(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke évente az Igazgatótanács elé terjeszti az előző költségvetési időszakra vonatkozó beszámolót és a Szervezet eszközeit és forrásait tartalmazó mérleget, amelyhez csatolja a könyvvizsgálói jelentést.
(4) Az Igazgatótanács hagyja jóvá az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének feladatát teljesítettnek nyilvánítja a költségvetés végrehajtását illetően.
50. Cikk
A Pénzügyi Szabályzat a következőket állapítja meg különösen:
a) a költségvetés összeállításának és végrehajtásának rendjét, valamint a könyvvitel és a könyvvizsgálat rendjét;
b) a Szerződő Államok által a Szervezet rendelkezésére bocsátott - a 37. Cikk szerinti - befizetések és hozzájárulások, valamint - a 41. Cikk szerinti - előlegek teljesítésének módját és rendjét;
c) a könyvvitellel, illetőleg a kifizetések teljesítésével megbízott alkalmazottak felelősségéről szóló szabályokat, valamint az ellenőrzésükkel kapcsolatos rendelkezéseket;
d) a 39., a 40. és a 47. Cikkben előírt kamatok mértékét;
e) a 146. Cikk értelmében fizetendő hozzájárulások kiszámításának módját;
f) az Igazgatótanács által létrehozandó Költségvetési és Pénzügyi Bizottság összetételét és feladatait.
51. Cikk
A Díjszabályzat meghatározza különösen a díjak összegét, valamint megfizetésük módját.
52. Cikk
(1) Európai szabadalmat kell adni minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányra.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen:
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik.
(4) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerint iparilag alkalmazható találmánynak az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen alkalmazott diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra és keverékre - azonban nem vonatkozik.
53. Cikk
Nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban:
a) a találmány, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja;
b) a növény- vagy az állatfajta, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás; ez a rendelkezés a mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított termékekre azonban nem alkalmazható.
54. Cikk
(1) A találmányt újnak kell tekinteni, ha az nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozónak minősül mindaz, ami az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja előtt írásbeli vagy szóbeli ismertetés, illetve használat útján vagy bármilyen más módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni továbbá az olyan európai szabadalmi bejelentések eredetileg benyújtott szövegének tartalmát is, amelyeknél a bejelentés napja megelőzi a (2) bekezdésben megjelölt napot, és amelyeket a 93. Cikk alapján ezen a napon vagy azt követően tettek közzé.
(4) A (3) bekezdést csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben a későbbi bejelentésben megjelölt valamely Szerződő Állam megjelölését a korábbi bejelentés közzétett szövege is tartalmazza.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag vagy keverék szabadalmazását az 52. Cikk (4) bekezdésében említett eljárásokban történő alkalmazásra, ha az ilyen alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
55. Cikk
(1) Az 54. Cikk alkalmazásában nem vehető figyelembe a találmánynak az európai bejelentés napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az közvetlenül vagy közvetve annak eredménye, hogy
a) a bejelentővel vagy a jogelődjével szemben nyilvánvaló jogsértést követtek el, vagy
b) a bejelentő vagy a jogelődje a találmányt a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetőleg hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatta.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor úgy nyilatkozik, hogy a találmányt ilyen módon tették közszemlére, továbbá a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott határidőn belül és az ott előírt feltételeknek megfelelően csatolja a nyilatkozat alátámasztásául szolgáló igazolást.
56. Cikk
A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ha a technika állásának az 54. Cikk (3) bekezdése szerinti iratok is részét képezik, ezeket az iratokat nem lehet figyelembe venni annak megítélésekor, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapul-e.
57. Cikk
Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve használható.
58. Cikk
Európai szabadalmi bejelentés benyújtására jogosult bármely természetes személy, jogi személy vagy a reá irányadó jog szerint jogi személlyel egyenértékűnek minősülő bármely szervezet.
59. Cikk
Európai szabadalmi bejelentést több bejelentő vagy közösen, vagy úgy nyújthat be, hogy az egyes bejelentők különböző Szerződő Államokat jelölnek meg.
60. Cikk
(1) Az európai szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha a feltaláló munkavállaló, az európai szabadalomra való igényjogosultság meghatározására annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a munkavégzés fő helye van; ha ez az állam nem határozható meg; annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a munkáltatónak az a telephelye található, amelyikhez a munkavállaló tartozik.
(2) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, az európai szabadalom azt a személyt illeti meg, akinek az európai szabadalmi bejelentése a legkorábbi bejelentési nappal rendelkezik; ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha ezt az első bejelentést a 93. Cikk alapján közzétették, és hatálya csak azon Szerződő Államok tekintetében áll fenn, amelyeknek a megjelölését e bejelentés közzétett szövege tartalmazta.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban a bejelentőt kell jogosultnak tekinteni az európai szabadalomra való igényjogosultság gyakorlására.
61. Cikk
(1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy az európai szabadalmi igény a bejelentőtől eltérő, a 60. Cikk (1) bekezdésében említett más személyt illet meg, e személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül
a) a bejelentéshez fűződő jogok gyakorlásában a bejelentő helyébe léphet,
b) ugyanazon találmány tekintetében új európai szabadalmi bejelentést nyújthat be, vagy
c) kérheti az európai szabadalmi bejelentés elutasítását,
feltéve, hogy az európai szabadalmat még nem adták meg, és csak az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt azon Szerződő Államok tekintetében, amelyekben a határozatot hozták, illetőleg elismerték, vagy amelyekben az ehhez az Egyezményhez csatolt, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján a határozatot el kell ismerni.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76. Cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre vonatkozó különleges feltételeket, valamint az ilyen bejelentéssel kapcsolatos bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.
62. Cikk
A feltalálót - a bejelentővel, illetve az európai szabadalom jogosultjával szemben - megilleti az a jog, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őt e minőségében feltüntessék.
63. Cikk
(1) Az európai szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a Szerződő Államok jogát, hogy a nemzeti szabadalmakra alkalmazottakkal azonos feltételek szerint az európai szabadalmi oltalom időtartamát meghosszabbítsák, illetőleg az oltalom lejártát közvetlenül követő hatállyal azonos tartalmú oltalmat biztosítsanak, ha
a) az érintett államban fennálló hadiállapot vagy rendkívüli állapot ezt indokolja;
b) az európai szabadalom tárgya olyan termék, olyan termék előállítására szolgáló eljárás, illetve olyan termék alkalmazása, amelyet az érintett államban való forgalomba hozatalát megelőzően jogszabályban előírt hatósági engedélyezési eljárásnak kell alávetni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan európai szabadalmakra, amelyeket - a 142. Cikknek megfelelően - a Szerződő Államok valamely csoportja tekintetében együttesen adtak meg.
(4) Ha valamely Szerződő Állam a (2) bekezdés b) pontja alapján meghosszabbítja az oltalom időtartamát, vagy ezzel egyező oltalmat biztosít, az irányadó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat - a Szervezettel kötött megállapodással összhangban - az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházhatja át.
64. Cikk
(1) Az európai szabadalom alapján a szabadalom jogosultja - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a megadásról szóló értesítés meghirdetésének napjától kezdve mindegyik Szerződő Államban, amelyre kiterjedő hatállyal a szabadalmat megadták, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint amelyek az érintett államban nemzeti úton megadott szabadalomból erednének.
(2) Ha az európai szabadalom tárgya eljárás, a szabadalmi oltalom kiterjed az ilyen eljárással közvetlenül előállított termékre is.
(3) Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni.
65. Cikk
(1) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy ha a szabadalomnak az a szövege, amelynek alapján az Európai Szabadalmi Hivatal a területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat készül adni, illetve módosítással fenntartani, hivatalos nyelveitől eltérő nyelven készült, a bejelentő vagy a szabadalmas központi iparjogvédelmi hatóságához nyújtsa be a szabadalom szövegének fordítását - az általa választott - hivatalos nyelvei egyikén, illetve kötelezően előírt hivatalos nyelv esetén ezen a nyelven. A fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő az európai szabadalom megadásáról, illetve módosítással való fenntartásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napjától számított három hónap, kivéve, ha az érintett állam ennél hosszabb határidőt állapít meg.
(2) Bármelyik Szerződő Állam, amelyik az (1) bekezdésnek megfelelő rendelkezéseket fogadott el, előírhatja, hogy a bejelentő vagy a szabadalmas fizesse meg - részben vagy egészben - a fordítás közzétételének költségeit az érintett állam által meghatározott határidőn belül.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az (1) és (2) bekezdéssel összhangban elfogadott rendelkezések betartásának elmulasztása esetén ebben az államban az európai szabadalmi oltalmat kezdettől fogva hatálytalannak kell tekinteni.
66. Cikk
Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a megjelölt Szerződő Államokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
67. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés a 93. Cikk alapján történő közzétételének napjától kezdve valamennyi Szerződő Államban, amelyet a közzétett bejelentésben megjelöltek, ideiglenesen a 64. Cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat biztosít a bejelentő számára.
(2) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az európai szabadalmi bejelentés nem biztosít a 64. Cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele alapján keletkező oltalom azonban nem lehet kevesebb, mint az az oltalom, ami az érintett állam jogszabályai alapján, a vizsgálat mellőzésével kötelezően közzétett nemzeti szabadalmi bejelentés alapján keletkezik. Valamennyi Szerződő Állam köteles minden esetben legalább azt biztosítani, hogy a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napjától a körülményekhez mérten ésszerű kártérítést követelhessen bárkitől, aki a találmányt az adott államban olyan körülmények között hasznosította, amely a nemzeti jog alapján a nemzeti szabadalom bitorlásának minősülne.
(3) Bármelyik Szerződő Állam, amelynek egyik hivatalos nyelve sem az eljárás nyelve, előírhatja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti ideiglenes oltalom nem hatályos mindaddig, amíg az igénypontok fordítását - a bejelentő választása szerint - hivatalos nyelvei egyikén, illetve kötelezően előírt hivatalos nyelv esetén ezen a nyelven
a) a nemzeti jogban meghatározott módon bárki számára hozzáférhetővé nem teszik, illetőleg
b) nem közlik azzal a személlyel, aki az érintett Szerződő Államban a találmányt hasznosítja.
(4) Ha a bejelentést visszavonták, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni vagy a bejelentést jogerősen elutasították, az európai szabadalmi bejelentést úgy kell tekinteni, mintha ahhoz sohasem fűződött volna az (1) és (2) bekezdésben szabályozott hatály. Ugyanez vonatkozik az európai szabadalmi bejelentés hatályára abban a Szerződő Államban, amelynek megjelölését visszavonták, vagy amelynek megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
68. Cikk
Ha a szabadalmat felszólalási eljárásban megvonták, az európai szabadalmi bejelentést és az annak alapján megadott európai szabadalmat úgy kell tekinteni, hogy annak - keletkezésétől fogva - nem volt a 64. és a 67. Cikkben szabályozott hatálya.
69. Cikk
(1) Az európai szabadalom, illetve az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat azonban a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) Az európai szabadalom megadásáig terjedő időszakban az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét a 93. Cikk szerint közzétett, legutoljára benyújtott igénypontok határozzák meg. Az európai szabadalmi bejelentéssel létrejövő oltalom terjedelmét mindazonáltal visszaható hatállyal az európai szabadalom megadott vagy a felszólalási eljárásban módosított változata határozza meg, feltéve, hogy ezáltal nem bővül az oltalom terjedelme.
70. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom hiteles szövege az Európai Szabadalmi Hivatal előtti bármely eljárásban és bármely Szerződő Államban az eljárás nyelve szerinti szöveg.
(2) A 14. Cikk (2) bekezdésében említett esetben azonban az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az eredeti szöveget kell alapul venni annak meghatározásakor, hogy a szabadalmi bejelentés, illetve szabadalom tárgya bővebb-e a bejelentés eredetileg benyújtott szövegének tartalmánál.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy amennyiben a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét azon fordítás szövege, amelyet ez az Egyezmény megkövetel, szűkebben határozza meg, mint az eljárás nyelve szerinti szöveg, abban az államban - a megsemmisítési eljárás esetét kivéve - a fordítás nyelve szerinti szöveg minősül hitelesnek.
(4) A (3) bekezdés szerint rendelkező Szerződő Állam
a) köteles lehetővé tenni a bejelentő, illetve a szabadalmas számára az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom kijavított fordításának benyújtását. A kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények csak akkor állnak be, ha a Szerződő Állam által a 65. Cikk (2) bekezdése, valamint a 67. Cikk (3) bekezdése alapján előírt feltételek megfelelően teljesülnek;
b) előírhatja, hogy az, aki jóhiszeműen, a szabadalmi bejelentés vagy szabadalom eredeti fordítása szerint a szabadalomba nem ütközően hasznosítja a találmányt, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett, az ilyen hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy annak gyakorlása érdekében a kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények beállta után díjtalanul folytathatja.
71. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentést átruházni vagy arra jogokat alapítani egy vagy több Szerződő Állam tekintetében lehet.
72. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentés átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni és azt a feleknek alá kell írniuk.
73. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentés részben vagy egészben hasznosítási engedély tárgya lehet a megjelölt Szerződő Államok területének egésze vagy egy része tekintetében.
74. Cikk
Ha az Egyezmény másként nem rendelkezik, mindegyik megjelölt Szerződő Államban - az érintett államra kiterjedő hatállyal - az európai szabadalmi bejelentésre mint a tulajdon tárgyára az ebben az államban a nemzeti szabadalmi bejelentésekre irányadó jogot kell alkalmazni.
75. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtható:
a) az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben vagy annak hágai részlegéhez;
b) ha valamelyik Szerződő Állam joga ezt megengedi, ezen állam központi iparjogvédelmi hatóságához vagy más illetékes szervéhez. Az így benyújtott bejelentésnek ugyanolyan hatálya van, mintha azt ugyanazon a napon az Európai Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották volna be.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem zárják ki azoknak a törvényi vagy más jogszabályi előírásoknak az alkalmazását, amelyek valamelyik Szerződő Államban
a) olyan találmányokra vonatkoznak, amelyek - tárgyuk természetének tulajdoníthatóan - nem közölhetők külföldön az érintett állam illetékes hatóságának előzetes engedélye nélkül, illetve
b) előírják, hogy mindegyik bejelentést először a nemzeti hatósághoz kell benyújtani, vagy előzetes engedélyhez kötik a más hatósághoz való közvetlen bejelentést.
(3) A Szerződő Államok nem követelhetik meg, illetve nem tehetik lehetővé a megosztással keletkező európai bejelentés benyújtását az (1) bekezdés b) pontjában említett hatósághoz.
76. Cikk
(1) A megosztással keletkező európai bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben vagy annak hágai részlegéhez kell benyújtani. A megosztással keletkező bejelentés tárgya nem lehet bővebb a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott szövege szerint igényelt oltalom tárgyánál; a megosztással keletkező bejelentést - amennyiben ennek a követelménynek megfelel - úgy kell tekinteni, mintha a korábbi bejelentés bejelentési napján nyújtották volna be, és vele kapcsolatban a korábbi bejelentésben igényelt elsőbbség érvényesíthető.
(2) A megosztással keletkező európai bejelentésben nem lehet olyan Szerződő Államot megjelölni, amelyet a korábbi bejelentésben nem jelöltek meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, a megosztott bejelentés benyújtásakor teljesítendő különleges feltételeket, valamint a bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.
77. Cikk
(1) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága - a találmányok államérdekből történő titokban tartásáról szóló nemzeti jogszabályok szerint lehetséges legrövidebb időn belül - köteles a hozzá vagy az ugyanannak az államnak más illetékes szervéhez benyújtott valamennyi európai szabadalmi bejelentést továbbítani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(2) A Szerződő Államok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az olyan európai szabadalmi bejelentést, amelynek tárgyát az (1) bekezdésben említett jogszabályok szerint nyilvánvalóan nem kell titokban tartani, a bejelentés benyújtásától számított hat héten belül továbbítsák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(3) A titokban tartás szükségessége tekintetében további vizsgálatot igénylő európai szabadalmi bejelentést olyan módon kell továbbítani, hogy az a bejelentés napjától számított négy hónapon belül, illetőleg - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül beérkezzen az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(4) Nem továbbítható az Európai Szabadalmi Hivatalhoz az az európai szabadalmi bejelentés, amelynek tárgyát titkosnak minősítették.
(5) Ha az európai szabadalmi bejelentés a bejelentés napjától, illetőleg - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül nem érkezik be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A bejelentési, kutatási és megjelölési díjakat vissza kell téríteni.
78. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet;
b) a találmány leírását;
c) egy vagy több igénypontot;
d) a leírásban, illetve az igénypontokban hivatkozott rajzokat;
e) a kivonatot.
(2) Az európai szabadalmi bejelentésért a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül bejelentési és kutatási díjat kell fizetni.
(3) Az európai szabadalmi bejelentésnek meg kell felelnie a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelményeknek.
79. Cikk
(1) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a Szerződő Államot vagy azokat a Szerződő Államokat, amelyben vagy amelyekben a találmányra oltalmat kérnek.
(2) A Szerződő Állam megjelöléséért díjat kell fizetni. A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen az európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
(3) Valamely Szerződő Állam megjelölése az európai szabadalom megadásáig bármikor visszavonható. Ha valamennyi megjelölt Szerződő Állam megjelölését visszavonták, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A megjelölési díjat nem kell visszatéríteni.
80. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által benyújtott iratok tartalmazzák a következőket:
a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;
b) legalább egy Szerződő Állam megjelölését;
c) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
d) leírást és egy vagy több igénypontot a 14. Cikk (1) és (2) bekezdéseiben említett nyelvek egyikén, még abban az esetben is, ha a leírás és az igénypontok nem felelnek meg az ebben az Egyezményben megszabott egyéb követelményeknek.
81. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni a feltaláló nevét. Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, a feltaláló nevének feltüntetésekor nyilatkozni kell az európai szabadalmi igényre való jogosultság eredetéről.
82. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen általános találmányi gondolat kapcsol össze.
83. Cikk
Az európai szabadalmi bejelentésnek kellően egyértelműen és teljeskörűen kell feltárnia a találmányt ahhoz, hogy azt szakember meg tudja valósítani.
84. Cikk
Az igénypontokban kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Az igénypontokat egyértelműen és tömören kell megfogalmazni, és azokat a leírásnak alá kell támasztania.
85. Cikk
A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál; ettől eltérő célra - különösen az igényelt oltalom terjedelmének értelmezése vagy az 54. Cikk (3) bekezdésének alkalmazása céljára - nem vehető figyelembe.
86. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentések után - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - fenntartási díjat kell fizetni az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A díjat a bejelentés napjától számított harmadik és az azt követő évekre kell megfizetni.
(2) Ha a fenntartási díjat az esedékesség napjáig nem fizették meg, a díj az ettől az időponttól számított hat hónapon belül - a megfelelő pótlék megfizetésével együtt - joghatályosan megfizethető.
(3) Ha a fenntartási díjat - a megfelelő pótlék megfizetésével együtt - kellő időben nem fizetik meg, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Erről kizárólag az Európai Szabadalmi Hivatal határozhat.
(4) Fenntartási díjat utoljára azon év tekintetében kell fizetni, amelyben az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést meghirdetik.
87. Cikk
(1) Azt, aki szabadalom, használati mintaoltalom, hasznossági bizonylat vagy feltalálói tanúsítvány iránt szabályszerű bejelentést tett az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizenkét hónapos időtartamon belül.
(2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, kétoldalú vagy többoldalú szerződése - ideértve ezt az Egyezményt - értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.
(3) Szabályszerű nemzeti bejelentésnek kell tekinteni azt a bejelentést, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.
(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi bejelentést csak akkor lehet az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet már elsőbbséget alapítani.
(5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, az (1)-(4) bekezdések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az érintett állam - az Igazgatótanács által kiadott közlemény szerint és két- vagy többoldalú megállapodások alapján - azonos hatályú elsőbbséget biztosít az Európai Szabadalmi Hivatalnál vagy bármelyik Szerződő Államban, vagy arra kiterjedő hatállyal tett első bejelentésre alapítva, a Párizsi Egyezményben megállapított azonos feltételekkel.
88. Cikk
(1) Ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés tekintetében korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot, a korábbi bejelentés másolatát, valamint - ha ez utóbbi nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén készült - annak fordítását az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén. Az e rendelkezések végrehajtásakor követendő eljárást a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés tekintetében több elsőbbség igényelhető, függetlenül attól, hogy azok különböző országokból származnak-e. Ha erre mód van, bármelyik igénypontra több elsőbbség igényelhető. Több elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napjától számított határidőket a legkorábbi elsőbbség napjától kell számítani.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés tekintetében egy vagy több elsőbbséget igényelnek, az elsőbbségi jog az európai szabadalmi bejelentésnek csak azon elemeire terjed ki, amelyeket az elsőbbséget megalapozó bejelentés, illetve bejelentések is tartalmaznak.
(4) Ha a találmány egyes, elsőbbségi igénnyel érintett elemei a korábbi bejelentés igénypontjaiban nem szerepelnek, az elsőbbség ennek ellenére is megadható, feltéve, hogy a korábbi bejelentés iratai, azok egészét tekintve, az ilyen elemeket kifejezetten feltárják.
89. Cikk
Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. Cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. Cikk (2) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.
90. Cikk
(1) Az Átvevő Iroda megvizsgálja, hogy
a) az európai szabadalmi bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek;
b) kellő időben megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat;
c) kellő időben benyújtották-e - a 14. Cikk (2) bekezdésében szabályozott esetben - az európai szabadalmi bejelentés fordítását az eljárás nyelvén.
(2) Ha a bejelentés napja nem ismerhető el, az Átvevő Iroda felhívja a bejelentőt a hiányoknak a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő pótlására. Ha a hiányokat nem pótolják kellő időben, a bejelentést nem lehet európai szabadalmi bejelentésként kezelni.
(3) Ha a bejelentési és kutatási díjat kellő időben nem fizették meg, vagy - a 14. Cikk (2) bekezdésében szabályozott esetben - a bejelentés fordítását az eljárás nyelvén kellő időben nem nyújtották be, az európai bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
91. Cikk
(1) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerik, és azt a 90. Cikk (3) bekezdése értelmében nem kell visszavontnak tekinteni, az Átvevő Iroda megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a 133. Cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
b) a bejelentés megfelel-e az e rendelkezés alkalmazása kapcsán a Végrehajtási Szabályzatban megállapított alaki követelményeknek;
c) benyújtották-e a kivonatot;
d) az európai szabadalom megadására irányuló kérelem tartalmazza-e a Végrehajtási Szabályzatban előírt kötelező tartalmi elemeket, valamint - ha ennek helye van - az elsőbbséget ezen Egyezmény követelményeinek megfelelően igénylik-e;
e) megfizették-e a megjelölési díjat;
f) a 81. Cikk szerint feltüntették-e a feltaláló nevét;
g) a 78. Cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett rajzokat benyújtották-e a bejelentés napján.
(2) Ha az Átvevő Iroda olyan hiányokat állapít meg, amelyek pótolhatók, lehetőséget kell adnia a bejelentőnek a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő hiánypótlásra.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján végzett vizsgálat során megállapított hiányokat a Végrehajtási Szabályzattal összhangban nem pótolták, a bejelentést el kell utasítani; ha az (1) bekezdés d) pontjában említett rendelkezések az elsőbbségi jogot érintik, e jog a bejelentés tekintetében nem érvényesíthető.
(4) Ha - az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben - a megjelölési díjat kellő időben nem fizették meg valamelyik megjelölt állam tekintetében, ennek az államnak a megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha - az (1) bekezdés f) pontjában említett esetben - a feltaláló nevének feltüntetésével kapcsolatos hiányt a Végrehajtási Szabályzattal összhangban és az ott meghatározott kivételek figyelembevételével nem pótolták az európai szabadalmi bejelentés, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Ha - az (1) bekezdés g) pontjában említett esetben - a rajzokat a bejelentés napján nem nyújtották be, és a hiánypótlásra a Végrehajtási Szabályzattal összhangban intézkedés nem történt, a bejelentőnek a Végrehajtási Szabályzattal összhangban történő választása szerint az elismert bejelentési napot a rajzok benyújtásának napjához igazodóan módosítják, vagy a bejelentés rajzokra történő hivatkozásait töröltnek kell tekinteni.
92. Cikk
(1) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerték, és azt a 90. Cikk (3) bekezdése értelmében nem kell visszavontnak tekinteni, a kutatási osztály az igénypontok alapján, a leírásra és a rajzokra kellő figyelemmel a Végrehajtási Szabályzatban előírt formában elkészíti az európai kutatási jelentést.
(2) Amint elkészült, az európai kutatási jelentést a bejelentőnek haladéktalanul meg kell küldeni az abban hivatkozott iratok másolataival együtt.
93. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentést a bejelentés napjától, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltét követően a lehető legkorábbi időpontban közzé kell tenni. A bejelentő kérelmére azonban a bejelentés az előzőekben említett időtartam elteltét megelőzően is közzétehető. A közzététel az európai szabadalom szövegének közzétételével egyidejűleg történik, ha az európai szabadalom megadása az előzőekben említett határidő eltelte előtt hatályossá válik.
(2) A közzététel tartalmazza a benyújtott leírást, igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat, valamint - mellékletként - az európai kutatási jelentést és a kivonatot, ha ez utóbbiak rendelkezésre állnak a közzététel technikai előkészületeinek befejezéséig. Ha az európai kutatási jelentést és a kivonatot nem a bejelentés közzétételével egyidejűleg tették közzé, ezeket külön kell közzétenni.
94. Cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - írásbeli kérelem alapján - megvizsgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány megfelel-e ezen Egyezmény követelményeinek.
(2) Az érdemi vizsgálat iránti kérelmet a bejelentő attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amelyen az európai kutatási jelentést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg a vizsgálati díjat nem fizetik meg. A kérelem nem vonható vissza.
(3) Ha a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyújtják be az érdemi vizsgálat iránti kérelmet, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
95. Cikk
(1) Az Igazgatótanács az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidőt meghosszabbíthatja, ha megállapítják, hogy az európai szabadalmi bejelentéseket nem tudják kellő időben megvizsgálni.
(2) Ha az Igazgatótanács a határidőt meghosszabbítja, határozhat úgy is, hogy az érdemi vizsgálatot harmadik személy is kérheti. Az ilyen esetben követendő szabályokat az Igazgatótanács a Végrehajtási Szabályzatban állapítja meg.
(3) Az Igazgatótanácsnak a határidőt meghosszabbító határozatát csak azokra a bejelentésekre kell alkalmazni, amelyeket a határozatnak az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapjában történő meghirdetését követően nyújtottak be.
(4) Ha az Igazgatótanács a határidőt meghosszabbítja, intézkedéseket kell előírnia annak érdekében, hogy az eredeti határidőt mielőbb visszaállíthassák.
96. Cikk
(1) Ha az európai szabadalom bejelentője érdemi vizsgálat iránti kérelmet azelőtt nyújt be, hogy az európai kutatási jelentést részére megküldik, az Európai Szabadalmi Hivatal a jelentés megküldését követően felhívja a bejelentőt, hogy - a kitűzött határidőn belül - nyilatkozzon arról: kívánja-e folytatni az európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos eljárást.
(2) Ha az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata során azt állapítják meg, hogy a bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a vizsgálati osztály - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban, ahányszor csak szükséges - felhívja a bejelentőt, hogy az általa megjelölt határidőn belül tegye meg észrevételeit.
(3) Ha a bejelentő az (1) vagy a (2) bekezdés alapján kiadott felhívásra nem válaszol kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
97. Cikk
(1) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, az európai szabadalmi bejelentést elutasítja, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményről rendelkezik.
(2) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy a bejelentés és az annak tárgyát képező találmány ezen Egyezmény követelményeinek megfelel, az európai szabadalmat a megjelölt Szerződő Államokra kiterjedő hatállyal megadja, feltéve, hogy
a) a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban megállapították, hogy a bejelentő jóváhagyja azt a szövegezést, amely alapján a vizsgálati osztály a szabadalmat meg kívánja adni;
b) a megadási és kinyomtatási díjat a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül megfizették;
c) az esedékessé vált fenntartási díjat - adott esetben a megfelelő pótlékkal együtt - megfizették.
(3) Ha a megadási és kinyomtatási díjat kellő időben nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) Az európai szabadalom megadásáról szóló határozat csak azon a napon válik hatályossá, amelyen a szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A megadást legkésőbb a (2) bekezdés b) pontjában említett határidő első napjától számított három hónapon belül meg kell hirdetni.
(5) A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy a bejelentő nyújtsa be az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelvén az igénypontok azon szövege szerinti fordítását, amely szöveg alapján a vizsgálati osztály a szabadalmat meg kívánja adni. Ez esetben a (4) bekezdésben szabályozott határidő legalább öt hónap. Ha a fordítást kellő időben nem nyújtották be, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést a bejelentő kérelmére a (4) vagy az (5) bekezdésben szabályozott határidő leteltét megelőzően meg kell hirdetni. Az erre irányuló kérelem csak a (2) és az (5) bekezdésekben foglalt követelmények teljesítése esetén nyújtható be.
98. Cikk
Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésével egyidejűleg az Európai Szabadalmi Hivatal közzéteszi az európai szabadalom szövegét, amely a találmány leírásán kívül az igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat is tartalmazza.
99. Cikk
(1) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül a megadott európai szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A felszólalást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A felszólalás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg.
(2) A felszólalás érinti az európai szabadalmat minden olyan Szerződő Államban, amelyben a szabadalom hatályos.
(3) Felszólalás akkor is benyújtható, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, vagy, ha az oltalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt.
(4) A felszólaló és a szabadalmas a felszólalási eljárásban félként vesz részt.
(5) Bárki, aki igazolja, hogy valamelyik Szerződő Államban őt jogerős határozat alapján a korábbi jogosult helyett a szabadalmi lajstromba bejegyezték, kérelmére az érintett állam tekintetében a korábbi jogosult helyébe lép. A 118. Cikkben foglaltaktól eltérően a korábbi jogosult és a kérelmező - hacsak ezt mindketten nem kérik - nem tekinthetők szabadalmastársaknak.
100. Cikk
Felszólalást csak abból az okból lehet benyújtani, hogy
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. Cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljeskörűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb a bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál, illetve - a megosztással keletkező vagy a 61. Cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál.
101. Cikk
(1) Ha a felszólalás elfogadható, a felszólalási osztály megvizsgálja, hogy a 100. Cikkben megállapított felszólalási okok az európai szabadalom fenntartását nem zárják-e ki.
(2) A felszólalásnak a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban lefolytatott vizsgálata során a felszólalási osztály - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a felszólalási osztály felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.
102. Cikk
(1) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy a 100. Cikkben említett felszólalási okok kizárják az európai szabadalom fenntartását, a szabadalmat megvonja.
(2) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy a 100. Cikkben említett felszólalási okok nem zárják ki a szabadalom módosítás nélkül való fenntartását, a felszólalást elutasítja.
(3) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy - figyelembe véve azokat a módosításokat, amelyeket a szabadalmas a felszólalási eljárás során tett - a szabadalom, illetve az annak tárgyát képező találmány megfelel az ebben az Egyezményben meghatározott követelményeknek, a szabadalmat módosítással tartja fenn, feltéve, hogy
a) a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban megállapították, hogy a szabadalmas jóváhagyja azt a szöveget, amely alapján a felszólalási osztály a szabadalmat fenn kívánja tartani;
b) az európai szabadalom új szövegének kinyomtatási díját a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül megfizették.
(4) Ha a szabadalom új szövegének kinyomtatási díját kellő időben nem fizették meg, a szabadalmat meg kell vonni.
(5) A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy a szabadalmas az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő két hivatalos nyelvén is nyújtsa be a módosított igénypontok fordítását. Ha a fordítást kellő időben nem nyújtották be, a szabadalmat meg kell vonni.
103. Cikk
Ha az európai szabadalmat a 102. Cikk (3) bekezdése alapján módosították, az Európai Szabadalmi Hivatal - a felszólalás ügyében hozott határozatról szóló értesítés meghirdetésével egyidejűleg - közzéteszi az európai szabadalom új szövegét, amely tartalmazza - módosított formában - a találmány leírását, az igénypontokat és - ha vannak - a rajzokat.
104. Cikk
(1) A felszólalási eljárásban a felek költségeiket maguk viselik, kivéve, ha a felszólalási osztály, illetve a fellebbezési tanács méltányosságból - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban - a bizonyítással vagy a szóbeli eljárással kapcsolatban felmerült költségek viseléséről eltérően határoz.
(2) A felszólalási osztály irodája - kérelemre - megállapítja a fizetendő költségek összegét az azok viseléséről szóló határozat alapján. A költségeknek az iroda által megállapított összegét a felszólalási osztály - a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül benyújtott kérelem alapján - határozattal felülvizsgálhatja.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalnak a költségek összegét megállapító jogerős határozata a Szerződő Államokban történő végrehajtás szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint azon Szerződő Állam polgári bíróságának a jogerős határozata, amelynek a területén a végrehajtást foganatosítják. Az ilyen jellegű határozat felülvizsgálata csak annak hitelességére korlátozódhat.
105. Cikk
(1) Ha az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, bármely harmadik személy, aki igazolja, hogy ugyanennek a szabadalomnak a bitorlása miatt ellene eljárást indítottak, a felszólalási határidő leteltét követően a felszólalási eljárásba beavatkozhat, feltéve, hogy beavatkozását a bitorlási per megindításának napjától számított három hónapon belül bejelenti. Ugyanezt kell alkalmazni arra a harmadik személyre is, aki igazolja, hogy a szabadalmas felszólította a feltételezett szabadalombitorlás abbahagyására, és hogy ő bírósági eljárást indított annak megállapítására, hogy a szabadalmat nem bitorolja.
(2) A beavatkozást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A beavatkozás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg. Ezt követően a beavatkozást - a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott kivételekkel - felszólalásnak kell tekinteni.
106. Cikk
(1) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztály, a felszólalási osztály, valamint a Jogi Osztály határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(2) A felszólalási osztály határozata ellen fellebbezésnek akkor is helye van, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, vagy ha a szabadalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt.
(3) Az olyan határozat, amellyel az eljárás valamelyik fél vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a határozat a külön fellebbezést megengedi.
(4) A fellebbezés tárgya nem lehet kizárólag a felszólalási eljárás költségeinek viselése.
(5) A felszólalási eljárás költségeinek összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a megállapított összeg a Díjszabályzatban meghatározott összeget meghaladja.
107. Cikk
Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban korábban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.
108. Cikk
A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezési díjat nem fizetik meg. A határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül be kell nyújtani a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot.
109. Cikk
(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek a határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés megengedhető és megalapozott, a fellebbezésnek saját hatáskörében tesz eleget. Ez nem alkalmazható, ha a kérelmezővel szemben fellép egy, az eljárásban félként részt vevő személy.
(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkezésétől számított három hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.
110. Cikk
(1) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e.
(2) A fellebbezésnek a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban lefolytatott vizsgálata során a fellebbezési osztály - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a fellebbezési osztály felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.
(3) Ha a bejelentő a (2) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot a Jogi Osztály hozta.
111. Cikk
(1) A fellebbezés alaposságának vizsgálatát követően a fellebbezési tanács határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ennek a szervezeti egységnek új eljárásra.
(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet visszautalja annak a szervezeti egységnek, amelynek a határozatát fellebbezéssel megtámadták, ez a szervezeti egység - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van. Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az Átvevő Iroda hozta, a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez a vizsgálati osztály is kötve van.
112. Cikk
(1) Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, vagy, ha elvi jellegű jogkérdés merül fel
a) a fellebbezési tanács eljárása során - hivatalból vagy a fellebbezésben részt vevő fél kérelmére - bármely kérdést a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjeszt, ha megítélése szerint e célokból arról határozni szükséges. Ha a fellebbezési tanács a kérelmét elutasítja, ügydöntő határozatában ezt külön meg kell indokolnia;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a Bővített Fellebbezési Tanács elé jogkérdést terjeszthet akkor, ha két fellebbezési tanács egy adott kérdésben egymástól eltérő határozatot hozott.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a fellebbezési eljárásban félként részt vevő felek a Bővített Fellebbezési Tanács előtti eljárásban félként vesznek részt.
(3) A Bővített Fellebbezési Tanácsnak az (1) bekezdés a) pontjában említett határozata köti a fellebbezési tanácsot az adott fellebbezést illetően.
113. Cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatai csak olyan tényeken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjuk volt nyilatkozatot tenni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentést, illetve az európai szabadalmat kizárólag a bejelentő vagy a szabadalmas által előterjesztett vagy jóváhagyott szöveg szerint vizsgálhatja, és arról csak e szöveg alapján határozhat.
114. Cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja; vizsgálata nem korlátozódhat csupán a felek állításaira, bizonyítékaira, érveire, valamint kérelmeire.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat az állításokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.
115. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően bárki észrevételt nyújthat be a bejelentés tárgyát képező találmány szabadalmazhatóságát illetően. Az észrevételt írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. Az észrevételt benyújtó személy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban nem vesz félként részt.
(2) Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel vagy a szabadalmassal, aki az észrevételre nyilatkozatot tehet.
116. Cikk
(1) Szóbeli eljárást kell lefolytatni az Európai Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére - ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy ez célszerű -, vagy az eljárásban részt vevő fél kérelmére. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban elutasíthatja a kérelmet, ha az arra irányul, hogy ugyanazon szervezeti egység előtt, azonos felek részvételével, azonos tárgyban újabb szóbeli eljárást folytassanak le.
(2) Az Átvevő Iroda előtt szóbeli eljárásra a bejelentő kérelme alapján azonban csak akkor kerülhet sor, ha az Átvevő Iroda úgy ítéli meg, hogy ez célszerű, vagy, ha az európai szabadalmi bejelentést előreláthatóan el fogja utasítani.
(3) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztály és a Jogi Osztály előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.
(4) A szóbeli eljárás - ideértve a határozat kihirdetését is - a fellebbezési tanács és a Bővített Fellebbezési Tanács előtt az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, illetve a felszólalási osztály előtt nyilvános, kivéve, ha az eljárást lefolytató szervezeti egység másként nem határoz arra tekintettel, hogy az eljárás nyilvánossága - különösen az eljárásban részt vevő fél számára - súlyos és indokolatlan hátrányt okozhat.
117. Cikk
(1) A vizsgálati osztály, a felszólalási osztály, a Jogi Osztály és a fellebbezési tanács előtti bármely eljárásban a bizonyítási eszközök különösen:
a) a felek meghallgatásai;
b) a tájékoztatás adására irányuló kérelmek;
c) az okiratok bemutatása;
d) a tanúvallomások;
e) a szakértői vélemények;
f) a szemlék;
g) az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatok.
(2) A vizsgálati osztály, a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács a felhozott bizonyítékok vizsgálatával megbízhatja egyik tagját is.
(3) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a fél, a tanú vagy a szakértő szóbeli meghallgatását tartja szükségesnek,
a) az érintett személyt az Európai Szabadalmi Hivatal előtti megjelenésre idézi, vagy
b) megkeresi - a 131. Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban - az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát ilyen bizonyítás lefolytatása céljából.
(4) Az Európai Szabadalmi Hivatal elé idézett fél, tanú vagy szakértő kérheti a Hivataltól annak engedélyezését, hogy őt a lakóhelye szerinti ország illetékes bírósága hallgassa meg. Ilyen kérelem beérkezését követően, valamint, ha az Európai Szabadalmi Hivatal által az idézésben megjelölt határidőn belül az idézésre válasz nem érkezik, az Európai Szabadalmi Hivatal - a 131. Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban - megkeresheti az illetékes bíróságot az érintett személy meghallgatása végett.
(5) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt a felet, a tanút vagy a szakértőt meghallgatták, az Európai Szabadalmi Hivatal, ha célszerűnek tartja a bizonyíték eskü alatti vagy ezzel azonos kötőerővel járó módon történő felvételét, megkeresheti az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát az érintett személynek az ilyen feltételekkel történő újbóli meghallgatása végett.
(6) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a bizonyítás lefolytatása végett az illetékes bíróságot megkeresi, kérheti a bizonyítás eskü alatt vagy ezzel azonos kötőerővel járó módon történő felvételét, továbbá, hogy az érintett szervezeti egység egyik tagja a meghallgatáson jelen lehessen és a félhez, a tanúhoz vagy a szakértőhöz kérdést intézhessen, illetve hozzájuk kérdés feltételét indítványozhassa.
118. Cikk
Ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjai az egyes megjelölt Szerződő Államok tekintetében nem azonosak, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őket közös bejelentőknek vagy szabadalmastársaknak kell tekinteni. Ez a bejelentés, illetve a szabadalom egységét ezekben az eljárásokban nem érinti; így különösen, a bejelentés, illetve a szabadalom szövege - ha ez az Egyezmény eltérően nem rendelkezik - valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében egységes.
119. Cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekménnyel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését ennek az Egyezménynek egyéb rendelkezései előírják vagy az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke elrendeli. Ha ezt rendkívüli körülmények indokolják, a kézbesítés a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságán keresztül is történhet.
120. Cikk
A Végrehajtási Szabályzat állapítja meg
a) a határidők számításának módját, továbbá meghosszabbításuk feltételeit abban az esetben, ha az Európai Szabadalmi Hivatal vagy a 75. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatóság zárva tartása miatt iratokat nem fogad, vagy ha az Európai Szabadalmi Hivatal vagy e hatóság helységeibe nincs postai kézbesítés, illetve a postaszolgálat általános jelleggel akadályoztatva van, vagy az ilyen akadályoztatásból zavar keletkezik;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzhető határidők lehetséges legrövidebb, illetve leghosszabb időtartamát.
121. Cikk
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidő elmulasztása következtében az európai szabadalmi bejelentést el kell utasítani, a bejelentést elutasították, vagy azt visszavontnak kell tekinteni, az előírt jogkövetkezmények nem állnak be, ha pedig már beálltak, hatályukat vesztik, ha a bejelentő az eljárás folytatását kéri a bejelentést illetően.
(2) A kérelmet a bejelentés elutasításáról szóló határozat vagy a bejelentés visszavontnak tekintéséről szóló értesítés kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az eljárás folytatásának díját nem fizetik meg.
(3) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek az elmulasztott cselekményről való határozathozatal a hatáskörébe tartozik.
122. Cikk
(1) Ha a bejelentő vagy az európai szabadalom jogosultja annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és ennek következtében - ennek az Egyezménynek az értelmében - az európai szabadalmi bejelentést, illetve valamely kérelmét elutasítják, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, az európai szabadalmat megvonják, vagy a mulasztás egyéb jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.
(2) A kérelmet a határidő elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem csak az elmulasztott határidő utolsó napját követő egy éven belül terjeszthető elő. A fenntartási díj megfizetésének elmulasztása esetén ebből az egyéves határidőből a 86. Cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakot ki kell vonni.
(3) A kérelemben meg kell jelölni annak jogalapját és elő kell adni a kérelmet alátámasztó tényeket. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az igazolás díját nem fizetik meg.
(4) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek az elmulasztott cselekményről való határozathozatal a hatáskörébe tartozik.
(5) E cikk rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a (2) bekezdésben, a 61. Cikk (3) bekezdésében, a 76. Cikk (3) bekezdésében, a 78. Cikk (2) bekezdésében, a 79. Cikk (2) bekezdésében, a 87. Cikk (1) bekezdésében és a 94. Cikk (2) bekezdésében említett határidőkre.
(6) Aki valamelyik megjelölt Szerződő Államban a közzétett európai szabadalmi bejelentés, illetőleg az európai szabadalom tárgyát képező találmányt az (1) bekezdésben említett jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen hasznosította, vagy annak érdekében tényleges és komoly előkészületeket tett, e hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy ennek gyakorlása érdekében díjtalanul folytathatja.
(7) E cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Államoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az ebben az Egyezményben meghatározott, az érintett Szerződő Államok hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.
123. Cikk
(1) A Végrehajtási Szabályzat állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom módosítható. A bejelentő számára minden esetben legalább egy alkalommal módot kell adni arra, hogy a leírást, az igénypontokat és a rajzokat saját kezdeményezésére módosíthassa.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy az európai szabadalom tárgya bővebb legyen a bejelentésnek az elismert bejelentési napon benyújtott tartalmánál.
(3) Az európai szabadalom igénypontjai a felszólalási eljárás során nem módosíthatók úgy, hogy az oltalmat ezáltal kiterjesszék.
124. Cikk
(1) A vizsgálati osztály vagy a fellebbezési tanács felhívhatja a bejelentőt, hogy az általa megjelölt határidőn belül jelölje meg azokat az államokat, amelyekben az európai szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány egészére vagy részére vonatkozóan nemzeti szabadalmi bejelentést tett, és hogy közölje e bejelentések ügyszámát.
(2) Ha a bejelentő az (1) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
125. Cikk
Ha ez az Egyezmény valamely kérdésben nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, az Európai Szabadalmi Hivatal a Szerződő Államokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe.
126. Cikk
(1) A Szervezetnek az Európai Szabadalmi Hivatal számára fizetendő díjakkal kapcsolatos követelései az esedékessé válás naptári évének végétől számított négy év elteltével évülnek el.
(2) A Szervezettel szemben a befizetett díjaknak, illetve az előírt díjnál magasabb összegű befizetéseknek az Európai Szabadalmi Hivatal részéről történő visszafizetésével kapcsolatos követelések annak az évnek a végétől számított négy év elteltével évülnek el, amelyben az igény keletkezett.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett elévülési időt az (1) bekezdés esetében a díj megfizetésére történő felszólítás, a (2) bekezdés esetében pedig az indokolással ellátott írásbeli kérelem előterjesztése megszakítja. Megszakadás esetén az elévülési idő azonnal újból megkezdődik, és legfeljebb annak az évnek az utolsó napjától számított hat év elteltéig tart, amelyben eredetileg elkezdődött, kivéve, ha ezalatt a követelést bírósági úton érvényesítik; ebben az esetben a határidő legkorábban a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével jár le.
127. Cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal „európai szabadalmi nyilvántartás” elnevezéssel nyilvántartást vezet, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeknek a nyilvántartásba történő bejegyzését ez az Egyezmény előírja. Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig a nyilvántartásba nem tehető bejegyzés. A nyilvántartást bárki megtekintheti.
128. Cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig a bejelentés iratai csak a bejelentő hozzájárulásával tekinthetők meg.
(2) Aki igazolja, hogy a bejelentő vele szemben az európai szabadalmi bejelentésből eredő jogaira hivatkozott, a bejelentés közzétételét megelőzően is megtekintheti - a bejelentő hozzájárulása nélkül is - a bejelentés iratait.
(3) A megosztással keletkező európai bejelentés, valamint a 61. Cikk (1) bekezdése alapján tett új európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, a korábbi bejelentés közzétételét megelőzően is bárki megtekintheti - az érintett bejelentő hozzájárulása nélkül is - ennek a bejelentésnek az iratait.
(4) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a bejelentés, illetve az annak alapján megadott európai szabadalom iratai - a Végrehajtási Szabályzatban megállapított korlátozásokkal - kérelemre megtekinthetők.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően is közölheti harmadik személyekkel, illetve közzéteheti a következő bibliográfiai adatokat:
a) az európai szabadalmi bejelentés számát;
b) az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját, valamint - korábbi bejelentés elsőbbségének igénylése esetén - a korábbi bejelentés napját, benyújtásának államát és a bejelentés ügyszámát;
c) a bejelentő nevét;
d) a találmány címét;
e) a megjelölt Szerződő Államokat.
129. Cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal rendszeres időközönként kiadja:
a) az Európai Szabadalmi Közlönyt, amely tartalmazza az európai szabadalmi nyilvántartásba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan adatot, amelynek meghirdetését ez az Egyezmény előírja;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapját, amely tartalmazza az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének közleményeit és általános jellegű tájékoztatásait, továbbá az erre az Egyezményre és annak alkalmazására vonatkozó egyéb információkat.
130. Cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és - a 75. Cikk (2) bekezdésében említett törvényi vagy más jogszabályi előírások alkalmazásának kivételével - a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást az európai vagy nemzeti szabadalmi bejelentések benyújtására, az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra, valamint az ennek alapján megadott szabadalmakra vonatkozó hasznos információkról.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kölcsönös tájékoztatás olyan együttműködési megállapodáson alapul, amely az Európai Szabadalmi Hivatal és
a) az ebben az Egyezményben nem részes állam központi iparjogvédelmi hatósága,
b) szabadalmak megadására felhatalmazott bármely kormányközi szervezet,
c) bármely egyéb szervezet
között jött létre.
(3) Az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tájékoztatásokra a 128. Cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak. A (2) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás esetében e korlátozások alól az Igazgatótanács felmentést adhat, feltéve, hogy az érintett szervezet a közölt adatokat az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig bizalmasan kezeli.
131. Cikk
(1) Ha ez az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy iratbetekintés lehetővé tételével. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az iratok megtekintését bíróság, ügyészség vagy központi iparjogvédelmi hatóság számára teszi lehetővé, az iratok megtekintésére a 128. Cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal jogsegély iránti kérelmére a Szerződő Államok bíróságai vagy más illetékes hatóságai a Hivatal nevében - saját hatáskörük keretei között - vizsgálatokat folytatnak vagy egyéb jogi intézkedéseket foganatosítanak.
132. Cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre ingyenesen megküldik egymásnak - saját felhasználásra - kiadványaik egy vagy több példányát.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet.
133. Cikk
(1) A (2) bekezdés rendelkezéseiben meghatározott kivételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hivatásos képviselőt bízzon meg.
(2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye nem valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi bejelentés benyújtását kivéve - hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni és e képviselő útján köteles eljárni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megállapíthat.
(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségszerűen hivatásos képviselő, azonban a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti meghatalmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendelkezhet arról, hogy az ilyen jogi személy alkalmazottja képviselhet-e - és milyen feltételekkel - más, a Szerződő Államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll.
(4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően.
134. Cikk
(1) Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban a természetes vagy jogi személy hivatásszerű képviseletét csak olyan hivatásos képviselő láthatja el, akinek neve szerepel az Európai Szabadalmi Hivatal e célból vezetett jegyzékében.
(2) A hivatásos képviselők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, aki eleget tesz a következő feltételeknek:
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára;
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Állam területén található;
c) sikeres európai képesítő vizsgát tett.
(3) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a (2) bekezdésben megszabott feltételek teljesülését igazoló okiratokat.
(4) A hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személyek az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban eljárhatnak.
(5) Az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő személy hivatásos képviseleti tevékenységének céljára székhelyt bármelyik olyan Szerződő Államban létrehozhat, amelyben az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokra sor kerülhet, figyelembe véve az ehhez az Egyezményhez csatolt, központosításról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. E jogosultságot az adott állam hatóságai csak esetileg, a közrend és a közbiztonság védelmére elfogadott jogszabályok alkalmazásával vonhatják meg. Mielőtt ilyen intézkedést hoznának, véleményt kell kérniük az Európai Szabadalmi Hivatal elnökétől.
(6) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelmény teljesítése alól az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke kivételes esetben felmentést adhat.
