Időállapot: közlönyállapot (2002.XI.15.)

2002. évi XLII. törvény - az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 6/6. oldal

„7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése;”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 7.12. és 7.13. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.12. a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás.

7.13. az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény; a kedvezmény összegét a munkavállaló, vagy – ha a munkavállaló által megszerzett részesedés a hagyaték tárgyát képezte – örököse az értékpapír megszerzésére fordított érték részeként veszi figyelembe.”

10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. és 8.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.3. a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény, de – több kifizető esetén is – legfeljebb az évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének megfelelő rész;” * 

„8.6. a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján nyújtott természetbeni juttatás, a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói részére biztosított, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy, valamint a bölcsődei, a művelődési intézményi szolgáltatás, továbbá a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, valamint a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”

11. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.7. az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat [a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon vagy a speciális világjátékokon való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja];”

12. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága;”

13. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17. és 8.18. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.17. a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 4000 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 2000 forintig terjedő kedvezmény; az előzőek ugyancsak választható módon megilletik a szakmunkástanulót (szakképző iskola tanulóját) és a kötelező szakmai gyakorlatának idején a diákot is és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 4000 forintig vagy a 2000 forintig terjedő) kedvezményt veheti igénybe; e rendelkezés alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni;

8.18. a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;”

14. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.25. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.25. a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha;”

15. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.30. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 30 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 10 ezer forint értéket meg nem haladóan juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként – az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek, a tanuló számára juttatott, az említett feltételeknek nem megfelelő vagy pénzbeli támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül;”

2. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklete I. Fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. Jellemzően előforduló költségek)

„12. a mezőgazdasági őstermelőnél a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára, és a beszerelés díja (ha a lakás és telephely műszakilag nem elkülönített, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka), továbbá – ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül – az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint;”

3. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. Az Szja tv. 5. számú melléklet II. fejezete 3. pontjának negyedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő tizenegyedik francia bekezdéssel egészül ki:

(A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:)

„– az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja,”

„– a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege.”

2. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. fejezetének 4. pontja a következő tizedik és tizenegyedik francia bekezdéssel egészül ki:

(A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:)

„– az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja,

– a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege.”

3. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása

a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lévő összes értékpapírról, valamint az ilyen értékpapírra vonatkozó, őt megillető vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet. A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat megőrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adat megtalálható.

b) Az értékpapírok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

– az értékpapírkód;

– az értékpapír megnevezése (így különösen befektetési jegy, kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét);

– az értékpapír típusa (bemutatóra vagy névre szóló);

– az értékpapír fajtája (így különösen ideiglenes részvény, törzsrészvény, osztalékelsőbbséget biztosító részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, kamatozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény);

– a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;

– a kibocsátás időpontja;

– az értékpapír névértéke;

– az értékpapír megszerzésének időpontja;

– az értékpapírra vonatkozó jogra történő utalás, ha a megszerzés vagy az átruházás értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt;

– az értékpapír megszerzésére fordított érték

= bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója,

= teljesítésének időpontja,

= összege;

– az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék)

= megszerzésének időpontja,

= összege;

– az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakítást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is) időpontja;

– az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel

= megszerzésének időpontja,

= összege;

– az átruházásból származó jövedelem összege.

c) Ha e törvény előírása szerint az értékpapír átruházása, átalakítása révén megszerzett értékpapír megszerzésére fordított értéket az átruházott, átalakított értékpapír megszerzésére fordított érték alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni, akkor az átruházott, átalakított értékpapírra és a megszerzett értékpapírra vonatkozó nyilvántartás lezárásakor, illetve megnyitásakor e tényt fel kell tüntetni.

d) Az értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

– a jog megnevezése;

– az értékpapírkód, ha az ismert;

– az értékpapír megnevezése;

– az értékpapír típusa;

– az értékpapír fajtája;

– a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;

– a kibocsátás időpontja, ha az ismert;

– a jog megszerzésének időpontja;

– a jog alapítójának neve (cégneve, elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye);

– a jog megszerzésére fordított érték;

– bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója;

– teljesítésének időpontja;

– összege;

– a jog átruházásának (ideértve az átengedést, a megszüntetést, a gyakorlás átengedését és a jogról való lemondást is) időpontja;

– a jog átruházásra tekintettel megszerzett bevétel;

– jog átruházása révén megszerzett jövedelem összege;

– megszerzésének időpontja;

– összege;

– a jog gyakorlásának időpontja.”

4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. fejezete a következő 10. ponttal egészül ki:

„10. Selejtezési nyilvántartás

A magánszemély az 50 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyv helyett nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza:

– a selejtezés időpontját,

– a készlet megnevezését,

– a selejtezés okát,

– a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét.”

5. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. fejezete cím utáni rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben le kell írni a selejtezés okát. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.”

4. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jellemzően előforduló költségek)

„12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével), továbbá – ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül – az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint;”

2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának d) alpontja a következő mondattal egészül ki:

(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

„A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.”

3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezetének 2. pontja a következő l) és m) alponttal egészül ki:

(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

„l) A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

m) Az egyéni vállalkozó a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállított, a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközökre, valamint a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

4. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezete 3. pontjának b) alpontjában az „A szemétégető” szövegrész helyébe az „A hulladékhasznosító létesítmény” szövegrész lép.

5. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezete 3. pontjának b) alpontjában az építménycsoportokat és a leírási kulcsokat meghatározó rendelkezéseket követő szövegrész helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.”

5. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. A Tao. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.”

2. A Tao. 1. számú melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. Az adózó az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz.-ből) esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

3. A Tao. 1. számú melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. Az adózó a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

4. A Tao. 1. számú melléklete a következő 12. ponttal egészül ki:

„12. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. § (15) bekezdése szerint feloldott fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható.”

6. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. A Tao. 2. számú mellékletének II. fejezetében az építménycsoportokat meghatározó rendelkezésekben „a szemétégető” szövegrész helyébe az „a hulladékhasznosító létesítmény” szövegrész lép.

2. A Tao. 2. számú melléklete II. fejezetében az építménycsoportokat és a leírási kulcsokat meghatározó rendelkezéseket követő szövegrész helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.”

7. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

„1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

I. Rész

A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre

1. Termékek

Sor-
szám
Megnevezés Vámtarifaszám
1. Élő állatok 0101-től 0106-ig
2. Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség
Emberi fogyasztásra alkalmas pacal
0201-től 0210-ig
ex *  0504
3. Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok 0301-től 0307-ig
4. Tejtermékek, madártojás, természetes méz, másutt nem említett élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer 0401-től 0410-ig
5. Tenyészállatok spermája és embriója 0511 10 00 00
0511 99 90 01
6. Élő fa és egyéb növény, hagyma, gumó, gyökér stb. 0601-től 0604-ig
7. Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók 0701-től 0714-ig
8. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, citrusfélék 0801-től 0814-ig
9. Tea (nem fermentált) 0902 10
0902 20
10. Gabonafélék 1001-től 1008-ig
11. Malomipari termékek 1101-től 1106-ig
1108-tól 1109-ig
12. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, különféle gyümölcsök, ipari és gyógynövények (gyógyszer-alapanyagok kivételével), szalma és takarmány 1201-től 1214-ig,
kivéve: ex 1211 90 98
13. Propolisz ex 1301
14. Állati és növényi zsírok (csak az emberi fogyasztásra alkalmasak) ex 1501
ex 1507-től ex 1512-ig
ex 1513 21 30 00
ex 1513 21 90 00
ex 1513 29 50 00
ex 1513 29 91 00
ex 1513 29 99 00
ex 1514
ex 1515 21
ex 1515 29
ex 1515 50
ex 1515 90 59
ex 1517
1521 90 91
15. Élelmiszer-készítmények hús, hal, rák, rákféle, puhatestű, valamint más gerinctelen víziállat tartalommal 1601-től 1605-ig
16. Cukor és cukoráruk 1701-től 1703-ig
17. Rúd alakú, túróval töltött, csokoládéval bevont termék ex 1806 31 00 99
18. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék 1901-től 1904-ig
1905 10
1905 40
1905 90
kivéve:
1901 10 00 02
19. Zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények 2001-től 2008-ig
20. Egyéb ehető készítmények




kivéve: ízesített vagy színezett cukorszirup
2102
2103 90 90
2104-től 2105-ig
2106 10
2106 90
kivéve:
2106 90 30 00
2106 90 51 00
2106 90 55 00
2106 90 59 00
2106 90 92 01
2106 90 98 01
21. Víz, minden halmazállapotában
Kivéve:
– Emberi fogyasztásra kiszerelt természetes ásványvíz, ide nem értve a gyógyvizet
– Emberi fogyasztásra kiszerelt forrásvíz
– Emberi fogyasztásra kiszerelt, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz
ex 2201
22. Ízesített tej ex 2202 90 91
ex 2202 90 95
ex 2202 90 99
23. Ecet és ecetsavból készült ecetpótló, legfeljebb 10 tömegszázalék ecetsavtartalommal;
Ecet és ecetsavból készült ecetpótló, ízesítve és/vagy színezve, legfeljebb 15 tömegszázalék ecetsavtartalommal
ex 2209
24. Élelmiszer-ipari melléktermékek, hulladékok, elkészített állati takarmányok 2301-től 2309-ig
25. Ásványi termékek (kalciumfoszfát trágyaként való felhasználás céljából őrölve) ex 2510 20
26. Ásványi tüzelőanyagok
Tőzeg energetikai célra






tüzelési célra

tüzelési célra

tüzelési célra
2701-től 2702-ig
ex 2703
2704-től 2705-ig
2709
2711 11
2711 21
2711 12 11
2711 12 19
ex 2711 12 94
2711 12 97
ex 2711 13 91
2711 13 97
ex 2711 29
27. Elektromos energia 2716
28. Szacharin ex 2925 11
29. Gyógyszerek („állatgyógyászati célra” szövegű magyar alszámos bontások), gyógyiszap, állatgyógyászati oltóanyag ex 3002
ex 3003
ex 3004
30. Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek sebészeti steril catgut, fogászati vérzéscsillapítók 3005
3006 10
31. Vércsoport-reagensek, kontrasztanyag-készítmények, hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló készítmények állatgyógyászati célra;
Fogászati cement és más fogászati tömőanyagok, csontpótló cementek, gyökértömő csúcs
ex 3006 20
ex 3006 30
3006 40
ex 3006 60
32. Állati vagy növényi trágya;
Ásványi vagy vegyi trágyázószer (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező trágyázószerek)
3101
ex 3102
ex 3103
ex 3104
3105
33. Fogászati lakkanyag;
Fogászati viasz, fogászati lenyomatkeverék, fogászatban használt gipsz
alapú egyéb készítmények, ragasztóanyag fogászati célra
Fogtechnikai, fogászati gipsz mintakészítéshez. Lenyomatgipsz fogászati
lenyomatkészítéshez, por alakban
Filmizoláló folyadék, gipsz-műanyag izoláló protéziskészítéshez
Polírpaszta, fémoxid-gyanta keverék, fogművek felületi karcmentesítésére
és fényesítésére
Foszfát kötésű kvarc-földpát alapú beágyazó anyag fémöntéshez és hozzá
keverőfolyadék
Önkötő mintázó anyag, metil-metakrilát alapú, fogtechnikai célra,
készletben is;
Fogsoralapanyag protézis készítéséhez (meleg polimerizátum), metil-
metakrilát alapú;
Öntőakrilát fogsoralapanyag protézis készítéséhez (hideg polimerizátum),
metil-metakrilát alapú;
Autopolimerizátum fogsorjavító anyag;
Korona, híd-váz leplezőanyag, polimetil-metakrilát (meleg polimerizátum)
vagy aromás dimetak-rilát alapú és színezői
ex 3208
ex 3906
ex 3506
ex 2520

ex 3209 90


ex 3405 90
ex 3816







ex 3407
34. Rovarölők, gombaölők, külsőleg alkalmazandó fertőtlenítőszerek, gyomirtók stb. 3808
35. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköznek minősülő higiénés eszközök, orvostechnikai eszköznek minősülő (műanyag) áruk
Vizeletgyűjtő-zsák
ex 3924 90
ex 9401
ex 3923
36. Egészségügyi és gyógyszerészeti áruk gumiból
Fogászati gumianyag
4014
4015 11
ex 4014 90 90 00
37. Tűzifa, faszén 4401
4402
38. Egészségügyi betét és tampon, csecsemőpelenka, pelenkabetét, papírvatta, fogászati papíranyag ex 4818 40
ex 4818 90
ex 4823
39. Könyv, folyóirat, kotta, térkép (kivéve: az 1. számú melléklet II. rész 44. pontjában meghatározott tankönyv) 4901-től 4904-ig
4905 91
4905 99
40. Vatta textilanyagokból, és ebből készült áruk 5601 10
5601 21
41. Kompressziós térdharisnya, harisnya, harisnyanadrág, karharisnya, kompressziós kesztyű (amely megfelel az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabályban meghatározott előírásoknak) ex 6115
ex 6117
42. TB támogatással értékesített kész paróka ex 6704
43. Fogtechnikai bázislemez ex 7106
ex 7108
ex 7110
ex 7218
ex 7219
ex 7220
44. Rokkantkocsi 8713
45. Szemüveglencse, kontaktlencse, a TB támogatással értékesített szemüvegkeret, távcsőszemüveg 9001 30
9001 40 41
9001 40 49
9001 40 80
9001 50 41
9001 50 49
9001 50 80
ex 9003
46. Orvosi, sebészeti műszer és készülék: öninjektáló készülék és az ahhoz tartozó tű, orvosi fecskendő és az ahhoz tartozó tű, transzfúziós készülék, egyszerhasználatos vérvételi zsák, orvosi csapoló és öblítőeszközök, infúziós szerelékek, fogászati „csiszoló-, fényesítő- és tisztítóeszközök, fogászati tisztítókefék, vesedializátorhoz tartozó szűrő és vérvonal, aferézises eljárásnál használt ferézis szerelék szűrővel vagy anélkül, egyszerhasználatos szűrőcsalád ex 9018
ex 8421 29 90 00
47. Egészségügyben való felhasználás céljára minősített inhalátor ex 9019 20
48. Gyógyászati segédeszközök;
Műfog, protézis, hídanyagok
9021 10
9021 21
9021 29
9021 31
9021 39
9021 40
9021 90
49. Vércukorszintet meghatározó készülék, nem ortézisként használt izomstimulátor ex 9027 80 17
ex 9027 80 97
ex 9019
50. Műlép ex 9602 00 00 01
51. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek ex 1211
ex 1302
ex 1504
ex 1515
ex 2006
ex 2007
ex 2106
ex 2201
ex 2205
ex 2206
ex 2208
ex 3004
ex 3301
ex 3302
ex 3306
ex 3307
ex 3802 90
52. Hőhasznosító napkollektor ex 8419 19
53. Napkollektor ex 8541 40 90
54. Azbesztmentes fékbetét ex 8607 29
ex 8708 31
ex 8803 30
55. Rögzített adatállományt tartalmazó könyvet helyettesítő oktató, ismeretterjesztő CD-lemez 8524 31
ex 8524 39

E törvény alkalmazásában vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos szövegének áruazonosító számai, a tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ide értendő.

2. Szolgáltatások

Sor-
szám
Megnevezés SZJ-szám
56. Mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás, kivéve: egészségügyi kártevőirtás SZJ 01.41.1-ből,
01.42.1-ből,
01.50.1, 02.02.1
57. Halászati szolgáltatás SZJ 05.01.1
58. Kényszer- és bérvágás SZJ 15.11.90.0-ból,
15.12.90.0-ból
59. Gyógyászati segédeszközök bérmunkában történő előállítása (A megbízó anyagából, illetve bérmunkában végzett részmegmunkálás.) SZJ 33.10.99.0-ból
60. Könyv- és időszaki kiadvány (újság, lap, folyóirat) kiadás nyomtatott vagy elektronikus formában, kivéve: reklám, röpirat, tájékoztató nyomtatvány SZJ 22.11.22,
22.11.32,
22.11.42,
22.11.52,
22.12.12,
22.13.12-ből,
22.13.90-ből
61. Egyéb kiadói szolgáltatás SZJ 22.15.12,
22.15.14,
22.15.16
62. Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás SZJ 40.11.9,
40.12.1,
40.13.1,
40.21.9,
40.22.1,
40.30.9,
41.00.2
63. Szemüveglencse egyedi csiszolása, keretbe helyezése SZJ 52.74.13.0-ból
64. Gyógyászati segédeszközök (az 1. számú melléklet I. részének 44. és 48. pontjában meghatározottak) javítása SZJ 35.43.9-ből,
26.22.9-ből
65. Szállodai szolgáltatás SZJ 55.10
66. Egyéb kereskedelmi és korlátozottan igénybe vehető szálláshely-szolgáltatás SZJ 55.21.1,
55.22.1,
55.23.11,
55.23.12,
55.23.13,
55.23.15-ből
67. Étkezőhelyi vendéglátásban az ételforgalom SZJ 55.30.1-ből
68. Diákétkeztetés SZJ 55.51.10.1,
55.51.10.2,
55.51.10.3
69. Munkahelyi és közétkeztetésben az ételforgalom SZJ 55.51.10.4-ből,
55.51.10.9-ből,
55.52.1-ből
70. Személyszállítás SZJ 60.10.1-ből,
60.21,
60.22,
60.23,
61.10.1,
61.20.1,
62.10.10.0,
62.20.10.0
71. Kábeltelevízió,
televízió-műsorszórás,
rádió-műsorszórás
SZJ 64.20.3-ból,
SZJ 64.20.21,
SZJ 64.20.22
72. Mezőgazdasági termelési rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatás SZJ 74.14.15.0-ból
73. Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási és halászati szakmai tervezés, szakértés, kivéve: trófeabírálat SZJ 74.14.15.0-ból
SZJ 74.87.16.1-ből
74. Mezőgazdasági laboratóriumi vizsgálatok SZJ 74.30.1-ből
75. Állat-egészségügyi ellátás SZJ 85.20.1
76. Szociális étkeztetés SZJ 85.31.1-ből,
85.32.1-ből
77. Szennyvíz- és hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés SZJ 90.01,
90.02,
90.03
78. Film- és video- és DVD-gyártás
kivéve: nem elkülönült reklámfilmgyártás
SZJ 92.11.3
79. Film- és video- és DVD-terjesztés SZJ 92.12.10.0
80. Film-, videó- és DVD vetítés SZJ 92.13.1
81. Előadó-művészeti szolgáltatás SZJ 92.31.21.0
82. Bábszínházi szolgáltatás SZJ 92.34.13.9-ből
83. Művészeti alkotótevékenység SZJ 92.31.22-ből
84. Cirkusz műsor SZJ 92.34.11.0-ból
85. Vidámparki szórakoztatás, mutatványok SZJ 92.33.10.0
86. Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás SZJ 92.51.1,
92.52.1
87. Állat- és növénykertek, védett természeti értékek bemutatása SZJ 92.53.1
88. Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás SZJ 92.61.10-ből,
SZJ 92.72.11.0-ból
89. Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás SZJ 93.03.1
90. Fürdőszolgáltatás SZJ 93.04.10.0-ból
91. Temetések megszervezése, ügyintézése SZJ 74.87.14-ből
92. Verseny- és élsport, verseny- és élsport lebonyolítása SZJ 92.61.1-ből,
SZJ 92.62.1-ből

II. Rész

A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek köre

Sor-
szám
Megnevezés Vámtarifaszám
1. Humán gyógyszerek, amelyeket a jogszabályok szerint az arra jogosult
hatóság engedélyezett [az 1. számú melléklet I. részének 51. pontjában
szereplő 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet hatálya alá tartozó gyógyhatású
termékek kivételével], oltóanyagok, galenusi gyógyszerek
Emberi szervezetbe bejuttatott kontrasztanyag-készítmények és diagnosztikai reagensek humán célra
ex 3002
ex 3003
ex 3004
ex 3006 60
ex 3006 30
2. Szérumkomponenseket vagy mikrobákat tartalmazó minták vizsgálatára szolgáló készítmény ex 3002 10
ex 3002 90
ex 3006 20
ex 3006 30
ex 3822
3. Gyógyszergyártásra és diagnosztikai célokra táptalaj és alapanyagai ex 1302
ex 3504
ex 3821
4. Orvosi radioaktív izotópok ex 2844 40 20 00
5. Szalicilátok 2918 21-től 2918 23-ig
6. Aminosavak 2922 41-től 2922 44-ig
2922 49
7. Pirazolonok és imidazolonok 2933 11
2933 19
2933 21
2933 29
8. Barbiturátok 2933 52-től 2933 54-ig
9. Szulfonamidok 2935
10. Vitaminok 2936
11. Hormonok, szteroidok 2937
12. Glükozidok 2938
13. Alkaloidák 2939
14. Antibiotikumok 2941
15. Humán gyógyászati célú galenusi készítmények és gyógyszerek alapanyagai, gyógyszerként közvetlen felhasználásra is ex 1211 90 98
ex 1302
3001
16. Kiszerelt gyógyhatású humán tápszer 1901 10 00 02
2106 90 92 01
2106 90 98 01
17. Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve, kizárólag OGYI által minősített termék) ex 2804 40
18. Guaiphenenesine ex 2909 49 90 00
19. Ferrous Fumarate ex 2917 19 90 00
20. Naproxen, Naproxen Na, Fenofibrat ex 2918 90 90 00
21. Ketamin HCl ex 2922 39 00 00
22. Aminokapronsav, Diclofenac Potassium, Diclofenac Sodium ex 2922 49 95
23. Levobunolol hydrochlorid és Metoprolol tartrate ex 2922 50 00 00
24. Lidocain 2924 29 10 00
25. Atenolol ex 2924 29 95 00
26. Paracetamol 2924 29 30 00
27. Spironolakton ex 2932 29 80 99
28. Triamcinolon ex 2937 22 00 00
29. Fenilbutazon 2933 19 10 00
30. Naphazolin HCl ex 2933 29 10 00
31. Domperidon, Fentanil citát, Piritramid, Droperidol, Lansoprasol ex 2933 39 99
32. Broxiquinolin, Chloroquin (Delagil) ex 2933 49 90 99
33. Proquazon, Trimetoprim, Cinnarizin, Ciprofloxacin hydrochlorid ex 2933 59 95 00
34. Sertan ex 2933 79 00 00
35. Clordiazepoxid ex 2933 99 20 99
36. Diazepam, Nitrazepam, Medazepam ex 2933 99 40 00
37. Azapropazon, Mazindol, Captopril ex 2933 99 90 99
38. Karbamazepin ex 2933 99 30 00
39. Nizatidine ex 2934 10 00 00
40. Pizotifen, Aprotinin oldat, Levamisol, Prazosin HCl, Ofloxacin, Tiaprofenciacid ex 2934 99 90 99
41. Koffein anhidrát ex 2939 30 00 00
42. Efedrin 2939 41 00 00
43. Teofillin anhidrát ex 2939 59 00 00
44. Közoktatásban használt tankönyv és CD–ROM (a segédkönyvek, a tanulási segédletek, a tanári segédletek és a tanári kézikönyvek kivételével), amely a tárgyévet megelőző év december hónap 31-ig elkészítendő, tárgyévre érvényes tankönyvjegyzékben szerepel ex 4901
ex 8524
45. Braille-tábla műanyagból ex 3926 90
46. Fehér bot vakoknak ex 6602
47. Pontozó vakoknak ex 8205 59 90
48. Braille-tábla fémből ex 8310
49. Braille-írógép vakoknak ex 8469 30
50. Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a Szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) ex 8471
51. Telefonkezelő adapter vakok számára ex 8517 80 90
52. Braille-óra vakoknak ex 9102
53. Magisztrális gyógyszer (az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény értelmében)
54. A Jöt. 36. § (1) bekezdésének l) pontja szerint a 0 Ft/liter adómérték alá tartozó biodízel ex 3824 90 99 99”

8. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

„2. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre

A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:

1. a földterület értékesítése, bérbe és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6, 70.20.12.7, 70.20.12.8);

2. a lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése előtti értékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést;

3. oktatást szolgáló taneszközök (ex 9023), építmények (ÉJ 1263-ból) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelő bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-ből);

4. diákotthoni, kollégiumi ellátás (SZJ 55.23.15-ből);

5. postai szolgáltatás (SZJ 64.11.12.0, 64.11.13.0, 64.11.14.0, 64.11.15.0);

6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1, 65.12.1, 65.21.1, 65.22.1, 65.23.1, 66.01.1, 66.02.1, 66.03, 67), ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a szerinti – hitelintézeti elszámolóház által végzett – elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve

– a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint

– a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve – ha a lízingbe adott termék saját előállítású – előállítási költségének erejéig;

7. az árutőzsde tagja által végzett tőzsdei tevékenység;

8. hitelezői, valamint tagsági jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése;

9. lakóingatlan – rendeltetéstől független – bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása (kivéve: magánszállásadás SZJ 55.23.13);

10. sportot szolgáló építmények (ÉJ 1265, 2411-ből, 2412) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelő bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-ből);

11. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;

12. művelődési ház (kultúrotthon) (ÉJ 1261-ből), művelődést szolgáló önálló rendeltetési egység rendeltetésének megfelelő bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-ből);

13. az engedményezés és a tartozásátvállalás;

14. a kereskedő által a külföldi utas javára, külön jogszabály szerint végzett adó-visszatérítés;

15. közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás (SZJ 75), egyéni vállalkozói igazolvány kiadása (SZJ 74.87.17.7);

16. köz- és felsőoktatás, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, -továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés, valamint a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen nyelvi képzés (SZJ 80-ból), az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás (SZJ 74.87.16.4), a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása (SZJ 74.87.15-ből), egyetemi vagy főiskolai magántanár oktatási intézményben végzett oktatói tevékenysége;

17. humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1)

18. szociális ellátás (SZJ 85.3), kivéve a szociális étkeztetést (SZJ 85.31.1-ből, 85.32.1-ből);

19. tagsági viszonyon alapuló egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás (SZJ 91.11.1, 91.12.1, 91.20.1, 91.31.1, 91.32.1, 91.33.1);

20. közszolgálati rádiós és televíziós műsorok adása (SZJ 92.20.1-ből);

21. sport- és szabadidős szolgáltatás (SZJ 92.6), kivéve a verseny- és élsportot, a verseny- és élsport lebonyolítását (SZJ 92.61.1-ből, 92.62.1-ből) és az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást (SZJ 92.61.10-ből, 92.72.11-ből);

22. szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 92.71.10), kivéve más kiegészítő szolgáltatást (SZJ 92.71.10.9);

23. zsűriszámmal ellátott egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek értékesítése az arra jogszabály által meghatározott minősítés szerint; (Nem tartoznak ide az ipari gyártástechnológiával előállított termékek még akkor sem, ha azokat népművész vagy iparművész formaterve alapján ún. esztétikai zsűri minősítette és zsűriszámmal ellátta.) * 

24. az 1–23. pontokban felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közvetítése, ha az más nevében és javára történik;

25. az előzőekben statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott tevékenységek, függetlenül attól, hogy a statisztikai besorolás a tevékenység folytatását személyi vagy egyéb előfeltételhez köti;

26. közös ismeretterjesztés és ismeretszerzés (SZJ 92.34.13-ból).”

9. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

„4. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

I. Rész

A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre és a kompenzációs felár mértéke


Sor-
szám


Megnevezés
Vámtarifaszám A kom-
penzációs
felár mértéke
a felvásárlási
ár %-ában
NÖVÉNYTERMELÉSI TERMÉKEK ÉS ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSAI
1. Élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány, oltvány stb. Zöldségpalánta 0602 10
0602 20
ex 0602
12
2. Burgonya 0701 12
3. Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók (kivéve: hántolt és feles) szaporítóanyag zöldségfélékhez 0702-től 0709-ig
ex 0713
ex 1209
12
4. Szőlő 0806 10 12
5. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió és dinnyefélék héja 0802 11-től 0802 50-ig
0807 11
0807 19
0808
0809
0810 10-től 0810 40-ig
ex 0810 90
12
6. Hazai termesztésű fűszernövények 0904 20
0909
ex 0910
12
7. Gabonafélék
muhar, csumiz
1001-től 1007-ig
1008 10
1008 20
1008 30
1008 90 10
ex 1008 90 90
12
8. Különféle magvak, ipari és gyógynövények

szaporítóanyag ipari növényekhez
1201
1202
1204-től 1207-ig
ex 1209
ex 1210
ex 1211 90
1212 91
1212 99 10
1213
ex 1401 90
1403 10
2401 10
2401 20
5301 10
5302 10
12
9. Mákgubó ex 1211 90 98 99 12
10. Takarmánynövények (kivéve az őrlemény és a pellet) szaporítóanyag takarmánynövényekhez ex 1214
ex 2308 00 40 00
ex 1209
12
ÉLŐ ÁLLATOK, ÁLLATI TERMÉKEK
1. Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más élő állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) 0101-től 0105-ig
ex 0106
7
2. Halak (csak az édesvízi halak, halikra), rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok ex 0301
ex 0302
0306 29 10
ex 0307
0307 60
ex 0307 91
7
3. Nyers tej ex 0401 7
4. Friss tojás ex 0407 7
5. Természetes méz 0409 7
6. Másutt nem említett állati eredetű termékek (szőr, háziállatok spermája, propolisz, méhpempő, virágpor, méhviasz, méhpempővel dúsított méz) 0502
0503
0505
ex 0511
ex 1301 90 90 99
ex 0410
ex 1212 99
ex 1521 90
ex 2106 90 98
7
7. Állati vagy növényi trágya 3101 7
8. Nyers szőrme ex 4301 7
9. Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó 5001 7
10. Nyers gyapjú 5101 7
ERDEI MAGOK, CSEMETÉK
1. Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa ex 0602 7
2. Erdei fák és cserjék magja ex 1209 99 7
KIZÁRÓLAG SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK
1. Feldolgozott tej és tejtermékek ex 0401
0402-től 0406-ig
7
2. Feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs,
savanyúság, citrusfélék és dinnyefélék héja
paradicsomlé
0711

0712
0811-től 0813-ig
ex 0814
2001
ex 2002
2003-tól 2009-ig
12
3. Must és bor ex 2204 12
4. Borseprő, borkő ex 2307 12”

10. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

„1. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni

Sor-
szám
A termék megnevezése és vámtarifaszáma Fogyasztási adó mértéke
1. Nem ezüst nemesfémből készült termék, nemes kőből készült ékszer, csiszolt nemes kövek, nem ezüst nemesfém egyéb ékszerek és nem ezüst nemesfém termék és ékszeralkatrész:
7102 29-ből
7102 39-ből
7103 91-ből
7103 99-ből
7113 19-ből a legalább 585 ezrelékes (14 karátos) aranyból, továbbá a platinából készített termék
7114 19 00 00
7116 20
7118 90 00 00
9613 20 10 99-ből
9613 20 90 99-ből
9613 80 00 99-ből
9614 20 80 00-ból
9614 90 00 99-ből
35%
2/a. Személygépkocsi és/vagy lakóautó – a katalizátorral vagy utóégető vagy utókezelő berendezéssel felszerelt és az elektromos üzemű személygépkocsi kivételével – 1600 cm3-ig
8703 21 10 01
8703 21 90 01
8703 21 90 03
8703 22 10 01
8703 22 90 01
8703 22 90 03
8703 23 11 01
8703 23 19 01
8703 23 90 01
8703 23 90 07
8703 31 10 01
8703 31 90 01
8703 31 90 03
8703 32 11 01-ből
8703 32 19 01-ből
8703 32 90 01-ből
8703 32 90 05-ből
22%
2/b. Személygépkocsi és/vagy lakóautó – a katalizátorral vagy utóégető vagy utókezelő berendezéssel felszerelt személygépkocsi és lakóautó, valamint az elektromos üzemű személygépkocsi kivételével
– 1601 cm3-től
8703 23 11 03
8703 23 11 05
8703 23 19 03
8703 23 19 05
8703 23 90 03
8703 23 90 05
8703 23 90 09
8703 23 90 11
8703 24 10 01
8703 24 90 01
8703 24 90 03
8703 32 11 01-ből
8703 32 11 03
8703 32 19 01-ből
8703 32 19 03
8703 32 90 01-ből
8703 32 90 03
8703 32 90 05-ből
8703 32 90 07
8703 33 11 01
8703 33 19 01
8703 33 90 01
8703 33 90 03
32%
2/c. Katalizátorral vagy utóégető vagy utókezelő berendezéssel felszerelt személygépkocsi és/vagy lakóautó 1600 cm3-ig, elektromos üzemű személygépkocsi
8703 21 10 01-ből
8703 21 10 02
8703 21 90 01-ből
8703 21 90 02
8703 21 90 03-ból
8703 21 90 04
8703 22 10 01-ből
8703 22 10 02
8703 22 90 01-ből
8703 22 90 02
8703 22 90 03-ból
8703 22 90 04
8703 23 11 01-ből
8703 23 11 02
8703 23 19 01-ből
8703 23 19 02
8703 23 90 01-ből
8703 23 90 02
8703 23 90 07-ből
8703 23 90 08
8703 31 10 01-ből
8703 31 10 02
8703 31 90 01-ből
8703 31 90 02
8703 31 90 03-ból
8703 31 90 04
8703 32 11 01-ből
8703 32 11 02-ből
8703 32 19 01-ből
8703 32 19 02-ből
8703 32 90 01-ből
8703 32 90 02-ből
8703 32 90 05-ből
8703 32 90 06-ból
8703 90 10 00
10%
2/d. Katalizátorral vagy utóégető vagy utókezelő berendezéssel felszerelt személygépkocsi és/vagy lakóautó 1600 cm3-től
8703 23 11 03-ból
8703 23 11 04
8703 23 11 05-ből
8703 23 11 06
8703 23 19 03-ból
8703 23 19 04
8703 23 19 05-ből
8703 23 19 06
8703 23 90 03-ból
8703 23 90 04
8703 23 90 05-ből
8703 23 90 06
8703 23 90 09-ből
8703 23 90 10
8703 23 90 11-ből
8703 23 90 12
8703 24 10 01-ből
8703 24 10 02
8703 24 90 01-ből
8703 24 90 02
8703 24 90 03-ból
8703 24 90 04
8703 32 11 01-ből
8703 32 11 02-ből
8703 32 11 03-ból
8703 32 11 04
8703 32 19 01-ből
8703 32 19 02-ből
8703 32 19 03-ból
8703 32 19 04
8703 32 90 01-ből
8703 32 90 02-ből
8703 32 90 03-ból
8703 32 90 04
8703 32 90 05-ből
8703 32 90 06-ból
8703 32 90 07-ből
8703 32 90 08
8703 33 11 01-ből
8703 33 11 02
8703 33 19 01-ből
8703 33 19 02
8703 33 90 01-ből
8703 33 90 02
8703 33 90 03-ból
8703 33 90 04
20%
3. Pörkölt kávé, valódikávé-kivonat
0901 21
0901 22
0901 90 90
1806 90 70 99-ből
2101 11 11 00
2101 11 19 00
12%”

11. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

„2. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe

Sor-
szám
A szolgáltatás megnevezése és SZJ száma Fogyasztási árkiegészítés mértéke
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS
1. 50%-os vasúti kedvezmény, ideértve a budapesti agglomerációban a HÉV-
vonalakon érvényes 50%-os kedvezményt is
(SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)
100%
2. 67,5%-os vasúti kedvezmény (SZJ 60.10.1 kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) 208%
3. 90%-os vasúti kedvezmény, ideértve a budapesti agglomerációban a HÉV-re váltott tanuló- és nyugdíjas bérletjegy, illetve a hadköteles katonák HÉV-re váltott menetjegye kedvezményét is (SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, kivéve járműszállítása 60.10. 12.0-ból) 900%
4. Tanulók vasúti bérletjegye (SZJ 60.10.1, kivéve járműszállítás
a 60.10.12.0-ból)
900%
5. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és „Magyar igazolvánnyal”, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” rendelkező személyek és az országgyűlési képviselők korlátlan, valamint a fegyveres erők hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítők jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása (SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) 12,0%
6. 50%-os távolsági autóbusz kedvezmény (SZJ 60.21.31.0-ból) 100%
7. 67,5%-os távolsági autóbusz kedvezmény (SZJ 60.21.41.0-ból) 208%
8. 90%-os távolsági autóbusz kedvezmény, ideértve a budapesti és miskolci agglomerációban váltott tanuló- és nyugdíjas bérletjegy kedvezményét is (SZJ 60.21.41.0-ból és 60.21.31.3-ból) 900%
9. Tanulók távolsági autóbusz kedvezménye (SZJ 60.21.41.0-ból) 614%
10. Hatósági áras különjárati autóbusz forgalom (SZJ 60.23.11.0-ból és 60.23. 14.0-ból) 20%
11. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és „Magyar igazolvánnyal”, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” rendelkező személyek és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben (SZJ 60.21.41-ből) 8,0%
12. Helyi tanuló- és nyugdíjas bérletjegy (SZJ 60.21.31-ből és 60.21.10.1-ből) 208%
13. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és „Magyar
igazolvánnyal”, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” rendelkező
személyek, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot
teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a helyi
közlekedésben (SZJ 60.21.1-ből és 60.21.31-ből)
Budapest (a Helyiérdekű Vasúttal együtt)
Debrecen, ezen belül:
kötöttpályás közlekedés
egyéb közlekedés
A többi megyei jogú város
Egyéb települések





16,5%

20,0%
15,5%
15,5%
12,0%
14. Az 5., 11. és 13. pont szerinti fogyasztói árkiegészítés azon szolgáltatók számára jár, amelyek (akik) az életkorhoz kötött ingyenességet bármiféle korlátozás nélkül biztosítják. A helyi közlekedésben 5%-os árkiegészítés igénybevételére jogosultak azok a szolgáltatók, amelyek (akik) az életkorhoz kötött ingyenességet csak a 70 éven felüliekre érvényesítik
15. A Budapesti Közlekedési Szövetség egyesített tanulóbérletének a fővárosi helyi közlekedésre vonatkozó 70,8%-os kedvezményű része (SZJ 60.21.1-ből és 60.21.3-ból) 231%
16. 50%-os személyhajózási és révközlekedési kedvezmény (SZJ 61.20.11-ből és 61.20.12-ből) 100%
17. Révközlekedés tanuló- és nyugdíjas bérletjegye (SZJ 61.20.11-ből) 208%
18. A 70. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a 65. életévüket betöltött „Magyar igazolvánnyal”, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” rendelkező személyek, a fegyveres erők hadköteles tagjai és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain (SZJ 61.20.11-ből és 61.20.12-
ből)
5%”

12. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

Melléklet az Itv. 29. § (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről

1. Az Itv. Melléklete I. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 2500 forint.”

2. Az Itv. Melléklete II. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 1500 forint.”

3. Az Itv. Melléklete III. címének 1–2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint.”

4. Az Itv. Melléklete IV. címének 1. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke – ha e Melléklet kivételt nem tesz – oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.”

„5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik.”

5. Az Itv. Melléklete V. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint.”

6. Az Itv. Melléklete VI. címének 1. b)–c), valamint 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 1000 forint; az ilyen hitelesítésnek – a külügyminiszter kivételével – miniszter általi felülhitelesítése 2000 forint.”

„3. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.”

7. Az Itv. Melléklete VII. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi 4–5. pont számozása 2–3. pontra módosul:

„1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért – ideértve az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását – oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell fizetni.”

8. Az Itv. Melléklete VIII. címének rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Iskolai bizonyítvány – ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is –, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.”

9. Az Itv. Melléklete IX. címének 1/3., valamint III/1–2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a IV/2. pontja a következő d) ponttal egészül ki:

„I/3. A második magánútlevél kiadásának, valamint a magánútlevél soron kívüli kiadásának illetéke a 2. pontban meghatározott mértékek kétszerese.”

„III/1. A gépjárművezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. A 70. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint.”

„d) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.”

10. Az Itv. Melléklete X. címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„X. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás

1. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.

2. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

3. A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 20 000 forint.

4. A magyar állampolgár vagy Magyarországon élő hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

5. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.”

11. Az Itv. Melléklete XIII. címének 1–2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A vízügyi igazgatási szervezetnél indított

a) elvi vízjogi engedély, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély esetén, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó – a jogszabályban meghatározott – ügyekben 5000 forint,

b) engedély nélkül vagy engedélytől eltérően megépített vízimunka, vízilétesítmény fennmaradási engedélye esetén 10 000 forint,

c) egyéb kérelemre indult eljárás esetén 7000 forint

illetéket kell fizetni.

2. A fellebbezés illetéke:

a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírság összegének minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot (késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében megállapított bírság kiszabása esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;

e) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott vízjogi kötelezettség megállapításával kapcsolatos egyéb, a b) és d) pontokban nem említett eljárásban hozott határozat esetén 10 000 forint.”

12. Az Itv. Melléklete XIV. címének rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az alapeljárás illetéke 5000 forint.

2. A fellebbezés illetéke 10 000 forint.

3. A veszélyes hulladék bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint.”

13. Az Itv. Melléklete XV. címének rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez

a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,

b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,

c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,

d) egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul

– önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,

– a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,

e) műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

f) meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá – a c) pontban foglaltak kivételével – bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,

h) módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint

illeték alá esik.

2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)–g) pontban foglaltak az irányadók.

3. Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol – külön jogszabály értelmében – a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.

4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.

5. Az 1–4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 20 000 forint illetéket kell fizetni.”

14. Az Itv. Melléklete XVI. címének 1–5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 3000 forint.

2. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb 10 000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 2000 forint.

3. A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás illetéke 2000 forint.

4. Az 1–3. pontokban megjelöltektől különböző egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke – ideértve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is – 2000 forint.

5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 6000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban előterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók.”

15. Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 6000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 4000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.”

16. Az Itv. Melléklete XIX. címének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik.”

17. Az Itv. Melléklete XXI. címének 1. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 2000 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 500 forint illetéket kell fizetni.”

„3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 2000 forint.”

18. Az Itv. Melléklete XXII. címének 1–2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Kérelemre indult eljárások illetéke

a) közműpótló berendezés – a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó – létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá víziállás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;

b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.”

13. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének A/8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A kifizető a 2. a) pontban a termőföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető az adóévet követő év március 31-éig, mágneses adathordozón április 20-áig teljesíti.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének C. pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

„3. A földhivatal az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés megkötéséről és megszűnéséről annak a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 8 napon belül adatot szolgáltat a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnak.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének D/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. A pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.”

14. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

Az Art. 7. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kiemelt adózók igazgatóságához tartozó adózók

A kiemelt adózók igazgatósága látja el

1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek az adóévet megelőző második évben a bevallás szerint

a) a nettó árbevétele a 11 500 millió forintot, vagy

b) adóteljesítménye a 1800 millió forintot

elérte;

2. a bankok és részvénytársasági formában működő biztosítók adóztatási feladatait;

3. a 2. pontban nem említett pénzintézetek közül azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek az adóévet megelőző második évben adóteljesítménye az 1800 millió forintot elérte.

4. Az adóteljesítmény az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással növelt) összes adókötelezettsége, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.

5. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókra e melléklet 1. a) pontja nem vonatkozik. Az 1. b) pontot esetükben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóteljesítmény összege a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával az 1700 millió forintot elérte.

6. Ha az adózó az adóév első napján az 1–3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, az adóztatásával összefüggő feladatokat 3 adóéven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha

a) egy-egy adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1–3. pontban előírt értékhatároknak, vagy

b) az adózó jogutódlással jött létre, ide nem értve a szétválást, és a jogutód adózó fővárosi vagy Pest megyei székhelyű és jogi személyiséggel rendelkezik,

kivéve, ha felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül. Az illetékesség változás időpontja ez esetben a felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindításának a Cégközlönyben történő közzétételének napja.”