mpt.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

(2) Az Mpt. e törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdésének k) pontja, valamint az Mpt. e törvénnyel megállapított 123. §-ának (6) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, (3) és (4) bekezdése, 45. §-ának (3) bekezdése, 53. §-ának (3)–(8) bekezdése, 56. §-ának (6) bekezdése, 59. § (3) bekezdésének a) pontjában a „vagy a pénzügyi tervben” szövegrész, 67. §-ának (7) bekezdése, 78. § (5) bekezdésének c) pontjában a „a Pénztártanács és” szövegrész, 96. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 123. §-ának (14) bekezdése, 123/A. §-a és 134. §-a (2) bekezdésének a) pontja.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mpt. 9. §-ának első mondatában az „a pénztári tagságra jogosultak” szövegrész kiegészül az „és kötelezettek” szövegrésszel, 10. §-ának (2) bekezdésében a „10. napjáig” szövegrész helyébe a „15. napjáig” szövegrész lép, 45. §-a (2) bekezdésének felvezető mondatában az „(ügyvezető helyettesként)” szöveg helyébe a „(helyettes ügyvezetőként)” szövegrész lép, a 67. § (4) bekezdés c) pontjában „a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeinek” szövegrész kiegészül a „ , valamint a jelzáloglevelek” szövegrésszel 71. §-ának (1) bekezdésében a „90 napon belül” szövegrész helyébe a „150 napon belül” szövegrész lép.

(5) 2003. december 1-jei hatállyal az Mpt. 94. § (2) bekezdés a) pontjában „a Pénztártanács által tagjai sorából választott két tag” szövegrész helyébe „az Alap ügyvezető igazgatója” szövegrész lép, a 94. § (2) bekezdés b) pontjában az „által delegált egy fő”, illetőleg az „általuk közösen delegált egy fő” szövegrészek helyébe az „által delegált két fő”, illetőleg az „általuk közösen delegált két fő” szövegrészek lépnek.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése az „az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket” szövegrész az „és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelést,” szövegrésszel egészül ki.

326. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:]

„d) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Pénztárak Központi Nyilvántartásában szereplő személy elhalálozásáról, az elhalálozás időpontjáról.”

1. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, valamint a lakáscélra nyújtott hiteltámogatás törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része;”

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra jóváírt kamat.”

3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2. pontja a következő 2.7. alponttal egészül ki:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.7. a lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt; a hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról a kifizetőre, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről a munkáltatóra az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak; lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,

b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez,

d) a víz-, a csatorna- vagy gázhálózat közmű bevezetése, kiépítése, fürdőszoba létesítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület külső hőszigetelése és a külső nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi.”

4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.6. a Nobel-, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketek Világjátéka, Speciális Olimpia, Transzplantáltak Világjátéka) szerzett arany-, ezüst- és bronzéremhez, 4–6. helyezéshez, valamint az életmentő emlékéremhez, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz kapcsolódó, a díj (érem) tulajdonosának a díjat (érmet) adományozó szervezet által, illetve állami elismerésként adott pénzjutalom, valamint az említett díj (érme) és a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű összeg;”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklete 4.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a melléklet a következő 4.11. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.7. a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás, valamint a külföldiek magyarországi, és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgató, külföldi hallgató, vagy külföldi oktató, kutató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény.”

„4.11. a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által a sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíj és sportösztöndíj;”

6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.8. a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázat útján biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását);”

7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a melléklet a következő 7.10. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.9. a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény, a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján az állami költségvetés terhére elengedett, vagy átvállalt kötelezettség összege, amennyiben a magánszemély a kötelezettség alapján korábban nem számolt el bevételt; a magánszemély az ilyen kötelezettség alapján rendelkezésére álló forrásból teljesített kiadás alapján az elengedéstől, illetve átvállalástól kezdődően költséget nem számolhat el;

7.10. az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozott módon az adólevonásra jogosult adóalany által az adó fizetésére kötelezett adóalany helyett megfizetett, az adó fizetésére kötelezett adóalany adóbevallásában szerepeltetendő, az ügylet után fizetendő általános forgalmi adó;”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.11. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)