Időállapot: közlönyállapot (2002.XII.7.)

2002. évi L. törvény - az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetéséről 5/5. oldal

(7) Az ebben az Egyezményben megállapított eljárásokban hivatásos képviseletet a hivatásos képviselővel azonos módon olyan ügyvéd is elláthat, aki képesítését valamelyik Szerződő Államban szerezte, és székhelye ebben az államban van, feltéve, hogy az adott államban szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként eljárhat. Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(8) Az Igazgatótanács a következőkről rendelkezhet:

a) arról, hogy az európai képesítő vizsgára bocsátáshoz milyen képzettségi és képesítési követelményeknek kell megfelelni, valamint a vizsgázás rendjéről;

b) az európai képesítő vizsga vagy a 163. Cikk (7) bekezdése alapján hivatásos képviselet ellátására jogosult személyeket tömörítő testület létesítéséről vagy elismeréséről;

c) az e személyek felett az említett testület vagy az Európai Szabadalmi Hivatal által gyakorolt fegyelmi jogkörről.

NYOLCADIK RÉSZ

A NEMZETI JOGRA GYAKOROLT HATÁSOK

I. Fejezet

NEMZETI BEJELENTÉSSÉ VALÓ ÁTALAKÍTÁS

135. Cikk

A nemzeti eljárás kérelmezése

(1) Valamely megjelölt Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága a nemzeti szabadalom megadására irányuló eljárást csak az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjának kérelmére, a következő esetekben folytathatja le:

a) ha az európai szabadalmi bejelentést a 77. Cikk (5) bekezdése vagy a 162. Cikk (4) bekezdése értelmében visszavontnak kell tekinteni;

b) mindazokban a nemzeti jog által előírt egyéb esetekben, amelyekben ezen Egyezmény alapján az európai szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kellett tekinteni, vagy az európai szabadalmat megvonták.

(2) Az átalakítás iránti kérelmet az európai szabadalmi bejelentés visszavonásától vagy a bejelentés visszavontnak tekintéséről szóló értesítéstől, illetve a bejelentés elutasításáról vagy az európai szabadalom megvonásáról szóló határozat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. Ha a kérelmet nem nyújtják be kellő időben, a 66. Cikkben említett hatály megszűnik.

136. Cikk

A kérelem benyújtása és továbbítása

(1) Az átalakítás iránti kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani, és meg kell jelölni azokat a Szerződő Államokat, amelyekben a nemzeti szabadalom megadására irányuló eljárás lefolytatását kérik. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az átalakítás díját nem fizetik meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelmet az abban megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz továbbítja, mellékelve az európai szabadalmi bejelentésre vagy az európai szabadalomra vonatkozó iratok másolatát.

(2) Ha azonban a bejelentőt arról értesítik, hogy az európai szabadalmi bejelentést a 77. Cikk (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a kérelmet ahhoz a központi iparjogvédelmi hatósághoz kell benyújtani, amelynél a bejelentést benyújtották. E hatóság - a nemzetbiztonságra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a kérelmet az európai szabadalmi bejelentés másolatával együtt közvetlenül továbbítja a kérelemben megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz. Ha a továbbításra a bejelentés napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított húsz hónapon belül nem kerül sor, a 66. Cikkben említett hatály megszűnik.

137. Cikk

Az átalakítás alaki követelményei

(1) A 136. Cikk alapján továbbított európai szabadalmi bejelentést nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az ebben az Egyezményben előírtakhoz képest eltérőek vagy azokat meghaladják.

(2) Az a központi iparjogvédelmi hatóság, amelyhez a bejelentést továbbították, előírhatja a bejelentő számára, hogy nem kevesebb, mint két hónapon belül

a) fizesse meg a nemzeti bejelentési díjat;

b) nyújtsa be az érintett állam hivatalos nyelveinek egyikén az európai szabadalmi bejelentés eredeti szövegének és - ha van ilyen - az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított azon szövegének a fordítását, amelyet a bejelentő a nemzeti eljárásban benyújtani kíván.

II. Fejezet

MEGSEMMISÍTÉS ÉS KORÁBBI JOGOK

138. Cikk

A megsemmisítés alapjául szolgáló okok

(1) A 139. Cikk rendelkezéseiben meghatározott kivételekkel az európai szabadalmi bejelentés a Szerződő Állam joga szerint és területére kiterjedő hatállyal csak a következő okok alapján semmisíthető meg:

a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. Cikkek értelmében nem szabadalmazható;

b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljeskörűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;

c) az európai szabadalom tárgya bővebb a bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál, illetve - a megosztással keletkező vagy a 61. Cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál;

d) az európai szabadalom oltalmi körét bővítették;

e) az európai szabadalomra olyan személy szerzett jogosultságot, akit az a 60. Cikk (1) bekezdése alapján nem illet meg.

(2) Ha a megsemmisítés alapjául szolgáló ok csak az európai szabadalom egy része tekintetében áll fenn, a megsemmisítésre a szabadalom megfelelő korlátozásával kerül sor. Ha a nemzeti jog ezt lehetővé teszi, a korlátozás történhet az igénypontok, a leírás vagy a rajzok módosításával.

139. Cikk

Korábbi vagy azonos bejelentési naphoz fűződő jogok

(1) Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak tekintetében mindegyik megjelölt Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztet, mint egy nemzeti szabadalmi bejelentés és egy nemzeti szabadalom.

(2) A megjelölt Szerződő Államra kiterjedő hatályú európai szabadalmak tekintetében a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak abban a Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztetnek, mint egy nemzeti szabadalom tekintetében.

(3) A Szerződő Államok rendelkezhetnek arról, hogy párhuzamos oltalomban részesíthető-e - és milyen feltételekkel - az olyan találmány, amelyet azonos bejelentési napon, illetve elsőbbségi igény érvényesítése esetén azonos elsőbbségi napra hivatkozással mind az európai szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban, mind pedig a nemzeti szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban feltártak.

III. Fejezet

EGYÉB HATÁSOK

140. Cikk

Nemzeti használati minták és hasznossági bizonylatok

A 66., a 124., a 135-137. és a 139. Cikkeket alkalmazni kell azokra a használati mintákra, hasznossági bizonylatokra, valamint az ezekre vonatkozó bejelentésekre azokban a Szerződő Államokban, amelyek joga ilyen mintákról vagy bizonylatokról rendelkezik.

141. Cikk

Az európai szabadalom fenntartási díjai

(1) Az európai szabadalommal kapcsolatban fenntartási díj csak a 86. Cikk (4) bekezdésében említett évet követő évekre állapítható meg.

(2) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetését követő két hónapon belül esedékessé váló fenntartási díjat akkor kell joghatályosan megfizetettnek tekinteni, ha azt ezen az időszakon belül megfizették. A nemzeti jog által előírt pótdíj nem szabható ki.

KILENCEDIK RÉSZ

KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSOK

142. Cikk

Egységes szabadalmak

(1) Ha a Szerződő Államok valamelyik csoportja külön megállapodásban úgy rendelkezik, hogy a területükre kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom egységes jellegű, előírhatják, hogy európai szabadalom csak az összes ilyen állam területére kiterjedő hatállyal, egységesen adható.

(2) Ha a Szerződő Államok valamelyik csoportja élt az (1) bekezdésben adott felhatalmazással, ennek a résznek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

143. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal különleges szervezeti egységei

(1) A Szerződő Államok csoportja az Európai Szabadalmi Hivatalt további feladatokkal bízhatja meg.

(2) A további feladatok ellátása érdekében az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a csoporthoz tartozó Szerződő Államok számára különleges szervezeti egységek hozhatók létre. E különleges szervezeti egységeket az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke irányítja; a 10. Cikk (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

144. Cikk

Képviselet a különleges szervezeti egységek előtt

A Szerződő Államok csoportja a 143. Cikk (2) bekezdésében említett szervezeti egységek előtt eljáró felek képviseletére különleges rendelkezéseket állapíthat meg.

145. Cikk

Az Igazgatótanács albizottsága

(1) A Szerződő Államok csoportja a 143. Cikk (2) bekezdése alapján létrehozott különleges szervezeti egységek tevékenységének felügyelete céljából az Igazgatótanács albizottságát hozhatja létre; az Európai Szabadalmi Hivatal az albizottság rendelkezésére bocsátja feladatai ellátásához szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a különleges szervezeti egységek tevékenységéért az Igazgatótanács albizottságának tartozik felelősséggel.

(2) Az albizottság összetételét, hatáskörét és feladatait a Szerződő Államok csoportja határozza meg.

146. Cikk

A különleges feladatok ellátásához szükséges költségek fedezése

Ha az Európai Szabadalmi Hivatalt a 143. Cikk értelmében további feladatokkal bízták meg, a Hivatalnak az e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült költségeit a Szerződő Államok csoportja fedezi. Ha e további feladatok ellátására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül különleges szervezeti egységeket hoztak létre, az ezekkel a szervezeti egységekkel összefüggésben felmerülő, személyzettel, irodákkal és felszereléssel kapcsolatos kiadásokat a csoport fedezi. A 39. Cikk (3) és (4) bekezdését, valamint a 41. és a 47. Cikket megfelelően alkalmazni kell.

147. Cikk

Az egységes szabadalmak fenntartási díjaival kapcsolatos befizetések

Ha a Szerződő Államok csoportja az európai szabadalmak tekintetében egységes fenntartási díjakat állapított meg, a 39. Cikk (1) bekezdésében említett részarányt az egységes díjakat alapul véve kell kiszámolni; a 39. Cikk (1) bekezdésében említett minimális összeg az egységes szabadalomra vonatkozik. A 39. Cikk (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

148. Cikk

Az európai szabadalmi bejelentés mint a vagyoni forgalom tárgya

(1) A 74. Cikket alkalmazni kell, kivéve, ha a Szerződő Államok csoportja eltérően rendelkezett.

(2) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy az ezeket a Szerződő Államokat megjelölő európai szabadalmi bejelentés átruházására, megterhelésére és végrehajtás alá vonására csak a Szerződő Államok csoportjának egésze tekintetében, a külön megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kerülhet sor.

149. Cikk

Együttes megjelölés

(1) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy ezeknek az államoknak a megjelölése csak együttesen történhet, és az olyan megjelölést, amely csak a csoporthoz tartozó egyik vagy néhány ilyen államra vonatkozik, a csoporthoz tartozó valamennyi állam megjelölésének kell tekinteni.

(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a 153. Cikk (1) bekezdése alapján megjelölt hivatalként jár el, az (1) bekezdést kell alkalmazni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben utal arra, hogy a csoporthoz tartozó egy vagy több megjelölt államra kiterjedő hatályú európai szabadalmat igényel. Ugyanígy kell eljárni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben a csoporthoz tartozó olyan Szerződő Államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga szerint az adott állam megjelölése következtében a bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.

TIZEDIK RÉSZ

NEMZETKÖZI BEJELENTÉS A SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN

150. Cikk

A Szabadalmi Együttműködési Szerződés alkalmazása

(1) Az 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződést - a továbbiakban: Együttműködési Szerződés - e rész rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(2) Az Együttműködési Szerződés alapján benyújtott nemzetközi bejelentések az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárások tárgyát képezhetik. Az ilyen eljárásokban a Szerződés rendelkezéseit ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel kiegészítve kell alkalmazni. Eltérés esetén az Együttműködési Szerződés rendelkezései az irányadók. Így különösen, nemzetközi bejelentés esetében az a határidő, amelyen belül az érdemi vizsgálat iránti kérelmet ezen Egyezmény 94. Cikkének (2) bekezdése alapján be kell nyújtani, nem jár le az Együttműködési Szerződésnek - az esettől függően - a 22. vagy a 39. Cikkében előírt határidő eltelte előtt.

(3) Az olyan nemzetközi bejelentést, amellyel kapcsolatban az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.

(4) Ahol ez az Egyezmény az Együttműködési Szerződésre utal, azon a Szerződés Végrehajtási Szabályzatát is érteni kell.

151. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal

(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés 2. Cikkének (xv) pontja értelmében átvevő hivatalként járhat el, ha a bejelentő lakóhelye az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Államban található vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam állampolgára, amelynek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett.

(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként akkor is eljárhat, ha a bejelentő lakóhelye nem az ebben az Egyezményben részes Szerződő Államok valamelyikének területén található, vagy a bejelentő nem az ebben az Egyezményben részes Szerződő Államok valamelyikének állampolgára, ha az állam az Együttműködési Szerződésben részes Szerződő Állam, és a Szervezettel olyan megállapodást kötött, amely szerint átvevő hivatalként az érintett állam nemzeti hivatala helyett - az Együttműködési Szerződés rendelkezéseivel összhangban - az Európai Szabadalmi Hivatal jár el.

(3) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban - az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként járhat el bármely más bejelentő tekintetében is.

152. Cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtása és továbbítása

(1) Ha a bejelentő nemzetközi bejelentése tekintetében az Európai Szabadalmi Hivatalt választja átvevő hivatalként, a bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtania. A 75. Cikk (2) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a nemzetközi bejelentést az illetékes központi iparjogvédelmi hatóságon keresztül nyújtják be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, az érintett Szerződő Államnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a bejelentést olyan időben továbbítsák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, hogy az kellő időben eleget tudjon tenni az Együttműködési Szerződésben a bejelentés továbbítására előírt követelményeknek.

(3) A nemzetközi bejelentésért továbbítási díjat kell fizetni, amely a bejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül fizethető meg.

153. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal mint megjelölt hivatal

(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés 2. Cikkének (xiii) pontja értelmében megjelölt hivatalként jár el az ebben az Egyezményben részes azon Szerződő Államok esetében, amelyek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett, és amelyeket a nemzetközi bejelentésben megjelöltek, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben közli az átvevő hivatallal, hogy ezen államok vonatkozásában európai szabadalmat igényel. Ugyanígy kell eljárni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben olyan Szerződő Államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga szerint az adott állam megjelölése következtében a bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.

(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el, az Együttműködési Szerződés 25. Cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt határozatok meghozatala a vizsgálati osztály hatáskörébe tartozik.

154. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal mint nemzetközi kutatási szerv

(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - az Együttműködési Szerződés I. fejezete értelmében nemzetközi kutatási szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Államban található, vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam állampolgára, amelynek tekintetében az Együttműködési Szerződés hatályba lépett.

(2) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban - az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal nemzetközi kutatási szervként jár el bármely más bejelentő tekintetében is.

(3) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatal által az Együttműködési Szerződés 17. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott pótdíjjal kapcsolatban kifogást emel, ennek elbírálása a fellebbezési tanácsok hatáskörébe tartozik.

155. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal mint nemzetközi elővizsgálati szerv

(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - az Együttműködési Szerződés II. fejezete értelmében nemzetközi elővizsgálati szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye olyan Szerződő Államban található, vagy a bejelentő olyan Szerződő Állam állampolgára, amelyre nézve az Együttműködési Szerződés II. fejezetének rendelkezései kötelező erejűvé váltak.

(2) A Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodással összhangban - az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával - az Európai Szabadalmi Hivatal nemzetközi elővizsgálati szervként jár el bármely más bejelentő tekintetében is.

(3) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatal által az Együttműködési Szerződés 34. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott pótdíjjal kapcsolatban kifogást emel, ennek elbírálása a fellebbezési tanácsok hatáskörébe tartozik.

156. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal mint kiválasztott hivatal

Az Európai Szabadalmi Hivatal az Együttműködési Szerződés 2. Cikkének (xiv) pontja értelmében kiválasztott hivatalként jár el, ha a bejelentő a 153. Cikk (1) bekezdésében vagy a 149. Cikk (2) bekezdésében említett olyan megjelölt államot választott ki, amelyre nézve az Együttműködési Szerződés II. fejezetének rendelkezései kötelező erejűvé váltak. Az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a bejelentő lakóhelye olyan állam területén található vagy a bejelentő olyan állam állampolgára, amely nem részese a Szerződésnek, vagy amelyre nézve a Szerződés II. fejezetének rendelkezései nem váltak kötelező erejűvé, feltéve, hogy a bejelentő olyan személyi körbe tartozik, amely számára a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió Közgyűlése az Együttműködési Szerződés 31. Cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtását lehetővé tette.

157. Cikk

Nemzetközi kutatási jelentés

(1) Az Együttműködési Szerződés 18. Cikke szerinti nemzetközi kutatási jelentés és a Szerződés 17. Cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti bármely nyilatkozat, valamint ezeknek a Szerződés 21. Cikke szerinti közzététele - a (2)-(4) bekezdések sérelme nélkül - az európai kutatási jelentés, valamint az arról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése helyébe lép.

(2) Ha az Igazgatótanács a (3) bekezdés alapján másképp nem határoz,

a) valamennyi nemzetközi bejelentéshez kiegészítő európai kutatási jelentést kell készíteni;

b) a bejelentőnek kutatási díjat kell fizetnie az Együttműködési Szerződés 22. Cikkének (1) bekezdésében vagy 39. Cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti díj megfizetésével egyidejűleg. Ha a kutatási díjat kellő időben nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az Igazgatótanács határozhat arról, hogy milyen feltételek szerint és milyen mértékben

a) mellőzhető a kiegészítő európai kutatási jelentés;

b) mérsékelhető a kutatási díj.

(4) Az Igazgatótanács a (3) bekezdés alapján hozott határozatot bármikor visszavonhatja.

158. Cikk

A nemzetközi bejelentés közzététele és továbbítása az Európai Szabadalmi Hivatalhoz

(1) Az olyan nemzetközi bejelentésnek az Együttműködési Szerződés 21. Cikke szerinti közzététele, amelyben megjelölt hivatal az Európai Szabadalmi Hivatal, - a (3) bekezdés kivételével - az európai szabadalmi bejelentés közzétételének helyébe lép, és azt meg kell hirdetni az Európai Szabadalmi Közlönyben. Az ilyen bejelentés tartalma azonban az 54. Cikk (3) bekezdése értelmében nem tekinthető a technika állásához tartozónak, ha a (2) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek.

(2) A nemzetközi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén meg kell küldeni az Európai Szabadalmi Hivatalnak. Az Együttműködési Szerződés 22. Cikkének (1) bekezdésében vagy 39. Cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti díjat a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell, hogy megfizesse.

(3) Ha a nemzetközi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveitől eltérő nyelven tették közzé, a Hivatal a (2) bekezdés szerint megküldött nemzetközi bejelentést közzéteszi. A 67. Cikk (1) és (2) bekezdése szerinti ideiglenes oltalom - a 67. Cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével - e közzététellel keletkezik.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

159. Cikk

Igazgatótanács az átmeneti időszakban

(1) A 169. Cikk (1) bekezdésében említett államok kinevezik képviselőiket az Igazgatótanácsba; a Német Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására az Igazgatótanács legkésőbb az ezen Egyezmény hatálybalépését követő két hónap elteltével ülést tart, amelynek célja különösen az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének kinevezése.

(2) Az Igazgatótanács első - az ezen Egyezmény hatálybalépését követően kinevezett - elnökének megbízatása négy évre szól.

(3) Az Igazgatótanács első - az ezen Egyezmény hatálybalépést követően létrehozott - Elnöksége egy tagjának megbízatása öt évre, egy további tagjának megbízatása pedig négy évre szól.

160. Cikk

Alkalmazottak kinevezése az átmeneti időszakban

(1) Az állandó alkalmazottakra vonatkozó Szolgálati Szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek elfogadásáig a szükséges alkalmazottak felvétele és a rájuk vonatkozó határozott idejű szerződések megkötése érdekében - saját hatáskörben eljárva - az Igazgatótanács, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke intézkedik. Az Igazgatótanács az alkalmazottak felvételével kapcsolatban általános elveket állapíthat meg.

(2) Az átmeneti időszakban, amelynek lejártáról az Igazgatótanács határoz, a Bővített Fellebbezési Tanács és a fellebbezési tanácsok tagjává az Igazgatótanács - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően - a Szerződő Államok nemzeti bíróságainak és hatóságainak műszaki vagy jogi képzettségű tagjait nevezheti ki; a tanácstagok tevékenységüket a nemzeti bíróságnál vagy hatóságnál tovább folytathatják. Kinevezésük öt évnél rövidebb időre - de legalább egy évre - szólhat; kinevezésük megújítható.

161. Cikk

Az első beszámolási időszak

(1) A Szervezet első beszámolási időszaka az ezen Egyezmény hatálybalépésének napjától az ezt követő december 31-éig tart. Ha a hatálybalépés az év második felére esik, a beszámolási időszak a rá következő év december 31-éig tart.

(2) Az első beszámolási időszak költségvetését az ezen Egyezmény hatálybalépését követően a lehető leghamarabb el kell készíteni. Az első költségvetés szerinti - a 40. Cikkben meghatározott - hozzájárulások befizetéséig a Szerződő Államok az Igazgatótanács kérelmére - és az általuk meghatározott összeg mértékéig - előleget fizetnek, amelyet be kell számítani a tárgyévi hozzájárulásaik összegébe. Az előlegek összegét a 40. Cikkben említett arányokkal összhangban kell megállapítani. Az előlegekre megfelelően alkalmazni kell a 39. Cikk (3) és (4) bekezdését.

162. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységének fokozatos bővítése

(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz európai szabadalmi bejelentések attól a naptól kezdve nyújthatók be, amelyet az Igazgatótanács az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára meghatároz.

(2) Az Igazgatótanács - az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára - az (1) bekezdésben említett naptól kezdődően korlátozhatja az európai szabadalmi bejelentések elintézését. E korlátozás meghatározott műszaki területekre vonatkozhat. Azt azonban minden esetben vizsgálni kell, hogy az európai szabadalmi bejelentés napja elismerhető-e.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján határozatot hozott, az Igazgatótanács ezt követően az európai szabadalmi bejelentések elintézését tovább nem korlátozhatja.

(4) Ha az európai bejelentés elintézése az eljárás (2) bekezdés szerinti korlátozása következtében nem folytatható, az Európai Szabadalmi Hivatal ezt közli a bejelentővel, és felhívja a figyelmét arra, hogy átalakítás iránti kérelmet nyújthat be. Az ilyen közlés kézhezvételével az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

163. Cikk

Hivatásos képviselők az átmeneti időszakban

(1) Az átmeneti időszakban, amelynek elteltéről az Igazgatótanács határoz - a 134. Cikk (2) bekezdésének rendelkezéseitől eltérve - a hivatásos képviselők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, aki eleget tesz a következő feltételeknek:

a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára;

b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Állam területén található;

c) abban a Szerződő Államban, amelyben tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye található, szabadalmi ügyekben a központi iparjogvédelmi hatóság előtt természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárhat.

(2) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a központi iparjogvédelmi hatóság által kiállított, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesüléséről szóló igazolást.

(3) Ha valamelyik Szerződő Államban az (1) bekezdés c) pontjában említett jogosultság nincs különleges szakmai képesítéshez kötve, a jegyzékbe történő felvételért folyamodó azon személyeknek, akik az adott Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt szabadalmi ügyekben eljárnak, legalább ötéves gyakorlattal kell rendelkezniük. A szakmai gyakorlat azonban nem feltétel olyan személy tekintetében, akinek szakmai képesítését, amely feljogosítja arra, hogy valamelyik Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt szabadalmi ügyekben természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárjon, ezen állam szabályai szerint hivatalosan elismerik. A központi iparjogvédelmi hatóság által kiállított igazolásban szerepelnie kell annak, hogy a kérelmező az e bekezdésben említett feltételek valamelyikének megfelel.

(4) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke felmentést adhat:

a) a (3) bekezdés első mondata szerinti követelmény alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az előírt képesítést egyéb úton megszerezte;

b) az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmény alól, kivételes esetben.

(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmény alól mentesítést ad, ha a kérelmező 1973. október 5-én eleget tett az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelményeknek.

(6) Azok, akik esetében a tevékenység gyakorlása vagy az alkalmazás olyan államban történik, amely ehhez az Egyezményhez az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak leteltét megelőző egy éven belül, vagy az átmeneti időszak leteltét követően csatlakozott, - az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - az érintett állam csatlakozásának hatálybalépésétől számított egy éven belül vehetők fel a hivatásos képviselők jegyzékébe.

(7) Az átmeneti időszak leteltét követően az, akit ezen időszak alatt a hivatásos képviselők jegyzékébe bejegyeztek, a jegyzékből - a 134. Cikk (8) bekezdésének c) pontja szerinti fegyelmi intézkedések esetét kivéve - nem törölhető, illetve kérheti újbóli felvételét, ha megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelménynek.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

164. Cikk

A Végrehajtási Szabályzat és a jegyzőkönyvek

(1) A Végrehajtási Szabályzat, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, a központosításról szóló jegyzőkönyv, valamint a 69. Cikk értelmezéséről szóló jegyzőkönyv ennek az Egyezménynek a szerves részét képezi.

(2) Ezen Egyezmény és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezései az irányadók.

165. Cikk

Aláírás - Megerősítés

(1) Ez az Egyezmény 1974. április 5-ig áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek részt vettek a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer létrehozását célzó kormányközi konferencián vagy e konferencia megtartásáról értesítést kaptak és a részvételt számukra felajánlották.

(2) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni; a megerősítésről szóló okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.

166. Cikk

Csatlakozás

(1) Ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll:

a) a 165. Cikk (1) bekezdésében említett államok számára;

b) az Igazgatótanács meghívása folytán bármelyik európai állam számára.

(2) Bármelyik állam, amely az Egyezményben részes volt, és ez a 172. Cikk (4) bekezdésének alkalmazása következtében megszűnt, csatlakozás útján újból az Egyezmény részesévé válhat.

(3) A csatlakozásról szóló okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.

167. Cikk

Fenntartások

(1) A Szerződő Államok az aláíráskor, illetve a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor csak a (2) bekezdésben meghatározott fenntartással élhetnek.

(2) Valamennyi Szerződő Állam fenntarthatja azon jogát, hogy előírja a következőket:

a) az az európai szabadalom, amely a vegyipari, gyógyszeripari vagy élelmiszer-ipari termékre kizárólag e minőségében vonatkozik - a nemzeti szabadalmakra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban - hatálytalan vagy megsemmisíthető; ez a fenntartás nem érinti a szabadalom alapján fennálló oltalmat, amennyiben az a vegyipari termék előállítására vagy alkalmazására szolgáló eljárásra, vagy a gyógyszeripari vagy élelmiszer-ipari termék előállítására szolgáló eljárásra is kiterjed;

b) az az európai szabadalom, amely az 53. Cikk b) pontjának hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági vagy kertészeti eljárásra vonatkozik - a nemzeti szabadalmakra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban - hatálytalan vagy megsemmisíthető;

c) az európai szabadalom oltalmi ideje - a nemzeti szabadalmakra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban - húsz évnél rövidebb;

d) a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv nem kötelezi az adott államot.

(3) A Szerződő Államok által tett fenntartások hatálya legfeljebb ennek az Egyezménynek a hatálybalépésétől számított tíz évig áll fenn. Ha azonban valamelyik Szerződő Állam a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely fenntartással él, ennek hatályát az Igazgatótanács az adott állam tekintetében - részben vagy egészben - legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja, ha az adott állam a tízéves határidő lejártát megelőző egy éven belül indokolással ellátott kérelmet nyújt be, amely kellő bizonyítékul szolgál az Igazgatótanács számára afelől, hogy a fenntartás mellőzését az állam helyzete a tízéves határidő leteltét követően sem teszi lehetővé.

(4) A Szerződő Államoknak fenntartásukat vissza kell vonniuk, amint azt a körülmények lehetővé teszik. A visszavonásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányához kell eljuttatni; a visszavonás az értesítés beérkezésének napjától számított egy hónap elteltével válik hatályossá.

(5) A (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjával összhangban tett bármely fenntartás a fenntartás hatálya alatt benyújtott európai szabadalmi bejelentések alapján megadott európai szabadalmakra terjed ki. A fenntartás e szabadalmak teljes oltalmi ideje alatt hatályos.

(6) A (4) és az (5) bekezdés sérelme nélkül a fenntartás a (3) bekezdés első mondatában említett időtartam vagy - ha ezt meghosszabbították - a meghosszabbított időtartam elteltével hatályát veszti.

168. Cikk

Területi hatály

(1) A megerősítő vagy csatlakozási okiratban bármelyik Szerződő Állam tehet olyan nyilatkozatot, vagy ezt követően a Német Szövetségi Köztársaság kormányát írásban értesítheti arról, hogy ezt az Egyezményt egy vagy több olyan területen is alkalmazni kell, amelynek külkapcsolataiért ő felel. Az ilyen Szerződő Állam területére kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom hatálya kiterjed azokra a területekre is, amelyekre a nyilatkozat hatályossá vált.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okiratban tették, a nyilatkozat ugyanazon a napon válik hatályossá, mint a megerősítés vagy csatlakozás; ha a nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő értesítés formájában tették, az az értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

(3) Bármely Szerződő Állam bármikor nyilatkozhat úgy, hogy az Egyezmény a továbbiakban nem alkalmazható azokon a területeken - illetve egyes területeken -, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tette. E nyilatkozat a róla szóló értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított egy év elteltével válik hatályossá.

169. Cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az Egyezmény hat olyan állam utolsó megerősítő, illetve csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba, amelyek területén az 1970-ben benyújtott összes szabadalmi bejelentés száma az összes ilyen államban elérte legalább a 180 000-t.

(2) Az ezen Egyezmény hatálybalépését követő megerősítés vagy csatlakozás a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján válik hatályossá.

170. Cikk

Kezdeti hozzájárulás

(1) Valamennyi államnak, amely ezt az Egyezményt annak hatálybalépését követően erősíti meg, vagy ahhoz annak hatálybalépését követően csatlakozik, vissza nem térítendő kezdeti hozzájárulást kell fizetnie a Szervezetnek.

(2) A kezdeti hozzájárulás összege annak az összegnek az 5%-a, amelyet az adott állam esetében a megerősítés vagy csatlakozás hatálybalépése napjának alapulvételével a 40. Cikk (3) és (4) bekezdése alapján kiszámított százalékos aránynak megfelelően a többi Szerződő Állam esetében az említett időpontot megelőző beszámolási időszakokban esedékessé vált rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegére alkalmazva kell megállapítani.

(3) Amennyiben rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a (2) bekezdésben említett időpontot közvetlenül megelőző beszámolási időszakban nem kellett fizetni, a (2) bekezdésben említett százalékos aránynak azt a százalékos arányt kell tekinteni, amelyet az adott állam esetében az utolsó olyan évre kellett volna alkalmazni, amelyben rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat kellett fizetni.

171. Cikk

Az Egyezmény időbeli hatálya

Ez az Egyezmény határozatlan időre jön létre.

172. Cikk

Felülvizsgálat

(1) Ezt az Egyezményt a Szerződő Államok konferenciája felülvizsgálhatja.

(2) A konferenciát az Igazgatótanács készíti elő és hívja össze. A konferencia akkor határozatképes, ha azon legalább a Szerződő Államok háromnegyede képviselteti magát. A felülvizsgált szöveg elfogadásához a konferencián képviselt és szavazó Szerződő Államok kétharmadának szavazata szükséges. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

(3) A felülvizsgált szöveg a konferencia által meghatározott számú Szerződő Állam általi megerősítést vagy csatlakozást követően, a konferencia által meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) Azok az államok, amelyek az Egyezmény felülvizsgált szövegét nem erősítik meg vagy ahhoz nem csatlakoznak annak hatálybalépése időpontjáig, ettől az időponttól kezdve nem részesei ennek az Egyezménynek.

173. Cikk

A Szerződő Államok közötti viták

(1) A Szerződő Államok között az ezen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában felmerülő minden vitát, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, bármelyik érintett állam kérelmére az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, amely törekszik arra, hogy az érintett államok között megegyezés jöjjön létre.

(2) Ha az Igazgatótanács megkeresésétől számított hat hónapon belül nem jön létre ilyen megegyezés, kötelező döntés meghozatala érdekében a vitát bármelyik érintett állam a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.

174. Cikk

Felmondás

Ezt az Egyezményt bármely Szerződő Állam bármikor felmondhatja. A felmondásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell eljuttatni. A felmondás az arról szóló értesítés beérkezését követő egy év elteltével válik hatályossá.

175. Cikk

Szerzett jogok védelme

(1) Ha valamely állam részessége ebben az Egyezményben a 172. Cikk (4) bekezdésével vagy a 174. Cikkel összhangban megszűnik, az nem érinti az ezen Egyezmény szerint már megszerzett jogokat.

(2) Az említett állam ezen Egyezményben való részességének megszűnésekor függőben lévő európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal ezen állam tekintetében továbbra is úgy kezeli, mintha az ezt követően hatályos Egyezményt az adott állam tekintetében is alkalmazni kellene.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni olyan európai szabadalmak esetén, amelyek tekintetében az ott említett időpontban felszólalási eljárás van folyamatban, vagy amelyek tekintetében a felszólalásra nyitva álló határidő még nem járt le.

(4) E cikk rendelkezései nem érintik az ebben az Egyezményben már nem részes államok azon jogát, hogy bármely európai szabadalom tekintetében az Egyezmény azon szövege szerint járjanak el, amelynek részesei voltak.

176. Cikk

A volt Szerződő Állam pénzügyi jogai és kötelezettségei

(1) Ha valamelyik állam ezen Egyezményben való részessége a 172. Cikk (4) bekezdésével vagy a 174. Cikkel összhangban megszűnt, a 40. Cikk (2) bekezdése szerint általa teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a Szervezet csak akkor és olyan feltételek mellett téríti vissza, amikor és ahogyan a többi állam által ugyanazon beszámolási időszakban teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett állam ezen Egyezményben való részességének megszűnését követően továbbra is köteles fizetni a területén hatályos európai szabadalmak fenntartási díjainak 39. Cikk szerinti hányadát, a részessége megszűnésének napján irányadó mértékben.

177. Cikk

Az Egyezmény nyelvei

(1) Ezt az Egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, francia és német nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe.

(2) Ezen Egyezmény szövegét a Szerződő Államoknak az (1) bekezdésben említett nyelvektől eltérő hivatalos nyelvein - az Igazgatótanács jóváhagyását követően - hivatalos szövegnek kell tekinteni. A különböző szövegek eltérő értelmezése esetén az (1) bekezdésben említett szövegek a hitelesek.

178. Cikk

Megküldések és értesítések

(1) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezen Egyezményről hitelesített másolatokat készít, és azokat eljuttatja az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi állam kormányának.

(2) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti:

a) az Egyezmény aláírásáról;

b) bármely megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

c) a 167. Cikk szerinti bármely fenntartásról, valamint annak visszavonásáról;

d) a 168. Cikk szerinti bármely nyilatkozatról, illetve értesítésről;

e) ezen Egyezmény hatálybalépésének napjáról;

f) a 174. Cikk szerinti bármely felmondásról, valamint hatályossá válásának napjáról.

(3) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya gondoskodik ennek az Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága által történő nyilvántartásba vétele iránt.

A fentiek hiteléül az erre felhatalmazott meghatalmazottak - jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik bemutatását követően - aláírták ezt az Egyezményt.

Kelt Münchenben, ezerkilencszázhetvenhárom október ötödikén.

Jegyzőkönyv
az európai szabadalmi rendszer központosításáról és annak bevezetéséről
(A központosításról szóló jegyzőkönyv)

Kelt 1973. október 5-én

I. Szakasz

(1) a) Az Egyezmény hatálybalépésével az Egyezményben részes azon államok, amelyek egyúttal a Hágai Megállapodással 1947. június 6-án létesített Nemzetközi Szabadalmi Intézetnek is tagjai, az összes szükséges intézkedést megteszik annak biztosítására, hogy legkésőbb az Egyezmény 162. Cikkének (1) bekezdésében rögzített időpontban az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházzák át a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. Ez az átruházás a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az Európai Szabadalmi Szervezet közötti megállapodással válik hatályossá. Az előzőekben említett államok és az Egyezményben részes más államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e megállapodás legkésőbb a 162. Cikk (1) bekezdésében előírt időpontban végrehajtásra kerüljön. A megállapodás végrehajtásának időpontjában a Nemzetközi Szabadalmi Intézet azon tagállamai, amelyek egyúttal az Egyezmény részesei is, a továbbiakban vállalják a Hágai Megállapodásban való részvételük megszüntetését.

b) Az Egyezményben részes államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az a) pontban említett megállapodással összhangban az Európai Szabadalmi Hivatal átvegye a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. A hágai részleg e megállapodás végrehajtását követően átvállalja azokat a feladatokat, amelyek a Nemzetközi Szabadalmi Intézetre hárulnak azon a napon, amikor az Egyezményt aláírásra megnyitják, és különösen azokat, amelyeket tagállamai vonatkozásában ellát, függetlenül attól, hogy ezek az államok az Egyezmény részeseivé válnak-e, továbbá azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésére az Egyezmény hatálybalépésének napján azoknak az államoknak a tekintetében kötelezte el magát, amelyek mind a Nemzetközi Szabadalmi Intézet tagjai, mind az Egyezmény részesei. Ezen túlmenően az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa e részlegre további kutatási feladatokat ruházhat.

c) E kötelezettségeket - a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az érintett Szerződő Állam kormánya közötti megállapodásban előírt feltételek szerint - megfelelően alkalmazni kell a Hágai Megállapodás alapján létrehozott kirendeltségre is. E kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezettel a Nemzetközi Szabadalmi Intézettel már meglévő megállapodás helyébe lépő új megállapodást köt annak érdekében, hogy a kirendeltség szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket ezzel a jegyzőkönyvvel összhangba hozza.

(2) A III. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében az Egyezmény 162. Cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve az Európai Szabadalmi Hivatal javára lemondanak a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként folytatott bármely tevékenységről.

(3) a) Az Egyezmény 162. Cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve (Nyugat-)Berlinben létrejön az Európai Szabadalmi Hivatalnak az európai szabadalmi bejelentések kutatására szolgáló kirendeltsége. E kirendeltség a hágai részleg irányítása alatt működik.

b) Az Igazgatótanács a berlini kirendeltség feladatait az Európai Szabadalmi Hivatal általános megfontolásai és a kutatásra vonatkozó igényei figyelembevételével határozza meg.

c) Legalább az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységi körének fokozatos kibővülését követő időszak kezdetén az erre a kirendeltségre ruházott munka mennyiségének elegendőnek kell lennie a Német Szabadalmi Hivatal berlini részlegénél foglalkoztatott vizsgáló személyzet munkával való teljes mértékű ellátására azon a napon, amikor az Egyezményt aláírásra megnyitják.

d) A Német Szövetségi Köztársaság viseli az Európai Szabadalmi Szervezetnél a berlini kirendeltség felállításával és fenntartásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeket.

II. Szakasz

A III. és a IV. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében lemondanak az Európai Szabadalmi Hivatal javára a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként folytatott bármely tevékenységről. E kötelezettség csak addig a mértékig áll fenn, ameddig az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentéseket az Egyezmény 162. Cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálhatja; e kötelezettség attól a naptól számított két év elteltével keletkezik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgáló tevékenységét az érintett műszaki területeken megkezdte egy olyan ötéves terv alapján, amely a Hivatal tevékenységét valamennyi műszaki területre fokozatosan terjeszti ki, és amely csak az Igazgatótanács határozatával módosítható. Az említett kötelezettség teljesítésének részleteit az Igazgatótanács határozatban rögzíti.

III. Szakasz

(1) Az Egyezményben részes bármely olyan állam központi iparjogvédelmi hatósága, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve, jogosult arra, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként működjön. Az ilyen felhatalmazás kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az érintett állam tevékenységét az olyan nemzetközi bejelentésekre korlátozza, amelyeket az érintett állam állampolgárai vagy ebben az államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek, továbbá ezzel az állammal az Egyezményben részes bármely szomszédos államnak állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be. Az Igazgatótanács felhatalmazhatja az Egyezményben részes bármely állam központi iparjogvédelmi hatóságát arra, hogy az említett tevékenységet kiterjessze olyan nemzetközi bejelentésekre, amelyeket az Egyezményben nem részes bármely olyan állam állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be, amelynek hivatalos nyelve megegyezik az érintett Szerződő Állam nyelvével, és e bejelentéseket ezen a nyelven készítettek el.

(2) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti kutatási tevékenységek összehangolása céljából, a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer keretében együttműködés jön létre az Európai Szabadalmi Hivatal és az e szakasz szerint felhatalmazott bármely központi iparjogvédelmi hatóság között. Ez az együttműködés külön megállapodáson alapul, amely többek között kiterjedhet kutatási eljárásokra és módszerekre, a vizsgálók alkalmazására és képzésére vonatkozó minősítésekre, a hivatalok közötti kutatások és egyéb szolgáltatások közötti cserét szabályozó iránymutatásokra, továbbá minden, a kívánt ellenőrzés és felügyelet létrehozásához szükséges egyéb intézkedésre.

IV. Szakasz

(1) a) Az Egyezményben részes államok nemzeti szabadalmi hivatalai számára az európai szabadalmi rendszerhez való alkalmazkodás megkönnyítése céljából az Igazgatótanács, amennyiben azt kívánatosnak találja, az alábbiakban meghatározott feltételek mellett azon államok központi iparjogvédelmi hatóságait, ahol az eljárás az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén folytatható, megbízhatja az e nyelven elkészített olyan európai szabadalmi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos feladatokkal, amelyek vizsgálata az Egyezmény 18. Cikkének (2) bekezdése szerint általában a vizsgálati osztály tagjára tartozik. E feladatokat az Egyezményben megállapított megadási eljárás keretein belül kell ellátni; az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban a határozatokat a 18. Cikk (2) bekezdésével összhangban a vizsgálati osztály hozza meg.

b) Az a) pont szerinti feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének 40%-át; az államok bármelyikére bízott feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének egyharmadát. E feladatokat az Európai Szabadalmi Hivatal megnyitásától számított 15 éves időtartamra kell kiadni, és fokozatosan (főszabályként évi 20%-kal) az utolsó öt évben nullára kell csökkenteni.

c) A b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével, az Igazgatótanácsnak határoznia kell azon európai szabadalmi bejelentések természetéről, eredetéről és számáról, amelyeknek vizsgálata az említett Szerződő Államok valamelyikének központi iparjogvédelmi hatóságára bízható.

d) E végrehajtási rendelkezéseket az érintett Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága és az Európai Szabadalmi Hivatal közötti külön megállapodásba kell foglalni.

e) Az a hivatal, amellyel ilyen külön megállapodást kötöttek, a 15 éves időtartam lejártáig a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként működhet.

(2) a) Ha az Igazgatótanács úgy véli, hogy ez az Európai Szabadalmi Hivatal megfelelő működésével összeegyeztethető, illetve meghatározott Szerződő Államokra nézve az I. szakasz (2) bekezdésének alkalmazásából adódó nehézségek kiküszöbölése céljából azoknak az államoknak a központi iparjogvédelmi hatóságait, amelyeknek hivatalos nyelve az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyike, európai szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos kutatás végzésével bízhatja meg, ha e hatóságok a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben előírt feltételekkel összhangban alkalmasak a nemzetközi kutatási szervvé történő kijelölésre.

b) Az Európai Szabadalmi Hivatal felelősségével vállalt ilyen feladatok ellátása során az érintett központi iparjogvédelmi hatóságnak be kell tartania az európai kutatási jelentés elkészítésére alkalmazandó iránymutatásokat.

c) E szakasz (1) bekezdés b) pontja második mondatának és d) pontjának rendelkezéseit e bekezdésre alkalmazni kell.

V. Szakasz

(1) Az I. szakasz (1) bekezdésének c) pontjában említett kirendeltség jogosult arra, hogy olyan európai szabadalmi bejelentések tekintetében, amelyeket a kirendeltség székhelye szerinti állam állampolgárai vagy olyan személyek nyújtanak be, akiknek lakóhelye vagy székhelye ebben az államban van, kutatást végezzen az állam hivatalos nyelvén rendelkezésére álló iratokban. E jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadására irányuló eljárás nem szenvedhet késedelmet, és az Európai Szabadalmi Szervezetre nézve járulékos költségek nem keletkezhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett kirendeltség jogosult arra, hogy az európai szabadalom bejelentőjének kérelmére és költségére szabadalmi bejelentése tekintetében az (1) bekezdésben említett iratokban kutatást végezzen. E jogosultság addig érvényes, ameddig az Egyezmény 92. Cikkében meghatározott kutatást a VI. szakasszal összhangban ezekre az iratokra ki nem terjesztik; e jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadásával kapcsolatos eljárás nem szenvedhet késedelmet.

(3) Az Igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságokat - e bekezdésekben előírt feltételekkel - kiterjesztheti az olyan Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatóságára is, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve.

VI. Szakasz

Az Egyezmény 92. Cikkében meghatározott kutatás főszabályként valamennyi európai szabadalmi bejelentés tekintetében kiterjeszthető a közzétett szabadalmakra és szabadalmi bejelentésekre, továbbá a Szerződő Államok egyéb olyan lényeges irataira, amelyeket az Egyezmény 162. Cikkének (1) bekezdésében említett időpontban az Európai Szabadalmi Hivatal kutatási dokumentációja nem tartalmaz. Az Igazgatótanács egy, különösen a műszaki és pénzügyi szempontokra is kiterjedő tanulmány alapján meghatározza a kiterjesztés terjedelmét, feltételeit és menetrendjét.

VII. Szakasz

E jegyzőkönyv rendelkezései az Egyezmény ellentétes előírásaival szemben elsőbbséget élveznek.

VIII. Szakasz

Az Igazgatótanács az erre a jegyzőkönyvre vonatkozó határozatait háromnegyedes többséggel hozza [az Egyezmény 35. Cikkének (2) bekezdése]. A szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezéseket (az Egyezmény 36. Cikke) alkalmazni kell.

Jegyzőkönyv
a joghatóságról és az európai szabadalommal kapcsolatos határozatok elismeréséről
(A határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv)

Kelt 1973. október 5-én

I. Szakasz

Hatáskör

1. Cikk

(1) A Szerződő Államok bíróságainak joghatósága alá tartozik - a 2-6. Cikkel összhangban - a bejelentővel szemben indított olyan perek tekintetében történő határozathozatal, amely perekkel az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra vonatkozóan az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítenek.

(2) E jegyzőkönyv értelmében „bíróságok” alatt mindazokat a hatóságokat érteni kell, amelyek egy Szerződő Állam nemzeti joga szerint az (1) bekezdésben említett perekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek. A Szerződő Államoknak közölniük kell az Európai Szabadalmi Hivatallal mindazoknak a hatóságoknak az elnevezését, amelyek számára ilyen hatáskört biztosítanak; az Európai Szabadalmi Hivatalnak erről megfelelő módon tájékoztatnia kell a többi Szerződő Államot.

(3) E jegyzőkönyv értelmében „Szerződő Állam” az olyan Szerződő Állam, amely nem zárta ki e jegyzőkönyv alkalmazását az Egyezmény 167. Cikke alapján.

2. Cikk

A 4. és az 5. Cikkben foglaltak figyelembevételével, ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy székhelye valamelyik Szerződő Állam területén van, a pert ellene e Szerződő Állam bíróságai előtt kell megindítani.

3. Cikk

Ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy székhelye a Szerződő Államokon kívül van, az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítő személy lakóhelye vagy székhelye pedig a Szerződő Államok egyikének területén van, a 4. és 5. Cikkben foglaltak figyelembevételével ez utóbbi állam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

4. Cikk

Ha az európai szabadalmi bejelentés tárgya szolgálati találmány, az 5. Cikkben foglaltak figyelembevételével a munkáltató és a munkavállaló közötti perek tekintetében kizárólag annak a Szerződő Államnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek joga az Egyezmény 60. Cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az európai szabadalomra való igényjogosultságot meghatározza.

5. Cikk

(1) Ha egy európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultsággal kapcsolatos vitában részes felek írásbeli vagy írásban megerősített szóbeli megállapodást kötnek arról, hogy egy meghatározott Szerződő Állam bíróságának vagy bíróságainak kell döntenie egy ilyen jogvitáról, ezen állam bírósága vagy bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

(2) Ha a felek a munkavállaló és annak munkáltatója, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a munkaszerződést szabályozó nemzeti jog e megállapodást lehetővé teszi.

6. Cikk

Azokban az esetekben, amikor sem a 2-4. Cikkek és sem az 5. Cikk (1) bekezdése sem alkalmazhatók, a Német Szövetségi Köztársaság bíróságainak van kizárólagos joghatósága.

7. Cikk

A Szerződő Államoknak azok a bíróságai, amelyek előtt az 1. Cikkben meghatározott pereket indítják, hivatalból vizsgálják, hogy rendelkeznek-e a 2-6. Cikk szerinti joghatósággal.

8. Cikk

(1) A különböző Szerződő Államok bíróságai előtt ugyanazon jog iránt ugyanazon felek között indított perek esetében az a bíróság, ahová a kérelmet később nyújtották be, joghatóságának hiányát hivatalból állapítja meg azon bíróság javára, amely előtt a per korábban megindult.

(2) Ha annak a bíróságnak, amely előtt a pert korábban indították meg, a joghatóságát vitatják, az a bíróság, amelyhez a kérelmet később nyújtották be, a másik bíróság jogerős döntéséig az eljárást felfüggeszti.

II. Szakasz

Elismerés

9. Cikk

(1) A 11. Cikk (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra nézve az európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultságról szóló bármely Szerződő Államban hozott jogerős határozatot a többi Szerződő Államban külön eljárás nélkül el kell ismerni.

(2) Annak a bíróságnak a joghatósága, amelynek határozatát el kell ismerni, valamint a határozat érvényessége nem vizsgálható felül.

10. Cikk

A 9. Cikk (1) bekezdése nem alkalmazható, ha

a) a bejelentő, aki a kérelmet nem vitatta, bizonyítja, hogy számára az eljárást kezdeményező iratot nem szabályszerűen és nem kellő időben kézbesítették, hogy védekezését előterjeszthesse;

b) a bejelentő bizonyítja, hogy a határozat ellentétes egy másik, valamely Szerződő Államban, ugyanazon felek közötti olyan eljárásban hozott határozattal, amely eljárás korábban indult annál, mint amelyben az elismerendő határozatot hozták.

11. Cikk

(1) A Szerződő Államok egymás közötti viszonyában e jegyzőkönyv előírásai elsőbbséget élveznek más, a joghatóságra és a határozatok elismerésére vonatkozó megállapodások ellentétes rendelkezéseivel szemben.

(2) E jegyzőkönyv nem érinti valamely Szerződő Állam és egy olyan állam közötti bármely megállapodás alkalmazását, amely e jegyzőkönyvnek nem részese.

Jegyzőkönyv
az Európai Szabadalmi Szervezet kiváltságairól és mentességeiről
(A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv)

Kelt 1973. október 5-én

1. Cikk

(1) A Szervezet helyiségei sérthetetlenek.

(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének hozzájárulása nélkül a Szervezet helyiségeibe nem léphetnek be azoknak az államoknak a hatóságai, amelyek területén a helyiségek találhatók. E hozzájárulást megadottnak kell tekinteni tűz vagy azonnali védőintézkedést igénylő egyéb elemi csapás esetén.

(3) Nem jelenti a sérthetetlenség megszegését, ha a Szervezet helyiségeiben periratot és a Szervezet ellen indított eljárással kapcsolatos egyéb iratot kézbesítenek.

2. Cikk

A Szervezet irattára, valamint az általa tárolt, illetve hozzá tartozó összes dokumentum sérthetetlen.

3. Cikk

(1) A Szervezet hivatali tevékenységének ellátása során mentességet élvez a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve:

a) ha a Szervezet erről meghatározott esetben kifejezetten lemond, annak mértékéig;

b) olyan polgári peres eljárás esetén, amelyet harmadik fél indított a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett jármű által okozott balesetből származó kár megtérítése, vagy a közúti közlekedés szabályainak e jármű részvételével történő megsértése miatt;

c) a 23. Cikk alapján hozott választottbírósági ítélet végrehajtása esetén.

(2) A Szervezet vagyona és követelései, bárhol is legyenek, mentesek bármilyen igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és lefoglalás alól.

(3) A Szervezet vagyona és követelései mentesek bármilyen kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés alól, kivéve, ha azokra olyan balesetek megelőzésével vagy vizsgálatával kapcsolatban van átmenetileg szükség, amelyekben a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett járművek részt vesznek.

(4) E jegyzőkönyv értelmében a Szervezet hivatali tevékenysége minden olyan tevékenység, amelyre az Egyezményben előírt igazgatási és technikai működéséhez feltétlenül szükség van.

4. Cikk

(1) Hivatali tevékenységének ellátása során a Szervezet, annak vagyona és bevételei mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.

(2) Mindazokban az esetekben, amikor a Szervezet hivatali tevékenységének ellátása érdekében jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, és ezek ára adókat vagy egyéb közterheket tartalmaz, a Szerződő Államok lehetőség szerint kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a Szervezet számára az ilyen adók vagy közterhek összegét elengedjék vagy visszatérítsék.

(3) Nem adható mentesség olyan adók és közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjainak felelnek meg.

5. Cikk

A Szervezet által hivatali tevékenységeinek ellátására behozott vagy kivitt árucikkek - a nyújtott szolgáltatások díjainak és adójának kivételével - mentességet élveznek minden behozatali vagy kiviteli vám vagy egyéb díj, továbbá mindenfajta behozatali és kiviteli tilalom és korlátozás alól.

6. Cikk

Nem adható a 4. és az 5. Cikk szerinti mentesség olyan árucikkekre, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak személyes szükségleteire vásárolnak vagy hoznak be.

7. Cikk

(1) A Szervezet tulajdonát képező, a 4. és 5. Cikk szerint beszerzett vagy behozott árucikkek csak olyan feltételekkel összhangban adhatók el vagy ruházhatók át, amelyeket a mentességet biztosító Szerződő Államok állapítottak meg.

(2) A Szervezet különböző hivatali épületei között történő áruszállítás és szolgáltatásnyújtás mentes minden díj és korlátozás alól; adott esetben a Szerződő Államok megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen díjak összegének elengedése vagy visszatérítése, vagy az ilyen korlátozások megszüntetése iránt.

8. Cikk

Kiadványoknak és egyéb tájékoztató anyagoknak a Szervezet által vagy a Szervezet számára történő továbbítása semmilyen módon nem korlátozható.

9. Cikk

A Szerződő Államok megadják a Szervezetnek a hivatali tevékenysége ellátásához szükséges devizajogi mentességeket.

10. Cikk

(1) A Szervezet - hivatalos közlései, valamint iratainak továbbítása tekintetében - minden egyes Szerződő Államban ugyanabban a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesül, mint amelyben az illető állam bármely más nemzetközi szervezetet részesít.

(2) A Szervezet hivatalos közlései, bármilyen módon továbbították is azokat, nem cenzúrázhatók.

11. Cikk

A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak beutazását, tartózkodását és kiutazását megkönnyítsék.

12. Cikk

(1) A Szerződő Államok képviselői, helyetteseik és amennyiben ilyenek vannak, tanácsadóik vagy szakértőik az Igazgatótanács vagy az Igazgatótanács által létrehozott szervek üléseinek, továbbá az ülések helyszínére való utazás vagy az onnan történő visszatérés ideje alatt a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a) mentesek az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás, valamint személyes poggyászuk elkobzása alól, a tettenérés esetét kivéve;

b) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha e személy megsérti a közúti közlekedés szabályait, továbbá, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;

c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;

d) joguk van kódokat használni, valamint különleges futár által kézbesített vagy pecséttel ellátott postát fogadni;

e) saját maguk és házastársaik tekintetében mentesek minden beutazási korlátozás, valamint a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok alól;

f) a valuta- és devizaszabályozást illetően a külföldi kormányok ideiglenes hivatali kiküldetésben lévő képviselői számára megadott könnyítéseket élvezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek a kiváltságokat és a mentességeket nem személyes előnyök szerzése érdekében, hanem a Szervezettel összefüggő feladataik ellátásának teljes függetlensége biztosítása céljából kapják. Ennek folytán valamely Szerződő Állam köteles a mentességet visszavonni minden olyan esetben, amikor - megítélése szerint - az akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor az visszavonható azoknak a céloknak a sérelme nélkül, amelyekre nézve azt megadták.

13. Cikk

(1) A 6. Cikkben foglaltak kivételével, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke élvezi a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés szerint a diplomáciai képviselőket megillető kiváltságokat és mentességeket.

(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét nem illeti meg a joghatóság alóli mentesség, ha megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy az általa vezetett járművel kárt okoz.

14. Cikk

Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai

a) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottja megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;

b) mentességet élveznek mindenfajta katonai szolgálat alól;

c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;

d) a bevándorlási korlátozásokra és a külföldiek nyilvántartására vonatkozóan ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra;

e) a devizaszabályozást illetően ugyanazokat a kiváltságokat élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik;

f) nemzetközi válságok esetén ugyanazokat a könnyítéseket élvezik a hazatelepedés során, mint a diplomáciai képviselők; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra is;

g) vámmentesen hozhatják be berendezési és személyes használati tárgyaikat működésük megkezdésekor, továbbá vámmentesen vihetik ki azokat hivataluk megszűnésekor, annak az államnak a kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben e jogokat gyakorolják, kivéve az olyan tulajdont, melyet ebben az államban szereztek, és amely ott kiviteli tilalom tárgyát képezi.

15. Cikk

A Szervezet nevében feladatot ellátó vagy annak részére megbízást teljesítő szakértők, a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben - ideértve a feladataik ellátása vagy megbízásaik teljesítése során tett utazásokat - a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a) mentesség a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket, kivéve, ha a szakértő megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz; a szakértőket e mentesség akkor is megilleti, ha alkalmazásuk a Szervezetnél megszűnik;

b) valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlen;

c) megilletik őket a járandóságaik átutalásához szükséges devizajogi kedvezmények.

16. Cikk

(1) A 13. és a 14. Cikkben említett személyek a Szervezet által részükre fizetett bérek és járandóságok után - az Igazgatótanács által az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően - a Szervezet javára kötelesek adót fizetni. Ezen adók kivetésének napjától az ilyen bérek és járandóságok mentesek a nemzeti jövedelemadó alól. A Szerződő Államok figyelembe vehetik azonban a mentességet élvező béreket és járandóságokat az egyéb forrásból származó jövedelem utáni adóösszeg megállapításánál.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a nyugdíjakra és életjáradékokra, amelyeket a Szervezet az Európai Szabadalmi Hivatal korábbi alkalmazottai számára fizet.

17. Cikk

Az Igazgatótanács meghatározza az alkalmazottak azon körét, akikre a 14. Cikket - részben vagy egészben - és a 16. Cikket alkalmazni kell, továbbá a szakértők azon körét, akikre a 15. Cikket alkalmazni kell. Az e körbe tartozó alkalmazottak és szakértők nevét, besorolását és lakcímét időről időre a Szerződő Államok részére továbbítani kell.

18. Cikk

A Szerződő Államokkal a 25. Cikk rendelkezéseivel összhangban kötött megállapodások kivételével a Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai mentesek a nemzeti társadalombiztosítási intézmények számára teljesítendő valamennyi kötelező befizetés alól abban az esetben, ha a Szervezet saját társadalombiztosítási rendszert hoz létre.

19. Cikk

(1) Az ebben a jegyzőkönyvben előírt kiváltságok és mentességek nem arra szolgálnak, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak vagy a Szervezet számára, illetve annak nevében dolgozó szakértők részére személyes előnyöket biztosítsanak, hanem kizárólag azt a célt szolgálják, hogy minden körülmények között biztosítsák a Szervezet akadálytalan működését és azoknak a személyeknek a teljes függetlenségét, akiket e kiváltságok és mentességek megilletnek.

(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke köteles visszavonni a mentességet, ha megítélése szerint a mentesség akadályozná a megfelelő igazságszolgáltatást, és ha az a Szervezet érdekeinek sérelme nélkül visszavonható. Az Igazgatótanács ugyanezen okokból visszavonhatja az elnök mentességét.

20. Cikk

(1) A Szervezet minden esetben köteles együttműködni a Szerződő Államok hatáskörrel rendelkező hatóságaival az igazságszolgáltatás megkönnyítése, a rendőrhatósági, továbbá a közegészségügyre és a munkavédelemre vonatkozó előírások és más hasonló nemzeti jogszabályok betartásának biztosítása és az e jegyzőkönyvben előírt kiváltságokkal, mentességekkel és könnyítésekkel szembeni bármely visszaélés megakadályozása érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés részletei a 25. Cikkben említett kiegészítő megállapodásokban határozhatók meg.

21. Cikk

Mindegyik Szerződő Állam fenntartja magának a jogot, hogy a biztonsága érdekében szükséges óvintézkedéseket megtegye.

22. Cikk

Egyetlen Szerződő Állam sem köteles a 12. Cikkben, a 13. Cikkben, a 14. Cikk b), e) és g) pontjaiban, továbbá a 15. Cikk c) pontjában meghatározott kiváltságokat és mentességeket biztosítani:

a) saját állampolgárainak;

b) bármely személynek, aki működésének a Szervezetnél történő megkezdésekor ebben az államban állandó lakóhellyel rendelkezik és nem más olyan kormányközi szervezet alkalmazottja, amelynek személyzete a Szervezethez kerül.

23. Cikk

(1) Bármely Szerződő Állam bármely olyan vitát nemzetközi választottbíróság elé vihet, amely a Szervezettel, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottjával vagy olyan szakértővel kapcsolatos, aki a Szervezet számára vagy nevében fejt ki tevékenységet, ha a Szervezet, vagy az alkalmazottak és a szakértők e jegyzőkönyv szerinti kiváltságot vagy mentességet vettek igénybe olyan körülmények között, amikor e mentességet nem függesztették fel.

(2) Ha a Szerződő Államnak az a szándéka, hogy valamely vitát választottbíróság elé vigyen, értesítenie kell az Igazgatótanács elnökét, aki erről valamennyi Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) E cikk (1) bekezdése szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Szervezet és az alkalmazottak vagy a szakértők közötti, a Szolgálati Szabályzattal vagy az alkalmazási feltételekkel kapcsolatos, vagy - az alkalmazottak vonatkozásában - a Nyugdíjszabályzattal kapcsolatos viták esetén.

(4) A választottbíróság ítélete ellen, amely jogerős, nincs helye jogorvoslatnak, és az a felekre nézve kötelező. Ha az ítélet tartalma vagy terjedelme vitás, azt a választottbíróság bármely fél kérésére értelmezi.

24. Cikk

(1) A 23. Cikkben említett választottbíróság három tagból áll; egy választottbírót a választottbírósági eljárásban részt vevő állam vagy államok, egy továbbit az Igazgatótanács jelöl ki; e két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke.

(2) A választottbírók kijelölése olyan jegyzékből történik, amely az egyes Szerződő Államok által megjelölt legfeljebb hat és az Igazgatótanács által megjelölt további hat választottbíróból áll. E jegyzéket a jegyzőkönyv hatálybalépése után haladéktalanul el kell készíteni és a továbbiakban szükség szerint felül kell vizsgálni.

(3) Ha a 23. Cikk (2) bekezdésében említett értesítés napjától számított három hónapon belül az (1) bekezdés szerinti kijelölés egyik fél részéről sem történik meg, a választottbírót a másik fél kérelmére az említett jegyzékben felsorolt személyek közül a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. E rendelkezés alkalmazandó bármely fél kérelmére, ha a második választottbíró kijelölését követő egy hónapon belül, az első két választottbíró a harmadik választottbíró kijelölését illetően nem tud egyetértésre jutni. E két esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke a választottbírók kijelölésében akadályoztatva van, vagy ha a vitában részt vevő államok valamelyikének állampolgára, a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság elnökhelyettese jelöli ki, feltéve, hogy nem állampolgára valamely vitában részes államnak. Ez utóbbi esetben a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság azon tagja jelöli ki, aki valamely vitában részes államnak nem állampolgára, és akit az elnök vagy az elnökhelyettes választ ki. Nem választható meg választottbírónak a választottbírósági eljárást kérelmező állam olyan állampolgára, akinek kijelölése az Igazgatótanácsra tartozik, továbbá az Igazgatótanács javaslatára a jegyzékbe felvett olyan személy sem, akinek kijelölése a kérelmező államra tartozik. E két kategória valamelyikébe tartozó egyetlen személy sem választható meg a választottbíróság elnökének.

(4) A választottbíróság megállapítja saját eljárási rendjét.

25. Cikk

A Szervezet az Igazgatótanács határozata alapján egy vagy több Szerződő Állammal e jegyzőkönyv ezen állam vagy államok vonatkozásában történő végrehajtása céljából kiegészítő megállapodásokat, továbbá hatékony működése és érdekeinek védelme céljából egyéb megállapodásokat köthet.

Jegyzőkönyv
az Egyezmény 69. Cikkének értelmezéséről

Kelt 1973. október 5-én

A 69. Cikk nem értelmezhető oly módon, hogy az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontokban használt szavak pontos, szó szerinti jelentése alapján kell érteni, és hogy a leírás és a rajzok kizárólag az igénypontokban található ellentmondások feloldására szolgálnak. Nem értelmezhető oly módon sem, hogy az igénypontok csupán iránymutatást adnának, és hogy a tényleges oltalmi kör kiterjedhet arra, ami a szakember számára a leírás és a rajzok vizsgálata után a szabadalmas igényeként megjelenik. Ezzel ellentétben az értelmezésnek e két magyarázat között oly módon kell állást foglalnia, hogy egyaránt biztosítsa a szabadalmas megfelelő védelmét, valamint a jogbiztonságot harmadik személyek számára.”

3. § Ez a törvény 2003. január 1-jén lép hatályba.

4. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatát rendeletben kihirdesse.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett a Kormány nevében az irányítási jogokat gyakoroló miniszter, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény Díjszabályzatát rendeletben kihirdesse.

5. § Az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.